Beszéd

a KFOR kontingensek

váltási ünnepségén

2015. február 10. Koszovó, Pristina, Slim Lines tábor

Elmondta: Kálinger Roland őrnagy, tábori lelkész

 

Az igazi hős az, aki áldozatot tud hozni másokért.

Az igazi hős az, aki reményt ad a reménytelenségben.

Az igazi hős az, aki osztozik a fájdalomban.

Az igazi hős, összeszorított foggal viseli el a fájdalmat, de ha kell bátran vállalja a könnyeit.

 

Haza és otthon. Ez a két szó ugyan azt kellene, hogy jelentse mindenki számára most még is az a helyzet állt elő, hogy a KFOR 11. váltás katonáinak és a KFOR 12. váltás katonáinak ez a két szó mást és mást jelent.

A 11. váltás tagjaitól köszönünk el, akik számára a haza és az otthon csak karnyújtásnyira van. Nemsokára találkoznak szeretteikkel, megölelik kedvesüket, megpuszilják gyermekeiket. A telefont és a skypot felváltja a beszélgetés a kézfogás és az ölelés. Hosszú volt az idő, nehéz volt a feladat és derekasan, hősiesen helytálltak, teljesítették mindazt, amit elvártak önöktől. Egy nemzet kellene, hogy büszke legyen önökre, de elégedjenek meg azzal, ha közvetlen környezetük szeretettel várja, fogadja önöket. Ez a hosszú fél év értékessé teszi majd az otthon töltött minden egyes percet. Ne feledjék, nem az itt keresett pénz teszi gazdagabbá önöket, hanem a házastársi hűség, amit megőriztek, a szeretet tüze, melyet nem hagytak kialudni, a bajtársi kötődés, ami összekovácsolta a KFOR 11. váltását. Jó utat kívánunk és reméljük a Jó Isten az utolsó kilométereken is önökkel lesz. Használják ki a megérdemelt szabadságot és pihenést arra, hogy szeretteiknek sok örömet szerezzenek.

Most engedjék meg, hogy a KFOR 12. váltásának katonáihoz szóljak. Számunkra még elevenek az otthon képei, még nincs olyan távol a haza, még azt a ruhát veszik elő a szekrényből, amit a feleségük mosott és vasalt ki. (kivéve én) Higgyék el az idő gyorsan fog telni. Fogadjanak el egy jó tanácsot, ne gondolkodjanak ostobaságokon. Segítsék egymást, hallgassák meg egymást, hiszen mi most fél évig, egy nagy család vagyunk. Bízzanak egymásban, parancsnokaikban, elöljáróikban. Senkitől sem várnak többet, mint azt, hogy becsülettel teljesítse feladatát. Úgy teljen el ez a fél év, hogy ne csak anyagiakban, hanem szakmailag, tudásban, erőben és hitben is gyarapodjunk. Ha nyűgnek tekintjük az itt eltöltött időt, ólom lábon fog járni. Ha lehetőségként fogjuk fel arra, hogy többek, értékesebbek legyünk, meglátják, repülni fog az idő.

Befejezésül megköszönöm a KFOR 11. váltásának, fél éves munkáját. Önök igazi hősök voltak. Kívánok a KFOR 12. váltásának eredményes munkát, katonaszerencsét és az Isten áldását, hogy egykor mi is hősként térhessünk haza, mindig bevetésre kész.

Vörösmarty Mihály: JÓSLAT című verséből idézek egy részletet.

„A gyűlöletnél jobb a tett,

 Kezdjünk egy újabb életet.

 Legyen minden magyar utód

 Különb ember, mint apja volt.

 Ily áldozat

 Mindig szabad.

 Mert még neked virulnod kell, o hon,

 Vagy szégyen rögzik minden fiadon.”

 

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva