Beküldte berta.tibor -
Imádság a nemzeti gyásznapon
2017. január 23. Budapest, Kossuth tér
Urunk, ezen a gyásznapon olyan érzések szorongatnak bennünket, melyeket nem tudunk megfogalmazni és nem is kell megfogalmaznunk: erőtlenség, tanácstalanság, keserűség. A gyászoló szülők, testvérek, nagyszülők, rokonok és jóbarátok fájdalma megoszthatatlan, átvállalhatatlan.
Mégsem maradhatunk némák. Ha feltoluló kérdéseinkre nem is találjuk a választ, az együttérzés arra kötelez minket, hogy szóljunk. Dietrich Bonhoeffer a XX. század mártírgondolkodója némi erőt adhat gyászunkban.
„Istenem... bennem sötétség van – de nálad világosság.
Én egyedül vagyok – de te nem hagysz el engem.
Én bátortalan vagyok – de nálad segítség van.
Én nyugtalan vagyok – tenálad a béke.
Bennem keserűség lakozik – nálad a türelem.
Én nem értem útjaidat – de te kijelölted számomra az utat.”
Urunk, „Te nagyobb vagy szívünknél”. Fogadd el gyenge hitünk, reszkető reményünk, őszinte szeretetünk fohászait.
Adj békét a gyászolóknak, nyugalmat a megholtaknak! Ámen.
2017. január 20-án, pénteken éjjel az olaszországi Verona közelében autóbusz balesetben elhunyt áldozatokért elrendelt nemzeti gyásznapon felvonták majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót.
