[1] Az OK(b)P VIII. Összoroszországi Konferenciája 1919. december 2-4. LVKÍ 315.
[2] A görögben két kifejezés van az idő misztériumára, az egyik a kairosz, ami a kegyelmi, termékeny időt jelöli, míg a másik a kronosz, amely „fölfalja fiait”, pusztán a múlóidőt jelenti, ami csak történik.
[3] Csak párhuzamként a bibliai történet, amely szerint az Egyiptomból kivonuló nemzedéknek ki kell halnia, hogy a következő bevonulhasson az Ígéret földjére. Vö.: Deut32,49-52; Józs5,6.
[4] Erről pontos adatok Pipes 20-26. Csak egy adalék: egyetlen archívumban 6724 publikálatlan Lenin kéziratot őriznek. Idézi uö. 21. old. Inesszea Armandhoz írt leveleit ill. annak intim részeit szintén kihagyták az összegyűjtött műveiből, hiszen a francia színész és vagyonos orosz polgárlány gyermeke, Lenin szeretője volt. A levelek többségét megsemmisítették, de a fönnmaradtak bizonyítják kettejük viszonyát. Vö.: Pipes 55-64.
[5] Sebeok, idézi: Pipes 264.
[6] Shattan, idézi Pipes 265.
[7] Furet 6.
[8] Idézi: Kuszálik Péter a pontos hely megjelölése nélkül, in.: Romániai Magyar Szó, 2004. július 3-4.
[9] Pipes 19.
[10] Pipes 179.
[11] Lenin: A fenyegető katasztrófa és hogyan harcoljunk ellene. LVKÍ 248. Itt egyértelmű utalása van Clausewitz: A háborúról című művére, 29; 37. Jellemző, hogy gyakorlatilag csak ezt az egyetlen helyet idézi, legalábbis a magyar kiadások szerint. Pl. LÖM 26/298, legtöbbször meg sem említve az idézet forrását. Ld. a kérdéshez: Nagy Miklós Mihály, 171.
[12] Beszéd a lengyel frontra induló vöröskatonákhoz. Lenin Művei, Szikra Nyomda. Budapest, 1951. 131.old. idézi: A katona és a háború. 19. old. Egy másik helyen ugyan erről: „Történetileg az az osztály győz, amely magával tudja ragadni a lakosság tömegét”. A Központi Bizottság politikai beszámolója Decenber 2. LVKÍ 322.
[13] Lenin: Előadás „A proletariátus és a háború” kérdéséről 1914. LÖM 26/23.
[14] Ld. uo. A hagyományos elméletek szerint, ill. a „kereszténység legkisebb közös nevezője”alapján a védelmi háború biztosan „igazságos”. Ennek ellentmondásosságát most nem tárgyaljuk.
[15] A háború és a forradalom. LVKÍ 213.
[16] Az OSZDMP külföldi szekciójának konferenciája. LVKÍ 83. Ez csak egy a sok idevonatkozó idézetből.
[17] Találóan jegyzi meg Furet, hogy Lenin Marx nyomán egy olyan országban csinált forradalmat, amelyik a legkevésbé imperialista. Vö.: Furet 109.
[18] Az OSZDMP külföldi szekcióinak konferenciája. LVKÍ 84.
[19] A szocializmus és a háború. LVKÍ 108.
[20] A proletárforradalom és a renegát Kautsky. LVKÍ 296.
[21] Vö.: ML 377
[22] Vö.: A proletárforradalom és a renegát Kautsky. LVKÍ 296.
[23] ML 376.
[24] ML 377.
[25] Furet 231.
[26] Lenint lehet tekinteni az intézményes terror atyjának. Ld.: erről: Pipes „Feltétlenül szükséges titokban – és sürgősen – előkészíteni a terrort.” 91.
[27] Furet 42.
[28] Ez megegyezik Marx gondolataival: „A tőkés és a kommunista társadalom között van egy időszak, amelyben a tőkés társadalom forradalmi úton kommunista társadalommá alakul át. Ennek megfelel egy politikai átmeneti időszak is, amelynek az állama nem lehet egyéb, mint a proletariátus forradalmi diktatúrája.” Marx 35.
[29] Üdvözlet a magyar munkásoknak. LVKÍ 309.
[30] Erről bővebben ld.: Furet 107-172.
[31] A proletárforradalom és a renegát Kautsky. Idézi. Furet 110.
[32] Védelemből támadásba. LVKÍ 568
[33] Lenin: A kadetok győzelme és a munkáspárt feladatai, LÖM 12. 306. idézi MEL, 289.
[34] Az újabban publikált, eddig titkosan kezelt kéziratok.
[35] Pipes 33.
[36] Vö.: Pipes 35.
[37] Pipes 85.
[38] Pipes 226. Ismereteim szerint ebben a levelében hivatkozik egyedül Machiavellire, a brutalitás igazolásaként.
[39] Ld.: Pipes 223.
[40] Pipes 267.
[41] Pipes 254.
[42] Pipes 183.
[43] Vö.: Pipes 131.
[44] Vö.: Pipes 198. ill. uö. 199-202.
[45] Vö.: Pipes 214. ill. uő. 215-216.
[46] Vö.: Pipes 181-182.
[47] Pipes 36.
[48] Furet 234.
[49] Vö.: Volkogonov, idézi. Pipes 258. Ld. ehhez Pipes 226-227.
[50] Ld. ehhez Bergyajev: Az orosz kommunizmus elmélete és eredete. Századvég Füzetek 5. Budapest 1989.
[51] Janos 2001
[52] Furet 109.
[53] Furet 344.
[54] Janos 2001.
[55] Pipes 264.
[56] 1583-1645.
[57] Magyarul: Hugo Grotius : A háború és a béke jogáról Bp. 1999.