Inter Arma Caritas - Magazinműsor a Mária Rádióban 2013. 46-50. adás

 

INTER ARMA CARITAS

FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET

Magazinműsor

honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról.

A Honvédelmi Minisztérium,

a Magyar Honvédség

és a Katolikus Tábori Püspökség

adása a Mária Rádióban.

46-50. adás

 

 

46. ADÁS

2013. november 13.

Szerkesztett változat

„Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét. Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akinek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.” - Weöres Sándor gondolataival köszöntöm önöket, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják.
A mai adásunkban Bíró László ordinárius, katolikus tábori püspököt hallják majd a család fontosságáról.

Húsz esztendeje 1994-ben is család éve volt. Az ENSZ újra elővette, és látszik, hogy kezd jönni az a hang, hogy igen, az új struktúrákat kell propagálni. Magyarul nem a házasságon alapuló családeszmét. Mi ahhoz ragaszkodunk, hogy a házasságon alapszik a család. Számunkra a házasság és a család evangélium, jó hír. Nem beszélünk a házasság és a család válságáról. Miért nem? Azért, mert az ember van válságban. Itt van a probléma. Tehát a ti gyerekeiteknek még nehezebb lesz házasodni, mert egyszerűen ego kultusza olyan naggyá növekszik, hogy fél elköteleződni. Fél, mert úgy érzi, hogy az önkibontásában gátolja.

- Számunkra a házasság az örömhír, mondja Benedek pápa. A második, amit mond, amiért ide idézem ezt a gondolatát azt mondja: - A hit válsága és a házasság válsága összefügg. Házassághoz tartozó fogalmak: hűség, bizalom, hit, hiszek neked. Hányszor kimondjuk ezt. A latinban ezek a szavak a hit szóra mennek vissza, ugye hit az fides,a bizalom az a fiducia, és a hűség a fidelitas. Mindegyik mögött ott van a hit szó. Szóval a hit és a házasság mélyen összefüggnek, amikor a hitünkben próbálunk mélyülni, akkor a házasságunkban mélyülünk, csak nem rakjuk ezeket a fogalmakat össze. Nagyon távolinak tűnnek ezek a magyar szóban. Hitvesi szeretet, ott van benne a hit. Ez a hitvesi szeretet, erre épül a házasság. Előttem van még Benedek pápának a Nagyböjti körlevele, amelyben a hitről beszél ő. Mi a hitvesi szeretet és mi a hitnek a párhuzama? Azt mondja János levele, megismertük és hittünk a szeretetben, amellyel Isten van irántunk. Megismertünk és hittünk a szeretetben, amellyel Isten van irántunk. Mi is a hit? Így mondja: - A keresztény lét kezdetén nem egy etikai döntés vagy egy eszme áll, hanem a találkozás egy eseménnyel, egy személlyel. Sokszor összekeverik, mi idősebbek vagyunk, ezen nőttünk fel, hogy a vallás az egy idealista világnézet. Az egy eszme, egy idea melletti döntés. Egyáltalán nem. Ami az, az szétfolyik és eltűnik. Ezért vagyunk hitetlenek sokszor. Azért gondoljuk magunkat hitetlennek, mert egy vallásosság volt, ami csak ideológia volt és idealizmus. Azt mondja a Szentatya: - A hit a találkozás egy eseménnyel és egy személlyel.

A legtöbbet hallott panasz, ami nálam lecsapódik feleségek részéről ilyen típusú mondat: - Elkészítettem a férjemnek a kedvencét, megette, még csak egy puszit se kaptam érte, odament a televízió elé, megitta a sörét és lefeküdt. Mi történt? A feleség egy eseménnyel készült a férje számára, és nem lett belőle találkozás. Férje behammolta az ételt és nem találkoztak aznap este. Az Isten hányszor elmondhatná, hogy adtam neked valami szépet a mai napon és még csak egy „hála Istent” se kaptam érte. Így születik meg a hitetlenség és így távolodik el egy házasság is. A Szentírás, amikor beszél az Istenről az nem a mi katekizmusainknak az egyszerűségével és butaságával beszél róla, hanem csupa eseményről beszél. Az Úristen kihozta az ő népét Egyiptomból, átvezette a sivatagon, mannát adott neki, vizet fakasztott számára. Ez a szép mondata az Ószövetség egyik helyén, hogy visszafordította a folyókat. Ugye a Jordánon amikor átkelnek, vissza fordította a folyókat. Szóval csupa eseményben beszél az Istenről. Tehát a hit az nem találkozás egy személlyel elsődlegesen, hanem találkozás egy eseménnyel, egy személlyel, és a hitvesi szeretet ugyanez. A találkozás egy eseménnyel, a házastársammal, mint eseménnyel és úgy a személlyel. Mindig az eseményen keresztül jutunk el a személyhez. A személy másként megfoghatatlan. Csomó dolgot egy házasság természetesnek vesz, és ez baj. De azért soha nem tenni szóvá, az nem jó, mert akkor nem találkozik két ember. Benedek pápa mondja: - A hit az egy kultúra. A hit kultúrát teremt, és ha ez a kultúra bennem van, akkor a hitvesi szeretet is jobban tud működni. Ez a kettő összetett. Amikor a pápa azt mondja, a hit válsága és a házasság válsága összefügg, akkor erről van szó. A hitnek ez a kultúrája. A hit nem egy eszmény, nem egy etikai döntés, hanem a hit a találkozás egy eseménnyel és egy személlyel.

Hasonló témáról beszéltem fiatalabb házasoknak és mondtam a házaspároknak, fiúknak különösebben: - Minden nap vegyetek észre valamit a párotoknál, tegyetek szóvá egy eseményt! A fiatal fiúk elkezdték mondani: - Atya, elmegyünk reggel hétkor és este hétkor hazaesünk, már nem veszünk észre semmit se! Én tudom, hogy így megy az élet, de azért ez nem ment föl bennünket, mert akkor lesz taposómalom az egész élet. Szóval emberileg ti vagytok egymásnak a jutalma. A gyerek hosszú ideig csak követelt, tudja mi a jussa, elmondja, közli, minél kamaszabb, annál gátlástalanabbul. Ti vagytok egymásnak a jutalma. Azt mondja másutt Benedek pápa: - A hit esemény, az esemény nem az, hogy te mégy Isten fele, hanem az Isten érkezik hozzád. Nagyon mély igazság. Az egész hit az érkező Istenről szól. Azt mondjuk minden szentmisében: - Halálodat hirdetjük Urunk és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz. Ez a házasságra is nagyon igaz. Tehát amíg el nem jössz. Azt mondja Benedek pápa és ez az egész kereszténységnek a halála is meg az élete is, hogy mi nem egy egyszerűen 2000 évvel ezelőtt élt Krisztushoz tartozunk, hanem az érkező Krisztushoz. Nem egy emberhez tartozol, akivel x éve megesküdtél és kész, hanem az érkező feleséghez és férjhez tartozol, aki minden nap érkezik. Nem csak fizikailag. Ez a házasságnak a nagy titka. S tovább úgy mondja a pápa: - Találkozás egy eseménnyel, egy személlyel, aki életünknek új horizontot és ezáltal meghatározott irányt ad. Amikor újra tudtok találkozni egymással, akkor egy új horizontot, egy új irányt kaptok. Ehhez kell idő, mert ha nem szántok egymásra, nem tudjátok kimondani. Észreveszitek, csak nem közlitek egymás felé. Van egy ilyen alapmondat, amit Gabriel Calvotól tanultam, míg egyszer egy előadását hallgattam, azt mondja: - A szeretet, ami nincs kommunikálva, nincs. A szeretet, ami nincs kommunikálva, nincs. Hiába van. Tehát új horizontot, ezáltal meghatározott irányt ad. Ezek után a szeretet által, hogy Isten előbb szeretett minket többé már nem csak egy parancsolat, hanem válasz a szeretetnek arra az ajándékára, amellyel Isten közeledik felénk. A hit azt jelenti, hogy minden képességünkkel személyesen ragaszkodunk az ingyenes és szenvedélyes szeretet kinyilatkoztatásához, amellyel Isten szeret bennünket, amely Jézus Krisztusban mutatkozik meg. Azt mondja a Szentatya: - Amikor valaki találkozik a szeretettel, akkor már a szeretet parancsa az nem egy parancs lesz, hanem egy belső indulás. Van a főparancsolatnak nevezett mondata az Úr Jézusnak, ami az Ószövetségből származik: - Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, felebarátodat pedig mint önmagadat. Benedek pápát ez nagyon foglalkoztatta, hogy lehet-e parancsolni a szeretetet. Tulajdonképpen a válasza az, hogy a szeretet parancsolata nem parancs ebben az értelemben. Mert ha észrevesszük egymást, ha a hit a találkozás egy eseménnyel, akkor az egész lényed mozdul a másikra. Mikor megszerelmesültetek egymásba, akkor mikor elindultál a második randira, nem kellett végiggondolni, hogy most nekem értelmemmel, akaratommal, egész valómmal szeretnem kell a páromat. Nem tudtál mást csinálni, az egész lényed rámozdult. És amikor jó a kapcsolatotok, akkor ugyanez megismétlődik, megtörténik valójában sokkal mélyebben. Az egész lényetekkel elindultok egymás felé. Ez a találkozás. Tehát amikor a hitem találkozás egy eseménnyel, az Isten szeretetével, akkor fölébred bennem a viszont szeretet. A vallásosság, a hit gyakorlása az tulajdonképpen ebből szeretne fakadni. Vedd észre Istennek a feléd irányuló, megelőző szeretetét és légy válasz erre a szeretetre. Csakhogy egy tömeg hitoktatás volt és betanítottuk a tíz parancsolatot, betanítottuk, hogy mit kell tenni és nem azt tanítottuk meg, hogy az Isten szeret téged. A gyerek mikor rossz ugye rászólunk, hogy nem szeretlek, akkor a gyerek elkezd pitizni a szeretetünkért. Az Istent is ilyennek képzeljük, az Isten mindig szeret. Mindig szeret bennünket, csak nem vesszük észre. S mert nem vesszük észre Istennek a szeretetét ezért nem tudunk viszont szeretett lenni, ezért nyögve nyelős az egész. Itt billen meg a házasság, hogy elrohantok egymás mellett. Ez az a bizonyos párhuzamos lét, az egymásért lét, fölemészti a kapcsolatot. Hadd mondjam el még egyszer a pápának azt a szép mondatát: - A hit azt jelenti, hogy minden képességünkkel személyesen ragaszkodunk az ingyenes és szenvedélyes szeretet kinyilatkoztatásához, amellyel Isten szeret bennünket, és amely Jézus Krisztusban mutatkozik meg teljesen. Most ez nagyon teológiai indoklás. Ugye Testvéreim, Jézus kicsoda? Az örök Ige a hitünk szerint, a teremtő értelem, akiben teremtetett minden, és aki az időnek és a térnek egy pontján kilépett hozzánk, belépett a mi világunkba. II. János Pál pápa nagyon szép megfogalmazása és ettől kezdve az idő, már Isten dimenziója is, a test az Istennek is a dimenziója. Ezért a testi léte a házasságnak az nem egy Isten háta mögötti terület. Erről is külön kéne beszélni. Test a házasságban az nem egy Isten háta mögötti terület, mert éppen a megtestesülésben Isten magára vette. Tehát Istennek a közelsége leginkább Jézus Krisztusban nyilvánul meg. Ez a mi kereszténységünk. Ezért ha tisztán látjuk Jézusnak a személyét, akkor kerül helyére az, hogy miért vagyunk keresztények és miért nem vagyunk muszlimok, buddhisták, vagy zsidók. A szeretet Istennel való találkozás, nem csak a szívünket, hanem az elménket is belevonja ebbe a válaszadásba. Tehát azt mondja, hogy ha viszont szeretetben élsz, ott nem csak a szíved vonódik ebbe bele, hanem az értelmed is. Tehát azért a házasság, az egy logisztika is. Alapvetően logisztikának tartom. Szóval hogy van-e időnk egymás számára az logisztika, pláne ha már sok gyerek van, akkor ez szervezés kérdése. Szóval a házasság sokmindenben logisztika.

Nagyon szép ez a mondata a pápának. A hit az a szeretetnek a válasza Istenre. A hit és a szeretetet az a szeretetnek a válasza a hitves társam megelőző szeretetére és ez indítja a szívet, de kell hozzá az értelem is. Itt mondja ki a Szentatya, amit az előbb már mondottam: - Ez egy folyamat, állandó úton levés, a szeretet soha nincs készen, a szeretet soha nincs befejezve. Testvéreim, ez egy kegyetlen mondat, amit mindenki kimondd a házasságában, dicsekvően méghozzá, hogy ismerem a másikat, mint a tenyeremet. Egy kortárs gondolkodó azt mondja: Aki azt mondja a párjára ismerem, azt is kimondta nem szeretem. Ez teljesen így van. Tehát akit szeretek az mindig új.

Kedves hallgatóink! Bíró László katolikus tábori püspököt hallották. Püspök úr a Katolikus Tábori Püspökség lelkigyakorlatán, családerősítő hétvégéjén beszélt erről katonáknak, családtagjainak. Gondolatait a családról következő adásunkban folytatjuk majd.

 

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM

1629. november 15.-én hunyt el Gyulafehérváron Bethlen Gábor erdélyi fejedelem I. Gábor néven megválasztott magyar király, a 17. századi magyar történelem egyik legjelentősebb személyisége. Uralkodása alatt megszilárdította Erdély helyzetét, az ország gazdasága és kulturális élete egyaránt fejlődésnek indult – ezt az időszakot általában „Erdély aranykora” néven ismerik.

1664.  november 18.-án hunyt el Gróf Zrínyi Miklós költő, hadvezér. Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, azonban politikai fellépését 1664-ben, egy Csáktornya melletti vadászaton bekövetkezett váratlan halála megakadályozta. Főbb művei: Mátyás király életéről való elmélkedések, Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság.

1608. november 19.-én a Magyar Szent Koronával királlyá koronázzák II. Mátyást. A koronázási szertartáskor a drapérián először szerepelnek a piros-fehér-zöld színek

1958. november 15. halt meg Mecséri János. 1948.-ban önként jelentkezett a tiszti iskolára, mely elvégzése után századosi rangban Esztergomon és Tatán teljesített szolgálatot. 1954-ben kinevezték az esztergomi 7. gépesített hadosztály parancsnokának. A forradalom idején Esztergomban személyesen irányította a felkelők által elfoglalt épületek visszaszerzését. Október 30-án Budapestre rendelték, ahol azonban nem kapott egyértelmű utasításokat, ezért felkereste Maléter Pált, aki másnap kinevezte a budai körzet parancsnokának. Tisztségében először elfoglaltatta az ÁVH-s épületeket, majd november 1-jénfelsőbb parancsra lezáratta a Budapestre vezető utakat. Másnap a Kormányőrség parancsnokává nevezték ki, egyúttal pedig ő lett a Juta-dombnál állomásozó csapatok főparancsnoka. November 3-án a szovjetek, mint a magyar küldöttség kíséretének parancsnokát lefegyverezték és foglyul ejtették. Később kiadták a magyar hatóságoknak, akik 1958. augusztus 14-én államellenes szervezkedés vezetése vádjával halálra ítélték, majd november 15-én felakasztották. Rehabilitálására csak a rendszerváltás után került sor, 1990-ben a Köztársasági elnök posztumusz altábornaggyá nevezte ki. Sírja a 301-es parcellában található. 1965. november 13.-án hunyt el Zadravecz István a Magyar Királyi Honvédség első tábori tábori püspöke

Köszönöm megtisztelő figyelmüket, további kellemes rádiózást kíván a szerkesztő, Fodor Endre.

 

 

47. ADÁS

2013. november 20.

Szerkesztett változat

„Esemény jön és elsuhan s az emléknek száz ideje van.” – Weöres Sándor gondolataival köszöntöm hallgatóinkat, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják.

Előző heti adásunkban már hallhatták Bíró László katolikus tábori püspök gondolatait a család fontosságágról, a hit fontosságáról, amelyről azon a családerősítő hétvégén, lelkigyakorlaton beszélt, amelyet katonacsaládoknak tartott a Katolikus Tábori Püspökség. Ezt folytatjuk mai adásunkban, de folytatjuk majd Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását is. Tartalmas perceket kívánok!

Bíró Lászlót, a Katolikus Tábori Püspökség püspökét, a Magyar Püspöki Kar családreferens püspökét, a Magyar Katolikus Családegyesület elnökét hallják.

- Hadd mondjam el még egyszer a pápának azt a szép mondatát: - A hit azt jelenti, hogy minden képességünkkel személyesen ragaszkodunk az ingyenes és szenvedélyes szeretet kinyilatkoztatásához, amellyel Isten szeret bennünket, és amely Jézus Krisztusban mutatkozik meg teljesen. Most ez nagyon teológiai indoklás. Ugye Testvéreim, Jézus kicsoda? Az örök Ige a hitünk szerint, a teremtő értelem, akiben teremtetett minden, és aki az időnek és a térnek egy pontján kilépett hozzánk, belépett a mi világunkba. II. János Pál pápa nagyon szép megfogalmazása és ettől kezdve az idő, már Isten dimenziója is, a test az Istennek is a dimenziója. Ezért a testi léte a házasságnak az nem egy Isten háta mögötti terület. Erről is külön kéne beszélni. Test a házasságban az nem egy Isten háta mögötti terület, mert éppen a megtestesülésben Isten magára vette. Tehát Istennek a közelsége leginkább Jézus Krisztusban nyilvánul meg. Ez a mi kereszténységünk. Ezért ha tisztán látjuk Jézusnak a személyét, akkor kerül helyére az, hogy miért vagyunk keresztények és miért nem vagyunk muszlimok, buddhisták, vagy zsidók. A szeretet Istennel való találkozás, nem csak a szívünket, hanem az elménket is belevonja ebbe a válaszadásba. Azt mondja, hogy ha viszont szeretetben élsz, ott nem csak a szíved vonódik ebbe bele, hanem az értelmed is. Tehát ezért a házasság, az egy logisztika is. Alapvetően logisztikának tartom. Szóval hogy van-e időnk egymás számára az logisztika, pláne ha már sok gyerek van, akkor ez szervezés kérdése. Szóval a házasság sok mindenben logisztika.

Nagyon szép ez a mondata a pápának. A hit az a szeretetnek a válasza Istenre. A hit és a szeretetet az a szeretetnek a válasza a hitves társam megelőző szeretetére és ez indítja a szívet, de kell hozzá az értelem is. Itt mondja ki a Szentatya, amit az előbb már mondottam: - Ez egy folyamat, állandó úton levés, a szeretet soha nincs készen, a szeretet soha nincs befejezve. Testvéreim, ez egy kegyetlen mondat, amit mindenki kimondd a házasságában, dicsekvően méghozzá, hogy ismerem a másikat, mint a tenyeremet. Egy kortárs gondolkodó azt mondja: - Aki azt mondja a párjára ismerem, azt is kimondta nem szeretem. Ez teljesen így van. Tehát akit szeretek az mindig új.

Azt mondja II. János Pál pápa Jézus Krisztusra: - Jézus Krisztus nem múltbéli esemény, ő szüntelen újdonság. Figyeld meg egy kismama megint, a gyerekem minden nap tud újat produkálni. Az apjára meg mondod: - Ismerem, mint a tenyeremet. Ez nem igaz. Hogyha így van, akkor kimondtad, hogy nem szereted, mert pontosan az eseményt nem veszed észre. Nem találkozol az eseménnyel, azért mondod, hogy ismered. Persze, hogy valamennyire a felszínt ismered, de ezt nem szabad elhinni. Addig, míg a szemfedelet rá nem teszik valamelyikre, addig úton vagyunk egymás fele. Két ember az mérhetetlen nagy titok. Ez az efezusi levél, ami beszél a házasságról azt mondja: - „Felette a nagy titok”. Más vonatkoztatásban mondja ő, de alapvetően a házasság felett a nagy titok, az ember felett a nagy titok. Az ember titkáról van szó. Amikor mi Istenről beszélünk, az ember titkáról is beszélünk, a kettő nagyon mélyen összetartozik. Tehát soha sincs készen, soha sincs befejezve. Ebből ered, hogy minden kereszténynek és legfőképpen a karitatív tevékenységgel foglalkozóknak szükségük van a hitre, az Istennel való találkozásra Krisztusban, amely fölébreszti bennünk a szeretetet és megnyitja szívünket a felebarát számára úgy, hogy számunkra a felebaráti szeretet már nem kívülről rájuk erőltetett parancs, hanem hitük következménye, amely a szeretetben tevékeny. A keresztény olyan ember, akit meghódított Krisztus szeretete és ettől a szeretettől ösztönözve Krisztus szeretete sürget minket. Mélyen és konkrétan nyitott a felebaráti szeretet felé. Beljebb azt mondja, a hit bemutatja nekünk Istent, aki fiát adta értünk és csalhatatlan bizonyosságot ad arról, hogy igaz Isten szeretet. A hit Isten szeretetének a befogadása, amely szeretet Jézus kereszten átszúrt szívében nyilvánul meg és szeretetet hoz létre. Álljunk meg itt egy picikét, itt a kereszten átszúrt szívnél. Ha bemegyünk egy katolikus templomba majdnem mindig ott van a Jézus szíve szobor. Ne felejtsük el, objektíven üzen egy ilyen átvert szív. Az mindnyájunkról szól, szóval nem hiába lett ez ilyen népszerű szoborábrázolás. Még régen a KISZ ifjúsági lapban volt benne, a címét már nem tudom, a giccsről volt egy tanulmány, sose felejtem el. Ott tanultam meg ezt a mondatot, hogy a giccs az vizuális káromkodás. Kivétel a templomi giccs, mert az nem azért kerül be a templomba, mert szépnek tartják, hanem mert valamit ábrázol, üzen. Ez tipikusan igaz a Jézus szíve ábrázolásokra is. Mit üzen a Jézus szíve szobor? Egyszer egy német iromány került a kezembe, és abban párhuzamot von Ámor nyila és Jézus átvert szíve között. Azt mondta ez a kettő ugyanaz. Ugyanaz azt mondja, mert aki szeret az sebzett szívű. Tehát ti, akik fölvállaltátok egymást, akik fölvállaltátok a gyermek létét, mindig sebzett szívűek maradtok. Attól kezdve ti mindig nyitott szívűek vagytok, nem tudtok közömbösek lenni, nem tudtok bezárt szívűek lenni. Tehát titeket utolsó leheletetekig a gyerekeitek meghatároznak. Meghatároznak, és ti is egymás sorsát meghatározzátok. Szóval, aki szeret az sebzett szívű, az mindig nyitott szívet jelent. A pápa nagyon sokat beszél a sebről, a sebeknek a tiszteletéről. Ez a nagyon érdekes mély kultusz és szimbolika a középkorban alakult ki. Azt mondja, hogy Jézus nyitott szíve serkentsen bennünket a viszont szeretetre. Azt tudhatjátok, hogy a ti szívetek is, mindkettőtöké átvert szív éppen mint Jézus szíve, mert szerettek. Aki szeret az mindig sebzett szívű, nincs másként.

Beszél arról a pápa, hogy mi a hit és a szeretetnek az összefüggése. Hogyan függ össze a hit és a szeretet? Azt mondja, a hit az befele visz, a szeretet meg kifele. Így mondja: - A hit azt jelenti, megismertük az igazságot és ragaszkodunk hozzá. A szeretet azt jelenti, hogy kifele az igazságban járunk. A hit által belépünk az Úrral való barátságba, a szeretet révén pedig éljük, tápláljuk ezt a barátságot. A hit által tudjuk befogadni az Úr és a mester parancsolatát a szeretet pedig megadja a boldogságot, ha gyakorlatra vágyunk. A hit befogad, a szeretet boldoggá tesz. Ez a kétirányú mozgás, amelyet a hitvesi szeretetről beszéltem, tehát a hit, ami befele visz és a szeretet, ami kifele. A hitvesi szeretetben, ha megvan ez a befele menés, az a bizonyos találkozás az eseménnyel, akkor tudsz kifelé szeretni, tehát befele indulni. Mert ha nincs meg ez a befele indulás, akkor a felszínen lehet szentimentálisan puszilgatni a gyereket meg a párodat is, nem történik semmi. A tartalom nincs meg. Ahhoz, hogy a házasság tartalmas legyen, ahhoz kell ez a befele menés, nem elég a felszínen lenni. És ma semmi nem segít benneteket, hogy befele menjetek, egy pillanatra megsejteni azt, hogy mi az a befele menés. Ez az, amit nektek kell csinálni. Én csak mondom, hogy befele kell menni, de nektek kell befele menni, nem tudom helyettetek csinálni. Én nem tudok senkinek hitet adni. Mindenkinek magának kell befele menni. Szimpatikussá tudom tenni, de nem tudok befele menni. Van egy ellentét-pár, amit a pápa magyaráz, hogy van a fideizmus és van az aktivizmus. Tehát a vallásosságban van egy olyan fajta magatartás – ez a köldöknéző vallásosság, leülök és bambulok -, és van az aktivizmus, ami csak nyüzsög.

A házasságban az a bizonyos „családért élek” van és nincsen befele fordulás. Ez fölfordul. Mikor jönnek hozzám a válságban lévő házasok én mindent megteszek érte és mégsem elég neki. Ez a befele fordulás nincs meg, az egymásért lét nincs meg. Hadd mondjak egy elriasztó példát. Egyszer egy férj otthagyta a feleségét két vagy három gyerekkel. Azzal vigasztalta a feleséget, hogy ne búsuljál, senkivel nem fogsz szégyent vallani, minden szexuális technikára megtanítottalak. Ettől függetlenül otthagyta. Ez az, amikor van aktivizmus, de nincsen belseje az egésznek. Egy darabig lehet a szexuális technika összetartó, de ezek a házasságok később kötelezően fölbomlanak, mert nem ez a házasság. Házasság az, amiről most beszéltem. Ez a befele lépés, az egymás felé indulás. Ez a házasság, szüntelen és ezt semmi nem segíti. Ez a hit is. A hit az nem egy jámborkodás, az jámborság. Nem vallásoskodás az vallásosság. A házasságnak a mélye is ez.

Bíró Lászlót a Katolikus Tábori Püspökség püspökét, a Magyar Katolikus Püspöki Kar családreferens püspökét, a Magyar Katolikus Családegyesület elnökét hallották, aki gondolatait azon a családerősítő hétvégén, lelkigyakorlaton mondta el, amelyet katolikus családoknak tartott.

Nádasi Alfonz Hadinapló című kötetének felolvasását folytatjuk. Bőzsöny Ferencet hallják.

- Március 16.

Egész délelőtt mászkálnom kellett. Azért mondom ezzel a szóval, mert teljesen felesleges volt, értelme sem volt. Apró-cseprő semmiségek, amelyek arra sem méltók, hogy megemlékezzem róluk, de amelyeket mégis el kell intézni. Németh Józseffel a 106-osokhoz, onnan ki Polygonba, a hadtesthez. A hadtestnél megint "gyönyörűen" viselkedett a főnök. Egyszerű, tehetségtelen, semmit át nem látó ember, akit az aranyszalag teljesen elkábít /mármint a saját zubbonyán levő aranyszalag/ Képtelen valamit önállóan eldönteni, ami nem az általa ismert papírszagú rendelettömeg szülötte. Ó, akik azt gyártották, azt sem tudták, mi a háború, és mi a pillanat alatt változó helyzet. Aztán még ehhez ilyen tohonya pap! Kellett ez neked, Nádasi Alfonz!
Délután megjöttek az új sebesültjeink. De sajnos sokkal több a betegünk. Hiányos felvilágosítás, rossz ivóvíz, átfázás, önfegyelem hiánya. Nem ritka az a szándék sem, hogy ilyen áron is minél hamarabb hazakerüljön.
Buttyán Kornéltól elkértem a fogászati szobát, mert nálunk kártyacsaták folynak. Nem akarok részt venni bennük. Így persze dolgozni sem tudok. Most a csendben miattam akármit kiabálhatnak és csapkodhatnak a harmadik szobában.
Feldúlt bolondokháza az oszlop. Mindenki mindenki ellen van. És mindenki hozzám jön panaszkodni. Hiába örülök a bizalomnak, de a tehetetlenség miatt már én is a plafonon járok. Látom a főnökből kiinduló összes bajt, mely mindenkit összeugraszt, de nem tudok rajta segíteni. Elmondtam a tábornoknak is. Helyeselte a véleményemet, igazat adott mindenben, és lám, mégsincs semmi segítség. Ja, a katonai gépezetben nem az igazság dönt, még a legmagasabb helyen sem. Kíváncsi vagyok, mikor vehető észre rajtam is az az idegesség, ami alól már senki sem vonhatja ki magát. Jönnek hozzám a doktorok, a nővérek, a műtősök, és mintha összebeszélnének, mind azt mondja: Jaj, de jó a Páternek, ilyen nyugodtan bírja ezt a pokoli állapotot. /Ha tudnák, hogy őmiattuk türtőztetem magamat, és csitítom őket.

Kedves hallgatóink! Köszönöm, hogy ismét megtiszteltek a figyelmükkel, adásunkkal egy hét múlva jelentkezünk újra. Reményik Sándor gondolataival köszöni meg megtisztelő figyelmüket a szerkesztő, Fodor Endre.

„Ragyogj, ragyogj, örökkön tiszta kép e lélek vízalatti, mély egén. Én már tudom: csak azt nem vesztem el, amiről sose mondhatom: enyém.”

 

 

48. ADÁS

2013. november 27.

Szerkesztett változat

A mai adásunk rendhagyó lesz, hiszen a Székesfehérvár Helyőrség Zenekar adventi koncertjét hallják majd. Tartalmas rádiózást ígér a mai műsorunk is. Köszönti önöket a szerkesztő, Fodor Endre.

Az adventi koncerten a Székesfehérvár Helyőrség Zenekar mellett közreműködik az Alba Regia Vegyeskar, Fehér Adrienn Emerton díjas színművész, valamint zongorán Tóth Marcell. Vezényel Juhász Balázs és Ruff Tamás őrnagy. A felvétel elején pedig az adventi koncertet megnyitó Spányi Antal Székesfehérvár Egyházmegye megyéspüspökét hallják.

- Az advent egy nagyon gazdag időszak, sok mindent tanít nekünk, és sok mindenre érdemes odafigyelnünk. Érdemes a reményt szívünkbe zárni, és mint valami drága kincset a szívünkben őrizni, élesztgetni, mert az embernek mindig szüksége van igazi reményre. Nem valami múló dologra, nem valami olyan dologra, ami apró-cseprő dolgokon keresztül segít bennünket, hanem ami igazán messzire néz, ami igazán fölemel, ami igazán a valóságot tudja megmutatni nekünk. Ez a remény. A reménynek ez az erénye az nem csak arról szól, hogy a magam élete gyarapodjon, hanem arról is szól, hogy én magam is próbáljak másokat gazdagítani mindazzal, amim van. Szeretetemmel, türelmemmel, hitemmel, kedvességemmel, a másik felé megmutatkozó türelmes jóságommal.

- Messiás kél majd közülünk. Az Úr lelke nyugszik rajta: a bölcsesség és az értelem lelke, a tanács és az erősség lelke, a tudás és az Úr félelmének lelke, s az Úr félelmében telik öröme. Nem aszerint ítél majd, amit szem lát, s nem aszerint ítélkezik, amit a fül hall, hanem igazságot szolgáltat az alacsony sorsúaknak és méltányos ítéletet hoz a föld szegényeinek. Szája vesszejével megveri az erőszakost, ajka leheletével megöli a gonoszt. Az igazságosság lesz derekán az öv s a hűség csípőjén a kötő.

Karácsony

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek. 
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni. 
A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének. 
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II. 
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza. 
De jó volna tiszta szívből
- Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni. 
De jó volna mindent, mindent
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III. 
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
És a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra...
(Ady Endre)

Bűvös éj

Az égen csillag ég, ő hozza meg a reményt,
hogy megismerem még a karácsonyi fényt.
Hogy nyílik majd az ajtó és télapó belép,
hogy mondhassam, e bűvös éj de szép.

Az égen száll a szán, de nálam sose jár,
és csengő cseng a fán, oly régen várom már.
És mind valóra válik, sok régi álomkép,
hogy elmondhasd, e bűvös éj de szép.

Annyi színes játék, sárga, zöld és kék,
álmaimban láttam, de nem kaptam meg még.
Minden gyermek ébren vár, az álom elkerül,
ez a bűvös éj de szép.

Az égen angyal száll és együtt lenni jó,
a házban zöld fa áll, a kertben hull a hó.
Fények gyúlnak mindenhol, a fán száz csillag ég,
úgy ujjongunk, e bűvös éj de szép.
(Polar Express filmzene)

Advent

Az első gyertyát gyújtsuk azokért, 
akik már nem lehetnek velünk. 
A bölcs szívű vénekért, az ártatlan elesettekért. 
Azokért, akik úgy óvtak minket az elmúlástól, 
hogy maguk múltak el. Legyen övék az első gyertyaláng. 
Azoké, akiknek lábnyomaiban újra kisarjadt a fű, 
újra születtek a fák, és minden, ami élet. 
Az édesanyákért, a jóságért, és gyermekeikért, 
akik továbbra is őrzik a szeretet hatalmát. 
Az emberi mulandóság felett érzett bánat idején 
sem szabad megfeledkeznünk róluk.

A második gyertyaláng legyen a kitaszítottaké, 
akik éheznek és fáznak, s igazán nagy szükségük van vigasztalásra. 
A hazátlanokért, azokért, akik még nem találták meg a békességet, 
mert nem adatott meg nékik sem a szabadság, 
sem az irántuk érzett megbecsülés, sem a baráti ölelés, 
sem a tisztelet, sem az otthon. Akiknek semmi nem adatott meg. 
Lobogjon megsebzett lelkükért, házukért és hazájukért. 
Óvja, segítse őket ez a második, értük gyújtott gyertya, 
legyen az irántuk érzett tisztelet, 
együttérzés, segítő szándék bizonyítéka. 
Legyünk irántuk legalább most, ezegyszer jóságosak, 
hiszen az emberi méltóság minden embert megillet. 
Lobogjon értük, a háborúkat, emberszenvedéseket elviseltekért, 
a kitaszítottakért és a szegényekért, az ártatlanokért, 
akiket bőrük színe, nyelvük, kultúrájuk, 
vallásuk miatt üldöztek és üldöznek.

A harmadik gyertyaláng legyen a hősöké. 
Gyújtsuk az igazakért, azokért, akik mindig szenvedtek 
és szenvedni fognak, mert volt, van és lesz bennük annyi erő, 
hogy szembeszálljanak zsarnokokkal, kufárokkal, emberárulókkal. 
Ők tudták, tudják s tudni fogják, 
hogy az emberiség megmaradásának záloga a béke. 
Azokért, akik ártatlanul elestek, azokért, 
akik meghaltak harcvonalakban, égen és földön, tengeren és tenger alatt. 
A pionírokért, akik hegycsúcsokat, őserdőket, 
sivatagokat jártak és járnak be az ember boldogulása érdekében. 
Azokért, akik a Makro- és a Mikrokozmosz titkait kutatva szolgálták, 
szolgálják, s szolgálni fogják az emberi élet értelmét. 
Azokért, akiket máglyára vittek, 
mert igazat szóltak a világ emberléptékben megismerhető titkairól. 
A hősökért, akik a holdra érkezve és szállva 
rácsodálkoztak a Föld nevű kék bolygóra, s hűséggel visszatértek hozzá. 
Akik életüket kockáztatva kutatták a csodát, 
amit mi emberek nemes egyszerűséggel így hívunk: Élet. 
A harmadik gyertyaláng értük lobogjon. A hősökért. 
Az orvosért, aki kezét, hűségét adta, amikor reánk tört a fájdalom, 
a keserűség, és úgy hittük, hogy vége, nincs tovább. 
Aki újra életet adott az életnek, s az elmúlás tragédiáját értve 
és megértve megkönnyezte a megváltoztathatatlant. 
Ő értük gyújtsuk a harmadik gyertyát. 
A lelkészért, aki elesettségünkben is velünk volt, hitet adott, 
vigaszt és szeretetet, ha nagyon fájt már az emberi élet. 
A bátrakért, akik barikádokon estek el 
az ember boldogulása érdekében folytatott küzdelem során.

A negyedik gyertyát egymásért gyújtsuk. 
Érted és értem. Igazán megérdemeljük azt, 
hogy főt hajtsunk egymás előtt, 
hiszen a jézusi szeretet erre figyelmeztet mindannyiunkat. 
Arra, hogy legyen szent minden ember számára 
a mindenség ajándéka: az emberélet. 
Lobbanjon egymásért, s lobogjon a negyedik gyertya 
az Istengyermek-próféta megszületésének pillanatáig. 
Érted, ki több voltál egy szerelemnél, aki hűséggel vigyáztál, 
aki ha kellett, hát könnyet ejtettél értem. 
Érted, aki miattam, s nem ellenem haragszol. 
Érted, aki felneveltél, óvtál és szeretettel adtad kezembe az emberi életet.
Érted, aki a barátom vagy és felsegítesz a porból, mielőtt porrá válnék. 
Érted, aki megtisztelsz bólintásoddal s figyelmeddel, 
ha illendően szólok hozzád a körülöttünk zajló történésekről. 
Érted, akivel együtt játszottam a szerepet életem színpadán. 
Lobogjon egymásért a negyedik gyertyaláng, értetek és értem. 
A hűség jegyében, az emberi szeretet jegyében. 
Mielőtt megszületik a gyermek, mielőtt újjászületünk mindannyian. 
(Ismeretlen)

A mai adásunkban a Székesfehérvár Helyőrség Zenekar adventi koncertjét hallották, amelyen közreműködött az Alba Regia Vegyeskar, Fehér Adrienn Emerton díjas színművész valamint zongorán Tóth Marcell. Vezényelt Juhász Balázs és Ruff Tamás őrnagy. Weöres Sándor gondolataival kívánok további tartalmas rádiózást és meghitt elcsendesülést advent idején.

„Ne kívánd senki szeretetét. Ne utasítsd el senki szeretetét. Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: mindenre egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és melegedből, mint akinek nincs szükségük terád. Családtagjaid, mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.”

 

 

49. ADÁS

2013. december 4.

Szerkesztett változat

„Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás.” – Márai Sándor gondolataival köszönti önöket a szerkesztő Fodor Endre, és kívánok tartalmas időtöltést az Inter Arma Caritas mai hallgatásakor.

Adásunkban hallanak majd több missziót is megjárt tűzszerészt, aki hivatásáról vall. Elmúlt héten Böjte Csaba megkapta a magyar állampolgárságot, érzéseiről vall majd mikrofonunk előtt. 
Rozsé atya adventi gondolatai nem csak a katonáknak szólnak. 
Hadinapló, Nádasi Alfonz kötetének felolvasását folytatjuk.

Kálinger Roland százados, Rozsé atya római katolikus tábori lelkész gondolatait hallják az adventről.

- Az advent szó jelentése eljövetel. A latin adventus domini kifejezésből származik, ami annyit tesz, hogy az Úr eljövetele. Adventi jókívánsággal kezdem mondandómat. Az Úr legyen veletek! Az egyház ősi köszöntése az adventi időszakban többlet értelmet nyer. Ha várunk valakire, akkor azt kívánjuk, hogy érkezzen meg, és ha megérkezik a kedves vendég, akkor azt szeretnénk, ha minél többet lehetnénk együtt vele. Advent egy ablak a modern világban, ami a múltra néz, ahol a jövőnk rejlik. Advent a hagyomány tisztelete, ezért is ragaszkodtunk itt a bázison a hagyományos koszorúhoz. Advent tanít minket, hogy legyen időnk arra, hogy megálljunk és körülnézzünk. Advent meg akarja világítani azt, ami az életben igazán fontos. Advent gyertyái a hitről, a reményről, a szeretetről és az örömről beszélnek nekünk. Most, mikor megáldom az adventi koszorút, nem csak erre a koszorúra gondolok. Legyen áldott adventi készületetek! Legyen áldott családotok, legyen áldott életetek! Legyen áldott a verejtékes munka szeretteitek boldogulásáért! Legyen áldott a kicsorduló könny, ha távollévő családtagjaitokra gondoltok! Legyen áldott gyermekeitek mosolya, ha megölelitek őket! Legyen áldott a fényesség, melyet mi gyújtunk a gyertyán, s melyet Isten gyújt szívetekben! Ez a fény Krisztust jelképezi, aki a világ világosságának mondja magát, s azt akarjuk, hogy az Ő fénye elűzzön minden sötétséget életünkből.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes ötszázezredik külhoni kérelmezőként lett magyar állampolgár december ötödikén. Az árva, elhagyatott gyermekeket is befogadó szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója a Stefánia szalon vendége volt.

Csaba testvér, advent idején, karácsony kapujában vagyunk. Én úgy érzem most Ön is egy kapuban áll, méghozzá a magyar állampolgárság kapujában.

- Adventnek a lényege az, hogy rádöbbenünk, mennyi seb, mennyi fájdalom van bennünk, mennyi be nem fejezettség. Istenhez kiáltunk, kérünk, kopogtatunk, zörgetünk és az Isten válaszol erre a kérdésre, beteljesedik a mi imánk. Még 1959-ben szegény édesapám, álmodott ő is mint magyar ember, székely ember egy jó világról. Ezt meg is fogalmazta egy versben, leírta, és izgatásért politikai indokokból hét évet kapott ezért a versért. Ebből négy és fél évet leült, többször is megverték és mikor kiszabadult nemsokára meghalt. Én azt gondolom, hogy mit jelent számunkra erdélyi magyaroknak a kettős állampolgárság, ezt nagyon nehéz elmondani annak, akit soha életében nem neveztek bozgornak, hazátlannak. Aki nem tapasztalta meg azt, hogy ő csak egy megtűrt állampolgár. Persze én nem szeretnék átjönni soha lakni végleg Magyarországra, Erdély az én hazám. Jól érzem magam ott, és úgy érzem nagyon sokat változott a románokkal is a viszony. Én inkább azt szeretném, hogy ez az egész térség egy nagy családdá váljon. Árpád vezér valamikor meg tudta álmodni azt a Kárpát-medencét, ahol akkor is több nemzetiség lakott, avarok, szlávok, a honfoglaló magyar törzsek mellett székelyek. Ki tudja még kik nem voltak itten, és mégis ő akkoriban nem kerültek elé tömegsírok, felégetett városok, hanem Árpád vezér úgy gondolta, hogy együtt, közösen, s az Árpád-házi királyok ezek befogadó, integráló fejedelmek voltak. Valahogy én, ha valamiért imádkozok, vagy valamit kérek népem, nemzetem karácsonyfája alá, hát akkor pont ezt kérem, hogy tudjunk befogadni. Olyan jó dolog megtapasztalni azt is, hogy minket magunkat befogadnak, de az is olyan jó dolog, amikor mi magunk valakit Isten nevében szeretettel befogadhatunk. Úgyhogy úgy élem meg a befogadást, mint gazdagodást. Egy új világ kapuja nyílik ki azáltal, hogy befogadhatok, s azáltal, hogy befogadnak. De végül is, teológiailag is ha megnézzük, hogy most Isten fogadja be az embert, vagy Mária fogadja be az Istent, oda-vissza gazdagodunk mindenképpen, többek leszünk általa.

Felhívom figyelmüket, hogy Böjte Csaba ferences rendi szerzetessel készült bővebb interjút következő adásunkban majd hallani fogják.

Vajon ön kedves hallgató belegondolt-e abba, hogy akkor, amikor egy lakossági bejelentés után a tűzszerész megpróbálja hatástalanítani a bombát, milyen élethelyzetnek van kitéve? Vajon gondol-e éppen szeretteire, családtagjaira akkor, amikor hatástalanítja a talált bombát? E nem könnyű hivatásról vall Martin László tűzszerész, Markovics Milán Mór tábori lelkész mikrofonja előtt.

- Martin László zászlós vagyok a Magyar Honvédség I. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred speciális tűzszerész rajparancsnoka. Idekint EUFOR-ban az EUFOR parancsnokság EUFOR törzs tűzszerész csoportjának vezető tűzszerésze.

Tűzszerészeknek itt az EUFOR-ban tulajdonképpen mi a feladata? Ez egy érdekes dolog lehet az otthoni hallgatóknak is.

- Az EUFOR parancsnokság tűzszerész csoportjának elsődleges feladata, az EUFOR csapatok EUFOR-ban szolgáló személyek, EUFOR-os objektumok, EUFOR által használt útvonalak védelme a pokolgépek és a robbanótestek hatásai ellen. Bosznia területén rengeteg helikopter leszállóhely van, rendszeres időközönként kimegyünk ezekre a területekre és átvizsgáljuk azt, hogy közben nem szennyezték-e be, tehát nincs rajta fel nem robbant robbanótest, akna nem található-e rajta, még mindig használható-e helikopterek számára. Mindenkinek azt tanítják itt kint, hogy ne lépjen le a betonozott útról. Nálunk pont az ellenkezője történik. Elhagyjuk a biztonságot jelentő úttestet, lemegyünk erdőbe, mezőre, szántóföldre és aknamentesítést, területmentesítést, tűzszerész felderítést és műszaki felderítést hajtunk végre.

A múltadból tudom, hogy Afganisztánban is szolgáltál, és hogyha lehet így mondani, elég kemény körülmények között kerültél te oda ki.

- Legelső, ami nagyon kemény dolog volt a kijutásnál az az, hogy bizonyítsam, hogy én tényleg igazi tűzszerész akarok lenni, vagy hogy vagyok. Tehát folyamatos tanulás sokoldalúan, minden irányban, amit csak a tűzszerész szakág az adhat, aknák, fel nem robbant eszközök, pokolgépek, terror jellegű dolgok, víz alatti robbantás. A legelső afganisztáni tűzszerész csoportba való beválasztásomkor azért esett rám a választás, mert minden egyes vizsgámon ahol csak lehet a kiváló szintet akartam, vagy tudtam hozni. Kétszer volt alkalmam kijutni afganisztáni misszióba. Legelőször, mint csoportparancsnok helyettesként az első váltásba illetve az ötödik váltásban én voltam a csoportparancsnok. A legelső váltásba az a Kovács Gyula főtörzsőrmester, később ugye posztumusz hadnagy volt a kollegám a parancsnokom, akivel nyolc évet együtt merültünk, mint tűzszerész búvárok. Gyakorlatilag ő barátom volt, kiképzőm és parancsnokom. Illetve ott szenvedett hősi halált Nemes Krisztián századosunk is, posztumusz őrnagyunk, aki szintén, amikor még én az alakulathoz kerültem ő még ifjú hadnagy volt. Sorra hoztam a kiváló eredményeket, ezért jóba lettünk, barátok lettünk. Így az történt Afganisztánban, hogy a négyes váltásnál egy hónap különbséggel vesztettem el két barátomat, két oktatómat és két nagyon jó parancsnokomat. Nekem feltett szándékom volt, hogy amit az egyes legelső váltásban elkezdtünk Gyuszival és amit folytatni szeretett volna a négyesben Gyuszi és Krinya, Nemes Krisztián együtt, azt én folytatom, illetve befejezem, lezárom. Igazából lehet, hogy furcsán hangzik, de az ő haláluk és személyiségük adott nekem erőt arra, hogy igenis tovább folytassam, amit ők elkezdtek illetve közösen elkezdtünk. Igenis emlékeztem mindenre, amit az életükben tanítottak és amit a halálukkal is tanítottak, hogy mire figyeljünk oda.

Volt valami esetleg, ami a hivatásod választásában döntő tényező volt, vagy akár olyan szellemi megfoghatatlan erő, elv, bármi, ami erőt adott neked arra, hogy ezt tudd választani és nap mint nap tudd vállalni ezt a veszélyt ami ezzel a hivatással jár?

- Bennem, ami fölkeltette az érdeklődést ez irányba az az volt, hogy békeidőben is harci feladatot látnak el, tehát nem csak készülnek egész életükön keresztül, hanem tanulnak és aprópénzre változtatják a tudásukat. Ebben a szakmában mindig is muszáj tanulni és résen lenni, hogy el ne halványodjanak az ismeretek, különben ha megcsalod a tűzszerész szakmát ő cserben hagy téged. Istenigazából így a Szentendrei Tiszthelyettes Képzőt kiválóra végeztem el. A legnagyobb döntés azt gondolom, mikor már szakaszparancsnok voltam és tudtam, hogy kiválóan fogok végezni, jött egy felkérés, hogy három tűzszerész búvárt keresnek, illetve ki az, aki vállalná ezt a hivatást? Mert ugye ezeket a békeidőben is harcfeladatokat ellátó feladatokat csakis önkéntesen lehet vállalni a honvédségen belül. Én rögtön a legelsők között jelentkeztem, kiválóra végeztem el az iskolát általános műszaki szakon, sikerült a búvár orvosim is. Tűzszerészekhez kerültem, ott elsőre kiválóra sikerült a tűzszerész vizsgám, a robbantás foglalkozás vezetőim, sőt a búvár vizsgám is, amit Szentesen tettem le. Innentől kezdve gyakorlatilag vizsga, éles megpróbáltatás, vizsga, vizsga hátán, éles megpróbáltatás, de mindenhol kiválóan helyt álltam.

Azt mondják, hogy zuhanó repülőgépen nincsen hitetlen ember. Aknák között van?

- Nem, nincs. Istenigazából azt tudom mondani, hogy ott már a szakmára mész rá igazából. Szokták kérdezni, hogy hányszor halhattál volna meg egy évben, mint tűzszerész járőr, mint búvár, mint tűzszerész búvár, mint felderítő búvár, illetve mint sima robbantómester vagy mint vezető tűzszerész? Én erre mindig azt szoktam válaszolni, hogy egy éven belül egy pincér, egy kocsmáros hány poharat tör el, ejt le vagy tör össze? Tehát vannak ilyen helyzetek. Ott tulajdonképpen nem tudatosul számomra, hogy ez most majdnem az volt. Ott konkrétan arra figyelek, hogy mi az az eszköz, amivel dolgom van, illetve mi a környezet? Hogy kerülhetett ide, mi a következő lépés? Területzárás, biztonsági rendszabály foganatosítása, stb. Tehát az eszközzel foglalkozok, a rám háruló szabályokkal és magával a feladattal. Utána majd lesz időm azon sajnálkozni egyfajta poszttraumatikus stresszként, hogy „azta itt is meghalhattam volna, jaj ezt nem biztos vagy talán nem úgy kellett volna”. De a lényeg a lényeg minden kiválóan összejött és ezekből mindig tanulunk. A másik nagy mondás, hogy mindenkit hallgass meg és mondj el mindent, amit te is tudsz, tapasztalsz, minden egyes tudás életmentő lehet. Tehát meghallgatjuk az öreg tűzszerészeket, elmondom én is hogy mit tapasztaltam, mi lehetett a jó, mi nem és ebből összehozunk egy egységes egészt, amit beépítünk a kiképzési rendszerbe és ezáltal folyamatosan fejlődünk.

Nádasi Alfonz, Hadinapló. A kötet felolvasását folytatjuk, Bőzsöny Ferencet hallják.

- Március 18.

Különös nap volt. Tegnap nagyon sok postát kaptam. A bennük kért ügyeket kell elintéznem. Egész délelőtt a sebesültekkel voltam. Ismét van egy szörnyű amputáltunk. Alig lehet vele bírni. Senkit és semmit sem tűr el. Semmi fegyelmezettség nincs benne. Amikor a műtőasztalon feküdt, mondtam neki, hogy legyen nyugodt: míg altatom, állandóan imádkozom érte. Azt felelete: Mit ér ez nekem? Megkérdeztem, milyen vallású? Persze, nem katolikus. Míg mások sokszor könnyekig elérzékenyednek ilyen állapotban, ez szinte durván elutasít minden vigaszt. Hát ilyen is van! Míg aludt, végig imádkoztam érte. Délután nagynehezen tudtam csak elmondani a breviáriumot, annyi munkám volt a műtéteknél és a sebesültekkel.
Átmentem a 106-osok lelkészéhez. Este, ég tudja, hogyan, de egy-kettőre olyan hangulat keletkezett, melyet még nem láttam itt kinn. Elkezdtek inni. Tízkor azt ajánlottam, hogy menjünk a szobánkba. Azt reméltem, hogy hallgatnak rám. De tévedtem. Próbáltak engem is bevonni, de hiába. Egyáltalán nem ittam. A főnöknél gépeltem vagy két óra hosszáig. Ott megkínált valami vacak tojáslikőrrel. Huj, de rossz volt! Valami kotyvadék. Abba kellett hagynom a munkát, mert mindenki bejött. Azt mondták, hogy nélkülem nem fognak mulatni. Nagyon kedves tőlük, de a spicces hangulat mondatta ezt velük, nem pedig az irántam érzett szeretet. Aztán még más is kiderült, hogy miért jöttek. Énekeltek, beszéltek, de mennyi ostobaságot. Aztán berúgott a patikusunk is.
Rögtön észrevettem, hogy itt a nővérek körül van a baj. Boróka eddigi szerény magatartását teljesen elfeledtetve, /úgy látszik hatott benne az ital, / nagyon öntudatosan kimutatta, hogy élvezi a helyzetet. A helyzet pedig az volt, hogy a "sebészet" is, meg a "belgyógyászt" is belehabarodott. Persze az ostoba férfi beugrik, és a két jóbarát összekap. Békítettem őket, aztán a hátuk mögött intettem a hölgyeknek, hogy menjenek, ha nem is a fészkes fenébe, de legalább a szobájukba. Végre lecsitítottam Kálmánt és Kornélt. Akkor meg a közben teljesen elázott főnök erőszakkal ott tartott bennünket. Éjfél után kettőig kellett egy berúgott és két spicces emberrel vitáznom. Mert ha nem szóltam, megsértődtek. De ugyanígy megsértődtek, ha megmondtam a véleményemet. Gyónástól kezdve a családi állapotukig és Tóni furaságáig mindenről kérdeztek. Közben nagyon untam, de nem lehetett lefeküdni. Az utolsó elmélkedést a holnapi beszédhez este akartam elvégezni. A nagy összevisszaságban bizony alig tudtam átgondolni az evangéliumot. Hogyan tudok reggel felkelni?

 

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM

1798. december 4.-én született Csapó Vilmos 1848-as honvéd ezredes. 1848. október 7-én az ozorai ütközetben az ő egysége játszotta a legfontosabb szerepet. A világosi fegyverletétel után Aradon golyó általi halálbüntetésre ítélték, melyet később tíz év várfogságra változtattak.

1819. december 7.-én született görgői és toporczi Görgey Kornél 1848-as honvéd alezredes, a Magyar Királyi Honvédség altábornagya, Görgey Artúr unokaöccse. 1848. december 18-án ő vezette a magyar csapatokat a szabadságharc első nagyobb szabású lovassági összecsapásában. 1849 tavaszáig részt vett Görgei Artúr hadtestének összes ütközetében és több összecsapásban jelentős érdemeket szerzett.

1804. december 8.-án született Damjanich János honvéd vezérőrnagy, volt császári tiszt, az 1848–49-es szabadságharc egyik legkiemelkedőbb katonai vezetője. Szerb határőrcsaládból származott. 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként 1848. dec. 20-án tábornokká nevezték ki. Nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során a szolnoki, hatvani, tápióbicskei, isaszegi, váci és nagysallói ütközetek elsősorban nevéhez és híres vörössipkásai bátorságához fűződött. Győzelmeihez katonai tudása és személyes bátorsága nagyban hozzájárult. Kötél általi halálra ítélték, és az aradi várban 1849. október 6-án utolsó előttiként került rá sor a kötél általi halálra szánt kilenc vértanú közt, legendássá vált végső szavai: „Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!”

1850. december 10.-én hunyt el Bem József az 1848-as szabadságharc tábornoka cseh eredetű lengyel nemesi családba született. Katonai tanulmányait a varsói Tüzér és Műszaki Iskolában végezte. Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratában tüzérhadnagyként vett részt. Az 1830–31-es lengyel szabadságharcban, melynek bukása után Párizsba emigrált. 1848. november 3-án jelentkezett szolgálattételre Kossuth Lajosnál. Határozott intézkedéseivel rövid idő alatt újrarendezte a szétzilált, Erdélyből szinte teljesen kiszorult erdélyi hadsereget. A szabadságharc leverése után Törökországba menekült és a mintegy 216 magyar, 7 lengyel és 15 olasz társával együtt áttért az iszlámra. A kis termetű, vézna, beteges ember hatalmas lelkierővel rendelkezett. A csatákban valódi hősként viselkedett, nagy kócsagos csákójával mindenütt elöl járt, és sok sebtől eltorzult arca belső tűztől égett. Példamutató rettenthetetlensége átragadt katonáira, különösen a székelyek ragaszkodtak hozzá babonás tisztelettel. Hadvezérként mesterien alkalmazta az ágyú-ütegeket, szerette a gyors helyváltoztatáson alapuló meglepetéstaktikát. Önzetlen, halált megvető bátorságú, tanult és ügyes katonaként kötelezte el magát a szabadságharc eszméje mellett. Petőfire óriási hatással volt, ez a hatás felfedezhető verseiben is.

1996. december 10.-én hunyt el Kővágó József ( katonatiszt, mérnök, politikus, polgármester. 1931-től volt Ludovika Katonai Akadémia növendéke. Felsőfokú tanulmányait a József Nádor Gazdasági és Műszaki Egyetemen végezte. 1939-től dolgozott a Haditechnikai Intézetnél, majd a keleti frontra került, ahol egy utászzászlóalj parancsnokaként működött. Az 1944. október 15-ei nyilas államcsínyt követően részt vett a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának küzdelmeiben. A nyilasok letartóztatták, majd rögtönítélő bíróság elé állították. A második világháborút követően a politikában tűnt fel, 1945. május 15-én megválasztották Budapest alpolgármesterévé, december 14-én pedig a város polgármesterévé nevezték ki. 1945. augusztus 20-án tagja lett a Független Kisgazdapárt országos intézőbizottságának. 1950 májusában letartóztatták, először halálos ítéletet mértek ki rá, amit később életfogytiglani börtönbüntetésre változtattak. 1956 szeptemberében szabadult és november 1-jén újfent Budapest főpolgármestere lett. 1956. december 1-jén elhagyta az országot. 1957-ben New Yorkban Kéthly Annával és Király Bélával együtt tanúvallomást tettek az ENSZ "ötös bizottsága" előtt a magyar forradalomról. Kinevezték a Magyar Bizottság és az Európai Rabnemzetek Szövetségének alelnökévé. Elnyerte a Szabadság-díjat, Magyarországon pedig a "Magyar Köztársaság Középkeresztje a Csillaggal" érdemrendben részesítették. 1992-ben felvették Budapest díszpolgárainak sorába. A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben helyezték nyugalomra 1997-ben.

A kalendáriumot Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke állította össze.

„Az életet álommá kell átalakítani, s álmunkból valóságot formálni.” – Pierre Curie Nobel-díjas tudós gondolataival köszönöm meg figyelmüket és kívánok további tartalmas rádiózást. A szerkesztőt, Fodor Endrét hallották.

 

 

50. ADÁS

2013. december 11.

Szerkesztett változat

„Hiszek, és hitem súlyos és kemény.
Nem tünde tan, nem pille vélemény.
Nincs benne így-úgy, bárcsak és talán:
Igen és nem, kereken, magyarán.
Semmi csűrés és semmi csavarás,
Irigykedés és köntörfalazás:
Hiszem és vallom, szeretem és élem,
Amit az Egyház hinni ád elébem.
Ebben a hitben élek és halok:
Katolikus vagyok.”
(Sík Sándor)

Sík Sándor Hiszek című verséből idéztem, amellyel köszöntöm hallgatóinkat, a szerkesztőt, Fodor Endrét hallják.

Mai jubileumi ötvenedik adásunkban többek között megszólal majd Böjte Csaba. Advent harmadik gyertyáját gyújtottuk meg, amely kapcsán Kálinger Roland, Rozsé atya mondja el gondolatait. Folytatjuk Nádasi Alfonz Hadinaplóját és felütjük a kalendáriumot. Tartalmas rádiózást!

Az adventi koszorún a harmadik gyertyát gyújtottuk meg elmúlt hétvégén vasárnap. Kálinger Roland százados, tábori lelkész, katonák előtt elmondott gondolatait hallják.

- Gaudete vasárnap az örvendezés vasárnapja. Ennek a vasárnapnak a liturgikus színe a rózsaszín. Van egy fogalom, „rózsaszínben látni a világot”, s ez nem mindig jó. A rózsaszín köd az, amikor mindent csak szépnek és jónak lát az ember, szinte minden tökéletes. Azonban ez a köd egyszer elmúlik, s akkor látja az ember csak a valóságot. Ne a homályos ködökben keressük a boldogságot. Erre ajánlok egy praktikus eszközt advent harmadik vasárnapján, s ez az eszköz nem más, mint a pápaszem. Van egy kép a firenzei Uffizi képtárban, X. Leó pápának szemüveggel illetve nagyító lencsével való ábrázolása. A képet Rafaello Santi festette, a kép neve X. Leó pápa unokafivérei körében. De én most nem ezt a pápaszemet ajánlom, hanem a mi kedves Ferenc pápánknak a szemét, aki megtanítja nekünk egy kicsit más színben látni a világot, más szemmel nézni az egyházat. Ezt üzeni nekünk adventben: - Fedezzük fel annak a szépségét, hogy a Jézussal való találkozás felé haladunk. Az evangéliumban keresztelő János ezt mondja hallgatóinak: - Ne követeljek többet, mint amennyi meg van szabva!...Elégedjetek meg!...Aki kevesebbel megelégszik, az többször örül! Igaz ez az életben, de nem igaz a hivatásukban, mert egy katona, aztán folytatom, hogy egy 86-os katona csak a maximummal elégedhet meg. Mekkora kísértés, milyen hamis álom, milyen rózsaszín köd az, amikor az örömöt az anyagi dolgokban keressük. Az ember nem úgy lett megteremtve, hogy ilyesmi tartós örömmel töltse őt el. Az igazi örömöt az ember a személyes szeretetben találja meg, melyre Isten meghívta és melyre Isten képessé tette. Az igazi öröm ott rejtőzik a hitvestársban, a gyermekben és a családban. Az igazi öröm ott rejtőzik az adventi várakozásban, a karácsonyi énekekben, a betlehemi jászolban. Isten oda rejtette el, ott kell keresnünk, és hogyha keressük, akkor meg fogjuk találni. Erre pedig azok is képesek, akiknek kevesebbjük van, akik nem futnak be nagy karriert, akik nem tudnak plafonig érő fenyőfát venni, ahol nem a világító díszek csillognak csak. A boldogság és öröm a családtagok szemében van, vagyis az szegények, az egyszerűek, és az alázatosak. Ferenc pápa szegényen, egyszerűen s alázatosan hív minket, hogy advent harmadik vasárnapján örvendezzünk megváltónk születésének közeledtére. Legyen a harmadik gyertya meggyújtása Istenbe vetett örömünk jele!

500 ezredik külhoni kérelmezőként lett magyar állampolgár december 5-én Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója, aki árva illetve mostoha körülmények között élő gyermekeket fogad be, előző napon a Stefánia szalon vendége volt, s többek között katonák előtt beszélt. Nem volt véletlen tehát, hogy mikrofon elé kértem.

Csaba testvér, advent idején, karácsony kapujában vagyunk. Én úgy érzem most ön is egy kapuban áll, méghozzá a magyar állampolgárság kapujában.

- Adventnek a lényege az, hogy rádöbbenünk, mennyi seb, mennyi fájdalom van bennünk, mennyi be nem fejezettség. Istenhez kiáltunk, kérünk, kopogtatunk, zörgetünk és az Isten válaszol erre a kérdésre, beteljesedik a mi imánk. Még 1959-ben szegény édesapám, álmodott ő is mint magyar ember, székely ember egy jó világról. Ezt meg is fogalmazta egy versben, leírta, és izgatásért politikai indokokból hét évet kapott ezért a versért. Ebből négy és fél évet leült, többször is megverték és mikor kiszabadult nemsokára meghalt. Én azt gondolom, hogy mit jelent számunkra erdélyi magyaroknak a kettős állampolgárság, ezt nagyon nehéz elmondani annak, akit soha életében nem neveztek bozgornak, hazátlannak. Aki nem tapasztalta meg azt, hogy ő csak egy megtűrt állampolgár. Persze én nem szeretnék átjönni soha lakni végleg Magyarországra, Erdély az én hazám. Jól érzem magam ott, és úgy érzem nagyon sokat változott a románokkal is a viszony. Én inkább azt szeretném, hogy ez az egész térség egy nagy családdá váljon. Árpád vezér valamikor meg tudta álmodni azt a Kárpát-medencét, ahol akkor is több nemzetiség lakott, avarok, szlávok, a honfoglaló magyar törzsek mellett székelyek. Ki tudja még kik nem voltak itten, és mégis ő akkoriban nem kerültek elé tömegsírok, felégetett városok, hanem Árpád vezér úgy gondolta, hogy együtt, közösen, s az Árpád-házi királyok ezek befogadó, integráló fejedelmek voltak. Valahogy én, ha valamiért imádkozok, vagy valamit kérek népem, nemzetem karácsonyfája alá, hát akkor pont ezt kérem, hogy tudjunk befogadni. Olyan jó dolog megtapasztalni azt is, hogy minket magunkat befogadnak, de az is olyan jó dolog, amikor mi magunk valakit Isten nevében szeretettel befogadhatunk. Úgyhogy úgy élem meg a befogadást, mint gazdagodást. Egy új világ kapuja nyílik ki azáltal, hogy befogadhatok, s azáltal, hogy befogadnak. De végül is teológiailag is, ha megnézzük, hogy most Isten fogadja be az embert, vagy Mária fogadja be az Istent, oda-vissza gazdagodunk mindenképpen, többek leszünk általa.

Több ezer gyermeket befogadott. Ennek a befogadásnak a rügye kibimbózott-e már, virágot hajtott-e már?

- A Szentírás azt mondja miénk a vetés, aztán az aratás az más dolga. Az Úr adja erre az áldását, hogy mi lesz belőle az ember nem tudja. Azt gondolom, amit én meg kell tegyek az, hogy tanúságot tegyek az emberek előtt arról, hogy jó dolog akár egy elesett kis gyermeket és egy kis komisz kölyköt is befogadni. Jó dolog megfürdetni, jó dolog megetetni, szállást adni neki. Ezáltal az ember több lesz, gazdagabb lesz. Mindenki jobban jár. Ugye ebbe a mai világba olyan gyakori az, hogy egymás kezét elengedjük, sőt el is lökjük, eltaszítjuk. Úgyhogy én azt gondolom, hogy nagyon-nagyon fontos üzenet. Örvendek, hogy önökön keresztül a Mária rádió hallgatóit megszólíthatom, és arra bíztathatom, ott ahol vagyunk, családunkban, próbáljuk egymást befogadni. Olyan szép, ahogy Jézus Krisztusról mondja Szent János evangéliuma, hogy „Isten úgy szerette a világot, egyszülött fiát adta oda érte”. Tehát Jézus nem valami mennyi szuvenírt hozott nekünk vagy egy csomó lim-lomot, hanem ő maga volt az ajándék. Mennyei atya a Szent Fiát adja. Azt gondlom, hogy Isten úgy szereti a világot, hogy megteremtett engem, önt, bennünket. Miért? Mert ajándéknak szánt. Ez olyan szép gondolat, hogyha mi magunk szeretnénk lenni a karácsonyi ajándék. Adná az Isten, hogy minél többen, minél többször egymás számára Isten áldása, simogatása, jó szava, ajándékai legyünk!

Úgy gondolom, hogy akkor érzi meg az ember a gyermeki szeretetet, hogyha megmarad egy picit önmaga is gyermeknek. Na de hát a mai társadalomban olyan minthogyha kiveszőben lenne ez már a felnőttekből.

- Igen. Sokszor egész sorozatot beszéltem erről, hogy Jézus azt mondja: Ha nem leszünk olyanok, mint a gyerekek, nem megyünk be a mennyek országába. Tehát a nagy Isten, mennyi háború, minden volt akkoriban, és képes volt éveken keresztül Betlehembe, Názáretbe gyermekként élni. Sokszor elmondtam, hogy mielőtt egyetlen csodát is tett volna a nagy Isten vagy prédikált volna, kergetőzött, focizott vagy bújócskázott a Názáreti gyerekekkel. Szeretem magam elé képzelni azt az isteni pajkosságot, ahogy szalad elől a kis Jézus, s utána a többi gyerek. A nagy Isten abban a történelmi szituációban éveken keresztül tudott gyermek lenni. Tehát akkor mennyivel inkább kellene nekünk is ugyanezt a gyermeki tisztaságot, jókedvet, Isten gyermeki méltóságunkat megőrizzük.

Köszönöm, Isten áldja meg a munkájában.

- Hogyha lehet, akkor én is nagy-nagy szeretettel a Mária Rádió minden hallgatójának kívánok Istentől megáldott adventi szent időt és nagyon-nagyon boldog karácsonyi ünnepet!

Nádasi Alfonz, Hadinapló. A kötet felolvasását folytatjuk, Bőzsöny Ferencet hallják.

- Március 12.
Nyolc órakor nálunk miséztem. Kinn a réten, esős-havas időben mondtam a misét. Sátrat építettek ugyan, de a nagy szél erejéből nem sokat vett el. Sőt ártott a miseéneklésnél, mert folyton tartani kellett a sátorrudakat. Az oltárra a Kazáni Szűz képét tették. Az az orosz család, amelyik ideadta, szintén végighallgatta a misét. Utána bementem hozzájuk, hogy megköszönjem a kedves figyelmüket. Mise végére egészen elkékült a kezem. Úrfelmutatásig minden csupa hó lett. Aztán olvadt és a végén szortyogott a csizmám. Megdicsértem őket, mert mindenki hősiesen a helyén maradt, énekelt és közösen felelt. Imakönyveket adtam nekik. Nagy élmény volt nekem is.

Március 14.
Egész délelőtt lengyelül tanultam. Délután mégsem került sor az órára, mert nagyon belemerültem a holnapi beszédbe. Ez lesz az első hazafias alkalom, amikor együttesen ott lesz minden alakulat. Amikor a gúnyos aktívok és a szomjazó többiek kritizáló gúnnyal és tágult füllel hallgatnak. Hát azért sem ijedek meg! Szentlélek Isten, segíts meg! Este meglepetés ért. Hajdú Laci csomagjában nekem is volt egy kis csomag. Baba küldött egy hósapkát. Nagyon megörültem neki. De mivel az őrségen állóknak jobban kell, az egyik vézna termetű bakának odaadtam.

Március 15.
Negyed 7-kor az Elmóhoz mentem. Ez a Vajday Artúr a legkülönb minden alakulat katolikus tisztjénél. Fel is terjesztem a tábori püspöknek. Igaz, hogy előre félni kell a választól. Mert ha neki is olyan szégyenletes, üres, puffogó szóhalmazt válaszol, mint amilyeneket eddig olvastam, nem igen fog megerősödni a hitében. Na, még meggondolom! Megkértek, hogy ne beszéljek, hogy a mise prédikációja ne "üsse" az utána következő ünnepély beszédét. /Végighallgattam a zászlós beszédét, aki civilben tanító. Hát valóban gyenge volt./ 8-kor itthon mise, beszéd. 9-kor a kéttornyú lengyel templomban vezényeltem a hivatalos mise alatt. Utána vonattörzs ünnepélyén beszédet mondtam. Erre az alezredes kért fel. Elámultam, mikor ezt megtette. Hiszen tudja, hogy kíméletlen vagyok az aljasságaival szemben. Vagy talán le akar venni a lábamról? Utána rögtön kocsira ültem, és Volinkára mentem. Lelkesen mutatkoztak be az új tisztek. Új főhadnagy van náluk. Remélem, többre megyek vele és velük, mint a részeges elődjével. Az utolsó munkám után sem éreztem fáradtságot. Boldogan végeztem a munkámat. Már nem érzek semmi szorongást a beszédeknél /a mindenkor meglevő, és szinte kötelezőn felül./ Bizonyára jótét lelkek imádkoznak értem ismeretlenül, hogy a jó Isten ennyi kegyelemmel vesz körül engem. Köszönöm!

 

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM:

1551. december 17.-én hunyt el Martinuzzi Fráter György bíboros, esztergomi érsek, erdélyi vajda, horvát kisnemesi származású államférfi. Corvin János és udvarában nevelkedett, majd Szapolyai János szolgálatába állt katonának, később a pálos rendbe lépett. 1534-től váradi püspök. A két részre szakadt ország egyesítésére törekedett. Nagy része volt az 1538-as váradi béke megkötésében.

1586. december 12.-én hunyt el Báthory István erdélyi fejedelem, későbbi lengyel király.

1751. december 14.-én Mária Terézia megalapította Bécsújhelyen a Theresianum Katonai Akadémiát, ahol 1918-ig a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia tisztjeit képezték. A magyar királyi honvédtisztek képzését, 1897-től végezte a Theresianum katonai akadémiával egyenjogúsított, budapesti Ludovika Akadémia. Az akadémia által nyújtott képzés eredetileg tizenegy éves volt, amit csak fokozatosan csökkentettek három éves képzésre. Az épület ma az Osztrák Szövetségi Hadsereg katonai akadémiájának ad otthont.

1791. december 15.-én az Amerikai Egyesült Államokban az 1787-es alkotmány részévé teszik és törvénybe iktatják a „Bill of Rights”-ot, ami tíz újabb cikkelyben rögzíti a sajtó-, szólás- és vallásszabadságra vonatkozó emberi jogokat.

1799. december 14.-én hunyt el George Washington tábornok, az amerikai függetlenségi háború hőse, 1789–1797-ig az Egyesült Államok első elnöke.

1800. december 17.-én született Czuczor Gergely költő, nyelvész, bencés tanár. 17 évesen belépett a bencés rendbe. Unokatestvérével, Jedlik Ányossal együtt volt novícius. Az 1848-as szabadságharc eseményei fellelkesítik. Megírja Riadó c. költeményét, amely a jelenlegi értékelések szerint - Petőfi versei mellett - a magyar forradalom egyik leghatásosabb verse. E költemény miatt 1849-től 1851-ig osztrák börtönökben van elzárva, majd a Magyar Tudományos Akadémia kérésére kegyelmet kap.

1869. december 13.-á született Szentkereszthegyi Kratochvil Károly az 1918. december 1. -én létrehozott Székelyhadosztály parancsnoka.

1880. december 11.-én hunyt el –Oliver Fisher Winchester amerikai fegyver- és lőszergyáros, a Winchester-ismétlőpuska feltalálója.

1898. december 11-én született Aladár Paasonen finn – magyar származású ezredes. A téli háború alatt a finn főhadiszállás felderítőegységének parancsnoka volt.

1944. december 15.-én Adolf Eichmann német SS-Sturmbannführer utasítására Budapestről elindítják a Magyar Nemzeti Bankban tárolt értékeket szállító „Aranyvonatot".

1941. december 11-én, Horthy Miklós kormányzó távollétében és a Minisztertanács hozzájárulása nélkül, német és olasz nyomásra bejelentette, hogy Magyarország hadiállapotban lévőnek tekinti magát az Amerikai Egyesült Államokkal.

1942. december 16.-án a holokauszthoz vezető, a zsidó népirtás tervét szentesítő wannseei konferencia évében és szellemében e napon rendeli el Heinrich Himmler az összegyűjtött és fekete háromszöggel jelölt cigányok/romák auschwitzi koncentrációs táborba szállítását, ezzel elkezdődött a porajmos, a roma holokauszt.

1993. december 12.-én hunyt el Antall József 1990-1993-ig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke.

A kalendáriumot a decemberi történelmi dátumoknál nyitottuk föl. Szerkesztette Berta Tibor, a katolikus tábori püspökség általános helynöke.

Ötvenedik jubileumi adásunkat hallották. Megköszöni figyelmüket a szerkesztő Fodor Endre, Sík Sándor Hiszek című versének újabb soraival.

„Hiszek egy Istent, ki három személy,
Az élő Istent, aki bennem él,
S akiben élek, mozgok és vagyok,
Kinek tenyerén megsimulhatok.
Akinek rám is éber gondja van,
És cselekszik bennem és általam.
Aki mozdítja minden mozdulásom,
S én jóban-rosszban boldogan imádom
Intéző édes mély akaratát.
Hiszek Istenben, hiszem az Atyát.”
(Sík Sándor)

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK,

ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

E-mail-ben: berta.tibor@hm.gov.hu

 

 

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
szerda, 2020, június 24