Inter Arma Caritas - Magazinműsor a Mária Rádióban 2013. 16-20. adás

 

INTER ARMA CARITAS

FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET

Magazinműsor

honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról.

A Honvédelmi Minisztérium,

a Magyar Honvédség

és a Katolikus Tábori Püspökség

adása a Mária Rádióban.

16-20. adás

 

 

16. ADÁS

 2013. február 27.

Szerkesztett változat

"Amit teszünk csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger." - Teréz anya gondolataival köszönti önöket a szerkesztő, Fodor Endre. Abban bízom, hogy egy aprócska, de jelentős cseppet mi is jelentünk abban a tengerben, amely a tájékozódásról szól, hogy önt kedves hallgató, olyan katonákkal ismertessük meg, akik a hivatásuknak szentelve életüket – s ezt nem közhelynek szántam -, értékes, példás feladatvégzéssel szolgálják a hazát, mindannyiunkat.
Most következzenek a részletek:

A katonazene minden műsorunkban jelen van, hiszen a Veszprémi Légierő Zenekart éppúgy hallhatták és hallják a műsorunkban, mint a Székesfehérvári Helyőrségi Zenekart. Ezúttal Hódmezővásárhelyre kalauzoljuk el önöket. A Bessenyei Ferenc művészeti díjjal a magyar kultúra napján kitüntetett, Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhely Helyőrségi Zenekara nem csak a településen, annak környezetében, hanem az országban is ismert.

Örömmel mutatom be tehát hallgatóinknak Kovács István őrnagy által vezetett Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Zenekart.

Bessenyei Ferenc Művészeti Díjjal tüntette ki az önkormányzat a magyar kultúra napján, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár, Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Zenekarát. A város szülöttéről és díszpolgáráról a kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész Bessenyei Ferencről elnevezett elismerést minden évben egy személy és egy csoport kaphatja meg, akik a névadó szellemiségét követve, munkájukban kimagasló teljesítményt nyújtanak a magyar kultúra fejlesztésében, terjesztésében, a magyar nyelv ápolásában.

- A helyőrségi zenekar az 1990-es évek leépítései után, amelyet Gerecse fedőnevű haderő átszervezésként aposztrofálhatunk, 2001-ben alakítottuk ujjá. Nagy kikacsintásunk az a 2002-ben Ópusztaszeren megrendezett Katonacsaládok Országos Találkozója volt, ahol a zenekar közel tíz ezer ember előtt mutatkozott be. Laktanyán belül és kívül is nagyon szerteágazó feladatrendszerrel rendelkeznek katonazenekaraink. Alaprendeltetés szerint a katonai ünnepségek, katonai ceremóniák zenei kiszolgálása. Ebbe természetesen beletartozik a kegyeleti szertartások, csapatsorakozók, díszmenetek zenei aláfestése. Nyilván itt meg kell említeni ünnepélyes tisztavatást, az altisztavatásokat, illetőleg a legénységi állománynak az avatását is. Természetesen fönn kell tartanunk a koncertező képességeinket. Ez már nyilván a laktanyán kívülre mutat, és a polgári társadalommal való összeköttetésünket ezzel lehet erősíteni, hiszen a Magyar Honvédség katonazenekarai egy hidat képeznek a polgári lakosság és a laktanya katonái között.

Hány tagja van a zenekarnak, milyen a felépítése?

- 24 fővel működik az alárendeltségembe tartozó helyőrségi zenekar. A Magyar Honvédség helyőrségi zenekarai egyébként 26 fősek. Ebben kettő tiszt, a karmester, karmester helyettes, és 24 altiszt vesz részt. Én még mindig tartom magam ahhoz, hogy mindenféle irányzat mellett, nekünk alaprendeltetésünk a katonazenei hagyományoknak az ápolása, az aktív katonák részére ismeretnyújtás, komolyzenei koncertek, könnyűzenei koncertek, a gyep-showk, és egyéb szolgálati feladatoknak a pontos kiszolgálása.

Milyen feltételei vannak annak, hogy valaki katonazenész legyen?

- Elsősorban szakmailag kell, hogy megfeleljen. Főiskolai és egyetemi végzettség, Zeneművészeti Főiskola és egyetemi végzettséggel lehet hozzánk bekerülni. Természetesen ugyanúgy meg kell felelni a katonai kritériumoknak is, tehát a fizikai, pszichikai egészségi állapotot is ellenőrzik.

Mennyire katonák és mennyire zenészek?

- Én úgy gondolom, hogy ezt annyira nem lehet különválasztani. Egy sajátos fegyvernem, de emellett ugyanúgy jelen van a honvédség, honvédelmi képességeinknek a megőrzése. Tehát ugyanúgy járunk menetgyakorlatra, ugyanúgy végrehajtjuk az alaki fogásokat, a lövészeteken is, tehát a fegyverkezelésből éppen múlt héten volt vizsgánk. Katonák is vagyunk meg zenészek is vagyunk, katonazenészek vagyunk. 2006-ban a tiszai árvíz kapcsán, tehát a zenekarom egy 50 fős munkacsoport keretében a parancsnokságom alatt, bizony öt hétig kint volt a gáton és mi ugyanúgy pakoltuk a homokzsákot, mint a lövészkatonák, vagy a tüzérek.

Milyen kötelező formai jegyekben különbözik egy katonazenekar egy civil zenekartól?

- Megjelenésében sokkal katonásabbak vagyunk. Nagyon szép díszegyenruhánk van és természetesen maga a viselkedésmód, ami a katonáktól nem szokatlan. Természetesen alakias, zárt, fegyelmezett társaság.

Viszont önök gyakran szakítanak a hagyományokkal. Egyre többször szerepelnek koncertjeiken csinos mazsorett lányokkal, gyep showk-at szerveznek.

- Egy kicsikét ezeket a határokat megpróbáljuk tágítani, feszegetni. Igenis kacsingatunk kifelé a könnyűzene világába is. Katonákat vegyítjük lányokkal, hölgyekkel. Természetesen a képet, amelyet a polgárok láthatnak kicsikét földobhatjuk, és hát természetesen a látvány maga már indítani fogja őket arra, hogy minél többet járjanak katonazenekari fesztiválokra, illetőleg koncertekre.

Hódmezővásárhelyi zenekarban szolgálnak-e hölgyek?

- Igen, jelenleg gyesen tartózkodik otthon a kisfiával. Bár elmondható, hogy a Magyar Honvédség majdnem minden zenekaránál vannak és teljesítenek szolgálatot hölgyek. Ők azok, akik egy kicsit össze is tartják, tehát ilyen kohéziós erővel bírnak zenekaron belül. Természetesen nekik is meg kell felelni mindazon föltételeknek, mint bármely más magyar katonának.

És végül egy személyes jellegű kérdés. A zenekar vezetőjének kell-e tudnia valamilyen hangszeren játszania?

- Jó, hogyha tud. Jómagam alapszinten klarinétoztam még általános és középiskolás koromban, de alapjában véve karvezető szakon végeztem, tehát nekem a kezem kell tudni használni. Nyilván jó, hogyha valaki sokféle hangszeren játszik, nekem 24 ilyen van.

Talán picit magas volt a basszus, na még egyszer. Jó lesz, akkor kezdhetjük elölről. A harmadik tétel bizonyos négyes. Arra figyeljünk légy szíves második harsona Laci, hogy itt a tempóval ne ragadjál le a második ütemnél. Akkor próbáljuk arra figyelni, hogy a dinamikai részeket itt a crescendo decrescendo-nál jobban csináljuk meg az egyes és a kettes előtt ciffer előtt. Valamint a kettes ciffer előtt már nagyon hamar elkezdtünk lassítani. Jó? Az elvileg a ritartando, csak nekem az ötnyolcadba beírva, ahol nektek már kitartott hang van.

A harsonások szólam próbáját Pakó Attila főtörzsőrmester vezette. A vásárhelyi zenekar legfiatalabb tagja Nagy Sándor őrmester, aki Kovács őrnagy unszolására vállalt szerződéses katonai szolgálatot.

- Nagyon megtetszett a zenekar. Többször volt szerencsém látni, hallani a zenekar munkáját, és így lettem katonazenész. Civil zenekarhoz képest a katonazenészek élete sokkal fegyelmezettebb, kötöttebb, munkaidőnkben egészen más feladatok vannak. Vannak szolgálati feladataink, szigorú napirend szerint élünk és az anyagi biztonság sokkal nagyobb, mint a civil életben a honvédségnél.

A riportot Galambos Sándor készítette. A zenekart legközelebb a településen március 15-én hallják majd, de április 30-án a magyar katonazene napján ünnepi hangversenyt tart a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhelyi Helyőrségi Zenekara a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban. És hogy a zenekar kitűnő játékát most megosszuk azokkal is, akik nem lehetnek, lesznek jelen majd ezeken a jeles eseményeken, azoknak következzék most a zenekar előadásában Berlioz Rákóczi indulója.

Katonák, hősök sorozatunk, Markovics Milán Mór katolikus tábori lelkész összeállításában.

Legyen szikla, erős, buzgó, hitben s akaratban, írja Perczel verses epikájában. Szülővárásom főterének szegletében, mintha minden lépésemet egy szobor figyelné. Ez a szobor, ha ránézek, mintha a messzibe merengene. Közben mintha mosolyogna is valamin. Meghatározó élmény számomra, hogy az ábrázolt személy leszármazottja hús-vér valóság volt. Hiszen szinte felnőtt koromig a város katolikus templomának kántora volt Perczel Berti bácsi. Március 15 a Perczel család bonyhádi találkozója is lett később, és nem múlik el ezen ünnep a város nagy volumenű rendezvénye nélkül.

Perczel Mór nem csak nekem volt talány. Ahogy Görgei emléke egyre inkább visszatér a hős és becsületes elképzeléshez, úgy kerül egyre inkább előtérbe Perczel sokszor túlságosan is határozottnak nevezhető hozzáállása. Sokan beszámoltak arról, hogy Perczel modora nem ritkán volt nyers. Mór másik arca a bátorság. Rendkívül jó szónok volt, nagy tudású és haladó radikális. Hadvezéri tehetségét ugyan többféle módon ítélik meg, ám nem egy nagy győzelem fűződik a nevéhez. Mint mindenki életét, az övét is a családi körülmények és a gyerekkor határozza meg alapvetően. Ősei között volt lovag, s ő már egy több mint száz éve nemes családba jön világra. Perczel édesapja jó katona hírében állt, s minden gyermeke katonáskodott és politizált. A család tanítója mindenki számára ismerős név lehet, Vörösmarty Mihály a Szózat megteremtője. Lehet, hogy Perczel, valami fenséges dolognak képzelte a hazaszeretet, de bizonyos, hogy praktikus szemmel is tudta nézni ha kellett.

Manapság hazaszeretet alatt még mindig valami geopolitikai formát értünk. Pedig a hazához hűnek lenni nem csak ez. Azt sokan látják, hogy a mai világban nem szűnt meg a háború, nem csak azért, mert főleg a harmadik világban ropognak a fegyverek, hanem mert a fejlett világban ma a háborúkat elsősorban gazdasági eszközökkel vívják. Perczel Mór túlélte a császár és Haynau vérengzését, ehhez azonban az kellett, hogy elhagyja ezt az országot, amelyet annyira szeretett. Törökországba, majd Angliába menekült. Sokáig élt a francia földhöz közeli, de angol fennhatóság alá tartozó Jersey-szigetén. Öccsével, Miklóssal együtt, Magyarországon halálra ítélték közben. Bitóra azonban nem kerültek, hiszen a Kiegyezés 1867-ben sok emigránst vonzott vissza az országba. Sőt, Perczel egy picit még képviselő is lehetett. Perczel azonban nem vált szűk látókörűvé, éppen saját verse, amiben megfogalmazza azt a nyitottságot, mely okozója volt jó és rossz tulajdonságainak is. Mely által képes volt a kellő időben a kellő választ megtalálni. Éppen úgy, ahogy a hősök és szentek tették.

 

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM

687 éve 1326. március 05.-én született Nagy Lajos magyar király

165 éve 1848. március 4.-én Ferenc József Olmützben új birodalmi alkotmányt ad ki, amely megszűnteti Magyarország önállóságát.

164 éve 1849. Március 3.-án Szemere Bertalan engedve a tisztikar kérésének, leváltja Dembinskit; a magyar honvédsereg új fővezér Görgei Artúr lesz.

164 éve 1849. Március 05.-én Damjanich János és Vécsey Károly csapatai elfoglalják Szolnokot.

160 éve 1853. Március 3.-án Pesten kivégezik Noszlopy Gáspárt, Sárközy Somát; és Jubál Gáspárt az 1848–49-es szabadságharcot követő függetlenségi szervezkedések vezetőit.

95 éve 1918. Március 3.-án jön létre a breszt-litovszki békeszerződés Szovjet-Oroszország és a központi hatalmak (Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia) között.

73 éve 1940. március 2.-án A finn-szovjet háború során (téli-háború) 344 magyar katona érkezik Finnországba Kémeri Nagy Imre főhadnagy vezetésével, egy hónapos magyarországi kiképzés, majd hosszú, az egész európai kontinenst nyugatról megkerülő út után. Fegyvereket nem vittek magukkal, de a magyar kormány más utakon összesen 1 millió pengő értékben küldött hadfelszerelést, hadianyagot Finnországba. (például Szent-Györgyi Albert a Nobel-díjához kapott összeget teljes egészében Finnországnak ajánlotta fel.)

68 éve 1945. március 4.-én Szombathely városát brit-amerikai légitámadás éri. A halottak száma több százra rúgott. A belváros épületeinek jelentős része pusztult el, köztük a székesegyház és a városháza. Az épületek több mint fele sérült meg. A támadás következtében Szombathely az ország ötödik legsúlyosabb károkat szenvedett városa lett.

67 éve 1946. Március 05.-én Churcill brit miniszterelnök először említi a „vasfüggöny” kifejezést, fultoni beszédében, sokan innen számítják a hidegháború kezdetét. A vasfüggöny ebben a beszédben első sorban Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája.

A kalendáriumot Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke állította össze.

Abban bízva, hogy tartalmas műsorral szolgáltuk önöket, elköszön a mai adás szerkesztője, Fodor Endre. S rendhagyóan, most is értékes gondolattal búcsúzom, ezúttal Mark Twain szavaival: „ A kedvesség az a nyelv, amelyet a süket hallani tud, a vak pedig látni.”

A legközelebbi viszonthallásra.

 

 

17. ADÁS

 2013. március 06.

Szerkesztett változat

"Nem az állandó fogadkozás a hűség bizonyítéka, hanem az egyszer kimondott és megtartott fogadalom." - Idézem William Shakespeare-t. Köszönti kedves hallgatóit, és tartalmas időtöltést kíván valamennyiüknek a mai adás szerkesztője, Fodor Endre. Hazaszeretet, hagyománytisztelet, hűség és becsület a katonai hivatáshoz köthető fogalmak, amelyek magától értetődőek, s a mindennapokban valamennyiünk értékei kellenek, - kellenének, hogy legyenek. Legyen szó katonáról vagy civil állampolgárról. Hogy ne csak a hűség legyen egyszer kimondott, s megtartott fogadalom.
Mai adásunk tartalmából:
A katonazene értéket teremt. Ezúttal a Magyar Honvédség 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred új indulójának megszületéséről hallunk.

- Civil ember is valahogy egy picit átérzi azt, hogy a fegyelem mit jelent. Mit jelent a katonazene? Mit jelent az, hogy együtt lenni? Mert ez számomra egy olyan csodát jelent, éltet, szabadságot ad, felszabadít.

Szent László életét idézzük a Katonák-hősök sorozatunkban.

- Szent László hősiessége tehát valójában a mi eszményi hősiességünk. Nem véletlen tehát, hogy ő lett a magyar katonák védőszentje.

Adásunk végén Kalendárium, történeti visszatekintőnkkel.

I. Szent László Árpád-házi király igazságos, de szigorú uralkodó volt. Keresztény hite sok nehézségen átsegítette. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyar szenteket, Gellért püspököt, I. Istvánt, vagy éppen Szent Imrét. Szent László életét idézzük a Katonák-hősök sorozatunkban, amelyet ezúttal is Markovics Milán Mór tábori lelkész szerkesztett.

I. Béla magyar király fia, aki egyes nézetek szerint Vazul leszármazottja is egyben. Lengyelországban született, mivel Vazul megvakíttatása után, jövendőbeli apjának menekülniük kellett. Édesanyja is lengyel volt. Szent Lászlóban egyesült a kiváló hadvezér és a nagy király képe. Az idők távlatának ködében sok minden csak részben látszik, számos ügyét csak legendákon keresztül ismerjük. Szent László 917 éve halott. Nem meglepő hát, ha sokan életét ismervén csodálkoznának szentségén. Ám éppen ezért a korabeli időket ismervén, László valóban kitűnt emberi nagyságában.

A mesterséget, mint hadvezér, korán kezdte. I. András fiát, Salamont, királlyá koronázták, melyben ugyan apja Béla és ő is beleegyezett, ám mindez nem tartott sokáig. Számukra jól ismert Lengyelországba mentek apjával, ahonnan közösen tértek vissza a lengyel sereggel legyőzvén az I. András vezette katonai csapatokat. Ne feledjük, László csak 14 éves volt ekkor, Salamon pedig még fiatalabb, csupán 7 éves. A középkorban azonban egy 17 éves fiú már férfinak számított. Bizonyosan László ekkor már jól bánt a fegyverekkel. Három évvel később meghal apja. Ráadásul Salamon a német király katonai segítségével foglalja vissza trónját Magyarországon. Szent László második otthonába tér vissza, aki Magyarországot és a kereszténységet a szíve mélyén hordozza, így újra lengyel seregek élén tér vissza hazánkba. Kétségtelen, nem tudjuk mennyi érdeme lehetett mindebben Lászlónak, ám a legendák egyértelműen beszélnek szentünk korabeli viselkedéséről. Fennmaradt a jól ismert László legenda, mely a pogány kun vitéz elleni harcot taglalja. Valóságban bár nem kun lehetett, és a történetről némely kutatók azt gondolják korábbi eredetű, azt jól mutatja hogyan tekintettek Lászlóra a korabeli emberek.

Eme legenda szerint László ugyanis meglátott egy lányt, akiről úgy gondolta, hogy a Váradi püspök leánya lehet. Ez a lány egy pogány férfi mögött ült annak lován. Miután László meglátta, rögtön utánuk eredt. László megsebesült már korábban, s lova sem tudta lehagyni a pogány vitéz lovát, így a lányt kérte meg, hogy vesse le magával együtt a férfit a lóról. A lány megtette, László pedig megvágta majd megölte a pogány lovast. Ki gondolná ma, hogy egy szent életű ember fel sem kínálja a megmenekülést az ellenségének? Hol van itt az ellenség szeretete? Mi ebben a hősies?

Ha elfogadjuk hitelességét, hogy Lászlóról szól ez a történet, talán segít nekünk egy alkotás. Aki járt már Szekszárdon, az a Béla téren láthat egy szobrot, amely egy nagy iniciálét, egy nagy P betűt, és benne egy lovagot és egy lányt formáz. Ennek alapja egy 1358 körüli mű, a Bécsi Képes Krónika lapja, mely Szent Lászlót ábrázolja, aki megmenti a már említett lányt. A különös benne, hogy a lovagkirály leszáll a lováról. Sok száz évvel később 1849-ben a Világosi, pontosabban a Szőllősi mezőn történt fegyverletétel során is a katonák Görgei vezetésével lovuk hátán tették le a fegyvert. Ez a magyar lovas ember méltóságának is a szimbóluma. Az tehát, hogy László leszállt a lováról különös, hiszen lándzsájával elérte volna őt a biztonságos magasságból is, amelyet lova nyújtott számára. Talán László megvívott a vitézzel, mert a lányt csak csellel tudta megmenteni, de mikor a vitéz már a földön volt egyenlő módon akart vele harcolni. László legendái meglehetősen merészek. Mózeshez hasonlóan vizet fakasztott a sziklából, az éhezőknek ételt imádkozott ki. Nem utolsó sorban imája is misztikusnak mutatkozik, hiszen egy beszámoló szerint a föld felett lebegett miközben imádkozott.

Egyes lélektani kutatások szerint viszont az emberi mitológia, valójában a legmélyebb valónk szimbolikus kifejezése. Valóságot ír le, de nem szó szerint értendő, mert nem eszünknek, hanem a lelkünknek íródott. Ha ilyenformán hallgatjuk László legendáit és életét, felsejlik előttünk egy igazságot kutató, Istent kereső hadvezér és király történeti képe, s az a vágy, amelyet ez a király szimbolizál, egy keresztény, bátor és hű Magyarországot. Szent László hősiessége tehát valójában a mi eszményi hősiességünk. Nem véletlen tehát, hogy ő lett a magyar katonák védőszentje. Bátorsága, kitartása, kemény, de igazságot szolgáltató döntései ma is a katonák szíve mélyén lévő akaratot kell, hogy felszítsa.

 

43-as induló. No, nem egy 48-as katonaindulóra kell gondolni, hanem egy maira. A 43-as induló a Magyar Honvédség 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred új indulója. A zenét itt a műsorunkban is már megszólaló Ruff Tamás százados szerezte, és a Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar tolmácsolta be nemrégiben szélesebb közönség előtt a 10. alkalommal megrendezett Katonazenekari Kerekasztal elnevezésű eseményen. Kálmánfi Gábor helyszíni riportját hallják.

- Tényleg nagyon szeretném, ha még egyszer eljön egy ilyen virágkor, amikor hatalmas zenekarok vannak, és a csapból is a katonazene folyik. Erre az alakulatunk parancsnoka, Dr. Révész Gyula mérnök ezredes úr azonnal kapva kapott az alkalomra, és azt mondta: - Na, akkor most itt az alkalom! - vagyis elkezdhetjük ezt a világkort ismét feléleszteni. Az akkori kor gyakorlatát élesszük fel, hiszen az akkori katonazenészek zenét is szereztek és főként indulókat komponáltak. Ezredes úr felkért, hogyha már eddig nem volt, akkor én most komponáljak a 43-as ezrednek egy indulót. Én azt gondoltam, hogy ezt nem gondolta komolyan, merthogy én nem vagyok zeneszerző, és ezt én jelentettem is ezredes úrnak. De kiderült, hogy nagyon komolyan gondolta, és igyekeztem eleget tenni ennek. Megszületett az Ezred induló. Az első most a zenekar volt, utána mertem ezredes úrnak eleget tenni, és most van az első alakalom, hogy kihozzuk a civil közönség elé. Kérem, fogadják sok szeretettel a Magyar Honvédség 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred indulóját. Az indulóban egyébként énekszót is fognak hallani, mert a triójában felhangzik az altábori távírászok című nótának egy átdolgozása. Fogadják sok szeretettel!

- Sipos Gézáné Siller Erzsébet vagyok. Nekem minden zenekar nagyon fontos, főleg a katonazenekarok. A kapcsolat a katonák és a civilek között, nem elég csak az, hogy beszélünk róla, hanem a zene a legcsodálatosabb dolog, ami összeköt bennünket. A katonák zenéje, a fúvós zene az pedig számomra - mint ahogy látja-, én itt vagyok a kerekasztal minden egyes előadásán, de én elmegyek Mórra is, és elmegyek a vasutasokhoz is, nagyon-nagyon fontosnak tartom. A lelkivilágukat sugározza vissza.  A civil ember is valahogy egy picit átérzi azt, hogy mit jelent a fegyelem? Mit jelent a katonazene? Mit jelent az, hogy együtt lenni? Mert ez számomra egy olyan csodát jelent, éltet, szabadságot ad, felszabadít. Szóval számomra ezt jelenti.

- Katonazenekarok szerepe véleményem szerint az elsősorban hagyományőrzés. Hiszen olyan kort élünk, amikor egyre kevésbé figyelnek az emberek a hagyományokra, de talán pont ezért egyre fontosabb, hogy valaki ezeket a régi kulturális hagyományainkat ápolja. A katonazenekar az erre egy kiváló közeg. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy lépést is kell tartani a kor új kihívásaival. Tehát ez egy borzasztó összetett feladatkör, ami a katonakarmesternek és a katonazenészek munkásságát ma jellemzi. Hiszen úgy kell ezt a hagyományápolást végezni, hogy figyelemfelkeltő dolgokat kell a fiatalok számára nyújtani, - a fiatalok és az idősebbek számára egyaránt. Én ezt úgy szoktam megoldani, hogy mindig műsorra tűzök olyan lendületes, fiatalos zenéket, amik kifejezetten a mai kor zenéjét jellemzik, amit ismernek a fiatalok, és ez által egy kicsit közelebb hozom magunkhoz őket. Ezek után következik, visszakanyarodunk az időben, visszakanyarodunk régebbi zenékhez, esetleg egy kicsit felfrissítve. Én azt vettem észre, hogy nagyon hálásak a fiatalemberek egyébként ezekért a katonazenei koncertekért. Szeretik hallgatni a katonazenét és régebben még a katonazenészi pályám elején tartottam ezektől a hagyományőrző koncertektől, ahol indulókat játszottunk, ahol tradicionális zenét játszottunk. Ma azt látom, hogy az emberek ezt is szeretik. Ha megjelenik a főutcán egy katonazenekar masírozva, ott mosolyt csalunk a tizenéves korosztály arcára és a hetvenéves korosztály arcára egyaránt. Azt gondolom, ez egyértelmű jele annak, hogy nekünk ezt tovább kell vinnünk és tényleg ez a hivatásunk, hogy a fúvós zenét azt népszerűsítsük az emberek körében.

 

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM

1693 éve 320. március 9.-én-fagyhalálra ítéltek negyven katonát a híres XII. légió tagjait, Szebaszte-ban, Kis-Arménia fővárosában. Őket hívjuk Szebasztei Szent Negyven Vértanúnak.

223 éve 1790. március 12.-én hunyt el a 18. század legsikeresebb magyar katonája Gróf Hadik András császári és királyi tábornok.

Szolgálatát 1732-ben kezdte egy magyarokból szervezett huszárezredben, ahol nagyon gyorsan haladt előre a ranglétrán. 1744-ben ezredes, 1747-ben tábornok lett. Mária Terézia szolgálatában részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban. 1759-ben már lovassági tábornokká léptették elő. Berlin 1757 évi megsarcolása a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert. E tettéért a Mária Terézia-rend nagykeresztjével tüntették ki. A háború befejezése után hatalmas birtokokat, valamint grófi rangot kapott. 1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-68-ig Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője lett. Ebben a minőségében - Magyarországon elsőként - ő indítványozta a jobbágyrendszer felszámolását. 1772-ben a Habsburg csapatok fővezére, majd a Habsburg Birodalomhoz Bukovina első polgári kormányzója lett. 1774-től tábornagy és a bécsi Udvari Haditanács elnöke volt. Élete utolsó évtizedére mind a Habsburg Birodalomban, mind Magyarországon a legkiválóbb hadvezérnek tartották, és az övéhez hasonló fényes karrier példátlan maradt. Ő eszközölt ki kegyelmet a moldvai határőrvidék kóbor katonaszökevényeinek II. Józsefnél, ennek nyomán jöttek létre az 1770-es években a bukovinai székely telepek: Hadikfalva, Andrásfalva, Józseffalva, Istensegíts és Fogadjisten. Lovas szobrát 1937-ben állították fel a budai Várban.

164 éve 1849. március 11.-én Bem tábornok legyőzi Puchner osztrák csapatait és elfoglalja Nagyszebent.

92 éve 1921. március 6.-án hunyt el Nádasi Tersztyánszky Károly magyar katonatiszt, császári és királyi vezérezredes, I. világháborús parancsnok

75 éve 1938. március 12.-én a német csapatok bevonulnak Ausztriába. Ez volt az Anschluss Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolása volt a náci uralom alatt. Ezzel megszűnt Ausztria független államként való léte, mely 1945. április 27-éig tartott.

23 éve 1990. Moszkvában aláírják a szovjet csapatok teljes kivonásáról szóló egyezményt  Az utolsó szovjet katona 1991 jún. 19-én távozik Magyarországról.

14 éve 1999. március 12.-én a hazai népszavazás meggyőző eredményét - melyen a szavazáson részt vevők 85 %-a voksolt a tagság mellett - követően Magyarország hivatalosan is a NATO teljes jogú tagjává vált.

A kalendáriumot Berta Tibor ezredesnek, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynökének összeállításában hallották.
 Műsorunk meghallgatható a honvedelem.hu oldalon ezúttal is, ahogyan a korábbiak is. „Ha hallgatsz, hallgass szeretetből. Ha beszélsz, beszélj szeretetből. Ha figyelmeztetsz, figyelmeztess szeretetből. Ha megbocsátasz, bocsáss meg szeretetből.” - Szent Ágoston gondolataival búcsúzom, köszönöm megtisztelő figyelmüket, Fodor Endrét hallották.

 

 

18. ADÁS

 2013. március 13.

Szerkesztett változat

Az ember a szíve mélyén örökké odavaló ahol született, vallja Tamási Áron. Köszönti hallgatóit, a mai, immáron 18. adás szerkesztője Fodor Endre. A hazaszeretet ékes példája mutatkozik meg az előbbi idézetben. Az 1848-49-es szabadságharcra emlékezünk e héten, nem véletlen tehát, hogy mai műsorunkban is utalunk e történelmi időszakra.

Adásunk tartalmából:

Hordozz-e üzenetet az 1848-49-es szabadságharc a mai közélet számára?

- 1848. március - áprilisa azért lehetett olyan sikeres, mert itt eltérő célú, politizáló társaságok voltak itt, a márciusi ifjaktól a nemzeti liberálisoknak a különböző árnyalatáig, de azt mindannyian tudták, hogy az a cél, hogy meglegyen az önálló polgári Magyarország, és ennek a célnak az érdekében összefogtak és félretették a vitáikat.

Katonák, hősök, ezúttal Görgey Artúrra emlékezünk.

- Különösen megható, amikor Görgey megadta magát, és több ezres seregét az orosz erőknek. A katonái kifejezték tiszteletüket. Elsőre érthetetlen döntését egyből elfogadták.

Adásunk végén pedig kalendárium, történeti visszatekintőnkkel.

És a részletek.

A 48-as hősökre emlékezünk Dr. Hermann Róbert főtanácsossal a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos helyettesével:

Egy-egy történelmi esemény kapcsán, mennyire maga az esemény, és az akkori történések, és mennyire az abban résztvevő személyek, történelmi személyiségek a meghatározóak?

- Hát ezt eseménye válogatja, tehát ugye ez nyilván olyan, hogy mondjuk az Első Világháborúnál, ott maga az eseménysor, az, ami nagyon fontos. És hogyha megkérdeznének az utcán bárkit, hogy mondjon öt 1914. és 18. közötti osztrák-magyar tábornokot, akkor nem valószínű, hogy tudna, talán a miniszterelnököt megtudná nevezni. 48-nál szerintem ez a dolog kiegyenlítettebb, tehát ennek sokkal emberibb arca van, egyrészt valóban súlyos történeti személyiségek szerepeltek ebben a korban. Kossuth, Görgey, Bem, Petőfi, Vasvári, Aradi Tizenhármak, Perczel Móric és a többiek, másrészt pedig magának az eseménysornak is meghatározó szerepe volt a magyar nemzeti történelem szempontjából, még pedig ezt mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy a katonai vereség ellenére ez alapvetően egy sikeres eseménysor volt. Hiszen azok a törekvések, azok a követelések, azok az igények, amiket a magyar reformellenzék 1847.-48. fordulóján megfogalmazott, és amelyeket 48. áprilisában sikerült törvényekbe önteni, ezek alapvetően mégis csak győzedelmeskedtek. Ami nem győzedelmeskedett az az önvédelmi, illetve a függetlenségi háború, de végül is 1867.-ben, hát ott is nagyjából sikerült paritásosra kihozni a dolgot.

1848, 1849 a mai magyar történelemben elfoglalta már azt a szerepét, amely megilleti?

- Én azt gondolom, hogy igen. Sőt kis túlzással azt lehetne mondani, hogy mondjuk az Államalapítás mellett, vagy negatív értelemben mondjuk a Trianoni Békeszerződés mellet, talán ez az egyik saroköve a magyar történeti tudatnak. Még pedig abból a szempontból is, hogy nem kötődnek hozzá olyan történeti, politikai viták, mint mondjuk a XX. századi, vagy sorsforduló eseményekhez.

Bocsásson meg, hogy közbe vágok. Ez azért van, mert ilyen nagy távlatban, időtávlatban nézzük ezt a történelmi eseményt, vagy pedig azért van, mert letisztultak azok a kérdések, amelyek még fönnálltak?

- A kettő összefügg egymással, tehát mondjuk 1867. után azért lelkesen össze tudtak kapni egymással a 48-asok, a 67-esek meg a 49-esek, és ugye egészen 1918.-ig a közjogi kérdés az mondjuk egy meghatározó eleme volt a magyar politikai közéletnek, viszont a fontos kérdések azok, tehát mondjuk a jobbágyfelszabadítás, törvény előtti egyenlőség, sajtószabadság, közteherviselés és egyebek, ezek voltaképpen átmentek. Na most ugye 48-49-nek egyetlen olyan történeti öröksége van, amivel hát máig nem tudunk mit kezdeni, egész Európa nem tud vele mit kezdeni, ez ugye a nemzeti ébredés, a nemzeti egyenjogúsítás, a nemzetiségi egyenjogúsítás. 67. után hát mi álltunk a kormányrúdnál, 1918. után meg hát jóval kevesebb befolyásunk volt erre a dologra. Tehát van élő öröksége máig is 48-nak, megoldatlan politikai kérdés, de alapvetően azért a kérdések többsége az tisztázódott. A másik, hogy a magyar politizáló közvéleményben 1867. után mondjuk a fő események megítélésében alapvető eltérések nem voltak. tehát arról folyt vita, hogy mennyire volt célszerű a Kossuth politikája 1848. szeptemberétől mondjuk 49. augusztusáig, vagy hogy milyen Görgey szerepének a megítélése, de az hogy ez egy fontos eseménysor, hogy alapvetően ez egy nemzeti, egy nagy nemzeti pozitív értelemben vett vállalkozás, erről nem nagyon volt vita. Hogyha viszont a XX. századot nézzük, hát gyökeresen eltérő, az eltérő politikai oldalak, mondjuk 1918-19 megítélése, gyökeresen eltérő a két világháború közötti, Horthy korszaknak a megítélése, 44.-45., 45.-47. Az ötvenes évek talán nem annyira, de az 56-os forradalom, szabadságharccal kapcsolatban máig is, homlokegyenest eltérő értelmezések vannak. Még a forradalmi vagy a szabadságharcos táboron belül is, hát még azon kívül, ugye gondoljunk bele, hogy hosszú időn keresztül a magyar parlament tagja lehetett egy olyan képviselő, aki ellenforradalomnak nevezte folyamatosan 1956-ot. Hát azért mondjuk 1867. után, ha nem is volt elképzelhetetlen, hogy mondjuk egy muszka vezető beüljön a magyar parlamentbe, akár képviselőként, akár mondjuk a felsőház tagjaként, soha nem nevezték ellenforradalomnak 1848-at. Tudták, hogy az ellenforradalom a másik oldalon volt, tehát mondjuk az a fajta politikai szerepjáték, kamuflázs ami a XX. századi történelmünket át meg át járja, hogy mindenki minden akar lenni, forradalmár és meg győztes is , meg egyáltalán. Ez gyakorlatilag a XIX. században nem volt jellemző. Sokkal egyértelműbbek voltak ebből a szempontból az értékítéletek, és a politikai frontvonalak is.

Összetett a kérdésem, de mégis. 48 - 49 miben adhat példamutatást, követendő példát a mai politikai életben?

- Azt lehetne mondani, hogy mindig van azért egy legkisebb közös többszörös, aminek a kapcsán össze lehet fogni. Tehát ugye 1848. március - áprilisa azért lehetett olyan sikeres, mert itt eltérő célú, politizáló társaságok voltak itt, a márciusi ifjaktól a nemzeti liberálisoknak a különböző árnyalatáig, de azt mindannyian tudták, hogy az a cél, hogy meglegyen az önálló polgári Magyarország, és ennek a célnak az érdekében összefogtak és félretették a vitáikat. Illetve még a konzervatív oldalban, amelyik alapvetően nem annyira helyeselte ezt dolgot, vagy legalábbis nem mindenki helyeselte ezt a dolgot, abban is volt annyi önmérséklet, hogy amikor látták, hogy veszve van az ő pozíciójuk, és veszve van az ő politikai nézetrendszerük, akkor visszavonultak. Tehát senki nem csinált azonnal egy 180 fokos fordulatot és kezdett el mondjuk veres republikánusként piros, fehér, zöld zászlót lobogtatni és azt állítani, hogy ő már belülről bomlasztotta a rendszert, akkor is amikor az fenn állt és hasonlók. Tudták, hogy annak vége van és akkor vissza kell vonulni, és majd meglátjuk, hogy a továbbiakban mi lesz.

Mennyiben volt megosztott az akkori politikai erő 48 - 49-et tekintve?

- Én úgy látom voltak … az első frontvonalak, a jobbágyfelszabadítás tovább vitelének a megítélésében ,vagy hogy mi mindent szabad vagy nem szabad a sajtószabadság nevében elkövetni. De azért alapvetően egy irányba húztak ezek az emberek. Tehát mondjuk amikor 1848. szeptemberétől az ország egy nyílt háborús állapotba került, akkor bizony még azok a bocskoros nemesek, vagy középnemesek, akik nem annyira helyeselték mindazt, ami 48. március – áprilisában történt, azoknak a többsége is, legrosszabb esetben is passzívan viszonyult az eseményekhez, jobb esetben viszont maga is beállt mondjuk a Nemzetőrséghez, vagy valamilyen népfelkelő alakulathoz, és hát ugye igyekezett ezt a támadást kivédeni. Sőt 1849., a végleges vereség után azt látjuk, hogy egyre többen asszimilálódnak a nézetrendszerükben is mindahhoz, ami 48.-ban történt, tehát még a konzervatívok közül is egyre többen kerülnek át a 48-as táborba, mert hogy nem ezt a lovat akarták. Az ország közvéleményének, szerintem vagy azoknak akiket az ország közvéleményének tekinthetünk, ennek a 90-95 %-a az egyértelműen a forradalmi táborban, vagy a forradalmi tábor mellett foglalta el a helyét, és minimális volt azoknak a száma, gyakorlatilag néhány kezünkön, vagy néhány kézen meg lehetne számolni, akik tettlegesen segítették a másik oldalt a forradalom, illetve a szabadságharc leverésében.

Az Ön számára, mint történész számára milyen tanulságokat rejt 48 - 49?

- Az első, ami nagyon fontos, hogy a politikai elkötelezettség mellet mondjuk a szakértelemnek milyen fontos szerepe van. Tehát a 48 - 49 sikerének az egyik titka az éppen az, hogy majdnem mindenre sikerült embert találni. Akár az államapparátus működtetésére, akár a hadsereg működtetésére, és azt lehet mondani, hogy még az igen sok hátránnyal, és igen sok nehézséggel küzdő félhivatalos magyar diplomácia képviselői is azért többé, kevésbé megtették azt, amit meg lehetett tenniük, tehát akár Párizsban, akár Londonban, akár mondjuk Isztambulban. Úgy hogy nem ismerték el őket hivatalosan Magyarország diplomáciai képviselőinek. Magyarország nem volt rajta a térképen az európai nagyhatalmak számára. Tehát ez az egyik, ami nagyon fontos. A másik, hogy nincsenek igazán vert helyzetek. Hiszen 1848. decemberében az európai katonai szakértők többsége szerintem egy lyukas garast nem adott volna azért, hogy a magyar szabadságharc az megéli a következő két hónapot. Ehhez képest 49. március, április, májusában hát a határokig sikerült söpörni a büszke, osztrák ármádiát, és kénytelenek voltak orosz segítséget koldulni. A katonai vereség ellenére azt lehet mondani, hogy az erkölcsi győzelem az még is csak a mi oldalunkon volt, hiszen – e nélkül a beavatkozás nélkül nyilván egyfajta döntetlen, és egy korábbi kiegyezés jön létre. És amint Ausztria mögül kiesett ez a fajta nagyhatalmi támasz, a Krími háborúnak, és sok más tényezőnek köszönhetően, 1867-ben végül is kénytelen volt kiegyezni Magyarországgal. A 18 éven keresztül tartó ostromállapot ellenére az ország visszanyerte a korlátozott belső önállóságát, újra saját kormányhoz, és újra félig-meddig saját haderőhöz is jutott, és ebben bizony benne volt a 1848-49-eseknek a teljesítménye is.

 

„Katonák, hősök” sorozatunkban ezúttal Görgey Artúrra emlékezik Markovics Milán Mór tábori lelkész.

- Azt mondják voltak, akik sebészként megpróbálták az agyban keresni a zsenialitást. Görgey csatatéri sebesülése után a sebészek keze között betört koponyával, az ő orvosait is elgondoltatta ez. Szilánkok, amelyek ezen agyban voltak tartalmaztak megannyi szabadságharcbeli stratégiát, tapasztalatot és hősiességet. Az agyvelő azonban hallgatott, a lélek mélységeibe nem láttak bele. Ráadásul Görgey ebből a borzalmas sérülésből is felépült.

Görgey Artúr édesanyját 11 éves korában veszíti el egy tumoros betegség miatt. Apját egyszerre gyűlölte, és tisztelte, mert filozófiát szeretett volna tanulni, vagy tudományt, apja egyértelműen katonának szánta. Így bár saját bevallása szerint a haza iránti szeretetből és a fizika, matematika iránti rajongása vitte katonai pályára, valójában egyfajta tisztelet és félelem övezte kötelesség miatt adhatta be derekát a mundér viseletére. Görgeyben vegyesen volt jelen édesanyja szeretett képe és az édesapa félelmetes árnya. Élete kiemelkedő teljesítménye, zsenialitása és hősiessége ezekből is eredhettek. Hősünk életében a nagy változást a szülői függőség vége hozza. De amint később látni fogjuk, ettől szabadulni teljesen nem tudott, talán nem is lehet. Édesapja halála után leszerel, saját bevallása szerint ennek oka azonban a seregben tapasztalható tiszteletlenség és ocsmányság. Azt vallotta, hogy nem akart ő katona lenni. Először azért nem, ahogy mondja, mert nem ismerte a hadsereget, aztán azért mert ismerte. Miután leszerelt a Prágai Egyetem Kémiai Tanszéke várta. Hiszen zsenialitása ebben is megmutatkozott, a korabeli tudósok közül is sokan elismerték. Ő azonban lemondott erről. A kémikusi életéig Görgey sanyarú életet folytatott. Mondhatni keményen böjtölt. Hetek, sőt hónapok teltek el úgy, hogy csak kenyeret evett. Ő maga írta: „több mint hat esztendő óta hozzávagyok szokva, vacsorára semmit, reggelire pedig egy darab kenyeret enni.” Nem ritkán volt beteg hát. Mind ez nem valószínű, hogy vallási alapon történt nála. Egyrészt személyének keménysége miatt, másrészt keresete is kevés volt. Egyenes jelleme, mely több róla szóló írásban is megjelenik, részben ide is vezethető vissza. Persze nekünk, mai keresztényeknek is jó példa ez. A böjt eszköz, nem cél. Ám ha bölcsen élünk vele nagy erő rejlik benne. Görgey győztes csatáit felsorolni is sok lenne. Katonáit szigorúan tartotta, talán kicsit túlzóan is mai felfogásunk szerint. Azonban fontos, hogy ismerjük a korabeli viszonyokat, így értjük ugyanis meg, hogy Görgeyt miért is szerették annyira a katonái. Különösen megható, amikor Görgey megadta magát, és több ezres seregét az orosz erőknek. A katonái kifejezték tiszteletüket. Elsőre érthetetlen döntését egyből elfogadták. Görgey 31 évesen lett a magyar fősereg parancsnoka. 33 évesen túl volt már életének dicsőséges időszakán. És csaknem 99 éves koráig Visegrádon töltötte életét. Hiába dicsőséges és hősies ember ezreket megmentő döntése. Kossuth vádja, mely talán részben olyan politikai húzás volt, valójában e hősből áldozatot teremtett az áruló váddal, mely igazán csak a XX. század legvégére halványul el, és mondhatni tűnik el. Görgeyvel kapcsolatban azonban soha nem merült fel a kétség a legtöbbekben. A tudósok, különösen a kémikusok igazi tudóst tisztelnek benne. A hadtudósok a legjobb hadvezérek közt tartják számon. Életére jellemző volt alábbi gondolata: „Én nem tudok panaszkodni, csupán vagy küzdeni és győzni, vagy némán veszni el.”

 

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM

219 éve 1794. március 14.-én született Bem József, lengyel katonatiszt, az 1848-49-es szabadságharc egyik legkiválóbb tábornoka.

165 éve 1848. március 13.-án Bécsben forradalom tört ki egy Metternich kancellár menesztését követelő tüntetés folyományaként. A bécsi népnek sikerült elérnie, hogy új kormány álljon fel, s hogy, a császár alkotmányt adjon ki.

165 éve 1848. március 17.-én V. Ferdinánd király kinevezi Batthyány Lajost miniszterelnökké. Megalakul az első felelős magyar kormány, amelynek névsorát március 23.-án hirdetik ki.

137 éve 1876. március 15.-én született Guido Romanelli olasz alezredes. aki szembeszállt a magyar Tanácsköztársasággal és megvédte a ludovikás tiszteket.

1919. május 6-án Bécsbe, a Szövetséges Olasz Fegyverszüneti Misszióba vezényelték, majd néhány nap múlva Budapestre delegálták az olasz misszió budapesti parancsnokaként. Romanelli gyorsan népszerű lett Budapesten. Szenvedő, üldözött, veszélybe került embereket mentett: katonákat, arisztokratákat, egyházi személyeket, ellenzéki, vagy egyszerűen csak éhező embereket. Humanitárius tevékenysége csúcsának az 1919. június 24-én kitört, a magyar proletárdiktatúra ellen szervezett, gyorsan elfojtott felkelés résztvevőinek, köztük a Ludovika Akadémia növendékeinek és parancsnokainak a megmentését tekintik. 1945 után neve és a Tanácsköztársaság időszakában folytatott humanitárius tevékenysége fokozatosan feledésbe merült. Utolsó útja is magyarbarátsága megható bizonysága: koporsóját a temetési szertartás alatt a Ludovika zászlója fedte. 2000-ben domborművet avattak tiszteletére a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, majd néhány évvel később szobrát is felállítottak.

76 éve 1937. március 14.-én adta ki XI. Pius pápa Mit brennender Sorge - Égető aggodalommal” kezdetű enciklikáját a fasizmus ellen, amelyben elítéli a faji törvényeket. A náci Németországgal való tárgyalások eredménytelenségét belátva a pápa enciklikájában elítélte a német kormány katolikusellenességét, a konkordátum megszegését, a nemzetiszocialista - náci - újpogányságot, a fajelméletet, a faj-, egyház- és vallásüldözést, a korlátlan hatalmú államot. Válaszul a nácik a papok elleni valutacsempészési, szexuális stb. perekkel, erkölcsi botrányhírekkel próbálták eljárásukat igazolni. Válaszjegyzékükben visszautasították a pápa német belügyekbe való beavatkozását.

65 éve 1948. március 15.-én az 1848-as forradalom 100. évfordulóján első alkalommal adják át a Kossuth-díjakat.

A múltidéző kalendáriumot Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke állította össze.

Műsorunk meghallgatható a honvedelem.hu oldalon. „Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas és mind az, amit a haza érdekében tesz az ember nem egyéb, mint Isten szolgálata.” - Hunyadi Mátyás gondolataival búcsúzom és köszönöm megtisztelő figyelmüket, Fodor Endrét hallották.

 

 

19. ADÁS

 2013. március 20.

Szerkesztett változat

"Örüljetek az örülőkkel, sírjatok a sírókkal. Egymással egyetértésben legyetek. Ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosokhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint. Ne fizessetek senkinek rosszat a rosszért. Arra legyen gondotok, ami minden ember szemében jó. Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, éljetek minden emberrel békességben." - Pál apostol rómaiakhoz írt leveléből idéztem. Köszönti önöket a műsor szerkesztője, Fodor Endre.

Először adásunk tartalmáról röviden:

Szabó György alezredes, protestáns tábori lelkész, már nem először vett részt katonai misszióban.

- Az, hogy kint lehetek, az, hogy Isten igéjét hirdethetem kint is a katonáknak, az, hogy a lelküket ápolhatom, ez mindig nagy-nagy öröm.

Csekonics József életét idézzük a Katonák-hősök sorozatunkban.

- Udvari haditanács jóváhagyásával megalapította 1784-ben a mezőhegyesi királyi ménest.

A küzdősportok önfegyelemre, kitartásra, pontosságra tanítanak többek között, mintahogyan azt majd Konkoly Dávid interjújában hallják.

- Bármilyen sportot nézek, az, hogyha eredményt akarok elérni, alázat illetve nagyon sok önfeláldozás.

Adásunk végén ezúttal is Kalendárium. És a részletek:
 

Szabó György alezredes protestáns tábori lelkész, már nem először vett részt katonai misszióban, s nem először szólalt meg itt a Mária Rádió Inter Arma Caritas című műsorában sem. Korábban még távolt a hazától, most pedig már itthon kérte őt mikrofon elé Szűcs László.

- Szabó György alezredes vagyok, református tábori lelkész. A Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat állományához tartozom, és most tértem haza Koszovóból, egy újabb hat hónapos távollétből, amikor is a KFOR 6. Kontingensének voltam a tábori lelkésze.

Alezredes Úr! Legutóbb közel három hónappal ezelőtt Pristinában a Slim Lines tábor kápolnájában beszélgettünk, akkor a misszió felénél voltak éppen. Hogyan telt a KFOR 7. váltásának, missziójának második félideje?

- Mint köztudott, egy misszióban, ahogy közeledik a misszió vége, egyre feszültebb az állomány. Hiszen közeledett a karácsony, és azzal a tudattal, hogy a karácsonyt azt kint kell együtt töltenünk, együtt a kontingens és nem a család körében, ezért én - mivel már a negyedik misszióm - számoltam azzal, hogy itt több feladat hárul rám, és nem csak rám, hanem mindazokra a kollégákra, akik már több missziót megjártak, és tudják mit jelent távol lenni a szeretteiktől és a karácsonyt így ünnepelni. Ilyen közösségben, hogy csak a kontingens állománya van ott velünk. Külön nehézség volt az, hogy ez alatt a hat hónap alatt sajnos hat olyan katonánk veszítette el hozzátartozóját, mely meg is viselte őket – egyik közülük, aki közvetlen az édesanyját, öten a nagyszüleit -, és tudtam azt, hogy mindamellett, hogy kint vagyunk misszióban, nagyon nehéz ezt feldolgozni. Az a sok-sok imádság, amikor megkerestek ezek a katonák, gyász istentiszteletet tartottam, közösen imádkoztunk, gyertyát gyújtottunk, melléjük álltunk. Azért, hogy könnyebb legyen nekik a feldolgozás, ez a lelki válság, ez a gyász, ami érte őket. De tudtam azt is, hogyha hazajövünk, igazából, - hiszen ők a temetésekre hazautaztak, majd aztán visszajöttek -, de tudtam azt is, hogyha egyszer vége a missziónak, hazajönnek, ezek a hozzátartozók majd hiányozni fognak számukra.

Hagyományos lelkészi feladatokat hozott ez a mostani misszió?

- Rendszeresen tartottam az istentiszteleteket, vasárnap délelőtt fél 11-kor, melyen szép számmal jelen voltak. Együtt énekeltünk, együtt imádkoztunk, igét hirdettem és voltak öten akik jelentkeztek, hogy szeretnének megkeresztelkedni, konfirmálni. Így karácsony előtti vasárnap tartottam a keresztelést illetve a konfirmációt, és karácsonykor pedig együtt úrvacsoraosztásban részesültek azon katonák, akik akkor keresztelkedtek és konfirmáltak.

Említette ugye korábban, hogy a mostani volt a negyedik missziója.

- Két egyforma misszió nincs. Az első misszióm az 1998-ban Okučaniban volt. Az horvát terület, közvetlenül Bosznia-Hercegovina határánál, onnan a hazautazás is könnyebb volt. Magyar táborban voltunk, tehát a magunk urai voltunk. Aztán 2005-ben ugyancsak Koszovóban, de a Szent László táborban – szintén egy magyar tábor – mi voltunk csak egyedül ebben a táborban. Majd az EUFOR-ban voltam 2009-ben, az is egy más misszió, más feladat, nyugodtabb a helyzet Szarajevóban. A mostani misszió talán az, hogy a Slim Line táborban voltunk, együtt a portugálokkal, és én azt tudom mondani, hogy valóban nagyon jól együtt tudtunk működni a portugálokkal. Ha most azt mondom, hogy a portugál atyával, tehát szolgatársammal, így a karácsonyi szentmisét, istentiszteletet közösen tartottuk. Éjféli misén ő és én is szolgáltunk, ki-ki a maga nyelvén. S azt kell mondjam, hogy megtelt a kis kápolna zsúfolásig, amelyben először találkoztunk kint Koszovóban.

Ugye egy tábori lelkésznek első sorban nem a saját elhatározása az, hogy mikor és hova megy külszolgálatba. Önnel kapcsolatban már van-e valami hír arról, hogy következőleg melyik misszióba, melyik táborban fogja segíteni a magyar katonákat tábori lelkészként?

- Erről még tudomásom nincs. Ha felkér a püspök úr, akkor természetesen nekem ez a hivatásom, ez a küldetésem, és örömmel megyek egy-egy misszióba. Nekem a missziók azok olyanok valójában, mint egy gyülekezet. Hiszen az a kontingens távol van, együtt vagyunk hat hónapon keresztül, és olyan, mint egy itthoni lelkésznek egy közösség, egy gyülekezet, egy településen bárhol az országban. Tényleg hogyha sor kerül és felkérnek újra egy-egy misszióra, akkor természetesen vállalom, mert számomra ez egy hivatás. Számomra egy öröm az, hogy kint lehetek, az hogy Isten igéjét hirdethetem kint is a katonáknak, az hogy a lelküket ápolhatom. Ez mindig nagy-nagy öröm.

 

Csekonics József életét idézzük a Katonák-hősök sorozatunkban, amelyet ezúttal is Markovics Milán Mór katolikus tábori lelkész szerkesztett.

Ki vagy te, tán a Csekonics báró? Kérdezik ma is az emberek, ha valaki úgy viselkedik, mint egy dúsgazdag. Az 1700-as évek közepén egy horvát származású magyar család, Mária Terézia királynőtől nemesi és egyben bárói címet kapott Zsombolyai előnévvel. Zsombolya ma a magyar határhoz közel, de már romániai területen fekszik. A család neve Csekonics volt. Csekonics József a nemességet kapott pár két fia közül volt az első. Kőszegen született és kezdett tanulni, majd Bécsben folytatta az iskolát. A katonáskodás fortélyait elsajátítva 1774-es hadapródsága után, 1783-ban másodkapitány már a modenai vértesezredben. Eme város lovas serege méltó volt egy lovas katonához. Akkoriban a ló harci eszköz is volt, de emellett közlekedési eszköz is. Érdekesség, hogy ma az olasz Modena az újkori lovairól, vagyis autóiról híres. Elég, ha csak a Lamborgini vagy a Ferrari nevét említem. Józsefet a lótenyésztés ejtette ámulatba. A híres Hunyadi család leszármazottja, gróf Hunyadi József 1814-ben egy messze földön híres merinói juh és lótenyészetet alapított Ürményben. Ma ez a település már Szlovákia része. Az országosan népszerű lóversenyekről is híres hely ihlette később gróf Széchenyi István, a Lovakról című könyvét is, mely nyugodtan nevezhető a magyar lótenyésztés alapművének. A Széchenyi eme művének megírása és Hunyadi József alapítása előtt járt erre Csekonics József, eme számára vélhetően szakmai paradicsomnak tűnő helyen, ahol tanulmányozta a lótenyésztést, s melynek folyományaként az udvari haditanács jóváhagyásával megalapította 1784-ben a mezőhegyesi királyi ménest. A lovak kétségtelen, nem csak gyönyörű élőlények, hanem hadieszközök is voltak. József nagy gonddal állt neki, hogy hazai lovakat nemesítsen, amelyek erősek és szívósak, és amelyek eredete ismert. József egy másik híres alapítása a bábolnai ménes birtok. Az ő feladata volt ugyanis megszervezve eljuttatni a lovakat és ökröket Bécsbe. Pihenőhelyként egy napon, jó legelővel megáldott helyet talált Bábolnán, mely kiváló gyűjtőhelynek bizonyult. Bábolna később világhírűvé vált a lótenyésztéséről. Mezőhegyes és Bábolna máig az a hely, ahol a lovakat szerető és tisztelő emberek el kell zarándokoljanak. A meglévő épületek, a szobrok, mind-mind regélnek valamiről és elgondolkodtatnak, hogy a háborúban nem csak emberek estek el, haltak hősi halált, hanem számos esetben a lovaik is. József, akit ma a logisztika egy nagy alakjának mondanánk, tábornok lett és megkapta a Szent István rendet. Példája hősies még akkor is, ha nem egy harctéren adta életét a hazájának. A hős ugyanis nem a halált keresi, hanem azzal a feladattal néz szembe, amit az élet ad neki.

 

A küzdősportok önfegyelemre, kitartásra, pontosságra tanítanak többek között, mint ahogyan azt majd Konkoly Dávid interjújában hallják. Riporterünk egy versenyen szólaltatott meg olyan katonákat, akiknek lelki-testi épülését szolgálja a sport, s nem utolsó sorban a katonai hivatás betöltéséhez ad többek között erőt, fegyelmet és kitartást. A Kinizsi Közelharc Kupa a Magyar Honvédség Altiszti Akadémiáján, Szentendrén.

- Molnár Károly őrnagy vagyok a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia Mecséri János Kiképző Osztály Katonai Testnevelési és Közelharc Módszertani részlegnek a részlegvezetője.

Őrnagy Úr! Mik azok a tulajdonságok, amit küzdősport által lehet szerezni és ezeket lehet-e használni a hétköznapi életben illetve a katonai munkavállalás során?

- Én azt mondom, hogy a fegyelem, a tisztelet. Ezt a kettőt mindenképpen. Tehát a kollégákkal, a munka iránt, maximális pozitív hozzáállás a dolgokhoz. Ha nem úgy állok a dolgokhoz, akkor inkább el se kezdjem. Tehát ez vonatkozik mind az edzésmunkára, mind az életben a munkavégzésre, de én ezt a kettőt emelném ki mindenképpen. Illetve akik itt vannak adott esetben a sportnak köszönhetően a stressztűrő képességük is tud nőni egy kicsit, de a fegyelem illetve a tisztelet az mindenképpen.

Célorientálttá teszi a küzdősport az azt gyakorlókat?

- Igen. Ők azt szeretnék, hogyha adott stílusban, adott feladatot, maximálisan, legjobb tudásuk szerint ellátnák. Ez nem csak a küzdősportban jelenik meg. Ez adott esetben, hogyha elég régóta csinálják, akkor kihatással lehet a munkára is. Mind a fegyelem, mind a kitartás, mind az odaadás. Egyrészt a kollégákkal illetve a munka iránt is.

A harcművészetek azt tanítják, hogy vereségből is lehet tanulni. Ön ezt hogyan látja?

- Természetesen, ahogy mi is szoktuk mondani: - A jótól sose szégyen tanulni. Nem baj, hogyha adott esetben kikapok, tanulnom kell. Meg kell nézni, hogy mi az, amit rosszul csináltam. Lehet, hogy én hibáztam. Ha a másik volt jobb, akkor meg kell nézni, hogy ő mit csinált, hogyan csinálta jobban, mint én. Ha én követtem el valami hibát, akkor természetesen a hibákból lehet, illetve kell is tanulni, hogy ha a következő meccsen ugyanavval az illetővel küzdök, akkor legalább ne ugyanúgy kapjak ki. Ha ugyanúgy kapok ki, az azt jelenti, hogy nem tanultam a hibámból.

Ezután Honvéd Vezérkar Kiképzési Csoportfőnökség kiemelt testnevelő főtisztjét Dr. Eleki Zoltánt kérdeztem a katonáknál tapasztalható fizikai és mentális fejlődésről.

- A közelharc először is nagyon jól fejleszti a kitartást, a fegyelmet, a fájdalomtűrést, a hosszú, monoton, megerőltető testmozgásokat. De ugyanakkor érdekes, hogy maga a közelharc az egy nagyon összetett fizikai képességet feltételez. Először is az erő, a robbanékonyság, a gyorsaság nagyon fontos. Ugyanakkor a fáradással szembeni ellenálló képesség is igen fontos, tehát valahol az állóképességket is fejleszteni kell. És hát pszichésen ezek a dolgok folyamatosan fejlődnek, amikor gyakorol az ember és közelharc kiképzés folyik, akkor sokszor ismételjük a mozgásokat.

Megfigyelhető a küzdősportot űző katonáknál bármilyen személyiség fejlődés változás? Gondolok itt arra, hogy jobban összpontosítanak, kitartóbbá válnak, tisztelettel állnak a munkájukhoz, mások iránt?

- Igen, mindenképpen. Úgyhogy nagyon hasonló a személyiség fejlesztésre gyakorolt pozitív hatása a közelharcnak, mind a küzdősportnak. Ugye itt a kitartás, egymás tisztelete, a magasabb rendfokozatúnak illetve a magasabb oktatói fokozattal rendelkező egyénnek a tisztelete. Annak az utasításainak a végrehajtása. Nagyon kiegyensúlyozott emberekkel találkozhatunk a közelharcban, nagyon jól tudják az agresszivitásukat kontrollálni. Általában meglepő, de békés emberekről van szó, akik nem keresik a harcot, nem agresszívek. Ugyanakkor, hogyha kell, akkor meg tudják védeni magukat, és mindezt úgy tudják megtenni, hogy a lehető legkevesebb kárt okozzák az ellenfél illetve a támadónak.

A hivatás és az élsport nem mindig összeegyeztethető. Többszörös judo bajnok Krizsán Szabolcs hadnagynak sikerült.

- Szeretném, hogyha elismerést tudnék szerezni a Magyar Honvédségnek, ugyanúgy a hazámnak illetve saját magamnak.

Van-e olyan személyiség jegyed, amit úgy gondolsz, hogy a küzdősport által szereztél?

- Igen, valamilyen szinten magabiztosabb vagyok úgy gondolom egy átlagembernél, és céltudatosabb. Ugye folyamatos célokat kell kitűznöm magam elé, és azokat megvalósítanom. Illetve a kudarcokat is jól kezelem, úgy gondolom, hogy föl tudok állni bármi után. Az áprilisi Budapesti Európa Bajnokságra szeretném kvalifikálni magam. Egy hosszabb sérülés után tértem most vissza. Ez az elsődleges célom most, illetve a Rioi Olimpia.

Köszönöm szépen, és sok sikert a felkészülésedhez.

- Köszönöm szépen.

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM

666 éve 1347. március 25.-én született Sienai Szent Katalin egyházdoktor Európa egyik védőszentje.

346 éve 1667. március 23.-án hunyt el Wesselényi Ferenc nádor, a Wesselényi-féle összeesküvés fő vádlottja.

164 éve 1849. március 21.-én Bem József csapatai befejezik Erdély megtisztítását a császáriaktól és a román felkelőktől.

130 éve 1883. március 24.-én született Kiss János honvéd tábornok. Székely katonacsalád sarja. Az I. világháború után a kőszegi katonai iskola tanára, majd dandár parancsnok, végül a honvédség gyalogsági szemlélője. 1939-ben a hadvezetés német orientációja elleni tiltakozásként nyugdíjba vonult. 1944. nov. 22-én a nyilas nyomozószervek elfogták, majd kétheti kegyetlen vallatás után a nyilas haditörvényszék halálra ítélte, s a Margit körúti katonai fegyházban kivégezték.

119 éve 1894. március 20.-án 92 éves korában hunyt el Kossuth Lajos, államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, az 1848-49-es szabadságharc szellemi vezére.

104 éve 1909. március 21.-én született Nádasi Alfonz bencés szerzetes, tartalékos tábori lelkész, paptanár, Kodály Zoltán lelki vezetője.

91 éve 1922 március 24.-én hunyt el Széchenyi Ödön török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője, Széchenyi István fia.

54 éve 1959. március 21.-én hunyt el Mansfeld Péter, az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata. A „pesti srácok” egyike, a forradalom mártírja.. Életsorsának feldolgozása máig tartó folyamat.

13 éve 1990. március 25.-én volt az első szabad választás Magyarországon.

2 éve 2011. március 23.-án a Fővárosi Közgyűlés törölte Budapest díszpolgárai közül Sztálint valamint Julius Jacob von Haynau osztrák hadvezért, Jellasics horvát bánt, Windisch-Grätz osztrák császári és királyi tábornagyot, Alexander Bach osztrák belügyminisztert, Felix Schwarzenberg osztrák miniszterelnököt, Karl Geringer császári biztost, Karl Ludwig Grünne osztrák tábornokot,  Ivan Paszkievics orosz tábornagyot.

Kedves hallgatóink! A múltidéző kalendáriumot Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke állította össze.

Adásunk meghallgatható ezúttal is a honvedelem.hu elektronikus oldalon. Bibliai idézettel kezdtem műsorunkat, így hát azzal is zárom. „ A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik. Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet.” Nagyon köszönöm, hogy ismét velünk tartottak. A műsorvezető szerkesztőt, Fodor Endrét hallották.

 

 

20. ADÁS

 2013. március 27.

Szerkesztett változat

"Az ember itt kevés a szeretetre. Elég, ha hálás legbelül ezért-azért; egyszóval mindenért. Valójában két szó, mit ismerek, bűn és imádság két szavát. Az egyik hozzám tartozik. A másik elhelyezhetetlen." - Plinszky János, Az ember itt című versének gondolataival köszönti a hallgatókat a szerkesztő, Fodor Endre.

Adásunk első kiadása a nagyböjti időszak szerdáján hallható.

A nagyhét jelentőségéről, állomásairól beszélgettem Bíró László püspökkel, katonai ordináriussal.

- Én azt gondolom, hogy a húsvét az virágvasárnappal kezdődik, nagycsütörtök, nagypéntekkel folytatódik, aztán nem szabad kihagynunk a nagyszombatot és a húsvét vasárnapot. Mindegyikről egy szót.

Virágvasárnap, már mögöttünk van. Jézus bevonul Jeruzsálembe, pálmaágak, köntösök leterítve az úton. Hozsanna, áldott, aki az Úr nevében jön! Hova vonul be Jézus? A nagypéntekre vagy a húsvétra? Valójában mind a kettőre. A Jeruzsálemi bevonulás szól nagycsütörtökről és nagypéntekről, de a húsvétba kulminál. Ott csúcsosodik ki az esemény. Menjünk sorjában!

Nagycsütörtök: az eucharisztia titka elhalványul. Jézus kezébe veszi a kenyeret. Ez az én testem, mely értetek adatik, a vér, mely értetek ontatik. Elővételezi, mintegy a keresztáldozatot.  Önmagát adja nekünk eledelül. És ami még történik nagycsütörtökben: a lábmosás. Jézus odatérdel minden egyes apostol lába elé, megmossa azok lábát. Hozzáteszi: - Amint én cselekedtem, ti is úgy cselekedjetek! Egy házasság, egy család, nem tud létezni, ha nincs meg benne a nagycsütörtök titka. Az egymás lába elé térdelés, a legszolgaibb munkának az elvégzése. Nagycsütörtökön Jézus nem egyszerűen szolgaként, hanem rabszolgaként jár előttünk. A legszolgaibb munkát végzi el értünk, emberekért. Ha nem tudunk szolgálni egymásnak, akkor nincsen húsvét.

Nagypéntek: - Számomra nagypénteknek a legmélyebb titka, Jézus keresztre megy. Átadja önmagát az Atyának, és átadja egész valóját értünk. Egyazon gesztusban Jézus értünk adja önmagát, de ugyanebben a gesztusban adja magát az Atyának. Mindegyikünk sorsa ez. Élnünk egymásért, egy házastársnak a házastársáért, egy édesapának, édesanyának a családjáért, egy nagymamának és nagypapának a családjáért, és ha ezt szépen tesszük, ugyanezen gesztusra adjuk át magunkat az Atyának. Tehát az Istennek átadott lét az egyenlő az egymásért odaadott léttel. Nagyszombat titka: - Alászállt mondjuk Jézus a pokol tornácára. Semmit mondó szavak. Jézus testileg a sírban van, de ott van az igazak világában. Az ortodoxia a feltámadást ebben a képben ábrázolja. Jézus az összetett kapukon keresztül lemegy az ószövetségi szentek világába, megragadja Ádámnak a kezét, és felhozza őket a megváltottság világába. Jézus halála és feltámadása nem önmagáért történt, hanem mindannyiunkért. Pál apostol az mondja: - Ti meghaltatok Krisztussal, és vele együtt feltámadtatok. A nagyszombat titka valahol ezt sugározza. Alászállt a poklokra és elragadta magával az ószövetségi igazakat.

És jön a húsvétnak a titka. Húsvét miről szól? Arról, hogy aki szeretetből értünk adta életét, él. Vagyis a szeretetben szétajándékozott élet értelmes. A szeretetben szétajándékozott élet jövővel bír. Jézus, aki szeretetben önmagát adta értünk, és így átadta a létet az atyának – Atyám, a kezedbe ajánlom lelkemet! -, ez a Jézus él! A szeretetben szétajándékozott élet az egyedüli értelmes élet. Tehát amikor élünk a családunkért, szeretteinkért, ne sajnáljuk önmagunkat, hisz ez az életnek az értelme, hogy szétajándékozzunk, másoknak ajándékozzuk magunkat. Nincs más értelme a létnek. Húsvét a lét értelmének ünneplése, húsvét az emberi jövő ünneplésének az ünnepe. Mindig valami nagyon szép érzés tölt el engem, amikor húsvétra gondolok. Sokszor idézzük Jézusnak a szavát: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért.” A húsvét erről szól. A katona az az ember, aki kész életét adni a családjáért, a hazájáért. Ebben a készségben él, ezért a léte értelmes. Tehát minden édesapa és édesanya léte valahol katonasors. Életét adja övéiért apránként, és ez a lét értelmes, és csak ez a lét értelmes. Ez nagyhétnek a csúcsa, gyümölcse. Érdemes olajfák hegyén vérrel verejtékezni, keresztre feszíttetni, mert az egész valahol az életbe torkollik.

Püspök atya, megindított az a gondolat, ami itt az áldozatvállalásról szólt. Jézus példáján keresztül, aki áldozatot hozott, az életét adta értünk. Ez az áldozat vállalás hogyan, és miképpen érhető tetten a mai társadalomban?

-  Számomra a húsvét mindig eszembe juttat egy gyerekkori játékot. Amikor a játék elején megállapodtunk egymással, hogy hány életünk van. És amikor mondjuk tíz életben állapodtunk meg, akkor öt életig könnyedén elmentünk. Kockáztattuk az életünket, de mikor öt alá ment a szám, akkor már nehezen kockázattunk. Azt gondolom, hogy a húsvét hite lényegileg hozzá tartozik a családi élethez. Tudniillik senki nem akar meghalni, mindenki élni szeretne. Viszont minden szeretet aktusban meghalok önmagamnak. Minden szeretet aktusban a másikért élek, és ez számomra a halált jelenti. Akkor merek meghalni a másikért, ha tudom, hogy emiatt élek. S a húsvét titka ez. Jézus szétajándékozta életét és ez beletorkollt a húsvétba. A mi hitünk azt mondja, ha mered odaadni az életedet a házastársadért, a gyerekedért, az öregedért, ez az élet bár meghal, életre támad. Minden szeretetben szétajándékozott pillanata a létednek a feltámadásba torkollik. Ez a húsvétnak a valósága, és én ebben a húsvétban hiszek, és ez számomra a föltámadott Krisztus titka. Ő életét adta érettünk, ezért él. Ő az Úr, aki él, aki ugyanaz tegnap és ma, mindörökre!

Bíró László püspök, katonai ordinárius gondolatait hallották.

 

Markovics Milán Mór katolikus tábori lelkész, a katonák-hősök sorozatot szerkeszti. Ezúttal viszont a tábori lelkészi szolgálatról, a hivatásáról kérdeztem.

Mikor szentelték pappá?

- 2010. augusztus 15-én szenteltek pappá.

Mire számított?

- Amikor tábori lelkész lettem? Első sorban persze voltak bennem ideális dolgok, amiket elképzeltem így a katonák, a hadsereg, és a háború, ilyesmiről. Azt gondolom, hogy a katonalélek mint olyan, az nagyjából olyan volt mint amire számítottam. A katonaság egy jóval szerteágazóbb feladat, mint amilyennek mi szerintem, akik – akkor még én sem -, tehát nem katonák, elképzelik.

Akár érhetik meglepetések is, váratlan helyzetek is?

- Ez egészen biztos, emberi szempontból mindenképpen.

Mennyire nyílnak meg a katonák a tábori lelkésznek?

- Azért fontos kérdés, mert úgymond civil papokkal – tehát nem katona lelkészekkel – beszélgetve, sokszor előkerül ez a téma. Én azt gondolom, hogy egy tábori lelkész, aki a katonák között él és szintén egyenruhás, tehát fölhúzza az egyenruhát, azért is fontos, mert az ő jelenlétük azért generál egy olyan nyitottságot a katonákból, ami kifele ez nem menne. Persze azért itt is megvan az, hogy meg kell ismerjenek engem, engem mint embert, nem mint papot, mint intézményt vagy valamiféle szerepet. De ha ez megvan, akkor még papként is a viszonyom is sokkal nyitottabb feléjük, és ők is felém. Én úgy szoktam fogalmazni kicsit filozofikusabban, hogy az élet határhelyzetei hozzák meg azt a fajta igényt – mondjuk így -, ami mélyebb lelki életet, a lelki világ felé való nyitottságot fogja eredményezni. Én például mondhatni nem igazán vallásos katonákkal is szoktam találkozni, akinek megszületik a gyereke és, hát hogy is mondjam, igen csak nagy nyitottsággal és boldogsággal jönnek, hogy én kereszteljem meg. Tehát van bennük valami olyasmi, amit szerintem ők maguk sem tudnak megfogalmazni, nekik ez mért fontos most. De a büszkeséget hozzák el hozzám, és ezzel együtt azt is, hogy most én adjak ehhez valamit hozzá.

Nyitott szemmel kell járnia, észre kell vennie talán azokat az embereket, akik akár segítségre szorulnak.

- Igen, azt gondolom, hogy mi tábori lelkészek eléggé különbözőek vagyunk. Valaki szerintem lelkileg érzékenyebb, valaki racionálisabb, valaki észreveszi az embernek a fájdalmát anélkül, hogy kimondaná. Valaki észreveszi azt, hogy valaki igényli a beszélgetést. Szóval az biztos, hogy kell ehhez egyfajta nyitottság.

Hivatását tekintve lehetnek egy tábori lelkésznek céljai, tervei? Közelebbi céljai, tervei?

- Valójában szerintem egy tábori lelkész is beszélhet egyfajta karrierizmusról, csak nem abban az értelemben, ahogy ma a világ használja. Nekem Kis Szent Teréz, ha jól emlékszem ő mondta ezt, hogyha egy embert megtérítek, akkor már érdemes volt élnem. Szóval valahogy a mi karrierünk, ha úgy tetszik az, az, hogy képesek vagyunk Isten üzenetét életre váltani, valóra váltani. Tehát valójában a karrierünk a saját magunk legyőzése. Az, hogy mit tudok adni, minél többet Krisztusból és minél kevesebbet önmagamból, de úgy, hogy mégiscsak én vagyok ennek az eszköze. Ez egy paradox dolog megfogalmazva, de ezt élem meg. Tehát ez amit most itt elmondtam ilyen ellentmondásos hangzással, valójában én ezt élem meg a katonák között, és ez a fajta ellentét ami előjön abba is, hogy valaki katona és lelkész, katona és keresztény. Furcsa, mert megélni más, meg beszélni róla, de mégis valahogy így működik. Szóval ezt igazából belülről lehet tapasztalni meg átélni.

 

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM

196 éve 1817. április 4.-én született Schneider Antal orvos, honvéd ezredes. 1848 tavaszán jelentkezett a nemzetőrségbe, ahonnan Damjanich seregéhez rendelték. Részt vett a szabadságharc erdélyi hadjárataiban. A piski csata után ő kezelte Bem kézsérülését és ettől kezdve baráti kapcsolatban volt a lengyel származású tábornokkal. A szabadságharc bukása után Bemmel együtt Törökországba emigrált. Hosszú ideig saját pénzéből fedezte a tábornok kíséretének kiadásait. Felvette a mohamedán vallást, Husszein bég néven belépett a török hadseregbe és ezredorvosi beosztásban szolgált. Ő kezelte Bemet és ott volt a tábornok halálos ágyánál is. Az 1867-ben kihirdetett általános amnesztia után hazatért és családjával együtt újra felvette a keresztény vallást.

164 éve 1849. április 6.-án volt az isaszegi csata: A „dicsőséges tavaszi hadjárat” során Görgey Artúr hadserege Klapka, Aulich és Damjanich hadtestei Isaszegnél legyőzik Windisch-Grätz seregét, valamint Schlik és Jellacsics hadtesteit

200 éve 1813. április 7.-én született Forró Elek honvéd ezredes. 1848 december végétől Bem tábornok vezérkari irodájának vezetője, majd 1849. január 13-án, Marosvásárhely felszabadítása után alezredesi rangban a marosvásárhelyi katonai kerület parancsnoka lett. Április 18-ától ezredes lett és dévai hadosztály parancsnoka. Másfél hónapi ostrom után, május 27-én bevette Déva várát. A szabadságharc bukás után az aradi hadbíróság hatévi várfogságra ítélte. Az olmützi várbörtönből betegsége miatt kapott kegyelemmel szabadult.

77 éve 1936. április 8.-án hunyt el Bárány Róbert Nobel-díjas orvos. Nobel-díját a füllel és az egyensúlyérzékkel kapcsolatos munkásságáért kapta 1914-ben. Az I. világháborúban hadikórházi osztályvezető orvos volt. Orosz fogságba került, ahol súlyosan megbetegedett. Gyakorlatilag Nobel-díjának köszönheti életét, ugyanis 1916-ban a svéd kormány közbenjárására szabadult ki. Visszatért szülővárosába, Bécsbe ahol azonban nem maradhatott: kollégái még tudós voltát is kétségbe vonták, nem engedték professzori székhez jutni. Svédországba távozott, ahol 1926-tól haláláig az uppsalai egyetem fül-orr-gégészeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. Világháborús tapasztalatai alapján kidolgozta a friss lövési sérülések sebészeti ellátási módszereit.

A kalendáriumot Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke állította össze.

„A kereszt útján, gyermekeim, csak az első lépés a nehéz. Legnagyobb keresztünk nem maga a kereszt, hanem az, hogy félünk tőle. Nincs meg a bátorságunk, hogy hordozzuk, jóllehet tudjuk, s tapasztaljuk, hogy kikerülni nem lehetséges; utolér bennünket.” Köszönöm megtisztelő figyelmüket, Fodor Endrét hallották.

 

ÉSZREVÉTELEIKET, JAVASLATAIKAT VÁRJUK,

ÉS TISZTELETTEL FOGADJUK AZ ALÁBBI ELÉRHETŐSÉGEKEN:

POSTACÍM: Katolikus Tábori Püspökség 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

Típus: 
Rádióműsor
Tartalom dátuma: 
hétfő, 2020, június 22