Megjelenés a médiában - 2018

MEGJELENÉS A MÉDIÁBAN

2018

 

60. Lourdes-i Nemzetközi Katonai Zarándoklat
 

Eredeti megjelenés: honvedelem.hu Fotó: Szűcs László

 

PACEM IN TERRIS (Békét a Földön) a mottója a 60. Nemzetközi Katonai Zarándoklatnak, melyen – a Lourdes-i jelenések (1858. február 11.-júl.ius16.) utáni 160-ik évben - mintegy negyven országból 14 ezer katona van jelen május 18-20 között.

A magyar zarándokkatonák május 17-én, csütörtökön a késő délutáni órában érkeztek meg Lourdes-ba, köztük a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetésének képviseletében Huszár János altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes, Sáfár Albert dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság légierő haderőnem főnöke, parancsnok-helyettes és Bíró László tábori püspök.

Magyarországot ebben az évben egy közel 170 fős magyar zarándokcsoport képviseli, többségük katona, akik a Magyar Honvédség számos alakulatában szolgálnak, illetve az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei, valamint a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium növendékei. Mellettük önkéntes műveleti tartalékosok, nyugállományú katonák, hagyományőrzők és családtagok is elutaztak a dél-nyugat franciaországi kisvárosba. A zarándokokat ezúttal Gömöri Balázs százados, karmester vezetésével a hódmezővásárhelyi helyőrségi zenekar kísérte el Lourdes-ba.  Tisztelegve a 170 éves Magyar Honvédelem előtt a zarándokcsoportot nyolc fő hagyományőrz is elkísérte megjelenítve a magyar katonai öltözeteket: az 1848-as honvéd gyalogos katonát (Budai 2. Honvédzászlóalj), a monarchiás huszárokat (Pápai Huszáregyesület), az I. világháborús huszárokat ((honvéd Zrínyi SE Katonai Lovas Szakosztály) és a II. világháborús honvéd gyalogos katonát (Győri Honvéd Hagyományőrző Egyesület).

A  magyar zarándokok május 18-án, pénteken reggel ¾ 7-kor szentmisén vettek részt a Jelenések Barlangjánál, melyet Bíró László tábori püspök mutatott be a zarándokcsoport katonalelkészeivel Kálinger Roland őrnaggyal és Horváth Kornél hadnaggyal. Homíliájában a tábori püspök úgy fogalmazott: sokak felmenői szerettek volna Lourdes-ban imádkozni, azonban a legtöbb ember csak a szentképeken látta a Szűzanyát. „Nekünk megadatott, hogy most itt lehessünk” – mondta a katolikus tábori püspök, aki arra kérte a Lourdes-ba érkezőket, hogy a mostani zarándoklatot ajánlják fel az otthon maradottaknak. 

 

cikk_02.jpg

A szentmisét követően a hagyományokhoz híven gyertyát gyújtottak a Jelenések Barlangjával szemben található gyertyagyújtó helyen. Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke úgy fogalmazott:  akik idejönnek, azt gondolják, a gyertya valakiért kell, hogy égjen.

 

cikk_03.jpg

 

„Amikor mi meggyújtjuk a gyertyát, gondoljunk azokra, akik a Magyar Honvédségben szolgálnak, de most nem lehetnek velünk. Égjen ez a gyertya mindazokért, akik most szolgálnak a hadseregben, és azokért, akik már eltávoztak közülünk. Égjen ez a gyertya az elmúlt 170 év minden magyar katonájáért!” – mondta a helynök, hozzátéve: azt szokták mondani, ha az ember elmegy Lourdes-ba, akkor ott mindig történik egy csoda, igaz, ez a legtöbbször  „láthatatlan”.

 

cikk_04.jpg

 

Délután 16 órakor kezdődött el a 60. Katonai Zarándoklat ünnepélyes megnyitója, ahol Antoine de Romanet a Francia Hadsereg katolikus tábori püspöke köszöntötte a X. Szent Piusz pápáról elnevezett földalatti bazilikát zsúfolásig megtöltő több ezer zarándokatonát, majd meggyújtotta a 2018. évi zarándoklat gyertyáját.

 

cikk_05.jpg

 

Május 19-én, szombaton, a arándoklat második napjának  reggelén katonai tiszteletadással fogadták a magyar zarándokok a Rózsafüzér Bazilika melletti téren Huszár János altábornagyot, Honvéd Vezérkar főnökhelyettest, Sáfár Albert dandártábornokot, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság légierő haderőnem főnökét, valamint Bíró László katolikus tábori püspököt, akinek bevezető gondolatai után  indultak el a mintegy 2000 méter hosszú keresztútra.

 

cikk_01.jpg

 

A részvevők mind a tizennégy stációnál elmélkedő imádságokat olvastak fol,, a keresztet a zarándokok egymást váltva vitték. A magyar zászlót pedig az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegységétől érkezett egy-egy honvéd koronaőr, díszelgő katona, valamint honvéd palotaőr vitte. A közel kétezer méter hosszú úton - amit 1912-ben adtak át - 115 két méter magas szobor ábrázolja a keresztút 14 állomását. Érdekesség, hogy a tizedik stációt Magyarország adományából készítették el 1912-ben. Ezt kétnyelvű, magyar koronás címeres bronztábla jelzi is. Itt Huszár János altábornagy és Sáfár Albert dandártábornok mécsesek meggyújtásával emlékezett meg azokról a magyar katonákról, akik külszolgálatuk teljesítése során vesztették életüket.

 

cikk_02.jpg

 

A keresztút után, a Szent Maximilliam Kolbe Kápolnában celebrált szentmisén Bíró László katolikus tábori püspök – utalva az idei zarándoklat jelmondatára, ami a „Pacem in terris”, azaz „Békét a világnak” – arról beszélt, hogy a katona a béke, a jog és a gyengék védelmezője. „Olyan katonával még nem találkoztam, aki azért imádkozott volna, hogy háború legyen. A katonák mindenki másnál jobban akarják a békét” – mondta a tábori püspök, hozzátéve: örül annak, hogy évről évre egyre több magyar zarándok vesz részt a lourdes-i rendezvényen.

 

cikk_03.jpg

 

A városban délután a résztvevő országok zarándokait kísérő katonazenekarok – köztük az MH 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhely Helyőrségi Zenekara, amelyet Gömöri Balázs százados vezényelt – koncertekkel, valamint látványos gyepshow-kkal szórakoztatták több helyen is az érdeklődőket.

Ezt követően a zarándoklat szervezői és résztvevői megkoszorúzták Ferdinand Foch marsall, az első világháború egyik legtehetségesebb francia hadvezére városban található szobrát. Az ünnepségen részt vett Huszár János altábornagy, Sáfár Albert dandártábornok, valamint Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke is.

 

cikk_06.jpg

 

Az esti órákban a hagyományos és látványos gyertyás Mária-körmenettel zárult a 60. Nemzetközi Katonai Zarándoklat szombati napjának programja. A körmenet élén a keresztet az MH Ludovika Zászlóalj honvéd tisztjelöltjei vitték.

 

cikk_05.jpg

 

Május 20-án vasárnap délelőtt került sor a zarándoklat ünnepi nemzetközi szentmiséjére a  X. Szent Piusz Földalatti Bazilikában, melyet  Antoine de Romanet francia tábori püspök főcelebrálásával számos katonai ordinárius (Timothy P. Broglio amerikai,  Tomo Vukšić bosznia-hercegovinai,Jure Bogdan horvát,  Scott C. McCaig kanadai, Bíró László magyar Franz-Josef Overbeck német,  Santo Marcianò olasz, Werner Freistetter osztrák, Manuel da Silva Rodrigues Linda portugál, Juan del Río Martín spanyol, František Rabek osztrák, és mintegy háromszáz tábori lelkész mutatott be.

 

cikk_01.jpg

 

Hazánk országzászlaját a korábbi évekhez hasonlóan a zarándoklat programjain az MH Budapest Helyőrség Dandár katonai kísérték.

 

cikk_02.jpg

 

A 60. Nemzetközi Katonai Zarándoklat ünnepi szentmiséjén  részt vett Huszár János altábornagy, Honvéd Vezérkar főnökhelyettes, valamint Sáfár Albert dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság légierő haderőnem főnöke is.

 

cikk_03.jpg

 

A 60. Nemzetközi Katonai Zarándoklaton 14 ezer katona és meghívott vett részt. A legnagyob létszámban a francia katonákon kívül (4883) az Olasz Haderő képviselői voltak jelen (2550), majd a horvátok (920), a németek (867), az osztrákok (604), és a spanyolok (554).

 

cikk_04.jpg

 

A francia-spanyol határ közelében, a Pireneusok hegység közelében fekvő Lourdes az egyik legismertebb kegyhely. 1858-ban a település melletti Massabielle-sziklafal barlangmélyedésében a 14 éves Bernadette Soubirous-nak tizennyolc alkalommal jelent meg a Boldogságos Szűz Mária. A katonai zarándoklatok 1958-ban kezdődtek meg, magyar katonák először 1991-ben vettek részt a nemzetközi rendezvényen, hivatalosan pedig 1994 óta képviselteti magát a Magyar Honvédség a minden év májusában megtartott zarándoklaton.

 

 

cikk_04.jpg

 

**********

A tábori lelkészi szolgálatra szükség van a Magyar Honvédségben

Eredeti megjelenés: honvedelem.hu Fotó: Dévényi Veronika

 

A tábori lelkészi szolgálat elengedhetetlen a hadseregben, szükségük van rá a honvédeknek és a katonai vezetőknek egyaránt – mondta dr. Benkő Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkar főnök április 24-én, kedden a fővárosban.

 

mb4a4448.jpg

A vezérkarfőnök a Visegrádi Csoport országainak tábori lelkészi szolgálatai számára rendezett kétnapos konferencia második napján a Honvéd Kulturális Központ – Stefánia Palotában elmondta: a tábori lelkészi szolgálat újraindítása nagy feladat volt, sok nehézségekkel kellett megküzdeniük az abban szerepet vállalóknak, de az elmúlt huszonnégy év alátámasztotta: szükség van a szervezetre. „A szolgálat munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a katonák érezzék a törődést, a figyelést, a lelki gondoskodást, vagy lelki gondozást, ezért szeretnék itt a Magyar Honvédség vezetése nevében is köszönetet mondani” – fogalmazott. Dr. Benkő Tibor vezérezredes szavai szerint a lelkészek feladata, hogy megkeressék a katonákat, hogy közöttük éljenek, s így megtapasztalják a honvédek gondjait. „Csodálatos hivatás, amit választottak, de csak úgy lehet neki megfelelni, ha teljes szívvel, lelkiismeretesen és példamutatóan tudják végezni” – mondta. 

 

mb4a4361.jpg

 

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka előadásában az idén éppen 170 éves Magyar Honvédség történetét mutatta be. Felidézte, hogy a mai hadsereg hagyományaiban, sőt bizonyos külsőségekben is az 1848-49-es szabadságharc idején megalakult forradalmi honvédséghez nyúl vissza. Lapunknak azt mondta, a magyar történelem sajátossága, hogy a hadsereget – ahogy az országot is – többször kellett újjászervezni, újraalkotni. A szabadságharc, majd a kiegyezés, aztán az első és a második világháború, valamint a szocializmus, illetve a demokratikus berendezkedés újabb és újabb hadsereg kialakítását igényelték. „Tehát ez a 170 év nekünk egyfajta kontinuitást jelent, ugyanakkor ha valaki ismeri a 170 év politikatörténetét és Magyarország államiságának történetét, az látja, hogy a hadsereg mindig más és más alapokon épült újjá” – mutatott rá a parancsnok. Hozzáfűzte: ha a mai magyar katonának vannak ismeretei a 170 évvel ezelőtt élt bajtárairól, akkor be kell látnia, hogy sok közük van egymáshoz. Az általa vezetett intézmény egyik célja, hogy ezeket az ismeretek átadja az érdeklődőknek. 

 

mb4a4349.jpg

 

Dr. Ravasz István alezredes, a HM  Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiemelt főtisztje a tábori lelkészi szolgálat történetét bemutatva elmondta: az első szabályzókat 1899-ben, majd 1912-ben adták ki a szervezet tagjainak számára. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében a legtöbben a katolikus papok szolgáltak, de voltak mellettük, protestánsok (még unitárius is), ortodoxok, izraeliták, sőt, imámok is. Utóbbiak a bosnyák katonák miatt voltak jelen a szolgálatban. A források ugyan nem teljesen pontosak, de a szolgálat teljes létszáma – az első világháborúban – valahol 3000 és 3500 között lehetett, ebből 2354 katolikus pap volt. A felvételi követelmények rendkívül szigorúak voltak, például minimum három nyelven kellett beszélniük, amelyek közül a magyar és a német rögzítve volt, a harmadik pedig a birodalom területén élő kisebbségek valamelyikének anyanyelve kellett legyen. Ha sikerült a felvételi, a próbaidőszakkal együtt legalább 13 évet kellett szolgálniuk, s tisztnek számítottak a hadseregben, bár nem egy parancsnoknak, hanem saját egyházi elöljáróiknak feleltek.

A konferencián részt vett – mások mellett – dr. Bíró László katolikus tábori püspök, katonai ordinárius, Berta Tibor ezredes, általános helynök, dr. Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök, Nánai László őrnagy, püspöki hivatalvezető, Totha Péter Joel tábori vezető rabbi, valamint Oláh Emil alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész, dr. Alácsi Ervin János őrnagy, Rácz István százados, Nagy Endre főhadnagy, Horváth Kornél hadnagy, tábori lelkészek, Fejér Ádám őrnagy, főtiszt.

 

mb4a4293.jpg

 

 

Meg kell tartanunk keresztény értékeinket

Eredeti megjelenés: honvedelem.hu  - Draveczki-Ury Ádám Fotó: Dévényi Veronika

 

Európának hűnek kell maradnia keresztény gyökereihez, különben elveszíti lelkét, a lélektelen világ pedig elsüllyed – fogalmazott dr. Simicskó István honvédelmi miniszter április 23-án Budapesten, a Visegrádi Csoport országainak tábori lelkészi szolgálatai számára rendezett konferencián.

 

mb4a3932.jpg

 

Budapesten rendeznek kétnapos konferenciát április 23-24-én a Visegrádi Csoport országainak tábori lelkészi szolgálatai részére. A tanácskozást a V4-es együttműködés keretében, Magyarország ötödik elnökségének idején ebben a körben először tartják meg. A Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központban tartott megnyitón dr. Simicskó István köszöntötte a megjelenteket. Minden emberi közösség igazi ereje a szellemiségében és a hitében rejlik – fogalmazott a honvédelmi miniszter, és kiemelte: a V4-ek közötti együttműködés különösen felértékelődött az utóbbi időszakban, ezáltal erősebb és fontosabb, mint valaha volt. Az elmúlt évek közös kihívásainak fényében különösen fontos a katonai, politikai, gazdasági, kulturális és lelki együttműködés erősítése: törekedni kell arra, hogy spirituális értelemben is példát mutassunk Nyugat-Európa számára.

Mint a miniszter rámutatott, a nyugati civilizációnak szellemi és lelki megújhodásra, egyfajta missziós tevékenységre van szüksége, ezt pedig csak az egyházakkal közösen lehet elvégezni. A történelem megtanított minket: azok az emberek és népek, amelyek azt hitték, hogy Isten nélkül is boldogulnak, mindig eltűntek a történelem útvesztőjében, pedig minden emberi civilizáció vallási talapzatra épül. Dr. Simicskó István hangsúlyozta: korszakos változás időszakába érkeztünk, amelynek még csak az elején járunk. A technológiai fejlődés sok lehetőséget és veszélyt rejt magában, üteme ráadásul példa nélküli, hiszen jövőkutatók szerint világunk a következő húsz-harminc évben többet változik majd, mint az előző háromszázban. Alapértékeinkhez azonban ragaszkodnunk kell, hiszen ha egy kultúra elkezdi felszámolni a hitét, ott mindig megjelennek a gonosz erők. Ma is számos veszély fenyegeti a nemzetállamokat, az állampolgárok biztonságát, a nyugati civilizáció vallásos közösségeit.

 

mb4a3925.jpg

 

A miniszter elmondta: napjainkban a liberális demokráciák sebezhetősége jelentősen megnőtt, miközben háború és béke határai egyre inkább egybemosódnak. Kitért a bevándorlás és a terrorizmus jelentette kockázatokra is. „Európának hűnek kell maradnia keresztény gyökereihez, különben elveszíti lelkét, a lélektelen világ pedig elsüllyed. Történelmi egyházaink a lelkiséget tápláló forrást jelentik minden időben, különösen manapság. Keresztényi értékeinket meg kell tartanunk, és táplálnunk kell az emberek lelkét a nehézségek kihívásaival szemben” – szögezte le dr. Simicskó István, aki az ige továbbadásának fontosságát és felelősségét is hangsúlyozta.

Kocsis Fülöp érsek, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye metropolitája köszöntőjében úgy fogalmazott: mindent meg kell tenni Európa keresztény civilizációjának megőrzése érdekében, de az igazi lépéseknek ehhez a szívekben kell megtörténniük. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke elmondta: súlyos felelősség megóvni mindazt a lelki és szellemi értéket, amit elődeink hagytak ránk, és a lelkészi szolgálatok szerepe ebben rendkívül fontos. Az emberi méltóság tisztelete és országaink történelmének hiteles szemlélete csak így válhat igazán fontossá.

 

mb4a4055.jpg

 

A Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében dr. Lackner Pál püspök rámutatott: a tábori lelkészi szolgálatnak számos kérdésben kell etikai tanácsadással, iránymutatással szolgálnia a katonai és politikai vezetés számára, aminek lassan negyedszázada próbál eleget tenni. Dr. Huszár Pál főgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke azt mondta: napjainkban különösen nagy szükségünk van a nemzetek, felekezetek közötti összefogásra, és remélhetőleg a konferencia is hozzájárul majd ehhez. A köszöntőket követően prof. dr. Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartott előadást az európai zsidó-keresztény identitás megőrzésének kulcsfontosságú pontjairól, az ezzel kapcsolatos lehetséges teendőkről és feladatokról.

A délutáni szekció házigazdája Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes volt. Ennek során Tótha Péter Joel vezető tábori rabbi, Oláh Emil alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész és Takács Tamás alezredes, a Katolikus Tábori Püspökség kiemelt vezető tábori lelkésze tartott előadást szervezetük napi tevékenységéről, a katonai külszolgálatok lelkipásztori feladatairól, valamint a migrációs helyzet kezelésében résztvevő katonaállomány lelki gondozásának tapasztalatairól.

 

mb4a4125.jpg

 

A konferencián részt vett – mások mellett – Simon Attila dandártábornok, a honvédelmi tárca kabinetfőnöke, dr. Bíró László katolikus tábori püspök, katonai ordinárius, Berta Tibor ezredes, általános helynök, dr. Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök, illetve Köves Slomó tábori főrabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija is.

 

 

A visegrádi országok tábori lelkészi szolgálatainak képviselői találkoztak Budapesten

Eredeti megjelenés: Magyar Kurír Trauttwein Éva - Fotó: Lambert Attila

A visegrádi országok (V4) tábori lelkészi szolgálatait képviselő püspökök, lelkipásztorok számára tartottak konferenciát Budapesten, a Stefánia Palota Honvéd Kulturális Központban április 23-án. Az egymás megismerése és megerősítése céljából rendezett tanácskozást hagyományteremtő szándékkal rendezték meg.

 

 

 

A Honvédelmi Minisztérium kezdeményezéséhez örömmel csatlakozott a magyarországi tábori lelkészi szolgálat, amikor a minisztérium meghívására hazánkba érkezetek a visegrádi országok tábori lelkészi szolgálatainak képviselői. Ismerkedő, egymást erősítő találkozójuk első ízben valósult meg a magyar elnökség évében Budapesten.

Bíró László püspök, katonai ordinárius reményét fejezte ki, hogy az itt megkezdett kapcsolat a jövőben tovább épül, és elindítója lesz egy szélesebb körű és távú együttműködésnek és gondolkodásnak. Bíró László kérdésünkre elmondta, nagyon értékesnek tartja, ahogy a konferencia előkészítése, szervezése történt: a minisztériummal közösen történt a szervezés, Simicskó István honvédelmi miniszternek köszönhetően személyes csatornákon keresztül történtek a meghívások. Maga a program is a találkozásra, ismerkedésre fektette a hangsúlyt. Ezzel megerősítette a különböző fórumokon és a nemzetközi missziókban alakuló kapcsolatokat. „Egymás erősítése és Európa lelki összefogása a cél. Istennel szemben ennyire vakmerő soha nem volt az ember, mint most Európában. Ha sikerül fékezni ezt a folyamatot, már tettünk valamit” – fogalmazta meg reményét a tábori püspök.

A találkozó alkalmat adott arra is, hogy a zsidó, katolikus és protestáns ágakból álló katonalelkészi szolgálat bemutassa munkáját. Magyarország két, tanácskozást, kulturális, városnéző programot is tartalmazó napra látja vendégül a Csehországból, Lengyelországból és Szlovákiából érkezett vendégeket, a tábori lelkészi szolgálat vezetőit, képviselőit.

 

 

 

 

Katolikus részről Bíró László püspök és Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita mellett Berta Tibor ezredes, helynök; Takács Tamás alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész, dr. Alácsi Ervin János őrnagy, Rácz István százados, Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkészek és Fejér  Ádám őrnagy, a tábori püspökség főtisztje képviselte hazánkat.

A zsidó tábori rabbinátus részéről megjelent Köves Máté Slomó tábori főrabbi, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, valamint Totha Péter Joel vezető tábori rabbi.

Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök , Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke és Oláh Emil alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész a református,  Lackner Pál püspök  és Nánai László őrnagy, püspöki hivatalvezető az evangélikus egyházat képviselte.

 

 

 

 

Szlovákiából érkezett Budapestre Jozef Michalov ezredes, a szlovák katolikus tábori püspökség püspöki helynöke, Vladimír Varga, a szlovák ortodox ökumenikus lelkipásztori szolgálat igazgatója, Csehországból Jan Pacner, a Brnói Cseh Védelmi Egyetem katolikus tábori lelkésze, Lengyelországból Władisław Jasica és Włodzimierz Skoczeń lengyel katolikus tábori lelkész.

 

 

 

 

A lelkészi szolgálatok képviselőinek tanácskozását Simicskó István honvédelmi miniszter nyitotta meg. „Minden emberi közösség igazi ereje a szellemiségében, hitében rejlik. Közösséghez tartozva építhetünk életet” – fogalmazta meg a miniszter annak fontosságát, hogy az elmúlt években felértékelődött, gazdasági, kulturális és politikai szintéren megvalósuló együttműködés a visegrádi négyek között lelki és spirituális szinten is erősödik.

A miniszter szerint a zavarossá váló európai környezetben veszély fenyegeti a nemzetállamokat és az európai civilizáció vallási közösségeit is, azt a zsidó–keresztény kultúrát, melynek Európa jólétét köszönheti. „Felszámolásán sok erő dolgozik. Nem kiskalapáccsal, hanem dózerrel kezdték meg a bontást. Az együttgondolkodás, együttműködés, a szellemiség megerősítése” – ezekben határozta meg Simicskó István a lehetséges választ. Azt hangsúlyozta, a lelki és szellemi megújulásban a történelmi egyházakra nagy szükség van.

Útját ebben a felgyorsult korban, amikor a liberális demokráciák sebezhetősége megnőtt, alapértékeink őrzésében, tiszteletében találjuk meg. Egymás mellett kiállva, összefogva mehetünk szembe az önfeladó politikával. A szellemiségét, kultúráját feladó, felszámoló civilizáció ugyanis végképp kiszolgáltatottá válik – fogalmazott a miniszter.

Kocsis Fülöp felszólalásában szíriai látogatásának tapasztalatából indult ki. Hangsúlyozta, nem fogadhatjuk el, hogy hatalmi és anyagi érdekek határozzák meg egy ország népeinek sorsát. Utalt arra a támadásra, melyet amerikai és a szövetséges hatalmak indítottak szír kormányerők ellen egy állítólagos vegyi támadás ürügyén 2017 áprilisában, majd ugyanezen forgatókönyv alapján egy évvel később. „A háború következménye a migránsáradat. Ez szöges ellentétben áll mind Európa, mind Szíria érdekeivel.” Az érsek-metropolita megismételte a közel-keleti egyházi vezetők kérését: a nyugati világ ne abban segítsen, hogy az otthonukból elüldözöttek Európába költözzenek, hanem abban, hogy mielőbb hazatérhessenek. A görögkatolikus főpásztor szerint nagyra értékelhető Magyarország szerepe ezen a területen. Elmondta, hogy egyháza hamarosan nyilatkozatot tesz közzé, melyben kimondják, segítenünk kell a hontalanná váltakat, akiknek elemi érdekük, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre, és közös érdekünk, hogy Európa megmaradjon kereszténynek. A katonai lépések szükségessége mellett azt fogalmazta meg Kocsis Fülöp, hogy, „szívünkben kell vállalni az átalakulást, Istenbe vetett hittel kell kezdeni a munkát, mert e nélkül gyönge minden emberi törekvés”.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke annak jelentőségét hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás után lehetővé vált a hadseregben a szabad vallásgyakorlás. „Ez erős támasz mind közösségi, mind egyéni helyzetekben.” Kiemelte az értékőrzést, múltunk megismerésének és megértésének fontosságát, aminek függvényében kialakíthatjuk a hiteles szemléletet.

 

 

 

 

Lackner Pál nyugalmazott protestáns tábori püspök szerint a kettős kormányzás elve – az egyházi és a világi kormányzás – egymástól független, de mindkettő Istentől kapja felhatalmazását, és neki tartozik számadással. Ez nem két párhuzamos realitás, hanem két egymással kölcsönhatásban lévő, dialógust folytató kormányzás. Az együttműködés felelőssége rója az egyházakra az etikai tanácsadói szerepet, melynek negyed százada igyekszik megfelelni a tábori lelkészség.

Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke szerint a nyugat-európai országok megfeledkeztek Istenről, az önfeladás szakadéka felé tartanak. Magyarország azonban – fogalmazott – az április 8-i országgyűlési választáson megerősítette, hogy keresztény ország akar maradni. E választásával ugyanakkor kivívta egyes európai országok ellenszenvét, így még nagyobb szüksége van az együttműködésre a vele azonos nézeteket valló V4-országokkal.

Maróth Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Avicenna Közel-Kelet-kutatások Intézete igazgatója előadásában a három monoteista vallás – a zsidóság, kereszténység és iszlám – egymással való kapcsolatát vizsgálva azt állapította meg, hogy míg a kereszténység és az iszlám közti vallásközi párbeszédnek nem látja realitását, addig közös fellépésük a nihilizmust hozó globalizáció ellen, a család és házasság, a természetjog védelmében eredményt hozhat.

 

 

 

A találkozó alkalmat adott arra is, hogy bemutatkozhassanak a tábori lelkészi szolgálatok. Takács Tamás alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész a katolikus tapasztalatokat osztotta meg. Képekkel illusztrálva sorolta programjaikat: szakmai nap, lelkigyakorlat, nemzeti és nemzetközi zarándoklat, családerősítő hétvége, etikai előadások, baráti körök beszélgetései, nyári tábor katonacsaládok gyermekeinek, versmondó verseny, mikulásünnepség, és még hosszan sorolhatnánk. Az a törekvés határozza meg mindezeket, hogy egymásban erősítsék a bizalom és megbízhatóság érzetét és képességét, hogy erőt adjanak egymásnak, és kifejezzék a jövőbe vetett hitüket. Számos nemzetközi megmozdulásuk Közép-Európában azt mutatja meg, hogy történelmi konfliktusaink ellenére meg tudjuk találni azokat az alkalmakat, ahol a közös hang összefog minket. „Először visz a lábunk, aztán hajt a szívünk, végül a hitünk segít, hogy végig tudjuk járni az utat” – fogalmazta meg lelkipásztori törekvését az alezredes.

A zsidó rabbinátust Totha Péter Joel vezető tábori rabbi mutatta be. Elmondta: céljuk keresni a kapcsolatot a szélesebb értelemben vett külvilággal és a vallásukat gyakorló zsidó katonákkal. Ezt segítik programjaik, a budapesti Wesselényi utcai központjukban tartott imák, előadások, kiállítások, a minisztériumi munkatársaknak és katonáknak szervezett zarándokutak Auschwitz, Doberdó és Krakkó célpontokkal.

 

 

 

 

Oláh Emil alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész saját missziós tapasztalatai alapján beszélt munkájukról. A meghallgatás, segítés és elviselés hármasával írta le feladatukat. Tartanak bibliaórákat, imádságot, istentiszteletet, és várják beszélgetni a katonákat. Nem az igehirdetéssel kezdenek, hanem kapcsolatot építenek, azokon a helyeken, ahol a katonák mindennapjaikat élik. Így például vállalják a közös munkát, és szívesen leülnek az emberek mellé a dohányzóhelyeken.

A lelkipásztori szolgálat mindennapjait az ökumené határozza meg. Az alezredes egy karácsonyt hozott példának, amikor az olasz és szlovén katolikus papokkal együtt végezték az éjféli szertartást. „Mindenki megírta a beszédét, ezt lefordítottuk angolra, onnan a jelen lévő katonák nyelvére. Mindenki a maga nyelvén követhette. A háromszáz példány még kevés is lett.”

Röviden a vendégek is bemutatkoztak. Szlovákiában 1995-ben alakult meg néhány tábori lelkésszel a szolgálat, katolikus és evangélikus részvétellel. Mára jelentősen nőtt a lelkészek száma. A két ág önállósodott, az ökumenikus és katolikus ág mai 22 lelkipásztora és egy püspöke között a cél ma is közös. Csehországban egy közös tábori lelkészi szolgálat van. Alapképzésen vesznek részt a jelentkező lelkipásztorok, megbízatásukat mind az ökumenikus tanácsnak, mind a katolikusnak el kell ismerni. A keresztény egység, összetartozás alapvető fontosságú. „A katonák elfogadnak minket, holott a vallásosság aránya nem magas az országban” – hangzott el. Lengyelországról megtudtuk: a tábori lelkészek jogállása Magyarországhoz hasonló. A szolgálat felállítása 1991-ben történt, Szent II. János Pál nevéhez fűződik. A szolgálat megkezdését három hónapos tréning előzi meg. A rendőrség és határőrség is tevékenységi körükhöz tartozik.

A vendégek és vendéglátók programja Budapest nevezetességeinek megtekintésével folytatódott, kedden pedig ismét a tanácskozásra gyűlnek össze a résztvevők a Stefánia Palotában.

 

**********

NAGYHETI ÁHÍTAT

Eredeti megjelenés: honvedelem.hu - szöveg: és fotó Szűcs László

 

„Hívogatnak bennünket húsvét harangjai. Újra meg újra utolérik az embert az éjszakában, ahol pedig meg tudják indítani a szíveket, ott az éjszakát a hajnal váltja fel. A sötétség szertefoszlik és felragyog a nappal ma is. Ez az ígéret a húsvéti öröm forrása.” XVI. Benedek pápa gondolataival köszöntötte a Honvédelmi Minisztériumban rendezett nagyheti áhítaton megjelenteket Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke március 27-én, kedden.

A Honvédelmi Minisztérium Katolikus és Protestáns Tábori Püspökségei által szervezett áhítaton Máté Sándor alezredes, a protestáns tábori püspökség püspöki titkára mondott imádságot.

02.jpg

 

Ezt követően Berta Tibor ezredes Szent János Evangéliumából olvasott föl egy részletet, majd Máté Sándor alezredes és Bíró László katolikus tábori püspök elmélkedett az elhangzottakról.  „Ha a húsvétot szépen akarjuk ünnepelni odahaza, akkor ne csak a cselekedeteket végezzük el, ne csak a feladatokra gondoljunk, hanem az önátadásra. Akkor vagyunk képesek az egymásnak való önátadásra, ha átadjuk magunkat Jézusnak” - fogalmazott Bíró László tábori püspök.

 

03.jpg

 

Záró áldásában Máté Sándor alezredes és Bíró László tábori püspök kívánt szép húsvétot és áldott ünnepeket a Magyar Honvédség katonáinak és közalkalmazottjainak.

Az eseményen - melyen mások mellett dr. Földváry Gábor, a Honvédelmi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára is részt vett - a Légierő Zenekar − Veszprém kamarazenekara működött közre.

 

05.jpg

 

**********

Megemlékezés az 1944-45 budapesti ostrom halottairól

Eredeti megjelenés: honvedelem.hu

Február 13-án, kedden a Kapisztrán téri Magdolna-toronynál a Honvédelmi Minisztérium, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint az I. kerület Budavári Önkormányzat szervezésében tartott koszorúzáson a Budapestért vívott második világháborús harcokra és áldozatokra emlékeztek a résztvevők. 1944 novemberében kezdődött meg a több mint száz napig tartó harc Budapestért. A szovjet gyűrű karácsonyra bezárult a főváros körül, a Várért azonban még másfél hónapig folyt a véres ostrom. A harcok 38 ezer civil áldozatot követeltek, Budapest romokban hevert.

Baráth Ernő dandártábornok, az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka beszédében kiemelte: Budapest ostroma annyira véres volt, hogy azt csak a második világháború legpokolibb városi csatáival lehet egy lapon említeni. „Az ostrom során, a belváros szűk utcáiban minden idők egyik legkegyetlenebb városi ütközete bontakozott ki. Ebben az elkeseredett harcban már nem számított, hogy ki a civil és ki a katona” – mondta a tábornok, rámutatva: az utókor legnagyobb felelőssége a történtek részletes megismerése és az emlékezés.
A megemlékezés a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán elhelyezett emléktáblánál fejeződött be. Az eseményen Berta Tibor ezredes, a HM Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke mondott kegyeleti imát a hősi halált halt katonákért és az ártatlan civil áldozatokért.

 

**********

Emlékezni és emlékeztetni

Eredeti megjelenés: honvedelem.hu

A második magyar hadsereg Don-kanyarnál elesett hősi halottainak állítottak emléket Bernolák Béla „Egy újpesti orvos nyomában” című fotókiállításával február 15-én, csütörtökön, Budapesten, a Stefánia Palota- Honvéd Kulturális Központban. A rendezvényen több mint kétszáz diák vett részt, akik a doni áttörés eseményeit rendhagyó történelemórákon, személyes emberi sorsokon és tárgyi emlékeken keresztül ismerhették meg. A középiskolás diákok és a meghívott vendégek a Magyar Honvédség Központi Zenekarának dallamaira érkeztek a Stefánia Palotába, ahol Baráth Ernő dandártábornok köszöntötte őket. „Emlékezni és emlékeztetni gyűltünk ma össze. A múltunkat nem szabad elfelejtenünk, mert a múlt ismerete nélkül nem lehet jövőnk. Nagyapám ott volt a Don-kanyarnál, ahonnan hazatért, és amiről sokat mesélt a téli estéken” - mondta az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár parancsnoka.

A beszédet követően Bíró László, katolikus és Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök tartott kegyeleti áhítatot.

 

**********

Expedíció az orosz télbe

Eredeti megjelenés: honvedelem.hu

 

Elindult az Ázsia Túra elnevezésű expedíció, amelynek végcélja az oroszországi Szentpétervár. A tizenegy terepjáró fedélzetén utazó kalandorok - elődeink tiszteletére - útközben felkeresik és megkoszorúzzák az 1942-43 telén, a Don partján harcolt és elesett magyar katonák emlékműveit és temetőit is. Az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár otthonában, a Petőfi laktanya alakulóterén sorakozott fel az oroszországi expedíció a nagy út megkezdése előtt február 24-én, szombaton délelőtt. A résztvőket dr. Holló József nyugállományú altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium kegyeleti diplomáciáért felelős miniszteri biztosa búcsúztatta. „Rendkívül fontosnak tartom ezt az expedíciót és bármely civil kezdeményezést. Ez a kis terepjárós csoport tulajdonképpen egy történelmi úton halad végig és felkeres a 369 temetőnkből legalább húsz-huszonötöt. Úgy gondolom, hogy a – majdani - tapasztalatokat leírva még többen fognak azon dolgozni, hogy igenis nézzük meg, hogy hol harcoltak nagyapáink, dédapáink és egy gyertyát, virágot vagy koszorút tegyünk le a sírjaikra. Az ilyen civil kezdeményezések mindig szívhez szólók és ebben mi katonák mindig partnerek vagyunk” – fogalmazott dr. Holló József.

 

cikk_01.jpg

 

A Petőfi laktanyában tartott búcsúztató ünnepségen dr. Holló József nyugállományú altábornagy méltató szavait követően a Magyar Honvédség Tábori Lelkészi Szolgálat protestáns és katolikus tábori püspökségek képviseletében Mészáros László alezredes és Rácz István százados mondták el az útbaindító imádságot és áldották meg a résztvevőket.

 

**********

A doni áttörés hőseire emlékeztek a Mátyás-templomban

Eredeti megjelenés: Magyar Kurír/Benke Zsuzsa Fotó: Merényi Zita

 

Engesztelő szentmisével emlékeztek az 1943-as doni áttörés során hősi halált halt honvédekre január 12-én a budapesti Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templomban. A katonai tiszteletadással egybekötött szertartás főcelebránsa Bíró László tábori püspök volt.

 

 

Magyarország hadtörténetének egyik legtragikusabbb eseménye a hetvenöt évvel ezelőtt történt doni áttörés. Az 1942 nyarától 1943 februárjáig tartó harcokban a több mint kétszázezer főt számláló Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg jelentős része megsemmisült. A veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok, a jelenlegi kutatások szerint 42 ezer magyar katona halt hősi halált vagy tűnt el, 28 ezer Magyarországra visszaszállított sebesült volt, a Vörös Hadsereg pedig 26 ezer magyar hadifoglyot ejtett.

A doni katasztrófa hetvenötödik évfordulója alkalmából tartott megemlékező szentmisén részt vett Boross Péter volt miniszterelnök, Vargha Tamás, a  Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Földváry Gábor, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, valamint Szabó István vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének koordinációs helyettese is.

Köszöntő szavaiban Bíró László püspök megemlékezett azokról az orosz parasztokról, akik befogadták a visszavonulókat, és gondjaikba vették a sebesülteket. „Nem az ellenséget látták bennük, hanem az embert, a Krisztus-képmást – hangsúlyozta. – Nélkülük sokkal több áldozatról emlékeznénk meg a mai napon.”

 

 

Homíliájában Bíró László megemlítette, hogy számos történelmi esemény évfordulójáról emlékezünk meg 2018-ban: száz éve ért véget az első világháború, hetven éve fogadták el az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, sőt az idei esztendő Mátyás király-emlékév is lesz. A püspök rámutatott, évfordulók kapcsán sokszor emlegetünk olykor szép, olykor közhelyeket súroló mondatokat, de a konkrétumokról keveset beszélünk. Egy konkrét kérdés, ami megfogalmazódhat bennünk az évforduló kapcsán: mit tehetünk ma Európáért?

Bíró László elmondta, Európa ma kettős vákuumtól szenved: az egyik a népességvákuum, a másik pedig az identitásvákuum, ami magával vonja az értékvesztést is. Október végén éppen Európa jövőjéről szerveztek konferenciát a Vatikánban. Az Újragondolni Európát címet viselő tanácskozáson Ferenc pápa is felszólalt: elgondolkodtató és előremutató beszédében személyessé tette a kérdést: Mit tehetünk Európáért? Elsősorban azt, hogy újra emlékezünk arra, hogy az ember személy.

 

 

A tábori püspök családtagjaira emlékezett vissza: nagyapja az első, édesapja pedig a második világháborúban harcolt. Gyakran meséltek történeteket a háborús időszakról és azokról a helyzetekről, amikor semmibe kellett venni a másik ember emberségét. „Ki az ember? – tette fel a kérdést Ferenc pápa nyomán Bíró László. – Az ember személy. A mai médiában már alig esik szó a személyről: szavazatokról, szegénységi küszöbről és kvótákról beszélnek, a beszéd mögül eltűnik az ember, a személy.”

A püspök ismét Ferenc pápa beszédét idézte, miszerint a háború mindig ott kezdődik, amikor eltűnik az ember, mint személy, amikor a győző a legyőzöttet semmibe veszi.

 

 

A személy közösség tagja is, a legkisebb közösség pedig a család. Az Egyház számtalanszor felszólította a társadalom képviselőit arra, hogy őrizzék a család intézményét, mert az a társadalom kovásza. A család olyan közösség, amely nem tud létezni párbeszéd nélkül, és párbeszéd csak ott tud létrejönni, ahol egyenlőnek tekintik egymást az emberek.

Ferenc pápa beszédét követve Bíró László figyelmeztetett a laicizmus veszélyére is: a laicizmus nem látja a vallásban azt az értéket, hogy az a személy méltóságát őrzi. Idézte a jelenlegi egyházfő XVI. Benedekkel folytatott párbeszédét: az emeritus pápa arra hívta fel utóda figyelmét, az egyformaság a legveszélyesebb, hiszen tömegben, egyediségét vesztve kerül az ember a legtávolabb Istentől.

 

 

„Legyünk Európa lelke! – buzdított prédikációja végén Bíró László – A doni áttörés során elesett katonák olyan hősök voltak, akik magukénak érezték a hazát, Európát és a keresztény értékeket. Az ő példájuk nyomán gondolkodjunk el azon, ki-ki a maga helyén mit tehet ma Európáért?”

A megemlékezés a Hadtörténeti Intézet és Múzeum kertjében koszorúzással zárult, ahol Berta Tibor, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke is mondott imát a doni áttörés áldozataiért.

 

Típus: 
Újságcikk
Tartalom dátuma: 
hétfő, 2018, március 5