A Római Pápa

 

 

 

F E R E N C

 

Jézus Krisztus földi helytartója, Szent Péter apostolfejedelem 266. utóda, Róma püspöke, az Egyetemes Egyház legfőbb papja, Nyugat pátriárkája, Itália prímása, a római egyháztartomány érseke és metropolitája, Vatikánváros államfője, Isten szolgáinak szolgája.

 

Családi neve: Jorge Maria Bergoglio

Született: Buenos Aires, 1936. december 17.

Novíciátusának kezdete a jezsuitáknál: 1958. március 11.

Filozófiai licenciátus: 1963

Santa Fé-ben a jezsuiták gimnáziumában  irodalmat és pszichológiát tanít: 1964-1965

Buenos Aires-ben a jezsuiták gimnáziumban irodalmat és pszichológiát tanít: 1966

Teológiai tanulmányok a Colegio Máximo San Joséban: 1967-1970

Pappá szentelése: 1969 december 13.

Teológiai licenciátus: 1970

Probációs idő Spanyolországban, Alcadá de Henaresben: 1970–1971

Jezsuita novíciusmester: 1972-1973

Örögfogadalom a jezsuitáknál: 1973. április 22.

Jezsuita tartományfőnök: 1973-1979

Szemináriumi rektor és plébános San Miguel-ben: 1980-1986

Kinevezik Buenos Aires segédpüspökévé: 1992. május 20.

Püspökszentelése: 1992. június 27.

Kinevezik Buenos Aires koadjutor érsekévé: 1997.június 3.

Kinevezik Buenos Aires érsekévé: 1998. február 28.

Bíborossá kreálta II. János Pál pápa:  2001. február 21.

Az Argentin Püspöki Konferencia elnöke: 2005. november 8.-2011. november 8.

Pápává választották: 2013. március 13.

 

 

Jelmondata:

„MISERANDO ATQUE ELIGENDO”

„megkönyörült és kiválasztotta” (Mt 9, 9)

 

Címere és jelmondata

Felidézi püspöki címerét, megőrizve korábbi jelmondatát is: „Miserando atque eligendo” („megkönyörült és kiválasztotta” (Mt 9, 9); „Meglátta őt Jézus, megkönyörült rajta, és kiválasztotta” - Tiszteletreméltó Szent Béda áldozópap szentbeszédeiből). A címerpajzs megőrizte a püspökké szentelése óta használt elemeket: a kék színű pajzsot a pápai méltóságot övező szimbólumok veszik körül (a püspöki süveg két kulcs, egy arany és ezüst kulcs között helyezkedik el, amelyeket egy vörös kötél köt össze). A pajzs felső részén a Jezsuita Rend emblémája látható: egy sugárzó nap, amelyben vörös színnel három betű látható: IHS, vagyis Jézus nevének görög monogramja. A „H” betűn egy kereszt látható, a monogram alatt pedig három fekete szög. Ez alatt jobb oldalon egy csillag, bal oldalon pedig a nárdusvirág figyelhető meg. A csillag a régi címerhasználat szerint Szűz Máriát, Krisztus és az Egyház Anyját jelképezi, míg a nárdusvirág Szent Józsefre, az egyetemes Egyház védőszentjére utal. A hispániai ikonográfiai hagyományban Szent Józsefet nárdusvirággal a kezében ábrázolják. Ezekkel a jelképekkel a Szentatya kifejezi mély tiszteletét Szűz Mária és Szent József iránt.

Jelmondata Szent Béda áldozópap szentbeszédeiből származik, mely beszéd az isteni könyörület felmagasztalása, s amelynek egyes elemei szerepelnek Szent Máté liturgikus ünnepén az olvasmányos imaóra szövegében. A homília különleges jelentőségű a pápa lelki útját és életét illetően is, hiszen 1953-ban, Szent Máté liturgikus ünnepén Isten szeretetteljes jelenlétét életében személyes módon élte és tapasztalta meg. Egy gyónást követően megérezte Isten könyörületét, aki szeretettel a szerzetesi életre hívta, Loyolai Szent Ignác nyomdokain járva. Püspökké való kinevezését követően erre az eseményre emlékezve, úgy döntött, hogy életének mottójául választja: „Miserando atque eligendo”.

 

Külföldi útjai és apostoli látogatásai:

2013. július 22-29. Brazília

2014. május 24-26. Közel-Kelet - Jordánia, Palesztina, Izrael

Szentföldi zarándoklat VI. Pál pápa és I. Athénagorasz konstantinápolyi pátriárka történelmi találkozójának ötvenedik évfordulója alkalmából. A pápa a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikában közös imán vett részt I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával.

2014. augusztus 13-18. Dél-Korea

2014. szeptember 21. Albánia

2014. november 25. Franciaország

Strasbourgban beszédet mondott az Európai Parlament plenáris ülésén

2014. november 28-30. Törökország

2015. január 12-19. Ázsia - Srí Lanka, Fülöp-szigetek

2015. június 6. Bosznia-Hercegovina

2015. július 5-13. Dél-Amerika - Ecuador, Bolívia, Paraguay

2015. szeptember 19-28. Kuba, Egyesült Államok

Kubában meglátogatta meg Fidel Castrót. Szeptember 24-én beszédet mondott az amerikai kongresszus két háza előtt. 25-én felszólalt az ENSZ fenntarthatósági csúcstalálkozóján, 26-án Philadelphiában részt vett a családok világtalálkozóján.

2015. november 25-30. Afrikai apostoli látogatás- Kenya, Uganda, Közép-afrikai Köztársaság

2016. február 12-18. Mexikó

Február 12-én a havannai repülőtéren találkozott Kirill orosz pátriárkával, akivel közös nyilatkozatot írtak alá.

2016.  április 16. Görögország

2016. június 24-26. Örményország

 

Pápai megnyilatkozások:

2013 - Lumen fidei (A hit fénye) kezdetű enciklika, melyet még XVI. Benedek emeritus pápa kezdett el írni

2013. - Evangelii Gaudium (Az Evangélium öröme) apostoli buzdítás

2015. - Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű pápai bulla, az irgalmasság rendkívüli szentéve meghirdetése  

2015 - Laudato si' („Áldott légy”) kezdetű enciklika  

2016. - Amoris laetitiae (A szeretet öröme) kezdetű apostoli buzdítás

 

Magyarul megjelent könyvek Ferenc pápáról

Ferenc pápa (Jorge Mario Bergoglio): Nyitott ész, hívő szív. Új Ember, Budapest, 2013

Jó napot! Ferenc pápa vagyok. Jezsuita Könyvek, Budapest, 2013

Nello Scavo: Bergoglio listája. Ferenc pápa az argentin diktatúra ellen. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014

Karikó Éva: Kegyelem és bűn szőttese – Ferenc pápa az élet kérdéseiről. Helikon Kiadó, Budapest, 2015.

Francesca Ambrogetti–Sergio Rubin: Ferenc pápa – Beszélgetések Jorge Bergoglióval. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2013

Simon Biallonows: Ferenc, az új pápa. Jel, Budapest, 2013

Matthew Bunson: Ferenc pápa küldetése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013

Andrea Tornielli: Ferenc pápa élete, eszméi, szavai. Szent István Társulat, Budapest, 2013

 

 

A RÓMAI PÁPÁK NÉVSORA

I. század

1. Szent Péter + 67. VI. 27.

2. Szent Linus 67-76

3. Szent Anaklét 76-88

4. Szent Kelemen 88-97

5. Szent Evarisztosz 97-105

 II. század

6. Szent I. Sándor 105-115

7. Szent I. Szixtusz 115-125

8. Szent Teleszforosz 125-136

9. Szent Hüginosz 136-140

10. Szent I. Piusz 140-155

11. Szent Anikétosz 155-166

12. Szent Szótér 166-175

13. Szent Eleutherosz 175-189

14. Szent I. Viktor 189-199

15. Szent Zefürinosz 199-217

 III. század

16. Szent I. Kallisztosz 217-22

17. Szent I. Orbán 222-230

18. Szent Pontianus 230-235

19. Szent Anterus 235-236

20. Szent Fabianus 236-250

21. Szent Cornelius 251-253

22. Szent I. Lucius 253-254

23. Szent I. István 254-257

24. Szent II. Szixtusz 257-258

25. Szent Dénes 259-268

26. Szent I. Felix 269-274

27. Szent Eutükhianosz 275-283

28. Szent Caius 283-296

29. Szent Marcellinus 296-304

IV. század

30. Szent I. Marcellus 308-309

31. Szent Euszébiosz 309-309

32. Szent Miltiadész +314

33. Szent I. Szilveszter 314-335

34. Szent Márk 336-336

35. Szent I. Gyula 337-352

36. Liberius 352-366

37. Szent I. Damasus 366-384

38. Szent Siricius 384-399

39. Szent I. Anasztáz 399-401

V. század

40. Szent I. Ince 401 – 417

41. Szent Zosimus 417 – 418

42. Szent I. Bonifác 418 – 422

43. Szent I. Celesztin 422 – 432

44. Szent III. Szixtusz 432 – 440

45. Nagy Szent I. Leó 440 – 461

46. Szent Hilarus 461 – 468

47. Szent Simplicius 468 – 483

48. Szent III. Felix 483 – 491

49. Szent I. Gelasius 492 – 496

50. II. Anasztáz 496-498

51. Szent Simmachus 498 – 514

VI. század

52. Szent Hornisdas 514 – 523

53. Szent I. János 523 – 526

54. Szent IV. Felix 526 – 530

55. II. Bonifác 530 – 532

56. II. János 533 – 535

57. Szent I. Agapétosz 535 – 536

58. Szent Silverius 536 – 537

59. Vigilius 537 – 555

60. I. Pelagius 556 – 561

61. III. János 561 – 574

62. I. Benedek 575 – 579

63. II. Pelagius 579 – 590

64. Nagy Szent I. Gergely 590 – 604

VII. század

65. Sabinianus 604 – 606

66. III. Bonifác 607

67. Szent IV. Bonifác 608 – 615

68. Szent I. Adeodatus 615 – 618

69. V. Bonifác 619 – 625

70. I. Honorius 625 – 638

71. Severinus 640 – 640

72. IV. János 640 – 642

73. I. Theodorosz 642 – 649

74. Szent I. Márton 649 -655

75. Szent I. Jenő 654 – 657

76. Szent Vitalianus 657 – 672

77. II. Adeodatus 672 – 676

78. Donus 676 – 678

79. Szent Agathon 678 – 681

80. Szent II. Leó 682 – 683

81. Szent II. Benedek 684 – 685

82. V. János 685 – 686

83. Konon 686 – 687

84. Szent I. Sergius 687 – 701

VIII. század

85. VI. János 701 – 705

86. VII. János 705 – 707

87. Sisinnius 708 – 708

88. Konstantin 708 – 715

89. Szent II. Gergely 715 – 731

90. Szent III. Gergely 731 – 741

91. Szent Zakariás 741 – 752

92. II. István 752 – 752

93. Szent I. Pál 757 -767

94. III. István 768 – 772

95. I. Hadrianus 772 – 795

96. Szent III. Leó 795 – 816

IX. század

97. IV. István 816 – 817

98. Szent I. Paszkál 817 – 824

99. II. Jenő 824 – 827

100. Valentinus 827 – 827

101. IV. Gergely 827 – 844

102. II. Sergius 844 – 847

103. Szent IV. Leó 847 – 855

104. III. Benedek 855 – 858

105. Szent I. Miklós 858 – 867

106. II. Hadrianus 867 – 872

107. VIII. János 872 – 882

108. I. Marinus 882 – 884

109. Szent III. Hadrianus 884 – 885

110. V. István 885 – 891

111. Formosus 891 – 896

112. VI. Bonifác 896

113. VI. István 896 – 897

114. Romanus 897

115. II. Theodorus 897

116. IX. János 898 – 900

X. század

117. IV. Benedek 900 – 903

118. V. Leó 903

119. III. Sergius 904 – 911

120. III. Anasztáz 911 – 913

121. Landon 913 – 914

122. X. János 914 – 928

123. VI. Leó 928

124. VII. István  928 – 931

125. XI. János 931 – 935

126. VII. Leó 936 – 939

127. VIII. István  939 – 942

128. II. Marinus 942 – 946

129. II. Agapitus 946 – 955

130. XII. János 955 – 964

131. VIII. Leó 963 – 965

132. V. Benedek 964 – 966

133. XIII. János 965 – 972

134. VI. Benedek 973 – 974

135. VII. Benedek 974 – 983

136. XIV. János 983 – 984

137. XV. János 985 – 996

138. V. Gergely 996 – 999

139. II. Szilveszter 999 – 1003

XI. század

140. XVII. János 1003 – 1003

141. XVIII. János 1004 – 1009

142. IV. Sergius 1009 – 1012

143. VIII. Benedek 1012 – 1024

144. XIX. János 1024 – 1032

145. IX. Benedek 1032 – 1044

146. III. Szilveszter 1045 – 1045

147. IX. Benedek 1045 – 1045

148. VI. Gergely 1045 – 1046

149. II. Kelemen 1046 – 1047

150. IX. Benedek 1047 – 1048

151. II. Damasus 1048 – 1048

152. Szent IX. Leó 1049 – 1057

153. II. Viktor 1055 – 1057

154. IX. István 1057 – 1058

155. II. Miklós 1059-1061

156. II. Sándor 1061-1073

157. Szent VII. Gergely 1073 – 1085

158. Boldog III. Viktor 1086 – 1087

159. Boldog II. Orbán 1088 – 1099

160. II. Paszkál 1099 – 1118

XII. század

161. II. Gelasius 1118 – 1119

162. II. Callixtus 1119 – 1124

163. II. Honorius 1124 – 1130

164. II. Ince 1130 – 1143

165. II. Celesztin 1143 – 1144

166. II. Lucius 1144 – 1145

167. Boldog III. Jenő 1145 – 1153

168. IV. Anasztáz 1153 – 1154

169. IV. Hadrián 1154 – 1159

170. III. Sándor 1159 – 1181

171. III. Lucius 1181 – 1185

172. III. Orbán 1185 – 1187

173. VIII. Gergely 1187 – 1187

174. III. Kelemen 1187 – 1191

175. III. Celesztin 1191 – 1198

176. III. Ince 1198 – 1216

XIII. század

177. III. Honorius 1216 – 1227

178. IX. Gergely 1227 – 1241

179. IV. Celesztin 1241 – 1241

180. IV. Ince 1243 – 1254

181. IV. Sándor 1254 – 1261

182. IV. Orbán 1261 – 1264

183. IV. Kelemen 1265 – 1268

184. Boldog X. Gergely 1272 – 1276

185. Boldog V. Ince 1276 – 1276

186. V. Hadrián 1276 – 1276

187. XXI. János 1276 – 1277

188. III. Miklós 1277 – 1280

189. IV. Márton 1281 – 1285

190. IV. Honorius 1285 – 1287

191. IV. Miklós 1288 – 1292

192. Szent V. Celesztin 1294

193. VIII. Bonifác 1294 – 1303

XIV. század

194. Boldog XI. Benedek 1303 – 1304

195. V. Kelemen 1305 – 1314

196. XXII. János 1316 – 1334

197. XII. Benedek 1335 – 1342

198. VI. Kelemen 1342 – 1352

199. VI. Ince 1352 – 1362

200. Boldog V. Orbán 1362 – 1370

201. XI. Gergely 1371-1378

202. VI. Orbán 1378 – 1389

203. IX. Bonifác 1383 – 1404

XV. Század

204. VII. Ince 1404 – 1406

205. XII. Gergely 1406 – 1417

206. V. Márton 1417 – 1431

207. IV. Jenő 1431 – 1447

208. V. Miklós 1447 – 1455

209. III. Callixtus 1455 – 1458

210. II. Piusz 1458 – 1464

211. II. Pál 1464 – 1471

212. IV. Szixtusz 1471 – 1484

213. VIII. Ince 1484 – 1492

214. VI. Sándor 1492 – 1503

XVI. Század

215. III. Piusz 1503 – 1503

216. II. Gyula 1503 – 1513

217. X. Leó 1513 – 1521

218. VI. Hadrián 1522 – 1523

219. VII. Kelemen 1523 – 1534

220. III. Pál 1534 – 1549

221. III. Gyula 1550 – 1555

222. II. Marcell 1555 – 1555

223. IV. Pál 1555 – 1559

224. IV. Piusz 1560 – 1565

225. Szent V. Piusz 1566 – 1572

226. XIII. Gergely 1572 – 1585

227. V. Szixtusz 1585 – 1590

228. VII. Orbán 1590 – 1590

229. XIV. Gergely 1590 – 1591

230. IX. Ince 1591

231. VIII. Kelemen 1592 – 1605

XVII. Század

232. IX. Leó 1605

233. V. Pál 1605 – 1621

234. XV. Gergely 1621 – 1623

235. VIII. Orbán 1623 – 1644

236. X. Ince 1644 – 1655

237. VII. Sándor 1655 – 1667

238. IX. Kelemen 1667 – 1669

239. X. Kelemen 1670 – 1676

240. Boldog XI. Ince 1676 – 1689

241. VIII. Sándor 1689 – 1691

242. XII. Ince 1691 – 1700

XVIII. század

243. XI. Kelemen 1700 – 1721

244. XIII. Ince 1721 – 1724

245. XIII. Benedek 1724 – 1730

246. XII. Kelemen 1730 – 1740

247. XIV. Benedek 1740 – 1758

248. XIII. Kelemen 1758 – 176

249. XIV. Kelemen 1769 – 1774

250. VI. Piusz 1775 – 1799

XIX. Század

251. VII. Piusz 1800 – 1823

252. XII. Leó 1823 – 1829

253. VIII. Piusz 1829 – 1830

254. XVI. Gergely 1831 – 1846

255. Boldog IX. Piusz 1846 – 1878

256. XIII. Leó 1878 – 1903

XX. század

257. Szent X. Piusz 1903 – 1914

258. XV. Benedek 1914 – 1922

Családi nevén Giacomo della Chiesa Genovában született 1854. november 21-én. Rómában halt meg 1922. január 22-én. A genovai állami egyetemen jogot végzett, majd Rómában a Gregoriana egyetemen tanult tovább. 1878-ban szentelték pappá. 1879-től a Nemesi Akadémia növendéke, 1882-től az államtitkárságon dolgozott, 1883-tól Rampolla nuncius magántitkára. 1907. december 22-től Bologna érseke. 1914. május 25-től bíboros. 1914. szeptember 3-tól pápa. Első enciklikája (1914.) a szeretet hiányában, a tekintély megvetésében, az osztályharcban és a birtoklási vágyban jelölte meg a háború fő okait. Részrehajlás nélkül fáradozott a békéért és a háború következményeinek enyhítéséért. 1915-ben Mohamed szultánnak írt levelében a nyugati örmény települések teljes lakossága elhurcolásáról és mérhetetlen szenvedéseiről kapott híreit felsorolva kérte, hogy könyörüljön a az ártatlanokon. A nagy népírtást ő ítélte el elsőként. 1917-ben az összes hadviselő felekhez fordulva javasolta a békekötést. Mivel a Vatikánt nem hagyhatta el, Luganóban kirendeltséget nyitott, hogy mindenkivel érintkezni tudjon. Tiltakozott a trianoni békét létrehozó szerződés ellen. Az Egyház belső élete számára nagy jelentőségű volt 1917-ben a Codex Iuris Canonici hatályba léptetése. Ő nevezte ki és erősítette meg többek között 1915-ben Bjelik Imre tábori püspököt, Rott Nándor veszprémi püspököt, 1919-ben Hanauer Árpád váci püspököt, 1920-ban Zadravecz István tábori püspököt.

259. XI. Piusz 1922 – 1939

260. XII. Piusz 1939 – 1958

261. Szent XXIII. János 1958 – 1963

Családi nevén Angelo Giuseppe Roncalli a Bergamo melletti Sotto il Monte-ban született 1881. november 25-én. Rómában halt meg 1963. június 3-án. 1899-től Bergamóban, 1901-től Rómában tanult teológiát, 1904-ben doktorált, majd pappá szentelték. Bergamóban püspöki titkár és teológiai tanár. Az I. világháborúban katona, majd tábori lelkész. 1921-ben a Propaganda Fide kongregációba hívták meg, közben a római papi szemináriumban patrisztikát tanított. 1925. márciusától címzetes érsekként Bulgária apostoli vizitátora. 1931-től Bulgária, 1934-től Törökország. és Görögország apostoli delegátusa. 1944. december 23-tól párizsi apostoli nuncius, 1952-től a Szentszék állandó megfigyelője az UNESCO-nál. 1953. január 12-től bíboros, 15-től velencei pátriárka. 1958. október 28-án 4 napos konklávén választották pápává. 1959. január 25-én jelentette be a II. Vatikáni Zsinat összehívását. Ferenc pápa 2014. április 27-én avatta szentté. Enciklikái: 1959. Ad Petri cathedram, Princeps pastorum, 1961. Mater et Magistra, 1963. Pacem in terris.

262. Boldog VI. Pál 1963 – 1978

A teológiát Bresciában végezte, 1920-ban szentelték pappá. Milánóban jogból, majd teológiából doktorált, majd Rómában az Accademia dei Nobili Ecclesiasticin tanult. 1922-től a pápai államtitkárságon, 1923-tól a varsói nunciatúrán dolgozott 1924-33 között az olasz egyetemisták szövetségének elnöke, 1931-től a Nemesi Akadémia diplomatörténet tanára. 1937-től Eugenio Pacelli államtitkár (a későbbi XII. Pius pápa) titkára, 1944-től az államtitkárságon az Egyház belső ügyei részlegének vezetője. 1952-től helyettes államtitkár. 1954. november 1-től Milánó érseke, december 12-én szentelték püspökké. 1958. decemberétől bíboros. 1963. június 21-én választották pápává. Enciklikái: 1964. Ecclesiam suam, 1965. Mense maio, Mysterium fidei, 1966. Christi Matri, 1967. Populorum progressio, Sacerdotalis caelibatus, 1968. Humanae vitae, , 1971. Octogesima adveniens. Apostoli levelek: 1971. Apostolica testificatio, 1974. Marialis cultus, Paterna cum benevolentia, 1975. Gaudete in Domino, Evangelii nuntiandi.

263. I. János Pál 1978

Családi nevén Albino Luciani Forno di Canale-ban született 1912. október 17-én. Rómában halt meg 1978. szeptember 28-án. Elemi iskola után a feltrei kisszemináriumba, majd a bellunói nagyszemináriumba lépett, ahol 1935. július 7-én szentelték pappá. Káplán szülőfalujában, 1937-től teológiai tanár és vicerektor a bellunói papi szemináriumban. 1947-ben doktorált a római Gergely Egyetemen. Dogmatikát, szentírásmagyarázatot, erkölcstant, patrisztikát, kánonjogot, művészettörténetet tanított. 1954-től általános helynök. 1958-ban Vittorio Veneto püspökévé nevezték ki, jelmondata: „Alázatosság!” 1962-65-ben részt vett a II. Vatikáni Zsinaton. 1969. december 15-től velencei pátriárka. 1972-75 között az olasz püspöki konferencia elnöke, 1973. március 5-től bíboros. 1978. szeptember 3-án iktatták be Szent Péter székébe. Kettős névválasztásáról ezt mondta: „Ne értsük félre egymást! Nem rendelkezem sem János pápa jóságával, sem Pál pápa tudós kulturáltságával, de helyükre léptem és megpróbálok az egyháznak szolgálni.” Ugyanezen a napon a Sixtusi kápolnából rádióüzenettel fordult az egész világhoz, amelyben körvonalazta pontifikátusának célkitűzéseit: az egyházi élet megújítása a II. Vatikáni Zsinat elvei szerint, az egyházfegyelem megszilárdítása az önkényes újítókkal szemben, az egyházi törvénykönyv revíziójának befejezése, az ökumenikus törekvések folytatása, a világgal, sőt a nem keresztényekkel folytatandó párbeszéd keresése, az igazi béketörekvések támogatása. A nyilvános audienciákon mondott rövid, tartalmas és gyakorlatias beszédeivel nagy feltűnést keltett.

264. Szent János Pál 1978-2005

XXI. század

265. XVI. Benedek 2005 - 2013

Családi nevén Joseph Ratzinger 1927. április 16-án született Marktl am Innben, Bajorországban. Gyermekkorát Traunsteinben töltötte. A II. világháború utolsó hónapjaiban kisegítő szolgálatrara bevonultatták a légvédelemhez. 1946-tól a freisingi egyházmegye kispapja, a teológiát Münchenben végezte. 1951. június 29-én szentelték pappá. 1952-től Freisingben teológiai tanár, 1953-tól teológiai doktor. 1957-től egyetemi magántanár. 1958-tól a freisingi papi szeminárium dogmatika tanára. 1959-től Bonnban a fundamentális teológia docense, 1963-tól Münsterben, 1966-tól Tübingenben a dogmatika és dogmatörténet rendes tanára. A II. Vatikáni zsinat idején Joseph Frings kölni bíboros, érsek tanácsadója, 1969-ben részt vett a regensburgi egyetem megszervezésében, melynek rendes tanára lett. 1977. március 24-én kinevezték münchen-freisingi érsekké, május 28-án szentelték fel, június 27-én bíborossá kreálták. 1981. október 25-től a Hittani Kongregáció prefektusa. 2002. október 30-tól a Bíborosi Kollégium dékánja. II. János Pál utódaként 2005. április 19-én pápává választották. 2013. február 11-én nem sokkal déli fél 12 után egy bíborosi konzisztóriumon latin nyelven elmondott beszédében bejelentette, hogy lemond péteri szolgálatáról. Február 13-án, a szerdai általános kihallgatáson a következő szavakkal közölte a világ minden részéről érkezett hívekkel:„Kedves testvérek, amint tudjátok, elhatároztam, hogy megválok attól a szolgálattól, amelyet az Úr 2005. április 19-én rám bízott. Döntésemet teljes szabadságban hoztam, az egyház javára, miután hosszasan imádkoztam és lelkiismeretvizsgálatot tartottam Isten előtt, tudatában a döntés súlyosságának, de ugyanúgy tudatában annak is, hogy már nem vagyok képes folytatni péteri szolgálatomat azzal az erővel, amelyet ez követel.” Február 14-én, a római plébánosokkal, papokkal való találkozása alkalmával ezt mondta: „Bár most visszavonulok, imáimmal mindig közel állok hozzátok, és biztos vagyok benne, hogy ti is imádkoztok értem, akkor is, ha a világ számára rejtve maradok”. Február 24-én, a vasárnap déli Úrangyala elimádkozásakor bejelentette: „Az Úr hív, hogy menjek fel a hegyre, hogy még inkább szenteljem magam az imának és az elmélkedésnek. De ez nem azt jelenti, hogy elhagyom az egyházat, sőt, ha Isten ezt kéri tőlem, akkor ez azért van, hogy továbbra is szolgálhassam ugyanazzal az odaadással és szeretettel, mint amellyel idáig tettem, de életkoromnak és erőimnek megfelelően”. Az általa vezetett utolsó általános kihallgatáson 150 ezer hívő jelenlétében így beszélt döntéséről: „Nem hagyom el a keresztet, hanem új módon maradok a keresztre feszített Úr mellett. Nem viselem tovább az egyház kormányzásának hivatalával járó hatalmat, de az ima szolgálatában, hogy így mondjam, Szent Péter közelében maradok. Mindig tudtam, hogy az egyház hajóján jelen van az Úr, és mindig tudtam, hogy az egyház hajója nem az enyém, nem a miénk, hanem az övé, az Úré. Az Úr nem hagyja, hogy a hajó elsüllyedjen; Ő vezeti, természetesen az általa választott embereken keresztül. Ez egy bizonyosság volt és marad, amelyet soha semmi sem homályosíthat el.” Február 28-án az Apostoli Palota Kelemen-termében a jelenlévő 144 bíboroshoz ezeket a szavakat intézte: „Továbbra is veletek leszek az imában, különösen az elkövetkező napokban, hogy maradéktalanul engedelmeskedjetek a Szentlélek működésének az új pápa megválasztásában. Az Úr mutassa meg azt, hogy mit akar tőletek. És közöttetek, a bíborosi kollégium tagjai között jelen van a jövő pápája is, akinek már ma feltétlen tiszteletet és engedelmességet fogadok”. Február 28-án délután öt órakor elhagyta a pápai lakosztályt és helikopterrel a Castel Gandolfo-i a nyári rezidenciára utazott, ahol a pápai palota erkélyéről ezekkel búcsúzott el az egybegyűlt emberektől: „Egyszerű zarándok vagyok, aki megkezdi földi zarándokútjának utolsó állomását. De szeretnék még szívemmel, szeretetemmel, imámmal, gondolataimmal, minden benső erőmmel a közjó, az egyház és az emberiség javáért dolgozni. Nagy támaszt jelent számomra rokonszenvetek. Köszönöm szépen, jó éjszakát kívánok!” Ferenc pápa megválasztása utántól a Vatikáni Kertekben található Mater Ecclesiae-kolostorban él. Főbb művei és a róla megjelent könyvek magyar nyelven: A keresztény hit. 1976; A mustármag reménye. 1979;- Beszélgetés a hitről.1990; Krisztusra tekintve. 1993; Bevezetés a katolikus egyház katekizmusába. 1994; A remény forrásai.1997; - A föld sója. 1997; A liturgia szelleme. 2002. A keresztény erkölcs alapelvei. 2002; - Isten és a világ. 2004; Benedek Európája a kultúrák válságában. 2005; Életutam. 2005; -Deus caritas est. Az Isten szeretet. 2006; Sacramentum caritatis.  Aszeretet szentsége. 2007; Spe salvi. A keresztény reményről. 2008; A közép újrafelfedezése. 2008; A Názáreti Jézus I. 2008; A világ világossága. 2011; A Názáreti Jézus II. 2013; A Názáreti Jézus II. 2013; A Názáreti Jézus III. 2013;  Utolsó beszélgetések. 2016.

266. Ferenc 2013-