Elérhetőségek

A KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG ELÉRHETŐSÉGEI

 

SZÉKHELYE: Budapest, V. kerület Szabadság tér 3.

POSTACÍME:  Honvédelmi Minisztérium Katolikus Tábori Püspökség H-1054 Budapest Szabadság tér 3.

TELEFON: (+36-1) 474-12-70   vagy  (+36-1) 474-12-71

HM TELEFON: (2) 21-733   vagy (2) 21-381

TELEFAX: (+36-1)  354-16-25

HM TELEFAX: (2) 22-696

E-mail:

Központi EGYHÁZI e-mail: hmktp.iroda@gmail.com

Központi KATONAI e-mail: ktp@hm.gov.hu

 

PÜSPÖKI HIVATAL 

BERTA TIBOR ezredes, általános helynök
MOBIL - (30) 955 90 04
E-mail: berta.tibor@hm.gov.hu

 

FEJÉR ÁDÁM százados, főtiszt
MOBIL - (30) 398 48 57
E-mail: ktp@hm.gov.hu

 

SOMODI VIKTOR előadó

TELEFON (1) 474 12 70;  HM TELEFON: (2) 21 381
TELEFAX (1) 354 16 25;  HM TELEFAX: (2) 22 696

E-mail: hmktp.iroda@gmail.com

 

AULECHLA NIKOLETT előadó

TELEFON (1) 474 12 70;  HM TELEFON: (2) 21 381
TELEFAX (1) 354 16 25;  HM TELEFAX: (2) 22 696

E-mail: hmktp.iroda@gmail.com 

 

A Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat  Katolikus Szolgálati Ág

KATOLIKUS TÁBORI LELKÉSZI KAR elérhetőségei:

 

TAKÁCS TAMÁS alezredes, kiemelt vezető tábori lelkész

MH Összhaderőnemi Parancsnokság - 8000 Székesfehérvár, Zámolyi út 2-6. (8001 Székesfehérvár, Pf.: 151.)

Telefon: (22) 542-811 HM telefon: (34) 43-45 Telefax: (22) 881-710 HM telefax: (34) 44-67

Mobil: (30) 815-00-81

E-mail: wilcoserious@gmail.com vagy takacs.tamas2@hm.gov.hu

 

Dr. HANKOVSZKY BÉLA őrnagy, kiemelt tábori lelkész

Katolikus Tábori Püspökség - 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

Mobil: (20) 662-55-60

E-mail: hm-hankovszky@invitel.hu vagy hankovszky.bela@hm.gov.hu

 

SZENTESI CSABA őrnagy, görög katolikus tábori lelkész

MH 5. Bocskai István Lövészdandár - 4002 Debrecen, Füredi út 59-63. Pf.:227.

Telefon: (52) 505-200 mellék:6383 HM telefon: (43) 63-83 Telefax: (52) 505-234 HM telefax: (43) 63-34

Mobil: 30/815-08-94

E-mail: csaba.atya2@gmail.com vagy szentesi.csaba@hm.gov.hu

 

HORVÁTH JÓZSEF őrnagy, tábori lelkész

MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred - 7401 Kaposvár, Postafiók 179.

Telefon: (82) 508-811 (központ HM telefon: (35) 31-11 (HM központ) Telefax: (82) 508-898 HM telefax: (35) 38-99

Mobil: (30) 815-04-61

E-mail: horvathjozsef66@gmail.com vagy horvath.jozsef@hm.gov.hu

 

KÓTAI RÓBERT százados, tábori lelkész
Katolikus Tábori Püspökség - 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

MH Ludovika Zászlóalj - 1101 Budapest X. Hungária krt. 9-11. (1581 Budapest, Pf. 15.)

Mobil: (30) 632 02 32

E-mail: robertkotai@gmail.com vagy kotai.robert@hm.gov.hu

 

RÁCZ ISTVÁN százados, tábori lelkész

Katolikus Tábori Püspökség - 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár - 1118 Budapest, Budaörsi út 49-53. (1885 Budapest, Pf. 25.)

Mobil: (20) 220-63-36; (30) 295-39-05

E-mail: raczistvan82@gmail.com vagy  racz.istvan@hm.gov.hu

 

KÁLINGER ROLAND őrnagy, tábori lelkész

MH 86. Szolnok Helikopter Bázis - 5008 Szolnok-Szandaszőlős, Kilián út 1. Pf.: 5.

Telefon: (56) 505-100 mellék: 7759 HM telefon: (43) 77-59

Telefax: (56) 505-177; (56) 375-302 HM telefax: (43) 72-77

Mobil: (20) 480-08-57; (30) 929-61-01

E-mail: 01rozse@gmail.com vagy kalinger.roland@hm.gov.hu

 

Dr. ALÁCSI ERVIN JÁNOS őrnagy, tábori lelkész

MH 5. Bocskai István Lövészdandár - 6800 Hódmezővásárhely Pf.:12

Telefon: (62) 530-100 mellék: 3488 HM telefon: (42) 34-88

Mobil: (30) 282-65-54

E-mail: alacsiervin@hotmail.com vagy alacsi.ervin@hm.gov.hu

 

MARKOVICS MILÁN MÓR százados, tábori lelkész

MH 25. Klapka György Lövészdandár - 2890 Tata, Bacsó Béla út 66. Pf.: 20.

Telefon: (34) 589-111 mellék:9145 HM telefon: (34) 91-45 Telefax: (82) 508-898 (központ) HM telefax: (35) 38-99 (HM központ)

Mobil: (20) 413-25-30

E-mail: katonalelkesz@gmail.com vagy markovics.milan@mil.hu

 

HORVÁTH KORNÉL hadnagy, tábori lelkész

Katolikus Tábori Püspökség - 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

MH Altiszti Akadémia - 2000 Szentendre Dózsa György út 12-14.

Mobil: 30/760-15-92

E-mail: horvath.kornel@gmail.com vagy horvath.kornel@hm.gov.hu

 

NAGY FERENC ENDRE főhadnagy, tábori lelkész

Katolikus Tábori Püspökség - 1054 Budapest, Szabadság tér 3.

Mobil: 30/425.55-25

E-mail: nagyfendre@yahoo.com vagy nagy.ferenc4@hm.gov.hu

 

A PÜSPÖKSÉG MEGKÖZELÍTÉSE

Tömegközlekedéssel

  • M2 metróval (Kossuth tér állomás felől)
  • M3 metróval (Arany János utca állomás felől)
  • 15-ös autóbusszal (Szabadság tér vagy Széchenyi utca megálló
  • 2, 2A villamosokkal (Kossuth tér megálló felől)

Gépjárművel

A Nádor utca valamint  a Bajcsy-Zsilinszky út felől a Bank utcán át közelíthető meg.

 

A Szabadság tér

A mai Szabadság tér területe a XVIII. század elején még Pest falain kívül volt, csak 1759-ben vált a város részévé, s ekkor került a Kincstár tulajdonába került. 1786-ban II. József adott utasítására itt kezdték el építeni a "Versorgunghaus"-t, azaz a "Szeretetház" elnevezésű épületet, melybe betegeket, értelmi fogyatékosokat és szegényeket akartak elhelyezni. Az épületet Isidore Canevale (1729/30-1786) francia származású osztrák klasszicista építész tervezte, mely a felvilágosodás építészeti stílusának ritka hazai példája volt. Az építés vezetésével Hild Jánost (1760-as évek-1811) az ismert hazai klasszicista építészt bízták meg.  Az építkezés során a ház falai egyre magasabbak lettek, köréjük mély árkot ástak, végül egy 1801-es királyi kézirat elrendelte az épület kaszárnyává való átalakítását. Egyes későbbi írások azt állítják, hogy az épületet eredetileg is laktanyának vagy börtönnek szánták; ide szállították 1793-ban a francia forradalom hadseregének hadifoglyait is. Az épületet előbb "a nagy kincstári háznak", majd "József Újépületnek", 1808-ban pedig Pattantyús Laktanyának nevezték, a köztudatban azonban az Újépület név volt használatos. 1822-ben az épület a mintegy háromezer főnyi 5. tüzérhadtest állomáshelye lett. Az 1848-as szabadságharcot követően ide hurcolták és végezték ki azokat, akik részt vettek a forradalomban. Itt raboskodott többek közt Jeszenák János, Zsiron Péter, a lengyek Voronyiecki herceg , Noszlopy Gáspár, Sárosi Gyula, Madách Imre. Akiket nem tudtak elfogni, azoknak felállítottak az udvaron 33 akasztófát névvel ellátva, miután lejátszották rájuk a bírósági procedurát. Erre az eljárásra alkalmazzák az in effigie kifejezést,  így pl. Gr. Andrássy Gyula, Kossuth, Táncsics, Petőfi nevével is állt itt akasztófa.  Itt mondták ki a halálos ítéletét 1849. október 5-én Gróf Batthyány Lajos (1807-1849) az első felelős magyar miniszterelnök fölött, kinek kivégzése emlékét őrzi az egykori épület északkeleti sarkának helyén az 1926-ban emelt Batthyány-örökmécses. Az épület mellett végezték ki 1849. október 10-én Csányi László (1790-1849) kormánybiztost, közlekedési minisztert, majd október 24-én Perényi Zsigmondot  (1783-1849) a felsőház másodelnökét. Az 1867-es kiegyezést követően az épületet többféle célra is használták, majd 1898-ban lebontották, helyére Palóczy Antal (1849-1927) építész tervei alapján létesült a Szabadság tér.

A tér déli területén található közterületet Sétatérnek, majd Széchenyi Sétatérnek nevezték, mert Széchenyi István (1791-1860) kezdeményezte a terület fásítását, a sétatér kialakítását; 1846-ban felesége az osztrák származású Seilern-Aspang Crescence (1799-1875) grófnő egy platánt ültetett a Sétatéren.

A tér elnevezése 1900-tól Szabadság tér, mely utalás az 1848-as szabadságharcra. Ennek megfelelően a térre befutó utcák a magyar szabadságharc személyeihez és eseményeihez kapcsolhatók: Honvéd, Vécsey Károly, Aulich Lajos, Perczel Mór, Kiss Ernő, Október 6.

Itt található Budapest első köztéri Kossuth-szobra, melyet a Szabadság tér 15. számú épület timpanonjában helyeztek el.

A Szabadság téren 1921-ben január 16-án avatták fel a Magyar feltámadás szoborcsoport négy szobrát. 1928-ban készül el az Ereklyés Országzászló, 1932-ben a Magyar fájdalom szobrát, 1936-ban a Magyar feltámadás szobrát állítják fel a téren. 1934-ben állítják fel a Dózsa Farkas András által készített kőből faragott talapzaton álló bronzüstöt ábrázoló emlékhelyet az Újépület vértanúinak emlékművét, mely az egykori MTV-székház előtt áll. 1936-ban állítják fel Harry Hill Bandholtz (1864-1925) amerikai tábornok szobrát. Ezen alkotások közül ma már csak a Bandholtz-szobor található meg a téren. Szintén a két világháború között készült két további alkotás, mely a tér történetre utal: Dózsa András György alkotása, az Újépület vértanúinak emlékműve (készült 1940), valamint a tér déli sávjában a Virulj emlékkút (készült 1930, Telcs Ede alkotása), mely Széchenyi István feleségének, Seilern Crescence platánfa-ültetésére emlékeztet.

1946-ban a készült el a Szabadság tér északi részén a Szovjet hősi emlékmű. Az 2000-ben került átadásra a Magyar Atlétikai Emlékmű a tér déli részén. 2003-ban négyszintes mélygarázs épült a tér alá. A felszínen parkokat és játszótereket alakítottak ki. 2006-ban állítottak emléket a téren Carl Lutz (1895-1975) svájci diplomatának. 2010. március 26-án adták át  ún. interaktív szökőkút valamint a 2011 júniusába Ronald Reagen (1911-2004) amerikai elnök szobrát. 2014-ben állították fel a térre A német megszállás áldozatainak emlékművét, Párkányi Raab Péter  alkotását.

A tér közepén létesített mélygarázs alatt kanyarodik a kettes metró a Duna irányába. Ennek egy kihúzóvágánya csatlakozik a 3-as metróhoz. Alatta helyezkedik el 45 méter mélységben a – ma már használaton kívüli – Rákosi-bunker, amelynek bejárata a Steindl Imre utcából (Árpád utca) alatt volt; bejárata a Zoltán utcából volt elérhető. A bunkert a hidegháborús hisztéria idején a kettes metróval egy időben kezdték építeni 1952-ben; de le is állították a gazdasági problémák miatt 1957-ben. Építése 1963-ban fejeződött be; a metróhoz való csatlakozása 1966-ban készült el. A bejáratául szolgáló betontornyot 2012-ben elbontották. A Rákosi-bunker szellőztetője ma is látható az egykori TV-székház és a Katolikus Tábori püspökség épülete között.

 

A tér épületei

Szabadság tér 1.

Magyaros szecessziós mintákat felvonultató bérház, melyet Meinig Artúr tervezett. Az 1905-ben átadott épület ma már szinte semmiben sem hasonlít az eredeti épületre.

Szabadság tér 2.

A fellelhető információk alapján az eredeti klasszicista stílusú egyszintes épületet még Széchenyi Lajos építette 1855 környékén. 1897-re úgy fejlesztették négyszintes bérházzá, hogy az alsó szint tagolási rendszerét és formavilágát a többi emeleten úgymond leképezték, lemásolták. Ennek az épületnek a helyére épült 1938-ban Dabasi Halász Géza és Győry Sándor tervei alapján az a bauhaus stílusú bérház, amelyben a mai napig a Hazatérés református templom is működik.

Szabadság tér 4.

A Bálvány (jelenleg Október 6. utca) és a Szabadság tér sarkán álló épület többszöri átalakítás után nyerte el jelenlegi formáját. 1810-1822 között építették klasszicista stílusban. Az egyemeletes lakóházat 1822-ben kismértékben átalakították, 1846-ban Pollack Ágoston tervei alapján zártudvaros, háromemeletes épületté bővítették. 1904-1905-ben az eredetileg klasszicista köntös elé eklektikus, középrizalitos homlokzatok kerültek Jakabffy Ferenc építész tervei alapján. Ezzel gyakorlatilag a műemléki védettséget élvező épület elnyerte ma is látható képét, amit 2005-2010 között alakították át Reimholz Péter tervei szerint szállodává.

Szabadság tér 5-6.

Az eredeti épület helyére bauhaus stílusban a Pénzintézeti Központ épülete épült meg Lauber László és Nyíri István terve alapján 1938-1940 között, jelenleg az UniCredit Bank Zrt. irodaház épülete.

Szabadság tér 7.

Az eredeti épület helyére a Finta József tervei szerint épült  Bank Center beton - gránit - márvány épülete áll 1995 óta.

Szabadság tér 8-9.

Eredetileg az Osztrák-Magyar Bank kései eklektikus stílusban tervezett székháza volt, amelyet 1902–1905 között építettek Alpár Ignác tervei szerint. Az épület az önálló Magyar Nemzeti Bank 1924-es létrejötte óta az intézmény központi székházaként szolgál.

Szabadság tér 10-11.

A 10-es szám alatt az un. Ullman-ház, míg a 11-es alatt eredetileg a Kránitz áru- és bérház volt. 2014-től mindkét épület az USA nagykövetségéhez tartozik.

Szabadság ér 12.

Ez az eredetileg a bécsi szecessziós stílusú saroképület - a homlokzatán Hermész négy szárnyaskígyós, virágokkal övezett botjával, szintén gazdag sarki és lizénazáró rézfelépítményekkel, első emeletén pedig íves télikertjével (ezek ma már nincsenek meg) – nagyban gazdagította a tér keleti oldalát, melybe 1900-ra a Kereskedelmi Csarnok Rt. költözött be. Az ingatlanban 1935-óta az Egyesült Államok Nagykövetsége működik. A hidegháború kibontakozását követően az épület a magyar államvédelem kiemelt célobjektuma volt, amelyet folyamatosan és változatos módszerekkel figyeltek meg. 1956 után az épület belügyi megfigyelését kiemelten fontossá tette, hogy a Magyar Katolikus Egyház feje, a forradalom napjaiban házi őrizetéből szabadult Mindszenty József bíboros a szovjet csapatok megérkezésekor itt kért menedéket.

Szabadság tér 13.

Az épület helyét Svád Imre (1858-1936) nagybirtokos vásárolta meg, aki Gyalus László terve szerint egy négyemeletes neoromán-eklektikus várkastélyt idéző lakó- és üzletházat építtetet fel, 1900 és 1901. A tulajdonosról Sváb-háznak hívták, 1905-től itt működött a Florence kávéház, majd a City-kávéház, 1946-tól pedig Mensa Britannica nevű kávéház, ahol kabaréelőadások is voltak. Jelenleg lakóház.

Szabadság tér 15.

A palota 1899 és 1900 között épült Deutsch Antal kívánsága szerint neoreneszánsz stílusban. Homlokzati timpanonjába Schannen Ernő építész középen Kossuth Lajos álló szoboralakját, tőle jobbra Petőfi kardos alakja mellett lant, a földművelők apa, anya, kisgyermek, nagyapa és méhkas alakjaival. Kossuthtól balra Eötvös József, 48-as kultuszminiszter iratokkal, hozzá apa hozza tanulni fiát, háttérben zászló és fogaskerék, hazafiság és iparűző cselekedet, mögöttük kovács üllővel, végül Gábor Áron ágyúja. Az épületben jelenleg a CIB Bank központja található.

Szabadság tér 16.

A neobarokk épületet az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Társaság Rt. emeltette Meinig Artúr építész tervei szerint 1900 és 1902 között. A palota homlokzata tele van hajóorr díszekkel, kikötőgyűrűkkel, szobrokkal. Meinig Artúr tervezte a két középső íves palota közül a jobb oldalit is neorokokó stílusban. Az 1899 és 1900 között épült középkupolás palota építtetője Dungyerszky Lázár volt. A kőburkolatos épület ép architektúrájából csak a középoszloppárok tetejéről egy-egy szoborpár tûnt el az idők folyamán.

Szabadság tér 17.

Az Alpár Ignác által tervezett épületet 1907-ben adták át, mint Tőzsdepalotát, mely a korabeli Európa legnagyobb ilyen jellegű építménye volt. A tőzsdei kereskedés az emeleti nagytermekben folyt, míg a földszinten büfék, trafikok és kávéházak helyezkedtek el 1948-ig, az intézmény megszűntetéséig. Az épületbe 1952-ben a szovjet kultúrát terjesztő Lenin Intézet került és egy ideig itt működött a Technika Háza is. 1955-ben a Magyar Televízió is ide költözött, majd 1960-ban az egész épületet megkapta.

 

A PÜSPÖKSÉG SZÉKHÁZA – Szabadság tér 3.

A Katonai Ordinariátus Székháza egy egyemeletes, belsőudvaros, koraeklektikus épület.

1810-ben az épület helyén egy fatelep volt, melyre 1818-25 között Farkas Dávid épületfa kereskedő házat építtetett egy ismeretlen mesterrel, mely 1842-ben leégett. A házat 1843-ban Hild József tervei szerint állították helyre. 1846. december 1-jén az épületben nyitotta meg leánynevelő intézetét Teleki Blanka grófnő, mely 1848 szilveszteréig működött. 1867-ben Ebner Nepomuk János tulajdonos emelettel bővíti a házat melynek terveit és kivitelezését Limburszky József végzi el. 1904-ben Hültl Dezső tervei szerint az épületet átalakítják, ekkor a középső kapualj megszűnésével a két szélső axisban nyitottak egy – egy bejáratot: a jobboldali a földszinti utcai szárnyban elhelyezett V. kerületi takarékpénztáré volt, a másik a személyzeti bejárat: az innen nyíló vesztibülön át lehetett a földszinti két udvari és az emeleti nagy lakást megközelíteni. Ekkor készült a főhomlokzati oromzat a magyar nagy címerrel, amely alatt a Magyar Országos Központi Takarékpénztár felirat volt olvasható. Az épületben ez az intézmény működött a két világháború között, majd az 1948 utáni államosítások során állami tulajdonba került: a Belügyminisztériumé lett. Valószínűleg ekkor verték le az oromzati díszt és feliratot.

A rendszerváltozás után az ingatlant kárpótlásként kapta meg a Magyar Katolikus Egyház. 1994-ben kezdődtek meg az épület felújítási munkálatai a Honvédelmi Minisztérium irányításával. 1995. október 25-én ünnepélyes keretek között került sor a Katolikus Tábori Püspökség Székházának átadására. Az épület valamint a püspökség kápolnájának megáldását Bernardin Gantin bíboros, a Püspöki Kongregáció prefektusa végezte, a Magyar Katolikus Püspöki Kar, a Honvédelmi Minisztérium vezetői valamint a Magyar Honvédség elöljárói jelenlétében. Jelenleg az épület földszintjén vannak a Katolikus Tábori Püspökség Hivatalának irodahelyiségei, valamint  a könyvtár és a kiszolgáló helyiségek. Az emeleti részen a tábori püspök hivatalos helyiségei valamint a püspöki kápolna és három tábori lelkészi lakás lett kialakítva.

Az épületről készült fotók weboldalunk MÉDIATÁR/Fotótár menüpontjában tekinthetők meg: http://www.ktp.hu/album/szekhaz

 

Teleki Blanka emlékezete

Gróf Teleki Blanka (1806-1862) erdélyi arisztokrata családból származott. A Szatmárnémeti melletti hosszúfalvi kastélyban született. Édesapja gróf Teleki Imre később Blankát Pestre küldi felesége nővéréhez Brunszvik Terézhez, aki 1928-ban megalapította az első magyar óvodát. Blanka Pesten festészetet és szobrászatot is tanult, igaz két mestere Thugut Henrik és Ferenczy István eleinte úri szeszélynek tartotta tanulását, de hamar rájöttek, hogy a fiatal grófnő valódi tehetség. Blanka nagynénje hatására elhatározta, hogy leánynevelő intézetet nyit főúri leányok számára. Teleki Imre beletörődött, hogy lánya a maga útját járja, sőt pénzt is adott az intézet számára. Blanka kitűnő tanárokat szerződtetett, a Honderű című hetilapban meg is hirdette az intézet megnyitását.  A tanítványok „toborzásával” csak nagyon lassan tudtak haladni: az első évben, 1846-ban mindössze egyetlen növendékük volt: báró Puteáni Rózsa, Deák Ferenc keresztlánya. A következő évben azonban már tizennégy növendéke volt az intézetnek. Az intézet első tanárai között találjuk Vasvári Pált, a márciusi ifjak egyik vezetőjét és Leövey Klárát, a magyar nőnevelés másik nagy úttörőjét. Teleki Blanka lelkesen üdvözölte a 48-as forradalmat, majd a  világosi fegyverletétel után Blanka visszavonult a Teleki család pálfalvi kastélyába. Szülei közben meghaltak, Blanka pedig bujdosó menekülteket rejtegetett és vegytintával írt leveleket küldött  testvérének, Emmának, aki ugyanilyen módon válaszolt. Nem sejtették, hogy minden külföldről érkezett és oda küldött levelet felbontanak és elolvasnak.  1851. május 13-án a nagyváradi rendőrség két alkalmazottja jelent meg Blankánál, felmutatták a házkutatási parancsot, minden írást lefoglaltak, kidobálták a fiókok, szekrények tartalmát, felhasították a fotelek huzatait, majd amikor Kossuth-bankókat találtak, magukkal vitték Blankát és az iratokat. Kufsteinbe vitték és a legkegyetlenebb börtönrészben helyezték el. A császárhű rokonság kérte Blankát: írjon kegyelmi kérvényt, ám ő nem akart ehhez a megoldáshoz folyamodni.  Fogsága hatodik évében a börtönbe politikai foglyok helyett közönséges bűnözők kerültek, így Blankát átszállították Laibachba. 1861. május 13-án, éppen hat évvel elfogatása után Blanka előtt is megnyílt a börtön kapuja. Csak rövid ideig élvezhette a családi légkört, mert hamarosan megbetegedett, és 1862 októberében elhunyt.

A Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány kezdeményezésére a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2012. október 19-én a megemlékezéssel egybekötött emléktábla-avatást tartott, melyen Boross Péter egykori miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és Rogán Antal, a főváros V. kerületének polgármestere leplezte le Teleki Blanka emléktábláját. méltatta emlékbeszédében Teleki Blankát és hazafiságra nevelő intézményét.

A táblánál megáldásakor Bíró László tábori püspök mondott el kegyeleti imádságot, melyet itt olvashat el: http://www.ktp.hu/document/2012-megemlekezo-imadsag-teleki-blanka-emlektablajanak-megaldasan-biro-laszlo

 

Az épületről készült fotók a weboldalunk MÉDIATÁR/Fotótár menüpontjában tekinthetők meg: http://www.ktp.hu/album/szekhaz