21
augusztus
szerda
Augusztus 21. szerda

KALENDÁRIUM

Kisasszony hava

Augusztus 21. szerda

Évközi idő 20. hét

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mt20,1-16a

Jézus így tanított: Hasonló a Mennyek Országa a házigazdához, aki korán reggel kiment munkásokat fogadni a szőlőjébe. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, elküldte őket a szőlőjébe. Amikor a harmadik óra körül is kiment, látott másokat is ott ácsorogni tétlenül a piactéren. Azt mondta nekik: „Menjetek ki ti is a szőlőbe, és ami igazságos, megadom majd nektek.” Azok elmentek. Azután a hatodik és a kilencedik óra körül ismét kiment és ugyanígy tett. Mikor a tizenegyedik óra körül kiment és megint talált ott ácsorgókat, azt mondta nekik: „Miért álltok itt egész nap tétlenül?”. Azt felelték neki: »Mert senki sem fogadott fel minket.” Erre azt mondta nekik: „Menjetek el ti is a szőlőbe.” Amikor beesteledett, a szőlő ura így szólt intézőjéhez: „Hívd a munkásokat, és add ki nekik a bérüket, kezdve az utolsóktól az elsőkig.”. Jöttek azok, akik tizenegy óra körül kezdtek, és kaptak egy-egy dénárt. Mikor az elsők sorra kerültek, azt gondolták, hogy többet fognak kapni, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. Amikor megkapták, zúgolódni kezdtek a gazda ellen: „Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak, és egyformán kezelted őket velünk, akik viseltük a nap terhét és hevét.” Ő azonban így válaszolt az egyiküknek: „Barátom! Nem vagyok veled igazságtalan. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Fogd, ami a tiéd, és menj! Én ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. Vagy nem szabad azt tennem az enyémmel, amit akarok? Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok?” Így lesznek az utolsókból elsők és az elsőkből utolsók.«

Isten igéje leleplezi, „megítéli” az embert, napvilágra hozza, hogy „milyen lélek lakik benne” (vö. Lk9,55). Amikor ezt a szakaszt olvassuk, az őszinte reakcióink, amelyeket kivált belőlünk, megmutatják, hogy éppen milyen lelkiállapotban vagyunk. Csak akkor vigasztal ez a szakasz, ha úgy látjuk és tapasztaljuk, hogy nincsenek különösebb érdemeink, amikre büszkék lehetünk, vagy amikor „belefutunk” gyöngeségeinkbe és bűneinkbe. Ilyenkor örömteli, hogy a mi Istenünk nem a teljesítményt jutalmazza. Amikor azonban elégedettek vagyunk magunkkal, amikor úgy látjuk, hogy mindent jól csináltunk, olyankor fölháborít ez a példabeszéd, mert igazságtalannak tűnik.

Az emberi igazságérzet szerint mindenkinek azt kell adni, ami jár neki. Aki 12 órát dolgozott a tűző napon, annak legalább 12-szer annyit, mint aki csak l órát, vagy még kevesebbet. Emberi ítéletünk szerint a teljesítmény számít, ezért nézzük le a gyöngéket, sajnáljuk a fogyatékosokat, és esünk kétségbe vagy depresszióba, amikor saját erőnk megfogyatkozik. Isten azonban másként ítél, másként lát minket. Ő nem a teljesítményt jutalmazza, hiszen az az Ő adománya. Rajtunk csak az erőfeszítés múlik, a saját képességeink szerint. Nem kiérdemelni kell Isten szeretetét, hanem elfogadni, örömmel és hálaadással fogadni. Ez az igazán nehéz feladat, amihez az kell, hogy soha ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz, hanem csak az Atyával való éltető kapcsolatunkra figyeljünk.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1531. Szapolyai János és I. Ferdinánd fegyverszünetet köt

1849. A komáromi védők 14 napos fegyverszünetet kötnek a császáriakkal

1915. Olaszország hadat üzen az Oszmán Birodalomnak

1911. Vicenzo Perruggia olasz pincér ellopta a Louvre-ból  Leonardo da Vinci Mona Lisa című festményét, amely csak két év múlva került vissza

1921. Megszűntetik a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot, a terület egy része Magyarországhoz, a többi a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz kerül

1938. Horthy Miklós németországi tárgyalásain elutasítja Adolf Hitler ajánlatát a Csehszlovákia–ellenes fellépés összehangolására

1965. Vértes László régész Vértesszőlősön megtalálja „Samu” koponyacsontját, amely 320-380 ezer éves, más számítások szerint 185-210-ezer, s a homo sapiens ősének tekinthető

1968. A Varsó Szerződés inváziója Csehszlovákia ellen, a Prágai Tavasz elfojtására

1968. A belgrádi vezetés elítéli a Varsói Szerződés csehszlovákiai invázióját

2008.  Sólyom László köztársasági elnök bocsánatot kér Csehországtól az 1968-as beavatkozás miatt

 

Ezen a napon született:

1567. Szalézi Szent Ferenc francia teológus, rendalapító

1823.  Csernátony Lajos újságíró, politikus

1908. Feleki Kamill színész, komikus

Édesapja Feleki Tivadar címíró mesterember, édesanyja Schreiber Tekla egy tehetősebb iparos család leánygyermeke, házasságukból négy gyerek születik, ő a legkisebb. Elemibe a budapesti Bazilika melletti, Szent István téri iskolába jár, majd a Markó utcai Főreál Gimnáziumba. Laci bátyjával otthon gyakran játszanak "színházasat" és gyakorta belógnak a közeli Vígszínházba színi előadásokat nézni. Egy nyaraláskor Siófokon Z. Molnár László karolja fel és elintézi, hogy felvegyék Rákosi Szidi színiiskolájába. 1927-ben a Király Színházban kezdte pályáját, ahol egy operettben debütál táncosként. Táncait jobbára maga találja ki, de sokat konzultál Latabár Árpáddal és Rátkai Mártonnal. Miközben tanul, jobbára néma statiszta-szerepeket kap. Később harmadmagával jelentkezik a Barokaldi Cirkuszban továbbképzésre, ahol találkozik Gerarddal, a kor egyik legkitűnőbb bohócával, aki felkínálja neki, hogy legyen az ügyetlenkedő párja a porondon. Megtanulja a manézsban a fegyelmet, a pontosságot, az összjátékot, a sok kemény gyakorlást igénylő munkát, az odaadást. 1929 tavaszán szerepel az amerikai Friml-Stothart "Rose Marie" című operettjében, majd a "Szeretlek" című operettben Rátkaival, Bársony Rózsival valamint Latabár Árpáddal és Latabár Kálmánnal. Mivel remek táncmesteri adottságokkal bírt és jó koreográfiai ötletei támadtak a virtuóz táncjelenetek megkomponálásában, rábízzák a Békeffy-Lajtai "Okos mama" című operettjének a táncbetanítását 1930 őszén. Ezután felkérik a bécsi Johann Strauss Theaterben egy angol operett táncainak betanítására, mely újabb szerződéseket eredményezett, Prága, Berlin, Hamburg, sőt Párizs lokáljaiban tűnik fel táncosként Cammillo Feleky néven. 1931 tavaszán Békeffi-Lajtai: "Sisters" című operettjének táncait tanítja be Lipcsében, majd hazatérve a Fővárosi Operettszínházhoz szerződik. 1936 őszén főszerepet játszik a Belvárosi Színházban az "Udvari páholy" darabban, Páger Antal és Mezei Mária partnereként. A szakma mint prózai szereplőre ekkor figyel fel talán először. Ezután tánciskolát nyit a budapesti Vilmos császár út 71. szám alatt, ahol feleségével elsősorban színpadi táncot, balettet, sztepptáncot tanítanak. 1937-ben a bécsi Volksoperben tanítja be "Gasparone" táncait. Innentől fogva számos híresség és produkció koreográfiáját rendelik meg tőle. 1940-ben a Vígszínházhoz szerződik.  1941-43-ban Feleky Camill néven és "Az én hasábom" címmel írásai jelennek meg rendszerességgel a "Film Színház Irodalom" című hetilapban. itt. A háború után először 1945 kora tavaszán játszik a Pódium Kabaréban, majd miután Várkonyi Zoltán megnyitja a Paulay Ede utcában a Művész Színházat ott játszik. 1945 őszén a Vígszínház társulatával játszik, majd karácsonykor a Fővárosi Operettszínházban Honthy Hanna és Karády Katalin oldalán. 1948-ban a Fővárosi Operettszínház évadnyitó előadásán játszik, de fellép a Royal Revü Varieté produkcióiban is. Az Operettszínházban és Vígszínházban játszik, amikor a színházakat államosítják. A színészelosztó állami vezetők a Fővárosi Operettszínházhoz rendelik, melynek1960-ig volt a tagja.1960-ban átszerződik egy a Petőfi Színházba, majd vendégszerepel a Madách Színházban, a József Attila Színházban és a Vígszínházban. 1964-től 1972-ig újra az Operettszínházban játszott. 1978. június 9-én lépett utoljára színpadra, majd visszavonultan csendesen élt, csak egy-egy televíziós, vagy filmszerep erejéig tűnik fel játékával. Színművészetének fináléját Gárdos Péter "Uramisten" című 1986-as filmjében adta, melyért a Chicagói Filmfesztiválon Eperjes Károllyal a legjobb férfialakítás díját nyerik el. Húsz mozifilmben és huszonegy tévéfilmben szerepelt. 1952-ben Érdemes művész, 1953-ban Kossuth-díjas, 1961-ben Kiváló művész lett. 85 évesen 1993. október 18-án halt meg, sírja a Farkasréti temetőben van.

 

Ezen a napon hunyt el:

1131. II. Balduin jeruzsálemi király

1534. Philippe de Villiers de L’Isle-Adam, a Jeruzsálemi Szent János Lovagrend nagymestere

1614. Báthori Erzsébet grófnő

1690. Teleki Mihály erdélyi fejedelmi tanácsos, kancellár

1836.  Claude Louis Marie Henri Navier francia mérnök, fizikus

1910. Székely Bertalan festőművész

Kolozsváron született, 1835-ben. Kezdetben mérnöknek készült és a bécsi műegyetemen tanult, majd 1851–55-ben Bécsben J. N. Geiger és K. Rahl növendéke volt. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát. 1858-ban az Aichelburg grófi család csehországi birtokán, Marchendorfban dolgozott, ahol megnősült. 1859 telén Münchenbe ment Pilotyhoz tanulmányai folytatására. Itt festette ifjúkori Önarcképét, de itt készült első jelentős történelmi kompozíciója, a II. Lajos király holttestének megtalálása. 1861-ben festette Dobozy és hitvese című történelmi képét. 1862-ben készítette Greguss János arcképét; ebben az évben Pestre költözött. 1863-ban VII. Károly császár menekülése című falképével (München, Bayerisches Nationalmusem) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan 1864-ben tért haza. 1866-ban alkotta a Mohácsi vész, 1867-benaz Egri nők című nagy sikert aratott képeit. 1869-ben Olaszországban járt tanulmányúton. Ez idő tájt sok illusztrációt is készített Eötvös József, Petőfi stb. költeményeihez. 1870-ben készült V. László című történelmi kompozíciója és 1871-ben a Nő élete című 12 darabból álló ciklusa. 1875-ben alkotta egyik fő művét, a Thököly búcsúját. A Zrínyi kirohanása című művét 1879-ben fejezte be.  1887 – 89-ben festette a pécsi székesegyházba két freskóját és a Szent Mór-kápolna faliképeit, 1889 – 90-ben Lotz Károllyal és Deák Ébner Lajossal a tihanyi apátság freskóit, 1890 – 96-ban a Mátyás-templom több freskóját, 1896/97-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit. Freskófeladatai mellett főként portrékat, női figurákat, ismert Léda-kompozíciókat festett. A 80 – 90-es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902- től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki.

1940. Lev Davidovics Trockij orosz újságíró, politikus, bolsevik forradalmár

1969. Vályi-Nagy Tibor orvos, egyetemi tanár

1976. Kner Albert nyomdász, grafikus

2004. Böszörményi Géza filmrendező, forgatókönyvíró

2007. Lakatos Menyhért író