08
április
szerda
Április 8. szerda - Nagyszerda

 

KALENDÁRIUM

Szent György hava

Április 8. szerda

 

Nagyszerda

 

Kétféle előkészület zajlik egymással párhuzamosan a mai Evangéliumban: Jézuselfogatásának és perének előkészítése, ahol diadalt ül az emberi gonoszság, illetve az utolsóvacsoráé, ahol Jézus szeretetének legnagyobb jelét készül adni. S e kétféle készület végsősoron ugyanabba az irányba, a kereszt felé mutat, arra az eseményre irányul, amely emberioldalról kivégzés, gyilkosság, Jézus felől nézve azonban az emberiség bűneiért felajánlott engesztelő áldozat.

A kétfajta előkészületnek megvannak a külső mozzanatai, de fontosabbak a belsők, amelyek a szívek mélyén születnek. Jézus ellenfelei szívének gondolatait az irigység, féltékenység, szűkkeblűség, keményszívűség, harag, gyűlölet és megátalkodottság irányította, Jézus szívében egyszerre van fájdalom és öröm. Fájdalom, mert el kell hagynia ezt a világot, s azokat, akiket szeretett. Fájdalom, mert még előbb azok fogják elhagyni őt. Fájdalom az emberi gonoszság és bűn miatt, amely mint zúgó örvény készül elnyelni őt. Fájdalom, amely a vajúdó asszony fájdalmaihoz hasonlatos, s amelyet felvált az öröm, mert ember született a világra. Öröm, mert az Atya akaratához mindvégig hűséges maradt. Öröm, mert együtt lehet azokkal, akik kitartottak mellette, s átadhatja nekik legnagyobb ajándékát, amelyet most még nem értenek ugyan, de elfogadják és átveszik, s majd később meg is értik. Öröm, mert bár küldetése látszólag kudarcot vallott, ezen az estén titokzatos, minden emberi elképzelést messze felülmúló módon kinyilatkoztathatja azt, amiért e világra jött.

Urunk Jézus, köszönjük Neked, hogy még mielőtt szenvedni indultál volna, és meghaltál volna értünk a kereszten, asztalhoz ültél tanítványaiddal, hogy szereteted végső kinyilatkoztatását add nekik. Ebből az egyetlen vacsorából él azóta is a világ, s születik meg a mennyország, az a menyegzős lakoma, amelynek asztalához mi is meghívást kaptunk a Te drága véred árán. Ne engedd hát, Urunk, hogy hitvány módon eláruljunk Téged, hanem add, hogy szent misztériumaidban részesedve a Te hűséges tanúid legyünk a világban. (Barsi Balázs OFM)

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mt26,14-25

Ekkor egy a „tizenkettő” közül, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz és azt mondta nekik: »Mit akartok nekem adni, hogy átadjam Őt nektek?« Azok megígértek neki harminc ezüstöt [Zak11,12]. Attól fogva kereste a kedvező alkalmat, hogy elárulja Őt. A kovásztalan kenyerek első napján odamentek a tanítványok Jézushoz és azt mondták: »Hol akarod, hogy elkészítsük Neked a Húsvéti Vacsorát?« Ő azt felelte: »Menjetek el a városba ehhez és ehhez, és mondjátok meg neki: „A Mester üzeni: Az időm közel van, tanítványaimmal együtt nálad fogom megtartani a húsvétot.”« A tanítványok úgy tettek, ahogy Jézus meghagyta nekik, és elkészítették a Húsvéti Vacsorát. Amikor beesteledett, asztalhoz ült a tizenkettővel.

Miközben ettek, így szólt: »Bizony, mondom nektek: egy közületek elárul Engem.« Erre nagyon elszomorodtak és egyenként elkezdték kérdezgetni Őt: »Csak nem én vagyok az, Uram?« Ő így válaszolt: »Aki Velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el Engem. Az Emberfia ugyan elmegy, amint meg van írva Róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja. Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik.« Ekkor megszólalt Júdás, aki elárulta Őt: »Csak nem én vagyok az, Rabbi?« Ő azt felelte neki: »Te mondtad.«

Az Egyház az év során egy folyamatos történetet beszél el. Nem egyszerű tanítást, még ha a legnagyszerűbbet is tárja elénk a liturgia, hanem egy megtörtént eseményt, aminek – mivel megtörtént – jelentése, tanítása is van. A média világában nehéz ezt figyelembe venni, de aki a kereszténységgel kapcsolatba akar kerülni vagy maradni, annak tudomásul kell vennie: a kereszténység történeti vallás. A kétezer évvel ezelőtti látásmód és igények mások voltak, így az is, ahogyan egy történetről be akartak számolni. De az az igény, hogy a valóságról, a tényekről akarnak beszélni, azóta is változatlan. Az evangélisták számára fontos volt az Utolsó vacsora, Júdás árulása valamint Jézus magatartásának bemutatása és dokumentálása.

Spirituálisan fontos Júdás szerepének értékelése. Sem a Biblia, sem az Egyház nem beszél arról, hogy valaki biztosan elkárhozott, hiszen csak az Üdvösségről van kinyilatkoztatás, a Kárhozatról nincs. Mégis, Júdás árulása – mint minket is fenyegető lehetőség – ott áll súlyos figyelmeztetésként a mi számunkra is, hiszen ő apostol, azaz kiválasztott volt. Ezért is fontos a Biblia intése: „Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék” (1Kor10,12).

Érdemes odafigyelni arra a névtelen emberre, aki a „cönákulum”, az Utolsó vacsora termét Jézus rendelkezésére bocsátotta. Sokkal többen tartoznak Krisztushoz, Neki sokkal több barátja van, mint azt gondolnánk, még ha névtelenek és észrevétlenek is.

 

Historia est magistra vitae

A történelem az élet tanítómestere

 

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...”

Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1143.  Első Mánuel császár, Szent László király unokája lép a bizánci trónra

1265.  Londonban összeül az első angol parlament

1904.  Londonban aláírják a francia-angol egyezményt (Entente Cordiale: „szívélyes egyezmény”), mellyel megalakul az Antant

1988. Kizárják az MSZMP-ből Bihari Mihályt, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának tanárát, Bíró Zoltánt, az Országos Széchényi Könyvtár főmunkatársát, Király Zoltánt, a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójának szerkesztő-riporterét és Lengyel Lászlót, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársát.

1990. Az országgyűlési választások második fordulója Magyarországon, az egyéni választókörzetek többségében ekkor dől el a választási küzdelem, mely szerint a parlamenti képviselők 42,5 százalékát az Magyar Demokrata Fórum, 23,8 százalékát az Szabad Demokraták Szövetsége, 11,4 százalékát az Független Kisgazdapárt, 8,6 százalékát az Magyar Szocialista Párt, 5,4-5,4 százalékát a Fiatal Demokraták Szövetsége és a Keresztény Demokrata Néppárt, 0,5 százalékát az Agrárszövetség, 1,5 százalékát független képviselők adják.

2005.  II. János Pál pápa temetési szertartása Rómában

2007.  Pokolgépes merényletben hat kanadai katona életét vesztette Dél-Afganisztánban

2010.  Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök Prágában aláírja a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló új szerződést

 

Ezen a napon született:

1583.  gróf Esterházy Miklós

1817.  Laborfalvi Róza színésznő

1932.  Antal József politikus, az MDF első elnöke, miniszterelnök

Budapesten született, gyermekkorát édesapja nevelése határozta meg, aki közéleti emberként egészen fiatal korától kezdve oktatta a politikai intézmények működésére és az általa helyesnek ítélt politikai eszmerendszerre. Az elemi iskola után 1942-1950 a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, itt döntötte el 16 éves korában, hogy publicista és politikus lesz. A gimnázium után az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom-történelem-levéltár szakos hallgatója lett. Diplomamunkáját Eötvös József politikai pályafutásáról írta. A tanári diploma mellett kiegészítő szakon megszerezte a könyvtárosi és muzeológusi diplomát is, majd a doktori címet. Az egyetem után rövid ideig a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. Tanári pályáját az Eötvös Gimnáziumban kezdte 1955-ben. 1956. október 23-án nem valamely szokásos nagy ívű történelmi előadását tartotta meg, hanem úgy kezdte az órát: "Uraim, bekerültünk a történelembe." és beszámolt az előző este lezajlott műegyetemi nagygyűlésről, a diákok követeléseiről és az aznapra tervezett tüntetésről. A tüntetésen, az Országház és a Rádió körüli eseményekben diákjait vezetve maga is részt vett. Az Eötvös Gimnáziumban a Forradalmi Bizottsága élére választották. Részt vett a Keresztény Ifjú Szövetség megalakításában és a Független Kisgazdapárt újjászervezésében. Vezetésével a fiatalok egy csoportja birtokba vette az FKGP számára a kommunista diktatúra alatt a Szovjet-Magyar Baráti Társaság székházává alakított volt kisgazdaközpontot a Semmelweis utcában és megszervezte a védelmét.  A forradalom leverése után a karhatalmisták többször őrizetbe vették, majd egy ideig folytatta a tanítást az Eötvös Gimnáziumban, de hamarosan eltávolították és 1957-ben a Toldy Gimnáziumba helyezték. 1957. október 23-án diákjaival néma tüntetést tartott a forradalom emlékére. 1959-ben politikai magatartása miatt eltiltották a pedagógusi pályáról. Ez után két évig könyvtárosként dolgozott. 1963-ban a Magyar Életrajzi Lexikon részére megírta nyolcvan orvos életrajzát. Az 1964-ben megnyíló Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár először tudományos kutatónak hívta, de még az évben igazgatóhelyettessé nevezték ki. Tudományos munkája hamarosan a határon túl is elismerést váltott ki. 1968-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett, 1974 után külföldön is tartott előadásokat. Több száz orvostörténeti témájú tanulmánya és könyve mellett továbbra is foglalkozott a politikával és a XIX. századi magyar nemzeti liberalizmussal. 1974-ben megbízott főigazgatója, majd 1984-ben főigazgatója lett az Orvostörténeti Múzeumnak. 1982-ben elnyert Munka Érdemrend arany fokozatát és megválasztották a Magyar Orvostörténeti Társaság elnökének.   1988 elején kapcsolódott be az ellenzéki mozgalomba, alapítója - többek között Göncz Árpáddal – az Emberi Jogok Ligájának Budapesti Tagozatának. Csoóri Sándor hívására szintén ekkoriban vett részt először a Magyar Demokrata Fórum előadásain és 1988 szeptemberében jelen volt a szervezet hivatalos megalakulásánál és meghívott szakértőként részt vett az ideiglenes elnökség munkájában.  A politikával foglalkozó szélesebb közvélemény akkor ismerhette meg, amikor részt vett az az un. kerekasztal-tárgyalásokon, az MDF tárgylócsoportjának tagjaként.  1989. október 21-én elsöprő többséggel választották meg a küldöttek az MDF elnökévé.  1990. április 8-án a választások második fordulója egyértelművé tette, hogy az MDF lesz az új kormány vezető ereje és ő a miniszterelnök. Az Országgyűlés 1990. május 23-án választotta meg miniszterelnöknek. Kormányával megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági és külpolitikai feltételeit. A külpolitikában a térségben egyedülálló nemzetközi elismertségre tett szert. Az USA elnökétől a brit miniszterelnökön át a német kancellárig csak az elismerés hangján nyilatkoztak róla. Nagy szerepe volt a Varsói Szerződés, a KGST felszámolásában és az orosz csapatok 1991es kivonásában. Magyarországot bevezette az összeurópai intézményrendszerekbe és kormánya által tette meg az első lépéseket az ország a NATO és az Európai Unió tagsága felé. Súlyos betegsége miatt 1993. december 12.-én hunyt el.

 

Ezen a napon hunyt el:

217.    Caracalla római császár

1735.  II. Rákóczi Ferenc fejedelem

1860.  gróf Széchenyi István

1919.  Eötvös Lóránd fizikus, miniszter

1922.  Erich von Falkenhayn német tábornok, katonapolitikus, 1914-16 között a császári német hadsereg főparancsnoka

1936.  Bárány Róbert Nobel-díjas orvos

Nobel-díját a füllel és az egyensúlyérzékkel kapcsolatos munkásságáért kapta 1914-ben: a „vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”. Az I. világháborúban hadikórházi osztályvezető orvos, a fül-orr-gégészet vezetője, 1915-ben hadifogolyként orvosi szakmai felügyelő volt. Orosz fogságba került, ahol súlyosan megbetegedett. Gyakorlatilag Nobel-díjának köszönheti életét, ugyanis 1916-ban a svéd kormány közbenjárására szabadult ki. Visszatért szülővárosába, Bécsbe ahol azonban nem maradhatott: kollégái még tudós voltát is kétségbe vonták, nem engedték professzori székhez jutni és etikai vétségben is elmarasztalták. Svédországba távozott, ahol 1926-tól haláláig az uppsalai egyetem fül-orr-gégészeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára volt. Világháborús tapasztalatai alapján kidolgozta a friss lövési sérülések sebészeti ellátási módszereit, valamint műtéti eljárást javasolt az idült homloküreg-gyulladás gyógyítására.

1973.  Pablo Picasso spanyol születésű francia festőművész

1978.  Rónay György magyar író, költő

1991.  Csengery Dénes író, politikus

2006.  Telegdi Bálint Wolf-díjas kísérleti részecskefizikus