26
február
vasárnap
február 26. vasárnap

KALENDÁRIUM

Február 26. vasárnap

Évközi 8. vasárnap

 

Istenes és világi gondolatok

Mózes, az aranyborjú fölállítása után így kezdte kérlelni az Urat, az ő Istenét: „Miért gerjedne fel, Uram, haragod néped ellen, amelyet kihoztál Egyiptom földjéről, nagy erővel és hatalmas kézzel? Kérlek, ne mondhassák az egyiptomiak: ‘Álnokul kivitte őket, hogy megölje mindnyájukat a hegyekben, és eltörölje őket a földről.’ Szűnjék meg haragod, és légy kegyelmes néped gonoszságával szemben! Emlékezzél meg Ábrahámról, Izsákról és Izraelről, a te szolgáidról, akiknek megesküdtél Önmagadra: ‘Megsokasítom utódaitokat, mint az ég csillagait, és ezt az egész földet, amelyről szóltam, utódaitoknak adom, s birtokolni fogjátok azt örökké!’” Megengesztelődött erre az Úr, és nem tette meg azt a rosszat, amelyet népe ellen mondott. (Kiv32,11-14)

A legtöbb ember csak a kérő imát ismeri, legföljebb még tud hálát is adni, de van közbenjáró ima is. Ilyenkor nem magáért, hanem másért, másokért könyörög az ember. Mózes a népéért könyörög, mert az fontosabb neki, mint saját maga. Meg kell tanulnunk a közbenjáró imát családunkért, szeretteinkért, a ránk bízottakért, a Hazánkért. Ez nem csak szavakat jelent, hanem az akarat megfeszítését, böjtöt és imát „alkalmas, és alkalmatlan időben” is.

 

„Legyen bátorságod elviselni az élet nagy fájdalmait, türelmed szembe nézni az apróbbakkal. S mikor elvégezted napi feladatodat, békében térj nyugovóra. Isten ébren virraszt.” (Victor Hugo francia író, drámaíró sz. 1802.02.26)

A keresztény szabadság abban áll, hogy azt, ami rajtam múlik megteszem, mert azt Isten sem teszi meg helyettem, s amin nem tudok változtatni, azt rábízom az Istenre, mert Ő figyel rám.

 

Aut prodesse volunt, aut delectare poetae. Vagy használni akarnak a költők, vagy gyönyörködtetni.

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mt6,24-34

Jézus így szólt tanítványaihoz: Senki sem szolgálhat két úrnak; mert vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy tiszteli az egyiket, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.

Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok az életetekért, hogy mit egyetek, se a testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több az élet az ételnél, a test pedig a ruhánál? Nézzétek az ég madarait: nem vetnek, nem aratnak, csűrökbe sem gyűjtenek, és a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet ezeknél? Ki az közületek, aki aggodalmaskodásával képes az életkorához egyetlen könyöknyit hozzátenni? És a ruha miatt miért aggódtok? Nézzétek a mezők liliomait, hogyan növekszenek: nem fáradoznak, és nem fonnak; mégis, mondom nektek: még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, Isten így felöltözteti, nem sokkal inkább titeket, kishitűek?

Ne aggódjatok tehát és ne mondogassátok: „Mit együnk?”, vagy: „Mit igyunk?”, vagy: „Mibe öltözködjünk?” Mert ezeket a pogányok keresik. Hiszen tudja a ti Mennyei Atyátok, hogy mindezekre szükségetek van.

Ti keressétek először az Isten Országát és annak Igazságát, és mindezt megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok tehát a holnapért; a holnap majd aggódik önmagáért. Elég a napnak a maga baja.

A magyar mondás szerint: „ki mivel dolgozik, azzal kenődik”. Ez a valóság minden szegmensére, szeletére igaz. Az, aki állandóan a saját igényeivel, jogaival foglalkozik, az soha nem fog találkozni a nagylelkűséggel, az „ingyenességgel”, és az ilyen embert Jézus mai szavai fölháborítják, mert felelőtlennek, a valóságtól elrugaszkodottnak tűnnek. Aki azonban hajlandó nyitni a láthatatlan világ, a valóság más dimenziói felé, az megtapasztalja, hogy mindent, amire valóban szüksége van, azt megkapja Isten könyörületességéből.

A „carpe diem” (ragadd meg a napot) eredendően pogány gondolat, ami a jövő bizonytalansága miatt a jelen kiélvezését tűzi ki célul, mégis van keresztény értelme, amely az Isten Gondviselésébe vetett bizalom miatt nem aggódik a jövő miatt, hanem reménykedik benne. A valódi Krisztus-i, azaz keresztény életstílusnak egyik alapmondata, ami egyben hitvallás is, a Gondviselésbe vetett bizalomé: „A holnap majd aggódik önmagáért. Elég a napnak a maga baja.” Mindez nem a nemtörődömség szava, hanem a gyermeki bizalomé.

 

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1899.  Széll Kálmán alakít kormányt

1952.  Elkészül Nagy-Britannia első atombombája

1993.  Terrorista bombamerénylet a New York-i Világkereskedelmi Központban, ahol öten életüket vesztik, ezren megsebesülnek

Ezen a napon született:

1715.  Claude Adrien Helvétius francia filozófus, enciklopédista

1802.  Victor Hugo francia író, drámaíró

1808.  Boka Károly cigányzenész, Kossuth Lajos kedvenc cigányprímása

1829.  Levi Strauss amerikai iparos, a farmernadrág névadója

1909.  Berzsenyi Ralph olimpiai ezüstérmes sportlövő

Ezen a napon hunyt el:

1770.  Giuseppe Tartini itáliai zeneszerző, hegedűművész

1941.  Lux Elek szobrászművész

1947.  Tihanyi Kálmán fizikus, feltaláló

1897-ben született a Nyitra vármegyei Üzbégen. 1913-ban a Pozsonyi Elektrotechnikai Szakiskola befejezését követően nyújtotta be első szabadalmi kérelmét: zsebkészülék a fényképészeti lemezek fénynél való kezelhetőségére. 1914-ben megkötötte első üzletét egy bécsi céggel, amely az utcai lámpák központi, drótnélküli kapcsolására vonatkozó találmányát vásárolta meg. 1915-ben érettségizett Vácott, 1916-ban önkéntesként bevonult a hadseregbe. Katonai szolgálata alatt eleinte tüzértiszt volt a keleti fronton, majd rádiómérnökként tevékenykedett. Két hadi találmányát is megvalósította: távirányítású gyújtószerkezet víz alatti aknák időzítésére és szárazföldi akna. Katonai ideje alatt 1917-ben kezdte foglalkoztatni a televízió problémája.1924-ben Vácról Pestre költözött, ahol a Magyar Királyi József Műszaki Egyetem hallgatója volt. Nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer feltalálása, amely lehetővé tette a több száz soros képfelbontást és képvisszaadást. A televízió alapelveit és számos kivitelezési módját 1926-ban benyújtott magyar szabadalmi bejelentésében dolgozta ki. Elgondolásait később továbbfejlesztve két új szabadalmi leírásban foglalta össze, majd 1928-ban szabadalmaztatta. Szabadalmi kérelmét Németországban, Angliában, Franciaországban és az USA-ban is benyújtotta. Az amerikai Radio Corporation (RCA) a szabadalmak angliai és franciaországi közzétételét követően, 1930 nyarán kereste meg, és 1931-ben kezdték meg ezek alapján a képfelbontócső laboratóriumi kidolgozását. Az új kameracső első igazán sikeres példányai néhány hónapon belül megszülettek és ekkor dőlt el, hogy a készüléket majd ikonoszkóp néven fogják forgalmazni. A katódsugaras képleképzést katonai célú felhasználásra is alkalmazva 1929-ben dolgozta ki és szabadalmazta különleges, infravörös sugarakra is érzékeny kameráját, melynek prototípusát robotrepülők céljára az angol Légügyi Minisztérium számára készítette el. Egyéb, a televízió fejlődésében jelentős szerepet játszó 1935-ös és 1937-es bejelentésű szabadalmait a Loewe, RCA és a Fernseh AG vásárolta meg és fejlesztette ki. 1939-ben jelentette be teljesen lapos, valójában egy igen korai plazma televíziónak tekinthető televízióját, melynek gyártását a háború után Magyarországon tervezte beindítani. 1940-44 között kidolgozott egy 5–8 km hatótávolságúra tervezett magasnyomású akusztikus sugárzó készüléket, eredetileg a mezőgazdaságban igen nagy jelentőséggel bíró eszközként, kártékony rovarok eltávolítása céljából.

1969.  Karl Jaspers német filozófus

1971.  Fernandel (Fernand Joseph Désiré Contandin) francia színész, komikus