24
szeptember
péntek
Szeptember 24. péntek - Évközi 25. hét

 

KALENDÁRIUM

Szent Mihály hava

Szeptember 24. péntek

 

Évközi 25. hét

Szent Gellért püspök, vértanú:

http://www.ktp.hu/kalendar/szeptember-24-szent-gellert-puspok-vertanu-muszaki-katonak-vedoszentje-unnep 

Fogolykiváltó Boldogasszony:

http://www.ktp.hu/kalendar/szeptember-24-fogolykivalto-boldogasszony-0

 

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Mt 10,28-33

Jézus így szólt, ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Féljetek inkább attól, aki a lelket is és a testet is el tudja pusztítani a gyehennában. Két verebet ugye egy fillérért árulnak? És egy sem esik közülük a földre a ti Atyátok tudta nélkül. Nektek azonban még a hajszálaitok is mind meg vannak számlálva a fejeteken. Ne féljetek hát, hisz különbek vagytok ti sok verébnél. Mindazt, aki megvall engem az emberek előtt, én is megvallom Atyám előtt, aki a mennyekben van. De azt, aki megtagad engem az emberek előtt, én is meg fogom tagadni Atyám előtt, aki a mennyekben van. (Mt10,28-33)

A „kassai vértanúk” ünnepének evangéliuma ez, és maga az ünnep már irányítja is az olvasást, a megértést. A hangsúly a hitvalláson és a hittagadáson van, azaz az Istenhez való személyes hűségen, vagy hűtlenségen. Ismerve a három megkínzott, vértanú pap történetét, félelmetes lehetőség, hogy az ember esetleg nem bírja a külső nyomást és megtörik. Jézus szavai a Gondviselésről erősítik az Istenbe vetett bizalmat, az Ő kegyelme a mi hűségünk forrása, nekünk csak az akaratunkat kell hozzátenni.

A hitvallás egyébként sem egy elmélet, vagy tan melletti kitartást jelent, hanem egy konkrét, kedves személy iránti hűséget, egy élő szeretetkapcsolatot. A vértanúk példája is ezt bizonyítja, s emberfeletti áldozatuk pedig megmutatja, hogy Isten angyala segíti az igazakat, mint azt Dániel próféta könyvében olvassuk: „Megdöbbent ekkor Nebukadnezár király, sietve felkelt és így szólt főembereihez: »Nem három megkötözött férfit dobattunk a tűz közepébe?« Azok ezt felelték a királynak: »Úgy van, király!« Ő pedig így szólt : »Íme, én négy férfit látok, és azok szabadok, s a tűz közepén járnak-kelnek és semmi bántódásuk nincsen; a negyediknek olyan alakja van, mint egynek Isten fiai közül.« (Dán3,91-92). Bízzunk Jézus értékítéletében, hogy „különbek vagyunk sok verébnél”, és reméljük, hogy ez a mennyiségre vonatkozik.

 

Historia est magistra vitae

A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...”

Szent Jeromos

 

 

Ezen a napon történt:

899. A magyarok a Brenta folyó melletti csatában legyőzik Berengár seregét. Ennek nyomán születik „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!” ima.

1046. Gellért püspök mártírhalála.

1268. IV. Kelemen pápa e napon semmisnek nyilvánítja a magyarországi bárók és nemesek határozatát a tizedfizetés megtagadásáról.

1387. I. Gergely kerül a nyitrai püspöki székbe.

1493. Kolumbusz Kristóf elindul második útjára az "Új Világ" felé.

1529. Nagy Szulejmán szultán vezetésével a törökök először vették ostrom alá Bécset.

1848. Kossuth Lajos toborzókörútra indul az Alföldre.

1848. A fehértemplomi magyar helyőrség több falut visszafoglal a szerbektől.

1853. A Cornelius Vanderbilt által épített jacht az első, amely körbeutazza a Földet.

1862. I. Vilmos porosz király Otto von Bismarckot nevezi ki miniszterelnökké.

1869. A Wall Streeten kitört tőzsdepánik miatt több ezer üzletember megy csődbe.

1895. Először biciklizte körbe egy nő a Földet, útja 15 hónapig tartott.

1938. Don Budge lett az első ember, aki egy évben megnyerte mind a négy nagy tenisztornát (Az ausztrált, a franciát, az angolt és az amerikait).

1949. Halálra ítélik Rajk László volt belügyminisztert, Szőnyi Tibort és Szalay Andrást.

Rajk Lászlót 1949. május 30-án koholt vádak alapján (kémkedés az imperialistáknak, együttműködés a Horthy-korszak titkosrendőrségével) váratlanul tartóztatták le, majd a Svábhegyre, egy Eötvös úti titkos ÁVO-villába szállították, ahol ügyének több szereplőjét már fogva tartották. Az első héten pszichikai ráhatással, kifárasztással, a kínzások hatására megtört, rá terhelő vallomást tett "tanúkkal" való szembesítéssel próbálkoztak nála, ő azonban ártatlanságát hangoztatta, és kérte, hogy beszélhessen Rákosi Mátyással. A párt első titkára erre nem volt hajlandó, de június 7-én késő este odaküldte két miniszterét: Kádár János belügy- és Farkas Mihály honvédelmi miniszter igyekeztek meggyőzni Rajkot, hogy a per célja csak megfélemlítés lesz, és a halálos ítélet végrehajtására nem kerül sor. Rajk önkritikát gyakorolt, elismerte, hogy miniszteri működése során ugyan követett el hibákat, de a kémkedés vádját nem volt hajlandó vállalni. Farkas Mihály az eredménytelen próbálkozás után verette meg először, azonban Rajk ekkor még a brutális bántalmazások ellenére is minden vádat tagadott. Ekkor kapcsolódtak be a szovjet tanácsadók: Fjodor Bjelkin altábornagy, Jevdokimenko ezredes és Poljakov alezredes. Bár több kihallgatást ők vezettek, nevük a fennmaradt jegyzőkönyvekben nem került rögzítésre. A per célja a Titoval szembeni szovjet szembenállás felé történő szolidaritás hangsúlyozása volt, Rajkot és társait a jugoszláv kommunistákkal való kapcsolattartással vádolták. Rajk ekkor minden ellene felhozott képtelen vádat beismert, Kádár János révén a pártvezetés meggyőzte arról, hogy ismerje el a kémkedés vádját, mivel az egész per csupán a tömegeknek szól. Rajk beismerése után Rákosi Mátyás közzé tette a rádióban: „Rajk és bandája meg akarták semmisíteni a magyar népi demokrácia minden nagy vívmányát, a parasztoknak kiosztott földet vissza akarták adni a nagybirtokosoknak, a bányákat, gyárakat a nagytőkéseknek. A dolgozó nép kezét újra bilincsbe verni, és újra hatalomra juttatni a magyar nép nyugatra szökött ellenségeit. (…) Rajk és társai tervei mögött is az amerikai imperializmus állott. (…) Rajk László és társai e bűnös, aljas célok elérésének semmiféle gazságtól nem riadtak vissza. A vád a vádlottak beismerésével, az iratokhoz csatolt és a főtárgyaláson ismertetendő iratokkal és feljegyzésekkel bizonyított. A vádat mindenben igazolja azoknak a tanúknak a vallomása, akiknek kihallgatására a vádiratban indítványt tettem.” A per 1949 szeptember 16 és 24 között zajlott. A vádiratot Rákosi Mátyás, a párt főtitkára készítette, és Sztálin hagyta jóvá. A tárgyalásvezető bíró Jankó Péter volt. Rákosi a per idejére a dolgozószobájában külön hangszórót szereltetett fel, amin végigkísérhette a tárgyalás menetét, illetve egy külön telefonvonalat, amin a helyszínen levő Péter Gáboron keresztül folyamatosan instruálta a bíróságot, a vádlottakat és a védőket is. A bírósági tárgyalást rádión közvetítették. A perben meghozott halálos ítéletet október 15-én hajtották végre.

1963. Az Egyesült Államok szenátusa jóváhagyja a nukleáris kísérletek korlátozásáról szóló egyezményt. Az egyezmény az USA, Nagy-Britannia és Szovjetunió között jött létre.

1972. Norvégiában a lakosság 54%-a népszavazáson elutasítja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz.

1973. Összeül a Watergate-bizottság, melyen kiderül, hogy a betörők kapcsolatban állnak Richard Nixon elnök újraválasztási stábjának tagjaival.

1980. Lengyelországban hivatalosan bejegyezték a Szolidaritás szakszervezetet, melynek Lech Walesa lett az elnöke.

1989. Az SZDSZ aláírás-gyűjtést kezdeményez a később "4 igenes" népszavazásként híressé vált kérdésekről. A népszavazáskor már csak egy kérdés marad aktuális: Hogyan legyen megválasztva a köztársasági elnök?

1992. A Demokratikus Charta tüntetése a Parlament előtt és a Petőfi-szobornál.

1996. A világ nagy atomhatalmai aláírják a nukleáris fegyverek tesztelésének és fejlesztésének tilalmáról szóló egyezményt.

 

Ezen a napon született:

1501. Gerolamo Cardano itáliai matematikus, fizikus, orvos, jós

1583. Albrecht Wenzel Eusebius von Waldstein, ismert nevén Wallenstein, csehországi német származású katonatiszt, Friedland hercege, német-római császári fővezér

1804. Schöpf-Merei Ágoston gyermekorvos, akadémikus, a magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója.

Orvosegyetemi tanulmányait Bécsben kezdte, Prágában majd Padovában folytatta, végül Paviában fejezte be 1832-ben; ezután Bécsben volt gyakorló orvos. 1835-ben az MTA levelező tagjául választották. A következő évben ő létesítette Pesten az első ortopédiai intézetet. Az épület az 1838. évi árvíz idején elpusztult. Ezt követően 1839-ben megnyitotta az első pesti kisdedkórházat. A vizsgálati módszereket tökéletesítette: ő vezette be a hallgatózással és kopogtatással végzett diagnosztikai vizsgálatokat; előírta a kórtörténetek módszeres feljegyzését és vezetését, ő honosította meg a bőr alatti (szubkután) ín- és izommetszéssel végzett műtéteket, például a kancsalság javítására. 1836-tól az orvostörténet címzetes rendkívüli tanára volt, majd 1844-től gyermekgyógyászati előadásokat tartott a pesti egyetemen. Ő írta az első magyar gyermekgyógyászati tankönyvet. Ő indította el az első magyar gyermekgyógyászati folyóiratot. A szabadságharc alatt az olasz légióban katonaorvosként szolgált. A szabadságharc bukása után Kossuth Lajossal emigrált; előbb Törökországba, majd Párizsba, végül Angliába került. Manchesterben gyermekkórházat alapított.

1896. F. Scott Fitzgerald amerikai író

1897. Sinka István posztumusz Kossuth-díjas költő, író

1910. Vas István író, költő

1926–ban Kassák Lajos lapja, a Dokumentum munkatársa volt, majd 1928–ban beiratkozott a bécsi Kereskedelmi Intézetbe. Megismerkedett későbbi első feleségével, Nagy Etel mozdulatművésszel. 1933–ban verseit kezdte közölni a Nyugat, később a Válasz is. 1929--1939 között különböző budapesti cégeknél dolgozott, míg a numerus clausus miatt el nem bocsátották. Ekkor halt meg a felesége. 1944-1945-ben Ottlik Géza és Szántó Piroska bújtatta. 1946-ban a Révai Kiadó lektora lett. 1949-1953 között nem publikálhatott. Ekkor műfordításaiból élt. 1951-ben feleségül vette Szántó Piroska festőművészt. 1956--1971 között az Európa Könyvkiadó lektora volt.

1911. Konsztantyin Csernyenko szovjet politikus, az SZKP főtitkára

1912. Nagy Olivér magyar zeneszerző, karmester, egyházkarnagy, zenei szakíró

1914. Fónay Márta Jászai Mari-díjas magyar színésznő

1923. Ladislav Fuks cseh író

1925. Kovács György hidrológus, vízgazdálkodási mérnök, az MTA tagja

 

Ezen a napon hunyt el:

768. Kis Pippin (Pépin le Bref) a Frank Birodalom királya

1046. Szent Gellért püspök

1541. Paracelsus német alkimista, természettudós, orvos

1875. Virághalmy Ferenc író, műfordító, honvéd százados

1916. Stobbe Ferenc a magyarországi labdarúgás atyja

1940. Iványi-Grünwald Béla festő

1986. Kellér Dezső író, humorista