11
április
vasárnap
Április 11. vasárnap - Húsvét 2. vasárnapja

 

KALENDÁRIUM

Szent György hava

Április 11. vasárnap

 

Húsvét 2. vasárnapja

Az Isteni Irgalmasság Vasárnapja

Szent Szaniszló püspök és vértanú:

http://www.ktp.hu/kalendar/aprilis-11-szent-szaniszlo-puspok-vertanu

 

„Nem csak kenyérrel él az ember…”

NAPI EVANGÉLIUM: Jn 20,19-31

Mikor azon a napon, a hét első napján este lett, és a helyiség ajtaja, ahol a tanítványok összegyűltek, be volt zárva a zsidóktól való félelem miatt, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: ,,Békesség nektek!'' Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat. Aztán újra szólt hozzájuk: ,,Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.'' Amikor ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: ,,Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.'' Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívnak, nem volt velük, amikor eljött Jézus. A többi tanítvány elmondta neki: ,,Láttuk az Urat!'' Ő azonban így szólt: ,,Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, és ujjamat a szegek helyére nem teszem, és kezemet az oldalára nem helyezem, én nem hiszem!'' Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványai, és Tamás is velük volt. Jézus eljött a zárt ajtón át, megállt középen, és így szólt: ,,Békesség nektek!'' Azután azt mondta Tamásnak: ,,Tedd ide ujjadat és nézd a kezeimet; nyújtsd ki kezedet és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő!'' Tamás azt felelte: ,,Én Uram és én Istenem!'' Jézus erre azt mondta neki: ,,Mivel láttál engem, hittél. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hittek.'' Jézus még sok egyéb jelet is művelt tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket pedig azért írták le, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és a hit által az ő nevében életetek legyen.

A mai szakasz minden elemében Isten irgalmasságát mutatja és jelenti.

Jézus az ajtón keresztül lép be a tanítványokhoz. Ez nagyon fontos momentum, mert a föltámadott test evilágtól való függetlenségét mutatja, a szellem uralmát a test fölött, amit a keresztény filozófia is tanít. Másrészt Jézus a mi „zárainkon” keresztül tud belépni oda, ahová a félelmeink elől menekülünk.

Jézus a tanítványokra bízza a bűnbocsánat hatalmát, még akkor, amikor nem hisznek a Föltámadásában. Ezt a bűnbocsátó hatalmat ma le szokták értékelni, nem veszik komolyan, sőt kétségbe is vonják, pedig Jézus egyértelműen beszél, s irgalmassága leginkább ezen keresztül valósul meg. Fontos kincse ez a bűnbocsátó hatalom az Egyháznak, és ezen keresztül is megvalósul Jézus ígérete, hogy „velünk marad a világ végéig” (vö. Mt28.20).

Ehhez azonban nekünk is Vele, illetve az Egyházzal kell maradnunk. Tamás apostol esete mutatja, hogy a Föltámadásba vetett hit, mely a kereszténység központi üzenetei közé tartozik, csak a tanítványokkal közösségben alakul ki, és maradhat fönn. Amikor Tamás visszatér a tanítványi körhöz, fölismeri, és elismeri a Föltámadt Krisztust. Mint többször is, úgy most is, a Föltámadt Krisztus Sebei az azonosító jegyek arra vonatkozólag, hogy valóban Ő az. Egyrészt ez az Ő Teste, másrészt nem köti a tér és idő korlátja.

Tamás apostol alakja szimbolikus is lehet. A Szentírás „ikernek” nevezi őt, amit a szó hétköznapi értelmében mondhatnánk úgy is, hogy „skizofrén”, mint ahogy azt Pál apostol is mondja: „Két törvényt érzek testemben: tudom a jót és teszem a rosszat” (vö. Róm7,18). Mi emberek a kétség és a bizonyosság között hánykolódunk, s csak az Isten irgalmasságába vetett bizalom menthet meg minket.

 

Historia est magistra vitae

A történelem az élet tanítómestere

„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...”

Szent Jeromos

 

Ezen a napon történt:

1241.   A Muhi csata napja

Az 1241-42-es tatárdúlás döntő ütközete, a mongolok (tatárok) főseregét vezető Batu kán győzelme IV. Béla király (1235-70) serege ellen.

A magyar 15-20 ezer főt számláló haderő április 8-9-én táborozott le Ónod és Muhi környékén a Sajó jobbpartján, amelyet szekerekkel védett, ugyanakkor nem rombolta le a Sajó egyetlen hídját, csak őrséget állított melléje, mert ezen akart átkelni, hogy a tatárokkal megütközzék. A táborban a sereg összezsúfolódott, sátraik kötelei egymást érték. A készülő éjszakai támadás hírére IV. Béla öccsét, Kálmánt küldte a híd védelmére, akihez Csák Ugrin kalocsai érsek csatlakozott. Éjfél táján érkeztek a hídhoz, s ekkor már számos tatár kelt át a hídon, de közelharcban visszaverték őket, majd megerősítették a híd őrségét, és virrasztottak a templomosok csapatával együtt. A többi csapat aludni tért. Batu serege még napkelte előtt támadott, visszaszorította a hídőrséget, s a hídon meg egy általuk fölépített új hídon átkelt a Sajó jobb partjára. Reggel nyolc órára a magyar sereget körül zárták. A főerők összecsapása órákon át - némely forrás szerint egész nap - tartott, a tatárok nagy veszteségeket szenvedtek, csata közben Batu kán visszavonulásra is gondolt. Végül felülkerekedtek, a magyar sereg menekülni volt kénytelen, Kálmán herceg később belehalt sebeibe, elesett Mátyás esztergomi érsek, Csák Ugrin kalocsai érsek, Gergely győri, Jakab nyitrai, Rajnald erdélyi püspök, Eradius bácsi és Albert esztergomi főesperes, Miklós nagyszebeni prépost, Tomaj Dénes nádor, Serafil fia András országbíró, Rátót nb. Domokos tárnokmester, Gutkeled Miklós horvát-szlavón bán, jóformán az egész templomos csapat és a sereg nagyobb része. A királynak és kíséretének, Bertalan pécsi püspöknek sikerült kitörnie és elmenekülnie. A csata következményeképpen Magyarországnak a Dunától keletre fekvő része a tatárok prédája lett. Rogerius feljegyzése alapján még az ellenséggel szemben, a döntő csata küszöbén sem szűnt meg a háborgás a király ellen: „Azt akarták, hogy a király csatát veszítsen, hogy aztán kedvesebbek legyenek a király előtt, hogy inkább megbecsülje őket s kinevették a királyt, midőn ez a Sajó partján átvezető híd védelmére felváltva ezer embert rendelt.”

1896.  Hajós Alfréd úszó megszerzi az első magyar olimpiai aranyérmet.

1939.  Magyarország kilép a Népszövetségből

1941.   Magyarország belép a Jugoszlávia elleni háborúba

1942.  Megkezdődik a 2. Magyar Hadsereg kiszállítása a keleti frontra

1948.  Elkezdik építeni a budapesti gyermekvasút első szakaszát

 

Ezen a napon született:

146.     Lucius Septimius Severus római császár

1819.   Leiningen-Westerburg Károly honvéd tábornok, aradi vértanú

A hesseni nagyhercegségben Ilbenstadtban született 1819. április 11-én, egy elszegényedett főnemesi család gyermekeként, édesapja Frigyes, Leiningen-Westerburg hercege. Amikor jelentkezik a honvéd seregbe számosan gyanakvóan figyelik, hiszen három testvére az osztrák hadseregben szolgált, de már az első csatákban bebizonyosodik, hogy milyen kiváló katona. Gyorsan át tudta tekinteni a bonyolult helyzeteket. Magyar katonái lelkesedtek érte, pedig csak néhány szót tudott magyarul. Ahogy Damjanichtól tanulta a téli hidegben a katonái között aludt, az ő menázsijukat ette, s ha tábortüzet gyújtottak nevetve tűrte csipkelődéseiket, hibás magyar akcentusának kifigurázását. Végigharcolja a tavaszi hadjáratot, 1849 júniusában kap tábornoki kinevezést, a 3. hadtest parancsnoka lett. Barátainak tudhatta Damjanichot és Görgeit. A hibátlan jellemű, lovagias tiszt rendkívül érzékeny volt katonai becsületére, ezért a kivégzése előtti percekben is ama rágalmak ellen tiltakozott, melyek szerint Budavár visszavételekor az elfogott osztrák katonákkal kegyetlenkedett volna. Aradi őreit megvesztegetve elérte, hogy kivégzésekor magyar honvéd tábornoki egyenruháját viselhesse. Kötél általi halálra ítélték, a hatodik volt a kivégzettek sorában.

1871.   Kellner Gyula olimpiai bronzérmes atléta

1900.  Márai Sándor író, költő, drámaíró, újságíró

1905.  József Attila költő

1926.  Lakatos Menyhért író

 

Ezen a napon hunyt el:

1804.  Küzmics Miklós magyarországi szlovén (vend) katolikus biblia-fordító, a Tótság esperese

1842.  Kőrösi Csoma Sándor tudós, utazó

1987.  Váradi Hédi Jászai- és Kossuth-díjas színésznő