ESEMÉNYEK, KÖZLEMÉNYEK ÜZENETEK, PROGRAMOK ÍRÁSOK, BESZÉDEK     Cselekedeteinket, kérünk, Urunk, sugallatoddal előzd meg, és segítségeddel kísérd, hogy minden imádságunk és munkálkodásunk mindenkor tőled vegye kezdetét, és általad végződjék! Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.   *******  *******  *******   Örömmel térjünk vissza az Eucharisztiához!   Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció szeptember 12-én tette közzé a püspöki konferenciák elnökeihez írott levelét, amely a liturgia ünnepléséről szól a Covid-19-pandémia alatt és után.   A Covid-19 által okozott pandémia nemcsak a szociális, családi, gazdasági, oktatási és munkaügyi aktivitásban hozott változásokat, hanem a liturgia területét is érintette. A vírus terjedésének megakadályozása érdekében szükséges volt a szigorú szociális távolságtartás, amely érintette a keresztény élet alapjait: „Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt, 18,20); „Ők pedig állhatatosan kitartottak az apostolok tanításában, a kenyérszegés közösségében és az imádságokban. A hívek mind összetartottak, és mindenük közös volt.” (ApCsel 2,42.44). A közösségi dimenzió teológiai jelentést hordoz: Isten a Szentháromság személyeinek közössége, embert teremtett a férfi és nő egymást kiegészítő és egymásra irányuló kapcsolatában, mert „nem jó az embernek egyedül lennie” (Ter 2,18). Kapcsolatba lépett a férfival és a nővel, és meghívta őket a vele való közösségre. Mélyen átérezte ezt Szent Ágoston, amikor arra utalt, hogy nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem találja Istent és benne meg nem nyugszik (vö. Vallomások I, 1). Az Úr Jézus azzal kezdte nyilvános működését, hogy tanítványok csoportját gyűjtötte maga köré, hogy megosszák vele az életet és Isten Országának hirdetését. Ebből a kisded nyájból született az Egyház. Az örök élet leírásánál a Biblia a város képét használja: a mennyei Jeruzsálemét (vö. ApCsel 21). A város olyan személyek közössége, akik megosztják egymással az értékeket, az alapvető emberi és lelki adottságokat, a teret, az időt és a közösségi tevékenységet, és együttműködnek a közjó érdekében. Miközben a pogányok által emelt templomok csak az istenségnek szolgáltak lakhelyül, ahová az embereknek nem volt bejárásuk, addig a keresztények, amint lehetőséget kaptak arra, hogy szabadon gyakorolják vallásukat, olyan helyeket építettek, amelyekre egyaránt igaz: domus Dei et domus ecclesiae. Ahol a hívek mint Isten közössége mutatkozhattak meg, mint egy olyan nép, amely a kultusz végzésére gyűlt egybe, és amely szent gyülekezetet alkot. Isten tehát kijelentheti: Én a te Istened vagyok, s te az én népem leszel (vö. Kiv 6,7; MTörv 14,2). Az Úr hűséges szövetségéhez (vö. MTörv 7,9), és ezért Izrael maga is Isten hajlékává válik, az Ő világban való jelenlétének szent helyévé (vö. Kiv 29,45; Lev 26,11–12). Éppen ebből fakadóan az Úr háza megköveteli a háznép, Isten gyermekeinek jelenlétét. Ma is, az új templom felszentelési imádságában a püspök kéri, hogy az épület azzá lehessen, aminek természetéből fakadóan lennie kell: „[...] templomunk szent hely maradjon mindenkor [...]. Az isteni kegyelem árja mossa le itt az emberek vétkeit, hogy fiaid, Atyánk, meghaljanak a bűnnek, és újjászülessenek az örök életre. Az oltár asztala köré egybegyűlt híveid itt ünnepeljék a Húsvét szent titkát, és táplálja őket Krisztus Igéje és testének vétele. A dicséret áldozata zengjen itt az öröm hangján, az emberi szó az angyali énekhez társuljon, és a világ üdvéért szüntelenül szálljon hozzád az imádság. A szükséget szenvedők itt segítségre leljenek, az elnyomottak igazi szabadságra jussanak, s az istenfiúság méltóságát öltse magára minden ember, míg a mennyei Jeruzsálembe boldogan el nem érkezik.” A  levél folytatása itt olvasható: https://www.magyarkurir.hu/hirek/orommel-terjunk-vissza-az-eucharisztiahoz-az-istentiszteleti-kongregacio-levele     *********   A dicsőséges kassai vértanúk igaz története Dr. Alácsi Ervin János őrnagy, vezető kiemelt tábori lelkész írása   Miután a harmincéves háború (1618-1648) első évében Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szövetséget kötött a II. Ferdinánd Habsburg császár és koronás magyar király ellen fellázadó cseh, morva és sziléziai rendekkel, 1619-nyarán hadjáratot indított a királyi Magyarország ellen. Bethlen serege Rákóczi György parancsnoksága alatt 1619. augusztus 24-én kezdte meg a hadműveleteket. Akkorára a királyi Magyarország több területén már kisebbségbe szorultak a katolikusok, így egyes városok, köztük Kassa, többségében protestáns lakossága lelkesen várta az erdélyi sereg érkezését. Rákóczi főserege szeptember 3-án este ért Kassa kapui elé, egyidejűleg Szécsy György csapatai földúlták és kifosztották a jászói premontrei prépostságot, az oda menekült egri kanonokokat pedig megkínozták vagy fölkoncolták.     Kassán a Bocskai-féle lázadás által segített protestáns térítés eredményeként alig néhány száz katolikus maradt, a kicsiny nyáj belőlük és a város védelmére rendelt helyőrség katolikus katonáiból állt. A protestánsok a város összes templomát elfoglalták, a katolikus papok a királyi kúriában laktak és ugyanott kis kápolnát rendeztek be a liturgia végzésére. Ennek a kúriának helyén áll ma a premontreiek kéttornyú csonka temploma, a kassai magyar nyelvű plébánia. Kassán két jezsuita látta el a lelkipásztori feladatokat, a magyar származású Alvinczi Pongrácz István, aki – a közös szülőváros okán vagy ellenére – többször összeütközésbe került a város kálvinista lelkészével, Alvinczi Péterrel, és a sziléziai lengyel családból származó Grodeczki Menyhért. A szorongatott helyzetű és kisszámú katolikus gyülekezet lelkipásztori gondozása mellett Pongrácz volt a magyar ajkú, Grodeczki pedig a szláv és német ajkú katonák tábori lelkésze. Az erdélyi sereg közeledésének híre éppen azután érte a kassai papokat, hogy elvégezték kötelező éves lelkigyakorlatukat. A híveik lelki támogatására haladéktalanul hazasiető jezsuita atyákhoz csatlakozott a horvát születésű esztergomi kanonok, Kőrösi Márk is, aki éppen az ő gondjaira bízott széplaki apátság javadalmait látogatta végig (s egykor maga is jezsuita diák volt). Dóczy András, Kassa és Felső-Magyarország akkori királyi főparancsnoka, fölmérve, hogy a túlerő és a protestáns városvezetés ellenségessége miatt hasztalan az ellenállás, hosszas alkudozás után szeptember 7-én átadta a várost, azzal a föltétellel, hogy a katolikus híveknek és papjaiknak nem esik bántódása. Az ígéreteket Rákóczi nem tartotta be, Dóczyt bilincsbe verette és Erdélybe hurcoltatta, ahol börtönben, valószínűleg mérgezés következtében vesztette életét. A megszállt város tanácsa Alvinczi Péter kálvinista hitszónok és Rajner János városi főintéző azon indítványát ugyan nem merte támogatni, hogy a helyi katolikusokat – hacsak protestáns hitre nem térnek – fölkoncolják vagy kiutasítsák a városból, viszont kezdeményezte az itt szolgáló katolikus papok kivégzését. Rákóczi azonnal letartóztatta a papokat; először ígéretekkel, majd fenyegetésekkel, végül szörnyű kínzásokkal rá akarta őket venni a kálvinista tanok elfogadására. A letartóztatott három papot a házi őrizetben először két napon át étlen-szomjan tartották, majd a bőséges javadalmak ígérete ellenére is hajthatatlan foglyokat egyenként kegyetlenül megkínozva megkísérelték őket kálvinista hitre téríteni. Szegedi Mihály és Bay Zsigmond hajdúkapitányok vezénylete alatt a hajdú pribékek a szerény kápolna kifosztását követően betörtek a papok lakásába és az Alvinczi Péter szemében kiváltképp szálkának számító Pongráczot válogatott szidalmak közepette úgy mellkason vágták egy buzogánnyal, hogy rögtön eszméletét vesztette. Miután magához tért, ruháitól megfosztották, kezét hátrakötötték és agyba-főbe ütötték, rugdalták. Azután egy székre kötözték és a fejét egy szíjjal úgy összeszorították, hogy halántéka fölrepedt, szemei pedig kiguvadtak. A meggyötört testet végül szemérmetlenül megcsonkították, a szoba gerendájára fölakasztották és oldalát addig perzselték egy fáklyával, amíg megégett, szétrepedt bőrén át a belei is kilátszottak. Ezt követően a másik szobában tartózkodó Kőrösire rontottak, akit hasonló módon megkínoztak: buzogánnyal ütöttek, karddal vagdaltak, megcsonkítottak és megperzseltek. A félholt Pongrácz mindeközben a másik szobából biztatta vértanútársát az állhatatos kitartásra. Kőrösit, miután bátran hitet tett a Katolikus Egyház tanítása mellett, kegyetlenül lefejezték. Grodeczkit, aki mindeközben csöndesen imádkozott, ugyanolyan válogatott szidalmak, megaláztatások és kínzások érték, végül a fejére mért több kardcsapás következtében ő is kilehelte lelkét. A két holttestet a hajdúk a ház emésztőgödrébe hajították, majd visszatértek Pongrácz bántalmazásához, aki továbbra is hajthatatlan maradt, sem az ütlegek, sem a perzselés okozta kínok nem téríthették kálvinista hitre. A vallatás eredménytelenségét megunva, a pribékek két kardcsapást mértek a fejére, majd – mivel már alig lélegzett és halottnak hitték – őt is az emésztőgödörbe vetették, amelybe gaztettük elrejtése érdekében szemetet szórtak és egy rozoga falat döntöttek. Pongrácz még vagy húsz órán át kínlódott, nyöszörgött a szennygödörben, de a jajszavára fölfigyelő Eperjessy István, a házi kápolna harangozója és sekrestyése sem mert segíteni rajta, mert őt is halálra keresték, ráadásul Hoffmann tanácsos, akihez a haldokló Pongrácz tanácsára fordulnia kellett volna, szintén áldozatul esett a martalócok gyilkos kegyetlenségének. El sem tudjuk képzelni, hogy a hős jezsuita milyen fizikai és mentális kínokat élhetett át, amíg a kegyes halál el nem hozta neki a megkönnyebbülést. Ahogy Rákóczi hajdúinak garázdálkodása kissé alábbhagyott, nemes Gadóczy Bálintné és más jámbor asszonyok a kálvinista városi tanácsosok feleségeinek könyörületére támaszkodva kérelmezték a vértanúk testeinek kiadását. A holttesteket a város hóhérja ugyan kiemelte a szennyes veremből és a gödör egy szárazabb részébe elhantolta, de méltó temetésről szó sem lehetett. 1620 márciusában azután Bethlen Gábor fejedelem Forgács Zsigmond nádor katolikus nejének, Pálffy Katalin grófnénak egy báli táncáért engedélyezte a testek kihantolását és illő temetését. A grófnő a kiemelt testeket letisztíttatta, vörös selyembe bugyolálva koporsóba fektette, majd először alsósebesi, majd hertneki birtokának uradalmi templomába helyeztette. Innen a vértanúk földi maradványait 1635-ben, az egyetemalapítás évében Nagyszombatra, a klarissza apácák templomába vitték át, ahonnan a klarissza rendház föloszlatása után, 1784-ben az Orsolyita kolostorba kerültek. Pázmány Péter bíboros, prímás érsek 1628-ban, majd utódja, Lippay György 1661-ben hivatalosan kivizsgáltatta a kassai vértanúk esetét és a haláluk után történt imameghallgatásokat, a Szentszék pedig engedélyezte a vértanúk magántiszteletét. Boldoggá végül csak 1905-ben nyilvánította őket Szent X. Piusz pápa. Grodeczki és Pongrácz feje a nagyszombati jezsuita templom mellékoltárára került üveg alá, kisebb ereklyéiket pedig Kassán helyezték el. Vértanúságuk 200. évfordulóján, 1919. szeptember 7-én a kassai Szent Erzsébet-székesegyházba vitték a maradványokat, ahol 1923-ban új oltárt építettek tiszteletükre. Kőrösi feje az esztergomi bazilikába, kisebb ereklyéi a zágrábi érseki székesegyházba kerültek, Grodeczki ereklyéinek egy része pedig szülővárosába, a sziléziai Cyeszinbe. Szentté avatásukra II. János Pál pápa szlovákiai látogatása alkalmával, 1995. július 2-án került sor, a jezsuita rend magyarországi tartománya azóta védőszentjeként tiszteli őket; Kőrösi Márk a Belovár-Kőrösi Egyházmegye patrónusa lett; ünnepük vértanúságuk napján, szeptember 7-én van. A Cicero Moraes, brazil specialista vezette szakcsoport tagjai, együttműködve Csehország, a Szlovák Tudományos Akadémia, a Komenský Egyetem, a szlovákiai jezsuita rendtartomány és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szakembereivel a kassai vértanúk koponyaereklyéi alapján rekonstruálták a szentek arcképét. A 2019. április 30-án Kassán bemutatott arcképek tekinthetők a vértanúk leghitelesebb ábrázolásának (sorban, balról jobbra: Pongácz, Kőrösi, Grodeczki), kivéve a béna egyházi öltözetet és a tényt, hogy ikonográfiai ábrázolásuk egyöntetű hagyománya szerint mindnyájan szakállasok voltak.     A kassai vértanúk életéről és példamutató haláláról két könyv is olvasható az interneten: Hennig Alajos SJ 1898-ban megjelent írása (A három kassai vértanú), és Lányi Ede SJ 1920-ban megjelent életrajza (A kassai vértanúk). Haláluk tavalyi, 400. évfordulójára igazán megjelenhetett volna egy igényes, bőven illusztrált, a történeti kutatások eredményeit hitelesen összefoglaló monográfia.   *********   A HM KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG 2020. évi ESEMÉNYEI, PROGRAMJAI   Szeptember 24. csütörtök, 13.30 óra SZENTMISE MH EK Honvédkórház, Budapest XII. kerület Szanatórium utca Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   Október 1. csütörtök SZENTMISE MH EK Honvédkórház 07.00 óra Budapest XIII. kerület Podmaniczky utca 13.30 óra Budapest XII. kerület Szanatórium utca Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   Október 6. kedd, 07.00 óra SZENTMISE MH EK Honvédkórház, Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   Október 6. kedd, 16.00 óra KATONAI TISZTELETADÁSSAL BEMUTATOTT SZENTMISE AZ ARADI VÉRTANÚKÉRT Helye: Szentendre   Október 9. péntek, 10.00 óra KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG BARÁTI KÖR TALÁLKOZÓ Helye: Katolikus Tábori Püspökség Vezeti: Berta Tibor ezredes, általános helynök   Október 13. kedd, 10.00 óra KATONALELKÉSZI SZAKMAI NAP Helye: Katolikus Tábori Püspökség   Október 15. csütörtök, 13.30 óra SZENTMISE MH EK Honvédkórház, Budapest XII. kerület Szanatórium utca Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész     November 3. kedd, 07.00 óra SZENTMISE MH EK Honvédkórház, Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   November 5. csütörtök SZENTMISE MH EK Honvédkórház 07.00 óra Budapest XIII. kerület Podmaniczky utca 13.30 óra Budapest XII. kerület Szanatórium utca Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   November 6. péntek, 10.00 óra KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG BARÁTI KÖR TALÁLKOZÓ Helye: Katolikus Tábori Püspökség Vezeti: Berta Tibor ezredes, általános helynök   November 10. kedd, 10.00 óra KATONALELKÉSZI SZAKMAI NAP Helye: Katolikus Tábori Püspökség   November 13. péntek, 07.00 óra SZENTMISE MH EK Honvédkórház Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   November 19. csütörtök SZENTMISE MH EK Honvédkórház 07.00 óra Budapest XIII. kerület Podmaniczky utca 13.30 óra Budapest XII. kerület Szanatórium utca Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   November 27. péntek, 07.00 óra SZENTMISE - 1. ADVENTI GYERTYAGYÚJTÁS MH EK Honvédkórház, Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   November 27. péntek, 11.00 óra 1. ADVENTI ÁHÍTAT, GYERTYAGYÚJTÁS Helye: HM-I. VI. emelet, tanácsterem     December 3. csütörtök, 17.30 óra VERSMONDÓ VERSENY Helye: Katolikus Tábori Püspökség   December 3. csütörtök SZENTMISE MH EK Honvédkórház 07.00 óra Budapest XIII. kerület Podmaniczky utca 13.30 óra Budapest XII. kerület Szanatórium utca Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   December 4. péntek, 06.00 - 08.00 óra SZENT MIKLÓS-NAPI KÖSZÖNTŐ Helye: HM-I.   December 4. péntek, 07.00 óra SZENTMISE - 2. ADVENTI GYERTYAGYÚJTÁS MH EK Honvédkórház, Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   December 4. péntek, 11.00 óra 2. ADVENTI ÁHÍTAT, GYERTYAGYÚJTÁS Helye: HM-I. VI. emelet, tanácsterem   December 4. péntek, 16.00 óra MIKULÁS-ÜNNEPSÉG Helye: Katolikus Tábori Püspökség   December 11. péntek, 07.00 óra SZENTMISE - 3. ADVENTI GYERTYAGYÚJTÁS MH EK Honvédkórház, Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   December 11. péntek, 11.00 óra 3. ADVENTI ÁHÍTAT, GYERTYAGYÚJTÁS Helye: HM-I. VI. emelet, tanácsterem   December 15. kedd, 10.00 óra KATONALELKÉSZI SZAKMAI NAP Helye: Katolikus Tábori Püspökség   December 17. csütörtök, 13.30 óra SZENTMISE MH EK Honvédkórház, Budapest XII. kerület Szanatórium utca Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   December 18. péntek, 07.00 óra SZENTMISE - 4. ADVENTI GYERTYAGYÚJTÁS MH EK Honvédkórház, Budapest XIII. kerület Róbert Károly körút Bemutatja: Nagy Endre Ferenc főhadnagy, tábori lelkész   December 18. péntek, 11.00 óra 4. ADVENTI ÁHÍTAT, GYERTYAGYÚJTÁS Helye: HM-I. VI. emelet, tanácsterem   *********   Hálát adunk neked Uram és magasztalunk téged!   Hálát adunk neked Uram azoknak az embertársainknak a helytállásáért, bátorságáért és emberszeretetéért, akik a koronavírusos betegeket gyógyították és ápolták, mindazokért, akik most is élen járnak a járvány elleni küzdelemben. Hálát adunk neked Uram azokért az embertársainkért, akik az elmúlt megpróbáló hónapok alatt meg tudták mutatni a közelség nagyszerűségét, a gondoskodó szeretet finomságát, az áldozatvállalás nemes cselekedeteit. Hálát adunk neked Uram, hogy a viszontagságos időben olyan embereket adtál a világnak, akik megannyi erőfeszítéssel és nagylelkű elkötelezettséggel végezték munkájukat és szolgálatukat, akik szent bátorsággal néztek szembe a vészhelyzet minden viszontagságával és nehéz körülményével. Hálát adunk neked Uram azokért az embertársainkért, akik a te szereteted és áldott közelséged él? jelei lettek világunk számára, mert lelket és szívet melengető emberségükkel megmutatták a jóság és a figyelmesség gesztusainak áldásos jelenlétét és valóságát. Hálát adunk neked Uram azokért az embertársainkért, akik gyöngéd és csendes jelenlétükkel vigasztaló közelséged áldott jelei tudtak lenni azok számára, akik földi útjukat befejezve elindultak a veled való találkozásra. Hálát adunk neked Uram és magasztalunk téged! Adj bátorságot, hogy mindazt, amit a járvány idején a világban láttunk, hallottunk és megtapasztaltunk elkötelezettségből, odaadásból, nagylelkűségből és az áldozatot vállaló szeretet tanúságtételeiből, hasznosan tudjuk felhasználni a jelenben és megőrizve kamatoztassuk jövőbeli életünk számára. Add, hogy példamutató embertársaink helytálló szolgálata legyen valamennyiünk számára bátorítás az emberi közösségért és társadalomért meghozott felelősségvállalásra, a kihívások leküzdésére, világunk lelki és erkölcsi megújulására.   Hálát adunk neked Uram minden olyan tapasztalatért is, amely a járványhelyzet nehéz napjaiban megmutatta a testi-lelki gyöngeségből származó egyéni megsebzettségünk valóságát és sérülékeny világunk elesettségét. Add, hogy a beléd vetett hit reménységével tudjunk járni életünk útján, elfogadva biztató szeretetből kinyújtott gondviselő kezed bátorítását és vigasztalását. Ámen.   *********   KARANTÉNKÁPOLNA     RÖVID IDŐRE ELKÖSZÜNK VIDEÓ: https://youtu.be/R00gaRbbMDs