Hírek

2020, április 5
HÍR

 

H  Í  R  E  K

 

 

LITURGIKUS ÁHÍTAT VIRÁGVASÁRNAP

Nagy Endre főhadnagy, tábori lelkész

https://www.youtube.com/watch?v=S8_1YRsbnSw&feature=youtu.be

 

**********

 

FELHÍVÁS

 

A felhívás videón:

https://www.youtube.com/watch?v=PLwVnOuCJ1s&feature=youtu.be

 

Tisztelt Katonák, Honvédelmi Alkalmazottak, Kormánytisztviselők!

 

Ahogy azt március 19-én kértük, mondjunk együttes fohászt a kialakult veszélyhelyzetben. Arra hívunk továbbra is mindenkit – aki ezt megteheti és szolgálata megengedi –, hogy április 03-tól április 10-ig csatlakozzzon hozzánk, hogy mindennap, este 21.00 órakor együtt tudjunk fohászkodni. Olvassuk el egyénileg – vagy a családban hangosan föl – az ajánlott részletet a Szentírásból és mondjuk el – családban közösen – az imádságot.

 

Az aktuális (április 3-10.) szentírási rész és az imádság itt található:

http://www.ktp.hu/news/esti-imadsag-lelki-osszefogas

 

 

Az áhítat követhető a Katolikus Tábori Püspökség Facebokk oldalán.

 

**********

 

INTERJÚ BARSI BALÁZS FERENCES SZERZETESSEL

A kereszt köré kell gyülekeznünk

Eredeti megjelenés:

https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-kereszt-kore-kell-gyulekeznunk-interju-barsi-balazs-ferences-szerzetessel

 

 

Ezt a napot az Úr szenvedésének vasárnapjaként tartjuk számon. Jézus ugyanakkor dicsőségesen vonul be a szent városba. Mit jelent ez a kettősség?

Létezik egy ragyogó bonyolultság – maga az ember. Aquinói Szent Tamás azt mondja róla, hogy unitas multiplex – összetett egység. De mi fogja össze az embert? Ezekben a napokban az is kiderült, hogy semmi más, csak a teremtő Isten. Az embert nem lehet levezetni az anyagból, legfeljebb a testi mivoltát. Isten a fogantatásom pillanatától a semmiből hívott elő, mint ahogyan a teremtést is. Elhatározta, hogy legyenek rajta kívül olyanok, akikkel a szeretetét közölheti. Ez azért is biztos, mert maga a világ nem Isten, vagyis nem hordozza önmagában a létének okát. A teremtővel való egység fog össze bennünket – értelmet, akaratot, érzelmet, az élőlényeket, az univerzumot, mindent.

Az ember azonban szakított Istennel, és szétrombolta ezt az egységet. Így feszült egymásnak az értelem és az akarat, a szabadság és a kötelesség, az önzés és a szeretet. Zavarossá vált az istenképünk és a világgal való kapcsolatunk is. A világot istenítjük – lásd a panteizmust és a mai, modern eszméket. Napjainkban ezt a szétesettséget látni is kényszerülünk, mert nem lehet tovább leplezni. A koronavírus által keltett egyetemes szorongás ráébreszt bennünket arra, hogy semmiben sem tudunk megkapaszkodni.

Isten ezzel szemben végtelenül egyszerű. Ő csak szeretet. Amikor Jézusban Isten találkozik az emberrel, ez a végtelen egyszerűség találkozik a darabjaira hullott világmindenséggel az emberben. Ezért az emberek érzik Jézus vonzóerejét, de meg is rettennek tőle, mert ragaszkodnak a szétesettségükhöz. A mysterium tremendum et fascinosum (félelmetes és lenyűgöző titok) azt jelenti, hogy Isten megrettent bennünket. Ezért olyan bonyolult és egyszerű is a virágvasárnap.

Jézus keresztjénél alig találunk valakit, most viszont nagy tömeg kíséri, sőt, éljenzi őt. Milyen emberi jellemzőre mutat ez rá?

A már említett magatartást tapasztaljuk itt is. A Jézus iránti lelkesedést, de az ijedtséget is. Új világ keletkezik Jézussal, és ez bizony érdekeket sért. Bár az is lehet, hogy a bevonuláskor lelkesedő tömeg nem azonos azzal a csőcselékkel, amely a halálát kívánta. De Jézus elítélésénél miért hallgattak azok, akik előtte ünnepelték őt?

Meghunyászkodók vagyunk. Ám most feltárulnak a szívek titkai. Jézust az apostolok is magukra hagyták, de magára hagyta az is, akiből hét ördögöt űzött ki. János azonban nem, mert ő ott állt a Szűzanya mellett. Ebben a zavaros világban azok az igazi bűnbánók, akik tudják, hogy Jézus megmentette őket a bűntől és a sátán hatalmától; a Jánosok, a tiszta szívűek ott vannak a Szűzanyával együtt. Igen, az asszonyok vannak többségben, mert ők az élet hordozói. Az édesanya isteni, feltétlen szeretettel szereti a magzatát. A születésnél valami módon beavatást kapunk az isteni egységbe – talán ezért sírunk, amikor kiszakadunk anyánk méhéből.

A keresztnél csak azok állnak ott, akik színt vallanak. Az Egyháznak most is a kereszt körül kell gyülekeznie. Nem állhatunk mi középre, félreállítva a keresztet. A kereszt legyen a középpontban, hiszen nem dicsekedhetünk másban, mint Jézus Krisztus keresztjében (Gal 6,14).

Ma csak a keresztre feltekintő Egyház tud megtisztulni és eggyé válni, felajánlva ezt az egységet a világ számára.

Jézus szamárháton vonul be a városba. Mi ennek a szimbolikus jelentése?

Ha a mélybe tekintünk, azt látjuk, hogy a ló a harc állata. Jézus nem olyan messiás, mint akit vártak. Jézus nem a világi hatalomra tört, ő Isten országát alapította meg. Ahogyan XVI. Benedek pápa mondja, helyesebb Isten országlásáról beszélnünk. Isten közvetlen uralkodása csak a názáreti Jézusban van meg, de benne minden pillanatban: újszülöttként, kamaszként, felnőttként, a gyalupad mellett izzadva, pihenve vagy a kánai menyegzőn.

Jézus eddig tiltakozott az ellen, hogy messiásnak nevezzék, de most semmit sem szól akkor, amikor Dávid fiaként éltetik. Nátán próféta jövendölése szerint Dávidnak lesz egy olyan leszármazottja, aki majd uralkodni fog mindörökké, és országának nem lesz vége. A Szűzanya is ezt hallotta Gábriel arkangyaltól. De hogyan uralkodik ő? Három éven keresztül próbálta ezt megmagyarázni, de nem értették. Nem a rómaiak kiűzését vagy a viszonyok megváltoztatását szorgalmazta, mert nem ez a végső megoldás. Hanem az, hogy ráköti az életünket és a szívünket Isten életére.

Látni kell, hogy a mindenható Isten nem akart királyságot alapítani Izraelben. Amikor a nép királyt követel, mondván, hogy a többi népnek is van, ez nem tetszik az Örökkévalónak. De enged, mert Isten néha enged. Ugyanakkor figyelmezteti őket: adót fogtok fizetni, lányaitokat szolgálatra rendelik, fiaitokat katonának hívják. Isten nem államot vagy államvallást, hanem egyházat akart alakítani, ezt azonban nem értették meg. Ugyanez vonatkozik a kőtemplom építésére is. Dávid azzal érvel, hogy ő már cédruspalotában lakik, míg a frigyszekrény csak egy sátorban. Nátán próféta lelkesedik, ám eljön az éjszaka, a tisztánlátás ideje, Isten pedig azt mondja: nem akarok kőházat, hiszen mindig köztetek jártam.

A bevonulás után késhegyig menő viták kezdődnek. Szabad-e adót fizetni a császárnak? „Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené” – hangzik a válasz (Mt 22,21). Erre mi, papok azt szoktuk mondani, hogy a vallási és az állami kötelességeinket is teljesíteni kell. De ez nem ezt jelenti. A zsidóknál a képmás az emlékezetükbe idézte: igen, a pénzen a császár képe van, de te, ember, kinek a lenyomata vagy a földön?

A templom megtisztításánál János evangélista említi, hogy Jézus a saját testének templomáról beszélt. Ő lett a templom és a főpap. Izrael, de az Egyház sem mindig értette, hogy mit akar Isten. Azt is nehéz megérteni, hogy mi az Egyház. Azért nehéz, mert ilyen még nem volt, de nem is lesz. Az Egyház nem olyan, mint a család, nem föderatív közösség, mint az állam, de nem is asszociatív, vagyis nem egy bibliakör. Az Egyház Krisztus titokzatos teste, ahol az emberré lett Isten Fia felvesz bennünket a Szentháromság életébe. Azok a keresztények, „akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek” (Jn 1,13). Az isteni természet van bennünk, és az emberiség is erre lett meghívva. A globalizált világ gondolata nem rossz, csak nem mindegy, mire alapozunk. Sem elvekre, sem a gazdaságra nem építhetünk, egyedül arra, hogy Isten gyermekei vagyunk.

Ezen a napon Jézus szenvedéstörténetét Máté evangéliuma alapján halljuk. Hogyan kapcsolható ehhez Máté megközelítése?

Máté evangéliuma a fentieket emeli ki. A hamis tanúk azt állítják, hogy Jézus a templom lerombolásáról beszélt. Ez a zsidók szemében volt botrány, Pilátus számára viszont egy másik érvet hoznak fel: Jézus királyságra tört. Ám amikor a helytartó megkérdezi: „Te vagy a zsidók királya?”, Jézus némasággal válaszol. Azért, mert Pilátus pontosan tudta, hogy Jézus nem a politikai uralomról beszélt. A jánosi szövegben még hangsúlyosabban jelenik meg, hogy Jézus uralma nem e világból való, ám ez nem azt jelenti, hogy nem ebben a világban van.

Szent Pál apostol azt mondja: „Krisztus meghalt a bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és harmadnapon feltámadt, az Írások szerint” (1Kor 15,3–4).

Hitünk alapja történelmi: a názáreti Jézus létezett. Jézus életének története nem mítosz.

Szent Pál kétszer említi az írásokat, mert Jézus halála és feltámadása is az ószövetségi jövendölések beteljesedését jelentette. Azt is megfigyelhetjük, hogy ezen a napon számtalan utalás történik az Ószövetségre. Mert ha Jézus nem annak az Istennek a nevében jött, aki Ábrahámhoz szólt, akkor ugyan kicsoda?

Jézus nem úgy támadt fel, mint Lázár, benne a világmindenség egy darabja alakult át Isten dicsőségére. Ennek eszkatologikus vonatkozása is van, mert benne a világvégi feltámadás ment végbe, ezért lehet jelen Jézus az Eucharisztiában.

Amikor megáldozom, kortársa leszek Jézusnak.

A virágvasárnapi bevonulás ezt a történelmi jelleget összekapcsolja a jelen pillanattal. Jézus most is bevonul – a templomba és az én szívembe.

Van olyan eleme a virágvasárnapi liturgiának, amit Ön kiemelten fontosnak tart?

Minden szentmisében van valami a virágvasárnapból, mégpedig a Sanctus. Amit viszont külön megemlítenék, az a virágvasárnapi bevonulás. Ez a szentáldozással is összekapcsolódik: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj…” A katolikusok most nem áldozhatnak, ám ez is lehet számunkra kegyelem. Annál jobban fogunk vágyódni az Eucharisztia után. Aquinói Szent Tamás szerint lehet testileg áldozni, de beszél a lelki áldozásról is, hiszen, ha valaki lelki áldozás nélkül veszi magához az Úr testét, az bizony súlyos bűnt követ el.

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt ez a helyzet bűnbánatra hív bennünket és rákérdez: hogyan áldoztunk eddig?

Most van olyan pap, aki nem is misézik, mert nincsenek ott a hívek. Ezek szerint ő nem akar áldozni? Persze általában nem ez a probléma, sokkal nagyobb gond, amikor mindenki kivonul áldozni. Vajon megfelelően tiszta lélekkel járulnak a szentáldozáshoz?

„Édes Jézusom, nem lehetek ott a szentmisén, de most szítsd fel bennem a vágyat, hiszen legutóbb is könnyes szemmel áldoztam.” Ez a könny az, ami most megmenti az Egyházat.

Ezekben az időkben legalább ötször álljunk meg, és gondoljunk arra, hogy Jézus bevonult az életembe. Itt a lehetőség arra, hogy az izzadságszagú erkölcsi kereszténységet felváltsa a misztikus kereszténység.

Szent II. János Pál pápa harmincöt évvel ezelőtt az ifjúság világnapjává tette meg a nagyhét kezdetét jelentő vasárnapot. Ön mit üzenne korunk fiataljainak?

A fiatalok arra kaptak meghívást, hogy új tekintettel nézzenek a világra. Ebben a széthullott állapotban kell összeszedniük azokat az elemeket, amelyek egymásba illenek. A felületes konzervativizmusnak és a modernizmusnak is vége. A fiatalok most keresik az állandó elemet a liturgiában, az erkölcsi és a családi életben is. A valódi élet továbbadásának feladata vár a fiatalokra.

A járvány különösen próbára teheti a hitünket. Ön szerint mire kell most a leginkább figyelnünk?

Nagyon sok olyan anyagot találunk a katolikus média felületein, amelyek segíthetnek bennünket az elmélyülésben. Imádkozzunk sokat! Itt az idő arra is, hogy helyreállítsuk az emberek közötti egységet. Jó látni, hogy különböző politikai nézeteket vagy vallási meggyőződést valló emberek összefognak. Miért? Hogy levegőt adjanak a fuldoklónak, inni a szomjazónak, és enni adjanak az éhezőnek. De nem ezt kéri tőlünk Krisztus is?

Sokan, leginkább az idős emberek otthon maradnak a nagyhét folyamán. Milyen módszereket ajánlana nekik a megfelelő készülethez?

Nem szeretném idős testvéreimet kioktatni, de mivel magam is idős vagyok, javasolnék nekik egy-két dolgot. Ne tespedjünk a tévé előtt, mert ez a szétesettségünket erősítheti. Válasszunk ki tudatosan egy érdekes műsort, egy klasszikus filmet, és nézzük végig. Alakítsunk ki munkarendet. Magam is nekiállok most, és rendet rakok a fiókomban, a címtáramban. Az imádságos életünket szabhatjuk a szerzetesi imák rendjéhez. Most nyer értelmet az a rendszer, amely megszabja a nap folyamán elmondott különböző imádságok sorát. Hallgassunk mindennap szentmisét, és végezzünk lelki áldozást. Beszélgessünk egymással, éljük át a családdal való kapcsolatot úgy, ahogyan most lehetőségünk van erre. Blaise Pascal azt mondja, az emberiség sok problémája abból fakad, hogy nem tud megmaradni a szobájában. 

Hamvas Béla pedig azt írja, hogy „otthon a világot ismered meg, utazva önmagadat”. Használjuk ki most a lehetőséget arra, hogy csendben lehetünk. A csendben felszakad bennünk az a sok nemtelen érzés és zavarosság, amit a jócselekedeteink zajával el szoktunk hallgattatni. Érdemes most elolvasni Robert Sarah bíboros könyvét a csend erejéről.

 

**********

 

FERENC PÁPA VIDEÓ-ÜZENETE

2020. április 3.

Eredeti megjelenés: Vatikáni Rádió

Videó: https://www.youtube.com/watch?v=hrJ6mg3vZrA

 

 

 

Kedves barátaim, jó estét kívánok!

Ma este lehetőségem nyílik rá, hogy a szokásostól eltérően lépjek be otthonaitokba. Ha megengeditek, szeretnék néhány percig elbeszélgetni veletek ebben a nehézségekkel és szenvedésekkel teli időszakban. Elképzellek benneteket családjaitok körében, miközben szokatlan életet éltek, hogy elkerüljétek a fertőzést. Gondolok a gyermekek és fiatalok élénkségére, akik nem tudnak kilépni otthonról, nem járhatnak iskolába, nem élhetik megszokott életüket. Szívemben hordozok minden családot, különösen azokat, akiknek szeretteik között vannak betegek, vagy akik sajnos gyászolnak a koronavírus vagy más okok miatt. Ezekben a napokban gyakran gondolok a magányos személyekre, akiknek még nehezebb szembenézniük ezekkel a pillanatokkal. Főleg az idősekre gondolok, akik olyan kedvesek számomra.

Nem felejthetem el azokat, akik koronavírusban betegedtek meg, a kórházban ápolt személyeket. Tisztában vagyok azoknak a nagylelkűségével, akik kiteszik magukat a veszélynek, hogy kezeljék ezt a pandémiát vagy hogy biztosítsák a társadalom számára alapvető szolgáltatásokat. Hányan vannak a mindennapok, minden órák hősei! Emlékezem azokra is, akik szűkös anyagi körülmények között élnek és aggódnak munkájuk és jövőjük miatt. Gondolok a börtönök foglyaira is, akiknek fájdalmához hozzájárul a járványtól való félelem maguk és szeretteik számára; gondolok a hajléktalanokra, akiknek nincs védelmet nyújtó otthonuk.

Nehéz pillanat ez mindenki számára. Sokaknak rendkívül nehéz. A pápa tudja ezt és ezekkel a szavaival mindenkit biztosítani kíván közelségéről és szeretetéről. Ha lehet, törekedjünk arra, hogy a legjobban használjuk ki ezt az időt: legyünk nagylelkűek; segítsünk a közelünkben lévő rászorulóknak; keressük fel telefonon vagy a közösségi oldalakon a legmagányosabbakat; imádkozzunk az Úrhoz mindazokért, akik megpróbáltatások miatt szenvednek Olaszországban és a világon. Akkor is, ha elszigetelve élünk, a gondolat és a lélek messzire eljuthatnak a szeretet kreativitásával. Erre van ma szükségünk: a szeretet kreativitására.

Valóban szokatlan módon ünnepeljük a Nagyhetet, amely megnyilvánítja és összefoglalja az evangélium üzenetét, amely Isten korlátlan szeretete. És városaink csöndjében felhangzik majd Húsvét evangéliuma. Pál apostol mondja: „Ő mindenkiért meghalt, hogy akik élnek, ne maguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és föltámadt” (2Kor 5,15). A feltámadt Jézusban az élet legyőzte a halált. Ez a húsvéti hit táplálja reménységünket. Szeretném ezt ma este megosztani veletek. Ez egy jobb időbe vetett remény, amelyben jobbak leszünk, végre megszabadítva a gonosztól és ettől a pandémiától. Egy remény: a remény nem csal meg; nem illúzió, hanem remény.

Egymás mellett a szeretetben és a türelemben, ezekben a napokban készítsünk elő egy jobb időt. Köszönöm, hogy megengedtétek, hogy belépjek otthonaitokba. A gyengédség egy gesztusával forduljatok a szenvedők, a gyermekek, idősek felé. Mondjátok meg nekik, hogy a pápa közel áll hozzájuk és imádkozik, hogy az Úr minél előbb megszabadítson mindnyájunkat a gonosztól. Ti pedig imádkozzatok értem. Jó étvágyat a vacsorához! Hamarosan találkozunk!

 

**********

 

Tomáš Halík:

A kereszténység betegség idején 

Tomáš Halík cseh katolikus pap, vallásfilozófus, a prágai Károly Egyetem Filozófiai és Vallástudományi Intézetének professzorának írása.

Eredeti megjelenés: https://www.magyarkurir.hu/hirek/toma-halik-keresztenyseg-betegseg-idejen-i-resz

 

**********

 

A HM KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG FELHÍVÁSAI, KÖZLEMÉNYEI

http://www.ktp.hu/news/felhivas-kozlemeny

 

**********

 

BARSI BALÁZS OFM:

A Szentlélek e szentségi böjttel az eucharisztikus kongresszusra készít minket

Eredeti megjelenés: Ferences Sajtóközpont

 

Nagyböjt negyedik vasárnapján, március 22-én Balázs atya a szentmise elején röviden beszélt a jelenlegi helyzetről.

 

Kedves Testvérek! Püspökeink nagyon helyesen elrendelték ezt a zárlatot. Ne azt kérdezzük: miért van ez, hanem azt, hogy mit akar az Úristen. Miután elmondtuk az érveinket – pro és kontra –, miután egyesek talán kidühöngték magukat amiatt, hogy nincs mise, nem lehet áldozni; most arra gondoljunk, hogy mit akar ezzel a Szentlélek Isten. Mit akar például a szentáldozás megszüntetésével? Azt, hogy vágyakozzunk a szentáldozás után.

Talán nekünk, magyaroknak előkészület ez az eucharisztikus kongresszusra, amely mögött annyi szervezés van: fizikai munka, lelki munka, irodalmi munka; kiadások, pénzügyi dolgok, miseruha-varratás… Ez mind kell, és ezt nagyon megköszönjük.

De most mintha leállítana bennünket a Szentlélek, és azt mondaná:„Vágyakozzatok az élő vizek forrása után!”

Amikor tegnap utoljára orgonás, énekes misén áldoztattam, az egyik áldozó szemében megjelentek a könnyek. Igen, ez az a víz, a könny, amely lemossa a bűnöket. Ebben a lélekben ott volt a vágyakozás az Úr Jézus után.

Roberto de Mattei azt mondta, hogy ha a papok ebben a helyzetben nem miséznek, akkor lelepleződnek. Egyrészt azért, mert nekik meg van engedve, hogy áldozzanak – ha nem miséznek, ezzel azt mutatják, hogy nem akarnak naponta áldozni; másrészt abban is lelepleződünk, hogy nem egészen helyesen fogtuk fel a szentmise értelmét. A szentmisének ugyanis nem az adja a közösségjellegét, hogy hányan vesznek részt rajta; nem az számít, hogy a Golgotán hányan álltak; hogy Olofsson Placid atya éjszakai miséjén a Gulágon hányan ministráltak és milyen kántor énekelt. Nem. A szentmise közössége ennél sokkal mélyebb.

Egy paptestvér bevallotta, hogy rettenetes küzdelmei voltak – megkötözöttségek, nehézségek –, és elhatározta, hogy mindennap mond szentmisét. De nem a híveknek. Hiszen a szentmise nem egy színdarab, amit eljátszunk a nézőközönségnek. A pap nem a híveknek misézik, hanem Krisztusnak, az egész világ üdvösségéért. Amióta ez a paptestvér naponta misézik, megújult az élete. Még fáradtan is, egy iszonyatosan nehéz nap után is, ha még éjfél előtt van egy fél órája: misézik.

 

 

https://www.magyarkurir.hu/img1.php?id=104515&v=0&p=1&img=c_ferencesek1.jpg

 

 

A Szentlélek ezzel a szentségi böjttel fel akar bennünket készíteni az eucharisztikus kongresszusra. Akik most távol vannak, lelkileg áldozhatnak. De mi is az a lelki áldozás? Aquinói Szent Tamás azt mondja, hogy háromfajta áldozás van. A testi áldozásban a nyelvemre vagy a kezembe teszik a szentséget, és magamhoz veszem. Ha csak ez van, és semmi más, akkor bűnt követett el az illető – mondja Aquinói Szent Tamás –, mert kell hozzá a lelki áldozás is. Ha az áldozónak egyetlen gondolata sincs arról, hogy Jézus itt van, semmiféle imádságot nem mond, vagy nem is gondol arra, hogy mit csinál: akkor ez bűn. Tehát a testi áldozás, amelyet lelki áldozás nem kísér, az bűn. A testi áldozás lelki áldozással együtt érvényes. Viszont vannak olyan helyzetek – például a mostani –, amikor nem mindenkinek lehet testileg magához vennie az Oltáriszentséget. Ekkor viszont vágyakozunk utána. De ez a vágyakozás is csak azokban lehet meg, akik a megszentelő kegyelem állapotában vannak. Tehát ha úgy érzem, hogy nincsen súlyos bűnöm, akkor fölindítom lelkemben a tökéletes bánatot: Isten szeretetéből szakítani akarok minden bűnnel, és kérem: „Jézusom, lelkileg jöjj hozzám.” Bár nem kapom meg azt a szentségi kegyelmet, amelyet a testi áldozás során, de rengeteg más kegyelmet igen. Erőt, világosságot.

Kedves testvéreim! A körülmények, amikben vagyunk, kényszerkörülmények. Mégis: „Az Istent szeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28). Tehát most nagyon kell szeretnünk Istent, meg egymást.

A mai vasárnapot introitusa (bevezető éneke), a Laetare Jerusalem nyomán Laetare vasárnapnak nevezzük. „Vigadozzál, Jeruzsálem! Gyűljetek egybe, kik szeretitek őt, vigaszának tejével hogy beteljetek” (Iz 60,10–11). Mi most csak lelkileg tudunk egybegyűlni. Tehát miért vigadozzunk? A vigasztalásért: hogy az Isten Igéje jóllakat minket, mint ahogyan a tej jóllakatja a kisgyermeket. Úgy szeretem a protestáns testvérekinkben azt, hogy az Igében ők majdnem áldoznak. Jóllaknak az Igével. Táplálkozzunk tehát mi is az Igével, és lelkileg kívánkozzunk a szentáldozás után!

 

**********

 

A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KONFERENCIA 

RENDELKEZÉSEI, KÖZLEMÉNYEI, ÚTMUTATÁSAI

 

Segédanyag a Nagyhét személyes és családi imádságaihoz

https://katolikus.hu/cikk/segedanyag-a-nagyhet-szemelyes-es-csaladi-imadsagaihoz

 

Rendkívüli könyörgés a járvány idejére – Nagypéntekre

https://katolikus.hu/cikk/xi-rendkivuli-konyorges-a-jarvany-idejere---nagypentekre

 

Szentszéki rendelkezések a Nagyhét ünneplésére

https://katolikus.hu/cikk/ujabb-liturgikus-rendelkezesek-a-covid-19-jarvany-idejere

 

Dekrétum és Könyörgés a COVID-19 járvány idejére

https://katolikus.hu/cikk/dekretum-es-konyorges-a-covid-19-jarvany-idejere

 

Szentségek kiszolgáltatása járványveszély idején

https://katolikus.hu/cikk/szentsegek-kiszolgaltatasa-jarvanyveszely-idejen

 

Az MKPK közleménye

https://katolikus.hu/cikk/az-mkpk-kozlemenye-31256994

 

 

 

Szentségek kiszolgáltatása járványveszély esetén

Liturgikus melléklet 

(szentmise, szentáldozás, keresztelés, házasságkötés, betegek szentsége, bűnbocsánat szentsége)

https://katolikus.hu/cikk/szentsegek-kiszolgaltatasa-jarvanyveszely-idejen

 

**********

 

A HM Katolikus Tábori Püspökség

(Katonai Ordinariátus)

KÖZLEMÉNYE

 

Hitünk szerint a figyelmes szeretet mindig fegyelmezett, hiszen azt keresi, ami a felebarát, a másik ember javára és üdvösségére válik. A fegyelmezett felelősség, mint Istentől kapott lelkiismeretünkbe írt törvény, ésa figyelmes szeretet szolidáris döntésekre és cselekedetekre késztetnek bennünket. A közlemény folytatása itt olvasható: http://www.ktp.hu/news/felhivas-kozlemeny