HÍR

2019, október 2
HÍR

 

H Í R E K

 

Amikor eljöveteledet várjuk...

 

Urunk, Jézus Krisztus,
 

amikor eljöveteledet várjuk, akkor valójában az igazi békét várjuk,

megannyi szeretetlenségünk, önző ravaszkodásaink és intrikáink közepette, melyek megzavarnak és békétlenné tesznek bennünket!

 

amikor eljöveteledet várjuk, akkor valójában az igazságot várjuk,

a megannyi féligazság, rágalmazás, őszintétlenség, pletyka, képmutatás, álhír és fontostalan információ áradatában, mely elkeseredetté tesznek bennünket.

 

amikor eljöveteledet várjuk, akkor valójában a szabadságot várjuk,

a megannyi magát jelentéktelennek álcázó fogság között, melyet alig veszünk már észre a mindennapok sodró megfertőződöttségeiben, amelyeket átjár az állítólagos "élmények" varázsa, a különféle ráhangolódás praktikák mesterkedése, vagy az éppen aktuális "cukiság-divat" szinte bármiben megmutatkozó és gyorsan tovatűnő ideiglenessége, melyek nyugtalanná tesznek bennünket.

 

amikor eljöveteledet várjuk, akkor valójában az igaz örömöket várjuk,

a mesterséges és pillanatnyi örömködés, szertelen szórakozottság, felületes vidámkodás, rendezetlenül elszórt információk hömpölygő áradatában, melyektől megcsömörlötté válhatunk.

 

amikor eljöveteledet várjuk, akkor valójában a reményt várjuk,

a szívet tépő csalódottságok hullámai között, a rosszakaratú megnyilvánulások tengerözönében, a soha jót nem látó vélemények állandóan özönlő morajlásában, melyek elkedvetlenítenek és elidegenítenek bennünket.

 

amikor eljöveteledet várjuk, akkor valójában az igaz szeretet megnyilvánulását várjuk,

a kezdetben apró, de később hatalmasra duzzadó és megsebző bizalmatlanság, kicsinyhitűség, csak a rosszat észrevevő egykedvűség támadásaiban, melyek bennünket is csalódott emberekké változtatnak.

 

Urunk, add, hogy ebben az advent föl tudjuk ismerni a teremtő csöndes percek csodáját, melyek át tudják alakítani éltünket a Te szavaid szerint, a bűnbánat és a bűnbocsánat áldott pillanatában.

Nyisd meg a szívünket, lelkünket, szellemünket, értelmünket az igaz békére, hogy a jóakaratú kedvesség és a figyelmes szeretet tetteiben segítségére legyünk szeretteinknek, barátainknak, munkatársainknak.

Add, hogy akaratodat követve helyesen lássunk és nézzünk, hogy újra és újra gyakoroljuk az odafigyelő szeretet fegyelmezett művészetét, mely valóban a másik ember örömét és boldogságát akarja.

Add meg ebben az adventben, hogy a Názáreti Mária példájára megtanuljuk a várakozás igazi értelmét, az elfogadás nagy ajándékát, mely még a kevésbé jót is nyitott szívvel fogadja, mert tudja, hogy a felragyogó öröm mindig megérkezik általad. Amen.

 

KARÁCSONY FELÉ…

 

Karácsony felé közeledve panaszkodó és sok-sok megsebzettséggel teli világunkban mindazok közül, akik valamiképpen ezt az „eseményt” piros betűs napként tartják számon, sokan panaszkodnak – hívők és nem vallásosak egyaránt -, hogy az utóbbi években alig vagy egyáltalán nem tudja meglepni őket a „szeretet ünnepe”. Nagyon őszintén írom ide, hogy a magam részéről ezen, - szintén évek óta - nem nagyon csodálkozom, s valahol meg is értem. Egyrészt azért, mert nagyon nehéz meglepetést remélni úgy, hogy karácsony előtt majd’ három hónappal (kicsit túloztam, csak kettő és fél) szinte minden település és bevásárló hely a karácsony díszeivel van tele, illat és szín kavalkád, árubőség, zene csábít bennünket… Másrészt azért, mert a szeretet, úgy önmagában még senkit sem lepett meg, mert a szeretet önmagában nem tud létezni. A szeretet csak, mint az emberi SZEMÉLYEK közötti kapcsolat legszebb kifejeződése létezik, egészen magyarul mondva létre kell (lehet) hozni.

A Római Katolikus Egyház liturgiája az egyházi naptárhoz igazítja az életét, így a polgári esztendő vége felé kezdődik el az egyházi év az advent-tel, amely előkészülete a karácsonynak, amikor Jézus Krisztus test szerint való megszületését ünnepeljük. Az ünnepet azonban nem a naptár hozza el, az bennünk születik. (Sőtér István: Ünnepek. In: Vigília, 1987. 12. szám.)

Hitünk szerint az embert (a SZEMÉLYT) megváltó Jézus Krisztus a történelem középpontja: szívünk és lelkünk feléje fordul ebben az időszakban is, mely fölelevenítheti bennünk azt az elsődleges igazságot, melyen hitünk alapszik: Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Mert nem azért küldte Isten a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ.( Evangélium János szerint 3,16-17)

Isten belépett az emberiség történelmébe, és be szeretne lépni az egyes ember életébe, a mi katonai életünkbe is, most is 2019 karácsonyán. Jézus Krisztusban, az ő életében megtalálhatjuk emberségünk méltóságát, a SZEMÉLY nagyságát és értékét. Ha érteni szeretnénk saját magunkat, oda kell fordulnunk Krisztushoz, sőt hozzá kell mérnünk az életünket, még akkor is, ha félelmeink, kétségeink, gyöngeségeink, bűneink vannak, nem beszélve a haláltól való rettegéstől. Az Egyház azt mondja erről: mindenestől be kell öltöznünk Krisztusba, mert csak így találjuk meg önmagunkat. Ha ez a nem könnyű belső folyamat lejátszódik valakiben, akkor tudatosul benne emberségének méltósága és értéke, mely számos nagy feladatot és felelősséget ró ránk: egymásért, családunkért, szüleinkért, gyermekeinkért, házastársunkért, katonatársainkért, alegységünkért, alakulatunkért, lakóhelyünkért, országunkért. Feladat és felelősség a mindennapi katonai munkában, a különböző laktanyai tevékenységekben, a kiképzések napjaiban, a határ melletti szolgálatban, a külszolgálati missziókban. Első olvasatra nagy szavaknak tűnhetnek mindezek, különösen, ha tisztában vagyunk emberi életünk valóságával, amelyben sok-sok ellentmondás van együtt. Sokszoros korlátaink vannak, ugyanakkor vágyaink azt mutatják, hogy magasabb rendű életre vagyunk megalkotva. Korunkra - mely szinte hihetetlen fejlődéssel dicsekedhet - veszélyesen igaz, hogy az ember uralma alá hajtotta a világot, de ezzel együtt, vagy ez miatt, mintha feledésbe merült volna, hogy az etikai-erkölcsi rend magasabb rendű a technikánál, az emberi SZEMÉLY fontosabb a dolgoknál, a lélek értékesebb az anyagnál. Fontos megállapítás lehet, hogy az embernek ne csak „többje legyen”, hanem sokkal fontosabb az, hogy ő maga „több legyen”.

Ez a „több” mutatkozik meg karácsonykor mindazokban, akiknek az a feladat jut, hogy a katonai eskühöz híven fegyelmezetten, becsületesen, pontosan és lelkiismeretesen, bátran, határozott fellépéssel, bajtársias gondolkodásmóddal, a Haza iránti hűséges áldozatkészséggel (vö: Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzata, I. fejezet 6.) szolgálatot kell teljesíteni.

 

 

A HM KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG

12. VERSMONDÓ VERSENYE

 

Eredeti megjelenés:

https://honvedelem.hu/cikk/egy-vers-megmosolyogtat-sirasra-kesztet-vagy-eppen-elgondolkodtat/

 
Tizenkettedik alkalommal hirdetett versmondó versenyt a Honvédelmi Minisztériumban és Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítő katonák és civil dolgozók gyermekeinek a HM Katolikus Tábori Püspökség. Az idei – december 3-án, kedden megtartott – vetélkedésre tíz általános és középiskolás diák jelentkezett. A zsűri elnöki posztját Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára töltötte be.
 

 

A szavalóverseny kezdetén Berta Tibor ezredes, általános helynök köszöntötte a versenyzőket.  A 11-15 éves résztvevők idén is két fordulóban mérték össze versmondó tudásukat.

A megmérettetés első részében kötelező szavalataként Juhász Gyula: Az utolsó vacsora című költeményét kellet elmondaniuk a gyermekeknek, míg a második fordulóban több író és költő versei közül választhattak. A rendezvényen –   egyebek mellett – Ady Endre: A nagy Hitető, Mécs László: Vád- és védőbeszéd, Reményik Sándor: Csendes csodák és Wass Albert: Őszi dal című verse is elhangzott.

A zsűri elnöki posztját Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára töltötte be, a szavazóbizottság tagjai Bozó Tibor dandártábornok, az MH Altiszti Akadémia parancsnoka, Takács Tamás ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség lelkészi karának vezetője, valamint Kovács Gábor Dénes, rendezőtanár, a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. képzési igazgatója voltak.

 „Egy vers leginkább az érzelmeinkre hat, megmosolyogtat, sírásra késztet vagy éppen elgondolkodtat. A ma hallott versek nagyon szépek voltak, nem is beszélve a versenyzők előadásmódjáról” – fogalmazott Erdélyi Lajos.

Miután a zsűri tagjai meghallgatták és értékelték a produkciókat elérkezett a várva várt eredményhirdetés. 

 

I. helyezett:

Bocsi Noel

választott verse:Mécs László: Vád- és védőbeszéd

 

II. helyezett:

Gubicza Milán

választott verse:Reményik Sándor: Csendes csodák

 

III. helyezett:

Makrai Eszter Zsuzsanna

választott verse: Wass Albert: Őszi dal

 

 

Magyarország Honvédelmi Miniszterének különdíja:

Bukovinszky Endre

választott verse: Reményik Sándor: Csendes csodák

 

A Honvédelmi Minisztérium Parlamenti Államtitkárának különdíja:

Rábai Réka Anna

választott verse:Reményik Sándor: Kicsi menyasszonyok

 

A Magyar Honvédség Parancsnokának különdíja:

György Johanna

választott verse:Mécs László: A királyfi három bánata

 

A Katolikus Tábori Püspökség különdíja:

Bocsi Noel

 

A Zsűri különdíja:

Makrai Eszter Zsuzsanna

 

 

 

 

 

Köszönetnyilvánítás Márfi Gyula érseknek

Eredeti megjelenés:

https://honvedelem.hu/cikk/parlamenti_allamtitkar/a-veszpremi-ersek-mindig-tamogatta-a-honvedelem-ugyet/

 

November 8-án, pénteken a veszprémi piarista templomban zenés áhítat keretében köszöntek el nyugállományba vonulása alkalmából dr. Márfi Gyula veszprémi érsektől a „királynék városában” települt katonai szervezetek vezetői és képviselői. Németh Szilárd a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes – felelevenítve az érsek pályafutásának történetét – kiemelte: dr. Márfi Gyula alázata, hivatása iránti elkötelezettsége, hite és hazája melletti határozott kiállása mindannyiunk számára példaértékű. Márfi Gyula érsek őszintesége, közvetlensége, szabadságvágya és keresztény értékeink melletti markáns kiállása révén nemcsak Veszprémben, de az egész országban nagy népszerűségnek és elismerésnek örvend – mondta Németh Szilárd.„Egyházmegyéje és a hívek szolgálata mellett hazája és a honvédelem ügyét is mindig fontosnak tartotta, amelyben a hazaszeretet cselekvő és tenni akaró szolgálatát látta. Felismerte, milyen fontos, hogy a Magyar Honvédség tagjai megfelelő támogatást, lelki segítséget kapjanak a mindennapokban. Mindezért lelkes pártfogója a Tábori Lelkészi Szolgálatnak. Különös mozzanat, amikor 1995-ben egri segédpüspökként megáldotta a békefenntartó IFOR misszióba kiutazó első magyar kontingens katonáit. Kiemelkedően támogatta, hogy a Veszprémi Érsekség plébánosai, papjai kisegítő tábori lelkészi szolgálatot vállaljanak azon helyőrségekben, ahol nem volt hivatásos katonalelkész. Önzetlenségét mutatja, hogy 2007-ben átadta a piarista templomot a Veszprémben állomásozó katonáknak lelki életük elmélyítésére, hitük gyakorlására” – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette: dr. Márfi Gyula felkarolta – a zenés áhítaton is közreműködő – Légierő Zenekar – Veszprém egyházi szertartásokon, szentmiséken való részvételét is.

 

 

 

Hősi halott katonák temetése Budaörsön

Eredeti megjelenés:

https://honvedelem.hu/galeriak/hosi-halott-katonakat-temettek-el-budaorson/

Katonai tiszteletadás mellett száznyolcvan német és tizenkilenc magyar katona földi maradványait helyezték végső nyughelyre november 7-én, csütörtökön, a budaörsi német-magyar katonatemetőben. A száznyolcvan német és tizenkilenc magyar hősi halott mindegyikét Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében, illetve Rákoscsabán exhumálták. Utóbbiak közül tizenhatnak ismert a neve, mindössze három sírjára kerül „ismeretlen magyar katona” felirat.
 

 

A szövetség német elnökségi tagja, Tore May beszédében felidézte a Budapestért vívott véres küzdelem történetét, kiemelve, hogy a magyar főváros ostromának 500 ezer magyar, német és szovjet katona, valamint civil esett áldozatául. „Különleges ez a mai nap számunkra, hiszen utoljára temetünk a magyar parcellába” – fogalmazott Maruzs Roland alezredes. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Osztály Belföldi Hadisírgondozó Osztály vezetője hozzátette, hogy a temető második parcellájába – a magyar parcellába – huszonöt éve temetnek hősi halottakat. „Az ország különböző részein elesett 698 magyar katona méltó végső nyughelye ez a temető” – mondta A jelenlévők mind a német, mind a magyar parcellánál imát mondtak az elesettek emlékéért Jákob János dandártábornok, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat protestáns tábori püspöke, Takács Tamás ezredes, a szolgálat Katolikus Tábori Püspökség lelkészi kar vezetője és Barbara Lötzsch, a Budavári Német Ajkú Evangélikus Gyülekezet lelkésze vezetésével.

 

Első világháborús katonatemető felújítása és megáldása Szentesen

Eredeti megjelenés:

https://honvedelem.hu/cikk/hazai_hirek/felujitottak-a-szentesi-elso-vilaghaborus-katonatemetot/

 

A Nagy Háborúban életüket vesztett honvédek emléke előtt tisztelegtek október 29-én, kedden Szentesen. A kormányzati forrásból, a Honvédelmi Minisztérium támogatásával felújított első világháborús hősi sírkertet katonai tiszteletadás mellett avatták fel. Az első világháborúban elesett katonahősökre, átélt szenvedéseikre, emlékük ápolásának kötelességére, az ország minden lakosát érintő veszteségekre emlékeztet Szentes felújított, első világháborús hősi temetője.

 

Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára, felidézve a legendás császári és királyi 46-os és 101. gyalogezredekben, valamint a cs. és kir. 7. utász- és árkász zászlóaljban szolgált szentesi katonák hősiességét, szintén az utódok felelősségére hívta fel a figyelmet. „Több, mint száz év telt el az első világháború befejezése óta. Ennyi idő távlatában is kiemelten fontos, hogy a világégés során elesett magyar katonák emlékét ápoljuk, tisztelettel adózzunk tetteik előtt és az emlékezet helyeit megőrizzük. A magyar nemzet fiait büszkeséggel kell, hogy eltöltse katonai múltunk dicsősége. Eme büszkeség és hála kifejezésének pedig egyik legfontosabb eszköze, hogy kellő figyelmet szentelünk az elesett hősök sírjainak, neveiket őrző emlékműveknek.

A beszédek után Mészáros László alezredes protestáns kiemelt vezető tábori lelkész és Horváth Kornél főhadnagy, katolikus tábori lelkész mondott megemlékező imát.

 

 

 

 

Share

Katonai Ordinariátus - 2013 © Minden jog fenntartva