Kalendárium
Április 19. péntek
Szent György hava
Húsvéti idő 3. hét
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Jn6,52-59
Amikor Jézus Kafarnaumban az Élet Kenyerének mondta Önmagát, a zsidók vitatkozni kezdtek egymás közt, és ezt kérdezték: »Hogyan adhatja ez Testét eledelül nekünk?« Jézus azt felelte nekik: »Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia Testét, és nem isszátok az Ő Vérét, nem lesz élet tibennetek. De aki eszi az Én Testemet, és issza az Én Véremet, annak Örök Élete van, és Én feltámasztom őt az Utolsó Napon. Mert az Én Testem valóságos étel, és az Én Vérem valóságos ital.
Aki eszi az Én Testemet, és issza az Én Véremet, az Bennem marad, és Én őbenne.
Amint Engem küldött az élő Atya, és Én az Atya által élek, úgy aki Engem eszik, az is Általam él.
Ez az a Kenyér, amely az Égből szállt alá. Nem olyan, mint amit az atyák ettek és meghaltak; aki ezt a Kenyeret eszi, örökké élni fog.
Ezeket mondta Kafarnaumban, amikor a zsinagógában tanított.
Jézus valóságos ember, akinek van anyanyelve, ami áttűnik az evangéliumok szövegén, van saját népe – zsidó volt, és van otthona, Kafarnaum. Itt tanít a mai szakasz szerint, sőt nem is tanít, hanem Kinyilatkoztat.
Isten kiléte és természete miatt, az embernek egyetlen pillanat is elég, hogy visszavonhatatlan kapcsolatba kerülhessen Vele. Egyetlen pillanat is elég a megtéréshez. Azonban itt van az „idő”, mint Isten legnagyobb adománya, és ugyanakkor az egyik legnagyobb keresztünk. Mit kell tennünk a „megtérés” után? Mit kezdjünk az idő áldásával és keresztjével? „Energia” kell, hogy az ember megmaradjon a jóban, vagy ahogyan Jézus mondja, hogy „Benne maradjunk”, hiszen a megtéréssel „Beléje oltódunk”. A „köztes idő” tápláléka, ami a megtérés és a végső egyesülés – Isten és ember egyesülése a halálban – között van, Maga Krisztus, az Élet Kenyere, Akin keresztül az Atya által élhetünk, nem csak ideig-óráig, hanem Örökké.
A nyugati-kereszténység „ökumenikus problémája” ma is az, „hogyan adhatja ez Testét eledelül nekünk? Az egyes felekezetek másként és másként válaszolnak erre a kérdésre. A Katolikus Egyház hitvallása szerint „valóságosan”, tehát nem csak szimbolikusan adja Ő Magát nekünk.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1849. A nagysallói győzelem, amelyben Görgey legyőzi a császári csapatokat
1943. A varsói gettó fölkelés kezdete
2005. Joseph Ratzinger bíborost pápává választják
2006. A román parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Băsescu román államfőt
Ezen a napon született:
1793. V. Ferdinánd magyar király, osztrák császár
1828. Zsolnay Vilmos keramikusművész, nagyiparos
1885. Gózon Gyula Kossuth-díjas színészművész
1908. Harangozó Gyula Kossuth-díjas koreográfus, balettmester
1931. Ember Mária író, újságíró
Ezen a napon hunyt el:
1588. Paolo Veronese velencei festőművész
Veronában született 1528-ban Caliari néven, művésznevét később szülővárosáról kapta. Apja kőfaragómester volt, eleinte az ő nyomdokain haladt, de hamarosan a festészet felé fordult, tizennégy éves korától egy helyi festőművész, Antonio Badile tanította. Erősen hatott rá Domenico Brusasorci, majd Michelangelo és Giulio Romano.1553-ban Velencébe hívták a dózsepalota falképeinek elkészítésére Giambattista Zelotti mellé, ahol rövidesen a város sokat foglalkoztatott freskófestőjévé vált, sokat dolgozott egyházi megrendelésre, első önálló munkája a San Sebastiano-templomba készült, mennyezetfreskóján a bibliai Eszter története látható. Nagy megrendelője volt a velencei nemesség is, akiknek villáit és palotáit díszítette. Jó érzékkel festett építészeti környezetbe helyezett sokalakos bibliai jeleneteket, melynek híres példája a Kánai menyegző című óriási festménye, amely eredetileg a San Giorgio Maggiore-kolostor ebédlőjébe készült, majd Napóleon hadizsákmányaként került Párizsba a Louvre-ba. Másik ilyen1573-ban készült műve a Santi Giovanni e Paolo ebédlőjébe szánt Utolsó vacsora című alkotása, melyért az inkvizíció perbe fogta a vallásos témához nem illő szemérmetlen részletek miatt, ezért átnevezte a képet, így lett a címe Lakoma Lévi házában. Életének utolsó évtizedeiben sok festőt foglalkoztató műhelyt vezetett bátyjával és két fiával. Festményein a vallásos és mitologikus témákon a korabeli Velence mindennapjai elevenednek meg.
1882. Charles Darwin angol természettudós, biológus
Angliában, Shrewsburyben született 1809-ben. Edinburgh-ban orvosnak tanul, de nem bírja az operációk látványát, később apja kívánságára Cambridge-ben teológiai tanulmányokat folytat. Itt összebarátkozik J. S. Henslow botanikus pappal. Az egyetemen 1831-ben végez; kapóra jön számára, hogy épp akkor indul föld körüli útra a Beagle nevű háromárbocos. Henslow beajánlja a kapitánynak, hogy vigye magával. A hajó 1831. december 27-én fut ki és 1836. október 2-án tér haza. 1839-ben tagja lesz a Királyi Társaságnak. 1840-ben feleségül veszi első unokatestvérét, az erősen vallásos Emma Wedgwoodot, aki az évek során összesen tíz gyermeket szül neki. 1840-ben jelenik meg első műve, a Journal of Researches into Geology and Natural History of the Various Countries visited by H. M. S. Beagle - Beszámoló őfelsége hajója, a Beagle által meglátogatott országok geológiájára és természetrajzára vonatkozó kutatásokról, melyet később The Voyage of the Beagle (A Beagle utazása) címen többször is kiadnak. A könyv bevételéből 1842-ben házat vesz Downban, ahol (utazásait leszámítva) egész későbbi életét tölti. Összesen több, mint egy tucat könyvet ír. Evolúciós írásai közül A fajok eredete mellett Az ember származása (1871) és az 1872-es The Expression of Emotions in Man and Animals ma is közismert. Összekapcsolta a fejlődés gondolatát a fejlődés egyes okainak bizonyos elméletével (kiválasztás, a teleologikus tényezők kizárása, leszármazáselmélet). Elméletét az emberről The Descent of Man and Selection in Relation to Sex (1872) című művében alkalmazta. Kerülte a világnézeti következtetéseket; ezeket először minden kritika nélkül követői (különösen E. Haeckel, Th. Huxley) tették meg. Meggyőződése szerint agnosztikus volt. A Westminster apátságban nyugszik. A fajok eredete című művét így fejezi be: Érdekes dolog megállni egy kuszán benőtt part mellett, amelyet sokféle növény borít, madarak dalolnak a bokrokban, a levegőben rovarok röpködnek, és férgek másznak a nedves földben, és eltűnődni azon, hogy mindezeket a finom gonddal szerkesztett formákat, amelyek annyira különbözők, és amelyek oly bonyolult módon függnek egymástól, egytől egyig olyan törvények hozták létre, melyek ma is működnek körülöttünk. Ezek a törvények pedig, a legtágabb értelemben véve, nem mások, mint a növekedés, a szaporodás, az öröklés (ami majdhogynem szükségszerűen következik a szaporodásból), a változékonyság (amely az életkörülmények közvetlen és közvetett hatásától, valamint a használattól és a nemhasználattól függ), az olyan nagyfokú szaporodási sebesség, amely a létért folyó küzdelemhez vezet; és mindezek következtében a természetes kiválasztás, amelyből a jellegek szétválása és a kevésbé fejlett formák kipusztulása adódik. Így a természetben folyó harcból, éhségből és halálból közvetlenül az elképzelhető legmagasztosabb eredmény: a magasabbrendű állatok létrejötte következik. Felemelő elképzelés ez, amely szerint a Teremtő az életet a maga különféle erőivel együtt eredetileg csupán néhány, vagy csak egyetlen formába lehelte bele, és mialatt bolygónk a gravitáció megmásíthatatlan törvényét követve keringett körbe-körbe, ebből az egyszerű kezdetből kiindulva végtelenül sokféle, csodálatos és gyönyörű forma bontakozott ki – és teszi ma is.
1937. Vaszary János festőművész
1967. Konrad Adenauer német politikus, szövetségi kancellár
2005. Nagy László Európa-bajnok műkorcsolyázó
2006. Velenczey István Jászai-díjas színész, színházigazgató
