Főoldal / Hírek / Kalendárium

Kalendárium

 

decemberszerda
1
Advent 1. hete

2021. december 1. szerda

Karácsony hava

Advent 1. hete

Az MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai Ezred csapatünnepe

 

„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Mt 15,29-37
Jézus ezután eltávozott onnan, és elment a Galileai tenger mellé. Fölment a hegyre és ott leült. Nagy tömeg jött oda Hozzá, velük együtt sánták, vakok, nyomorékok, némák és sok másféle beteg. Letették őket a lábaihoz, Ő pedig meggyógyította őket. A tömeg csodálkozott, amikor látta a némákat beszélni, a bénákat meggyógyulni, a sántákat járni, a vakokat látni, és magasztalták Izrael Istenét.
Ezután Jézus magához hívta tanítványait és azt mondta nekik: „Sajnálom a tömeget, mert íme, már három napja velem vannak és nincs mit enniük. Nem akarom őket étlen elbocsátani, nehogy ellankadjanak az úton.” A tanítványok ezt felelték Neki: „Honnan lenne a pusztaságban annyi kenyerünk, hogy jóltartsunk ekkora tömeget?” Jézus megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Azt felelték: „Hét, és néhány apró halunk.” Erre megparancsolta a tömegnek, hogy telepedjék le a földre. Azután fogta a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megszegte, és odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a tömegnek. Ettek mindannyian, és jóllaktak. A megmaradt darabokat felszedték, hét tele kosárral.

Érdemes elolvasni Izaiás próféta mai részletét, amely megfogalmazza az ószövetségi nép várakozásait, s ezek beteljesedését Jézus tetteiben, Aki jóllakatja a tömeget és van hatalma az éhséget elvenni. Mindez, a fizikai kenyér, ugyan csak előképe az Eucharisztiának, ami a lelki éhséget tölti be, mégis, az adventi időben fontos látni, hogy az Isten ígéretei hogyan teljesülnek be Jézus működésében.
Izaiás írja: „Íme, a mi Istenünk Ő, Benne reméltünk, hogy megszabadít minket. Ő az Úr, Benne reméltünk, ujjongjunk és örvendezzünk szabadításán! Mert az Úr keze nyugszik ezen a hegyen.” (Iz25,9-10). Ezért hangsúlyozza Máté, aki olyanoknak írta evangéliumát, akik jól ismerték ezeket a jövendöléseket, hogy a kenyérszaporítás „a hegyen” történt. Jézus tettei igazolják, hogy Ő az, Akinek el kell jönnie.
Fontos eleme a történetnek, hogy Jézus előbb a tanítványoknak adja a kenyereket és a halakat, s ők lesznek azok, akik kiosztják azt a népnek, csakúgy, mint ahogyan ez az Eukarisztia esetében is történik, s erre az eucharisztikus vonásra utal, hogy a „maradékot” gondosan összeszedik.
Az Újszövetségben a „testi” mindig a „lelkiért” van, arra utal, így a jóllakás is a lelki „betöltődést” mutatja, ami majd Jézus által történik az Ő Teste és Vére által.

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

Ezen a napon történt:
1848. A Kosztolányi Móric vezette sereg lerombolja a magyarfavi hidat.
1879. Vörösmarty Mihály "Csongor és Tünde" című színművének ősbemutatója a Nemzeti Színházban.
1893. Arany Dániel megalapítja a Középiskolai Matematikai Lapokat.
1906. Budapesten megnyílik a Szépművészeti Múzeum. Legnagyobb művészeti gyűjteményünk a Nemzeti Múzeum Képtárán és az Országos Képtáron alapul, melyek anyaga Pyrker János egri érsek gyűjteményéből, az állam által megvett Esterházy-képtárból, az 1872-ben Ipolyi Arnoldtól kapott képekből és a bécsi császári gyűjtemény 1772-ben Pozsonyba, majd Budára került, s Kossuth által köztulajdonba vett festményeiből állt. A gyűjtemények összevonását az Országos Képtárat gyarapító Pulszky Károly javasolta, az egyesítést a millennium idején, az 1896. évi VIII. tc. írta elő. A 12 ezer négyzetméteres telket, ahol korábban a Feszty-körkép bemutatására épült Rotunda pavilon állt, a főváros ingyen adta. Az épületre 1898-ban kiírt pályázatot Petz Samu nyerte, de a munkálatok két évvel később a második helyezett Schickedanz Albert és Hercog Fülöp Ferenc tervei alapján kezdődtek Először a neoreneszánsz stílusú képtárszárny, majd a neoklasszicista előépület készült el. Az építkezést aKammerer Ernő irányította, aki 1901-14 között az intézmény első igazgatója is volt. Az épületet 1906. december 1-jén I. Ferenc József jelenlétében avatták fel, majd december 5-én a közönség előtt is megnyitották.
1906. Párizsban megnyílik a világ első mozija (Cinema Omnia Pathe).
1918. Kolozsváron megalakul a Székely Hadosztály
Az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezés miatt Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére hozták létre, a Kolozsvári Hadosztály együtt maradt törzséből (38. magyar hadosztály székely katonái), amelyhez csatlakoztak a Kratochwill Károly parancsnoksága alatt Erdélyben szerveződött alakulatok. A létszám: 400 tiszt és 4000 közlegény. A hadosztály parancsnoka Kratochwill Károly, vezérkari főnöke Siménfalvy Károly vezérkari őrnagy lett. 1918. december közepén 1700 katonát számlált, de csak 600 lőfegyverrel rendelkezett. Később a létszám meghaladta a 12000 főt.
1918. A románok gyulafehérvári nagygyűlése, amelyen kinyilvánítják igényüket Erdély Romániához való csatolására
1918. Megalakul a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság
1925. A budapesti Rákóczi úton felavatják az első rádióstúdiót, mellyel megkezdődik a Magyar Rádió rendszeres műsorsugárzása az 546 méteres középhullámon
1946. Megjelenik az „Élet és Tudomány” című folyóirat első száma Szent-Györgyi Albert beköszöntőjével
1956. „Nemzetőr” című emigráns folyóirat alapítása
1958. Kivégzik Angyal Istvánt, a Tűzoltó utcai felkelők vezetőjét és a Péterfy utcai kórház ellenállóját. Angyal István 1928. október 14-én született Magyarbánhegyesen (Csanád vármegye), zsidó családban, édesapja Angyal Iván kisiparos, édesanyja Stern Júlia. Szülei elváltak, nevelőanyjaSándor Berta. Testvére: Angyal Teréz és Angyal Vera. Hat elemi és négy polgári osztályt végzett Magyarbánhegyesen, Eleken és Békéscsabán, de származása miatt nem tanulhatott tovább. Magyarország megszállása után, a németek anyjával és Teréz nővérével együtt Auschwitzba hurcolták 1944-ben, ahonnan csak ő tért vissza (Teréz nővérét, szökési kísérlete miatt, nyilvánosan felakasztották). A világháború után, Budapesten érettségizett 1947-ben, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–történelem szakon tanult 1947–49-ben. A Rudas László által elindított Lukács-vitában a megtámadott filozófus mellé állt, ezért – különösen Andics Erzsébet nyomására – eltávolították az egyetemről. A Budapesti Építőipari Lakatos Vállalat építőipari vasbetonszerelője lett, (1951-ben vasbetonszerelői képesítést szerzett), dolgozott Sztálinváros (Dunaújváros) és a Sztálin Vasmű építésénél 1955-ig, majd az Építőipari Vállalat Autóközlekedési Főosztálya, (később Budapesti Útfenntartó Vállalat) művezető technikusa, építésvezetője. Vasbetonszerelőként sztahanovista oklevelet és Kiváló Munkás kitüntetést kapott. Budapesten a Nagyvárad tér közelében lakott családjával, gyakori vendég volt Gáli József, Galgóczi Erzsébet, Fejes Endre, Balázs Éva, később Csongovai Per Olaf, Eörsi István. A társaság az ő vezetésével rendszeresen értékelte a belpolitikai eseményeket, sokszor hangsúlyozva egy új szocialista forradalom szükségességét. 1956 júliusában tagja lett a Petőfi Körnek. Az 1956-os forradalom kitörésétől részt vett az eseményekben. Csatlakozott a Tűzoltó utcai–Berzenczey utcai fegyveresekhez, a felkelőcsoport október 28-án parancsnokává választotta. Megbeszéléseket kezdeményezett és tárgyalt Nagy Imrével, Janza Károllyal, Münnich Ferenccel. A forradalom fő céljának egy antitotalitárius, demokratikus, idealizált szocialista rendszer megteremtését tekintette. November elejéig többször fölkereste Kádár Jánost abban bízva, hogy mint a párt első titkára a felkelők élére áll és átveszi a forradalom vezetését. A szovjet intervenció után is hitt a tiszta forradalomban, úgy vélte, hogy felkelőcsoportjuk az igazi szocialista forradalmat kívánja megvalósítani. November 8-ig harcolt a túlerő ellen, majd a Péterfy Sándor utcai Kórházban röplapokat készített és terjesztett a törvénytelen kormány ellen. Többször próbált kapcsolatba lépni Kádárral, akit ugyanakkor már első számú felelőssé tett a kialakult helyzetért. A kórházban tartóztatták le november 16-án. Fő utca–Gyorskocsi utcai fogdában írta meg emlékiratait november 17–25. között, amelyet később több „önvallomással“ egészített ki. A Népbíróság B. Tóth Matild vezette különtanácsa a Markó utcában mint elsőrendű vádlottat Eörsi István másodrendű vádlottal izgatással vádolta. Ügyét később 1957. május 14-én elkülönítették Eörsi és társai perétől. Kitartott amellett, hogy 1956 szocialista forradalom volt, az eseményekben résztvevők a szocializmus megtisztításáért küzdöttek, azokért a célokért, amelyekért egykor Kádár János is küzdött; követelte Kádár János tanúként való meghallgatását. Perében később rajta kívül Szirmai Ottó és Széll Sándor lettek a fő vádlottak. Első fokon a Fővárosi Bíróság Tutsek Gusztáv tanácsa 1958. április 17-én, másodfokon a Fővárosi Bíróság Cieslár Viktor tanácsa ítélte halálra november 27-én. Nem kért kegyelmet. Budapesten a Kisfogházban (X. kerület Kozma utca 13.) végezték ki. A Rákoskeresztúri Újköztemetőben, a 301-es parcellában temették el. Az 1956-os forradalom utáni szocialista rendszer az „ellenforradalom“ meghatározó személyiségeként tartotta számon, mint a felkelők legvérengzőbb csoportjának vezetőjét. A rendszerváltozás előtt Balaskó Jenő balladát írt róla (Angyal Pista balladája, 1988). Először Eörsi István írt róla 1985-ben, s közölte le először búcsúlevelét. Az első életrajzot Lukácsy András írta róla (Felismerem-e Angyal István?, 1990; Angyal szállt le Budapestre, 2. kiadás, 2006). Önvallomásait Eörsi László közölte először egy folyóiratban, majd az Angyal István című, életrajzát feldolgozó monográfiában. Lugossy István Angyal István – Tűzoltó utca 1956 címmel dokumentumfilmet rendezett életéről. A forradalom 50. évfordulóján, a Budapesti Kamaraszínház bemutatta Kornis Mihály Kádárné balladája című színművét.
1989. Mihail Gorbacsov és II. János Pál pápa találkozója Vatikánban

Ezen a napon született:
1785. Döbrentei Gábor író, műfordító, szerkesztő
1792. Nyikolaj Lobacsevszkij orosz matematikus
1800. Vörösmarty Mihály író, költő
1919. Bánáthy Béla magyar származású amerikai rendszertudós
1923. Szusza Ferenc labdarúgó, edző
1933. Ozsváth Károly műszerész, az 1956-os forradalomban való részvétele miatt kivégezték

Ezen a napon hunyt el:
1916. Boldog Charles de Foucauld francia katolikus pap, szerzetes, hittérítő, mártír
1918. Kaffka Margit írónő, költőnő
1974. Zilahy Lajos író
1979. Muszlay Lajos olimpiai bronzérmes, világbajnokvívó

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva