Kalendárium
Április 27. szombat
Szent György hava
Húsvét 4. hete
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Jn 14,7-14
Az Utolsó-vacsorán Jézus így szólt tanítványaihoz: „Ha Engem megismertetek volna, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és látjátok Őt.”
Ekkor Fülöp kérte Őt:» Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!«Jézus így válaszolt neki:» Annyi idő óta veletek vagyok, és nem ismertél meg Engem, Fülöp? Aki Engem látott, látta az Atyát is. Hogyan mondhatod hát: „Mutasd meg nekünk az Atyát”? Nem hiszed, hogy Én az Atyában vagyok, és az Atya Énbennem? Az Igéket, amelyeket Én mondok Nektek, nem Magamtól mondom, hanem az Atya, aki Bennem lakik, Ő cselekszi a tetteit. Higgyetek Nekem, hogy Én az Atyában vagyok, és az Atya Énbennem. Ha másért nem, hát legalább a tetteimért higgyetek.
Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz Bennem, ugyanazokat a tetteket viszi majd végbe, amelyeket Én teszek, sőt nagyobbakat is tesz majd azoknál, mert Én az Atyához megyek. Bármit kértek az Én Nevemben, megteszem azt, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban. Ha valamit kértek Tőlem az Én Nevemben, megteszem azt.
Annyi mindent szeretnénk látni, hallani. Bevett reklámfogássá vált, hogy valamit azzal kívánnak eladni nekünk, hogy „új”. A szentírási eredetű mondás szerint „viszket a fülük, hogy újdonságot halljanak” (vö. 2Tim4,3-4), ami nagy kísértése a mai kor emberének. Fülöp apostol kérése, hogy „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!”, a hívő ember alapállását tükrözi. Nem ezt vagy azt akarunk látni, megszerezni, birtokolni, hanem az Atyát látni. Ez pedig csak Jézus Krisztus által történhet meg, hiszen Ő az Atya ismerete, ikonja.
Jézus fontos értelmezési kulcsot ad „Önértelmezéséhez”, Saját kilétének fölismeréséhez, ez pedig a tetteinek sora. Jézus tetteit, csodáinak tényét ellenfelei sem vitatták, csak azok eredetét, jelentését. Jézus úgy értelmezi tetteit, mint amelyek az Atyával való egységét, azaz Isten-mivoltát igazolják.
Jézus befejező szavai az isteni tekintély formulájával kezdődnek. A „bizony, bizony mondom nektek”, eredetileg így található az Újszövetségben: „Amén, Amén legó hümin”. Az ősegyház kezdettől az ima lezárásaként, mintegy az elköteleződés nyomatékaként használta az Amen formulát. Az Ószövetségtől kezdődően az Isten megnyilatkozásainál az Amen szó a beszéd elején található, mint Saját tekintélyének kinyilatkoztatása. Jézus ezzel az isteni öntudattal mintegy „gebinbe” adja a „csodatévő hatalmat” azoknak, akik Benne hisznek. Ez Szűz Mária, és a szentek csodatévő hatalmába vetett hitünk alapja, akik a Jézusba vetett hit erejével cselekszenek.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1735. Fegyvert fogtak a parasztok a Békés megyei Szentandráson, hogy felszabadítsák a Tiszántúlt, majd az egész országot
1795. Felségsértés és hazaárulás címén halára ítélték Budán a magyar jakobinusmozgalom vezetőit: Martinovics Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Laczkovics Jánost, Sigray Jakab grófot és Szentmarjay Ferencet
1849. Noszlopy Gáspár népfölkelést hirdet Somogy megyében
1893. Rudolf Diesel német mérnök ismertette a dízelmotor elméletét
1940. Himmler parancsa nyomán koncentrációs tábort létesítenek a lengyelországi Auschwitzban (Oswiecim)
1992. Szerbia és Montenegró megalakítja az új Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot
Ezen a napon született:
1791. Samuel Morse amerikai festőművész, feltaláló
1820. Herbert Spencer angol filozófus
1866. Szamossy László zenész, festőművész
1881. Galántai és fraknói gróf Eszterházy Móric politikus, miniszterelnök. Pusztamajkon látta meg a napvilágot, édesapja Esterházy Miklós. Tanulmányait a budapesti és az oxfordi egyetemen végezte, ahol megismerte Lord Halifaxot, Anglia későbbi külügyminiszterét, akihez szoros barátság fűzte. Az egyetem elvégzése után hosszabb utazást tett Európában és Észak-Amerikában. 1905-ben kapcsolódott be a politikai életbe, amikor örökös jogon a főrendiház tagja lett. 1906-ban az Andrássy Gyula gróf lemondásával megüresedett tőketerebesi kerületben független 67-es programmal szerzett mandátumot, ahol 1910-ben és 1918-ban is képviselő lett. Az I. világháborúban, mint önkéntes harcolt a szerb, illetve az orosz fronton a 9. huszárezred tartalékos főhadnagyaként. 1917-ben előbb tartományi századossá nevezték ki. A Ferenc József halála után trónra lépő IV. Károly 1917 június 8-án felkérte kormányalakításra. Kormányába Andrássy hívei kerültek, de a mérsékelt ellenzék másik két pártja egy-egy, valamint a baloldali ellenzék is két tárcát kapott. A kormány június 21-én mutatkozott be a képviselőházban. Célkitűzései, elsősorban a szociális reformok és a választójog kiterjesztése, zátonyra futottak, így a kabinet csakhamar válságba sodródott, ő pedig augusztus 19-én benyújtotta lemondását. A kormányát követő Wekerle-kabinetben 1918. január 25-től május 8-ig tárca nélküli miniszter és rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezetésével bízták meg. A Tanácsköztársaság alatt a csákvári földműves iskolát vezette, a proletárdiktatúra bukása után visszavonultan gazdálkodott. A politikába 1931-ben tért vissza, amikor a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt színeiben jelöltséget vállalt a tapolcai kerületben, ahol meg is választották. Széleskörű bel- és külföldi publikációival keltett feltűnést, pártjában már a kezdetekben nagy tekintélyre tett szert. 1939-44 között az Egyesült Keresztény Párt képviselőjeként a Magyar Élet Pártjának Zala vármegyei listájáról jutott be a Képviselőházba. Mindvégig ellenezte Magyarország háborús részvételét, támogatta Kállay Miklós II. világháborúból történő kiugrási politikáját. 1944 szeptemberében ott volt a koronatanácson, melyen a háborúból való kilépést határozták el, amit Horthy október 15–én proklamált. Decemberben a Gestapo letartóztatta, a Margit körúti katonai fogházban és Sopronkőhidán raboskodott. 1945 februárjában a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan szeptemberben térhetett haza, mely után vállalt közéleti szereplést. 1951-ben családjával és idős édesanyjával együtt a kommunisták a fővárosból a Nógrád megyei Hortra telepítették ki. 1956-ban lányával Bécsbe emigrált, ahol oaz unokaöccse által felajánlott egyik Esterházy-kastélyban élte le hátralévő éveit; 1960-ban hunyt el.
1891. Szergej Prokofjev orosz zeneszerző
Ezen a napon hunyt el:
1521. Ferdinand Magellan portugál felfedező
1861. Palóczy László liberális reformpolitikus, Borsod vármegye országgyűlési követe
1902. Nemeskéri Kiss Miklós honvéd ezredes
1928. Alpár Ignác műépítész
