„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Lk 6,12-19
Történt pedig azokban a napokban, hogy Jézus kiment a hegyre imádkozni, és az egész éjszakát Isten imádásában töltötte. Másnap magához hívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt. Ezeket elnevezte apostoloknak: Simont, akit Péternek is nevezett, és Andrást, a testvérét, valamint Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást, Jakabot, Alfeus fiát és Simont, akit Zelótának neveznek, Júdást, Jakab fiát, és iskarióti Júdást, aki áruló lett.
Majd lement velük és megállt egy sík helyen. Vele volt tanítványainak egy nagy csoportja és hatalmas népsokaság egész Júdeából, Jeruzsálemből, Tírusz és Szidon tengermellékéről, akik eljöttek, hogy hallgassák Őt és meggyógyuljanak betegségeikből. Akiket pedig tisztátalan lelkek gyötörtek, meggyógyultak. Az egész tömeg érinteni akarta Őt, mert erő áradt ki Belőle, és meggyógyította mindnyájukat.
Azt látjuk, hogy Jézus életének minden nagy pillanata előtt egyedül imádkozik, együtt van az Atyával. Így történt nyilvános működése kezdetén, vagy szenvedése előestéjén is, és most is, hogy tanítványokat választ. (Nem azért választja ki Júdást, hogy az elárulja Őt, hiszen ez manipuláció lenne, hanem annak ellenére is kiválasztja, hogy előre tudja az árulás tényét.)
Jézus viselkedése modell a hívő ember számára: azt akarjuk tenni, amit Ő tett. Ez érvényes az emberekkel való kapcsolatára és az Atyához való viszonyára is. Az életünk jelentős pillanataiban időt kell szánnunk az imára, az Atyával való „egyeztetésre”.
Ugyanakkor a kortársak, a tömeg viselkedése is követendő: látják, „észre-veszik”, tudatosítják magukban Jézus tetteit, és érinteni akarják, mert az Üdvösségükre van. A Szentírás szerint Jézusból „dünamisz”, azaz erő áradt ki, ami meggyógyította őket. Mi is testi-lelki gyógyulásunkra keressük és akarjuk érinteni Őt.
A részlet a Lukács-féle „Hegyibeszéd” bevezetője, ami határozottan „sík” helyről beszél, mutatja, hogy Máténál a „hegynek” teológiai jelentése van, mivel nála Jézus az „új Mózes”, aki új törvényt ad a hegyen. Lukácsnál is a következő rész tartalmazza az Isten és emberszeretet megújított normáit, az „evangéliumi etikát”.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1846. Elias Howe szabadalmaztatta a varrógépet.
1849. A komáromi várőrség Hetény mellett megtámadja az oroszokat, de kénytelen visszavonulni.
1900. Protektorátusnak nyilvánítják a német gyarmatokat.
1913. Megnyitják az első fizetős autópályát az Egyesült Államokban.
1919. Az antant hatalmak aláírják Ausztriával a békeszerződést a franciaországi St. Germain en Laye kastélyában. Ennek értelmében Ausztria elismeri Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia és Jugoszlávia függetlenségét. A Lajta-bánság Burgenland néven Magyarországtól Ausztriához kerül.
1939. Kanada hadat üzen Németországnak.
1943. A német csapatok megszállják Rómát.
1944. Megkezdődik Székelyföld kiürítése.
1967. A gibraltári lakosok a választásokon Nagy-Britannia fennhatóságát ismerik el Spanyolország helyett.
1974. Bissau-Guinea elszakad Portugáliától, és kikiáltja függetlenségét.
1977. Az utolsó guillotine általi kivégzés Franciaországban.
1981. Bemutatják Pablo Picasso Guernica c. freskóját a spanyolországi (baszkföldi) Guernica városban.
1985 Magyarország szerződést ír alá, melynek értelmében 1986-tól Forma–1-es autóverseny-futamokat rendezhet.
Ezen a napon született:
1659. Pálffy Miklós gróf, országbíró, hadvezér, Győr 1598-as visszavívója
1659. Henry Purcell angol zeneszerző
1695. Johann Lorenz Bach német zeneszerző
1855. Robert Johann Koldewey német építész, régész, az ókori Babilon feltárója
1860. Márkus Emília színésznő, a Nemzeti Színház örökös és tiszteletbeli tagja
1866. Jeppe Aakjaer dán költő, író
1882. Gellért Oszkár magyar költő, újságíró, szerkesztő, Kossuth-díjas
1903. Szádeczky-Kardoss Elemér geológus, geokémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja
1936. Fülöp Mihály kétszeres világbajnok tőrvívó
Ezen a napon hunyt el:
1382. I. Lajos (Nagy Lajos) magyar és lengyel király (Károly Róbert fia)
1716. Pápai Páriz Ferenc orvosdoktor, az első magyar nyelvű orvosi könyvek összeállítója
1849. Lederer Ignác császári és királyi tábornagy. Fiatalon belépett a császári hadseregbe és részt vett a Franciaország elleni háborúkban. Katonai képességeinek köszönhetően gyorsan haladt előre a ranglétrán, 1809-ben vezérőrnaggyá léptették elő, majd megkapta a Katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztjét. 1830-ban lovassági tábornokká, 1848 elején tábornaggyá és budai főhadparancsnokká nevezték ki. Előzőleg is gyakran tartózkodott Magyarországon, ezért 1840-ben magyar honosságot is kapott. 1848. április 18-án a minisztertanács küldöttségének nem engedte meg a fegyvertár átvizsgálását, és megtagadta a nemzetőrség felfegyverzéséhez kért fegyverek kiadatását. A pesti egyetemi ifjúság ezért május 10-én várbeli lakása előtt – a korban szokásos tiltakozási formával – macskazenével tüntetett az eljárás ellen. Léderer a tüntetőket katonai karhatalommal szétverette. A következő nap vizsgálat indult ellene, ami elől titokban Bécsbe távozott. 1848. július 1-jén, néhány hónappal halála előtt nyugdíjazták.
1958. Gsell János vegyész