Kalendárium

 

februárcsütörtök
2
Évközi idő 4. hét

Február 2. csütörtök

Böjtelő hava

Évközi idő 4. hét

Urunk bemutatása a Templomban - Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe:

 

„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Lk 2,22-40
Mikor pedig elteltek a tisztulás napjai, Mózes törvénye szerint felvitték Őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, mint az Úr törvényében írva van: »Minden elsőszülött fiúgyermek az Úrnak legyen szentelve« [Kiv13,2. 12;], és hogy áldozatot mutassanak be, amint az Úr törvénye mondja: »Egy pár gerlicét vagy két galambfiókát« [Lev12,8;].
Élt pedig Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfiú, aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt benne. A Szentlélek kijelentette neki, hogy halált nem lát, amíg meg nem látja az Úr Felkentjét. Ekkor a Lélek ösztönzésére a templomba ment. Amikor szülei bevitték a gyermek Jézust, hogy a törvény szokása szerint cselekedjenek vele, karjaiba vette Őt, és Istent magasztalva így szólt:
»Most bocsátod el, Uram, szolgádat
a Te igéd szerint békességben,
mert látták szemeim
a Te megváltásod [Iz40,5;],
melyet minden nép
színe előtt készítettél [Iz52,10;],
világosságul a pogányok megvilágosítására [Iz42,6; 49,6;]
és dicsőségére népednek, Izraelnek« [Iz46,13;].
Apja és anyja csodálkoztak mindazon, amit Róla mondtak. Simeon megáldotta őket, anyjának, Máriának pedig ezt mondta: »Íme, sokak romlására és feltámadására lesz Ő Izraelben; jel lesz, melynek ellene mondanak; és a te lelkedet tőr járja át -- hogy nyilvánosságra jussanak sok szív gondolatai.«
Volt egy Anna nevű prófétaasszony is, Fánuel leánya, Áser törzséből. Nagyon előre haladt már napjaiban, miután férjével hét esztendeig élt szüzessége után; nyolcvannégy éves özvegy volt, és nem vált meg a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgált ott éjjel és nappal. Ő is odajött ugyanabban az órában, dicsérte az Urat, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Izrael megváltását. Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek Galileába, az ő városukba, Názáretbe. A gyermek pedig növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt Vele.
Negyven nap telt el Jézus születése óta, s ma a „Találkozás ünnepe” van, ahogyan a keleti-egyházakban nevezik ezt a napot. A szent öregek a Templomban találkoznak a gyermek Jézussal, a világosságra várók a Világossággal (innen van a gyertyaszentelés hagyománya), az Ószövetség az Újszövetséggel. Az összetartozók össze is nőnek. A keresztény hit egyik alappillére az, hogy a két szövetség szorosan összetartozik, egymásra épül, és egymás nélkül értelmetlenek és érthetetlenek. „Az Ószövetség értelme az Új-ban tárul föl, az Újszövetség viszont az Ó-ban gyökerezik.”(Szt. Ágoston)
Látszólag Simeon veszi kézbe az Újszülöttet, valójában azonban Ő tartja az öregembert, aki búcsúzik az élettől, hiszen már meglátta a neki tett Isten-i ígéret beteljesülését.. Mindig így van ez, azt hisszük mi teszünk valamit Istenért, pedig mindig Ő az, aki előbb cselekszik. Simeon minden vágya és reménye Krisztusban, a Megtestesültben teljesedett be. Ha Rá irányulnak vágyaink a miénket is beteljesíti.
Simeon imáját érdemes megtanulni, hiszen akár esti imának, akár Szentáldozás után is pontos szavai vannak, és a halálunk óráján is.

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

Ezen a napon történt:
1653. Nieuw Amsterdam a mai New York megalapítása
1943. Sztálingrádnál a bekerített 6. német hadsereg leteszi a fegyvert
1957. Kádár János salgótarjáni beszédében Nagy Imrét ellenforradalmi felkelés szításával vádolja, és árulónak nevezi
1958. A Szentszék kiközösíti Beresztóczy Miklós, Horváth Richárd és Máté János béke-papokat, akik országgyűlési képviselők lettek. A Zsinati Kongregáció rendelkezéséről a hazai újságok hallgattak, az Új Ember sem számolhatott be róla. Beresztóczy Miklósnak, Horváth Richárdnak és Máté Jánosnak azt rótta fel a Vatikán, hogy a több mint fél évvel korábban kiadott „egyházi tilalom ellenére folytatták politikai működésüket. Nevezettek nem bírhattak semmiféle egyházi hivatalt és javadalmat, szentségeket nem szolgáltatathattak ki, nem járuttnak szentségekhez. A gúnynevükön csak békefejedelmekként vagy békészként emlegetett országgyűlési képviselő papok szimbólumai voltak a klérus hatalomhoz igazodó, a kommunista állammal mindenáron együttműködést kereső részének. Ők irányították az 1950 nyarán alakult békepapi mozgalmat, amit az ötvenhatos forradalom idején a szabadlábra került Mindszenty hercegprímás gyors és radikális intézkedésekkel számolt fel. Ezek egy része még a budai prímási palotában keletkezett, a november 4-ei második szovjet invázió után pedig az amerikai követségről juttatta ki utasításait. November 5-én felfüggesztette papi hivatása gyakorlásától Beresztóczy Miklóst, további 11 békepapot pedig eltávolított Budapestről. A döntéseket Szabó Imre segédpüspök, budapesti helynök személyesen továbbította az érintetteknek. A prímással egy időben lépett a Vatikán is. Egyrészt 10 helynököt és 11 irodaigazgatót váltott le tisztségéből, mert pozíciójukba erős állami nyomásra kerültek. Egyúttal kiközösítéssel fenyegette meg azokat, akik ilyen pozíciót állami segítséggel elfoglalnak, külön említve a „törvényes egyházi hatóságok ellen működő” volt ciszterci békepapot, Horváth Richárdot. A kommunista vezetés meghosszabbított karja, az Állami Egyházügyi Hivatal (amelyet 1956 decemberében megtévesztő manőverként megszüntettek, majd ideiglenesen a Művelődési Minisztérium alá rendelve nyomban újjászerveztek) természetesen nem ismerte el az új dispozíciókat. A következő hónapokban a magyar püspöki kar – amelyet Mindszenty József távollétében a rangidős, a börtönből ötévnyi fogság után 1956-ban szabadult Grősz József kalocsai érsek vezetett – két tűz közé került. Meggyőződése szerint a Vatikán útmutatását követte volna, ám ezt a merevebbé váló, egyre inkább a Rákosi-rendszer viszonyait idéző körülmények között nem tudta, de nem is merte megtenni. Sajátos csellel próbálták kivédeni az egyházat korábban végzetesen megosztó békepapi mozgalom újjáélesztését akaró, egyre erőszakosabb állami igényt is. A püspöki kar 1957 tavaszán maga alapított testületet Opus Pacis (A béke műve) néven, így kívánva ellenőrzése alá vonni minden leendő „békemozgalmi” törekvést. A lépéssel sem a kommunista hatalom, sem a Szentszék nem volt elégedett, az előbbi reakciós aknamunkával, az utóbbi túlzott engedékenységgel vádolta a magyar egyházvezetést. A Szentszék július 16-án dekrétumot küldött Grősz Józsefnek, amelyben „az egyházi személyeket a fenti országban minden politikai tevékenységtől büntetés terhe mellett eltiltja”. A vonakodók, az engedelmességet megtagadók pedig „magával a tettel ipso facto, a Szentszéknek különleges módon fenntartott kiközösítésbe esnek”. Az érintetteknek a kihirdetéstől számított egy hónapon belül le kellett mondaniuk az állam bizalmából viselt tisztségükről. Mindez egyértelműen a három papképviselőre, Beresztóczyra, Horváthra és Máthé Jánosra vonatkozott. A dekrétumról előbb értesült a Belügyminisztérium, mint a kalocsai érsek, a BM-ben nemcsak felbontották a hivatalos üzenetet, hanem meg is tiltották a továbbítását Grősznek. A vatikáni intézkedés ellensúlyozására augusztus elején az Egyházügyi Hivatal nyolcnapos határidőt szabva ultimátumot adott az esztergomi főegyházmegyét Szabó Imre lefogása óta irányító Endrey Mihály püspöknek, pontosan előírva, hogy a vezető békepapokat milyen beosztásba kell helyeznie. Endrey kitérő választ adott, ám miután szeptember 6-án a dekrétumot a Vatikán hivatalos lapjában, az Acta Apostolicae Sedisben is kihirdették, októberben szembemenve a diktatúra elvárásával, hivatalos levélben mentette fel lelkipásztori beosztásuk alól Beresztóczyékat. Róma ragaszkodott a korábban elrendelt szankciókhoz. Az engedelmességet megtagadó, a parlamenti mandátumáról le nem mondó három pap kiközösítése 1958 februárjában valósult meg. Az érintettek közül Máthé János visszaadta képviselői helyét, Beresztóczy a Parlament tagja maradt, de tartózkodott a papi feladatoktól, a szentségekhez sem járult, „csak” a Fő utcai Szent Ferenc sebei templom igazgatói posztját őrizte meg. Horváth Richárd zavartalanul végezte tovább a papi feladatokat. Az újjászerveződő katolikus békemozgalomban az egyházból kiközösített Beresztóczy és Horváth továbbra is vezető szerepet játszott, 1958 áprilisában ökumenikus egyházi küldöttséggel a Szovjetunióba látogattak, élményeikről nyilatkozatokban számoltak be. A hazai egyházi vezetés végleges megtörésétől már csak néhány lépés választotta el Kádárékat. 1958 szeptemberében Endrey püspököt lemondatták az esztergomi egyházmegye vezetéséről, majd rövidesen kényszerlakhelyre költöztették. A feladatát átvevő Schwarz-Eggenhofer Artúr némi nyomás után beleegyezett, hogy a vatikáni dekrétummal szembemenve a két exkommunikált békepap a közeledő választásokon újból mandátumot vállaljon. 1971-ben a Szentszék a szocialista országokkal az együttműködést kereső Ostpolitik jegyében feloldotta a kiközösítést. Beresztóczy 1973-ban, Horváth Richárd 1980-ban hunyt el. A békepapi mozgalom, a nyolcvanas évek elejére kifulladt, 1989-ben feloszlott.
1988. Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke Bécsben sajtótájékoztatót tart az állam és az egyházak kapcsolatáról. Elmondja: nem merült fel annak szükségessége, hogy a magyar kormány rendes diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Vatikánnal. Arról is szól, hogy a II. világháborúig fennállott valamennyi szerzetesrend működésének engedélyezéséről nincs szó. Újságírók felvetik Mindszenty József bíboros rehabilitációjának kérdését. Az államtitkár kijelenti: Mindszenty bíboros politikai tevékenységének megítélésében nincs változás.

Ezen a napon született:
1754. Charles-Maurice de Talleyrand francia politikus, diplomata
1882. James Augustine Aloysius Joyce ír származású angol nyelvű író, költő

Ezen a napon hunyt el:
1871. Báró Eötvös József író, miniszter
1907. Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus, az elemek periódusos rendszerének kidolgozója
1920. Szinyei Merse Pál festőművész
1932. Árkay Aladár műépítész, iparművész, festőművész
1960. Huszka Jenő zeneszerző
1999. Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművész
2003. Gál József világbajnok birkózó

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva