Kalendárium
Április 20. szombat
Szent György hava
Húsvéti idő 3. hét
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Jn 6,60-69
Amikor az Élet Kenyeréről szóló szavait meghallották, a tanítványai közül sokan azt mondták: »Kemény beszéd ez! Ki hallgathatja ezt?« Jézus tudta Magában, hogy tanítványai emiatt zúgolódnak, ezért azt mondta nekik: »Megbotránkoztat ez titeket? Hát ha majd látjátok az Emberfiát fölmenni oda, ahol azelőtt volt? A Lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Az Igék, amelyeket Én mondtam nektek, Lélek és Élet. De vannak közületek egyesek, akik nem hisznek.« Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és hogy ki fogja Őt elárulni. Majd hozzátette: »Ezért mondtam nektek: Senki nem jöhet Hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.«
Ettől fogva a tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és már nem jártak Vele. Jézus azért így szólt a tizenkettőhöz: »Talán ti is el akartok menni?« Simon Péter azt felelte: »Uram, kihez mennénk? Az Örök Élet igéi Nálad vannak. Mi hittünk, és megismertük, hogy Te vagy az Isten Szentje.«
Az egyháztörténelem során, s azóta is sokan tartották és tartják „kemény beszédnek” Jézus szavait az Eukarisztiáról, mint saját Testéről és Véréről, és elhagyták Őt. (Krisztus elhagyása, nem jelenti feltétlenül Isten elhagyását is.) A tanítványok zúgolódása mögött ott van az a tény, hogy olyan tanítást, kinyilatkoztatást adott, ami radikálisan különbözött a korabeli zsidó jámborságtól, illetve vallási elképzelésektől, nem lehet tehát Őt pusztán egy rabbinak tekinteni a sok közül, akiből csak később a tanítványai (Szent Pál) „csináltak Istent”, mint ahogyan az még a közelmúltban is divatos nézet volt.
Jézus megismételi, hogy a Hozzá való tartozás kegyelem, amit nem lehet megszolgálni vagy kiérdemelni.
Jézus kérdésében van valami mély emberi panasz: „Ti is el akartok menni?”, s ez a kérdés nekünk is szól. Számtalan módon lehet „visszahúzódni Tőle, és már nem járni Vele”. Nem kell ehhez eretneknek lennünk, nyílt Eukarisztia tagadóknak, lehetünk aggályosak is, akik „méltatlanságunkra” hivatkozva kerüljük el Őt, vagy „vakok és süketek”, akik nem ismerjük föl „meglátogatásunk idejét”, és nem veszünk tudomást Krisztus nekünk adott Testéről és Véréről. Péter hitvallása az egész Egyházé és a mienk is: „Uram, kihez mennénk? Az Örök Élet igéi Nálad vannak. Mi hittünk, és megismertük, hogy Te vagy az Isten Szentje.”
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1814. Elba szigetére számúzük Napóleon francia császárt
1849. Welden táborszernagy elrendeli Pest kiürítését
1849. Kéméndnél a Poeltenberg Ernő vezette csapatok legyőzik a császáriak egyik dandárját
1849. Perczel Mór megkezdi benyomulását a Temesközbe
1857. Megnyílt a budai Várhegy alatt vezető alagút, amelyet Clark Ádám tervei szerint építettek
1919. Szamuely Tibor Győrben elmondja hírhedtté vált beszédét, melyben többek között kijelenti: “A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába. A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különösebb áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, mely az igazi kommünvilághoz elvezet minket. Ki fogjuk irtani, ha kell az egész burzsoáziát!”
1960. Éjjel a váci börtönből a Gyorskocsi utcai vizsgálati osztályra szállítják az április eleji éhségsztrájk „főkolomposainak” tekintett elítélteket (köztük Hrabovszky Lászlót, Lukách Tamást, Nagy Eleket), egy másik csoportot (köztük Bibó Istvánt, Göncz Árpádot, Kertész Dezsőt, Mészáros Gábort) Márianosztrára visznek. A legnépesebb harmadik csoportot (köztük Mérei Ferencet, Marián Istvánt, Széll Jenőt, Rácz Sándort, Hegedűs Lászlót) Sátoraljaújhelyre szállítják át, és fegyelmi fenyítésként egyéves összkedvezmény-megvonással sújtják őket. A sztrájkban részt vevő, de a váci börtönben maradó elítélteket három vagy hat hónapos összkedvezmény-megvonással büntetik.
1990. A csehszlovák Szövetségi Gyűlés Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változtatja az ország elnevezését
Ezen a napon született:
1738. Jelky András író, utazó
1789. Adler György zeneszerző, egyházzenész
1890. Las Torres Béla olimpiai ezüstérmes úszó
Tizenhat éves korától a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club, 1908-tól a Magyar Atlétikai Club úszója volt. A korszak egyik legeredményesebb magyar középtávúszója. Két olimpián vett részt, 1908-ban, Londonban tagja volt a Munk József, Zachár Imre, Las Torres Béla, Halmay Zoltán összeállítású, ezüstérmet nyert gyorsváltónak. 1908 és 1914 között összesen tizenhét magyar bajnoki címet nyert. 1912. június 5-én, Budapesten 400 méteres gyorsúszásban világcsúcs időt úszott.
Az első világháborúban a légierőnél, az ún. „császári és királyi légjáró csapat”-nál (k.u.k. Luftfahrtruppe) szolgált. A hadszíntéren szerzett betegségben, a Castelnuovói hadikórházban halt meg huszonöt évesen. A Magyar Úszó Szövetség 1982. december 12-én tartott jubileumi ülésén Las Torres Bélának posztumusz a Magyarország örökös úszóbajnoka címet adományozta.
1893. Joan Miró katalán festőművész
1908. Kovács Béla politikus, földművelésügyi miniszter, a Független Kisgazdapárt főtitkára
1915. Szeleczky Zita színművésznő
1918. Gál József világbajnok birkózó
1941. Moyses Márton romániai magyar költő, a kommunista diktatúra mártírja
1942. Nemere Zoltán kétszeres olimpiai bajnok vívó
Ezen a napon hunyt el:
1768. Canaletto Giovanni olasz festőművész
1769. Pontiac indián törzsfőnök, akiről az USA-ban megyét, tavat, várost és autómárkát neveztek el
1918. Karl Ferdinand Braun német feltaláló, Nobel-díjas fizikus
1983. Mezey Mária színművésznő
Kecskeméten született 1909-ben. Szegeden járt iskolába, majd beiratkozott a szegedi Egyetem magyar-francia-filozófia szakára. Nemsokára azonban összecsomagol, felkeresi édesapját, aki elengedi lányát színésznek. A Rózsahegyi-iskola sikeres vizsgaelőadása után a szegedi színház leszerződteti. Az országos játszási engedély megszerzése végett az Akadémián is vizsgát tesz, ami után a miskolci színházdirektor ragaszkodik leszerződtetéséhez, és elutazik Szegedre, kijárja, hogy ottani szerződését felbontsák, így első szerződése Miskolchoz köti, 1931-ben. 1933-ban Pécsre szerződött, majd Pestre a Kamaraszínházához, közben sanzonokat énekel a Fészek-klubban, és New York Kávéházban. 1935-ben a Belvárosi Színházhoz szerződik. 1939 nyarán színészi meghallgatáson vesz részt Párizsban, ösztöndíjat nyer el, de a világháború miatt itthon kell maradnia a Vígszínházban. 1941 decemberében az Operett Színházban az "Ilyenek a férfiak" című zenés vígjáték főszerepét játszotta. 1941-ben megírja a Névjegy című önéletírás-kötetét. Nagy sikere volt 1943-ban, Ibsen: Rosmersholm című darabjában. 1943 nyarán a Márkus Színház, "A legszebb éjszaka" című darabjának második felvonása előtt, a szünetben taxiba ülve haza megy, majd másnap Tátrafüredre utazik. Itt töltött ideje során mélyen vallásossá válik, amely életének további szakaszát meghatározza. 1943 ősze és 1944 tavasza között nem jár be színházába, egészségügyi okokra hivatkozik, majd 1944 márciusában közös megegyezéssel, megszűnik vígszínházi tagsága. A "Hoztam valamit a hegyekből" című írással tér vissza 1946-ban Budapestre. Játszik a Belvárosi, Pesti és Vígszínházakban, előadás-szünet napokon esténként a Café de Paris nevű bárban szaval Kosztolányit, Adyt, és Babits egy-egy költeményét, magyar nótát, és zsoltárokat énekel, Cziffra György zongoraművész kíséretében. A Vígszínházban a Három nővér című darab előadását többször otthagyja, majd a szerepét is leadja. Ezután nehezen kap felkéréseket. A szakmában elterjed róla, hogy hisztérika, felléptetése kockázatos. Sokáig mellőzik, ezért kabarékban, szórakozóhelyeken lép föl: verseket mond, sanzonokat énekel, spirituálékat ad elő. Hosszabb szünet után a Liliputi Színházban lép föl méltánytalan körülmények között, majd átszerződik a Pódium Kabaréhoz. 1949-ben, a Fővárosi Operettszínházban primadonna, és fellép a Vidám Színpadon. 1952-ben előadja a "Bujdosó lány" - című dramatizált székely népdalcsokrot, melyet néhány előadás után levesznek a műsorról. Ezt méltánytalannak tartja, ezért inkább visszavonul a színháztól, és pódium előadássorozatot hív életre Tamási Áronnal és Lajtha Lászlóval, amit azonban politikai okokból Ezután saját műsorral járja a vidéket, kultúrházakban, iskolákban előadó esteket tart. 1954 őszétől az Operett Színház tagja, majd 1958-ban átszerződik a Madách Színházba, valamint a Bartók teremben lehetőséget kap, hogy önálló műsoros estet hozzon létre. 1962-től betegsége egyre gyakrabban jelent problémát, az elmaradt előadások miatt a Madách Színház felbontja a szerződését. Visszavonulva, második férjével, Lenbach Jánossal, budakeszi közös házukban zárkózott életet él. 1964-ben a Nemzeti Színház szerződteti, de betegségével erősen küzd számos előadásban során, többször kell helyettesíteni. Első alkalommal 1936-ban lépett a felvevő kamerák elé. Kezdetben vonzó külsejű, elegáns asszonyokat, hódító dámákat személyesít meg. Az 1940-es években Karády Katalinnal ketten, a film világában a végzet asszonya típust elevenítik meg filmjeikben 1945 után legkiemelkedőbb szerepe a "Budapesti Tavasz", majd az "Édes Anna", és "A Noszty fiú esete Tóth Marival" filmekben van. 1962-1968 között keveset játszik filmen, utoljára 1970-ben szerepel, a "Csak egy telefon" című játékfilmben. Élete során 45 filmben, tv filmben játszott. 1968 tavaszától a Torontói Művész Színházban lépett föl előadóestjével. Utolsó színházi premierje 1969. november 6-án, a Katona József Színház színpadán Stuart Mária címszerepének interpretációja. A darabból egy idő után, betegsége miatt kilép, és ezt követően végleg visszavonul, Budakeszi otthonában vallásgyakorlás közepette él. Írásai a Vigilia, Confessio, Reformátusok Lapja, Tiszatáj, Film, Színház, Muzsika lapokban jelentek meg Utolsó nyilvános szereplésekor 1980-ban a veszprémi tv filmszemle gálaestjén Babits Mihály: Zsoltár gyermekhangra című versét mondja el. A Magyar Televízió portréfilmet sugároz róla, amit halála után mutatnak be 1987. október 18-án.
1985. Charles Francis Richter amerikai földrengés-kutató, a Richter-skála megalkotója
1992. Benny Hill angol komikus
2006. Bella István Kossuth-díjas költő
