Kalendárium

 

szeptembervasárnap
25
Évközi XXVI. vasárnap

Szeptember 25. vasárnap

Szent Mihály hava

Évközi XXVI. vasárnap

Flüei Szent Miklós:

bővebben:

 

„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Lk 16,19-31
Jézus ezt a példabeszédet mondta: Volt egyszer egy gazdag ember. Bíborba, patyolatba öltözködött, és mindennap fényes lakomát rendezett. Volt egy Lázár nevű koldus is, aki ott feküdt a kapuja előtt, tele fekéllyel. Szeretett volna jóllakni abból, ami a gazdag asztaláról lehullott, de csak a kutyák jöttek és nyalogatták a sebeit. Történt pedig, hogy meghalt a koldus, és az angyalok Ábrahám kebelére vitték. Meghalt a gazdag is, és eltemették. Amikor a pokolban a kínok közt föltekintett, meglátta messziről Ábrahámot, és a keblén Lázárt. Ekkor felkiáltott neki: „Atyám, Ábrahám! Könyörülj rajtam! Küldd el Lázárt, hogy ujja hegyét vízbe mártva hűsítse a nyelvemet, mert kínlódom ebben a lángban!” Ábrahám ezt felelte neki: „Fiam! Emlékezz csak vissza, hogy életedben elnyerted javaidat, Lázár pedig ugyanígy a rosszat; ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz. Ráadásul köztünk és köztetek nagy szakadék is van, hogy akik innen át akarnának menni hozzátok, ne tudjanak, se onnan hozzánk ne jöhessen senki.” Erre az így szólt: „Akkor hát arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házába, mert öt testvérem van. Tegyen előttük tanúságot, nehogy ők is ide jussanak, a gyötrelmek helyére.” Ábrahám ezt válaszolta: „Van Mózesük és prófétáik, hallgassanak azokra!” Az erre így könyörgött: „Nem úgy, atyám, Ábrahám! De ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, bűnbánatot tartanak.”
Erre ő azt felelte: „Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem fognak hinni!”«
Szent Domonkos (1170k.-1221) éjszakánként a rendtestvérei szerint így kiáltozott a templomban: „de Uram mi lesz a bűnösökkel?”. Ha a „dúsgazdag és a szegény Lázár” történetét olvassuk, a kérdés úgy módosul, hogy mi lesz a gazdagokkal, egészségesekkel, szépekkel, tehetségesekkel, erősekkel, „akik már megkapták jutalmukat”. A szegények, szenvedők, betegek, fogyatékosok, nyomorultak helyzete egyértelmű, ők Isten végső Irgalmában vannak, Tőle kapják a végső Vigasztalást. Akik viszont, mint mi itt Európában, az „élet napsütötte oldalán” élünk, mert van mit ennünk, és még legtöbben válogathatunk is, abban, hogy mit eszünk, csakúgy, mint az öltözködésben, kedvtelésünkben, velünk mi lesz? Mi lesz azokkal, akik itt a földön élvezzük a teremtés gyönyörűségeit – és akkor még nem is beszéltünk azokról, akik ezt mások kárára teszik ezt – vajon mi vágyunk-e arra, amit Isten akar nekünk adni az Örök Életben?
A történet egzisztenciális értelme mögött, vagy előtte, ott van a mondat, ami az egész Jézusi valóságra, az Egyház életére vonatkozik: „Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közül támad is fel valaki, annak sem fognak hinni!”. Nincs az a csoda, isteni jel, ami fölfüggesztené a személyes döntést, a mi beleegyezésünket Isten Akaratába. A Föltámadás a hívőknek minden remény alapja, a hitetleneknek viszont ok a nevetésre.

Historia est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos

Ezen a napon történt:
1396. A nikápolyi csata
Az egyesült magyar–francia–havasalföldi és egyéb csapatokból álló keresztes had összecsapása az Oszmán Birodalom török-szerb seregével. A csatában a két állam, Magyarország és Törökország uralkodója, Luxemburgi Zsigmond és I. Bajazid ütközött meg. A keresztes hadak katasztrofális vereséget szenvedtek. A vereséget főképp a keresztény sereg magvának, a nagyobbrészt francia lovagokból hadtestnek katasztrófába torkollott támadása okozta. A régebbi források szerint a franciák önhitten előrenyomultak, és a törökök csapdába ejtették őket. Ettől a sereg többi részén pánik lett úrrá: az erdélyi és havasalföldi segédhadak elmenekültek, a magyar fősereget a török túlerő szétverte.
1555. Az augsburgi vallásbéke, amelyben hivatalosan elismerik az evangélikusok egyenjogúságát a Német-római Birodalomban; lezárulnak a reformáció korának vallásháborúi
1849. A komáromi vár védőinek kitörése Ószőnynél
1914. Az orosz csapatok az Uzsoki-hágón keresztül benyomulnak Magyarországra
1949. A Szovjetunió bejelenti, hogy rendelkezik atombombával
1956. Üzembe lép az első transzatlanti telefonkábel
1988. Több erdélyi magyar menedékjogot kér a szófiai magyar nagykövetségen, hogy Magyarországra juthassanak
1992. Átadják a forgalomnak a Duna–Rajna–Majna-csatornát
1997. Ítéletet hirdet a hágai Nemzetközi Bíróság a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében. Ezek szerint az 1977-es szerződés érvényes. Jogtalan volt Magyarország részéről az építkezés leállítása, Szlovákia részéről pedig a „C” variáns megépítése (a Duna elterelése).
2007. Budapesten, a szlovák nagykövetség előtt – a Beneš-dekrétumok megerősítése elleni tüntetésen – megtámadják, és majdnem megverik a szlovák köztelevízió munkatársait

Ezen a napon született:
1657. Thököly Imre erdélyi fejedelem, kuruc hadvezér
1791. id. Markó Károly festőművész
1825. Számwald Gyula. Stahel Julius H. könyvkereskedő, a magyar szabadságharc hadnagya, és az amerikai polgárháború altábornagya. Barátság fűzte Petőfihez, részt vett a márciusi forradalomban és a megalakult Közcsendi Bizottmányban. A szabadságharc kitörése után Guyon Richárd hadosztályának hadnagya. Branyiszkónál súlyosan megsebesült és megkapta a hadi érdemrendet. Világos után Németországba menekült. Később kegyelmet kapott és hazatért, de 1855-ben újra emigrált. Londonban folytatta újságírói tevékenységét. 1856-ban az USA-ba utazott. Az amerikai polgárháború kitörése után megszervezte az északiak 8. New York-i ezredét, amelynek parancsnoka lett. Dandártábornok, 1863-ban pedig hadtestparancsnok és altábornagy. Robert E. Lee csapatai már Washington előtt álltak, amikor lovassága élén híres halálrohamával, melyben súlyosan megsebesült, eldöntötte a csatát. Utána hadbírósági elnök, majd az USA japáni, aztán sanghaji főkonzul. 1885-től haláláig biztosítási főtisztviselő volt. 1893-ban legmagasabb kitüntetésben, a Congressional Medal of Honourban részesült az 1864. június 5-i piedmonti csatában tanúsított hősiességéért.
1876. Ódry Árpád színész, rendező, a Színművészeti Akadémia igazgatója
1897. William Faulkner amerikai író
1897. Joachim József festőművész, szobrász

Ezen a napon hunyt el:
1970. Erich Maria Remarque német író
1979. Ignácz Rózsa író, műfordító
1981. Balázs Samu Kossuth-díjas színész
1989. Lehel György Kossuth-díjas karmester
2006. Szentgyörgyi Kornél Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész
2007. Gaál István filmrendező
2009. Bujtor István színművész, filmrendező, forgatókönyvíró

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva