Megemlékező beszéd az ejtőernyősök falánál

Szolnok, 2022. március 25.

Elmondta: Kálinger Roland alezredes, kiemelt tábori lelkész

Mi a különbség történet és történelem között. Amit az emberek a piacon mesélnek egymásnak, amit az iskolások az étkezdében beszélgetnek, vagy amit a katonák a dohányzó helyen mondanak el egymásnak az a történet. Ami pedig ezen az emlékfalon látható és olvasható az a történelem. A történeteket homokba írják, a történelmet kőbe vésik. A Magyar ejtőernyőzés történelmét kőbe vésték és vérrel festették. Sok százezer sikeres ejtőernyősugrást hajtottak végre ami a rendszer biztonságát mutatja, ugyanakkor néha történnek balesetek és tragédiák amik az ejtőernyősök bátorságára irányítja a figyelmünket, hogy aki erre a feladatra vállalkozik az igen is nagy kockázatot vállal. Edmund Hillary a Mount Everest első megmászója önéletrajzának a következő címet adta „Kockázat nélkül nincs győzelem.” Az az ember aki a világ tetejére igyekszik vagy aki a világ tetejéről kíván alászállni az egyaránt nagy kockázatot vállal. Aki nem számol a kockázattal és nem méri fel a helyzet veszélyes voltát az őrült. Azt az embert viszont, aki felméri a reá váró kockázatot és veszélyt, ennek ellenére még is kiveti magát a repülőből ejtőernyővel a hátán, azt bátor embernek hívjuk.
Az első magyar katonai ejtőernyős csoport 1938-ban vitéz Bertalan Árpád őrnagy parancsnoksága alatt alakult meg Szombathelyen. 1939-ben készült az első magyar ejtőernyő, melyet Hess Ákos magyar mérnök szerkesztett. A típus "2-es gyakorló ejtőernyő" elnevezést viselte. Ők nem csak az ejtőernyőzés úttörői voltak, hanem a Magyar ejtőernyőzés első vértanúi, hősi halottjai is.
A második világháborút követően a további ejtőernyő tökéletesedés és biztonság növelése után az ejtőernyőzés a pilótamentés és a katonai alkalmazáson túlmenően közkedvelt sporttá vált. Közkedvelt sporttá, de nem veszélytelen sorttá, nem veszélytelen, de nélkülözhetetlen eszközzé vált a modern, különleges hadviselésben.
Arra tanít minket ez az emlékfal, hogy mekkora kincs az áldott béke, az emberi élet, az ember becsülete és rendíthetetlen hite, akaratereje és bátorsága. Arra tanít minket az ejtőernyősök emlékfala, hogy a bátrakra tisztelettel nézzünk fel és mindig emlékezzünk meg róluk.
Indítsanak bennünket ezek a nevek a táblán, a kegyelet érzése mellet erős elhatározásra, hogy a nemzet szabadságáért, a Hazánk egységéért és dicsőségéért mi is meghozzunk minden áldozatot.
Légy áldott, Urunk, azokért a testvéreinkért, kiknek neve ezen emlékfalon olvasható. Jutalmazd meg őket a hősök hervadhatatlan koszorújával a mennyben.
A Mindenható Isten áldása szálljon elhunyt bajtársaink emlékére és maradjon rajtuk örökké. Ámen.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva