Kalendárium
Február 11. szerda
Böjtelő hava
Évközi 5. hét
A lourdes-i jelenések emléknapja
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Mk 7,14-23
Jézus egyszer ismét Magához hívta a tömeget, és azt mondta nekik: „Hallgassatok Rám mindnyájan és értsétek meg: Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem teheti őt tisztátalanná, hanem ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert. Akinek füle van a hallásra, hallja meg.”
Amikor bement a házba a tömeg elől, megkérdezték Őt tanítványai a példabeszéd értelméről. Így válaszolt nekik: „Hát ti is ilyen értetlenek vagytok? Nem látjátok be, hogy mindaz, ami kívülről megy be az emberbe, nem szennyezheti be őt, mert nem a szívébe jut, hanem a gyomrába, aztán pedig a félreeső helyre kerül?”
Ezzel megtisztított minden ételt. „Hanem, amint mondtam, ami az emberből kijön, az szennyezi be az embert. Mert belülről, az emberek szívéből erednek a gonosz gondolatok, paráznaságok, lopások, gyilkosságok, házasságtörések, kapzsiság, gonoszság és csalárdság, kicsapongások, irigység, káromkodás, kevélység és esztelenség. Mindez a rossz belülről származik, és beszennyezi az embert.”
Forradalmian új dolgot tanít ma Jézus, ami az egész ószövetségi fölfogással és világszemlélettel szembe megy, de a saját „ösztön-énünkkel” is, hiszen az emberi kollektív tudatalanjához tartozik a tiszta és tisztátalan megkülönböztetése, azaz, hogy vannak önmagukban jó – tehát tiszta, illetve önmagukban vett rossz – azaz tisztátalan dolgok. A tiszta és a tisztátalan megkülönböztetése mögött az emberiség ősfélelme és szorongása húzódik meg. Jézus egész kinyilatkoztatása ennek megszüntetésére irányul azáltal, hogy Isten igazi atyaságát jeleníti meg, aki nem a tettet nézi mindentől függetlenül, hanem az egész embert a szándékaival együtt.
Az ösztönös tisztátalanság érzés újra és újra felszínre tör. Krisztus követőinek küzdeniük kell ezzel a sötét ösztönösséggel önmagukban és a civilizációnkban is. Nincs önmagában bűnös, tisztátalan étel, idő, személy vagy dolog. „Minden szent, ami van” (Pilinszky János), amit Isten alkotott, és csak mi tesszük azt rosszá. De az ember szíve bármit tisztátalanná tud tenni, még a látszólag legnagyobb jócselekedeteket is: az adakozást, az imát, a jócselekedeteket, ha érdekből, számításból tesszük azokat. Vigyázzunk szívünk tisztaságára, mert ezen keresztül, a mi kis világunk is tiszta lesz. Nem véletlenül mondja a Szentírás: „Óvd a szívedet nagy gonddal, mert belőle fakad az élet!” (Péld4,23), és Jézus tanítása szerint a halál is.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1893. Csonka János és Bánki Donát gépészmérnökök szabadalmaztatták a karburátort
1929. Aláírják a lateráni egyezményt, amely biztosítja a Vatikán szuverenitását. Az Olaszország és a Szentszék közötti lateráni egyezmény feloldotta az olasz egység 1870-es létrejötte óta tartó fagyos viszonyt a mindenkori pápa és az olasz állam között, s melynek értelmében létrejött az önálló Vatikánvárosi Állam. Az önálló pápai állam gyökerei a Nyugatrómai Birodalom bukásáig nyúlnak vissza. Az államhatalom összeomlásával a Róma környéki egyházi birtokokon (Patrimonium Petri - Péter öröksége) élők számára csupán a pápaság maradt az egyetlen tényleges hatóság. Ezt az állapotot erősítette meg a 8. században a frank uralkodóval kötött szövetség, amely további területeket adományozott, így jött létre a Róma környéki Latiumtól északon egészen Romagna tartományig, délen pedig Nápolyig terjedő Pápai Állam. Az önálló egyházi állam 1870-ig létezett; megszűnéséhez több viharos történelmi esemény vezetett, főként az egységes Olaszország létrehozásáért folyó harcok. II. Viktor Emánuel olasz király többször is felkínálta a megegyezés lehetőségét, azonban IX. Piusz pápa nem engedhetett a liberalizmus szellemében szerveződött királyság feltételeinek. Végül az olasz csapatok 1870. szeptember 20-án birtokba vették Rómát, IX. Piusz pápa pedig a Vatikán foglyának nyilvánította magát. Ezt követően a pápák mintegy hatvan éven át tudatosan vállalták a „vatikáni fogságot”, újra és újra tiltakozva jogfosztásuk ellen. A kiélezett helyzet („római kérdés”) az egyháznak és államnak egyaránt fejtörést okozott. Számos tanulmány, javaslat született a kérdés békés megoldására, de egyik sem vezetett olyan eredményre, mint az 1926-ban kezdődött titkos tárgyalások, melyek nem valósulhattak volna meg Pietro Gasparri bíboros államtitkár nélkül, aki már 1915-ben jelezte hivatalosan is, hogy tárgyalás és kompromisszum útján szeretné rendezni a Szentszék és Olaszország viszonyát. 1922-től XI. Piusz pápa nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy rendezze a Szentszék viszonyát különböző államokkal, különösképpen is Olaszországgal: az 1926-ban kezdődött titkos tárgyalásokon a pápa maga felügyelte a munkát, s mintegy kétszáz ülést tartottak a jelenlétében. A tárgyalások során két kiváló tanácsadó segítette a pápát: Pietro Gasparri bíboros államtitkár és Francesco Pacelli kánonjogász (Eugenio Pacelli, a későbbi XII. Piusz pápa fivére). Az egyeztetések eredményeként született szerződést, valamint a ratifikációs okmányokat 1929. február 11-én írta alá a Szentszék képviseletében Gasparri bíboros, az olasz állam részéről pedig Benito Mussolini miniszterelnök a római lateráni pápai palotában. A szerződés elsimította az 1870 óta tartó viszályt a Szentszék és Olaszország között és visszaállította a mindenkori egyházfő szuverenitását. A pápa önálló joghatóságát a Vatikán független állammá nyilvánítása meg is erősítette. A lateráni egyezmény részletesen felsorolta, hogy a Vatikánon kívül mely birtokok, illetve épületek maradnak a Szentszék tulajdonában – köztük a Szent Péter-, a Falakon kívüli Szent Pál-, a lateráni Szent János- és a Santa Maria Maggiore-bazilika, továbbá a Castel Gandolfó-i pápai palota, valamint Róma ókeresztény katakombái. A szerződést, amely 1929. június 7-én lépett hatályba, a későbbi történelmi események tükrében kétszer módosították. A lateráni egyezmény megkötésének a római Via della Conciliazione, a „Kiengesztelődés útja” állít emléket. Az Angyalvártól a Szent Péter térig vezető sugárutat régi háztömbök elbontásával 1936-ban kezdték kialakítani, majd az 1950-es szentév során adták át.
1940. A szovjetek a finnek elleni háborúban áttörik a Mannerheim-vonalat
1945. Véget ér az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kormányfőinek a jaltai konferenciája. A február 4-én megkezdődő egyhetes tárgyalásokon döntöttek Kelet-Európa és Lengyelország sorsáról: Churchill tiltakozása ellenére Roosevelt hajlandó volt feladni a londoni emigráns lengyel kormány támogatását, így a Sztálin mellett megalakuló, zömében kommunista politikusokból álló kabinet szerezte meg a hatalmat. A szovjet diktátor azt is kiharcolta, hogy tárgyalópartnerei elismerjék Mongólia függetlenségét, illetőleg, hogy a japán vereséget követően Moszkva érdekei érvényesülhessenek majd a Csendes-óceán északnyugati partvidékén és a felszabadított Kelet-Európában. Mindezekért Sztálin annyit ígért meg, hogy a Jalta után közösen felállított Szövetséges Ellenőrző Bizottságon keresztül ő is támogatni fogja, hogy a felszabadított államok minél előbb demokratikus választásokon dönthessenek jövőjükről. A diktátor arra is hajlandónak mutatkozott, hogy a szovjet tagállamok önálló képviseletet nyerjenek az ENSZ-ben. Jaltában a németek sorsa is eldőlt: keleti területeiért cserébe – melyeket aztán Szovjetunió szerzett meg – Lengyelország az Odera és a Neisse folyókig terjeszthette ki nyugati határait, a maradék Németországot pedig megszállási övezetekre szabdalták. Churchill sikerének számított, hogy ebbe Franciaországot is bevonták.
1945. Megkezdődik a magyar és német katonák kitörési kísérlete a körülzárt Budáról
1966. Először repüli át MALÉV gép az Egyenlítőt
1977. Megnyílik Budapesten az Ady-emlékmúzeum
1993. Az európai és észak-amerikai tábori főlelkészek 4. konferenciáját rendezik Budapesten.
Ezen a napon született:
1261. Wittelsbach Ottó magyar király, Alsó-Bajorország hercege
1810. Gróf Teleki László politikus, író, a Határozati Párt vezetője
1884. Györffy István etnográfus
1898. Szilárd Leó fizikus, biofizikus, atomtudós. Budapest született, ahol később a VI. kerületi Reálgimnáziumban érettségizett, majd beiratkozott a Műegyetemre, de tanulmányait a világháború kitörése miatt félbe kellett szakítania. A háború után a tanácsköztársaság idején játszott szerepe miatt, annak leverése után 1919 decemberében emigrált. A berlini Műegyetemen tanult, doktori disszertációját a termodinamika tárgyköréből írta. 1929-ben jelent meg egy dolgozata 'Entrópiacsökkenés termodinamikai rendszerben intelligens lény hatására' címmel, amelyben az entrópia és az információ közötti kapcsolatot írja le. Sokak szerint ez a dolgozat tekinthető a modern informatika kiindulópontjának. 1933-ban Hitler hatalomra jutása után elhagyja Berlint és Angliába utazik, ahol a maghasadás kérdésével kezdett foglalkozni. 1938-ban az Egyesült Államokba költözött, ahol New Yorkban a Columbia Egyetemen dolgozott. 1942-ben Fermivel részt vett az első atomreaktor megépítésében. Kezdeményezésére hívta föl Roosvelt elnök figyelmét Einstein az uránhasadás katonai felhasználásának lehetőségére 1939-ben, illetve az atombomba bevetésének szükségtelenségére. Einsteinnel és másokkal együtt 1946-ban megalapította az Atomtudósok Válságbizottságát. Nem sokkal ezután Szilárd elfordult a politikától és félállású biológiaprofesszor lett a Chicagói Egyetem Sugárbiológiai és Biofiziológiai Tanszékén, valamint félállásban tanácsadóként dolgozott az egyetem Társadalomtudományi Osztályán az atomenergia társadalmi aspektusainak vizsgálatain.1948-ban a Chicagói Egyetemen elkezdte kutatásait a nukleáris biológia területén. Az 1950-es években megismerkedve Jonas Salkkal, a gyermekbénulás elleni oltóanyag felfedezőjével, akivel olyan intézetet hoztak létre LaJollában. 1953-tól elméleti biológusként kezdett el dolgozni, 1953-54-ben biofizikai óraadó tanár volt a Brandeis Egyetemen, 1956-ban megkapta a biofizikai professzor címet a Chicagói Egyetem Nukleáris Tanszékén. 1954-ben az American Academy of Arts and Sciences tagjává választották. 1957-ben indult meg a Pugwash konferenciasorozat a tudomány és a béke összefüggéseiről, melyeken ő is részt vett ezeken, sőt igyekezetének köszönhetően 1960-ban a konferenciára Moszkvában került sor. Hruscsov amerikai látogatása során találkoztak, és igen jó kapcsolat alakult ki köztük, beszélgetésük legfontosabb eredménye az volt, hogy Szilárd javaslatára forródrót épült ki Kennedy és Hruscsov irodája között.1960-ban rákot diagnosztizáltak nála. 1964. május 30-án halt meg.
1911. Bellák László hétszeres világbajnok asztaliteniszező
Ezen a napon hunyt el:
1650. René Descartes francia filozófus, matematikus, természettudós, író
1948. Szergej Mihajlovics Eisenstein orosz filmrendező
1962. Acsády Károly író, újságíró
2008. Tom Lantos magyar származású amerikai demokrata párti politikus
