Kalendárium
November 1. szombat
Szent András hava
Évközi idő 30. hét
Mindenszentek
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Mt 5,1-12a
A tömeget látva Jézus fölment a hegyre. Leült, a tanítványai odajöttek Hozzá, Ő pedig szólásra nyitva ajkát így tanította őket:
»Boldogok a lélekben szegények, mert övék a Mennyek Országa.
Boldogok, akik sírnak, mert ők majd vigasztalást nyernek.
Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.
Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az Igazságot, mert ők majd betelnek vele.
Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalomra találnak.
Boldogok a szívükben tiszták, mert ők látni fogják Istent.
Boldogok a békeszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni.
Boldogok, akiket az Igazság miatt üldöznek, mert övék a Mennyek Országa.
Boldogok vagytok, amikor gyaláznak és üldöznek titeket, és hazudozva minden rosszat mondanak rátok Miattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok nagy a Mennyekben
Csak az Újszövetségben több mint negyven alakalommal nevez a Kinyilatkoztatás „boldognak” valakit, ami ránk, ma élő keresztényekre is vonatkozik. A Szentírás „szent-nyelven” íródott, ami egyszerre tartalmazza a mi szavainkat, de „más” jelentésben és Isten „Gondolatait”.A „boldogság” nem ugyanazt jelenti a Bibliában, mint a köznyelvben. A hétköznapi életben a boldogság alatt azt szokták érteni, hogy az ember azt teheti, ami jólesik neki (ez olyan, mintha azt neveznénk boldogságnak, hogy vakarózhatunk, ha megcsípett valami), a Szentírás szerint azonban a boldogság, legyőzött boldogtalanság. „Mondd meg, mi tesz téged boldoggá, megmondom, ki vagy.”.
Míg a mi világunkban úgy tűnik, hogy a szenvedés és a boldogság nem egyeztethető össze, addig Jézus világában és a tiszta emberi tapasztalat szintjén azt látjuk, hogy valakiért, valami „magasztos dologért” szenvedni valódi boldogság lehet.
A „nyolc-boldogság” megértéséhez „metanoiára”, megtérésre, az értelem átformálására van szükség, arra, hogy másként gondolkodjunk, mint eddig. Boldogságunk legnagyobb akadálya, hogy kapaszkodunk valami álomképbe, olyan fantáziához a boldogságról, ami nem is létezik.
A Hegyi beszéd ezen a szakaszát – talán sokkal inkább, mint az egyéb részeket – „ízlelgetni” kell, hogy eljusson a szívünkhöz és a hit által megvilágított értelmünkhöz.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
Kr. e. 82. Lucius Cornelius Sulla csapatai beveszik Róma városát.
1335. I. Károly Róbert magyar, III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király a visegrádi királytalálkozón megkötik a cseh-magyar-lengyel szövetséget.
1512. Először láthatók nyilvánosan a vatikáni Sixtus-kápolna falain és mennyezetén a Michelangelo által készített festmények.
1755. Földrengés sújtja Lisszabont. Több mint 60 000 ember veszti életét.
1848. Kossuth Görgey Artúr tábornokot nevezi a honvéd haderő főhadparancsnokává, a schwechati csatavesztés nyomán lemondott Móga János helyére
1848. A székelyek Szászrégent, a honvédek és nemzetőrök Zsibót szabadítják föl.
1896. Lezajlik Magyarországon az első hivatalosan megrendezett labdarúgó-mérkőzés, a Budapesti Torna Club két csapata között.
1911. Olaszország repülőgépről bombát dob le a Tanguira oázisra Líbiában, ez az első légi bombázás a világon.
1914. Hindenburg lesz a keleti front főparancsnoka. A Spee tengernagy vezette német hajóraj a chilei partoknál elsüllyeszt két brit hajót.
1918. A pólai hadikikötőben olasz tengerésztisztek aknával elsüllyesztik a Viribus Unitis csatahajót, amelyet előző nap Horthy Miklós ellentengernagy már átadott a Délszláv Nemzeti Tanácsnak, a hajón csak a délszláv származású tengerészek és a leendő délszláv flotta tisztjei maradtak. Mintegy 400 ember veszti életét.
1940. Őskori falfestményekre bukkannak egy barlangban a franciaországi Lascaux mellett.
1944. Brit-USA légitámadás a kapuvári vasútállomás ellen.
1952. Az első amerikai hidrogénbomba fölrobbantása.
1954. Algériában a franciák elleni fölkelés kezdete
1956. Nagy Imre magyar miniszterelnök kormánya felmondja a Varsói Szerződést, kinyilvánítja Magyarország semlegességét. A semlegesség támogatására az ENSZ Biztonsági Tanácsának négy állandó tagját kéri föl.
1956. Elhangzik Kádár János rádióbeszéde felvételről.
1956. A Corvin közben Pongrátz Gergely lesz a főparancsnok.
1984. Budapesten egyoldalas röplapot terjesztenek a Kerepesi temetőben „elhagyottan, de nem elfeledve” nyugvó 1956-os elesettek 61 fős névsorával.
1993. Életbe lép a maastrichti szerződés.
1995. Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Horvátország vezetőinek részvételével megkezdődik a Dayton-i békekonferencia, Bosznia békéjéért.
1996. Óbudán fényes nappal agyonlövik Prisztás Józsefet, aki sokak szerint a hazai maffia egyik vezéralakja volt.
1998. Fellövik az irídium műholdakat.
2000. Az ENSZ tagja lesz Szerbia
2004. José Durão Barroso lesz az Európai Bizottság elnöke.
2007. A grúz parlament és a kormány közös ülése úgy határoz, hogy Grúzia egyoldalúan felmondja az 1992. óta Dél-Oszétiában tartózkodó orosz békefenntartók tevékenységét.
2008. Dunaszerdahelyen a DAC-Slovan bratislava meccsen szlovák rendőrség brutális módon fellépett a magyar drukkerek ellen, 31 embert 16 magyar és 15 szlovák állampolgárt előállítottak, egy magyar fiút újra kellett éleszteni állkapcsa eltörött 3 csigolyája megrepedt egyik fülére véglegesen megsüketült.
Ezen a napon született:
1339. IV. Rudolf osztrák herceg
1636. Nicolas Boileau francia költő, esztéta, műkritikus
1652. Berzeviczy Henrik magyar jezsuita rendi szerzetes, bölcselet- és teológiadoktor
1757. Antonio Canova olasz szobrászművész
1757. Böszörményi Pál Debrecen főbírája, országgyűlési követ
1785. Scitovszky János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. Az Abaúj vármegyei Bélán született. Apja szlovák falusi tanító. Az elemi iskolát Jolsván, a gimnáziumot Rozsnyón, a teológiát Nagyszombatban végezte. 1808-ban filozófiából doktorált. 1809-ben szentelték pappá. Rozsnyón a püspöki líceum filozófia és matematika tanára, 1811-27-ben teológiai tanár, közben 1813-ban Pesten teológiából doktorált. 1824-től rozsnyói kanonok és a papi szeminárium rektora, ekkor kapta a magyar nemességet és a nagykéri előnevet. 1825-től országgyűlési követ, Lonovics József mellett a legtekintélyesebb egyházi képviselő. 1827-ben kinevezték rozsnyói megyéspüspöknek, 1828-ban szentelték püspökké. Programja a szinte teljesen prot. egyhm. visszanyerése. Templomokat épített, Rozsnyón internátust, Rimaszombatban gimnáziumot alapított. A Mária-tisztelet ápolására megalapította a Szeplőtelen Szív Társulatát. 1838. november 19-től pécsi megyésüspök. 5 templomot, 6 iskolát épített. Magára vállalta a pécsi tanítóképző fenntartását. Az öreg tanítók számára létrehozta a Néptanítók Nyugdíjintézetét. Megalapította a Nőnevelő Intézetet, valamint szegényházat is nyitott. A papokat népmissziók szervezésére buzdította, ehhez megnyerte a ferencesek és a jezsuiták támogatását. Többször találkozott Liszt Ferenccel. 1848-ban hű maradt a királyhoz, de amíg lehetett, az országgyűlésben is támogatta Kossuthot, aki eltérő véleményei dacára Jellasich támadása után kinevezte kormánybiztossá. 1849. július 21-én esztergomi érsekké nevezték ki, 1850. január 6-án foglalta el székét. Fellépett a szabadságharc idején tanúsított magatartásuk miatt veszélybe került püspökök (Rudnyánszky József, Lonovics József, Bémer László) és papok védelmére. Négyszer járt a királynál az aradi vértanúk megmentéséért. 2 millió Ft-ot költött az esztergomi bazilika építésére. 1850-nen a Szent Istvánról nevezett szemináriumot Nagyszombatból Esztergomba helyezte. 1853. március 7-én lett bíboros. Miután a Szentkoronát Orsovánál megtalálták, ő vitte Bécsbe és sürgette Ferenc Józsefet, hogy koronázással béküljön meg a magyar nemzettel, de törekvése eredménytelen maradt. Az esztergomi bazilika még nem volt készen, de 1856. augusztus 31-én mégis fölszentelte. 1857-ben nemzeti zarándoklatot vezetett Mariazellbe. 1858-ban tartományi, 1860-ban egyházmegyei zsinatot tartott. Sürgette a népmissziók tartását, a nagyböjti prédikációkat, a budapesti Egyetemi templomban konferenciabeszédeket indított. Fölépítette és 1865-ben megnyitotta az esztergomi nagyszemináriumot és újraindította az Érseki Tanítóképzőt. 16 ezer forinttal a Magyar Tudományos Akadémiát. Fáradozásával előkészítette a kiegyezést. Esztergomban halt meg 1866. október 19-én.
1797. Mária Dorottya württembergi hercegnő osztrák főhercegné, magyar királyi hercegné, József nádor harmadik felesége
1818. Szacsvay Imre, ügyvéd, politikus, az 1848-49-es szabadságharc vértanúja
1845. Gróf Teleki Sámuel világutazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató
1870. Olgyai Viktor grafikus, festő
1879. Gróf Teleki Pál földrajztudós, miniszterelnök
1885. Haraszti Emil zenetörténész, a Nemzeti Zenede igazgatója
1900. Bruckner Győző kémikus, gyógyszervegyész, a magyarországi szerves kémia kimagasló jelentőségű alakja
1900. Komáromy Andor karmester, zeneszerző, zenei rendező
1901. Ács Tivadar történész, újságíró
1902. Eugen Jochum német karmester
1902. Nordahl Grieg norvég költő, dráma- és regényíró
1930. Árkus József újságíró, szerkesztő, humorista
Ezen a napon hunyt el:
367. Poitiers-i Szent Hilárius a latin egyházatyák egyike. Életének a keresztségét megelőző időszakáról keveset tudunk. Jómódú családban született. Megnősült, egy lánya született. Jól ismerte a latin írókat, akik nagymértékben meghatározták kemény, ellentétekben gazdag stílusát, melyet később tudatosan magasabb szintre emelt, amikor Istenről beszélt. Már érett férfi volt, amikor egy este a Szentírás olvasása közben mélyen megragadta Istennek önmagáról tett tanúsága. Valószínűleg ekkor kezdett közeledni a város kis keresztény közösségéhez. Keresztsége föltűnést keltő esemény volt Poitiers-ban. Amikor 350 körül meghalt a város püspöke, s a nép közfelkiáltással őt választotta püspökké. Különösebb lelkesedés nélkül, de feladatának tudatában fogadta a „ráruházott hivatalt”. Mindenekelőtt az igehirdetésnek szentelte magát, tekintélye egyre növekedett. Öt-hat év alatt kiépítette egyházmegyéjét. Tours-i Szent Mártont, Gallia későbbi apostolát eredménytelenül próbálta maga mellett tartani, mint diákonusát. 353-ig Galliába nem jutott el az arianizmus. A keresztény Kelet hitvitáiba csak a trieri püspök bonyolódott bele, aki befogadta a száműzött Alexandriai Szent Atanázt. 355-ben azonban Hilarius állt az arles-i Saturniusszal, a Galliában kibontakozó arianizmus fő képviselőjével szembeni harc élére. Meggyőzte a galliai püspököket, hogy különüljenek el az ariánus püspököktől, és utasítsák vissza Atanáz elítélését. A császár erre Saturnius sugalmazására őt is száműzetésbe küldte. 356-359-ben Kisázsiában élt, ahol megismerte a keleti egyházi helyzetet, a teológiai problémákat, a keleti gondolkodás sajátságait. Már száműzetésének első hónapjaiban elkezdte írni A Szentháromság című főművét, eredeti címe: A hitről az ariánusokkal szemben. Nagyszabású békítő munkába fogott, kísérletet tett a 325 óta közzétett hitvallási formulák értelmének kifejtésére. Érintkezésbe lépett az ariánusokkal, amivel kihívta maga ellen azon „hithű” köröknek a rosszallását, melyek nem voltak képesek összeegyeztetni az igazságot és a keresztény szeretetet, a tanbeli szilárdságot és a kölcsönös megbecsülést. A szeleukiai zsinaton nem sikerült eredményt elérnie, kevés sikerrel járt a császárral való találkozása Konstantinápolyban, s végül a keleti ariánusok gondoskodtak róla, hogy mint „Kelet bajkeverőjét” visszaküldjék hazájába. Hazatérve legfőbb feladatának tartotta, hogy az igaz hitet visszaállítsa. A száműzetés és az egyházi események élesen megvilágították előtte, hogy a teológiai alaptételek mennyire tehetetlenek a császári hatalom túlkapásaival szemben. 361-ben a párizsi zsinaton elérte a galliai arianizmus két vezetőjének, Arles és Perigueux püspökének kiközösítését. Alapelve volt ugyanakkor, hogy azokat a püspököket, akik elismerték korábbi tévedésüket, hagyják meg a helyükön. 364-ben Valentinianus trónralépése után ő kezdeményezte és megszervezte Itália püspökeinek milánói gyűlését, mely azonban nem volt képes az ügyesen védekező ariánus püspököt, Auxentiust eltávolítani a város püspöki székéből. A kudarc után a Contra Maxentium című írásában éles határozottsággal bélyegezte meg a császár beavatkozását a vallási ügyekbe. Életének utolsó éveiben ismét a Szentírás tanulmányozásának szentelhette magát, liturgikus himnuszokat írt. A 6. századi Jeromos-féle martirológium szerint 367. január 13-án temették el. Kígyómarás esetén hívják segítségül. A nehezen járni tanuló gyermekek védőszentje.
1496. Philippus Callimachus olasz író
1553. Révay Ferenc alnádor
1810. Heinrich Gottfried Bretschneider a pesti egyetem első könyvtárigazgatója
1855. Balogh Gyula magyar költő
1882. Almásy Pál politikus, az első népképviseleti országgyűlés alelnöke
1883. Bognár Ignác zeneszerző, a Nemzeti Színház ének-karnagya
1896. Degré Alajos ügyvéd, a márciusi ifjak egyike
1903. Theodor Mommsen német történész, irodalmi Nobel díjas
1906. Habsburg Ottó Ferenc főherceg, Ferenc Ferdinánd trónörökös öccse, I. Károly császár (IV. Károly néven magyar király) apja
1924. Nagyatádi Szabó István politikus, miniszter
1938. Francis Jammes francia költő
1939. Darányi Kálmán politikus, miniszterelnök. Budapesten született 1886-ban. A jogi tanulmányai után Pest vármegyében kezdte meg pályafutását, 1910–17-ben Fogaras vármegye főjegyzője, majd Zólyom vármegye főispánja. Részt vett az ellenforradalmi szervezkedésekben, 1920-ban Győr és Komárom vármegye és Győr város kormánybiztosa, majd főispánja, 1923-ban Moson vármegye, 1924-ben Győr, Moson és Pozsony egyesített vármegyék k és Győr város főispánja. 1927-ben egységes párti programmal Magyaróvárott országgyűlési képviselővé választották. 1928-tól 1935-ig a miniszterelnökség politikai államtitkára, 1935. elejétől a Gömbös-kormány földművelésügyi minisztere, majd Gömbös halála után 1936. októberében átvette a kormány vezetését. Gömbös német-olasz-barát külpolitikai vonalát folytatta, a belpolitikában viszont – miniszterelnöksége első időszakában – konzervatívabb irányt követett. Törvényjavaslatot nyújtott be a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a felsőház reformjáról. Későbbi törvényalkotásai: a választói jog újabb szabályozása, a sajtószabadság mellőzése, az ún. győri fegyverkezési program finanszírozása, valamint az első zsidótörvény már a fasizálódás újabb hullámát jelentették. Az erősödő szélsőjobboldali agitáció ellen látszatintézkedéseket tett. 1938. március 5-én, a Nemzeti Egység Pártjának győri nagygyűlésén tartotta híres beszédét, melyben egy ötéves gazdasági fejlesztési programot hirdetett meg, mely egy átfogó gazdasági akcióterv volt. 600 millió pengőt akart a fegyverkezésre fordítani, valamint 400 millióból „közvetett fejlesztések” finanszírozását tervezte. Az utóbbi az infrastruktúra kiépítését jelentette, de a mezőgazdaság, a bányászat, és a népoktatás támogatása is kiemelt helyre került. A kormány öt évben szabta meg a győri program futamidejét, melyet 1939-ben két évre szállították le.
1942. Rados Gusztáv matematikus, a Kőnig-Rados tétel egyik névadója
1947. Boldog Romzsa Tódor munkácsi görög katolikus vértanú püspök. 1911. április 14-én született Máramaros vármegye Rahói járásában Nagybocskó községben, vasúti tisztviselőcsaládban, kilencedik gyermekként. Nagybocskón végezte el a népiskola négy osztályát, 1922-től a Huszti Állami Reálgimnáziumban tanult 1930-ig. Felvételre jelentkezett Gebé Péter megyéspüspöknél, aki Rómába küldte, ahol a Collegio Germanico-Hungaricoban kezdte el tanulmányait, 1934-ben a Pápai Orosz Kollégiumba (Russikum) költözött 1936. december 25-én szentelték pappá. 1937 júliusában tért haza, majd behívták a prágai tábori lelkészi tisztiiskolára, amit február 28-án fejezett be. Kérésére megyéspüspöke a huszti járási Berezova és Alsóbisztra falvak parochiáinak adminisztrátora lett. bízta rá. Sztojka Sándor püspök egy év múlva kinevezte az ungvári papiszeminárium lelki vezetőjévé és a Hittudományi Főiskola filozófia tanárává. Sztojka Sándor halála után a Szentszék 1944. szeptember 8-án 33 évesen őt nevezte ki munkácsi püspökké. Amikor a Vörös Hadsereg 1944 novemberében Kárpátalja teljes területének elfoglalását befejezte, elkezdődött Kárpátalja szovjetizálása. A hatalom képviselői az 1944-47-ben évek során többször is nyíltan kijelentették, hogy ha ellenáll és a hatalom kérését nem teljesíti papjaival együtt, akkor ne várjanak irgalmat. Mivel az ortodoxiára való átállást elutasította, a pártállam legfelső vezetése fizikai likvidálása mellett döntött. Szavcsenko ukrajnai államvédelmi miniszter az NKVD-vel és a munkácsi milíciával elhatározta, hogy autóbalesetet imitálva gyilkolják meg. 1947. október 26-án vasárnap a munkácsi járási Lókában templomszentelést végzett, majd másnap kíséretével (ifj. Bacsinszky Dániel ceholnyai esperes, Bereznay András püspöki titkár, Maszlej Mihály és Bugir Mihály kispapok) lovas kocsin Iványi felé vették útjukat, amikor egy amerikai gyártmányú Studebaker katonai teherautó teljes sebességgel beléjük rohant. A terepjáróból kiugrált milicisták vasrudakkal agyba-főbe verték a sebesülteket, de egy megjelenő postai teherautó miatt elhajtottak. Az eszméletlen sebesülteket beszállították a munkácsi kórházba. A püspök leginkább a fején sérült meg, állkapcsán kétszeres törést szenvedett, egyik lábszárán hosszanti nyílt sebek voltak, egész testét zúzódások, horzsolások, kék foltok borították, főleg az ütlegelés következtében. Mivel a merénylet nem sikerült, Hruscsov Sztálinhoz fordult segítségért, aki Pavel Szudoplatov NKVD-tábornokot egy diverziós különítménnyel Munkácsra küldte, de Moszkvából útnak indították Grigorij Majranovszkij NKVD orvos-ezredest, toxikológus-professzort is. Majranovszkij curáre mérget tartalmazó ampullát hozott magával és átadta azt az állambiztonsági szervek helyi ügynökének, a munkácsi kórházba ideiglenesen odairányított Odárka nevű fiatal ápolónőnek. November 1-jén éjszaka a kórház igazgató-főorvosa a püspök mellett virrasztó Bazil-rendi nővéreket "éjjeli vizit" címén kiparancsolta a betegszobából, s Odárka beadta a halálos mérget. A halálesetet vizsgáló orvosi jelentés a halál okaként agyvérzést állapított meg. Halálát követően a görögkatolikus egyházat hamarosan megszüntették. 2001. június 27-én II. János Pál pápa Lembergben 1,5 millió zarándok előtt főpapi miséje keretében avatta boldoggá. Ő a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye és egyúttal Kárpátalja első szentje.
1964. Bóka László író, irodalomtörténész
1982. King Vidor magyar származású amerikai filmrendező
