Kalendárium
Június 12. péntek
Szent Iván hava
Évközi 10. hét
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Mt 11,25-30
Abban az időben Jézus így szólt: „Áldalak téged, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és a kisdedeknek jelentetted ki. Igen Atyám, így tetszett neked. Mindent átadott nekem Atyám: senki más nem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja jelenteni. Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok és meg vagytok terhelve: én felüdítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s így nyugalmat találtok lelketeknek. 30Az én igám édes, az én terhem könnyű.”
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
816. V. István pápa megválasztása
1477. Mátyás király hadat üzent III. Frigyes német–római császárnak
1848. Karlócánál a magyar hadsereg vereséget szenved a szerb felkelőkkel vívott harcban
1944. A második világháborúban a németek London ellen vetették be először a V1 sugárhajtású repülőbombát
1948. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kongresszusain kimondják a két párt egyesülését: létrejön a Magyar Dolgozók Pártja (MDP)
1958. A Népszabadságban megjelenik Kádár János A munkásosztály egysége – győzelmének záloga című vezércikke, melyben élesen támadja Kéthly Annát az „osztályárulás veteránját”, és a volt szociáldemokraták megítélésében 1956-os szerepüket tartja meghatározónak
1964. Halálra ítélik Nelson Mandelát, dél-afrikai emberjogi harcost, későbbi kormányfőt
1988. A munkásőrparancsnokok országos értekezletén Grósz Károly kijelenti, hogy ha szükséges, „adminisztratív eszközöket” is igénybe vesznek az ellenzékkel szemben
1999. A KFOR (Kosovo International Security Force) első egységei megérkeznek Koszovóba
Ezen a napon született:
1519. I. Cosimo de' Medici Firenze hercege
1814. Báró Kemény Zsigmond erdélyi író, publicista, politikus
1906. Németh János kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
1909. Dunay Pál Európa-bajnok vívó
Ezen a napon hunyt el:
1743. Johann Bernhard Bach német zeneszerző, orgonista
1913. Tandor Ottó építészmérnök, műegyetemi tanár
1937. Mihail Nyikolajevics Tuhacsevszkij litván születésű katonatiszt
1948. Glykais Gyula kétszeres olimpiai bajnok kardvívó
1967. Cholnoky László Kossuth-díjas vegyész, gyógyszerész
1969. Tersánszky Józsi Jenő Baumgarten- és Kossuth-díjas író. Nagybányán született 1888-ban. Festőnek készült, de apja akarata szerint 1906-ban történt érettségije után jegyzőgyakornok lett Szapáryfalván, 1907–08-ban joggyakornok Nagybányán, majd beiratkozott az eperjesi jogakadémiára. Budapesten készült folytatni tanulmányait, de a tandíját elmulatta, ezért segédmunkásnak szegődött. Első novelláját pénzgondjainak enyhítsére írta: Csöndes emberek címmel. Osvát Ernő fölfigyelt tehetségére; 1910. februárjában a Nyugatban jelent meg egy írása, a Firona. 1911-ben már novelláskötetét adta ki a Nyugat Könyvtár. Az I. világháborúban önkéntes, 1918-ban olasz fogságba esett, 1919. augusztuban érkezett haza. Háborús élményeit Viszontlátásra, drága című regényében örökítette meg, mely első nagy írói sikere. 1918-ban már válogatott elbeszélései is megjelentek. A Tanácsköztársaság bukása után a kommunizmus iránt gyakran hangoztatott rokonszenve miatt a Horthy-korszakban sok támadás érte. A húszas évek elején nélkülözései különösen megviselték: 1921. június 16-án öngyilkossági szándékkal az Erzsébet-hídról a Dunába vetette magát. Az esztendő második felében valamelyest konszolidálódott a helyzete: megnősült, feleségül vette Molnár Sárit. A Nyugat folytatásokban közölte Rossz szomszédok című regényét; 1922 júliusában a lap főmunkatársai közé került. Gyors egymásutánban születtek művei, köztük: a Kakuk Marci ifjúsága, amely fő művének, a ciklikus szerkezetű Kakuk Marci regénynek az első darabja. Többször meggyűlt a baja a cenzúrával, az erkölcsrendészettel; a teljes Kakuk Marci csak 1966-ban jelent meg. 1929-ben a Nyugat közölte A margarétás dalt. Érdeklődése a színház felé is vonzotta: 1923-ban a Magyar Színház tűzte műsorára Szidike című darabját, amelyet 1930-ban Hevesi Sándor buzdítására átdolgozott, s a mű Cigányok címen műsorra is került a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. 1932-ben sajátos színházat szervezett, a Képeskönyv Kabarét, mely a kamaradarab, a humor, a zene és a vizuális ötlet egyesítése. Mivel sem ez, sem az írói munka nem biztosította a gondtalan megélhetést, ezért sokszor álnéven számos szórakoztató és detektívregényt is írt a harmincas években. A II. világháború évei alatt mintegy húsz régi és új művét adták ki. 1940-ben riporterként a Híd munkatársa; itt 1942-ben regénye is megjelent: A félbolond. 1944-ben hamis igazolványokat szerzett a rászorulóknak. 1945 után zenehumoristaként szórakozóhelyeken, bárokban szerepelt, dolgozott a Magyar Rádió Gyermekújság rovatának. 1947-ben egyhónapos tanulmányutat tett Párizsban. 1948-tól a Minisztertanács évjáradékot szavazott meg számára. Megjelent a tíz évvel korábban írott Egy ceruza története című regénye. 1950-től kezdve a dogmatikus irodalompolitika következtében nem tudott publikálni. 1955-ben válogatott novelláskötetének kiadásával tért vissza az irodalmi életbe; 1957-ben elbeszéléseinek kétkötetes gyűjteménye látott napvilágot. 1960-tól reprezentatív sorozatban adták közre egész életművét. 1975-től megindult a válogatott művek sorozata is. 1960-ban megözvegyült, 1965-ben újra megnősült: Szántó Margitot vette feleségül. Utolsó jelentős műve 1962-ben a Nagy árnyakról bizalmasan című emlékezésgyűjtemény, amelyben neves kortársai portréját rajzolta meg némi iróniával. Még megérhette néhány színházi bemutatóját. Munkássága mennyiségében is jelentős, sajátos formai és tartalmi értékei pedig a m. próza legjobbjai közé emelték. Budapesten halt meg.
1977. Várszegi József olimpiai bronzérmes atléta, gerelyhajító
1979. Nagy Ferenc politikus, miniszterelnök
1982. Karl von Frisch Nobel-díjas osztrák etológus
1984. Ferencsik János karmester
2003. Gregory Peck, amerikai színész
2006. Ligeti György Kossuth-díjas zeneszerző
