„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Mt 11,16-19
Jézus így szólt: Kihez is hasonlítsam ezt a nemzedéket? Hasonló a gyerekekhez, akik a piacon ülnek, kiáltanak a többieknek, és mondják:
„Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok,
siratót énekeltünk, de nem gyászoltatok.”
Mert eljött János, nem evett és nem ivott, és azt mondták: „Ördöge van!” Eljött az Emberfia, eszik és iszik, és azt mondják: „Íme, a falánk és borissza ember, a vámosok és bűnösök barátja!” De a bölcsesség igazolást nyer a tettei által.«
Ezt a szakaszt is az Advent szempontjából kell olvasnunk. Ki az, akit várunk, akinek a születésére készülünk? Ő az, Akit ugyanúgy visszautasít a tömeg, mint Jánost az „előfutárt”, s így „előképpé” is válik a Keresztelő. Míg Keresztelő János nagy szigorral hirdette a megtérést – amire azt mondták, „ördöge van”, (ami körülbelül azt jelentette, hogy bolondnak tartották), addig Jézus egy emberközeli és emberbarát Istent mutat meg. Őt pedig éppen ezért utasítják vissza, mert részt vesz az életben, eszik-iszik, tehát a tömeg véleménye szerint „falánk és borissza” ember.
A versike, amit az evangéliumi szakasz idéz – amit lehet példázatnak is tekinteni – azt mutatja, hogy Isten bárhogy közelítsen is a zsidókhoz, akár szigorral, mint Jánosban, akár emberszeretettel, mint Jézusban, mindenféle ürügyekkel visszautasítják ezt a közeledést, mindig valami mást akarnak. A történelemre ugyanis úgy tekintünk, mint Isten közeledésének és annak emberi visszautasításának történetére.
A záró mondat, hogy a bölcsességet a művei igazolják, Isten teremtő és üdvözítő tevékenységére vonatkozik, s mivel a keresztény értelmezés szerint Krisztus Isten „Bölcsessége” (vö. Bölcs9,13-18; 10,1-11,14; Sir24), így az Ő cselekedeteiről van szó.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
627. A Ninivei csata: a perzsák megsemmisítő vereséget szenvednek a bizánciaktól
1476. Aragóniai Beatrixot magyar királynévá koronázzák
1605. Bocskai István erdélyi fejedelem nemességet adományozott a hajdúknak, és letelepítette őket a Tiszántúlon
1642. Abel Janszoon Tasman holland tengerész felfedezte Új-Zélandot
1848. Damjanich János katonái Károlyfalván és Alibunáron elfoglalják a szerbek táborait
1901. Guglielmo Marconi olasz fizikus először létesít sikeres rádiókapcsolatot Európa és Amerika között
1918. Katonatüntetés Budapesten, amelynek hatására Bartha Albert hadügyminiszter és Batthyány Tivadar belügyminiszter lemond
1940. Aláírják a magyar-jugoszláv „örök barátsági szerződést”
1941. Magyarország, Románia és Bulgária hadat üzennek az Egyesült Államoknak.
1941. A II. világháborúban Nagy-Britannia hadat üzen Bulgáriának és Magyarországnak, Románia az Egyesült Államoknak, és India Japánnak
1943. Moszkvában Szovjet-Csehszlovák kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá
1958. Péter János külügyminiszter felszólal az ENSZ közgyűlésén; elítéli az ENSZ-t a magyar belügyekbe való beavatkozás miatt
2005. Az Egyesült Államok bezárja hanoi nagykövetségét, így gyakorlatilag megszakítja diplomáciai kapcsolatait Észak-Vietnammal
2007. A libanoni elnöki palota közelében – a keresztények lakta Baabda negyedben, egy gépkocsi alatt elhelyezett – robbanószerkezet lép működésbe, melynek következtében négy ember meghal, köztük Francois El-Hadzs tábornok
Ezen a napon született:
1526. Alvaro de Bazan (Santa Cruz márki) spanyol admirális, a lepantói csatában (1571) harcoló parancsnok
1821. Gustave Flaubert francia regényíró
1863. Edvard Munch norvég festőművész, grafikus
1866. Alfred Werner Nobel-díjas svájci kémikus
1875. Gerd von Rundstedt német tábornok, a nyugati front főparancsnoka 1943-1944-ben
1876. Alvin Kraenzlein amerikai atléta; az első sportoló, aki az olimpiák történetében négy egyéni számban nyert egy olimpián
1913. Csík Ferenc (Lengváry Ferenc) olimpiai bajnok úszó
1932. Dalnoki Jenő olimpiai bajnok labdarúgó
1965. Janicsek András alezredes, pilóta
Ezen a napon hunyt el:
1586. Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király
1780. Fellner Jakab építész. Morvaországban született. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált sikeres, elismert, keresett szakemberré. 1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott. Az első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt, ezt eredetileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el építeni 1751-ben, de a munkálatok döntő hányadát Fellner Jakab végezte el. Sajnos, ő sem tudta befejezni, ezért halálát követően Grossmann József fejezte be, 1783-ban. Egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. Eszterházy Károly püspök 1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg, pályafutása ekkor ívelt fel. Itt első munkája a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt 1766. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is. A Gerl József bécsi építész által tervezett egri líceum építését 1765-ben vette át. Utolsó nagy alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban. 1773-ban nemességet kapott. Tatán hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt római katolikus templom kriptájában. Segédjéből Grossmann Józsefből utódja lett, és feleségül vette özvegyét, majd befejezte félbe maradt munkáit. Tatán, a templom előtti tér rendezésekor, 1940-ben, szobrot emeltek emlékére, ami Ungvári Lajos alkotása. Fia Fellner József építész, aki Bécsben a Képzőművészeti Akadémián Gundel-díjat nyert és a pápai uradalomban kapott állást.
1895. Jedlik Ányos bencés paptanár, fizikus. 1800-ban született Győrben. 1817-ben lépett be a bencés rendbe, 1825-ben szentelték pappá. 1831-33-ban tanár a győri líceumban, 1839-ben a pozsonyi akadadémián, 1839-1878 között nyugdíjazásáig a pesti egyetem természettan tanszékének vezetője. 1846-48-ban a bölcsész kar dékánja, 1863/64-ben az egyetem rektora. Hazafias magatartása miatt a szabadságharc leveretése után nehezen igazolták. 1858-tól a MTA tagja. 1827-28-ban győri tanár korában készítette el az áram elektromágneses hatásának szemléltetésére az első elektromotort a világon. Ezt nagy jelentőségű találmányok (elektromos elemek és akkumulátorok tökéletesítése, optikai rácsosztó gép, nagy befogadóképességű elektromos sűrítő, szódavízgyártó készülék stb.) hosszú sora követte. Fölfedezte a dinamó-elektromos elvet, fényinterferencia-kísérletei is új eredményeket hoztak.
1972. Kondor Béla Kossuth-díjas, kétszeres Munkácsy-díjas festő, grafikus
1977. Erdélyi Artúr magyar születésű angol matematikus
1993. Antall József politikus, 1990-1993-ig a Magyar Köztársaság miniszterelnöke
1999. Joseph Heller amerikai író