„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Lk 1,26-38
Isten elküldte Gábriel angyalt Galilea városába, amelynek Názáret a neve, egy szűzhöz, aki el volt jegyezve egy férfival. A neve József volt, Dávid házából, a szűz neve Mária volt. Bement Hozzá az angyal, és így szólt: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled.«
Őt zavarba ejtette ez a beszéd, és elgondolkodott, hogy miféle köszöntés ez. Az angyal pedig folytatta: »Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Íme, méhedben fogansz és fiút szülsz, és Jézusnak fogod nevezni [Iz7,14].
Nagy lesz Ő, a Magasságbeli Fiának fogják hívni; az Úr Isten Neki adja Dávidnak, az Ő atyjának trónját, és uralkodni fog Jákob házában mindörökké, és királyságának nem lesz vége« [2Sám 7,13; Iz9,6]. Mária erre megkérdezte az angyaltól: »Miképpen lesz ez, hiszen férfit nem ismerek?« Az angyal ezt felelte Neki: »A Szentlélek száll Rád, és a Magasságbeli ereje megárnyékoz Téged; azért a Szentet is, aki Tőled születik, Isten Fiának fogják hívni. Íme, Erzsébet, a Te rokonod is fiat fogant öregségében, és már a hatodik hónapban van, ő, akit magtalannak hívtak, mert Istennél semmi sem lehetetlen« [Ter18,14; Jób42,2]. Mária erre így szólt: »Íme, az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a Te igéd szerint.« És eltávozott Tőle az angyal. Mária pedig útra kelt azokban a napokban, és sietve elment a hegyek közé, Júda városába.
Az emberiség történelmének a legnagyobb pillanata az „Angyali üdvözlet”. Ekkor nemcsak az Isten és ember megroppant közössége áll helyre, hanem Isten azzá lesz, ami soha nem volt, és az ember azzá lesz, akivé soha nem lehetne: az Isten emberré lesz, az ember pedig Istenné. Minden, ami a Megtestesülés után történik már ennek erejében, ennek következtében történhet meg. Isten odaadta magát nekünk és hatalmában állt, hogy ne vonja vissza a döntését. Hűséges volt hozzánk a Megtestesülésben a halálig, mégpedig a kereszthalálig.
Isten nagy tettei mindig csöndben, tanuk nélkül történnek. Az angyali üdvözletnek sincs tanúja. Az Egyház liturgiája szemérmesen csak utalásszerűen ragadja meg ezt a rejtett kimondhatatlan pillanatot: a Hiszekegyben a Megtestesülésre vonatkozó részeknél a hívők letérdelnek. A régi mondás szerint: „az imádság törvénye a hit törvénye”, így térdhajtásunk kifejezi hitvallásunkat a Megtestesülésünk titka mellett és annak az egész létezést átformáló valóságában.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1442. Hunyadi János Szebennél legyőzi a Mezid bég vezette török sereget
1655. Christiaan Huygens holland csillagász felfedezi a Titánt, a Szaturnusz legnagyobb holdját
1821. Görögország függetlenné válik az Oszmán Birodalomtól
1848. Horvát Nemzeti Gyűlés Zágrábban, ahol nemzeti önállósági és polgári demokratikus követeléseket fogalmaznak meg a Magyar Királysággal szemben
1941. A jugoszláv kormány csatlakozik a „háromhatalmi egyezményhez”
1948. Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket
1957. A római szerződéssel létrejön az Európai Gazdasági Közösség, a Közös Piac.
1983. Kiadják az 1000 Ft-os bankjegyet
1988. Pozsonyban a hívők jogaiért tüntető tömeget oszlat fel a rendőrség, letartóztatnak 125 embert; a „gyertyás tüntetésként” ismertté vált megmozdulást egy vallásszabadságot követelő petíció támogatására szervezi a mind erősebbé és határozottabbá váló katolikus ellenzék
1990. Az első szabad választás Magyarországon
Ezen a napon született:
1704. Faludi Ferenc jezsuita pap, tanár, író, költő
1795. Vásárhelyi Pál mérnök
1881. Bartók Béla zeneszerző, népzene-kutató
1926. Papp László háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó
Ezen a napon hunyt el:
1347. Sienai Szent Katalin egyháztanító, Európa és Olaszország védőszentje
1541. Francesco de' Medici, Toscana nagyhercege
1821. Leövey Klára pedagógus, író, újságíró
1867. Arturo Toscanini olasz karmester
1951. Mchlovits Zoltánhatszoros világbajnok asztaliteniszező