Kalendárium
Május 6. kedd
Pünkösd hava
Húsvéti 3. hete
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Jn 6,30-35
A tömeg megkérdezte Jézustól, amikor Ő az Örök Élet Kenyeréről beszélt: »Milyen jelet viszel végbe, hogy lássuk és higgyünk Neked? Mit cselekszel? Atyáink mannát ettek a pusztában, amint írva van: „Égi Kenyeret adott enni nekik”« [Kiv16,4].
Jézus ezt válaszolta: »Bizony, bizony mondom nektek: Nem Mózes adta nektek az égből való kenyeret, hanem az Én Atyám adja nektek az igazi Mennyei Kenyeret. Mert az Isten Kenyere az, amely a Mennyből szállott le, és Életet ad a világnak.«
Ekkor azt mondták Neki: »Uram, mindenkor add nekünk ezt a kenyeret!« Jézus azt felelte nekik: »Én vagyok az Élet Kenyere. Aki Hozzám jön, nem fog éhezni, és aki Bennem hisz, sohasem szomjazik meg.
Jézus az Élet Kenyerének mondja Magát. Határozottan, és többször beszél erről a témáról, de szavai értelme csak a Föltámadás után válik egyértelművé. Furcsa, és szomorú hogy mennyire nem vesszük komolyan, és nem élünk ezzel a lehetőséggel. Energiáink mind-mind a földi dolgok utáni törekvésre mennek el.
A mai evangélium szerint az ószövetségi „manna” előképe az Eukarisztiának, de a kettő közötti különbség pontosan, „ég és föld”. Mivel pedig az Oltáriszentség a „Mennyhez” tartozik, így nem lehet evilági logikával megközelíteni. A kémia vagy biológia nem tud semmi mást kimutatni az Eukarisztiában, mint a közönséges kenyérben és borban, nem is ezért hiszünk Benne, hanem a Föltámadott szavai és ereje miatt.
Annyi buta ígéretben hiszünk, Jézus ígéreteiben miért nem? Az emberi élethez az Örökkévalóság is hozzátartozik, és Krisztus ígéretei erre is vonatkoznak, hiszen van lelki éhség és szomjúság, amit szintén csillapítani kell. Erre csak Ő képes az Eucharisztia által.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1527. „Sacco di Roma”, amikor V. Károly német-római császár, spanyol király zsoldos hadserege, VII. Kelemen pápa ellen vonulva megrohanja és kifosztja Rómát
1615. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és II. Mátyás német-római császár megkötik a nagyszombati békét
1859. Párizsban Kossuth Lajos, Teleki László és Klapka György megalakítják a Magyar Nemzeti Igazgatóságot
1937. A New Jersey melletti Lakehurstnél a Hindenburg léghajó, fedélzetén 72 utassal, leszálláshoz készülve kigyullad és porrá ég
1946. A B-listázások kezdete, amikor politikai okokból a rendszer által kiválasztott személyeket elbocsátottak a munkából és hátrányosan megkülönböztették őket.
1958. Szilágyi László nyíregyházi munkástanács-vezető és társa kivégzése
Ezen a napon született:
1758. Maximilien de Robespierre francia ügyvéd, forradalmár
1792. Martin Ohm német matematikus. Georg Ohm fizikus öccse. Apját követve a lakatos-mesterséget tanulta, de később egyetemi tanulmányokat végzett. 1811-ben doktorált a Universität Erlangen-Nürnberg-en, Karl Christian von Langsdorf irányítása alatt. 1824-ben a berlini egyetemen matematika tanára lett. Megkísérelte Euklidesz után egységes elméletbe foglalni a matematikai ismereteket. Számos matematika tankönyvet írt. Álláspontja szerint másképpen kell írni a szakemberek számára, mint a nagyközönség számára, emiatt több kortársával ellentétbe került. Neki tulajdonítják az "aranymetszés" kifejezés bevezetését.
1828. Ráth György az Iparművészeti Múzeum szervezője
1856. Sigmund Freud osztrák orvos, pszichiáter, neurológus
1867. Iványi-Grünwald Béla festőművész. A Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke, majd Münchenben és a párizsi Julian Akadémián tanult. 1892-ben visszatért Münchenbe, ahol Hollósy Simon köréhez csatlakozott. 1893-ban festette a Nihilisták sorsot húznak című nagy feltűnést keltő festményét. Alapítója a nagybányai művésztelepnek, ahol 1896-tól realista tájakat és jeleneteket festette. 1904-ben a Fraknói-díj elnyerésével Rómában töltött egy évet, majd hazatérése után gyűjteményes kiállítást rendezett. 1906-tól dekoratív, szecessziós képeket alkotott. 1907-ben a kecskeméti művésztelep vezetője lett, itt festett kompozíciói közül a Kecskeméti Kaszinó homlokzatát díszítő műve és a Tavasz ébredése jelentős. Az I. világháború után a Balatonnál az alföldi egyszerű, valósághű tájképeket festett. 1940-ben halt meg.
1871. Christian Morgenstern német költő
1925. Temessy Hédi érdemes művész színésznő,
Ezen a napon hunyt el:
1579. François de Montmorency herceg, Franciaország marsallja, a francia vallásháborúk mérsékelt katolikus pártjának vezetője
1882. Asbóth Lajos honvéd tábornok. 1802. június 2-án született Keszthelyen Asbóth János mezőgazdász, Georgikon igazgató fiaként. Iskoláit Keszthelyen, Sopronban és bécsi hadimérnöki akadémián végezte, utóbbival egy időben belépett a császári hadseregbe, ahonnan 24 év szolgálat után 1844-ben nyugalomba vonult, majd gazdálkodni kezdett Lugoson. 1848-ban nemzetőrnek állt, majd őrnagyi rangban egy hatszáz főnyi csapattal részt vett a bánsági harcokban. 1849 januárjában előléptették Debrecen parancsnokává, később egy tartalék hadosztály parancsnokaként a tavaszi hadjárat során elterelő hadműveleteket hajtott végre. Ezt követően már ezredesként részt vett Buda visszafoglalásában, az ostrom alatt egy ideig – a II. hadtestet vezette, majd részt vett a június 20-21-én vívott peredi csatában, mely után Görgey leváltotta. A világosi fegyverletételig tartalék hadtesteket vezetett, a szabadságharc bukása után halálra ítélték, melyet végül 18 évnyi börtönbüntetésre enyhítettek. 1856-ban szabadult, majd felvette a kapcsolatot az emigráns politikusokkal, és számos összeesküvésben vett részt, amiért 1861-ben Theresienstadtban négy hónapra ismét börtönbe került. Hadtudományi értekezéseiért a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban tagjai közé választotta. Legfontosabb munkáit a hadászat modern kori átalakulásáról írta, mellyel összefüggésben az amerikai polgárháború történetét is kiadta. Halála után1918-ban derült ki, hogy második börtönbüntetésekor a császári besúgóhálózat beszervezte, így 1864-ben döntő szerepet játszott az Almásy-Nedeczky-féle összeesküvés leleplezésében.
1941. Maróti Géza műépítész, szobrász
1960. Ábrahám Pál operettszerző
1975. Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek
1992. Marlene Dietrich német színésznő, énekesnő
2001. Nemere Zoltán kétszeres olimpiai bajnok vívó
2002. Lakatos István Baumgarten-, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító
2007. Gábor Tamás olimpiai bajnok párbajtőrvívó
