„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Mt 7,1-5
Jézus így szólt: Ne ítéljetek, hogy el ne ítéljenek titeket. Mert amilyen ítélettel ti ítélkeztek, olyannal fognak megítélni titeket is, és amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel mérnek majd nektek is. Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, a saját szemedben meg nem veszed észre a gerendát? Vagy hogyan mondhatod a testvérednek: engedd, hogy kivegyem a szemedből a szálkát, amikor íme, a gerenda ott van a te szemedben? Képmutató! Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát, csak aztán fogj hozzá, hogy kivedd a szálkát testvéred szeméből.
A mai evangéliumi szakasz a Hegyibeszéd része, s az evangéliumi-etika egyik fontos összetevőjét alkotja.
Az ítélkezés az egyik olyan bűn, amit Jézus mindig és következetesen elvet. Ez nem a véleménynyilvánítást tiltja, hanem azt az ítélkezést, ami egyedül Isten joga, és az Ő abszolút fennhatósága alá tartozik. Az Isten ugyanis: „Nem a szerint ítél majd, amit a szem lát, és nem a szerint dönt, amit a fül hall, hanem igazságosan ítéli majd a gyengéket, és méltányosan dönt a föld szegényeinek érdekében” (Iz11,3-4). Egyedül Ő ismeri a szív szándékait, ezért egyedül Ő ítélhet, hiszen a tett igazi minősítője a szándék, ez teszi jóvá, vagy rosszá a cselekedeteket, s csak Isten tud rólunk mindent.
Jézus önkritikára szólít, ami emberi motiváció, és az „igazságosság” szempontja lehet mások elítélésekor. Ez az emberi bölcsesség szintje, amit mindegyikőnk könnyűszerrel – a józan ész birtokában – beláthat.
Van azonban egy másik, fontosabb dimenziója is Jézus szavainak, ez pedig az Örök Élet törvénye, amely szerint a mi ítélkezéseink szerint alakul a minket érő Ítélet. Ez olyan nézőpont, amit Jézusnak kellett kinyilatkoztatnia, mert erre magunktól nem jöhetünk rá. Ha a jó ízlés – amely belátja, hogy nem törhetünk pálcát mások fölött olyanért, amiben mi is legalább annyira sárosak vagyunk – nem tart vissza minket a mások fölötti ítélkezéstől, legalább az isteni kinyilatkoztatást adó Krisztus szava fogjon fékre minket.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1606. A bécsi béke megkötése II. Rudolf német-római császár, I. Rudolf néven magyar király, és Bocskai István erdélyi fejedelem között
1780. Gróf Kollonitz László erdélyi püspök Váradon felszenteli az új székesegyházat, amelyben ekkorra készülnek el Schöpf Ádám bécsi festő kupolafreskói
1894. Megalakul Párizsban a Sorbonne-on a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Magyarország tagságával
1915. Az első isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen védekezik
1941. Szlovákia csatlakozik a Szovjetunió elleni hadjárathoz
1948. A Nyugat-Berlin-i blokád kezdete1948 júniusa és 1949 májusa között. A blokádot a szovjetek azért vezették be, hogy kikényszerítsék akaratuk érvényesítését a nyugati hatalmak szektoraiban, egyszersmind megakadályozzák a nyugati hatalmak által a szovjetek beleegyezése nélkül kibocsájtott német márka forgalomba kerülését a szovjet megszállási zónában. A blokád súlyos ellátási zavarokhoz vezetett Nyugat-Berlinben, amelynek megoldására a nyugati szövetségesek légihíddal kötötték össze a várost a nyugati országrésszel. A berlini blokád volt a hidegháború szuperhatalmainak egyik első nyílt és közvetlen szembekerülése Európában.
1958. Jugoszláv jegyzék a magyar kormányhoz: a jugoszláv kormány és a nép mély elkeseredéssel vette tudomásul Nagy Imre titkos elítélésének és kivégzésének hírét
1961. Életbe lép a nemzetközi Antarktisz-Egyezmény, amely kiköti a kontinens semlegességét
1983. II. János Pál pápa első külföldi látogatása során Varsóban tárgyal Lengyelország államfőjével, Jaruzelski tábornokkal, és Zakopaneben találkozik Lech Wałęsa ellenzéki vezetővel
1988. A Magyar Szocialista Munkás Párt Központi Bizottsága a választási törvény módosításáról tárgyal. A törvényt úgy kívánják módosítani, hogy az ún. spontán jelölés kizárásával az eddigieknél is kevesebb lehetőség legyen a hatalom által nem támogatott jelöltek megválasztására.
1989. Az Magyar Szocialista Munkás Párt Központi Bizottsága felmenti Kádár Jánost a pártelnökség alól; az új elnök Nyers Rezső; négy főből álló elnökség alakul, Grósz Károly főtitkár marad. A Politikai Bizottság helyett Politikai Intéző Bizottság alakul, melynek létszámát jelentősen kibővítik.
Ezen a napon született:
1795. Török Ignác honvéd tábornok, aradi vértanú
1822. Máriássy János honvéd ezredes
1873. Beck Ö. Fülöp festőművész
1881. Geyer Stefi hegedűművésznő
1891. Vladislav Vančura cseh író, filmrendező, forgatókönyvíró
1912. Alan Mathison Turing brit matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja
Ezen a napon hunyt el:
1906. Kőrösy József statisztikus
1942. Oláh Gábor költő, író
1952. Berty László olimpiai bajnok vívó
1963. Póczy Mihály építőmérnök, a Szeretfalva–Déda-vasútvonal építője
1970. Fekete István író, költő. Élete első bő három évtizedében mindössze egyetlen kamaszkori versecske jelent meg tőle, 1917-ben, a katolikus diáklap, a Zászlónk szerkesztői üzenetei között. A göllei születésű ifjú ember már kaposvári diák volt, s már közelgett a hadi-érettségije, mely után rögvest be is vonultatták a helyi honvédezredébe. A forradalmas és ellenforradalmas időket katonaként töltötte, majd csatlakozott a Nemzeti Hadsereghez, melynek a húszas évek közepéig a tagja maradt. Közben megkezdte főiskolai gazdatiszti tanulmányait is, s 1926-os diplomaszerzését követően az ajkai Nirnsee-uradalom intézőjeként dolgozott.Harmincéves volt, amikor rövid közleményt küldött be a Nimród nevű vadászújságba a gatyás ölyvek táplálkozásáról. Az elkövetkező pár évben még egy-két hasonló írást jelentetett meg, mígnem a Nimródot szerkesztő Kittenberger Kálmán felfedezte. Ő és Csathó Kálmán nagyobb lélegzetű írások megalkotására biztatták. Így először a Nimród, majd az Új Idők hasábjain publikált.A kezdetektől saját élményeiből dolgozott. 1937-ben érte el első látványos irodalmi sikerét ifjúsági regényével, A koppányi aga testamentumával. Később a a Csí, majd számod állatregénye, a Tüskevár és a Téli berek vonzóvá tette, melyekben a barátság, a szolidaritás, az anyaföld-anyatermészet kötőereje érvényesült.1939-ben könyvsikerré vált Zsellérek című műve is. A II. világháborút Budapesten éli végig, ahol üldözötteket mentett. 1945 után megtarthatta minisztériumi állását, amelyet 1940 óta töltött be a földművelésügyi minisztérium oktatófilmes osztályán. 1947-ben két új könyve is megjelent. 1950-ben az utcára került és 1952-ig alkalmi munkákból tartotta fenn magát és családját, miután íróként csak az Új Emberben és a Vigiliában publikálhatott. 1952-ben Kunszentmártonban vállalt állást mint halászoktató, majd kevéssel utóbb leszázalékoltatta magát. Írói foglalkoztatottsága az ötvenes évek közepétől látványosan fokozódott: 1955-ben megjelent a Kele és a Lutra, 1957-ben, a Kis-Balatonnál írt Tüskevár és annak 1959-es folytatása, a Téli berek, melyekkel a korszak egyik legnépszerűbb írójává vált. A filmen, tévében és rádióban is egyaránt népszerűsített szerző mindeközben megmaradt az irodalmi élet külső peremén, írói rangjában megkérdőjelezve. Élete utolsó esztendejében írta a gyermekkorára visszatekintő Ballagó idő című művét.
1995. Dr. Jonas Edward Salk, a gyermekbénulás (paralízis) elleni vakcina kidolgozója
1996. Andréasz Papandréu görög politikus, miniszterelnök