Kalendárium
November 3. kedd
Szent András hava
Évközi 31. hét
Porres Szent Márton
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Lk 14,15-24
Jézus egy előkelő farizeus házában ebédelt. Az egyik vendég így szólt hozzá: „Boldog, aki asztalhoz ülhet az Isten Országában!” Ő pedig ezt válaszolta: »Egy ember nagy vendégséget rendezett és sokakat meghívott. A vacsora órájában elküldte szolgáját, hogy szóljon a meghívottaknak: „Jöjjetek, mert már minden el van készítve!” De azok közül sorra mindegyik kezdte magát kimenteni. Az első azt mondta neki: „Földet vettem, el kell mennem megnézni; kérlek, ments ki engem!” A másik meg azt mondta: „Öt pár ökröt vettem, megyek kipróbálni őket; kérlek, ments ki engem!” Egy másik azt mondta: „Most nősültem, azért nem mehetek!” Amikor a szolga visszatért, jelentette mindezt urának. Erre a házigazda megharagudott, és ezt mondta szolgájának: „Menj ki gyorsan a város tereire és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat!” A szolga jelentette: „Uram! Megtörtént, amit parancsoltál, de még mindig van hely.” Akkor az Úr ezt mondta a szolgájának: „Menj ki az utakra és a sövényekhez! Kényszeríts mindenkit bejönni, hogy megteljék a házam.” Mondom azonban nektek, hogy azok közül, akik hivatalosak voltak, senki sem ízleli meg a lakomámat.«
Jézus korában bevett gondolat volt, hogy Isten eljövendő Országát lakoma képében képzeljék el. A qumráni közösség még a „messiási lakoma ülésrendjét” is összeállította. Jézus Maga is többször él ezzel a képpel, ami megmozgatta a kortársak fantáziáját, hiszen a gondtalan evés és ivás az akkori emberek számára, akik létbizonytalanságban, de legalább is roppant szegényes körülmények között éltek, a levágyottabb dolgok között volt. Innen érthető a jézusi példabeszéd, ami arra a kontrasztra épít, ami a lakoma gondtalan, föltétlen öröme és a hétköznapi gondok között áll fönn.
A példabeszéd tükrözi Jézus és a zsidóság hivatalos képviselői közötti konfliktust. A vallási elit úgy gondolt Isten Országára, a „végső lakomára”, mint ami jár neki. A példabeszéd logikája szerint azonban a „lakomáról” nem küldenek el senkit, sőt – Márk fogalmazása szerint – egyenesen „bekényszerítenek minket oda, s csak azok maradnak ki, akik – mivel nem tartják sokra, hiszen „jár” nekik, hivatalosak oda – nem akarnak bemenni.
Mindezek fényében „evangéliumi” örömhír az, hogy véletlenül nem lehet elkárhozni, nem lehet elveszíteni az üdvözülés lehetőségét, mint egy „kalapot”. Isten mindenkinek fölkínálja Önmagát, az Ő Országát, amire csak igent kell mondani. Azonban aki nem ajándéknak tekinti az „üdvösséget”, a „menyegzőt”, hanem „járandóságnak”, az nemet fog mondani rá.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1443. Hunyadi János győzelmet arat a törökök fölött a szerbiai Morava folyónál
1526. I. Ferdinánd osztrák főherceget magyar királlyá koronázzák Székesfehérvárott, ezzel megkezdődik a Habsburg-ház 400 éves uralkodása Magyarországon
1777. Megkezdődött az oktatás Budán az 1635-ben Pázmány Péter által alapított, Nagyszombatról áthelyezett egyetemen
1825. A pozsonyi Országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság – a mai Magyar Tudományos Akadémia – megalapítására
1956. A parlamentben megkezdődnek a szovjet csapatkivonásról szóló tárgyalások; Király Bélát választják meg a Nemzetőrség parancsnokának; Szovjet csapatok lezárják az osztrák-magyar határt; Mindszenty József hercegprímás rádióbeszédet mond; Tökölön letartóztatják Maléter Pál honvédelmi minisztert; Kádár János és Münnich Ferenc Moszkvában megalakítják a magyar ellenkormányt; Zsukov marsall megkapja a felkelők elleni támadási parancsot.
1989. Szűrös Mátyás lesz ideiglenesen Magyarország köztársasági elnöke
2004. Magyarországon megszűnt a sorkatonai szolgálat
Ezen a napon született:
39. Marcus Annaeus Lucanus római költő
1500. Benvenuto Cellini itáliai szobrász, ötvös. Firenzében született. Apja muzsikusnak szánta, de ő inkább fémművességet tanult. 1516-ban verekedés miatt száműzték a városból, Sienába, majd 1519-ben Rómába ment. 1523-ban egy újabb incidense miatt Firenzében halálra ítélték, ekkor ismét Rómába menekült, ahol Salamanca püspökének és VII. Kelemen pápának dolgozott. V. Károly császár 1527-es támadása idején, részt vett a város védelmében, s a tüzérséget irányította - saját állítása szerint a falakról ő lőtte le Bourbon Károlyt és az orániai herceget. Róma feldúlása után ismét szülővárosába költözött, számos érmét készített a Medicieknek, majd a mantovai Gonzagáknak is dolgozott. 1529-ben Rómában a pápai pénzverde tervezőmestere lett, 1531-ben alkotta meg VII. Kelemen palástjának híres csatját. Ezt csak a British Museumban őrzött vázlatról ismerjük, mivel beolvasztották, két ekkori érme viszont az Uffizi képtárban látható.
Hamarosan újabb bonyodalmakba keveredett: egy aranyműves vetélytársa meggyilkolásának bűne alól III. Pál pápa feloldozta, de újabb véres utcai csetepatéja miatt Rómából is menekülnie kellett. Franciaországba ment, ahol I. Ferencnek dolgozott, ennek emléke a firenzei Bargellóban őrzött, a király képmását ábrázoló érem. Hazatérve Rómában ellenségei sikkasztással vádolták, így bebörtönözték, ám ő megszökött, majd újra lecsukták. A ferrarai d'Este bíboros közbenjárására szabadult ki. 1540-ben ismét Franciaországba utazott, s Fontainebleau-ban elkészítette a Neptunt egy földistennővel ábrázoló arany sótartóját, ez az egyetlen hiteles nemesfém műve, ami fennmaradt. 1542-ben francia alattvaló lett, a király 12 gyertyatartót rendelt nála, mitológiai jelenetekkel. 1543-44-ben mintázta a fontainebleau-i kastély bejárata fölé a vadászó Dianát ábrázoló bronz félkör alakú domborművet, Diana de Poitiers, a király kegyencnője tiszteletére. 1545-ben hazatért Firenzébe, s Cosimo Medici megbízásából alkotta legismertebb szobrát, a Gorgó levágott fejét magasra emelő bronz Perseust. Manierista stílusa e technikailag is bravúros műben érvényesült a legjobban, amely a firenzei főtéren, a Loggia Dei Lanzi ívei alatt látható I. Cosimo nagyherceg mellszobrát már Velencében fejezte be, ahová az újabb erkölcstelenség vádja elől szökött. 1562-ben egy márvány feszületen kezdett dolgozni, amelyet a saját síremlékére szánt, ez ma Spanyolországban, az El Escorial templomában van. Önéletrajzát (Benvenuto Cellini mester élete) ő maga írta 1558-66 között. Nagy szegénységben halt meg 1571. február 13-án Firenzében.
1560. Annibale Carracci bolognai festő
1632. I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem
1914. Vértes László régész, a vértesszőlősi előember feltárója
Ezen a napon hunyt el:
361. II. Constantius római császár
1643. Guldin Paul svájci születésű matematikus, csillagász
1884. Lónyay Menyhért politikus, miniszterelnök, publicista
1936. Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító, újságíró. 1885-ben született Szabadkán, apja Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató, anyja Brenner Eulália. A gimnáziumot Szabadkán kezdi, de kicsapják, így Szegeden érettségizett. 1903-ban Budapesten elkezdi a bölcsészkar magyar-német szakát ahol megismerkedik és barátságot köt Babitscsal, Juhász Gyulával. 1904-ben beiratkozik a bécsi egyetemre; 1905-ben hazatér, de nem megy vissza az egyetemre, hanem újságíró lesz: a Szeged és Vidéke, és a Bácskai Hírlapnál. 1906-ban a Pesti Napló kéri fel munkatársnak Ady helyére. 1907-ben jelenik meg első verseskötete, a Négy fal között melynek elismerő a fogadtatása, egyedül Ady bírálja. 1913-ban házasságot köt Harmos Ilona színésznővel, aki Görög Ilona néven írt. 1915-ben születik fia, Kosztolányi Ádám. Az első napokban támogatja a Tanácsköztársaságot. A bukás után az Új Nemzedék című lap Pardon rovatának szerkesztője, ahol a cikkek vitriolos hangon szólnak a Tanácsköztársaságról és annak vezetőiről, ami miatt éles támadás éri mind politika jobb, mind a bal oldaláról.1933-ban mutatkoznak betegsége első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esik át. 1935-ben szerelemre lobban Radákovich Mária iránt. Budapesten halt meg.
1954. Henri Matisse francia festőművész
1992. Csákányi László Jászai Mari-díjas színész, kiváló művész
