„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Mt 5,33-37
A Hegyibeszédben Jézus így szólt tanítványaihoz: Hallottátok, hogy azt mondták a régieknek: „Ne esküdj hamisan, hanem add meg az Úrnak, amire esküdtél!” [Lev19,12]. Én viszont azt mondom nektek, hogy egyáltalán ne esküdjetek: se az Égre, mert az az Isten trónja, se a földre, mert az az Ő lábainak zsámolya [Iz66,1;], se Jeruzsálemre, mert az a nagy király városa [Zsolt48,3;]. A fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni.
Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van.
Most az évközi időben a Hegyibeszédet úgy kell olvasnunk, mint amivel Jézus a keresztény életvitelt tanítja követőinek. Az emberi létezéshez szorosan hozzátartozik a beszéd tisztasága és megbízhatósága. Az ember nagyjából annyit ér, amennyit a szavai. Azok szoktak esküdözni, akik hazudozni is szoktak. Jézus ezért, az emberi kapcsolatok szilárdságáért tiltja meg az „esküdözést”. Szavaink súlya és megbízhatósága a garancia az emberi kapcsolatok tartósságára, élhetőségére, hiszen egy szó mögött ott áll az egész személyiség.
A Szentírás azt mondja, hogy a „hit hallomásból ered” (Róm10,17), mint ahogyan a hitetlenség is. A Szentírás nyelvén a hit bizalmat jelent, és ezt a bizalmat a beszédünk alapozza meg, ezért kell figyelni arra, amit Jézus mond: „Legyen a ti beszédetek: igen, igen, nem, nem; ami ezeknél több, a gonosztól van.”.
A kimondott szó súlya mindegyikőnk vállára nehezedik. A „tiszta beszéd” az egyik esélyünk, hogy a bizalmat egymás között helyreállítsuk. Ne felejtsük, hogy a hazugság „sátáni bűn”, hiszen a sátán a „hazugság atyja” (Jn8,44) ahogyan ezt a Szentírás is tanítja.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
313. Licinius római császár Nikomédiában kifüggeszti a milánói ediktumot
1707. I. József német-római császárt, magyar királyt az ónodi országgyűlés trónfosztottnak nyilvánítja („Eb ura fakó! Mai naptól fogva József nem királyunk!”)
1849. A csornai csatában Kemetty György ezredes szétveri a Franz Wyss vezérőrnagy vezette császári dandárt, az ütközetben maga Wyss is elesik
1919. Clemenceau francia miniszterelnök ultimátumban követeli a Felvidékről való magyar kivonulást, cserébe a Tanácsköztársaság elismerését és a román csapatok visszavonását ígéri
1940. Német csapatok elfoglalják Párizst
2007. A magyar Tartományi újjáépítési csoport elszenvedi az első személyi sérüléssel járó támadást Afganisztánban
Ezen a napon született:
1799. Kiss Ernő honvéd tábornok, aradi vértanú
1836. Budenz József német származású magyar nyelvtudós
1865. William Butler Yeats Nobel-díjas ír költő, író, drámaíró,
1869. Poldini Ede zeneszerző, zongoraművész
1924. Rába György író, műfordító
1950. Kazovszkij El orosz születésű, Kossuth-díjas magyar festőművész, díszlettervező
Ezen a napon hunyt el:
1584. Zsámboky János történetíró, orvos, polihisztor
1846. Horvát István történész, nyelvész
1864. Dembinszky Henrik lengyel születésű katonatiszt, a lengyel és magyar szabadságharcok altábornagya
1876. Mihail Alekszandrovics Bakunyin orosz anarchista forradalmár
1905. József Károly Lajos osztrák főherceg, magyar királyi herceg, lovassági tábornok, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka
1988. Telmányi Emil hegedűművész
1992. Békésy György magyar származású, Nobel-díjas biofizikus