Kalendárium
Május 27. kedd
Pünkösd hava
Húsvét 6. hete
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Jn 16,5-11
Jézus így szólt: Most elmegyek ahhoz, Aki küldött Engem, és senki közületek nem kérdi Tőlem: „Hová mégy?” Hanem, mivel ezeket mondtam, szomorúság töltötte be szíveteket. De Én az igazságot mondom nektek: Jobb nektek, ha elmegyek. Mert ha nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok, ha azonban elmegyek, elküldöm Őt hozzátok. Ő, amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről: vagyis a bűnről, hogy nem hisznek Bennem; az igazságról, hogy az Atyához megyek, és többé nem láttok Engem; és az ítéletről, hogy ennek a világnak a fejedelme megítéltetett.
Jézus szavai az üdvtörténet egyetlen, megismételhetetlen eseményére utalnak, az Ő nagy „tranzitusára”, azaz halálára és Föltámadására. Az Ő halála szomorúsággal töltötte el a tanítványokat, mert csak ebben az életben gondolkodtak. Jézus halála azonban föltárta a Föltámadás valóságát: az Övé által a miénket.
Ugyanakkor, mivel Isten Igéje eleven, átható, és megítéli a bensőnket (vö. Zsid4,12), így a szakasz szószerinti értelme mellett, van alkalmazott jelentése is: így gondolhatunk a szeretteink halálára vagy saját halálunkra is. A test, a mi világunk értékrendje szerint a halál, a szomorúság, mert az érzékek szintjén eltűnnek a holtak, de a lélek rendje szerint mégis öröm, mert a halál Hazavezet bennünket, oda, ahová törekszünk, úgy, mint ahogyan Szent Ágoston fogalmaz: „Magadnak teremtettél minket Urunk, és nyugtalan a szívünk, amíg meg nem nyugszik Benned”. Ezért ünnepeljük szentjeink halálát, mint a „mennyei születésnapjukat”, és ezért imádkozunk saját „jó halálunkért” is. Mindezt a Szentlélek erejében ismerhetjük föl, Akit mindenkinek megad az Atya, akik kérik Tőle (vö.: Lk11,13).
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1703. Lerakják a leendő orosz főváros, Szentpétervár első erődítményének alapkövét
1849. Déva várőrsége megadja magát Bem csapatainak
1849. Görgei három hadteste megkezdi felvonulását a Vág-vonalra
1871. Ferenc József rendelete a Korona Őrségről. A Magyar Királyi Koronaőrséget 1751-ben hozták létre s több mint egy évszázadon át a császári reguláris hadseregből szerveződött. I. Ferenc József elhatározása értelmében a koronaőrséget a magyar királyi honvédség állományából kell megszervezni, s mint önálló csapattest a Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A koronaőrség 24 főből állt, ehhez tartozott még 5 fő küldönc és 2 fő polgári alkalmazott. A koronaőrség parancsnokát törzstiszti rangban – 1920 után – a kormányzó nevezte ki. Az utolsó parancsnok Pajtás Ernő volt, helyettese Vály István alezredes. A 24 fős koronaőrség kizárólag tiszthelyettesekből állt: 1 fő alhadnagy, 7 főtörzsőrmester és 16 fő törzsőrmester.
1871. A Párizsi Kommün leverése
1937. Átadják a Golden Gate hidat San Franciscoban
1940. A német hadsereg körülzárta és június 4-ig megsemmisítette a francia–brit haderőt, amelynek egy részét sikerült hajókon Angliába menekíteni
1941. Az Atlanti-óceánon összevont brit flottacsoport (a King George V és Rodney csatahajók, a Norfolk és Dorestshire cirkálók) elsüllyesztik a bombatalálatoktól mozgásképtelenné vált német Bismarck csatahajót, hajót elhagyó tengerészeket a sorsukra hagyják a tengerben
1957. Megállapodást írnak alá a szovjet hadsereg további magyarországi tartózkodásáról
1969. Magyarország csatlakozik az atomsorompó- egyezményhez
1988. Tüntetés a budapesti osztrák nagykövetség előtt a bôs–nagymarosi vízlépcsô megépítésének osztrák támogatása miatt.
1994. Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas író száműzetéséből visszatér Oroszországba
Ezen a napon született:
1508. Zrínyi Miklós horvát–dalmát és szlavón bán, a szigetvári hős. 1529-ben részt vett a törökök által ostromolt Bécs védelmében. 1542-ben horvát bán lett. 1543-ban feleségül vette Frangepán Ferdinánd leányát, Katalint, kivel óriási kiterjedésű birtokok ura lett. I. Ferdinánd király 1546-ban rendkívüli érdemei jutalmául neki adományozta az egész Muraközt Csákvár és Strigovo várral. 1556-ban Krupa és Kostajnica várainál megverte a törököt, aki ezután nagy sereggel Szigetvárt vette ostrom alá, melyet kapitánya, a hős Horvát–Sztancsics Márk védelmezett. 1556. július 22–23-án a Sziget fölmentésére sietve Babocsánál fényes győzelmet aratott a török seregeken. A horvátok szemrehányásokkal halmozták el, hogy Magyarországon hadakozik a török ellen Horvátország helyett. Ez elkeserítette, s ehhez hozzájárult az is, hogy I. Ferdinánd Felső-Horvátország kapitányi tisztét elvette tőle és Lenkovics Jánosra bízta, kinek a király 10 000 embert küldött segítségül, míg őt nem támogatták. Ezért lemondott a báni méltóságról. Amikor 1561-ben meghalt Szigetvár kapitánya Horvát–Sztancsics Márk, utódjává őt nevezték ki. 1561-ben meghalt a felesége. 1564-ben feleségül vette a csehországi Rosenberg Éva grófnőt. 1566 elején lemondott a tárnokmesteri méltóságról és a szigeti kapitányságról, mert a német generálisok nem támogatták, sőt ellene is dolgoztak. Amikor meghallotta, hogy a török nagy sereggel készül Magyarország ellen, fegyvert fogott és a Segesd várát ostromló török hadakat négy óráig tartó harcban szétkergette. Ekkor a törökök Szigetvár körül kezdtek gyülekezni. Újra átvette a várkapitányságot, minden gondját arra fordította, hogy a várat minél jobban megerősítse és minél nagyobb sereget összegyűjtsön védelmére. 1566. augusztus elejétől 2500 főnyi védő sereggel védte a várat I. Szulejmán szultán 80 000 főnyi seregével szemben, majd fegyvereseivel az égő várból kitörve hősi halált halt. Az ostrom közben a harcban részt nem vevő Szulejmán is meghalt.
1890. Sebestyén Irén nyelvész, műfordító
1933. Ilku Marion József ukrajnai magyar festőművész
Ezen a napon hunyt el:
1564. Kálvin János francia reformátor
1581. Báthory Kristóf erdélyi fejedelem
1708. Esze Tamás a Rákóczi Szabadságharc hadvezére, a kurucok első ezredese, majd brigadéros
1840. Niccolò Paganini olasz hegedűművész, zeneszerző
1981. Pilinszky János Kossuth-díjas költő, műfordító, publicista. Budapesten született 1921. november 25-én. A budapesti piaristákhoz járt középiskolába, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1939/40-ben joghallgató 1940-1944 között magyar-olasz irodalomat és művészettörténetet hallgat. 1942-44-ben az Élet segédszerkesztője. 1944-1945-ben légvédelmi tüzérként a honvédséggel Németországban volt, Harbachban betegen érte meg a háború végét. 1946-1947-ben az Újhold folyóirat szerkesztőségi tagja, a Diárium, a Magyarok, a Válasz, a Vigilia munkatársa. Első verseskötetét (Trapéz és korlát 1947-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki. 1949-56 között írásait nem közölték. 1956-tól a Magvető Kiadó lektora, 1957-től haláláig az Új Ember hetilap munkatársa. 1971-ben József Attila-, 1980-ban Kossuth-díjat kapott. Budapesten halt meg.
2008. Solymos Ede néprajztudós, muzeológus, a dunai halászat nemzetközi hírű kutatója
