Kalendárium
Január 22. szerda
Boldogasszony hava
Évközi 2. hét
Szent Vince diakónus, vértanú
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Mk3,1-6
Egy szombaton, Kafarnaumban Jézus bement a zsinagógába. Volt ott egy ember, akinek a keze el volt száradva. Lesték Őt, vajon meggyógyítja-e szombatnapon, hogy vádolhassák. Akkor Ő ezt mondta a béna kezű embernek: „Állj középre.” Aztán megkérdezte tőlük: „Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat, életet megmenteni vagy veszni hagyni?” Azok csak hallgattak. Ő erre haragosan körülnézett rajtuk, elszomorodott szívük keménységén, és így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” Az kinyújtotta, és meggyógyult a keze. A farizeusok, mihelyt kimentek, azonnal tanácsot tartottak Ellene a Heródes-pártiakkal, hogy hogyan veszítsék el Őt.
Jézus nem provokál, hanem szembesít. Amikor középre hívja a bénakezű embert, azt akarja, hogy szemtől szemben lássák az illető helyzetét, s ne csak elméleti vita legyen arról, hogy mit szabad szombaton tenni és mit nem. Mindegyikünknek tudnia kell, hogy mi lakik a szívében, hogy nem vált-e érzéketlenné, embertelenné. Jézus „akciója” megmutatja a „vallásos emberek” (lehetséges)keményszívűségét.
Jézus kérdése: „Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat, életet megmenteni, vagy veszni hagyni?”, a „megtérésnek”, az „értelem átfordításának” alapvető mondata lehet. Ahogyan Jézus megmutatta, úgy kell nekünk is élnünk, hogy a „tények”, betegség, bűn, nyomorúság mögött az embert lássuk és az ő javát szolgáljuk, ami ennél kevesebb, az árulás.
Vigasztaló dolog Jézus „haragjáról” (orgé) olvasni, ami mögött nincs semmi szépítés, finomítás, hanem ugyanaz az érzés, amit mindegyikünk naponta átél, amikor szembesül mások konokságával és korlátoltságával. A Szentírás azt írja, hogy „hallgatnak” azok, akiket Jézus egy ember boldogulása felől kérdezett. Megátalkodott hallgatás ez, olyan, mint Káiné, mint amikor nem kérünk bocsánatot, amikor nem ismerjük el, hogy nem volt igazunk, amikor nem valljuk meg bűneinket. Isten nyissa meg ajkunkat!
A farizeusok és a Heródes-pártiak engesztelhetetlen ellenségek voltak, mindenről mást gondoltak, de a Krisztus által közvetített Isten-ismeret közös táborba terelte őket. Ez azóta is így van, az Igazság egy táborba gyűjti a „hazugság” erőit. A régi mondás: „az ellenségem ellensége a barátom”, sajnos Istennel, Jézus Krisztussal szemben is igazolódik.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1823. Kölcsey Ferenc befejezi a Himnuszt
1849. Perczel Mór elfoglalja Szolnokot
1944. Szövetséges partraszállás az olaszországi Anzio mellett
1955. Budapesten megnyitják a Kossuth Klubot
1959. Miután az Elnöki Tanács elutasította kegyelmi kérvényét, kivégzik Szirmai Ottót, a Tűzoltó utcai felkelőcsoport tagját, a Péterfy utcai kórház ellenállóját
1963. Charles de Gaulle francia elnök és Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár aláírta a francia–német barátsági szerződést. Franciaország és Németország így állította helyre a két világháborúban kialakult szélsőségesen ellenséges viszonyt. Motiválta a megbékélést, hogy a két ország egyaránt tartott a szovjet fenyegetéstől. A kibéküléshez vezető úton több jelentős lépés történt már előzőleg: de Gaulle és Adenauer 1962. július 8-án együtt lépett be a reimsi katedrálisba, ahol valamikor a francia királyokat koronázták, a bonni parlament épülete előtt pedig de Gaulle németül szólt "a nagy német néphez". Az 1962 szeptemberben elmondott ludwigsburgi de Gaulle-beszéd a megbékélési folyamat kiteljesedését megelőző egyik utolsó állomás volt. A francia elnök németül elmondott híres beszédében kifejtette, hogy Németország és Franciaország jövőjét a német-francia barátság, a két nép közti bizalom és az egymási iránti tisztelet határozza meg, mindez pedig egyben az egyesült Európa alapja is. Az Elysée-palotában 50 éve aláírt szerződés lerakta a kötelező konzultációs mechanizmus szervezeti alapjait, és véget vetett a két nagy nyugat-európai nép évszázados szembenállásának. A dokumentum gyakori rendszeres egyeztető találkozókat írt elő az állam- és kormányfők (évente kétszer), valamint a szakminiszterek (háromhavonta) között. A felek kötelezték magukat arra, hogy a kül-, a katona-, az ifjúság- és a kultúrpolitika minden lényeges kérdésében konzultálnak egymással. (A mindennapokban a német-francia együttműködés azt jelenti, hogy a berlini és párizsi minisztériumokban a másik állam hivatalnokai is dolgoznak.) 1963. július 4-5-én a Bonnban megtartott első konzultációs találkozón aláírták az ifjúságpolitika összehangolásáról szóló megállapodást, amely a két ország ifjúságának egymáshoz való közelítését, mint a tartós francia-német barátság zálogát irányozta elő. A francia-német megbékélés okmánya nemcsak a két nép közötti ellenségeskedést számolta fel, hanem jelentősen hozzájárult az egységesülő Európa alapjainak lerakásához, a Nyugat-európai Unió, majd a szélesebb körű integrációs szervezet, az Európai Unió létrejöttéhez is. Jelképes állomásai később is voltak a két ország és nép megbékélésének, így például: 1984. szeptember 22-én az első világháborús verduni csatatéren találkozott Mitterrand elnök és Helmut Kohl szövetségi kancellár, kézfogással fejezve ki a francia német "megbékélést a sírok fölött". Gerhard Schröder a német kancellárok közül először 1999. november 30-án Párizsban beszédet mondott a francia nemzetgyűlésben, 2000. június 25-én Jacques Chirac francia államfő első ízben tett hivatalos látogatást az újraegyesített Németországban, s a Bundestagban beszédet mondott az Európai Unió jövőjéről.
2002. Horn Gyula volt miniszterelnök Seregély István egri érsekhez, az MKPK elnökéhez írt levelében azzal vádolja a papokat, hogy a Fidesz oldalán beavatkoznak a választási kampányba és megsértik a gyónási titkot. A püspöki kar nem kíván reagálni Horn vádjaira, a jobbközép és jobboldali pártok pedig határozottan elutasítják azokat. Eközben a Szocialista Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének tagjai magnókkal járják a templomokat és adatokat gyűjtenek arról, hogy a papok valóban agitálnak-e a Fidesz mellett. A nagy felháborodás és az adatvédelmi biztos aggályai miatt hamarosan leállítják az akciót.
Ezen a napon született:
1561. Francis Bacon brit filozófus, államférfi
1729. Gotthold Ephraim Lessing német drámaíró, kritikus, esztéta, dramaturg
1775. André Marie Ampere francia fizikus, matematikus
1788. George Byron angol költő, a tavi költők egyike
1849. August Strindberg, svéd író
1852. Csonka János gépészmérnök, feltaláló. Tsonka Vince szegedi gépépítő kovácsmester hetedik, legkisebb gyermekeként született. Versegen végezte az elemi iskolát és a gimnázium alsó négy osztályát, ahol a német mellett latint is tanult, majd édesapja műhelyében tanult 19 éves koráig, utána az Alföld-Fiumei Vasút szegedi főműhelyébe került. 1873-ban Budapestre költözött, ahol a Magyar Államvasutak fűtőházában vállalt munkát. 1874-ben, a külföldi tanulmányútra indult, az első állomás Bécs volt, majd Korneuburg, és St. Pölten, utána Zürichben az Escher Wyss vállalatnál helyezkedett el, ahol újabb gépészeti ismereteket szerzett. 1875-ben Párizsba érkezett, ahol rövid megszakításokkal közel két évet töltött el, közben átment Angliába, és bejárta Londont, valamint más nagyvárosok ipari központjait. 1876 őszén visszatért Párizsba, ahol megtudta, hogy a budapesti Műegyetem pályázatot írt ki tanműhelyének vezetői állására, ezért tanulmányútját megszakítva beadta jelentkezését a pályázatra. A műhely vezetésével őt bízták meg, munkáját 1877. február 11-én kezdte meg. A tanműhely energiaellátásának korszerűsítésére hozzáfogott egy még tökéletesebb gázmotor megszerkesztéséhez, amely 1879-ben el is készült. A motor négyütemű, vízhűtéses, szelepes vezérlésű volt és vezetékes világítógázzal működött. Az újítás az volt benne, hogy nemcsak a kipufogót, hanem a szívónyílásokat is szelepek vezérelték. 1882-ben megalkotott vegyes üzemű gáz- és petróleummotor. Ezután hozzáfogott egy kettős üzemanyaggal dolgozó motor elkészítéséhez; a "dual-fuel" motor tervei 1882-ben készülhettek, az osztrák szabadalmat 1885. március 16-án adták meg. Ez a motor megelőzte Daimler motorkerékpárját, amelyet egyesek a világ első folyékony tüzelőanyaggal működtetett motorjaként tartanak számon. Mechwart András, a Ganz-gyár vezérigazgatója, 1887-ben őt kérte fel az előző évben a vállalat tulajdonába került külföldi motorok üzemképessé tételére. Ezzel indult meg a később barátsággá fejlődött együttműködés közte és a gyár fiatal mérnöke, Bánki Donát között. A két feltaláló együttműködésének egyik eredménye a gáz- és petróleumkalapács. Ezután egy teljesen önálló motor terveit készítették el és valósították meg. Az új motor négyütemű, álló hengeres, izzócső gyújtású benzinmotor volt, jelentőségét elsősorban az adta meg, hogy ezen a motoron végezték karburátor kísérleteiket, s itt alkalmazták először az automatikus csőgyújtást is, melyet később szabadalmaztattak. A motor legnevezetesebb alkatrésze a világon elsőként készített és szabadalmaztatott találmány: a porlasztó volt. Szabadalmukat 1893. február 11-én "Újítások petróleummotorokon" címmel jelentették be. 1875-ben felébredt az érdeklődése a motorok fejlesztése mellett a gépjárművek iránt. Korai megvalósított próbálkozásának tekinthető a motoros háromkerekű "Csonka tricikli", amellyel a Magyar Posta mintegy huszonöt évig levélgyűjtő szolgálatot látott el. Ezek az egy- és kéthengeres kivitelű kis járművek, amelyeket a Ganz-gyár készített, 1900. november 19-én jelentek meg először a pesti utcákon. Az első általa tervezett autó 1905. május 31-én gördült ki a Műegyetem kertjéből. A négyhengerű, két külön blokkból összeszerelt ikerhenger tömbbel, soros kapcsolású sebességváltóval, differenciálművel és lánckerékkel ellátott hátsó tengelyhajtású jármű 2000 kilométeres próbaúton bizonyította alkalmasságát. A szállító autókat 1906. január 15-én a postánál alkalmazták. A tetszetős kivitelű, rendkívül megbízható és könnyen kezelhető postaautó alapján egy 24 lóerős személyautó változatot is készített. A Magyar Posta folyamatos megrendeléseire Csonka János elkészítette az első magyar kisautóbuszt, amely 1910. augusztus 1-jén állt forgalomba. 1911-ben egy új négyhengerű, 8 lóerős kiskocsit konstruált. A legyártott 14 gépkocsiból 12 darabot a posta, egyet a Magyar Általános Gépgyár, egyet pedig Benárd Ágoston orvos vett meg. A sikeres járműből a posta 1912-ben 50 db-ot rendelt a MÁG-nál. A megkezdődött gyártást azonban félbeszakította az I. világháború kitörése, amelynek során a már elkészült motorokat a hadsereg lefoglalta. A gépjárművek építését és fejlesztését 1912-ben abbahagyta, miután a vezető gépgyárak kifogást emeltek tevékenysége ellen. 1924-ben, a Mérnöki Kamara feljogosította a gépészmérnöki cím használatára. Nyugdíjaztatásakor házának alagsorában szerény gépműhelyt rendezett be, a saját maga készítette szerszámgépekkel. A gépműhely rohamosan fejlődött, és az összlétszám 1938-ban 300 főre emelkedett. Ekkor merült fel a gyáralapítás gondolata, és maga is nagy kedvvel vett részt a Fehérvári úton építendő motor- és gépgyár tervezésében, amelynek építését még nem kezdték el, amikor 1939-ben meghalt.
1876. Baros Gyula irodalomtörténész
1906. Sebes Gusztáv labdarúgó, az Aranycsapat mesteredzője
1920. Chiara Lubich a Fokoláre Mozgalom alapítója
1943. Cseh Tamás Kossuth-díjas énekes, zeneszerző, előadóművész
Ezen a napon hunyt el:
1504. Temesvári Pelbárt ferences hithirdető, író. Temesváron született 1435 körül. Apja, László 1458-ban a krakkói egyetemre küldte. 1464 körül lépett a ferences rendbe, 1480-ban Ozorán volt. 1479-80. között több ízben volt pestises, csodálatos gyógyulásáért 1483-ban Mária csillagkoronája címen Máriát dicsőítő prédikáció-ciklust állított össze (Stellarium coronae Beatae Mariae Virginis). 1483-tól a budai Szent János renházban teológiát tanított. 1494-től Esztergomban házfőnök, 1497-től Budán élt. Az egész egyházi évet átfogó prédikációit Pomerium ('Gyümölcsöskert') gyűjtőcímen három kötetbe foglalta: a vasárnapi ciklus (1498) 171 beszéd, a szentek ünnepeire 211 beszéd (1499), a nagyböjti kötet 3x50 beszédet tartalmaz a bűnbánatról, a bűnről és a Tízparancsolatról (1499). Zsoltármagyarázatait oktatási céllal készítette (Expositio psalmorum, 1504). Aureum rosarium theologiae c., 4 könyre tervezett dogmatikai enciklopédiáját rendtársa, Laskai Osvát fejezte be. A középkor magya irodalom egyetlen szerzője, akinek művei külföldön is igen keresettek voltak, a Stellarium és a Pomerium kötetei a mohácsi vészig legalább 20 kiadásban jelentek meg. Népszerűségének oka nem eredetiségében, hanem sokkal inkább műveinek használhatóságában rejlett. Bonyolult szerkesztésű, olykor száraz prédikáció-vázlatai prédikátor társai számára egy jól felszerelt könyvtárat helyettesítettek. I. Hunyadi Mátyás reneszánsz udvarának szellemével szemben is a középkor aszketikus szellemét és erényeit hirdette. Műveit a kolostorokban másolták; kódexeink nagy része ~ műveinek fordíta. Számos legenda a Pomeriumokból került nyelvemlékeinkbe. Az idegen sztek legendáit és a hazai sztekről szólók egy részét is Jacobus de Voragine OP művéből merítette, de egy részük - Szent István, Szent László - magyar forrásból eredt.
1531. Andrea del Sarto firenzei festő
1666. Sah Dzsehán, az indiai mogul dinasztia ötödik uralkodója, az agrai Tádzs Mahal építtetője
1710. Babocsay Ferenc kuruc brigadéros
1891. Ybl Miklós műépítész
1900. David Edward Hughes angol fizikus
1973. Lyndon B. Johnson, az Amerikai Egyesült Államok 38. elnöke
1989. Weöres Sándor Baumgarten- és Kossuth-díjas költő, író, műfordító. Szombathelyen született, 1913. június 22-én. Édesapja hivatásos katona, huszártiszt, földbirtokos volt, édesanyja, Blaskovich Mária nagyszebeni, gazdag szerb polgárcsaládból származott. Négy-öt évesen már írt és olvasott, édesanyjától és nevelőnőjétől németül és franciául tanult. Kilenc évesen Shakespeare-t és az evangélikus parókián található lexikonokat olvasta. Elemi iskoláit Pápán, majd Csöngén kezdte, de rossz egészségi állapota miatt magántanulóként fejezte be. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen, Győrben és Sopronban végezte. Tizenöt éves volt, amikor megjelent első verse, az Öregek, melyet Kodály Zoltán megzenésített. A pécsi egyetem bölcsészkarán esztétikából doktorált, majd könyvtáros lett. 1943-ban Budapestre költözött és az Országos Széchenyi Könyvtárban dolgozott. A II. világháború végén Csöngén élt, majd Székesfehérvárott múzeumi tisztviselő, a Vörösmarty Társaság tagja. 1932-ben a Nyugatban jelent meg első verse, 1934-ben az első verseskötete. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott. Ekkor már rendszeres kapcsolatban állt Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel. 1947-ben feleségül vette Károlyi Amy költőnőt. 1950 és 1956 között nem jelenhetett meg verse, ezért rákényszerült a műfordítások tömegmunkájára, ahol nélkülözhetetlen lett rendkívüli nyelvtudásával és munkabírásával. Elképesztő az a mennyiség, amelyet régiekből és újakból, közeliekből és távoliakból tolmácsolt felettébb nagy tartalmi és formai hűséggel a világirodalomból. Ezután következett a közben írt költemények nagy gyűjteménye, "A hallgatás tornya". Ettől kezdve rendíthetetlen helye volt a magyar irodalomban.1970-ben kapta meg a Kossuth-díjat. Budapest hunyt el.
1994. Jean-Louis Barrault francia színész, rendező, színigazgató
1994. Telly Savalas görög származású, Emmy-díjas amerikai színész, énekes
1999. Gecse Árpád szobrász, festőművész
