Kalendárium
Január 1. csütörtök
Boldogasszony hava
SZŰZ MÁRIA ISTENANYASÁGA
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Lk 2,16-21
A pásztorok sietve elmentek, és megtalálták Máriát és Józsefet, és a jászolban fekvő kisdedet. Amikor meglátták őket, elbeszélték nekik, amit a gyermek felől hallottak. És mindnyájan, akik hallották, csodálkoztak azon, amiről a pásztorok beszéltek nekik. Mária pedig megjegyezte mindezeket a dolgokat, és el-elgondolkodott rajtuk szívében. A pásztorok pedig visszatértek, magasztalták és dicsérték Istent mindazokért a dolgokért, amiket hallottak és láttak, úgy, ahogy megmondták nekik. Amikor elérkezett a nyolcadik nap, hogy körülmetéljék a gyermeket, a Jézus nevet adták neki, úgy, amint az angyal nevezte, mielőtt anyja méhében fogantatott.
A Biblia szerint a pásztorok voltak az Evangélium első hirdetői, azaz nem hivatásos, „főállású” prédikátorok, hanem olyan emberek, akiket az akkori zsidó vallási elit, (farizeusok, írástudók, szadduceusok) lenézett és megvetett. Mária és József csodálkozva, előítélet nélkül hallgatja őket. Ez a csodálkozás minden hit alapja. Mondhatnánk úgy is, hogy ez a csodálkozás képesség a hitre. A csodálkozással ugyanis elismeri az ember, hogy valami, vagy valaki nem magától értetődő. Nem magától értetődő, és nem természetes, hogy élünk, van kezünk-lábunk, van mit ennünk-innunk, s főleg, hogy van akit szerethetünk, és aki minket szeret, van akiknek szükségük van ránk.
A polgári év kezdetén rá kell csodálkoznunk a Békére. A Béke nem természetes, nem magától értetődő állapota a világnak. A Békét fenn kell tartani, őrizni kell, és ehhez nem másokat kell legyőzni, hanem saját magunkat. A külső háborúság a benső kivetülése. A háborúban, viszálykodásban a gondolataink öltenek testet.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
Kr.e. 45. A Julián naptár bevezetése.
A julián naptárt (vagy Julianus-naptárt) Caius Iulius Caesar vezette be Róma alapítása után 709-ben (Kr.e. 46-ban), és az az egész birodalomban kötelezővé vált. A naptár az alexandriai csillagász Szoszigenész segítségével készült, és valószínű célja a keringési idő szerinti év (melyet Hipparkhosz állapított meg) közelítése. Szoszigenész 709. március 21-ére határozta meg a napéjegyenlőség napját is. Az év ebben is március 1-jével kezdődik. A közönséges években 365 napot osztottak 12 hónapra, és minden negyedik évben szökőnapot iktattak be az évbe. Ez a naptárrendszer egészen a 20. századig használatban maradt, és néhány ortodox egyház még ma is használja. A rendszer túl sok szökőnapot használ az évszakonkénti évhez képest. A Julián naptár éve mintegy 11 perccel hosszabb, mint a tropikus év (vagyis a Julián naptár évente 11 percet késik, ezért kellett XIII. Gergely idejében 10 napot "előretekerni" a naptáron). Úgy mondják: Caesar tisztában volt ezzel az eltéréssel, de nem tartotta jelentősnek. A 16. században a Gergely-naptárreform próbálta a naptár pontosságát növelni a tavaszi napéjegyenlőség és a holdhónap vonatkozásában (mely utóbbi a húsvét időpontjának meghatározásában volt fontos).
431. Az efezusi zsinat dogmaként mondja ki, hogy Szűz Mária Istenszülő (Theotokosz - Istenanya)
Az efezusi zsinatot Efezusban 431. június 22. július 31. között tartották meg, ez volt a harmadik egyetemes zsinat. Azért hívták össze, hogy az alexandriai iskola és az antiochiai iskola krisztológiai véleménykülönbségét tisztázzák Mária istenanyasága kérdésében. A két szembenálló fölfogást Alexandriai Szent Cirill alexandriai és Nesztoriosz konstantinápolyi pátriárka képviselte. Nesztoriosz az antiochiai iskola hasonlatát véve alapul (mely szerint az ember-Jézusban úgy lakik az Ige, mint templomában) azt tanította, hogy Szűz Máriát csak a Krisztotokosz, 'Krisztusszülő' cím illeti meg, mert ő csak az ember Jézust szülte e világra. Cirill ezzel szemben az alexandriai isk. képét véve alapul (mely szerint az Ige úgy átjárja Jézust, mint a tűz az izzó szenet) azt hirdette, hogy Mária a megtestesült Igét szülte világra, ezért a Theotokosz, 'Istenszülő' név illeti meg. Cirill figyelt föl elsőként Nesztoriosz tévedésére, és 429-ben szokásos húsvéti körlevelében figyelmeztetett e tévedésre, elítélte Nesztorioszt, majd I. Celesztin pápa döntését kérte. Celesztin 430-ban zsinatot tartott Rómában és elfogadta Cirill véleményét, aki ezután levelet írt Nesztoriosznak, s 12 pontba foglalva tévedéseit fölszólította, hogy vonja vissza tanait. Nesztoriosz erre 12 pontban válaszolt, elsőként tagadva az Istenszülő név jogosultságát. II. Theodosius császár ezért 430. november 19-én minden püspököt zsinatra hívta Efezusba 431 pünkösdjére. A zsinatot, bár az antiochiai püspökök még nem érkeztek meg, 431. június 22-én Cirill nyitotta meg mint a pápa képviselője. Jóllehet Nesztoriosz a városban tartózkodott, háromszori fölszólításra sem jelent meg; közben a nép annyira ellene fordult, hogy a császártól kellett testőröket kérnie. A megnyitó ülésen fölolvasták Cirill írását a hüposztatikus egységről, s ismertették Nesztoriosz 20 tévedését. A jelenlevő 198 püspök egyhangúlag Cirill tanítását fogadta el, s valamennyien aláírták a Nesztorioszt elítélő és kiközösítő okmányt. Az éjszakába nyúló ülés végén a nép fáklyás ünnepi menetben kísérte szállásukra az atyákat. Az antiochiaiak távollétében megnyitott zsinat miatt tiltakozott Candidis, az efezusi zsinat császári biztosa. Tiltakozása, Nesztoriosz levele és a zsinati atyák jelentése szinte egyszerre került a császár elé. Közben június 26/27-én megérkezett az antiochiai pátriárka és püspökei, s azonnal ellenzsinatot nyitottak Nesztoriosz védelmére. Elítélték és kiközösítették Cirillt és az efezusi püspököt, Memnont, mert őt tették felelőssé a történtekért, majd ezt jelentették a császárnak. Theodosius e nézeteltérés láttán az eddig történteket érvénytelennek nyilvánította és újból elkezdette a zsinatot, melynek második szakasza július 10-31között tartott. Július 10-én megérkezett a három pápai legátus. Július 16-án elítélték az antiochiai pátriárkát és követőit, majd július 31-én hat kánonba foglalva mondtak ítéletet Nesztoriosz tanai fölött. Ám a nesztoriánusok elfogták Cirillt a zsinat császárhoz írott leveleivel együtt, s a császárt Nesztoriosz pártjára állították, aki jóváhagyta ugyan Nesztoriosz letételét, de megfosztotta hivatalától Cirillt és Memnont, s mindkettőt bezáratta. A felek 8-8 képviselőjét magához kérette, hogy ő döntsön személyesen. Közben belátta Cirill igazát, s a képviselőket nem fogadta, sőt megtiltotta, hogy jelenlétében beszéljenek Nesztorioszról, akit előbb Antiochiába, majd Felső-Egyiptomba száműzött. Cirill győzelmet aratott, s a hüposztatikus egység tanát elfogadták. Ennek és az efezusi zsinatnak az emlékére III. Sixtus pápa Rómában fölépíttette a S. Maria Maggiore-bazilikát (Havas Boldogasszony).
1001. Szent István koronázása
1438. Habsburg Albert Magyarország királya lesz
1776. Gróf Batthyány Józsefet kinevezik esztergomi érsekké
1780. Pozsonyban megjelenik az első magyar nyelvű hetilap, a Magyar Hírmondó
1801. Megalakul az Egyesült Királyság, Nagy-Britannia és Írország egyesülésével
1801. Giuseppe Piazzi olasz csillagász felfedezi az első kisbolygót, a Cerest
1808. Az Egyesült Államokban betiltják a rabszolga kereskedelmet
1849. Az országgyűlés és az OHB Debrecenbe költözik
1849. A magyarok kiszorítják a szerbeket Újfaluról
1908. Megjelent a Nyugat c. irodalmi folyóirat első száma Ignotus Pál szerkesztésében.
1919. Pozsonyt megszállják a csehszlovák csapatok
1942. Nagy-Britannia, USA, Szovjetúnió és Kína (Csag Kai-sek) aláírják az Egyesült Nemzetek Nyilatkozatát
1950. Az első ötéves terv indulása.
1982. Megkezdik működésüket az első magántaxik. Az éves alapszabadság 15 napra nő. Évente lehet nyugatra utazni.
1990. Megkezdi munkáját az alkotmánybíróság
1993. Csehszlovákia felbomlik, létrejön Csehország és Szlovákia
1999. december 21-én az Országgyűlés elfogadta a Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról szóló 2000. évi. I. törvényt, melynek értelmében a Szent Koronát 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába szállították át. A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt.
2002. Az euró bevezetése 12 európai országban.
2004. Jaap de Hoop Scheffer (Hollandia) a NATO főtitkára
2007. Románia és Bulgária új tagja az Európai Uniónak
2007. Szlovénia bevezeti az eurót
2008. Ciprus és Málta bevezeti az eurót
2008. Szlovénia adja az Európai Unió elnökét elsőként az új tagállamok közül
2008. Megszűnik a Magyar Köztársaság Határőrsége
2009. Szlovákiában bevezetik az eurót
2011. Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét június 30-ig
2011. Litvánia tölti be az EBESZ soros elnöki tisztét, az elnök Audronius Ažubalis külügyminiszter
2011. Észtország saját valutaként bevezeti az eurót, ezzel az eurózóna tizenhetedik tagjává válik
2011. Magyarországon önkéntes védelmi tartalékosok veszik át a kiemelten fontos katonai objektumok őrzését
Ezen a napon született:
1431. VI. Sándor pápa
1449. Lorenzo de’ Medici firenzei fejedelem
1467. I. Zsigmond lengyel király
1484. Ulrich Zwingli svájci teológus, reformátor
1557. Bocskai István erdélyi fejedelem
1755. Gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója
1820. Figyelmessy Fülöp honvédőrnagy, Gariballi egyetlen lovascsapatának parancsnoka, az amerikai polgárháborúban az északiak ezredese
1822. Kerényi Frigyes költő, ügyvéd. Német anyanyelvű kereskedőcsaládból származott; 12 éves korában tanult meg magyarul. Tagja volt a Tízek Társaságának. Petőfi 1847-ben hozzá írta Uti leveleit. A forradalom és szabadságharc idején előbb az eperjesi ifjúság vezéralakja volt, majd a pesti nemzetőrségben teljesített szolgálatot. A szabadságharc bukása után az USA-baemigrált. Ekkor Tompa Mihály Levél egy kibujdosott barátom után, Vachott Sándor pedig Egy ifjúnak, ki távol úton kelt című versével búcsúzott tőle. Hamarosan megbetegedett, elméje elborult és fiatalon önkezével vetett véget életének.
1823. Petőfi Sándor
1842. Valentiny János festőművész
1853. sKoessler János zeneszerző, zenepedagógus
1857. Wojciech Kossak lengyel festőművész
1863. Pierre de Coubertin (Pierre de Frédy) francia történész, sportpedagógus, az újkori olimpiai játékok egyik kezdeményezője
1876. Harriet Brooks kanadai atomfizikusnő
1878. Máté Olga (Zalai Béláné) fényképész, fotóművész
1879. Edward Morgen Forster angol író
1879. William Fox amerikai filmproducer, a Twentieth Century-Fox stúdió egyik alapítója
1887. Wilhelm Canaris német admirális, a náci katonai kémelhárítás vezetője
1890. Anton Melik szlovén geográfus
1895. John Edgar Hoover a Szövetségi Nyomozó Iroda (Federal Bureau of Investigation, FBI) igazgatója
Washington DC-ben született középosztálybeli családban. Nagyapja, apja és bátyja is tisztviselőként dolgozott. Apja lelki zavarokkal küzdött, élete utolsó éveit elmegyógyintézetben töltötte, így a család szűkös anyagi körülmények között élt, ezért egyetemre csak esti tagozaton járhatott, napközben a Kongresszusi Könyvtárban tisztviselőként dolgozott. A jogi diploma megszerzése után, 1917-ben került az igazságügyi minisztériumba, ahol “forradalmi és ellenforradalmi” csoportok megfigyelése lett a feladata. Rövid időn belül 450 ezer baloldali érzelmű személy nevét gyűjtötte össze, mely alapján 1919. november 7-én tízezer kommunista gyanús személyt őrizetbe vettek. 1921-ben az igazságügyhöz tartozó Nyomozó Iroda helyettes vezetője, három év múlva igazgatója lett. A szervezet az ő irányításával jól működő intézménnyé. Nagy összegeket csikart ki a kongresszustól az 1935-től már Szövetségi Nyomozó Iroda nevet viselő szervezete számára. Létrehozta az FBI akadémiáját, ahol rendőrök is kiképzést kaptak, a fegyvert viselő ügynökök az ország területén bárhol letartóztathatták a gyanúsítottakat. Az FBI sorra juttatta rács mögé a gengsztereket, Hoovert nemzeti hősként ünnepelték. Az idők során a nem egyszer törvénysértő módon (lehallgatás, postatitok megsértése, zsarolás révén) felhalmozott személyes adatok tömegének köszönhetően Amerika leghatalmasabb emberévé vált. 1924 és 1972 között az Egyesült Államoknak nyolc elnöke, de az FBI-nak csak egy igazgatója volt. A harmincas évek elején nevezte ki az FBI helyettes igazgatójává Clyde Tolsont, akivel a következő négy évtizedben szoros munka- (és sokak szerint ennél is szorosabb) kapcsolatban maradt. A mindenhol szovjet ügynököket gyanító Hoover kiharcolta, hogy szervezete az Amerikában folyó külföldi kémtevékenységet is vizsgálhassa. A radikális politikai nézeteket valló egyénekről gyűjtött adatokat kiszivárogtatták az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló kongresszusi bizottságnak, emiatt számos kommunistabarátságát titkoló színész, filmes került feketelistára. Az FBI az ötvenes évektől már alig foglalkozott (az igazgató által nem létezőnek minősített) a szervezett bűnözés üldözésével. Ehelyett az által veszélyesnek tartott nézeteket valló közszereplőket és a politikai korrupciót vizsgálta, a megszerzett adatokat aztán az igazgató a politikusok manipulálására használta. Jellemző, hogy 1959-ben az iroda 489 ügynöke figyelte a vélt vagy valós kommunistákat, és csak 4 a maffiát. Nemcsak Martin Luther Kingnek és John Lennonnak, hanem még Elvis Presleynek is felfektettek dossziét. A hetvenes évektől már a bírálatok állandó kereszttüzében állt, a washingtoni pletykák szerint felmentését fontolgatta Harry Truman, John F. Kennedy és Lyndon Johnson elnök is, de végül egyiknek sem volt bátorsága hozzá. Az FBI vezetőjeként halt meg 1972. május 2-án. Vagyonát és házát a barátja éa kollégája, Clyde Tolson örökölte, aki be is költözött, félelmetes és rettegett magánirattárát pedig megsemmisítette, majd három év múlva ő is távozott az élők sorából. A korábban sérthetetlen igazgatót 1976-ban bírálta először egy szenátusi jelentés. Az iroda központi épülete ma is Hoover nevét viseli.
1897. Catherine Drinker Bowen amerikai írónő
1899.Vaszary János színész, színigazgató, rendező, színműíró
1909. Dana Andrews amerikai színész
1912. Kim Philby (Harold Adrian Russell Philby) brit diplomata, szovjet kém, a „cambridge-i Ötök” egyike
1919. Jerome David Salinger amerikai regényíró, a Zabhegyező szerzője
1923. Tamási Lajos költő
1927. Maurice Béjart francia táncművész, koreográfus
1927. Obersovszky Gyula író
1928. Ernest Tidyman amerikai író, Oscar-díjas forgatókönyvíró
1933. Erki Edit újságíró, kultúrtörténész, rádiós
1947. Polgár László operaénekes. Somogyszentpálon született, középiskoláit a budapesti Madách Gimnáziumban végezte. Eisen Irénnél kezdett énekelni tanulni, Kutrucz Éva és Révhegyi Ferencné növendékeként 1972-ben diplomázott a Zeneakadémián. Tudását két nagyformátumú énekesnél, Moszkvában Jevgenyij Nyesztyerenkónál és Bécsben Hans Hotternél tökéletesítette. Az Operaházban Verdi Rigoletto című operájának Sparafucile szerepében debütált 1971-ben; ebben az évben megnyerte a Karlovy Vary-i Dvorák-versenyt. 1972-ben a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa, 1973-tól magánénekese lett, a színház vezető basszistájaként tartották számon. 1974-ben a zwickaui Schumann-énekversenyen, 1976-ban a budapesti Erkel-versenyen és a Magyar Rádió dalversenyén ért el első helyezést, 1980-ban megnyerte a bécsi Wolf-, 1981-ben Philadelphiában a Pavarotti-versenyt. Külföldön 1978-ban mutatkozott be, Mozart Szöktetés a szerájból című operájában Ozmin szerepét énekelte Hamburgban, 1982-ben Brüsszelben a Luisa Miller Walter grófját. Jean-Pierre Ponnelle operarendező rábízta A varázsfuvola Sarastrójának szerepét Salzburgban, ahol az Ünnepi Játékokon 1985-től lépett fel rendszeresen. Fellépett többek között a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, Firenzében, Bolognában, Berlinben, Brüsszelben, Párizsban, a bécsi Állami Operaházban. 1983-ban kapta meg egyik fontos szerepét, Gurnemanzot Wagner Parsifaljában. 1991-ben a Zürichi Operaház társulatának tagja lett. Sokan őt tartják minden idők egyik legnagyobb Kékszakállú hercegének Bartók Béla egyetlen operájában, a szerepet 1981-ben énekelte először a szintén akkor debütáló Hamari Júliával. A legkülönbözőbb korszakokban, stílusokban és nyelveken íródott művek szerepeit kiválóan alakította. Olyan karmesterek dolgoztak vele, mint Claudio Abbado, Daniel Barenboim, Riccardo Chailly, Christoph von Dohnanyi, Nikolaus Harnoncourt, Lorin Maazel, Ricardo Muti, Kent Nagano. 1999-ben Grammy-díjat kapott. A legszívesebben a Kékszakállú, Sarastro és Leporello ruháját öltötte magára a színpadon. Az éneklés mellett tanított is, 1978-tól három éven át a Zeneakadémián oktatott, majd a zürichi konzervatórium tanáraként tevékenykedett. 1986-ban Liszt Ferenc-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 1987-ben érdemes művész lett. 1991-ben vette át a Melis Györgyről elnevezett művészeti kitüntetést. 1997-ben beválasztották a magyar halhatatlanok közé. 2010-ben Budapest díszpolgára lett. 2009-2010-ben zongoraművész Judit lányával több magyar városban is előadták Schubert Téli utazás című dalciklusát. Budapesten utoljára 2010 júniusában lépett fel az Operaházban. 2010. szeptember 19-én halt meg Zürichben. Tiszteletére 2010 novemberében emléktáblát avattak a Dohány utcai zsinagógában.
Ezen a napon hunyt el:
1783. Jaszlinszky András Jezsuita természettudós. Egyetemi tanulmányait Nagyszombatban végezte, logikát, fizikát, metafizikát tanult. Mestere Kéri Borgia Ferenc volt. Előbb Bécsben, majd Nagyszombatban egyetemi tanár. 1771-ben a nagyszombati egyetem rektora lett. Természetfilozófiájában a mechanikai szemlélet érvényesült. A fizikáról írt egyetemi tankönyve, amely korszerűen foglalja össze a 18. század közepének ismereteit, hazai viszonylatban az első ilyen munkák egyike volt. Jelentős vizsgálatokat folytatott a biológia területén is.
1943. Rejtő Jenő („P. Howard”), író (sz. 1905)
1958. ifj. Zerinváry Szilárd. Szegeden a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett diplomát, ezután tanár Kőszegen a katonai reáliskolában, majd 1943-tól a Budapesti Bolyai Honvéd Műszaki Főiskolán. Az 1950-es évektől számos cikke és cikk fordítása jelent meg az Élet és Tudományban, a Természet és Társadalom, valamint a Csillagászati Évkönyv hasábjain. Ekkor már Szentendrén a Táncsics Mihály Honvéd Műszaki Főiskolán tanított. 1953-56 között négy könyve jelent meg a Föld, és a Naprendszer fizikájáról.
1980. Tamkó Sirató Károly, költő, író, műfordító (sz. 1905)
1995. Wigner Jenő, magyar származású Nobel-díjas amerikai fizikus, Nobel-díjas. A budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt. 1925-ben doktorált kémiából a berlini Technische Hochschulén, ezt követően több német egyetemen tanított. 1930-ban az USA-ba hívták és ettől fogva Princetonban dolgozott. Meghatározó szerepe volt az atombomba kifejlesztésében. 1963-ban Nobel-díjat kapott az atommagok és az elemi részek elmélete terén elért eredményeiért, Maria Goeppert Mayerrel és J.H.D. Jensen-nel megosztva.
2016. Zsigmond Vilmos Oscar-díjas operatőr
