Kalendárium
Szeptember 9. szerda
Szent Mihály hava
Évközi 23. hét
Claver Szent Péter áldozópap
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Lk 6,20-26
Jézus szemeit tanítványaira emelte, és így szólt:
»Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa.
Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert kielégítenek benneteket.
Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok.
Boldogok lesztek, amikor gyűlölnek titeket az emberek, amikor kirekesztenek és szidalmaznak, és kivetik neveteket, mint gonoszat az Emberfiáért.
Örüljetek azon a napon és vigadjatok, mert íme, nagy a ti jutalmatok a mennyben! Hiszen atyáik éppen így cselekedtek a prófétákkal.
De jaj, nektek, gazdagok, mert megkaptátok vigasztalástokat!
Jaj nektek, akik most jóllaktatok, mert éhezni fogtok!
Jaj nektek, akik most nevettek, mert majd gyászoltok és sírtok!
Jaj nektek, amikor mindenki magasztal titeket, mert atyáik éppen így cselekedtek a hamis prófétákkal!
Míg Máté evangéliumában probléma és veszély nélkül, mintegy „magától értetődő” a „makariosz”, a boldogság, addig Lukács a négy boldogságmondáshoz négy „jaj-t” is csatol, mégpedig ugyanabban a témában. A szegények (a szegénység itt szociális jelleg, míg Máténál spirituális) boldogok, de jaj, a gazdagoknak, stb. Lukács evangéliumát a „szegények” evangéliumának is szokták nevezni, mert a négy evangélista közül ő a leginkább szociális érzékenységű. Azt azonban, hogy mikor boldogok a szegények, vagy a sírók, és mikor „jaj” a gazdagoknak vagy a „nevetőknek”, azt leginkább a „dúsgazdag és a szegény Lázár” példázata (Lk16,20-31) mutatja be. Itt azt olvassuk a gazdaghoz szóló intelemben: „Fiam! Emlékezz csak vissza, hogy életedben elnyerted javaidat, Lázár pedig ugyanígy a rosszat; ő most itt vigasztalódik, te pedig gyötrődsz.”.
A boldogságoknak és a jajoknak is van tehát egy evilági, materiális és egy túlvilági, transzcendens dimenziója: aki ideát élvezi a világ javait, de kizár belőle másokat, az „odaát” gyötrődni fog e fölött, míg, aki ínséget szenved bármiben – az Jézus szavai szerint – be fog telelni Isten vigasztalásával.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
Kr. e. 490. A marathóni csata kezdete, a megszálló perzsa haderő és a görög városállamok hadseregei között, melyről a legenda szerint egy hírnök futva vitte a görög győzelem hírét Athénba, melytől úgy kimerült, hogy odaérve csak ezt mondta: „Győztünk!”, majd holtan esett össze. Ez inspirálta a maratoni futást, melyet először az 1896. évi nyári olimpiai játékok során rendeztek meg
1540. I. Ferdinánd király utasította udvarmesterét, Leonhard Vels tábornokot, hogy a rendelkezésére bocsátott fegyveres erővel foglalja el Buda várát
1552. A törökök 60-70 ezer fős hadserege megkezdi az egri vár ostromát
1776. Amerikában a 2. Kontinentális Kongresszus döntése értelmében e naptól kezdve hivatalos az „Egyesült Államok„ név, az a „Egyesült Kolóniák” helyett
1805. Franciaországban a forradalmi naptár használatáról visszatérnek a Gergely-naptárra
1928. Asbóth Oszkár találmányának, a helikopternek első felszállása
1850. Kalifornia lett az USA 31. állama
1886. A Berni Egyezmény véglegesítése
1925. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelenti, hogy a kormány 7,5 millió aranykoronát fordít tanyasi iskolák építésére
1941. Szlovákiában kiadják a zsidóellenes intézkedéseket összefoglaló törvényt, az úgynevezett Zsidó Kódexet
1944. Bulgária átáll a Szovjetunió oldalára
1948. Farkas Mihály lesz a honvédelmi miniszter, megindul a honvédség átalakítása néphadsereggé
1958. Ítéletet hirdetnek a vezérkari tisztek perében: Kovács István vezérőrnagyot 6 évi, Márton András ezredest 10 évi, Zólomy László ezredest 10 évi, Solymosi János alezredest 6 évi börtönre ítélik. Kovács István vezérőrnagy, vezérkari főnök 3, majd 1959-ben 6 éves börtönbüntetést kap
Ezen a napon született:
214. Claudius Lucius Valerius Domitius Aurelianus római császár
1585. Armand-Jean du Plessis, duc de Richelieu bíboros, főminiszter, az Académie Française alapítója
1737. Luigi Galvani olasz orvos, fizikus
1750. Hajnóczy József ügyvéd, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője
1828. Lev Tolsztoj orosz író
1831. Izsó Miklós szobrászművész
1845. Acsády Ignác műfordító, történetíró
1873. Max Reinhardt (er. Max Goldmann) osztrák színész, filmrendező
1896. Kozma István honvéd altábornagy. Csíkszeredán született. Apai nagyapaja Székely Dénes vármegyei mérnök az 1848-49-es szabadságharcban Bem tábornok egyik segédtisztje volt. Gimnáziumi tanulmányait Csíkszeredán és Csíksomlyón végezte. 1915-ben a Ludovika Akadémián gyalogos hadnaggyá avatták. Az I. világháborúban az orosz, majd az olasz fronton harcolt. A harctéren nyújtott teljesítményeiért öt kitüntetést kapott. A háborút követően 1918 őszén a budapesti államrendőrség állományába osztották be, a Vörös Őrség egyik századparancsnoka lett a tanácsköztársaság bukásáig. Innen a jászberényi karhatalmi zászlóaljhoz került, majd a budapesti városparancsnokságnál szolgált, majd 1924 őszéig az 1. honvéd gyalogezred századparancsnoka. Innen került a Ludovika Akadémia Tiszti Továbbképző Tanfolyamára. 1926. május 1-jével százados. A Hadiakadémia befejezése után egy éves vezérkari próbaszolgálat következett a 13. honvéd gyalogezrednél. 1927-ben a vezérkari testület tagja és a budapesti 1. vegyesdandár parancsnokság előadója lett. 1929 októberében Gömbös Gyula honvédelmi miniszter szárnysegédjének volt a helyettese. 1931-ben az 1. honvéd gyalogezrednél század- majd zászlóaljparancsnok, majd a Honvéd Vezérkar Főnökségen a vezérkari továbbképző alcsoport vezetője. 1934. május 1-től vezérkari őrnagy. 1936-ban az újonnan felállított gránátos tanfolyam parancsnoka, 1937. május 1-jén vezérkari alezredes lett. 1937. október 1-jén kinevezték a Honvéd Hadiakadémia hadműveleti vezérkari szolgálat tanárává, melyet 1940. július 1-jéig töltött be, közben fél évig az 1. honvéd gyalogezred parancsnokának helyettese volt, majd 1940. február 1-jétől, Bartha Károly honvédelmi miniszter szárnysegédje lett. 1940. május 1-jén vezérkari ezredes, június 15-től a miskolci VII. honvéd hadtest vezérkari főnöke lett, részt vett Észak-Erdély visszacsatolásában. 1942. március 1-jétől 1943. február 1-jéig a kolozsvári IX. hadtestparancsnokság marosvásárhelyi kirendeltség megbízott, majd 1942. október 1-jén vezérőrnagyként a vezetője lett. 1942. november 1-jével kinevezték a 27. (székely) könnyű hadosztály parancsnokává, 1943. február 1-én pedig Magyar királyi székely honvéd határvédelmi parancsnokká. 1944. július 1-jéig állt a székely határvédelem élén, majd július 15-én átvette a VI. honvéd hadtest alárendeltségében levő nagyváradi 25. honvéd gyaloghadosztály parancsnokságát. A hadosztály a súlyos harcokban már meginogni látszott, amikor 1944. július 28-án az orosz betöréskor aknarepesztől súlyosan megsebesült és a hátországba került. A fronton kifejtett helytállásáért 1944. szeptember 1-jével altábornaggyá nevezték ki. A nyilas átvételt követően a honvédelmi miniszter a leventék és nemzetőrök parancsnokává nevezte ki, de ezt a beosztást nem foglalta el. 1945. január 1-jével rendelkezési állományba került. 1945. március 1-jével családjával Ausztriába települt. 1945. május 1-jén amerikai fogságba került, ahonnan 1945. december 20-án tért haza. 1946. január 7-én felvették az 1. kerületi parancsnokság létszámfölöttiek állományába, majd a Honvédelmi Minisztérium igazoló bizottsága 1946. október 2-án igazolta. Ez idő alatt a Kolozsvári néptörvényszék 1946. május 21-én hozott ítéletével 20 évi szabadságvesztésre ítélte. Amíg a HM-ben 1947 nyaráig nem tisztázták ügyét, segédmunkásként, majd raktárosként dolgozott. 1947. december 17-én kinevezték a 2. honvédkerület parancsnokává. 1948. október 7-én a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült. 1948. november végén a Honvédelmi Minisztériumba vezényelték. 1949. április 6-án azt a feladatot kapta, hogy kezdje meg az előkészületeket a Hadiakadémia újra indításához, majd 1949. június 1-én kinevezték a leendő Hadiakadémia parancsnokává. 1949. október 1-jén nyugállományba helyezték, majd 1950. február 19-én előzetes letartóztatásba került. A budapesti katonai bíróság 1951. május 2-án kihirdetett ítéletével halálra ítélte, melyet 1951. október 2-án hajtottak végre. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1990-ben újra tárgyalta ügyét, melynek során a korábbi végzést törvénysértőnek és alaptalannak minősítette és a vádak alól felmentette. 1991-ben posztumusz vezérezredessé nevezte ki.
1931. Latinovits Zoltán színművész
Ezen a napon hunyt el:
1087. Hódító Vilmos angol király, franciaországi hadjárata során
1866. Czuczor Gergely költő, nyelvész, bencés tanár. Andódon született Nyitra vármegyében, 1817-ben lépett be a bencés rendbe, 1824-ben szentelték pappá. Ellőbb tanár Győrött, 1830:-tól Komáromban, 1835-től a MTA aljegyzője Pesten, 1837-től könyvvtáros Pannonhalmán, 1839-45 között tanár Győrben. 1831-ben az akadémia leveleő, 1836-tól rendes tagja. Mint gimnáziumi tanár küzdött a középiskolai oktatás magyar nyelvűségéért. Terjedelmes tanulmányban (1828. A magyar nyelv állapotja gymnáziumainkban) sürgette az önálló magyar nyelv tantárgy bevezetését, hozzá megfelelő tankönyvet, a korabeli magyar irodalom iskolai ismertetését és tanulmányozását. 1844-ben elkészítette Vörösmarty Mihállyal az első magyar nyelvű magyar nyelvtankönyvet a gimnáziumok számára. Költészetében a klasszikus-deákos irányzat utolsó képviselőinek, s a népies verselés első hazai művelőinek egyike. 1824-ben az Augsburgi ütközet című hexameteres hőskölteményével Vörösmarty elbeszélő költeményeinek előfutára. Az 1830-as években - a nép nevelésének alig leplezett szándékával - hatásos nemzeti balladákat és népdalokat írt; az utóbbiak közül sok átkerült a nép ajkára; jelentőségük volt az irodalmi ízlés átalakításában. 1848. decemberében írt Riadó című verséért és a szabadságharcban való részvételéért hat év várfogságra ítélték. 1851-ben szabadult a kufsteini börtönből, s ezután megtört egészséggel dolgozott A magyar nyelv szótárán. Pesten hunyt el. Temetése - a kiegyezés árnyékában - a magyar nemzeti függetlenség melletti tömegtüntetéssé vált.
1870. Boczkó Dániel kormánybiztos. 1848-ban az orosházi kerületben országgyűlési képviselőnek választották. Az Ausztriától független külképviseletek létrehozását javasolta, valamint Pest megsegítésére adományokat ajánlott fel. Előbb Békés, majd Arad megye kormánybiztosává nevezték ki. Ezt a tevékenységét Kossuth Lajos Krassó, Zaránd, Hunyad, Temes és Torontál megyékre is kiterjesztette. Boczkó nevét a február 8-i aradi csata tette ismertté. Kossuth kinevezte Erdély teljhatalmú kormánybiztosává. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc utolsó heteiben erélyes intézkedéseket hozott a rend fenntartása érdekében. Korlátozta a céhek jogait, kimondta az iparszabadságot. Az utolsó aradi országgyűlésen még részt vett. A szabadságharc bukása után a körözöttek listájára került, majd 1850. október 23-án halálra ítélték, amit később 10 évi várfogságra változtattak. A büntetés helyéül a kufsteini börtönt jelölték ki, ahonnan 1853-ban átszállították Olmützbe. 67 éves korában szabadult ki. Visszakapta megmaradt vagyonát, és visszavonult birtokára. A Bach-korszak bukása után ismét részt vett a közéletben: az 1861-es és az 1865-68-as országgyűléseken Békéscsaba képviselője, a Határozati Párt tagja, korelnök volt. 1868-ban lemondott képviselőségéről, ennek ellenére 1869-ben ismét megválasztották.
1976. Mao Ce-tung kínai kommunista diktátor
1984. Máté Péter zeneszerző, előadóművész
1995. Móricz Virág író, Móricz Zsigmond lánya
2003. Teller Ede magyar származású amerikai atomfizikus, „a hidrogénbomba atyja”
