„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Jn 14,1-12
Az Utolsó-vacsorán Jézus így szólt tanítványaihoz: Ne nyugtalankodjék szívetek. Higgyetek Istenben, és Bennem is higgyetek. Atyám Házában sok hely van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra? És ha már elmentem és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és Magamhoz veszlek titeket, hogy ahol Én vagyok, ti is ott legyetek. Hiszen ismeritek az utat oda, ahova Én megyek.«
Tamás erre azt mondta Neki: »Uram, nem tudjuk, hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat?« Jézus azt felelte neki: »Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. Senki sem jut az Atyához, csak Általam. Ha Engem megismertetek volna, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és látjátok Őt.«
Ekkor Fülöp kérte Őt: »Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!« Jézus így válaszolt neki: »Annyi idő óta veletek vagyok, és nem ismertél meg Engem, Fülöp? Aki Engem látott, látta az Atyát is. Hogyan mondhatod hát: „Mutasd meg nekünk az Atyát”? Nem hiszed, hogy Én az Atyában vagyok, és az Atya Énbennem? Az Igéket, amelyeket Én mondok Nektek, nem magamtól mondom, hanem az Atya, aki Bennem lakik, Ő cselekszi a tetteit. Higgyetek Nekem, hogy Én az Atyában vagyok, és az Atya Énbennem. Ha másért nem, hát legalább a tetteimért higgyetek.
Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz Bennem, ugyanazokat a tetteket viszi majd végbe, amelyeket Én teszek, sőt nagyobbakat is tesz majd azoknál, mert Én az Atyához megyek.
Két apostol megnyilvánulását olvashatjuk a mai evangéliumban. A szavaik súlyát az adja, hogy az Utolsóvacsorán, „Jézus szeretet-lakomáján” hangoznak el és a tanítványok teljes értetlenségét tükrözik. Jézus nyíltan beszél Saját és tanítványai megdicsőüléséről, de azok semmit sem értenek meg belőle. Ők még „testiek”, testi módon gondolkodnak, éreznek, cselekszenek és beszélnek. A Föltámadás fordítja őket a „mennyeiek” felé.
A szakasz kulcsa az „Atya” ismerete. Jézus ezért jött, ezért beszél, cselekszik, ez a sorsa és küldetése, hogy az Isten atyai-szeretetét kinyilatkoztassa.
Aki „testi” módon gondolkodnak, „testileg” értik Jézus szavait, amikor „helykészítésről”, sok „lakóhelyről” beszél. A Mennyek Országának nincsen kiterjedése, az nem „tér” a mi fogalmaink, a mi világunk szerint. Mégis, a Kinyilatkoztatásnak igazodnia kell azokhoz, akikhez szól, hozzánk emberekhez, ezért mondja Jézus, hogy „Atyám Házában sok hely van”. S mivel Jézus anyanyelve és népének gondolkodása nem ismeri a „minden” és a „semmi” fogalmát, helyette a „sokak” és a „kevesek” kategóriáit használták. Az egész Jézus-valóság ismeretében joggal remélhetjük, hogy „mindenkinek” helye van Isten Országában, aki, tudva vagy öntudatlanul, de Utána vágyódik és törekszik.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1469. Hunyadi Mátyást a csehek Olmützben királlyá választották
1660. A Gdańsk melletti Olivában megkötött békeszerződés értelmében a Lengyel Királyság elveszíti Poroszország, Riga és Livónia feletti uralmát
1814. XVIII. Lajos francia király bevonul a párizsi Tulieriákba, I. Napóleon császár lemondása után
1886. A Chicago-i rendőrség tüzet nyit a McCormick Harvester Machine Company sztrájkoló munkásaira, akik a nyolcórás munkanap bevezetését követelik (ennek emléknapja világszerte május 1., a Munka Nemzetközi Ünnepe (Labour Day, International Workers' Day), kivéve az USA-ban és Kanadában.
1849. A temesvári várőrség kitörési kísérlete az ostromló magyar csapatok ellen
1899. Az FTC megalakulása
1968. Franciaországban diáklázadások kezdődnek, amelyek átterjednek több nyugat-európai országra
1990.Göncz Árpád Antall Józsefet bízza meg kormányalakítással
Ezen a napon született:
1784. Horvát István történész, nyelvész. Nemesi rendű, iparos családból született. Jogot tanult. Kazinczy híve és levelezőtársa, nagy tisztelője Virág Benedeknek. Az 1811. évi országgyűlésre Pozsonyba ment, ahol a magyar nyelv jogait védőknek addig ismeretlen történeti adatokkal szolgált és egy iratot szerkesztett a nyelvügyről, melyet a követek közt terjesztett. 1812-15 között szerkesztette a Magyar Dámák Kalendáriumát; melynek 1814. évi kötetében jelent meg először Kölcsey Róza című balladája és két lírai költeménye. 1815-ben kezdődnek nagy történettudományi polémiái. Először egykori tanárával, Schwartner Mártonnal került szembe, vele ellentétben azt állította, hogy Nagy Lajos és Mátyás királyok szerepet juttattak udvarukban a magyar nyelvnek is. A nemesi patriotizmus Horvát e fellépésében a nemzeti becsület védelmét látta; Pázmándi Horvát Endre és Berzsenyi levélben köszöntötték, a megyék körözték munkáját. Ettől kedve a nemzeti történelem és különösen az őstörténet kutatója, és egyre türelmetlenebb makacssággal iparkodik minden régi értékről a magyar eredetet kimutatni. Tagja volt az 1817-ben megindult Tudományos Gyűjteményt irányító Tudományos Egyesületnek. Sok régi oklevelet és irodalmi emléket fedezett fel, többek közt a Balassi Menyhártról szóló komédiát. A Marczibányi-díjat odaítélő bizottság titkára lett. A húszas évek folyamán egyre inkább őstörténeti tanulmányai foglalták le. A bibliában és az antik forrásokban szereplő nevekről akarta kimutatni a magyar eredetet (Ádám = ad ám, Karthagó = kard hágó) abból az elképzelésből kiindulva, hogy a világ legrégibb népe a magyar, s ettől származik minden nép és minden kultúra. 1825-ben jelentette meg ebben a szellemben írt könyvét: Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből címmel. Ebben tagadta a finnugor eredetet, a magyarokat a pártusokkal és a szkítákkal azonosította. E nézetei erősen hatottak az ifjú romantikusokra, Vörösmartyra is, aki gyakran felkereste őt és érdeklődéssel hallgatta őstörténeti fejtegetéseit.
Ezen a napon hunyt el:
1270. IV. Béla király
1908. Türr István. 1825. augusztus 10-én született Baján, jómódú polgárcsaládban. Iskoláit abbahagyva számos mesterséggel megpróbálkozott, volt kereskedő, lakatosinas, molnár és kőműves, majd 1842-ben katonának állt az osztrák hadseregbe, Ferenc Károly főherceg ezredébe. Közlegényként kezdte, de hat év múlva, a forradalmak esztendejében már hadnagyként szolgált Radetzky osztrák tábornagy Észak-Itáliában állomásozó seregében. Mivel rokonszenvezett az olasz szabadság ügyével, átszökött a piemonti hadsereghez, ahol egy magyar légió szervezésével és vezetésével bízták meg. Az olasz vereség és a légiót feloszlása után,Badenbe ment, ahol ezredesként részt vett az ottani szabadságharcban. Ennek leverése után Svájcba menekült, itt érte a világosi fegyverletétel híre, így végül Londonba indult.
A krími háborúban az angol-török hadseregben szolgált. 1855 végén az angol kormány megbízásából Havasalföldre utazott, de ott egy volt tiszttársa feljelentésére, mint osztrák katonaszökevényt elfogták, Bécsbe vitték, hadbíróság elé állították és halálra ítélték, de Viktória angol királynő közbenjárására elengedték. 1856-ban, Törökországban részt vett a cserkesz-háborúban az oroszok ellen. Az 1859-ben kitört francia-olasz-osztrák háború hírére az olasz félszigetre ment. A "marsalai ezrek" egyikeként Garibaldi seregében hadsegéd, majd a nemzetőrség főfelügyelője, utóbb tábornok, Palermo bevétele az ő tanácsai révén sikerült. A hadjárat során Garibaldi Nápoly polgári és katonai kormányzójává nevezte ki, altábornagyi rangjában az olasz kormány is megerősítette. A "rendíthetetlen magyar" Viktor Emánuel király szárnysegédje lett, kényes diplomáciai küldetéseket bíztak rá. 1861-ben megnősült, III. Napóleon francia császár unokahúgát vette feleségül. A magyar emigráció elismert tekintélye lett, minden Magyarország felszabadítását célzó tervnek részese volt. 1866-ban, a porosz-osztrák háborút eldöntő königgrätzi csata után Belgrádban szervezett csapatot, hogy délről előrenyomulva egyesüljön a Németországból meginduló Klapka-légióval, de e terve az időközben megkötött fegyverszünetek miatt meghiúsult. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés és az általános amnesztia után térhetett haza. Ezután inkább a hazai gazdasági és kulturális élet fellendítésén fáradozott. Sokat tett a felnőttoktatás és ismeretterjesztés ügyéért, létrehozta a Központi Népnevelési Kört. Csatornaépítő mérnök és vállalkozó lett, vízrendezési terveket készített. Nagyszabású víziút-fejlesztési programot dolgozott ki, széles körű propagandát fejtett ki a vízgazdálkodás, elsősorban az öntözés és a rizstermesztés érdekében. Tervei közül csak a Ferenc-csatorna valósult meg, továbbá megépítette a baja-bezdáni tápcsatornát és a sztapár-újvidéki Ferenc József-csatornát. Nagyszabású külföldi vállalkozásokban is részt vett, mint a Panama-csatorna előkészítő munkálatai. Az 1880-as években a görög kormánytól engedélyt nyert a korinthoszi csatorna létesítésére és üzemben tartására, de az építkezést már mások fejezték be.Politikai missziókat is teljesített, fáradozott a francia-olasz, az osztrák-magyar szövetség megszervezésén, jóllehet nem hivatalosan, 1896-ban elnökölt a VII. nemzetközi békekongresszuson, Budapesten. Élére állt kulturális és gazdasági mozgalmaknak. Baján emlékpark és múzeum viseli a nevét, valamint róla nevezték el a bajai, 1998-99-ben felújított Duna-hidat. A harmincas évek derekán az olasz haditengerészet rombolót nevezett el Türr Istvánról, amelynek vízre bocsátásán a magyar honvédség hivatalos küldöttséggel képviseltette magát. Budapesten halt meg, sírja a Kerepesi temetőben van.
1986. Bálint Endre Kossuth-díjas festőművész
2006. Karel Appel holland absztrakt expresszionista festő, szobrász