„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Mt 9,9-13
Amikor Jézus továbbment onnan, meglátott egy embert, aki a vámnál ült. Máténak hívták. Megszólította: »Kövess Engem!« Az fölkelt és követte Őt.
Történt pedig, hogy amikor asztalhoz ült a házban, íme, sok vámos és bűnös jött, és letelepedett Jézussal és tanítványaival együtt. Ezt látva a farizeusok megkérdezték a tanítványait: »Miért eszik a ti Mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?« Ő meghallotta ezt és így szólt: »Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek és tanuljátok meg, mit tesz az: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot” [Óz6,6]. Nem az igazakat jöttem hívni, hanem a bűnösöket.«
Máté meghívástörténete megtalálható Lukács és Márk evangéliumában is. (Lk5,27-32; Mk2,13-17) Nagyon árulkodó a különbség a szövegek között, és megmutatja, hogy Krisztus-követés ide vagy oda, a vámosokkal szembeni utálat – mondhatjuk így – „zsigeri volt” a zsidókban. Még akkor is, ha megtértek. Egyedül a Mátéi beszámolóban szerepel, hogy Jézus egy „embert” látott ülni a vámnál. A vámosokat lenézték a vallásos zsidók, mint akik „nyilvános bűnösök”, és akik a „saját fajtájukat” árulták el. Márk és Lukács csak egy „vámosról” beszél, de azt, hogy ő egy ember, és elsősorban az, nem említik.
Történeti ténynek kell tekintenünk a „többszörös tanúsítás” nyomán, hogy Jézus forradalmian új viszonyt alakított ki a „bűnös” emberekkel kapcsolatban. Nem határolódott el tőlük, nem kerülte őket, hanem közösséget vállalt velük, együtt étkezett, és így – a zsidó logika szerint – azonosult velük. Ráadásul most még tanítványt is választ a megvetett és bűnös vámosok közül. Mindez merőben szokatlan volt a korabeli vallási fölfogás szerint, és részben ez okozta a Jézussal szembeni gyűlöletet. A kortársak ezért szólták meg Őt mondván: „ meg, a falánk és borissza ember, a vámosok és bűnösök barátja!” De a bölcsesség igazolást nyer a tettei által. (Mt11,19)
A három evangéliumi beszámoló különbsége jól szemlélteti, hogy milyen nehéz megszabadulni az előítéleteinktől, és krisztusi szemmel nézni az emberekre.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1235. Julianus barát, domonkos szerzetes és három társa útnak indul Béla királyfi megbízásából, hogy eljussanak Magna Hungaria-ba. Szárazföldön, Bulgárián keresztül mentek Bizáncba, ahol hajóra szállva 33 napos víziút után Tamany (akkor Matrika) városánál értek partot. A Kubán folyó torkolatától indulva 13 nap alatt keltek át a Tyerek folyóig tartó füves pusztán, s jutottak el az iráni nyelvű alánok földjére, ahonnét ketten visszafordultak Magyarországra. Ő és társa, Gerhardus 37 napi gyaloglás után érkeztek a finnugor nyelvű, muzulmán vallású mordvinok földjére. Gerhardus meghalt, de Juliánus egy muzulmán pap szolgájaként eljutott a Volga és Káma összefolyásától délre fekvő Nagy-Bulgáriába, ahol egy magyar nővel találkozott, aki útbaigazította. Végül ráakadt a magyarokra, kikkel kölcsönösen megértették egymás nyelvét. Megtudta tőlük, hogy a mongolok (tatárok) nyugati hadjáratra készülnek. A keleti magyarok maradásra tartóztatták, de Juliánus, mindennél fontosabbnak tartva, hogy Magyarországon hírt adjon a monglokról, hazatért. 1235. december 27-én lépett magyar területre, amikor már IV. Béla uralkodott (1235-70). Riccardus domomkos szerzetes írásban tájékoztatta a Szentszéket társa útjáról, de Julianus is Rómába utazott, hogy IX. Gergely (ur. 1227-41) pápát személyesen tájékoztassa. 1237 elején újabb négy domonkos indult Magna Hungariába, ahogyan itthon elnevezték. Közülük kettő Rjazanyig jutott, kettőnek nyoma veszett. Eközben a Rómából visszatért Julianus is újra elindult három társával, de csak Szuzdalig jutottak, hol látták a tatárok dúlását és megtudták, hogy a tatárok elpusztították Magna Hungariát és tatár támadás készül Magyarország ellen is. Rjazanyban találkoztak ott lévő rendtársaikkal, s velük együtt tértek haza. Julianus 1237/38-as útjáról jelentést készített, mely levél formájában maradt ránk. Ebben ismerteti a tatárok nagy hatalmát, szokásaikat, harcmodorukat és terveiket, valamint Batu tatár kán IV. Bélához írt levelét. Halálának időpontját nem ismerjük. Életét Kodolányi János regényes formában dolgozta fel.
1695. II. Musztafa szultán ötszörös túlerőben lévő főserege Lugosnál megsemmisítette az Erdély védelmére rendelt Friedrich Veterani tábornagy hadait.
1846. Vízre bocsátották az első balatoni gőzhajót, a lapátkerekes Kisfaludyt.
1848. A Mészáros Lázár vezette magyar csapatok sikertelen ostroma Szenttamás ellen.
1883. Madách Imre: Az ember tragédiája c, művének ősbemutatója a Nemzeti Színházban.
1921. A Ludwigshafen melletti Oppau városban felrobban a BASF vegyiüzem műtrágya-raktára. A német ipar addigi legsúlyosabb katasztrófájában 561 ember veszti életét, a lerombolt városban 7500-an válnak hajléktalanná.
1930. Johann Ostermeyer feltalálja a vakulámpát (villanófényt).
1942. Az amerikai légierő először veti be a B-29-es bombázó repülőgépet.
1944. Brit-USA légitámadások a békéscsabai vasúti pályaudvarok ellen. Lebombázzák a kiskörei, tiszafüredi vasúti hidakat, bombatalálattól súlyosan megsérül, és részben leszakad a bajai vasúti híd.
1963. Eredménytelen határtárgyalások a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió között.
1964. Málta elszakad Nagy-Britanniától, és kikiáltja függetlenségét.
1973. Nagycenken felavatják a Széchenyi István-emlékmúzeumot.
1975. Az első nyugati pop-sztár (Elton John) fellépése a Szovjetunióban.
1980. Iraki csapatok benyomulnak Iránba, ezzel megkezdődik a két ország közötti háború.
1993. Borisz Jelcin feloszlatja az orosz parlamentet.
1993. Németországból illegális úton 200 tonna veszélyes hulladék kerül Magyarországra.
1997. Jobboldali fordulat a lengyelországi választásokon, a Szolidaritás Választási Akció győzelmével.
2000. Kovács Ágnes Sydneyben olimpiai bajnoki címet nyert a kétszáz méteres mellúszásban.
Ezen a napon született:
1452. Girolamo Savonarola itáliai domonkos rendi szerzetes.
Ferrarában született. Orvosi tanulmányokat kezdett Ferrarában, majd ezt félbeszakítva Bolognában belépett a domonkos rendbe. 1479-ben Ferrarában novíciusmester. 1482-ben a rendi növendékek tanára a firenzei San Marco kolostor és templomban. 1482 végén a bencés apácák kolostorában, 1484 tavaszán a Mediciek Szent Lőrinc-templomában, 1485-86-ban San Gimignanóban böjti szónok. Beszédeiben egyre erőteljesebben hangsúlyozta, hogy az Egyháznak alapjaitól kell megújulnia, s ezt hamarosan egy Itáliát sújtó komoly büntetés fogja megelőzni. 1487 tavaszán Ferrarában, Bresciában, Genovában és más Észak-itáliai városokban prédikált és gyóntatott. 1490-ben visszarendelték a firenzei San Marco kolostorba tanítani. A növekedő hitetlenség, a bűnök eláradása, a szentségek elhanyagolása és a jó elöljárók hiánya láttán augusztus 1-én nagy sokaság előtt kezdte magyarázni
SZERKESZTENDŐ
konventje tp-ában a Jel-t. Megújulást követelő és a közelgő büntetést prófétáló beszédeivel gyakran keltett megütközést. 1490. XI. 1-1491. I. 6: 19 prédikációt mondott 1Jn-ről, 1491 nagyböjtjén a dómban a Siral-ról; mindenkit bűnbánatra hívott. A köv. években mint bűnbánati prédikátort ünnepelték, főként az egyszerű hívők, de Lorenzo de' Medici (†1492) és fia és utóda, Piero sem fordult ellene. Piero támogatásával 1491: a San Marco priorjává vál. ~ helyreállította az eredeti domonkos fegyelmet. VI. Sándor p. (ur. 1492-1503) 1493: hozzájárult, hogy a San Marco ktor kiváljon a lombard rtart-ok szöv-éből és megszervezzen egy, az eredeti szegénységet megvalósító toszkán reformkongr-t, melyhez Fiesole, Prato, Sasso és Pisa domonkos konventjei is csatlakoztak. E kongr. ált. helynökévé a p. ~t nevezte ki. - Mivel (Szerencsétlen) Piero oktalan pol-t folytatott az Itáliába bevonuló VIII. Károly fr. kir-lyal szemben, 1494. XI. 9: a Medicieket elűzték Firenzéből. Ebben ~nak nem volt része, de már a háború előtt Pisában úgy beszélt a háborúról, mint Isten eszközéről, mely megújulást hoz az Egyh. számára. Tagja volt a VIII. Károllyal tárgyaló 5 fős biz-nak, a megbékélést kereste, és tanácsára XI. 17: ellenállás nélkül megnyitották a város kapuit. Károly elvonulása után, XI. 27: ~ mint Isten próf-ja meg tudta akadályozni a város pártjainak véres összecsapását, s szinte minden nap azért prédikált a Dómban, hogy a firenzeiek jó kormányzási formát találjanak. Elérte, hogy még karácsony előtt velencei típusú alkotmányt fogadtak el. Ennek alapján a köv. években Firenzében olyan lelki megújulás kezdődött, mely egy új Jeruzsálem képét villantotta fel. Úgy tűnt, hogy ez a Rómában uralkodó „babiloni kéjnő” (Jel 17,3-6) által veszélybe sodort kerség megmentésének modellje lesz. - 1495. I: az Egyh. megújulásáról prédikálva egyre inkább látomásokra és isteni megbízatásra hivatkozva járt el. VIII. közepén nyomtatásban is megjelent a Compendium revelationum ('A kinyilatkoztatások összefoglalása'), amit további írások követtek. - Prédikációit nagyon sokan hallgatták, hatalmas körmeneteket tartottak. 1497. II. 7: és 1498. II. 17: a korábbi bűnbánati prédikátorok példáját követve megrendezték a „hiábavalóságok” (farsangi ruhák, kocka- és kártyajátékok, hangszerek, ékszerek, kv-ek, képek) elégetését. Ellenzéke támadt még a szerz-ek köréből is, ezért reformtörekvése a köv. városi választástól vált függővé (1498 tavaszán ~ követői elvesztették többségüket a város vez-ében). - Közben súlyos összeütközésbe került VI. Sándor p-val is, akinek fr-ellenes szöv-éhez Firenze nem csatlakozott, s akiben ~ az Antikrisztust látta. A p. már 1495. VII: Rómába rendelte ~t, X: megtiltotta neki a prédikálást, 1496. XI. 7: feloszlatta a toszkán reformkongr-t, s 1497. V. 13: kiközösítette. 1498. III. elején a p. →interdiktummal fenyegette meg Firenzét. ~ akkor veszítette el végleg népszerűségét és befolyását, amikor IV. 7: nyilvánosan meghirdetett tűzpróbát kellett volna kiállnia, de ellenfelei ezt megakadályozták, és úgy tüntették fel, hogy ~ nem vállalta. IV. 8: megrohamozták a San Marco konventet, és ~t elhurcolták a Signoria palotájának börtönébe. 2 rtársával együtt IV. 9: bíróság elé állították. Kínzással vallomást csikartak ki tőle, hogy hamis próf. Ezt visszavonta, IV. 19: mégis közzétették. Mivel a város nem szolgáltatta ki a p-nak, a p. 2 megbízottat küldött Firenzébe ítéletével, mellyel ~t tévtanítónak és eretneknek nyilvánította. ~ a börtönben írta az 50. és a 30. zsoltárhoz fűzött elmélkedéseit. V. 22: ismét kihallgatták és megkínozták. V. 23: Mennybemenetel vigíliáján hatalmas tömeg jelenlétében végrehajtották a halálos ítéletet: 2 társával együtt fölakasztották, majd a holttestüket elégették. Hamvaikat az Arno folyóba szórták. - Fm: De simplicitate christianae vitae. Firenze, 1496. - Triumphus crucis. Uo., 1497. - Trattato circa il reggimento e governo della citta di Firenze. Uo., 1498. -De vera prophetia. Uo., 1498. - Öm. 1-27. köt. Róma, 1955-96. - M-ul: Beszéde az egyh. reformációjáról. Ford. Paulik János. Nagybánya, 1910. - Elmélkedései a börtönben a Miserere zsoltárról. Ford. Huszár Elemér. Bp., 1921. - S. versei. Ford. és előszó Pakocs Károly. Kolozsvár, 1939. - Prédikációk Aggeus próf-ról. - Értekezés Firenze város rendjéről és kormányzatáról. Gödöllő-Máriabesnyő, 2002. **
Itália, 1452. szept. 21.-Firenze, 1498. máj. 23.)
1791. Gróf Széchenyi István magyar főrend, a Magyar Tudományos Akadémia alapítója
1817. Gál Sándor honvéd tábornok
1894. Péchy Blanka színésznő, író, előadóművész, nyelvművelő
1895. Szergej Alekszandrovics Jeszenyin orosz költő
1928. Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze. Budapesten született, apja vendéglős volt Kispesten, majd Óbudán. Az Árpád Gimnáziumban tanult, részt vett a cserkészéletben. A cserkészet színjátszó előadásainak hatására jelentkezett a Színiakadémiára, diplomáját 1951-ben kapta meg. Öt évet kivéve egész élete során a Nemzeti Színház tagja volt. 1956. október 23-án a Petőfi-szobornál, majd a Parlament előtt is elszavalta a Nemzeti dalt, s mivel a forradalom leverése után nem volt hajlandó "önkritikát gyakorolni", fizetését a felére csökkentették, a színházon kívüli szereplésektől eltiltották. Két éven át egy műanyagipari szövetkezetnek készített gyerekjátékokat. 1958-ban aztán az angyalföldi József Attila Színházhoz irányították, innen 1963-ban hívta vissza Major Tamás a Nemzetibe.Az ember tragédiájában volt Ádám és Lucifer, alakította a Mózes címszerepét, színpadra lépett a Bánk bán címszerepében és Tiborcként is, Sütő András A szúzai menyegző, Advent a Hargitán és a Balkáni gerle című darabjában. Emlékezetes volt Örkény István Tóték című darabjában. A József Attila Színházban egy Három testőr-adaptációban egyetlen este tizennyolc szerepet játszott el. Keleti Márton A tizedes meg a többiek című 1965-ös filmvígjátékában ő volt a világháború utolsó szakaszában magát minden helyzetből kivágó, talpraesett Molnár tizedes. Összesen több mint 50 filmben játszott, igen sokszor főszerepet. Legendás volt az Egri csillagokban (1968) Dobó vagy az Isten hozta, Őrnagy úrban (1969) Tót szerepe. A Szerelmi álmokban (1970) Liszt Ferencet alakította. A gyermekek is a szívükbe zárták, hiszen ő volt a Hupikék törpikék című rajzfilmsorozatban Törpapa magyar hangja.Többszörös Jászai Mari-díjas (1955, 1962), 1966-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1970-ben érdemes művészi, négy évvel később kiváló művészi címet kapott. 2000-ben az akkor először kiosztott Nemzet Színésze kitüntető címet ő vehette át először, a Magyar Művészeti Akadémia is 2000-ben választotta tagjai sorába. Halála előtt néhány órával, betegségtől gyötörten, légszomjjal küszködve még színpadon volt az akkor már Magyar Színház néven működő Hevesi Sándor téri teátrumban; 2001. január 18-án hunyt el.
1929. Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat csatára. 1929. szeptember 21-én született. Kamaszkora színhelye a Ferencváros, Józsefváros, Kőbánya kerületek határán fekvő Tisztviselőtelep. A Kőbánya FC-ben kezdett játszani, a háború után a Fradiban. 1948-ban játszott először a nemzeti tizenegyben. A Fradiban 117 díjmeccsen szerepelt, abszolút kétlábas, a fejeseiről legendák keringtek. 1950-től következett a Honvédban játszott. A magyar válogatott 1949. május 8-a és 1956. október 14-e közt lejátszott hatvankilenc válogatott mérkőzése közül mindössze négyen nem játszott. Összesen hatvannyolcszor volt válogatott, ez alatt hetvenöt gólt szerzett. Tagja volt az 1952-es helsinki olimpián arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet szerzett magyar csapatnak. A Kocka becenévre hallgató klasszis volt a VB gólkirálya tizenegy góllal. Az Aranycsapat legjobb képességű játékosainak egyike és az egyetemes futballtörténet egyik legnagyobb fejelő játékosa volt: páratlan ruganyosságának és ütemérzékének köszönhette, hogy rendszerint a felugró kapus kinyújtott karjánál is magasabbra lendült, ahonnan nagy biztonsággal és pontossággal irányította fejeseit. Emellett gyönyörű ollózásai voltak, gyakran ollózva passzolt. 1956. november 1-jén a Honvéd Bécsbe, majd Bilbaóba utazott, ahol 22-én Bajnokcsapatok Európa Kupája-mérkőzést játszott. A bizonytalan hazai állapotok miatt a csapat úgy döntött, hogy vár a visszatéréssel. Később engedélyt kértek a Magyar Labdarúgó Szövetségtől egy dél-amerikai turnéra, de azt nem kapták meg. Január elején néhány játékos hazatért, a többség – beleértve Kocsist is viszont Rióba röpült. A Honvéd a hét meccsből álló túrán három győzelmet, három vereséget és egy döntetlent játszott 1957 januárjában és februárjában, majd majdnem hazatért: a játékosok Bécsbe utaztak, ahol az MLSZ akkori elnöke próbálta őket lebeszélni arról, hogy kint maradjanak. A többséget sikerrel, de Kocsis kint maradt. 1957. március 15-én a Fiorentinához szerződött. Nem sokkal később azonban Olaszországban megtiltották a külföldi játékosok szerepeltetését, így a szerződést fölbontották. Helyzetét viszont nehezítette, hogy az MLSZ másfél évre eltiltotta a labdarúgástól. Egy rövid ideig egy svájci amatőrcsapatban, a Young Fellowsban szerepelt, majd 1958-ben leszerződtette az FC Barcelona. Búcsúmeccsére 1968 októberében került sor. A Barcelona játékosaként hetvenöt spanyol bajnoki találkozón negyven gólt szerzett. Ezt követően Barcelona ificsapatánál és a Hércules Alicantében edzősködött. 1974 elején ráesett a lábára a borotvaszekrény. Orvostól orvosig, kórházból kórházba járt, de nem tudtak rajta segíteni, amputálni kellett a lábát. Az ekkori orvosi vizsgálatok kezdődő gyomorrákot is kimutattak. Megműtötték, látszólag meggyógyult, de pár év múlva kiújult a betegsége. 1979 tavaszán, súlyos betegen másodszor és utoljára Magyarországra látogatott. 1979. július 22-én kiugrott a kórház ablakán és szörnyethalt.
Ezen a napon hunyt el:
19. Maro Publius Vergilius római költő, író
454. Flavius Aëtius római hadvezér, államférfi
1235. II. András Árpád-házi király
1558. V. Károly német-római császár, I. Károly néven spanyol király
1576. Gerolamo Cardano itáliai matematikus, fizikus, orvos, jós
1797. Schallhas Károly Fülöp magyar festőművész, grafikus
1832. Sir Walter Scott skót író
1836. John Stafford Smith angol zeneszerző
1837. Bezerédj Amália írónő, a kisdedóvás és a magyar gyermekirodalom úttörője
1860. Arthur Schopenhauer német költő, filozófus. Schopenhauer, Arthur (Danzig, Lengyo., 1788. febr. 22.-Frankfurt am Main, 1860. szept. 21.): filozófus, a metafizikai pesszimizmus megalapítója. - Apja, Heinrich Floris gazdag nagykereskedő, anyja, Johanna Schopenhauer regényírónő. A család Danzig porosz fennhatóság alá kerülésekor (1793) Hamburgba települt át. ~ 1803-04: apjával bejárta Eu-t, s kívánságára keresk-et kezdett tanulni. Amikor apja meghalt, 1807: Gothában gimnazista, 1809: a göttingeni, 1811: a berlini egy. hallg-ja, 1813: Jenában fil. dr. Weimarban kapcsolatba került Goethével, majd Drezdába költözött, ahol megírta fő művét (Die Welt als Wille und Vorstellung. 1-2. Bd., 1819). 1820: mtanár a berlini egy-en, 1831: Frankfurt am Mainban telepedett le. Magányosan élt, sokoldalú írói tevékenységéről kora szinte tudomást sem vett. Csak 1850 u., főként Julius Frauenstädt filozófus hatására fedezték fel, haláláig dicsőség övezte. - ~ szerint az akarat az egyedüli valóság, az értelem is csak az akarat eszköze. Az akarat valaminek a hiánya, tehát szenvedés; ha elérjük, amit akarunk, a kín egy pillanatra megszűnik, de nyomban új kívánságok, egyben új kínok támadnak. Az akarat hatalmas ösztöne késztet táplálkozásra és szerelemre, utóbbi fő szerepe a nem fenntartása. Az erkölcsiség alapja a mások szenvedései iránti részvét. - M-ul: A halálról. - A faj élete. - A tulajdonságok öröklése. Ford. Bánóczi József. Bp., 1882. (3. kiad. 1906) (Fil. írók tára) - Az akarat szabadságáról. Ford. Uő., Bp., 1908. (Fil. írók tára), reprint Uo., 1991. - Az élet semmiségéről és gyötrelméről. Ford. Uő. Bp., 1922. (M. kvtár 992-994.) - A szerelem metafizikája. Ford. Mikes Lajos. Uo., 1923. (Genius kvtár 25.) -Tanulmányok. 1. sorozat: Nevelés... Ford. Schmidt József. Uo., 1924; 2. sorozat: Az egyetemi filozófia. - A látszólagos szándékosság az egyén sorsában. - Íróskodás és stílus. Ford. Uő. Uo., 1924; 3. sorozat: Életbölcsesség. Aforizmák. Ford. Kelen Ferenc. Uo., 1925. (Remekírók Pantheonja) - Vál. munkái.
1937. Munkácsi Bernát nyelvész, finnugrista, turkológus, orientalista, néprajztudós