„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Mt 16,13-19
Amikor Jézus Fülöp Cézáreájának vidékére ment, megkérdezte tanítványait: »Kinek tartják az emberek az Emberfiát?«
Ők ezt felelték: »Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások meg Jeremiásnak, vagy egynek a próféták közül.«
Erre megkérdezte őket: »És ti kinek tartotok Engem?«
Simon Péter válaszolt: »Te vagy a Krisztus, az Élő Isten Fia.«
Jézus azt felelte neki: »Boldog vagy, Simon, Jónás fia! Mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az Én Atyám, aki a Mennyekben van.
És mondom neked: Te Péter vagy, és Én erre a kősziklára fogom építeni Egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a Mennyek Országának kulcsait. Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a Mennyekben is, és amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a Mennyekben is.«
354-óta ezen a napon ünnepeljük a „péteri tisztség” alapítását. Az Atya nyilatkoztatja ki Péternek a Szentlélek által az igaz hitet, amit akkor ő még nem értett, még át kell mennie Jézus szenvedésének, halálának „tisztítótüzén”, botrányán. Csak így tisztul le ez az igaz hit, és válik valóságossá. A péteri hit tisztasága az, ami miatt a „pokol kapui” sem fognak erőt venni Krisztus Egyházán, mert tévedhetetlenül közvetíti az Üdvösséget, Isten ismeretét. A „pápai tévedhetetlenség”, kizárólag a hit és erkölcs dolgára vonatkozik (és akkor is csak szigorú feltételek együttes megvalósulása esetén). Ez a hit, Isten ismerete már itt a földön. Ezért „pontifex maximus” (legfőbb hídverő) a pápa Isten és a világ között.
Jézus az „oldás és kötés” hatalmát bízza Péterre és utódaira. Ezt a „hatalmat” mindaddig le szokták kicsinyelni, amíg valaki égetően rá nem szorul föloldozásra, csak az a kérdés, hogy ilyenkor tud-e hinni az illető a bűnök bocsánatában, már itt a földön. Az evilági bűnbocsánat, föloldozás, a lelki szabadság feltétele, amit nem helyettesíthet semmilyen „önszuggesztió”, immanens tréning, hanem csak valódi Krisztustól jövő hatalom. Ez a hatalom a bűnös szolgálatában áll, ezért mondta Ferenc pápa, hogy a „gyóntatószék a megbocsátásért van” (Róma 2016.02.08.). Az „oldás és kötés” hatalma az Isten irgalmasságának jele, és eszköze. Ezért sincs máshová menekülnünk önmagunk, és az önvád elől, mint a Péterre alapozott Egyházba, aminek az igazi sziklája maga Krisztus.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1558. Jéna egyetemének megnyitása.
1938. A magyar Koronatanács elfogadja a légierő fejlesztését szolgáló „Huba” tervet, amely egy repülőhadosztály felállítását tartalmazza
1989. Megalakul a POFOSZ
2011. Összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az Arab Liga, hogy megvitassa a líbiai helyzetet
Ezen a napon született:
1440. V. László magyar király
1535. Bornemisza Péter író, protestáns prédikátor
1732. George Washington tábornok, 1789-1797 között az Egyesült Államok első elnöke. Egy gazdag ültetvényes család második fiúgyermekeként, Virginia államban látta meg a napvilágot. Fiatal korában vámtisztviselőként, majd földmérőként dolgozott a 13 gyarmat határától nyugatra fekvő területeken. 1754-től részt vett a franciák és indiánok ellen vívott háborúban, ahol több alkalommal is kitűnt hősiességével. A Monongahela folyónál vívott csatában négy golyó fúródott a kabátjába, és két lovat is kilőttek alóla. 1752-ben megörökölte, majd felvirágoztatta nagybátyja hatalmas ültetvényeit, az 1770-es évek elejére Virginia egyik leggazdagabb birtokosa lett. A Polgárok Házában mind többször emelte fel hangját a gyarmati kormányzat ellen. A függetlenségi háborút megelőző években katonaként és politikusként is komoly megbecsülést szerzett, 1775 júliusában a második kontinentális kongresszus delegáltjai őt választották meg az amerikai haderő főparancsnokának. Kulcsszerepet játszott a függetlenségre törekvő gyarmatok sikerében, mivel felismerte, hogy az Európából érkező reguláris csapatok túlerejével szemben a gerilla hadviselés és a váratlan rajtaütés jelenthet hatásos ellenszert. A háború alatt bár több súlyos vereséget is elszenvedett, de a sorsfordító trentoni, monmouthi és princetoni csatákban oroszlánrészt vállalt a győzelem kivívásában.
Bár az 1783-as párizsi békeszerződés aláírására személyesen nem tudott elutazni, Washingtonnak komoly szerepe volt az amerikai gyarmatok függetlenségét megteremtő egyezmény tető alá hozásában, majd elévülhetetlen érdemeket szerzett az új állam konszolidációjában is. Tudását ugyan nem tartotta elegendőnek ahhoz, hogy beleszóljon az 1787-re megszülető amerikai alkotmány megszövegezésébe, az alaptörvényt létrehozó bizottság elnökeként azonban minden tekintélyét latba vetette a dokumentum elfogadása érdekében. 1789-ben őt választották meg az Egyesült Államok első elnökének. Az államszövetség élén az egység és a semlegesség politikáját képviselte: ellenezte, hogy a tengerentúli politikusok brit mintára pártokba tömörüljenek, a külpolitikában pedig egész életében azon az állásponton maradt, hogy a fiatal Amerikának távol kell tartania magát a nemzetközi bonyodalmaktól, és kerülnie kell a kötelezettségeket. Két cikluson keresztül, 1789-97 között ült az elnöki székben; legnagyobb fájdalmára az amerikai politika hamarosan pártoskodásba fulladt. Amikor 1797-ben véget ért második terminusa, visszavonult Mount Vernon-i birtokaira, ahol hamarosan megalapította az Egyesült Államok legnagyobb desztillálóüzemét. Az első amerikai államfőről nevezték el a Potomac partján felépített új fővárost, emellett egy állam is megőrizte a nevét. 1799 decemberében halt meg, mely után igazi legendává, az amerikai elnökök és politikusok ideáljává nőtt.
1757. Csekonics József tábornok, a Szent István-rend vitéze
1788. Arthur Schopenhauer német író, filozófus. Danzigban, Lengyelországban született. Apja, Heinrich Floris gazdag nagykereskedő, anyja, Johanna Schopenhauer regényírónő. A család 1793-ban Danzig porosz fennhatóság alá kerülésekor Hamburgba települt át. 1803-04-ben apjával bejárta Európát, s kívánságára kereskedelmet kezdett tanulni. Amikor apja meghalt, 1807-től Gothában gimnazista, 1809-től a göttingeni, 1811-től a berlini egyetem hallgatója, 1813-ban Jenában filozófiából doktorált. Weimarban kapcsolatba került Goethével, majd Drezdába költözött, ahol 1819-ben kiadta fő művét Die Welt als Wille und Vorstellung. 1820-tól magántanár a berlini egyetemen, 1831-ben Frankfurt am Mainban telepedett le. Magányosan élt, sokoldalú írói tevékenységéről kora szinte tudomást sem vett. Csak 1850 után, főként Julius Frauenstädt filozófus hatására fedezték fel, haláláig dicsőség övezte. Szerinte az akarat az egyedüli valóság, az értelem is csak az akarat eszköze. Az akarat valaminek a hiánya, tehát szenvedés; ha elérjük, amit akarunk, a kín egy pillanatra megszűnik, de nyomban új kívánságok, egyben új kínok támadnak. Az akarat hatalmas ösztöne késztet táplálkozásra és szerelemre, utóbbi fő szerepe a nem fenntartása. Az erkölcsiség alapja a mások szenvedései iránti részvét. Frankfurt am Mainban halt meg 1860. szeptember 21-én.
1861. Rados Gusztáv matematikus, a Kőnig-Rados tétel egyik névadója
1910. Kohán György Kossuth és Munkácsy-díjas festő
1932. Edward Kennedy amerikai szenátor, a Demokrata Párt egyik vezetője
Ezen a napon hunyt el:
1512. Amerigo Vespucci itáliai utazó, felfedező, Amerika névadója
1589. Dudith András pécsi püspök, polihisztor, császári-királyi tanácsos. Paduában és Veronában, majd Párizsban tanult. Mint Reginald Pole bíboros megbízottja járt V. Károly, Stuart Mária és II. Henrik kir. udvarában. 1557 körül esztergomi kanonok, 1561-ben esztergomi prépost, 1562-ben tinnini, majd csanádi, 1563. szept. 4-én pécsi püspök lett. 1561–63-ban a m. klérus képviselője a tridenti zsinaton, ahol felszólalásaival nagy tekintélyt szerzett magának és hazájának. Az elkövetkező években I. Miksa megbízásából többször járt diplomáciai küldetésben Lengyelo.-ban. 1567-ben püspökségét odahagyva protestáns hitre tért, megházasodott és Lengyelo.-ban telepedett le. Felesége vagyona lehetővé tette, hogy gondtalanul a tudománynak éljen. Humanista polihisztor volt: teológiával, a görög-római irodalommal és a természettudományokkal egyaránt foglalkozott, kora tudósaival kiterjedt levelezésben állt.
1709. Bagossy Pál kuruc brigadéros
1980. Oskar Kokoschka osztrák festőművész
2007. Lengyel Balázs író