Kalendárium
Július 24. csütörtök
Szent Jakab hava
Évközi 16. hét
Árpád-házi Szent Kinga
„NEM CSAK KENYÉRREL ÉL AZ EMBER…”
NAPI EVANGÉLIUM: Mt 13,10-17
Odamentek Jézushoz a tanítványok és megkérdezték Tőle: „Miért példabeszédekben szólsz hozzájuk?” Ő ezt válaszolta nekik: „Mert nektek megadatott, hogy megismerjétek a Mennyek Országának titkait, nekik viszont nem adatik meg. Akinek ugyanis van, annak még adnak és bővelkedni fog, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van. Azért szólok hozzájuk példabeszédekben, mert néznek, de nem látnak, s hallgatnak, de nem hallanak, és nem értenek. Beteljesedik rajtuk Izaiás jövendölése, aki azt mondta:
„Hallván hallotok majd, de nem értetek,
és nézvén néztek, de nem láttok.
Mert elhízott a szíve e népnek,
a fülükkel nehezen hallanak,
a szemüket pedig behunyták,
nehogy lássanak a szemükkel,
halljanak a fülükkel,
értsenek a szívükkel;
nehogy megtérjenek, s meggyógyítsam őket” [Iz6,9-10].
A ti szemetek azonban boldog, mert lát, és a fületek, mert hall. Bizony, mondom nektek: Sok próféta és igaz vágyott látni, amiket ti láttok, és nem látta, hallani, amiket ti hallotok, de nem hallotta.”
Ha megnézzük a kultúrtörténetet, azt látjuk, hogy a „példabeszédet”, mint műfajt Jézus teremtette meg. Őelőtte nem volt ismert a példabeszédek általi tanítás és megismerés, legfeljebb „tanmeséket” (pl. Ezópus meséi), hasonlatokat használtak, ezért kérdezik a tanítványok a Mestert a példabeszédek célja felől.
Jézus válasza egyértelművé teszi a tanítványok bizalmi helyzetét, ők, és rajtuk keresztül mi is, „beavatottak” vagyunk a Mennyek Országának titkaiba. Jézus boldognak mondja Övéit és ez ránk, megkereszteltekre is érvényes, hiszen lehetőségünk van arra, hogy lássunk, halljunk és értsünk mindent, ami Jézustól jön. A próféták várakozása bennünk teljesedik be. Erről írja a Szentírás: „Nem érték el, amit ígértek nekik, mert Isten valami jobbra tartogat minket, s ők nélkülünk nem juthattak el a tökéletességre.” (Zsid11,39-40)
A prófétai jövendölés megerősíti az Egyház meggyőződését, hogy a hitetlenség ugyanúgy „misztérium”, azaz „titok”, mint a hit, tehát csak a hit és az imádság, az „Isten-félelem” oldaláról lehet megközelíteni az emberi racionalitás határait.
Historia vero testis temporum, lux veritatis, vita memoriae, magistra vitae, nuntia vetustatis. - A történetírás valóban az idők tanúja, az igazság fénye, az emlékezet élete, az élet tanítómestere, a múlt idők hírnöke. (Marcus Tullius Cicero)
„Ne emlegessük annak hibáit, akinek erényeit követni alig bírjuk...” Szent Jeromos
Ezen a napon történt:
1897. A világon elsőként, Tatán, este fél kilenckor, 21 helyen gyulladtak föl utcai acetilénlámpák
1849. Mészáros Lázár lemond honvédfőparancsnoki tisztéről
1849. Haynau főserege megindul Szeged felé
1945. A Szent Korona megtalálása Mattsee-ben. A második világháború végén a koronázási jelvényeket a koronaőrök kivitték Magyarország területéről és az az ausztriai Mattsee-ben elásták. A koronaőrök utolsó parancsnokuk, vitéz bankói Pajtás Ernő koronaőr ezredes irányításával ameddig csak lehetett, menteni igyekeztek ereklyéinket, majd végül a parancsnok az amerikaiak előtt felfedte a korona rejtekhelyét. Az amerikai 7. hadsereg parancsnoka megengedte a koronaőrség parancsnokának, hogy az ereklyéket tartalmazó ládát a főhadiszállásig, egészen Heidelbergig kísérje. Ezzel a mozzanattal a Szent Korona amerikai őrzés alá került. A szennyeződéstől Augsburgban tisztították meg, majd a frankfurti nemzeti bank trezorjába zárták. A Szent Jobb még abban az esztendőben visszajutott Magyarországra, a Szent Korona és a koronázási ékszerek a palásttal együtt azonban csak 33 évvel később – addig az Egyesült Államokban, Fort Konxban őrizték. Az emigráns magyarok emlékkápolnát emeltek Mattseeben ott, ahol annak idején elásták a koronát. A koronázási jelvényeket 1978. január 5-én adták vissza – Jimmy Carter akkori amerikai elnök döntése alapján − a „magyar népnek”. Az átadási ünnepség a Parlament kupolatermében történt, ahol az amerikai elnököt Cyrus Vance külügyminiszter képviselte. A koronázási jelvényeket ezután a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították. 1999. december 21-én az Országgyűlés elfogadta a Szent Koronáról szóló 2000. évi. I. törvényt, melynek értelmében a Szent Koronát 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között, a jogarral és az országalmával együtt a Parlament kupolacsarnokába szállították, ahol a Köztársasági Őrezred koronaőrző egysége kapta meg a biztonságos őrzésének feladatait. Az Országgyűlés 2010. december 20-án módosította a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényt. Ennek értelmében ismét a Magyar Honvédség feladatai közé került a Szent Korona, valamint a hozzá tartozó koronázási jelvények protokolláris és biztonsági őrzése. A Honvéd Koronaőrség 2011. május 30-án – a hősök emlékünnepéhez kapcsolódva – kezdte meg a koronázási jelvények parlamenti oltalmazását.
Ezen a napon született:
1802. id. Alexandre Dumas francia író
1858. Ábel Jenő klasszika-filológus, egyetemi tanár
1890. Heszlényi József tüzértábornok, a 3. magyar hadsereg parancsnoka. 1911-ben végezte el a katonai műszaki akadémiát. Katonai szolgálatát a közös hadseregben kezdte, de miután a honvédségnél is rendszeresítették a tüzérségi fegyverzetet, átlépett a honvéd tüzérséghez, és annak tagjaként harcolt az I. világháborúban. 1919-20-ban minisztériumi szolgálatot látott el, majd miután elvégezte a Ludovika tiszti továbbképző tanfolyamát, a vezérkarhoz került. 1936-ban a honvéd főparancsnok szárnysegéde lett. Ezután csapatszolgálatot látott el dandárparancsnokként, közben megkapta tábornoki kinevezését. 1940 őszétől ismét a minisztériumban dolgozott. 1942 novemberében altábornagy, egyben a IV. hadtest parancsnoka lett. 1944 szeptemberében az ebből létrehozott 3. magyar hadsereg vezetője. Beosztásában a nyilas hatalomátvétel után is megmaradt, 1944. november 1-től pedig vezérezredessé lépett elő. 1945 májusában az amerikaiak fogságába esett, ahol rövidesen öngyilkosságot követett el. Halála után néhány nappal távollétében lefokozták és kicsapták a honvédségből.
1900. Bay Zoltán magyar származású atomfizikus
1909. Károlyi Amy költőnő
Ezen a napon hunyt el:
1704. Gyöngyösi István költő, alispán, országgyűlési követ
1956. Zemplén Géza kémikus
1974. James Chadwick Nobel-díjas angol fizikus, a neutron felfedezője
1977. Macskásy Árpád gépészmérnök, az épületgépészeti oktatás megalapítója
1988. Elek Ilona vívó olimpiai és világbajnok
1995. Borbás Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész
