A HM KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG NOVEMBERI HÍRLEVELE

A HM KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG 2024. ÉVI 17. VERSMONDÓ VERSENYE

A HM Katolikus Tábori Püspökség 17. alkalommal hirdet versmondó versenyt a HM-MH-ban szolgálatot teljesítő katonák, honvédelmi alkalmazottak, kormánytisztviselők 10-15 éves (2009-2014-ben született) gyermekeinek.

Ideje: 2024. december 3. kedd, 17.00 óra

Helye: Katolikus Tábori Püspökség, Budapest V. kerület Szabadság tér 3.

A verseny díjai:
I. helyezett: 25000 Ft értékű könyvutalvány és 25000 Ft értékű vásárlási utalvány, valamint térítésmentes részvétel a 2025. évi Környezet- és természetvédelmi gyermektáborunk valamelyik turnusában Karmacson. (I. turnus: 2025. június 30.–július 05., II. turnus: 2025. július 14.–19.)

II. helyezett: 20000 Ft értékű könyvutalvány és 15000 Ft értékű vásárlási utalvány, valamint térítésmentes részvétel a 2025. évi Környezet- és természetvédelmi gyermektáborunk valamelyik turnusában Karmacson. (I. turnus: 2025. június 30.–július 05., II. turnus: 2025. július 14.–19.)

III. helyezett: 15000 Ft értékű könyvutalvány, és 10000 Ft értékű vásárlási utalvány, valamint térítésmentes részvétel a 2025. évi Környezet- és természetvédelmi gyermektáborunk valamelyik turnusában Karmacson. (I. turnus: 2025. június 30.–július 05., II. turnus: 2025. július 14.–19.)

Különdíjat ajánl fel:
Honvédelmi Minisztérium Parlamenti Államtitkár, Honvéd Vezérkar Főnök, Katolikus Tábori Püspökség

A verseny első fordulójában kötelező szavalatként az alábbi verset kell elmondani:
Szabó T. Anna: Az ünnep azé, aki várja

A második fordulóban az alábbi költemények egyikét kell elszavalni:
Dsida Jenő: Én hívlak élni
Juhász Gyula: A fekete Mária
Kányádi Sándor: Felemás őszi ének
Keresztury Dezső: Esti imádság
Keresztury Dezső: Rímek
Radnóti Miklós: Nem tudhatom...
Radnóti Miklós: Himnusz a békéről
Reményik Sándor: Istenarc
Reményik Sándor: Üres templomban
Reményik Sándor: Lefelé menet
Tóth Árpád: Isten oltó-kése

A költemények innen tölthetők le:
https://ktp.hu/hirek/hm-katolikus-tabori-puspokseg-2024-evi-versmondo-verseny 

A jelentkezés módja: kitöltött jelentkezési adatlap megküldésével a püspökség alábbi e-mail címeire:
katonai levelezésben: ktp@hm.gov.hu 
polgári levelezésben: rendezveny.hmktp@gmail.com 

A jelentkezési adatlap innen tölthető le:
https://ktp.hu/hirek/hm-katolikus-tabori-puspokseg-2024-evi-versmondo-verseny 

Jelentkezési határidő:
2024. november 21. csütörtök

A verseny rendje:
A verseny két fordulóban történik; az elsőben a kötelező, a másodikban a szabadon választott verset kell elszavalni, így a befejezés kb. 19.30–20.00 óra között várható. További információ weboldalunkon olvasható.

A zsűri az alábbi szempontok szerint értékel: hibátlan szövegismeret, tiszta, helyes beszéd, az előadásmód és arcjáték összhangja, kapcsolat a hallgatósággal, megfelelő hanghordozás és hangerő, a vers hangulatának, zeneiségének érzékeltetése, a szöveg logikai szüneteinek betartása, a szavaló magatartása, viselkedése, öltözete.

A zsűri tagjai:
Vargha Tamás miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár, Bozó Tibor altábornagy, HM Miniszteri Kabinet tanácsadó, Kovács Gábor Dénes színész-pedagógus, az Artista- és Előadó-művészeti Akadémia igazgatója, Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész,
Takács Tamás ezredes, HM KTP lelkészi kar vezető.

Tájékoztatásért felelős személy: Dombóvári Piroska őrnagy Tel.: HM 21-381 mobil: +36/30/483-00-27 E-mail: ktp@hm.gov.hu 


MIKULÁS-ÜNNEPSÉG A KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉGEN

Mikulás-ünnepségünket 2024. december 5-én 16.00 órakor tartjuk meg a Katolikus Tábori Püspökség Székházában (Budapest, V. kerület, Szabadság tér 3.), amelyre szeretettel várjuk a HM-MH-ban szolgálatot teljesítők gyermekeit 10 éves életkorig.

Jelentkezni a ktp@hm.gov.hu és a rendezveny.hmktp@gmail.com e-mail címeken lehet, amelyre kérjük megküldeni a gyermek nevét és életkorát.

Jelentkezési határidő: 2024. november 22. péntek.


MINDENSZENTEK
Festum omnium sanctorum
November 1.

Az ünnep alapgondolata, hogy az emberben vágyódás ébredjen a szentek boldogságának elgondolására, mely arra tudja ösztönözni, hogy kövesse azoknak a példáját, akik bár ugyanúgy hordozták az emberi élet terheit és számos gyarlóságát, de az isteni kegyelem által küzdelmeikkel le tudták győzni gyengeségeiket és a Gonosz kísértéseit, amellyel megmutatták az örök boldogság felé vezető utat.
Az egyházi tanítóhivatal és a szenthagyomány az Egyházról úgy beszél, mint
(1) az élő hívők közösségéről, a küzdő egyházról (ecclesia militans),
(2) a megholt és a tisztítóhelyen szenvedő lelkekről, a szenvedő egyházról (ecclesia patiens),
(3) és a mennyekbe jutott üdvözültekről, a diadalmas egyházról (ecclesia triumphans).
Mindenszentek ünnepén a diadalmas egyházat ünnepeljük, azokat a megdicsőülteket, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk (vö. János jelenései) miatt az egyházi kalendárium név szerint nem tud megemlékezni. Ők azok, akik életszentség hírében haltak meg, illetve azok, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyek országába. A keresztény hit szerint az élő és elhunyt hívek sajátságosan titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében (communio sanctorum), egy természetfölötti szeretet-közösségben, ahogy azt az Apostoli Hitvallásban imádkozzuk: Hiszem… a szentek közösségét.
A szentek tisztelete a vértanúk sírjánál már a 2. században megkezdődött, keleten 380 körül az összes vértanúról egy napon emlékeztek meg a pünkösd utáni első vasárnapon. A nyugati egyházban Szent IV. Bonifác pápa (608–615) 609. május 13-án a Boldogságos Szűz Mária és az összes vértanúk tiszteletére fölszentelte Rómában a Pantheont. IV. Gergely pápa (827–844) 830. november 1-én itt ülte meg először az összes szentek emléknapját, mely bölcsője lett Mindenszentek ünnepének.


HALOTTAK NAPJA
Commemoratio omnium fidelium defunctorum
November 2.

Az Egyház kezdetektől fogva imádkozott a halottakért, majd egy külön napot szentelt valamennyi elhunyt hívőről való megemlékezésnek (Commemoratio omnium fidelium defunctorum), melyet ma halottak napjának hívunk. November 2-át először Szent Odiló (961/62–1049), a franciaországi Cluny apátja kezdeményezte a 10. században.
Ezen a napon az Egyház elsődlegesen azokért imádkozik az ünnepélyes szentmisékben, akik a purgatóriumban, a tisztítóhelyen vannak, mely katolikus felfogás szerint egy ideiglenes és közbülső állapot a földi élet és a mennyei boldogság Istennel való közelsége között, az ember átalakulásának egy belülről jövő szükségszerű folyamata, amelyben képessé válik az Istennel való egységre egy megtisztító büntetésen való átmenetel által.
Az elhunytakért már az ókeresztény korban végeztek szentmiséket haláluk/temetésük napján és azok évfordulóin. Aranyszájú Szent János (344–347k.–407) konstantinápolyi pátriárka, egyházatya szerint maguk az apostolok rendelték el, hogy a halottakról megemlékezzünk, amikor az Eucharisztiát ünnepeljük.
A keresztények a kezdetektől fogva nemcsak azt érezték át és hitték, hogy Jézus Krisztus a bűnök bocsánatára adta oda az Utolsó Vacsorán (nagycsütörtökön) testét és vérét a tanítványokért és sokakért, amellyel – áttörve az idő korlátait – jelenvalóvá tette (nagypénteki) kereszthalálának áldozatát, hanem azt is, hogy az Úr vacsorája, a kenyértörés, az Eucharisztia, a szentmise az örökkévalóságba nyit távlatot. Az eucharisztikus lakoma már itt a földön megjeleníti azt a királyi menyegzős lakomát, amelyről Krisztus beszélt, ahol ott vannak a szentek, s oda hivatalos minden hívő.
Az Egyház hagyományában és az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásaiban (XIV. egyetemes, avagy II. Lyoni Zsinat, 1274.; XVII. egyetemes, avagy Firenzei Zsinat, 1439– 1445.; XIX. egyetemes, avagy Trienti Zsinat, 1545–1563) minduntalan megjelenik az a hit, mely szerint, ha elhunyt halottaink a mi szentmiseáldozataink, imáink és jócselekedeteink (alamizsna és az irgalmasság más cselekedetei) által is támogatva eljutnak az üdvösségre, akkor közbenjáróinkká válnak a mennyben, így Isten irgalmát és kegyelmét kérik számunkra.
A régebbi időkben a halottak napjához több népszokás kapcsolódott, melyekből a koszorúk, virágok és mécsesek sírokra helyezése fönnmaradt a mai napig.
Halottak napján hitünk szerint elhunyt szeretteinkhez „legközelebb” a szentmisén vagyunk, ott találkozik és kapcsolódik egybe a már célba értek és a még úton lévők istendicsérete, imája.
Amikor elmegyünk szeretteink sírjaihoz, oda is találkozni megyünk, mert hisszük, hogy élnek, s Krisztuson keresztül ma is szólnak hozzánk, közbenjárnak értünk, mi pedig értük. Hisszük, hogy továbbra is összetartozunk, közbenjárunk egymásért, s hogy találkozunk, mert a szeretet erősebb a halálnál.


SZENT IMRE HERCEG
A katonai tanintézeti hallgatók védőszentje
November 5.

Szent István király és Boldog Gizella gyermekeként 1007 körül született; 1015-ben nevelését Szent Gellért püspökre – aki Velencéből a Szentföld felé tartva került a királyi udvarba – bízták. Tizenöt éves korától apja mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget és a diplomáciát sajátította el. Amikor kész volt az uralkodásra, megfelelő feleséget kerestek számára, a korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott, a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, de írásos emlék nem maradt fönn.
Egy biztos: feleségével szűzi életet éltek, ami azt is jelenti, hogy apja kifejezett kívánságára házasodott csak meg. Veszprémi hagyomány szerint titokban a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat. István király őt jelölte ki utódjául, és úgy látszott, hogy elhatározása elé sem a főpapság, sem a király közvetlen hívei nem gördítenek akadályt. A 12. század elején keletkezett legendája arra utal, hogy életszentségét sok, általánosan ismert csodajel bizonyította. Apja az „Institutio morum – Intelmek Imre herceghez” írásában adott személyes útmutatást az uralkodásra. Elkerülve szülei udvarából valószínűleg elfoglalta a trónörökös hercegeket megillető bihari dukátust, és apja rá bízta a „királyi sereg” parancsnokságát is. Amikor II. Konrád német-római császár hadjáratot indított Magyarország ellen 1030-ban, a győri csatában győztes magyar sereget valószínűleg ő vezette.
Vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe. Holttestét az épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halála után harminc nappal rendkívüli események történtek a sírjánál. Az Árpád-házból ő az első, akinek emléke körül szent-kultusz alakult ki. VII. Gergely pápa Istvánnal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté. Legkorábbi ábrázolása a koronázási palást alján látható. Később Szent István és Szent László társaságában ábrázolták. Barokk képeken úri magyar viseletben, csizmásan jelenítik meg. Legtöbbször liliommal, liliomos pálcával, koronával, jogarral és országalmával ábrázolják, de karddal, pallossal vagy hegyes tőrrel, lándzsával páncélban, sarkantyúval és pajzzsal is megjelenítik.


SZENT MÁRTON PÜSPÖK
A felderítő katonák védőszentje
November 11.

Pannónia földjén, Savariaban született 316/317-ben, ahol apja katonatisztként szolgált. Néhány év múlva a család Ticiniumba (Pavia) költözött. 328 vagy 329-ben szülei akarata ellenére katekumen (hittanuló) lett. 331–332-ben katonának állt, s mint lovas testőrtisztet Galliába vezényelték. 334-ben Amiens kapujánál egy koldus személyében megjelent előtte Krisztus, akinek odaadta a katonai köpenye felét. Hamarosan megkeresztelkedett, leszerelt és Poitiers püspökéhez, Szent Hilariushoz (315k.–367) csatlakozott. Hazatérve megtérítette édesanyját. Később a Gallinaria szigeten remeteéletet kezdett, majd 359-ben áttelepedett Poitiers mellé, hogy Hilarius püspök támasza lehessen. Cellája körül alakult a ligugéi, később a marmoutier-i kolostor. 371-ben Tours püspökévé választották. Legendája szerint alázatból a ludak óljába bújt, hogy a püspökké választás elől kitérjen, de a ludak zajongásukkal elárulták. Emiatt az erőltetett párhuzam miatt lett a keresztény hadseregekben a felderítők védőszentje. Candes-ban hunyt el Galliában, 397. november 8-án. Sírja Tours-ban zarándokhely lett. Franciaország egyik védőszentje, egyúttal a Nyugat egyik legtiszteltebb patrónusa.


KARÁCSONYVÁRÓ ADVENTI ÁHÍTATOK

A HM Protestáns és Katolikus Tábori Püspökség tisztelettel hív és szeretettel vár mindenkit KARÁCSONYVÁRÓ ADVENTI ÁHÍTATOKRA, melyeken meggyújtjuk az adventi vasárnapokat jelképező gyertyákat.

I. ÁHÍTAT: 2024. november 29., péntek, 11.00 óra
II. ÁHÍTAT: 2024. december 6., péntek, 11.00 óra
III. ÁHÍTAT: 2024. december 13., péntek, 11.00 óra
IV. ÁHÍTAT: 2024. december 20., péntek, 11.00 óra

Az áhítatok helye: HM-I. VI. emelet, tanácsterem


SZENTMISÉK A BUDAPEST-TISZTVISELŐTELEPI PLÉBÁNIATEMPLOMBAN

2024. augusztus 1-től a Budapest-Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom lelkipásztori ellátását Bálint Mihály Gábor százados, tábori lelkész és Nagy Ferenc Endre őrnagy, tábori lelkész látja el.

A templomban az alábbi rendben mutatnak be szentmisét:
hétfő, kedd, csütörtök, szombat: 18.00 óra
vasárnap: 10.00 óra

Cím: Budapest, VIII. kerület Magyarok Nagyasszonya tér 1.


„INTER ARMA CARITAS” – „FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET”
Magazinműsor a Mária Rádióban

A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség „INTER ARMA CARITAS” – „FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET” című magazinműsora – amely 2012. novembere óta túl van az 540. adásán – hazaszeretetről, honvédelemről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról szól a Mária Rádióban.
Az adás minden szerdán 19 óra 25 perctől 19 óra 50 percig tart.
Az ismétlés szombaton 13.25-kor, valamint hétfőn 01.35- 02.00 óra között hallható.
A műsor felelős szerkesztője Fodor Endre
Az egyes adások meghallgathatók a https://honvedelem.hu/ weboldalon, valamint a Mária Rádió archívumában: https://hangtar.mariaradio.hu/Inter_Arma_Caritas 


NOVEMBER HÓNAP KIEMELT EGYHÁZI ÜNNEPEI

4. hétfő - BORROMEO SZENT KÁROLY püspök, egyháztanító

1538-ban született az itáliai Aronaban a milánói hercegség egyik nevezetes családjának harmadik gyermekeként. Korán elvesztette édesanyját, ezért mostohaanyja nevelte, aki úgy határozott, hogy a család számára fenntartott sok egyházi javadalomra való tekintettel klerikusnak kell lennie. 16 éves korától jogot tanult, 1559-ben mindkét jogból doktori fokozatot szerzett. 1559. december nagybátyja, Giovanni Angelo Medici lett a pápa (IV. Pius), aki Rómába hívta, és 1560-ban kinevezte a milánói egyházmegye adminisztrátorává, majd 1563-ban bíborossá, ugyanakkor a pápai kúriában hivatalként megkapta a szerzetesrendek felügyeletét és az Egyház politikai ügyeinek vezetését. Feddhetetlenül élt, de élete e szakaszában fényes udvart, fogadásokat, vadászatokat és hangversenyeket tartott, kedvelte a humanista irodalmat, támogatta a keresztény Róma ókori emlékeinek kutatását, Néri Szent Fülöppel együtt a keresztény régészet tudományának atyja lett. 1562-ben bátyja halála után megörökölte a családi vagyont, s pápai fölmentéssel megnősülhetett volna, de épp ekkor szigorú, aszketikus életet kezdett élni Francisco Ribera (1537–1591) és Diego Laynez (1512–1565) jezsuiták lelkivezetése alatt. Udvarát fölszámolta, teológiát kezdett tanulni. 1563. júliusában pappá majd decemberben püspökké szentelték, 1564-ben megkapta az érseki palliumot, így átvehette a milánói egyházmegye tényleges kormányzását. 1565 szeptemberében érkezett Milánóba, ugyanakkor erre az időpontra hívta össze a tartományi zsinatot, amelyen – a trienti zsinat határozatai alapján – az egyházi élet minden területén reformokat léptetett életbe. 1581-ben Páviában megnyitotta a Borromeum intézetet, ahol az egyetemisták a világi tudományok mellett hitbeli képzést is kaptak. Buzgóságát, nagylelkűségét és szervezőkészségét különösen 1576 nyarán mutatta meg amikor pestis pusztított Milánóban: a saját javaiból és a gazdagok adományaiból ruhát, élelmiszert, gyógyszert adott az embereknek, menhelyeket állított föl. 1584. november 3-án Milánóban hunyt el. V. Pál avatta szentté 1610-ben.

15. péntek - NAGY SZENT ALBERT püspök, egyháztanító

1193. v. 1206-ban született a svábországi Lauingenben született lovagi családban, szülei katonai vagy közéleti pályára szánták. A padovai egyetemen tanult, amikor belépett a domonkos rendbe, ahol különböző rendházakban volt lektor. 1245-től a párizsi egyetem, 1248-54 között az kölni domonkos rendi főiskola tanára, Aquinói Szent Tamás is a növendéke volt. 1254-től a német rendtartomány főnöke. IV. Sándor pápa 1260-ban Regensburg püspökévé nevezte ki, de 1262-ben fölmentését kérte. IV. Orbán pápa megbízta egy keresztes háború meghirdetésével. Ezután Würzburgban, majd 1267-től Strassburgban tanított. 1274-ben részt vett a (II.) lyoni zsinaton. 1276-77 között Párizsban megvédte saját arisztotelikus alaptételeit és Aquinói Szent Tamás tanítását is, akit egész rendje figyelmébe ajánlott. Kölnben hunyt el 1280-ban. Korának egész természettudományos, filozófiai és teológiai tudását birtokolta. Arisztotelész-átirataiban és önálló munkáiban újra átgondolta és átdolgozta Arisztotelész természettudományos, metafizikai. és etikai eredményeit, ugyanakkor az újplatonista eszméket is beolvasztotta gondolatvilágába, de nagy hatással volt a misztikus gondolkodásra is. Kölnben hunyt el 1280-ban. XI. Pius pápa 1931-ben szentté és egyháztanítóvá avatta, 1941-ben a természettudósok védősztje lett. Munkássága tartalmilag, de mennyiségileg is a leghatalmasabb a középkorban. Tekintélyét a doctor expertus (tapasztalt), universalis (egyetemes) és venerabilis (csodálatos) tudós címek jelzik. Szerzetesként vagy püspökként ábrázolják, általában könyvvel, tollal, ostorral, koponyával.

16. szombat - SKÓCIAI SZENT MARGIT királyné

Mecseknádasdon született 1045-ben. II. (Vasbordájú) Edmund angol király (988 v. 993–1016) egyik ikerfiának, Száműzött Eduárd (1016–1057) hercegnek és Szent István leányának(?), Ágotának legidősebb gyermeke. Szüleivel és testvéreivel Krisztinával és Edgárral 1057 k. költöztek Angliába. A Bölcsek Tanácsa Anglia függetlenségének megvédésére testvérét Edgár herceget választotta királlyá, de I. Hódító Vilmossal (1028 k.– 1087) szemben nem volt esélye, ezért Magyarországra akartak visszatérni, de hajójuk a skót partoknál viharba került. III. (Véreskezű) Malcolm (1031–1093) skót király fogadta be őket, aki 1070-ben feleségül vette. 8 gyermekük született. Férje közreműködésével és Lanfranc (1005 k.-1089) érsek irányításával átalakította a skót egyház életét. Templomokat építtetett, különös figyelmet fordított a betegekre és a nyomorgókra, iskolákat nyitott, megalapozta a skót szövőipart. Edinburgh-ben halt meg 1093-ban. A reformáció idején földi maradványait Spanyolországba menekítették, az Escorial templomában nyugszik. 1249-ben szentté, 1669-ben Skócia védőszentjévé avatták.

19. kedd - ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET

1207-ben született II. András (1176k.–1235) és Meráni Gertrúd (1185–1213) középső gyermekeként, nővére Mária, bátyja (IV.) Béla, öccsei Kálmán és András. 1211-ben 4 éves korában került I. Hermann türingiai őrgróf udvarába, ahol az őrgróf fiának lett a jegyese, aki azonban 1216-ban meghalt. Ezután IV. (Kegyes) Lajos (1200–1227) jegyezte el, esküvőjük 1221-ben volt Eisenachban. Boldog házasságban élt, ugyanakkor sokat böjtölt, előkelő ruhája alatt vezeklő övet hordott, éjjel rendszeresen virrasztott. Első gyermekük Hermann foganása után hálából menedékhelyet alapított árva gyermekeknek. Második gyermekük Zsófia születésekor 1224-ben hálából 28 ágyas kórházat alapított. Férjének, mint vazallusnak II. Frigyes (1194–1250) német-római császár hívására 1225-ben hadba kellett vonulnia, így a tartomány irányítása rá maradt. Megszervezte az élelmiszerellátást, ékszereit eladta, a nőket megtanította fonni, a munkaképes szegényeknek szerszámot adott. Férje családja aggodalommal leste "tékozlását", de hazatérő hitvese mindent jóváhagyott. Mivel II. Frigyes német-római császár III. Ince 1160–1216) pápának tett ígérete beváltásaként elkezdte szervezni a keresztes hadjáratot, férjének 2000 lovagot kellett toboroznia, 100 hajót fölszerelnie és 100.000 aranyat összegyűjtenie a kiadásokra. 1227-ben megszületett harmadik gyermeke Gertrúd, aki később altenburgi apátnő lett. Amikor férje Otrantóban elhunyt megfosztották vagyona kezelési jogától, ugyanakkor életét lehetetlenné tették. Unokanővére Mechtild, kitzingeni apátnő, értesülve sorsáról, érte küldött, majd Eckbert bambergi püspök hívta magához Pottenstein várába. Később Marburgot választotta állandó tartózkodási helyéül, ahol egyszerű szürke köntösben járt, mint Assisi Szent Ferenc – akinek tiszteletére kórházat alapított – harmadrendjének tagja. 1231-ben hunyt el. IX. Gergely 1235-ben avatta szentté; ekkor kezdték építeni emlékére a marburgi Erzsébet-templomot, ahol síremlékbe foglalták hamvait, amelyeket a hitújításkor szétszórtak. A németek a legnagyobb német asszonynak nevezik, a külföldi irodalomban türingiai Erzsébetnek hívják. Fejedelmi öltözékben vagy a ferences harmadrendiek ruhájában rózsákkal, koldussal a lábánál, könyvvel, pénzzel, tál kenyérrel, hallal vagy gyümölccsel, ritkábban 2 vagy 3 koronával ábrázolják. Napját a régi magyar egyház pirosbetűs ünnepként ülte meg.

21. csütörtök - A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA BEMUTATÁSA A TEMPLOMBAN

Az ünnepet a bemutatás hagyománya szerint határozták meg: az újszülöttet a szokásnak megfelelően 70 nappal a születése – így Máriát szeptember 8. – után bemutatták az Úrnak. I. Jusztinianosz (482–565) bizánci császár 543-ban templomot építtetett Mária föltételezett születési helyén. Történetileg az ünnepe ezen templom felszentelésének az emléknapja. Konstantinápolyban I. Komnenosz Manuel (1118–1180) bizánci császár 1166-ban parancsolt ünnep rangjára emelte. Általános ünneplését V. Sixtus pápa 1585-ben hagyta jóvá. Magyarországon a Pray-kódex már említi, így valószínű, hogy már az Árpád-korban átvettük Bizánctól.

22. péntek - SZENT CECÍLIA szűz és vértanú

Valószínűleg I. Orbán pápa idején (222–30) szenvedett vértanúságot. Előkelő római családban született, szülei eljegyezték a pogány Valerianusszal, akivel házasságkötésük estéjén közölte, hogy szüzességet fogadott és egy angyal őrzi. Az ifjú férj látni akarta az angyalt, mire azt a választ kapta, hogy ha megkeresztelkedik, látni fogja. Valerianus I. Orbán pápa tanítványa lett, megkeresztelkedett, s valóban meglátta az angyalt. Ezután elvitte a pápához testvérét, Tiburtiust, aki szintén megkeresztelkedett, majd elvállalták a vértanúk eltemetésének szolgálatát, amiért Almachius prefektus halálra ítéltette őket. Mindkettőjüket egy Maximus nevű tiszt jelenlétében fejezték le, aki halálukat látva maga is megtért; őt is kivégezték. Cecília temette el mindhármukat, amiért a prefektus halálra ítélte: saját háza fürdőjébe zárták, hogy a gőzben megfulladjon, de ez nem ártott neki, ezért hóhért küldtek, hogy lefejezze, de három csapás után is életben maradt és három napon át buzdította a hívőket; vagyonát elosztotta a szegények között és megkérte a pápát, hogy a házát alakítsa át templommá. A pápa temette el a Callistus-katakombában. Római bazilikáját I. Paszkál pápa (817–824) építtette, melyet később átalakítottak. 1599-ben Caesar Baronius (1538–1607) egyháztörténész, bíboros és Antonio Bosio (1575–1629) régész látták fölnyitott sírjában romlatlan testét. A zenészek, hangszerkészítők és a szent zene védőszentje a 15. század óta. A 6. század óta ábrázolják a vértanú nők sorában, később kereszttel, koronával, mécsessel, fáklyával, galambbal, karddal; a 15. század végétől orgonával jelenítették meg. A 16. század és a barokk kor képein orgonán játszik, énekel vagy más hangszeren muzsikál

23. szombat - SZENT I. KELEMEN pápa

Szent Anaklét utódaként 88–97-ben Róma püspöke. A patrisztika az apostoli atyák között tartja számon. Valószínűleg a Flavius család fölszabadított rabszolgája volt. A hagyomány szerint jól ismerte Szent Pétert és Szent Pált. Pápaságának egyetlen, de nagyon fontos emléke a korintusiakhoz írt levele. 4. századi legendája szerint Traianus (53–117) császár Kerszonba száműzte, és kőbányában kellett dolgoznia. Végül horgonyt kötöttek a nyakába és a tengerbe vetették. 867-ben ereklyéit Szent Cirill vitte Kerszonból Rómába. A hajósok, kalaposok, márványfaragók, tengerészek védőszentje.

24. vasárnap - KRISZTUS, A MINDENSÉG KIRÁLYA – Évközi 34. vasárnap

XIII. Leó (1810–1903) pápa előkészítve az 1900-as jubileumi évet a 20. század királyának hirdette ki a Megváltó Krisztust. (A hegyek ormán ezt követően állítottak föl kereszteket és Krisztus-szobrokat a Megváltó tiszteletére.). XI. Pius (1857–1939) pápa a niceai zsinat 1600. évfordulóján, 1925-ben szentévet hirdetett „Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!” mottóval. A szentév végén rendelte el a Quas primas enciklikával Krisztus Király ünnepét: Krisztus királyi méltóságának ünneplésével a népek, családok, személyek békéjének urát állította a hívek közé, hangsúlyozva, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére. 1969 óta a liturgikus egyházi év utolsó évközi vasárnapja.

25. hétfő - ALEXANDRIAI SZENT KATALIN szűz és vértanú

Szenvedéstörténete szerint királyi családból származott. Alexandriába halt vértanúhalált Maxentius (278k.–312) vagy Maximianus (250k.–310)) társcsászárok idején, amikor visszatartotta a keresztényeket a római isteneknek való áldozatbemutatástól. Amikor a császár elé vitték, figyelmeztette az uralkodót a kereszt üdvözítő erejére, mire császár összegyűjtötte filozófusait, hogy győzzék meg, de Szent Mihály főangyal olyan erőt adott neki, hogy ő térítette meg a bölcseket, akiket aztán a császár tűzhalálra ítélt. Az uralkodó ezután gazdagságot ígért neki a börtönben Porphyrius hivatalnoka kíséretében, aki azonban hatására 200 katonával együtt megtért. Ezután a császár késes kerekekkel akarta szétszaggattatni, de azok széttörtek, és sok ott álló katonát megöltek. Végül fejvesztésre ítélték. Halála előtt imádkozott azokért, akik majd közbenjárását kérik. Amikor lefejezték, testéből vér helyett tej folyt. Holttestét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol a sírjából szivárgó tej és olaj minden betegséget meggyógyított. A tizennégy segítőszent egyike. Mivel a hit igazságát védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett, alakját párizsi Sorbonne pecsétjébe is bevésték. Később a főiskolák, könyvtárak, tanárok, tanulók, szónokok és a nyomdászok is védőszentjükként tisztelték. Mivel a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, azon iparosok is segítségül hívták, akik kerékkel foglalkoztak. Fejedelmi ruhában, koronával, könyvvel, pálmaággal, karddal, kerékkel ábrázolják.

30. szombat - SZENT ANDRÁS apostol
Atyja Jónás, testvére Simon Péter, akivel halászatból éltek Kafarnaumban. Keresztelő Szent János tanítványa volt, amikor Zebedeus fiával, Jánossal elindult megnézni, hol van Jézus lakása, mely után ezt mondta testvérének Simonnak: „Megtaláltuk a Messiást!”, és elvitte őt Jézushoz (Evangélium János szerint 1,35-41). Amikor a pogányok Fülöphöz mentek, mert látni akarták Jézust, Fülöp őhozzá fordult tanácsért (Evangélium János szerint 12,20-23). A kenyérszaporítás előtt ő jelentette Krisztusnak, hogy „van itt egy fiú, akinek van két árpakenyere és öt hala” (Evangélium János szerint 6,8-9). Az Olajfák hegyén ő kérdezte meg, hogy mikor lesz a város pusztulása és a világ vége (Evangélium Márk szerint 13,3). Pünkösd után – a hagyomány szerint – Szkithiában (a Duna és Don közti terület), Bithiniában, Kappadókiában, majd Achájában hirdette az evangéliumot. Patrasz városában élt hosszabb ideig, és késő öregségében itt lett vértanú; mivel nem tudták bálványimádásra kényszeríteni X alakú keresztre feszítették. Ereklyéit Flavius Julius Constantius (317–361) császár 357-ben Bizáncba vitette, majd 1208-ban Amalfiba szállították; fejereklyéjét II. Pius (1405–1464) pápa 1462-ben Rómába vitette, ahol a Szent Péter-bazilikában őrizték, míg a Szentszék vissza nem szolgáltatta a Keleti Egyháznak. Hosszú szakállal, könyvvel, hálóval, hallal, oltárral, kereszttel ábrázolják.


Ady Endre: Az eltévedt lovas

Vak ügetését hallani
Eltévedt, hajdani lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak.

Hol foltokban imitt-amott
Ős sűrűből bozót rekedt meg,
Most hirtelen téli mesék
Rémei kielevenednek.

Itt van a sűrű, a bozót,
Itt van a régi, tompa nóta,
Mely a süket ködben lapult
Vitéz, bús nagyapáink óta.

Kisértetes nálunk az Ősz
S fogyatkozott számú az ember:
S a domb-keritéses síkon
Köd-gubában jár a November.

Erdővel, náddal pőre sík
Benőtteti hirtelen, újra
Novemberes, ködös magát
Mult századok ködébe bújva.

Csupa vérzés, csupa titok,
Csupa nyomások, csupa ősök,
Csupa erdők és nádasok,
Csupa hajdani eszelősök.

Hajdani, eltévedt utas
Vág neki új hináru útnak,
De nincsen fény, nincs lámpa-láng
És hírük sincsen a faluknak.

Alusznak némán a faluk,
Multat álmodván dideregve
S a köd-bozótból kirohan
Ordas, bölény s nagymérgü medve.

Vak ügetését hallani
Hajdani, eltévedt lovasnak,
Volt erdők és ó-nádasok
Láncolt lelkei riadoznak.