A HM KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG OKTÓBERI HÍRLEVELE

Tartalom:
Kapisztrán Szent János a katonalelkészek védőszentje
A Katolikus Tábori Püspökség 17. versmondó versenye
Mikulás-ünnepség
„Inter arma caritas” – Magazinműsor a Mária Rádióban
Szentmisék rendje a Budapest-Tisztviselőtelepi Plébániatemplom
Október hónap kiemelt egyházi ünnepei
Könyvajánló
Rónay György: Őszi himnusz


KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS ÁLDOZÓPAP
A KATONALELKÉSZEK VÉDŐSZENTJE
OKTÓBER 23.

Előkelő családban született Dél-Itáliában, Capestranoban 1386. június 24-én. Gyermekkorának meghatározó eseménye, hogy a szeme láttára égették föl édesapja várát, aki német vagy francia földről – Nagy Lajos magyar király (1342–1382) és I. Johanna nápolyi királynő (1343–1381) háborúskodása idején települt át a Itáliába.
A perugiai egyetem jogi fakultásán végezte tanulmányait, majd László nápolyi király (1386–1414) szolgálatában 1412-ben Perugia kormányzója lett. Hivatali ideje alatt megszilárdította a rendet és visszaszorította a korrupciót. Ezidőben eljegyzést kötött egy nápolyi grófkisasszonnyal. Amikor 1416-ban háború robbant ki Perugia és Sigismondo Pandolfo Malatesta (1417–1468) zsoldosvezér között, őt kérték fel a közvetítésre, de küldetése szerencsétlenül alakult, mert a Malatesták börtönbe vetették, ahol egy sikertelen szökési kísérlet és egy látomás hatására megtért. Kiszabadulva fogságából felbontotta eljegyzését és 1416 októberében belépett a ferences rendbe, ahol Sienai Szent Bernardin (1380–1444) keze alatt tanult, az ő hatására csatlakozott a ferences rendi szabályzat teljes megtartására törekvő obszerváns (a regulát teljes szigorral megtartani akaró közösség) irányzatához, majd a vándorprédikátor lett. 1425-ben szentelték pappá.
Mintegy 40 éven át prédikált, naponta legalább egyszer, néha három óra hosszat. Vándorútjai során több tízezres tömegek várták prédikációit, s számos városban csak fegyveresek tudták megóvni a vakbuzgó rajongók fanatikus érzelem kinyilvánításától. A források szerint útján 12 ferences testvér kísérte, akik, mivel latinul beszélt, lefordították szónoklatait, így a tolmács, de az írnok szerepét töltötték be és segítettek az eretnekek elleni röpiratok elkészítésében.
IV. Jenő pápa (1383k.–1447) az 1430–40-es években számos feladatot bízott rá, így 1439-ben Lombardiába és Burgundiába utazott, majd a francia udvarban, Flandriában és a Német-Római Birodalomban tevékenykedett. 1451-ben Bécsbe tette át székhelyét, ahol a Csehországból Lengyelország, Magyarország és Moldva felé terjedő huszitizmus visszaszorítása érdekében tevékenykedett.
Nagyon korán felismerte az oszmán előre nyomulásban rejlő veszélyt, ezért komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Német-Római Birodalom támogassa Magyarország küzdelmét. Miután Konstantinápoly török kézre került, a pápa megbízta a keresztény uralkodók egységének megteremtésével, ezért 1454-ben részt vett a frankfurti birodalmi gyűlésen, majd Magyarországra utazott.

1455 július 1-jén érkezett Győrbe, ahol megkapta III. Callixtus (1378–1458) pápa levelét, melyben egy keresztes hadsereg megszervezésére kapott utasítást. Szilágyi Mihály (1400k.–1460) és Hunyadi János (1407k.–1456) mindössze a Délvidék erőforrásaiból tudta megszervezni Nándorfehérvár és a határ védelmét, így az általa toborzott keresztes haderő nélkülözhetetlen segítséget jelentett a számukra, mellyel 1456-ban kivívták a győzelmet.
A nándorfehérvári diadal után Hunyadihoz hasonlóan ő is áldozatul esett a pusztító pestisjárványnak. Testét a közeli Újlakon helyezték nyugalomra, de földi maradványai elvesztek a török háborúkban.
1690-ben avatták szentté. II. János Pál pápa a tábori lelkészek védőszentjévé nyilvánította.


A HM KATOLIKUS TÁBORI PÜSPÖKSÉG 2024. ÉVI VERSMONDÓ VERSENYE

A HM Katolikus Tábori Püspökség 17. alkalommal hirdet versmondó versenyt a HM-MH-ban szolgálatot teljesítő katonák, honvédelmi alkalmazottak, kormánytisztviselők 10-15 éves (2009-2014-ben született) gyermekeinek.

IDEJE: 2024. december 3. kedd, 17.00 óra
HELYE: Katolikus Tábori Püspökség, Budapest V. kerület Szabadság tér 3.

A verseny díjai:
I. helyezett: 25000 Ft értékű könyvutalvány és 25000 Ft értékű vásárlási utalvány, valamint térítésmentes részvétel a 2025. évi Környezet- és természetvédelmi gyermektáborunk valamelyik turnusában Karmacson. (I. turnus: 2025. június 30.–július 05. vagy II. turnus: 2025. július 14.–19.)

II. helyezett: 20000 Ft értékű könyvutalvány és 15000 Ft értékű vásárlási utalvány, valamint térítésmentes részvétel a 2025. évi Környezet- és természetvédelmi gyermektáborunk valamelyik turnusában Karmacson. (I. turnus: 2025. június 30.–július 05. vagy II. turnus: 2025. július 14.–19.)
III. helyezett: 15000 Ft értékű könyvutalvány, és 10000 Ft értékű vásárlási utalvány, valamint térítésmentes részvétel a 2025. évi Környezet- és természetvédelmi gyermektáborunk valamelyik turnusában Karmacson. (I. turnus: 2025. június 30.–július 05. vagy II. turnus: 2025. július 14.–19.)

Különdíjat ajánl fel:
• Honvédelmi Minisztérium Parlamenti Államtitkár
• Honvéd Vezérkar Főnök
• Katolikus Tábori Püspökség

A verseny első fordulójában kötelező szavalatként az alábbi verset kell elmondani:
Szabó T. Anna: Az ünnep azé, aki várja

A második fordulóban az alábbi költemények egyikét kell elszavalni:
Dsida Jenő: Én hívlak élni
Juhász Gyula: A fekete Mária
Kányádi Sándor: Felemás őszi ének
Keresztury Dezső: Esti imádság
Keresztury Dezső: Rímek
Radnóti Miklós: Nem tudhatom...
Radnóti Miklós: Himnusz a békéről
Reményik Sándor: Istenarc
Reményik Sándor: Üres templomban
Reményik Sándor: Lefelé menet
Tóth Árpád: Isten oltó-kése

A költemények honlapunk HÍREK menüpontjában találhatók. 

A jelentkezés módja:
Kitöltött jelentkezési adatlap megküldésével a püspökség alábbi e-mail címeire: https://ktp.hu/hirek/hm-katolikus-tabori-puspokseg-2024-evi-versmondo-verseny
katonai levelezésben: ktp@hm.gov.hu
polgári levelezésben: rendezveny.hmktp@gmail.com

A jelentkezési adatlap honlapunk HÍREK menüpontjából tölthető le.

Jelentkezési határidő:
2024. november 21. csütörtök

A verseny rendje:
A verseny két fordulóban történik; az elsőben a kötelező, a másodikban a szabadon választott verset kell elszavalni, így a befejezés kb. 19.30–20.00 óra között várható. További információ weboldalunkon olvasható.

A zsűri az alábbi szempontok szerint értékel: - hibátlan szövegismeret, - tiszta, helyes beszéd, - az előadásmód és arcjáték összhangja - kapcsolat a hallgatósággal, - megfelelő hanghordozás és hangerő, - a vers hangulatának, zeneiségének érzékeltetése, - a szöveg logikai szüneteinek betartása, - a szavaló magatartása, viselkedése, öltözete.

A zsűri tagjai:
Vargha Tamás miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár, Bozó Tibor altábornagy, HM Miniszteri Kabinet tanácsadó, Kovács Gábor Dénes színész-pedagógus, az Artista- és Előadó-művészeti Akadémia igazgatója, Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes művész, Takács Tamás ezredes, HM KTP lelkészi kar vezető.

Tájékoztatásért felelős személy:
Dombóvári Piroska őrnagy
Tel.: HM 21-381 mobil: +36/30/483-00-27
E-mail: ktp@hm.gov.hu


MIKULÁS-ÜNNEPSÉG

Már most jelezzük, hogy ez évi Mikulás ünnepségünk 2024. december 05-én 16.00 órakor lesz a Katolikus Tábori Püspökség Székházában (Budapest, V. kerület, Szabadság tér 3.), amelyre szeretettel várjuk a HM-MH-ban szolgálatot teljesítők gyermekeit 10 éves életkorig.
Jelentkezni a ktp@hm.gov.hu és rendezveny.hmktp@gmail.com e-mail címeken lehet, amelyre kérjük megküldeni a gyermek nevét és életkorát.
Jelentkezési határidő: 2024. november 22. péntek.


„INTER ARMA CARITAS” – „FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET”
Magazinműsor a Mária Rádióban

A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség „INTER ARMA CARITAS” – „FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET” című magazinműsora – amely 2012 novembere óta túl van az 540. adásán – hazaszeretetről, honvédelemről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról szól a Mária Rádióban.
Az adás minden szerdán 19 óra 25 perctől 19 óra 50 percig tart.
Az ismétlés szombaton 13.25-kor, valamint hétfőn 01.35- 02.00 óra között hallható.
A műsor felelős szerkesztője Fodor Endre
Az egyes adások meghallgathatók a https://honvedelem.hu weboldalon, valamint a Mária Rádió archívumában: https://hangtar.mariaradio.hu/Inter_Arma_Caritas 


A BUDAPEST-TISZTVISELŐTELEPI MAGYAROK NAGYASSZONYA PLÉBÁNIATEMPLOM LELKIPÁSZTORI ELLÁTÁSA

2024. augusztus 1-től a Budapest-Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom lelkipásztori ellátását Bálint Mihály Gábor százados, tábori lelkész és Nagy Ferenc Endre őrnagy, tábori lelkész látja el.

A templomban az alábbi rendben mutatnak be szentmisét:
hétfő, kedd, csütörtök, szombat: 18.00 óra
vasárnap: 10.00 óra

Cím: Budapest, VIII. kerület Magyarok Nagyasszonya tér 1.


OKTÓBER HÓNAP KIEMELT EGYHÁZI ÜNNEPEI

Október 1. Lisieux-i (ejtsd: liziői) Szent Teréz szűz és egyháztanító

1873-ban született Franciaország nyugati részén, a normandiai Alençonban szülei kilencedik gyermekeként. Lelki érettsége nagyon korán nyilvánult, ugyanakkor élénk, haragra hajló, büszke, függetlenséget kereső és igen érzékeny volt, amiért komoly önnevelés alá fogta magát, hogy legyőzze természetét. Ritka szépségét már akkor mindenki bámulta. 5 éves korában elvesztette édesanyját, ekkor Lisieux-be költöztek. 1887-ben jelentkezett a Lisieux-i kármelita nővérekhez, de az elöljárók csak nagykorúságának elérése után akarták fölvenni, mire apjával fölkereste Bayeux püspökét, aki azonban nem avatkozott a kolostor ügyeibe. Édesapja ekkor egy zarándoklattal Rómába vitte, ahol a pápai kihallgatás végén odatérdelt XIII. Leó pápa elé, s kérte, hogy apáca lehessen, de a pápa kitérő választ adott. Végül 1888-ban vették föl a kármelitákhoz, ahol 1890 őszén tette le fogadalmát. 1893-ban rábízták az újoncok nevelését. 1894-95-ös télen elöljárója kívánságára elkezdte írni lelki életrajzát. Első fejezeteit a kolostor főnöknőjének írta. Egész életén át a szentségre törekedett. Többször hangoztatta, hogy az embereket meg kell tanítania a kis útra, melynek lényegét így foglalta össze: „A kis út a lelki gyermekdedségnek, a bizalomnak és az Istenre való teljes ráhagyatkozásnak útja. Meg akarom mondani az embereknek, hogy csak egyet kell tenniük a földön: a kis dolgok, az apró áldozatok virágait kell dobálniuk Jézus felé”. 1896 nagypéntek éjjelén vért hányt, majd súlyos lelki sötétség töltötte el, mely élete végéig tartott. 1897. áprilisától állapota rohamosan romlott; ettől kezdve minden szavát lejegyezték. 1897. szeptember 30-án 25 évesen hunyt el a szeretet eksztázisában, „Istenem, szeretlek” sóhajjal az ajkán. 1925-ben avatták szentté. 1927-től Xavéri Szent Ferenccel együtt a világmisszió védőszentje, 1944-től Jeanne d'Arc mellett Franciaország védőszentje. II. János Pál pápa 1997-ben egyházdoktorrá avatta.

Lisieux-i Szent Teréz kis útja
„Mindig az volt a vágyam, írja, hogy szentté váljak. De ahányszor csak összehasonlítottam magam a szentekkel, megállapíthattam, hogy óriási különbség van köztem és köztük. Ők olyanok, mint a felhőkben elvesző hegycsúcsok, jómagam pedig olyan, mint az igénytelen kis homokszem a járókelők lába alatt. Nem estem kétségbe. Azt mondtam magamban, hogy a jó Isten nem ihlethet engem megvalósíthatatlan vágyakra s kicsiségemben is törekedhetem a szentségre. Magamat nem tehetem nagyobbá. El kell tehát viselnem magamat olyannak, amilyen vagyok; számtalan tökéletlenségemmel együtt. Akarom keresni a módot, hogy az égbe jussak egy kicsinyke kis úton, igen egyenes és rövid úton, egészen új kis úton át.” (Részlet a Lisieux-i Szent Teréz önéletrajza c. könyvből.)

Október 2. Szent Őrzőangyalok ünnepe

Az őrzőangyalok különleges tisztelete a 9. század óta ismeretes, de külön ünnepet 1615-ben kaptak a római naptárban. A Római Katekizmus az angyalokról ezt mondja: az angyalok szellemi teremtmények, szünet nélkül dicsőítik Istent és szolgálják az üdvözítő tervét, körül veszik Krisztust, akit üdvözítő küldetésében szolgálnak. Az ünnep hódolat Isten felé, aki szeretetből angyalát küldi szolgálatunkra és védelmünkre.

Október 4. Assisi Szent Ferenc a ferences rend megalapítója

Családi nevén Giovanni di Pietro di Bernardone 1182-ben született Assisiben. Nevét apja – aki gazdag posztókereskedő volt – változtatta meg Francesco-ra. Fiatal korában fényes lovagi jövőről álmodott. Amikor 1201-ben Assisi hadba indult Perugia ellen csatlakozott a harcoló csapatokhoz, de egy sebesülés miatt fogságba esett. 1203-ban súlyos betegen tért haza, mely lelki válságba döntötte. Felgyógyulva 1205-ben még egyszer megpróbálkozott lovagi terveinek megvalósításával, amikor beállt egy szentföldi keresztes háborúba induló seregbe, de útban Spoleto felé, egy álom hatására hazatért. Bár időnként csatlakozott egykori társaihoz, de sok időt töltött magányos helyeken Istentől kérve megvilágosítást, majd elzarándokolt Rómába. Hazatérve egy misztikus élményben volt része a San Damiano-templomban, ahol a Megfeszített Krisztus ikonja háromszor így szólt hozzá: „Ferenc, menj, és javítsd meg omladozó házamat!” Ezt úgy értelmezte, hogy a rossz állapotban levő templomot kell rendbe hoznia, ezért eladta a lovát és egy rakomány posztót apja készletéből, s árát a templomnak adományozta. Apja felháborodott tettein és megpróbálta „észhez téríteni”, először fenyegetésekkel, majd testi fenyítéssel, végül az assisi püspök elé hurcolta. A püspök jelenlétében szakított az apjával, lemondott örökségéről, és néhány hónapig Assisi környékén tengődött, majd visszatért a városba és koldusként élt. 1208 után egyre többen csatlakoztak hozzá. Mivel társainak nem mert a saját elgondolása szerinti életszabályt adni, ezért 1209. április 15-én a Szent Miklós-templom evangéliumoskönyvét találomra felütve erre a helyre talált: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között!” (Evangélium Máté szerint 19,12). Ekkor ezt mondta: „Ez a mi regulánk!” Néhány év alatt a testvérek száma elérte az ötezret. Ekkor Rómába ment, ahol III. Ince pápa – aki álmában azt látta, hogy a Lateráni Bazilika összedőlni készül, de egy jelentéktelen szerzetes a vállával megtámasztja – jóváhagyta a ferences rendet. Társaival az Assisitől délre fekvő erdőben levő Angyalos Boldogasszony-kápolna, a Porciunkula köré telepedtek le. 1224-ig számos útja során mindenkinek hirdette a béke és a jóság (pax et bonum) evangéliumát. 1219/20-ban a Szentföldön találkozott Melek al-Kámil (1177–1238) egyiptomi szultánnal. Assisibe visszatérve részletesebben kidolgozta a rend reguláját, melyet a pápa 1223-ban jóváhagyott. 1223-ban megnyílt a rend első teológiai iskolája, első tanárává Páduai Szent Antalt nevezte ki. 1223 karácsonyán Greccióban megjelenítette Jézus betlehemi megszületésének eseményét. 1224-ben miután a rend vezetését átadta, visszavonult La Verna hegyére, ahol 40 napos Szent Kereszt felmagasztalásának napján (szept. 14.) kapta meg Jézus sebeit, a stigmákat. Testben megtörten tért vissza Assisibe, súlyos gyomor- és májbántalmaktól szenvedett, lábai megdagadtak, vak volt, vérzett és lázas volt. Mikor megtudta, hogy az orvosok véleménye szerint október elején meg fog halni, fölkiáltott: „Isten hozott, halál testvér!” Halála előtt Ferenc megáldotta testvéreit, felolvastatta Jézus búcsúbeszédét, még egyszer átnyújtott a jelenlévőknek egy-egy falat kenyeret, majd kérte, hogy ruhátlanul fektessék le a puszta földre, hogy a végső szegénység legyen a halotti öltözete. 1226. október 3-án hunyt el. 1228-ban IX. Gergely pápa avatta szentté. II. János Pál pápa 1979-ben az ökológiával foglalkozók védőszentjévé nyilvánította.

A tökéletes öröm
Ferenc így tanította Leó testvért a tökéletes öröm titkáról, amikor egy téli reggelen a Porciunkula felé tartottak: „A testvérek jó példája, a csodatevő erő, a betegek gyógyítása és a halottak feltámasztása – nagy dolgok ezek, Leó testvér! De mindennél több a tökéletes öröm. Nem található az sem a tudományban, sem a nyelvek adományában, sem a nagy prédikálótehetségben, és mégis az egész világot meg lehet vele téríteni. S ha mi most megérkezünk a Porciunkulához, és várnunk kell a kapu előtt az esőben és a hidegben, mert a kapus megvárakoztatja a hívatlan vendégeket, és mi ezt türelemmel elviseljük – ó, Leó testvér, írjad csak –, ebben áll a tökéletes öröm! És ha a további zörgetésünkre a kapus furkósbottal kirohan, megragadja a kapucninkat, a földre ránt, és a hóban tetőtől talpig jól elver minket, ha mi ezt is türelemmel és Krisztus szenvedésére gondolva zokszó nélkül el tudnánk viselni – írjad csak, Leó testvér –, ebben áll a tökéletes öröm!”

Október 6. Szent Brúnó áldozópap, a karthauzi rend megalapítója

1030 körül született Kölnben. Pappászentelése után a Reims-i a katedrális kanonokja és a káptalani iskola tanára, majd 1056-ban a vezetője lett. 1084-ben Grenoble mellett Chartreuse (Rhone-Alpok) erdejében telepedett le hat társával, ahol kialakította az első karthauzi kolostort. 1090-ben egykori tanítványa, II. Orbán pápa magához hívta tanácsadónak. Amikor megannyi könyörgése után a pápa engedélyt adott a távozására, a squillacei püspökség Egyházmegye (ma: Catanzaro-Squillace) területén megépítette a Santa Maria della Torre nevű karthauzi remeteséget. Itt halt meg 1101. október 6-án. 1623-ban XV. Gergely pápa avatta szentté.

Október 7. Rózsafüzér Királynője ünnepe

A törökök felett 1571. október 7-én aratott lepantói győzelem emlékére Szent V. Piusz pápa (1566–72) rendelte el a lepantói csata emlékezetéül, először Győzelmes Boldogasszony néven 1573-ban. A pápa a győzelmet a rózsafüzér-imádságnak, illetve a Szűzanyának tulajdonította. Az 1716-ben kivívott péterváradi győzelem emlékére XI. Kelemen pápa (1700–21) az egész egyházra kiterjesztette az ünnepet. A Rózsafüzér Királynője nevet 1960-ban adta XXIII. János pápa az ünnepnek.

Október 8. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpátrónája

Az ünnepet 1896-ban, az ország fennállásának ezredik évében engedélyezte XIII. Leó pápa (1878-1903) Magyarország számára annak emlékére, hogy Szent István halála előtt az országot a Boldogságos Szűznek ajánlotta. Először október második vasárnapján ülték. Szent X. Piusz pedig október 8-ára tette át.

Október 10. Borgia Szent Ferenc áldozópap

1510-ben született Roderigo de Borgia Gandia (Spanyolország, Valencia tartomány) hercege és Aragóniai Janka királyi hercegnő házasságából. 10 éves korában – amikor édesanyja meghalt – nagybátyja a zaragozai érsekhez fogadta be. 1519-től a királyi udvarba került. 1529-ben feleségül vette Castrói Eleonora udvarhölgyet, házasságukból nyolc gyermek született. Mindennap meghatározott időt fordított imádságra, szentmisét hallgatott, olvasta a Szentírást, a szentek életét, szeretett solymászni, de irodalmi és művészi tanulmányokkal is foglalkozott, zenét is komponált. 1539-ben kinevezték a Szent Jakab rend lovagjának és a katalán tartomány alkirályának. 1546-ban felesége halála után kérte a jezsuita rendbe való felvételét, de családi ügyeinek rendezése és nyolc gyermeke jövőjének biztosítása hosszabb időt igényelt, ezért III. Pál pápa engedélyével a világban maradt és titokban tette le szerzetesi fogadalmait 1548-ban, majd hozzálátott a teológiai ismeretek elsajátításához. 1551-ben szentelték pappá. 1555-ben megbízták a spanyol és portugál rendtartományok felügyeletével. 1561-ben Rómába ment, ahol 1565-ben megválasztották a jezsuita rend generálisának. Több új provinciát alapított, ugyanakkor Mexikóban, Floridában, Peruban, Brazíliában, Afrikában és a Kanári-szigeteken hatalmas területeket nyitott meg a missziós munka számára. Reformtörekvéseiben leghathatósabb eszköze egyéniségének ihlető ereje volt. „Jobb a tett a szónál” mondta és végig csókolta rendtársai lábát. Már súlyos betegséggel küzdött, mikor 1571-ben V. Pius pápa kívánságára a törökellenes keresztes hadjárat ügyében Spanyolországba, Portugáliába és Franciaországba utazott. Küldetése után súlyos lázzal küzdve indult vissza Rómába, ahol 1572. szeptember 30-án hunyt el. 1671-ben avatták szentté.

Önismeret és érdemtelenség
Egy barátja azt kérdezte Ferenctől, hogy útjai során hogyan bírja a szegényes szállásokat? Nem olyan veszedelmes, mindig előre küldöm kvártélymesteremet. A barát meghökkenésére ezt mondta: Az önismeretem és érdemtelenségem tudata az én szálláskészítőm és fullajtárom.

Október 11. – Szent XXIII. János pápa

Családi nevén Angelo Giuseppe Roncalli a Bergamo melletti Sotto il Montéban született 1881-ben. 1904-ben szentelték pappá. Kezdetben püspöki titkár és tanár a bergamói papi szemináriumban, majd az I. világháborúban tábori lelkész. 1925-ben aeropoliszi címzetes érsekké nevezték ki és püspökké szentelték. Diplomáciai szolgálatot látott el Bulgáriában, Törökországban, Görögországban, majd 1944 végétől Franciaországban. 1952-től a Szentszék állandó megfigyelője az UNESCO-nál. 1953-ban bíboros és velencei pátriárka lett. 1958-ban választják meg pápává; a szeretett apostol János nevét választotta (600 éve nem volt e néven pápa). Választott jelmondata „Oboedientia et Pax” (Engedelmesség és béke). 1959-ben meghirdeti a II. Vatikáni Zsinat összehívását, amelyet 1962. október 11-én nyitott meg a világ püspökeinek részvételével. A hétköznapi emlékezet a „világ plébánosaként”, „a jó pápaként” emlegeti. Az 1962-es kubai válság idején felajánlotta közvetítését az USA és a Szovjetunió között. Számtalan megnyilatkozásában emelt szót a világbékéért. 1962-ben elnyerte a békéért, az emberek testvériségének előmozdításáért a Balzan-díjat. Az USA elnöke 1963-ban poszthumusz Szabadság-díjjal tüntette ki.
Két híres enciklikája az 1961-ben kiadott MATER ET MAGISTRA és az 1963-ban megjelent PACEM IN TERRIS. 1963. június 3-án hunyt el. 2000-ben boldoggá, 2014-ben szentté avatták. 2017-től az olasz hadsereg védőszentje. Jeles enciklikái mellett Egy lélek naplója címmel könyvet is írt, amely magyarul is megjelent.

XXIII. János pápa: A tökéletesség hat alapelve
Hogy életcélomat elérjem, a következőket kell tennem:
1. Egyedül csak arra kell vágyakoznom, hogy igaz és szent legyek, vagyis hogy Istennek tessem.
2. Minden gondolatomat és cselekedetemet az anyaszentegyház növekedésére, szolgálatára és dicsőségére kell irányítanom.
3. Mivel a jó Isten hívott ide, éppen ezért mindennel szemben - ami akár engem, akár az egyházat illeti, teljesen nyugodtnak kell lennem -, de mindig készen arra, hogy javán dolgozzam és érte Krisztussal együtt szenvedjek is.
4. Rá kell hagyatkoznom mindig az isteni Gondviselésre.
5. Állandóan semmiségem tudatában kell élnem.
6. Napjaimat könnyen áttekinthetővé és teljesen rendezetté kell tennem.
Egy lélek naplója (részlet) 1961. augusztus 14. kedd. - Ecclesia Könyvkiadó, Budapest 1972.

Október 15. – Avilai Szent Teréz szűz, rendalapító és egyháztanító

A spanyolországi Avila-ban született 1515-ben Alonso Sanchez de Cepeda lovag és Beatriz de Ahumada kilenc gyermeke közül hatodikként. Korán megtanult imádkozni, hitéért lelkesedni és olvasni, tudásvágyát nehezen lehetett kielégíteni. Kedvenc olvasmánya a szentek élete volt, gyermekes lelkesedéssel előbb vértanú, majd remete szeretett volna lenni. Miután 12 éves korában elveszítette édesanyját ágostonos apácák nevelték. 1533-ban megszökött otthonról és belépett az avilai Megtestesülés kolostorba. Újoncéve után súlyosan megbetegedett, amelyből bár fölépült, de mindig beteges maradt. Francisco de Osuna (1492–1540) ferences szerzetes Tercer Abecedario (Harmadik ábécé) című műve alapján komolyabb imaéletet kezdett. Az első misztikus kegyelmek ellenére válságba került, amelyből Szent Ágoston Vallomások című művének olvasásával került ki 1555-ben. A szülői háztól hozott irodalmi műveltségét számos könyvének klasszikus spanyol nyelven való megírásakor kamatoztatta, mellyel elindítója lett a spanyol irodalom virágkorának. 1562-ben elkészült Önéletrajzának első fogalmazványa, de ekkor alapította a Szent József-kolostort is Avilában. 1599-ben egy gyermek képében egy szeráf aranyhegyű dárdával általverte szívét. Kapcsolatba került kora legjobb hittudósaival, kiterjedt levelezést folytatott. 17 női és 13 férfi kolostort alapított, amelynek során le kellett győzni különböző egyházi személyek és hatóságok ellenállását, a nincstelenséget, de a jelentkezett személyek különféle igényeit és kiforratlanságát is, melyeket páratlan leleményességgel tudott megoldani. A legtöbb közösséget személyes példájával vezette be a kármelita életmód szigorú, de mégis derűs szellemébe úgy, hogy az eszménytől nem tágított, a túlzásoknak ellenállt, a nehézségeket pedig humorral, szeretettel és alázatossággal győzte le. 1582. október 4-én Alba de Torres-ben halt meg. 1622-ben szentté, 1970-ben egyháztanítóvá avatták, II. János Pál pápa 1999-ben Európa társvédőszentjévé nyilvánította. Spanyolország második védőszentje. Kármelita apácaruhában, gyakran az isteni szeretet tüzes nyilával átdöfött szívvel, eksztázisban vagy írás közben ábrázolták. Leghíresebb megjelenítése Bernini alkotása Rómában a S. Maria della Victoria templomban.

Avilai Szent Teréz reggeli imája
Uram! Békéért, bölcsességért és erőért imádkozom. A szeretet szemével akarom nézni a világot: türelemmel, megértéssel és kedvesen. Úgy látni gyermekeidet, ahogyan Te látod őket, csak a jót venni észre mindenkiben. Tégy süketté a pletykákra, némává a rosszindulatú beszédre. Hadd legyek olyan készséges és vidám, hogy a közelemben az emberek megérezzék a Te jelenlétedet. Uram, öltöztess engem a Te szépségedbe, hogy egész nap Téged hordozhassalak! Ámen.

Október 17. Antióchiai Szent Ignác püspök, vértanú

Valószínűleg Szíriában született az első század közepén a római birodalom keleti részének székhelyén Antiochiában, ahol később püspök lett Szent Péter második utóda Euodiosz után. Traianus császár (98-117) uralkodása alatt egy feljelentés miatt 110-115 körül letartóztatták és katonai őrizettel hajón Rómába indították. A hajó érintette az Asia provinciabeli kikötővárosokat, így Szmirnában – ahol hosszú ideig vesztegeltek – felkereste Szent Polikárp (†167) Szmirna püspöke, de több egyház küldöttsége is. E látogatásokra válaszolva írta meg 7 levelét, amelyek kifejezői Krisztus iránti szeretetének, és kiérződik belőlük, hogy mekkora gondja volt, hogy az Egyház egységére. Rómában 110. körül a Colosseumban vadállatok elé vetették. Levelei (Efezusiakhoz, Magnésziaiakhoz, Trallésziekhez, Rómaiakhoz, Filadelfiaiakhoz, Szmirnaiakhoz, Polikárphoz) és vértanúsága az Ókeresztény írók könyvsorozat III. és VII. kötetében olvashatók.

Október 18. Szent Lukács evangélista

Az ókeresztény hagyomány szerint a Római Birodalom harmadik legnagyobb városában a mintegy félmilliónyi lakosságú Antióchiában pogány görög családban született. Neve úgy látszik a Lukánus névnek rövidített alakja. Hivatására nézve orvos volt s széleskörű irodalmi műveltséggel rendelkezett. Ciprusról és Cirénéből igehirdetőktől ismerte meg Jézus Krisztus tanítását és Kr. u. 40 körül megkeresztelkedett.
Kr. u. 50 körül Troaszban csatlakozott Szent Pál apostolhoz, s vele ment annak második missziós útján (Kr. u. 49-52) Filippibe. Amikor Pál 57-ben ismét meglátogatta Filippit, megint csatlakozott hozzá és elkísérte Jeruzsálembe, ahol az apostolt letartóztatták, majd Cezareába onnan pedig Rómába vitték. Római tartózkodása alatt írta meg evangéliumát, egy előkelő ismerősének, Teofilnak ajánlva. Evangéliumában több olyan eseményt és részletet is leír, ami máshol nem található (Angyali Üdvözlet, Mária Erzsébetnél, a gyermek Jézus, az irgalmas szamaritánus, a hamis sáfár, a gazdag ember és Lázár, a farizeus és vámos imája, a vérrel verítékezés, a tékozló fiú). Ott volt Rómában Pál apostollal (Kr.u. 61–63). Ekkorra már megírta az Apostolok Cselekedeteit, amelyből megismerjük a születő Egyház életét, s melyet ugyancsak Teofilnak ajánlott és a pogányságból megtért keresztényeknek szánta. Élete további alakulásáról nem sokat tudunk. Sokféle hagyomány van róla. Valószínűleg Délgörögországba ment, Achájába. Ott püspök volt élete végéig. Valószínűleg Patarában szenvedett vértanúhalált Kr.u. 70 körül.

Október 22. Szent II. János Pál pápa

Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án Wadowicében. 1946-ban szentelték pappá, majd Rómában teológiai doktorátust szerzett. 1958-tól krakkói segédpüspök, 1964-től Krakkó érseke, 1967-től bíboros. Részt vett a II. Vatikáni Zsinaton. 1978. október 16-án választották pápává, a II. János Pál nevet választotta. Péter apostol 263. utódaként a legelső szláv pápa, akinek majd’ 27 éves pontifikátusa az egyik leghosszabb a történelemben. 104 apostoli utazást tett Olaszországon kívül, Olaszországon belül 146-ot, Róma szinte valamennyi plébániáját meglátogatta. Kétszer járt Magyarországon: 1991-ben és 1996-ban. Meghívására a világvallások vezetői több alkalommal találkoztak Assisiben. 2005. április 2-án halt meg. Szentté avatására 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján került sor, XXIII. János pápával együtt.

Október 28. Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok

Simonnak az apostolok névjegyzékeiben „buzgólkodó” Zelota volt a mellékneve; ezen a néven azokat nevezték, akik őszinte lelkesedéssel ragaszkodtak az ószövetségi törvényhez s azt buzgón megtartották. Máté és Márk evangélistáknál „kánáni” a mellékneve, ami a Zelota arámi fordítása. Apostoli működésének javarésze a nagy perzsa birodalomra esett, valószínűleg ott szenvedett vértanúságot egy Suanir nevű városban. Halálának idejét nem ismerjük, a hagyomány szerint kettéfűrészelve szenvedett vértanúságot.
Júdás apostolt a Szentírás következetesen megkülönbözteti az áruló Júdástól. A Máté és Márk evangélium Tádénak (Taddeus), a Lukács evangélium Jakab testvérének nevezi, a János evangélium a neve után hozzáteszi: „nem az iskarióti”. Az egyházi nyelvhasználatban Júdás-Tádé. Mint az ifj. Jakab apostolnak, neki is Alfeus-Kleofás volt az atyja, Mária pedig az anyja. Arról is van hiteles adatunk, hogy családos ember volt, és tudomásunk van két Galileában élt unokájáról is. Testvérével Jakabbal, elsősorban zsidó honfitársai közt hirdette az evangéliumot. Biztos adatunk apostolkodásra a 64-66 körül írt levele, mely az un. hét katolikus levél között az utolsó, s amelyet zsidó-keresztényeknek szánta. 70 körüli halálának, illetve vértanúságának – a hagyomány szerint lefejezték – helye ismeretlen.

XXIII. JÁNOS PÁPA HUMORA

Az egyik pápai kihallgatás alkalmával felismerte a megjelentek között az olasz hadsereg egykori tábornok-főlelkészét, akinek parancsnoksága alatt szolgált a háború idején, mint katonalelkész. Amikor a főlelkész lehajolt, hogy a pápa gyűrűjét megcsókolja, ő felpattant és a katonai szabályzatnak megfelelően jelentkezett: „Tábornok Úr! Roncalli őrmester tisztelettel jelentkezem!”

Egy alkalommal megkérdezte egy kisfiútól, mi szeretne lenni. A gyerek azt felelte: rendőr vagy pápa. „A helyedben a rendőr lennék, pápa akárkiből lehet, nézz csak rám!” mondta a pápa.

A régebbi időkben, amikor a pápák a Vatikáni Kertekben sétáltak, a turisták nem mehettek föl a Szent Péter Bazilika kupolájába, mert onnan látni lehetett a pápát. XXIII. János ezzel az indokkal eltörölte a tilalmat: "Majd megpróbálok illedelmesen viselkedni!"

Pápává való megválasztása után az előre elkészített három reverenda egyike sem volt jó a méretére. Mindenki zavarban volt, ő viszont így szólt: „Már látom, hogy a szabók nem engem akartak pápának!”

Amikor egy riporter megkérdezte, hányan dolgoznak a Vatikánban, mire (állítólag) így felelt: „Nagyjából a fele.”

Röviddel pápává választása után Róma utcáin sétált, ahol egy pár jött szembe, s ahogy elhaladtak egymás mellett, meghallotta, hogy a nő odasúgja a férfinak: „Jó ég, milyen kövér!” Utánuk fordulva megjegyezte: „Hölgyem, gondolom, tudja, hogy a konklávé nem kimondottan szépségverseny.”

Az egyik vatikáni tisztségviselő azt mondta neki: „teljességgel lehetetlen”, hogy 1963-ban megnyissák a II. vatikáni zsinatot. „Jó, akkor 1962-ben fogjuk megnyitni” – felelte. Ami valóban meg is történt 1962. október 11-én.

Egy alkalommal nagy hallgatóság előtt beszélt, amikor elromlott a hangosítás, mire megjegyezte: „Semmi baj, úgysem mondtam semmi érdekfeszítőt.”

Egyszer bevallotta a munkatársainak: „Éjjelente gyakran felébredek, eltöprengek a világ súlyos problémáin, és elhatározom, hogy mindezt el kell mondanom a pápának. Aztán másnap, mikor felébredek, rájövök, hogy én vagyok a pápa.”

Egyszer a betervezettnél hosszabb ideig fogadott egy püspököt. A titkára bement a tárgyalóterembe, hogy figyelmeztesse, még sokan várnak rá. Ekkor a titkárára pillantva, így szólt a püspökhöz: „Néha azon tűnődöm, vajon ő-e a pápa vagy én”.


KÖNYAJÁNLÓ
Francis Sellers Collins: Isten ábécéje

Az orvos-genetikus Francis Sellers Collins 1950-ben született az amerikai egyesült államokbeli Stauntonban.
Felsőfokú tanulmányokat folytatott a Virginia és a Yale Egyetemen, valamint az Észak-Karolinai Egyetem Orvostudományi Karán. 1993– 2008 között a National Center for Human Genome Research, 2009–2021 között a National Institutes of Health igazgatója. Az ő vezetésével zajlott a nemzetközi Human Genome Project.

Könyvében megvizsgálja az univerzum és az élővilág keletkezésének magyarázatait: 1. materialista tudományosság, 2. kreacionizmus, 3. értelmes tervezettség feltételezése; 4. teisztikus evolúció.

Collinst számára a teisztikus evolúció a leghitelesebben alátámasztható magyarázat. Felismerésében – mely szerint valamennyi élő szervezet rokonságban van – Isten tervét látja, aki úgy hozta létre a világmindenséget, hogy annak minden tényezője lehetővé tegye az élet létrejöttét. A szerző úgy látja, hogy a teisztikus evolúció bár nem bizonyítja Isten létezését, de erre egyetlen logikai gondolatmenet sem alkalmas. Az Istenbe vetett hit ezért mindig szükségessé fogja tenni a bizalommal teli ugrást a jövőbe.

Hívőként és tudósként fontosnak tartja a tudományos és a spirituális világképek kibékítését és azt, hogy a tudomány jelenlegi ismeretei nem zárják ki Isten létezését.

A könyvben a humán genetikai kutatásokkal kapcsolatos erkölcsi dilemmákat is vizsgálja, de nem kerül meg olyan kérdéseket sem, hogy Istent csupán a vágybeteljesítés igénye hozta-e létre vagy hogy miért engedi az Isten, hogy emberek szenvedjenek.


RÓNAY GYÖRGY: ŐSZI HIMNUSZ

„Üdvözlégy!” – olvasód morzsolva így köszöntünk.
Október van, korán leáldozik a nap.
Tengernek csillaga, te tündökölj fölöttünk,
hogy el ne vétsük a homályban az utat.

Magam is mily sokat bolyongtam, mint a vándor
hűtlenül életem kalandor idején;
de felém ragyogott templomod ablakából
s kimentett bűneim bozótjából a fény.

Sebes kopóival űzőbe vett az Isten;
futottam, mint a vad, de nem volt már remény.
Húnyt szemmel buktam el, vártam, hogy leterítsen,
és védő két karod közt ébredtem fel én.

Büszkén suhant hajóm, kevélyen álltam ormán.
Vihar csapott le rám, vitorlám eltörött.
De megszántál, mikor már-már elnyelt az orkán
s föléledt a halott szelíd szíved fölött.

Most lábadnál ülök, békésen, mint az árva,
ha új anyát talált halott anyja helyett,
s többé már köntöse szélét el nem bocsátja:
be nem telik vele, hogy házánál lehet.

Immár, hogy tőled el soha ne csavarogjak,
hozzád kötöztem én olvasóddal magam,
Irgalmas anyja vagy a hozzád tért raboknak
s boldog rab, akinek ilyen őrzője van.

Öledbe hajtja le lankadt fejét, s te lágyan
addig simogatod megfáradt homlokát
míg el nem szenderül… Életem alkonyában
így ringass engem is örök hazámba át.