Megnyílt a XVII. Ars Sacra Fesztivál

Ünnepélyes keretek között szeptember 15-én, pénteken délután nyitották meg a Nemzeti Múzeumban a XVII. Ars Sacra Fesztivált. A rendezvényen köszöntőt mondott L. Simon László, a múzeum főigazgatója és Veres Pál, Miskolc polgármestere. A programsorozatot Dr. Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora nyitotta meg, az idei Ars Sacra első rendezvényét, a pesti Schöfft család festészetét bemutató múzeumi tárlatot pedig Berta Tibor dandártábornok, katonai ordinárius.

A tábori püspök megnyitó beszéde itt olvasható:

"A Magyar Honvédség katonáival 1995 óta zarándoklunk a Katolikus Egyház egyik legjelentősebb kegyhelyére a Dél-franciaországi Lourdes-ba, amely az Istennel való találkozás helye, s ahol – ahogy a jelenések látnoka Bernadette Soubirous nevezte, a „Szép Hölgy” – Szűz Mária alakjának tündöklésében valamiképpen az Isten szépsége is megtapasztalhatóvá válik. Lourdes – a Jelenések Barlangjának tiszta forrásvize és az imádkozók ezrei gyertyáinak világító fénye által – arra tanít, hogy a szeretet erősebb, mint a gonoszság, a békesség vágya el tudja lehetetleníteni a háborúskodás őrjöngését.
2019-ben a Nemzetközi Katonai Zarándoklat jelmondata ez volt: Keresd a békét és járj utána!

Az idei Szakrális Művészetek fesztiválhetének is ez a jelmondata: Keresd a békét!

Megtisztelő volt a felkérés, köszönöm, hogy itt lehetek, közreműködője és részese lehetek a megnyitóünnepségnek.
Amikor a békét keressük valójában az örökkévalóságot, jobban mondva az Örökkévalót keressük. Ebben segíthet a művészet, a szakrális művészet.

A különböző alkotók a zenében, költészetben, festészetben, szobrászatban, táncban, építészetben és az ékesszólásban a megfoghatatlan szépség harmóniáját szeretnék megragadni a megszelídített anyagi valóságok remekműveinek tündöklő sugárzása által (vö. Fésűs Éva: A lényeg).

A szakrális és a szépművészeti alkotások is az ezernyi réteggel eltemetett Reményik Sándor-i istenarcot keresik, kutatják és igyekeznek föltárni, megmutatni, számos alkalommal talán akkor a leghűségesebben, amikor a Tóth Árpád-i isteni oltó-kés megpróbáló szívbe metszései adják az inspirációt a műveikhez.
XVI. Benedek pápa számos alkalommal nagyon megragadóan mutatta be a hit szépségét, mert szerinte a kereszténység szépség vallása, mert a szeretet vallása.

Szükségünk van Istenre, hogy az életünk széppé váljon, mert idézve Ratzinger pápát „Ahonnan Isten eltűnik, az ember nem növekszik..., arcáról elvész az isteni ragyogás. Ha Isten belép az időnkbe, az egész idő nagyobb, tágasabb és gazdagabb lesz.” Hogy életünk teljességét és alkotott értékeinket intenzíven megélhessük és megcsodálhassuk, szükségünk van erre a másik világból jövő ragyogásra. Istennek mindig újra be kell lépnie az életünkbe, hogy gazdagabb és ragyogóbb legyen...

Utolsó előtti gondolatként a patrisztikus kor legjelentősebb alakjának, Hippo Regius áldott emlékű szent püspökének Szent Ágostonnak a gondolatait szeretném a szívükbe vésni: „(Uram) Tőled van minden arány. Örök szépséged forrásából ered a mindenség bája, ahhoz igazodik a dolgok rendje. Földi életünk a világ ezen berendezésén végigvonuló szépséggel átszövődve kedvesen kívánatos nekünk, valamint a barátság is, mely sok lélek együttérzésének drága köteléke. Csak akkor vétkezünk mindezek és egyéb ilyen dolgok miatt, ha szívünkben nem a te törvényed és igazságod, nem te, Uram, legfőbb kincsünk, foglalod el az első helyet, hanem hibás értékeléssel e valójában igen gyarló hiúságok alá helyezünk. Ezekben is van gyönyörűségünk, de nem olyan, mint benned, Uram, mindenek alkotója, mert benned az igazak gyönyörködnek s te vagy az igaz szívek édessége. (vö. Szent Ágoston vallomásai. Fordította: Dr. Vass József)

Őszinte szívvel kívánom, hogy az idei Ars Sacra fesztivál részvevői megtapasztalhassák a sok száz eseménye által, hogy „Mindenki meghívást kapott arra, hogy „együtt szőjük az új emberiség fehér köntösét, ami éppen egyszerűségében az igazi szépség”. (XVI. Benedek pápa).
Ez az új köntös, a béke köntöse kell hogy legyen, azé a békéé, amelyet a most megnyíló kiállításon a Schöfft képírók szakrális festményei sugallnak és tárnak elénk."