Nem csak kapni és megőrizni, hanem továbbadni az örökséget

A történelmi magyar családok örökségének megőrzéséről és továbbadásának felelősségéről beszéltek a Történelmi Magyar Családok Emléknapján szeptember 25-én, pénteken Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). Az eseményen Woditsch Péter hadnagy, a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóaljának tábori lelkésze is áhítatot tartott.

A 2018 óta évente megrendezett eseményt a Gróf Széchenyi Család Alapítvány hozta létre; az első emléknapot a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-termében rendezték meg. Az idei eseménynek ezúttal az NKE Ludovika Főépületének Széchenyi-díszterme adott otthont. A rendezvényen a történelmi magyar nemesi családok képviselői mellett dr. Deli Gergely, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is részt vett.

Megnyitójában Deli Gergely arról beszélt, hogy a történelmi családok örökségének ápolása nem pusztán a múlt értékeinek őrzését jelenti, hanem az elődöktől kapott értékek továbbvitelét és gyarapítását is. Mint mondta, a történelmi magyar családok tagjai évszázadokon keresztül katonaként, államférfiként, tudósként, művészként, mecénásként vagy egyházi emberként szolgálták hazájukat. „Az örökség akkor maradhat valóban élő, ha nemcsak őrizzük, hanem értjük, továbbadjuk és saját szolgálatunkkal gyarapítjuk is” – fogalmazott. Kiemelte: a „legnagyobb magyarnak tartott” gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka ma is élő, tettrekészsége, újító gondolkodása és a hazáért végzett munkája példát jelent a közszolgálat és az állampolgári felelősségvállalás számára.

Gróf Széchenyi Tímea, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy az emléknap lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők tisztelegjenek az arisztokrata családok, a magyar történelem és őseik előtt. Kiemelte: a jelenlegi világban különösen fontos az örökség, a történelmi és szellemi hagyaték, valamint a hit megőrzése.

A rendezvényen ökumenikus istentiszteletet is tartottak, amelyen Szűcs Balázs református lelkész, Tisza Attila baptista lelkész és Woditsch Péter hadnagy, tábori lelkész szolgált. Tisza Attila a 90. zsoltárt idézve Isten jóindulatának és akaratának fontosságáról beszélt, míg Szűcs Balázs a Lukács evangéliuma 7. fejezetéből idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a múltat nem lehet elfelejteni, de mindig van lehetőség a továbblépésre.

Woditsch Péter áhítatában Pál apostol Filippiekhez írt levelét idézve hangsúlyozta: a mások iránti figyelem nemcsak keresztény, hanem általános emberi kötelesség. A lelkész kiemelte, a „ne keresse senki a maga javát, hanem a másét is” gondolat arra int, hogy időről időre vizsgáljuk meg, nem csupán önmagunkkal vagyunk-e elfoglalva. Mint fogalmazott, valamennyien kapunk értékeket a családunktól és erre az örökségre joggal tekinthetünk büszkeséggel, ám keresztény szempontból a legfontosabb kérdés az: mit kezdünk a kapott adottságokkal, és mit tudunk belőle továbbadni másoknak.

Az emléknapon – egyebek mellett – a Batthyány családról és a haza védelméről, a magyar arisztokrácia két világháború közötti és 1945 utáni helyzetéről, valamint a Pallavicini és Zichy család múltjáról hangzottak el előadások. A Széchenyiek és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködése nem új keletű: az egyetem szeptember 2-i tanévnyitóján adta át új, 28 ezer négyzetméteres képzési központját, amely a magyar és a török állami tűzoltóság megszervezője, a hajóstiszti végzettséggel rendelkező gróf Széchenyi Ödön – Széchenyi István ifjabb fia – után a Gróf Széchenyi Ödön Képzési Központ nevet kapta. Az épületegyüttest, amely a katasztrófavédelmi és nemzetbiztonsági képzéseknek ad otthont, Pósfai Gábor belügyminiszter, Deli Gergely rektor, Széchenyi Tímea alapítványi elnök és Varga Ferenc országos katasztrófavédelmi főigazgató avatta fel.

Szöveg: Navarrai Mészáros Márton
Fotó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem / Szabó Dénes