Főoldal / Hitünk és életünk / Ünnepek / Állami ünnepek / Március 15. AZ 1848-1849. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KEZDETÉNEK ÉVFORDULÓJA

AZ 1848-1849. ÉVI

FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

KEZDETÉNEK

ÉVFORDULÓJA

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az ország nemzeti ünnepe.

A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből Pestre és Budára. A pesti megmozdulás fő szervezői fiatal értelmiségiek (pl. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór) voltak. Petőfi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a forradalom „akcióterve”: a szervezők először a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegző Tizenkét pont és Petőfi forradalmi hangvételű verse, a Nemzeti dal, mely írások máig szimbolizálják március 15-ét.

Röplapok segítségével délután 3 órára a Nemzeti Múzeum kertjébe gyűlést hirdettek, ahol állítólag tízezer polgár volt már jelen. Fontos megemlíteni, hogy a közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el versét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, bár az kétségkívül számos helyen elhangzott. A Múzeum-kertből a tömeg a Városházára, majd Budára, a Helytartótanácshoz vonult, hogy kiszabadítsa börtönéből Táncsics Mihályt. A Nemzeti Színházban este a nép kívánságára Katona József darabját, a Bánk bánt tűzték műsorra, ezt azonban valószínűleg félbeszakította a betóduló forradalmi tömeg. Más városokkal ellentétben Pesten nem próbálták fegyveres erővel feloszlatni a tüntetéseket, a forradalom vérontás nélkül zajlott.

A március 15-i eseményekre legnagyobb hatással Kossuth Lajos március 3-i országgyűlési beszéde bírt, melynek reformkövetelései, igaz, jóval radikálisabb formában, a Tizenkét pontban jelentek meg. A bécsi események csak bátorítást adtak a Pilvaxban naponta összegyűlő értelmiségi körnek, mely a kedvezőtlen időjárás ellenére eredménnyel szervezkedett (március 15-én vásárt is tartottak Pesten, ami hozzájárult a tüntetés sikeréhez). A pesti forradalom hatással volt a pozsonyi rendi országgyűlésre is, döntő győzelemre segítve a reformok pártján állókat.

V. Ferdinánd és a bécsi udvar a pesti eseményeket követően nem merte visszautasítani a beadott feliratot, kinevezte gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, aki március 23-án megalakította az első felelős ministeriumot (kormányt). A pesti forradalomnak is köszönhető az áprilisi törvények megszületése (április 11.), amelyek eltörölték az elavult, rendiségen alapuló politikai rendszert és lehetőséget biztosítottak a polgári fejlődésre egy majdnem teljesen önálló Magyarország számára.

 

Az 1848/49. évi Forradalom és Szabadságharc fontosabb eseményei

1848.

március 1. A párizsi forradalom híre megérkezik Pozsonyba.

március 3. Kossuth felirati javaslatában Magyarország és az örökös tartományok részére is modern alkotmányt követel.

március 4. Az országos ülés egyhangúlag elfogadja Kossuth felirati javaslatát.

március 11. Irínyi József megfogalmazza a tizenkét pontot.

március 13. A bécsi forradalom. Az Ellenzéki Kör elfogadja a tizenkét pontot. Petőfi megírja a Nemzeti dalt.

március 15. Forradalom Pest-Budán. Az országgyűlés küldöttsége Pozsonyból Bécsbe indul.

március 17. Az uralkodó István főherceg nádort teljhatalommal ruházza fel. Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki kinevezése.

március 18. Az országgyűlés elfogadja a jobbágyfelszabadítást. Berlinben és Milánóban forradalom tör ki.

március 23. V. Ferdinánd horvát bánná nevezi ki Josip Jelačić altábornagyot.

március 28–31. Újabb tömegtüntetések Pesten.

április 11. A Batthyány-kormány eskütétele. V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést, és szentesíti az áprilisi törvényeket

április 14. Pozsonyból Pestre helyezi székhelyét a kormány.

április 25. Életbe lép az osztrák császárság ideiglenes alkotmánya.

április 26. A kormány határozatot hoz az önkéntes őrsereg kiállításáról.

május 7. Batthyány Lajos kieszközli a Magyarországon állomásozó sorkatonaságot a magyar hadügyminiszternek alárendelő királyi kéziratot.

május 10–11. Szlovák nemzeti gyűlés Liptószentmiklóson, ahol a szlovák nemzeti mozgalom vezetői követelik a magyarországi nemzetek egyenjogúságát; az országgyűlésen való nemzeti képviseletet.

május 13–15. Szerb nemzeti gyűlés Karlócán.

május 15. A kormány határozata 10 ezer önkéntes toborzásáról.

május 16. Batthyány és Baldacci kibocsájtják az önkéntesek  toborzási felhívását.

május 15–17. A balázsfalvi román nemzeti gyűlés.

május 28–29. Innsbruckban a horvátországi helyzetről tárgyal István nádor, Eötvös József miniszter és Ferenc Károly főherceg. A király megtiltja a horvát országgyűlésmegnyitását, Innsbruckba rendeli közvetlen tárgyalásra Batthyány miniszterelnököt és Jelačić horvát bánt.

május 30. Az erdélyi országgyűlés kimondja Magyarország és Erdély unióját.

június 5. Zágrábban megnyílik a horvát tartományi gyűlés a Szábor

június 10. V. Ferdinánd szentesíti az erdélyi uniót és felfüggeszti Jelačićot báni hivatalából.

június 12. A karlócai ütközet az első fegyveres összeütközés a Délvidéken.

június 12–17.  Forradalom Prágában.

június 14. Országgyűlési képviselő-választás.

június 17. Kossuth Lajos pénzügyminiszter szerződést köt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal önálló magyar bankjegy kibocsátására, melyek a „Kossuth-bankó” elnevezést kapták.

július 4. A népképviseleti országgyűlés megnyitása.

július 11. Kossuth előterjesztésére az országgyűlés 200 ezer újoncot és 42 millió forintot ajánl fel az ország védelmére.

július 14. A magyar hadsereg eredménytelenül ostromolja a szerb felkelők erősségét, Szenttamást.

július 22. A képviselőház megszavazza, hogy az ország katonai támogatást nyújt a király és az olasz nemzett közötti méltányos béke megteremtéséhez.

augusztus 5. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kibocsátja az első magyar bankjegyeket.

augusztus 12. A képviselőház elfogadja az elemi oktatásról szóló törvényt, azaz az ingyenes és kötelező iskolai oktatás 12, illetve lányok számára 10 éves korig.

augusztus 26–29. A képviselőház és a felsőház elfogadja az újoncállítási törvényjavaslatot.

augusztus 27. A magyar kormány határozatot hoz Horvátország teljes autonómiájának elismeréséről. Az osztrák kormány emlékiratban kéri az uralkodót, hogy szüntesse meg az önálló pénz- és belügyminisztériumot.

augusztus 29. Teleki László Magyarország követeként Párizsba indul.

szeptember 4. V. Ferdinánd visszahelyezi horvát báni méltóságába Jelačićot.

szeptember 11. Lemond a Batthyány-kormány az udvarral való megegyezés kudarca miatt. Az országgyűlés Kossuthra és Szemerére bízza a kormányzást. Jelačić csapatai másnap átlépik a Drávát és a magyar főváros, Pest-Buda ellen indulnak.

szeptember 12. Batthyány Lajos ügyvezető miniszterelnökségének kezdete.

szeptember 14. Batthyány elrendeli a honvédtoborzást.

szeptember 15. István nádor elvállalja a dunántúli tábor fővezérletét.

szeptember 16. Megalakul az Országos Honvédelmi Bizottmány, tagjai: Kossuth Lajos, Madarász László, Nyáry Pál, Pálffy János, Patay József és Sembery Imre.

szeptember 21. István nádor sikertelen tárgyalási kísérlete Jelačićcsal.

szeptember 22. Az uralkodó elutasítja Batthyány kormányalakítási feltételeit. Kossuth hazatérésre szólítja fel a birodalom más tartományaiban állomásozó magyar sorkatonákat.

szeptember 23. István nádor lemond és Bécsbe távozik.

szeptember 24. Kossuth elindul alföldi toborzóútjára.

szeptember 25. Az uralkodó a magyarországi fegyveres erők főparancsnokává nevezi ki Lamberg Ferenc altábornagyot.

szeptember 28. Lamberg altábornagy a pesti hajóhídon a nép áldozatául esik.

szeptember 29. A pákozdi győzelem, ahol 17.000 főt számláló magyar sereg a Pákozd és Sukoró közötti csatában legyőzi a horvát sereget.

október 2. Lemond Batthyány Lajos miniszterelnök .

október 4. Uralkodói kézirat Jelačić főparancsnoki és királyi helytartói kinevezéséről. Az uralkodói nyílt parancs feloszlatja az országgyűlést, és az országot haditörvények hatálya alá veti.

október 6. A bécsi forradalom.

október 7. Az ozorai diadal. Az első olyan győzelem, amelyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívnak ki. A Perczel Mór vezette magyar sereg fogságba ejti a Carl Roth és Nicolaus Philippovich császári és királyi vezérőrnagyok által vezetett császári hadtestet, ezzel a szabadságharc történetében egyszerre a legtöbb hadifoglyot ejtve. Perczel Mórnak a magyar képviselőház nyilatkozatban mond köszönetet a győzelemért, az Országos Honvédelmi Bizottmány tábornokká lépteti elő, Csapó Vilmost pedig ezredessé.

október 8. A képviselőház Kossuth javaslatára az Országos Honvédelmi Bizottmányra ruházza a végrehajtó hatalom gyakorlását, és Kossuthot kinevezi a Bizottmány elnökévé.

október 13. Törökbecsénél Damjanich János őrnagy csapatai legyőzik a szerb felkelőket.

október 16. Windischgrätz fővezéri kinevezése.

október 16–18. Az agyagfalvai székely nemzeti gyűlés.

október 18. Puchner főhadparancsnok kihirdeti az ostromállapotot Erdélyben.

október 30. A schwechati csata. A dunántúlon folyó hadműveletek utolsó csatája. A Bécs melletti Schwechat falu közelében a Móga János vezette magyar sereg vereséget szenved a Windischgrätz vezette császári haderőtől.

október–november Nagyszabású parasztmozgalom bontakozik ki Békés megye területén. A jogtalan földfoglalások felülvizsgálatát, a királyi haszonvételek eltörlését, a majorsági jobbágyok felszabadítását és a zsellérek földhöz juttatását követelik.

november 1. Kossuth a feldunai hadsereg fővezérévé nevezi ki Görgey Artúrt. Magyarországon életbe lép a közteherviselés.

november 14. Az Országos Honvédelmi Bizottmány államosítja a Pesti Vasöntő és Gépgyár Társaság fegyvergyárát. Gábor Áron Kézdivásárhelyen ágyúöntő telepet hoz létre.

november 17. Puchner altábornagy csapatai elfoglalják Kolozsvárt.

november 18. Megalakul a magyarországi lengyel légió. Jelentősebb tagjai Bem József, Henryk Dembiński és Wysocki József. Wysocki légiója 3 gyalogos zászlóaljból, 2 két-két százados ulánusezredből (azaz egy fél ulánusezredből) és két félütegből áll. A Bem szervezte légió két gyalogos zászlóaljból és 3 ulánusszázadból állt.

november 22. Az osztrák birodalmi gyűlés ismét megkezdi működését Kremsierben.

november 29. Kossuth az erdélyi magyar erők főparancsnokává nevezi ki Józef Bem vezérőrnagyot.

december 2. V. Ferdinánd lemondása, I. Ferenc József magát osztrák császárnak és magyar királynak nevezve bejelenti trónra lépését.

december 4. Egy császári hadosztály a Szlovák Nemzeti Tanács szabadcsapataival Morvaországból Jablonkánál ismét betör az országba.

december 6. Bem kiáltványban biztosítja az erdélyi nemzetiségeket nyelvhasználati joguk tiszteletben tartásáról.

december 7. A magyar országgyűlés nem ismeri el I. Ferenc Józsefet magyar királynak, továbbra is V. Ferdinándot tekinti törvényes uralkodónak.

december 16. A Windischgrätz vezette császári-királyi fősereg támadása.

december 25. Bem felszabadítja Kolozsvárt.

december 30. Perczel Mór vezérőrnagy hadteste Mórnál súlyos vereséget szenved Jelačić hadtestétől.

december 31. Az országgyűlés és az Országos Honvédelmi Bizottmány elhatározza székhelyének áttételét Debrecenbe. Egyúttal öttagú küldöttséget menesztenek Windischgrätz herceghez. A küldöttség (tagjai között Batthyány és Deák) feladata, hogy a „békés kiegyenlítés a nemzet becsületes, törvényes szabadsága és jólétének alapjain és biztosításával megkísértessék”.

1849.

január 2. Magyar haditanács Pesten.

január 3. Windischgrätz feltétlen megadást követel az országgyűlési küldöttségtől.

január 4. Bem felszabadítja Észak-Erdélyt. A kassai magyar vereség.

január 4.–február 10. Görgey téli hadjárata.

január 5. Windischgrätz beveszi Pest-Budát. Görgey váci nyilatkozata a fel-dunai hadtest nevében, amelyben bírálja az Országos Honvédelmi Bizottmányt, kifejezi ragaszkodását az áprilisi törvények alapján álló alkotmányos monarchiához és hajlandóságát az alkotmány és a hadsereg becsületét biztosító békekötésre.

január 8. Az országgyűlés első ülése Debrecenben. Pesten letartóztatják Batthyány Lajost.

január 13. A képviselőház elutasítja a feltétel nélküli fegyverletételt, a „biztosított békére” való hajlandósága mellett.

január 29. Henryk Dembiński altábornagy fővezéri kinevezése.

február 1. Orosz csapatok lépik át Erdély határát.

február 4. Bem vereséget szenved Puchner altábornagytól Vízaknánál.

február 9. Bem piski győzelme.

február 10. Görgey vezérőrnagy és Klapka ezredes hadtestei Kassánál felveszik a kapcsolatot. Befejeződik Görgey felvidéki hadjárata.

február 26. Bem kiszorítja Észak-Erdélyből a császári-királyi csapatokat.

február 26–27. A Kápolnai csata. A Kossuth és Görgey között kialakult személyes ellentét miatt Kossuth nem Görgeyt, hanem a lengyel Henryk Dembińskit nevezi ki fővezérré. Dembiński széttagolja a magyar főerőket, így a kápolnai csatában a magyar fősereg alig fele vehet részt, ami vereségükhöz vezet.

március 3. Dembiński leváltása a fővezérségről.

március 4. A Kápolnai csata után Windischgrätz túlzott optimizmusról tanúskodó hadijelentést küldött a császári udvarba: ”A lázadó csordákat szétvertem, néhány napon belül Debrecenben leszek.” E hadijelentés után az udvari körök elérkezettnek látták az időt az alkotmányosság és az abszolutizmus között folyó közdelem végleges lezárására. Az uralkodó feloszlatja az Olmützben ülésező birodalmi gyűlést, s új alkotmányt ad „népeinek”. Ez megszünteti az eddigi territoriális különbségeket, s mellékesen részekre osztja Magyarországot. Abszolút vétójogot adott az uralkodónak, a miniszterek neki felelnek és nem a parlamentnek. Az egyes tartományok szűk, míg a helytartóságok széles körű önkormányzati jogokhoz jutnak. Az olmützi oktrojált alkotmány nem lép hatályba.

március 5. Damjanich János és Vécsey Károly vezetésével magyar győzelem Szolnoknál.

március 11. Bem beveszi Nagyszebent.

március 12. Az országgyűlés felsőháza megtartja első ülését Debrecenben.

március 15. Bem a Vöröstoronyi-szoroson kiűzi a császári-királyi és orosz csapatok egy részét Erdélyből.

március 16–19.Vetter Antal sikertelen ellentámadási kísérlete: a honvédsereg főerői Cibakházánál átkelnek a Tiszán.

március 18. Vetter Antal altábornagy fővezéri kinevezése.

március 30. Kossuth, Vetter Antal betegsége miatt, ideiglenes fővezérré nevezi ki Görgeyt.

április 2. Hatvani győzelem. Gáspár András ezredes VII. hadteste Hatvannál megveri Franz Schlick altábornagy császári-királyi hadtestét.

április 4. Tápióbicskei győzelem. Klapka György és Damjanich János vezérőrnagyok I. és III. hadtestei Tápióbicskénél vereséget mérnek Jelačić két dandárára.

április 6. Isaszegi győzelem. A Görgey vezette I. , II. és III. hadtestek megverik a főváros előtti védvonalba visszavonuló Windischgrätz ferőit. A I. Ferenc József Windischgrätzet Bécsbe rendeli.

április 10. Váci győzelem. A Damjanich János vezérőrnagy III. hadteste megveri Christian Götz vezérőrnagy hadosztályát.

április 12. A császár leváltja Windischgrätzet és kinevezi fővezérré Welden táborszernagyot.

április 14. A magyar országgyűlés kimondja az ország függetlenségét és a Habsburg-Lotharingiai-uralkodóház trónfosztását.

április 19. Az országgyűlés elfogadja a Függetlenségi Nyilatkozatot. A nagysallói magyar győzelem. Klapka György I. és Damjanich János III. hadtestei szétverik Ludwig Wohlgemuth altábornagy frissen szervezett tartalék hadtestét.

április 22. A magyar főerők bevonulnak Komáromba.

április 24. A magyar csapatok bevonulnak Pestre.

április 26. A komáromi csatával véget ér a tavaszi hadjárat. Görgey főserege szétveri a Duna-jobbparti ostromzárat, majd döntetlen csatát vív a nyugat felé elvonuló császári és királyi főerőkkel.

május 1. Kossuth miniszterelnökké nevezi ki Szemere Bertalant. I. Ferenc József fegyveres segítséget kér I. Miklós cártól.

május 4–21.Buda ostroma.

május 9. I. Miklós cár bejelenti a Magyarország elleni orosz intervenciót.

május 30. I. Ferenc József főparancsnokká nevezi ki Julius Jakob von Haynau táborszernagyot.

május 21. Buda bevétele. I. Miklós cár és I. Ferenc József cár megállapodása Varsóban a magyarországi orosz intervencióról.

június 5. A magyar kormány Pestre helyezi át székhelyét.

június 15–19. Megkezdődik az orosz főerők bevonulása Magyarországra.

június 26. A magyar kormány elrendeli a főerők komáromi összpontosítását.

június 27.–július 1. Arad várőrsége kapitulál a magyar erők előtt.

június 28. Haynau elfoglalja Győrt.

június 29. A magyar kormány elrendeli a főerők szegedi összpontosítását.

július 1. Kossuth és Szemere leváltja Görgeyt, és fővezérré nevezi ki Mészáros Lázárt.

július 2. Görgey Komáromnál visszaveri Haynau seregét.

július 8. A kormány Szegedre helyezi át székhelyét.

július 11. Görgey sikertelen áttörési kísérlete Komáromnál.

július 14. Kossuth és Balcescu aláírják a magyar–román megbékélési tervezetet.

július 15–17. A váci csata. Görgey visszaveri Paszkevics főerőinek támadását.

július 20–21. Görgey tárgyalása az oroszokkal Rimaszombaton. Bem felszabadítja a Székelyföldet.

július 21. Az orosz csapatok beveszik Nagyszebent.

július 28. Az országgyűlés határozata a nemzetiségek jogairól és a zsidók emancipációjáról.

július 30. Kossuth a fősereg fővezérévé nevezi ki Dembińskit.

július 31. A segesvári ütközet, Bem altábornagy súlyos vereséget szenved.

augusztus 1. A kormány és az országgyűlés Aradra teszi át székhelyét.

augusztus 2. Haynau táborszernagy bevonul Szegedre. Nagysándor József vezérőrnagy I. hadteste Debrecennél vereséget szenved az orosz főerőktől.

augusztus 3. A Klapka vezette várőrség kitörése felszabadítja Komáromot az ostromzár alól.

augusztus 5. A szöregi csatában a Dembiński altábornagy vezette fősereg vereséget szenved Haynau hadától.

augusztus 6. A nagycsűri ütközetben Lüders és Hasford szétverik Bem altábornagy seregét.

augusztus 7. Kossuth a magyar hadsereg fővezérévé nevezi ki Bem Józsefet.

augusztus 9. A temesvári csata. A Bem által vezetett honvédsereg döntő vereséget szenved Haynau táborszernagy hadaitól. Az orosz fővezérlet visszautasítja a magyar tárgyalási ajánlatot.

augusztus 11. Kossuth és a kormány nagyobb részének lemondása. Görgeyre ruházzák a legfőbb katonai és polgári hatalmat.

augusztus 13. A világosi fegyverletétel. Görgey a honvédsereg főerőivel (mintegy 30 ezer ember, 144 löveg) feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt.

augusztus 17. Kossuth Orsovánál átlépi a határt.

augusztus 23–24. Az utolsó magyar erők is elhagyják az országot.

augusztus 26. Haynau közli Görgeyvel, hogy a cár közbenjárására kegyelmet kapott.

szeptember 1. Haynau táborszernagy kiáltványban utasítja a forradalmi cselekményekben részt vetteket, hogy három hónapon belül jelentkezzenek a kerületi parancsnokságok, vagy a haditörvényszékek előtt.

október 2–4. Komárom kapitulációja.

október 6. Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése.

október 10. Pesten kivégzik Csány László közlekedési minisztert és Jeszenák János báró kormánybiztost.

október 25. Aradon kivégzik Kazinczy Lajos honvédezredest.

november 1. Magyarországon is kihirdetik az olmützi alkotmányt.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva