Főoldal / Hitünk és életünk / Ünnepek / Állami ünnepek / Június 16. NAGY IMRE ÉS MÁRTÍRTÁRSAI ÚJRATEMETÉSÉNEK EMLÉKNAPJA

NAGY IMRE ÉS MÁRTÍRTÁRSAI

ÚJRATEMETÉSÉNEK

EMLÉKNAPJA

Az 1996. évi LVI. törvény rendelkezik Nagy Imre mártírhalált halt magyar miniszterelnök és mártírtársai emlékének törvénybe iktatásáról, amely jogszabályi kötelezettségnek eleget téve, az 59/2002. (IX. 20.) OGY határozat az 1956. évi forradalom és szabadságharc eseményeivel, valamint Nagy Imre miniszterelnök mártírhalálával összefüggő történelmi ünnepnapok méltó megünnepléséről kimondja, hogy az Országgyűlés június 16-áról és október 23-áról minden évben méltóképpen megemlékezik.

Az 1137/2010. (VII. 1.) a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítésének és lebonyolításának rendjéről szóló Kormányhatározat kimondja, hogy Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének emléknapja, június 16-a kiemelt fontosságú rendezvény.

 

Történelmi háttér

Az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét és vádlott társait 1958. június 16-án végezték ki. Nagy Imre második miniszterelnöksége idején, 1956. október 24-e és november 4-e között fellépett a szovjet csapatok távozásáért, deklarálta a többpártrendszer bevezetését, Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből és az ország semlegességét. November 4-én hajnalban a szovjet invázió megkezdését követően társaival a jugoszláv követségen kért menedékjogot, ahonnan november 23-án családjával együtt Romániába hurcolták. 1957. április 14-én érkezett vissza Budapestre, ahol társaival együtt letartóztatták és perbe fogták.

Az 56-os vértanúk holttestének kihantolása és azonosítása a demokratikus átmenet időszakában, 1989 márciusában kezdődött meg. 

A forradalom leverése után sokan gondolhatták, hogy Nagy Imre és mártírtársai hiába haltak meg a szabadságért, újratemetésük azonban igazolja, hogy az igazság kimondását halogatni lehet, de a végtelenségig akadályozni nem.

Az újratemetésen Nagy Imre, Gimes Miklós újságíró, Losonczy Géza egykori ’56-os államminiszter, Maléter Pál, a forradalom honvédelmi minisztere és Szilágyi József, Nagy Imre egykori titkárságvezetője koporsója mellett elhelyeztek egy hatodik koporsót is, amely szimbolikusan 1956 valamennyi kivégzett és elesett mártírjának állított emléket.

Az 1989. június 16-i Hősök terén rendezett esemény, amelyen több százezren vettek részt a rendszerváltás jelképes eseményévé vált, az új köztársaság megszületésének meghatározó pillanata volt.

 

Nagy Gáspár: Öröknyár

„Öröknyár: elmúltam 9 éves
a sír NIncs sehol
a sír a gyilkosok
a test se I T T NIncs sehol
a test se O T T
a csont a gyilkosok NIncs sehol
a csont
(p. s.)
egyszer majd el kell temetNI
és nekünk nem szabad feledNI
a gyilkosokat néven nevezNI!”

 

Nagy Gáspár: A Fiú naplójából…

és a csillagos estben ott susog immár harminc
évgyűrűjével a drága júdásfa: ezüstnyár rezeg
susog a homály követeinek útján s kitünteti őket…
…és ha jön a nyüszítve támadó gyávaság
a rémület hókuszpókusza? – akkor eljönnek ablakod
alá a szegényes alkuvások vénei-ifjai mint mindenre
elszánt hittérítők s beárad a dögszag: a teletömött
gyomor békessége meg az ígéretekkel megtelt szemek
tócsafénye és fénytelen homálya…
…csupán el kéne hinned… de nem hiszed hogy éppen
ők jöttek-szöktek el a maszkabálból hogy éppen ők
azok a független kutyák kik ideológiamentes csontokon
tökéletesítik a fölösleges morgást-harapást…
…nem tudom még hogyan viselem tartósan a szégyent
hogy együtt néztük ugyanazt az eget folyót hangyafészket
és másképp vert a szívem másért pirultam el
másért szorult ökölbe a kezem és másképp láttam
ugyanazt a fát ezüstlő éveinkkel sújtva súlyos emlékek
alatt recsegni-ropogni-hajladozni büszkén –
de ha több szégyen is társul velem akkor is csak így
mondhatom: míg a szem él
 látni kell fele-Barátaim!…

 

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva