A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA

SZÜLETÉSE

Kisboldogasszony

 

 

Latinul: Nativitas Beatae Mariae Virginis, A Boldogságos Szűz Mária születésének ünnepe, a szeplőtelen fogantatás (december 8.) ünnepe után 9 hónappal. A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda-fürdő mellett tisztelte Mária születésének helyét. Az 5. század elején Szent Anna tiszteletére templomot építettek, melynek felszentelési évfordulóján - szeptember 8-án - emlékeztek meg Mária születéséről. A 7. században a szírek, bizánciak és a rómaiak is e napon ülték a születésnapot, a koptok 7-én. IV. Ince pápa oktávát csatolt hozzá, mely 1955-ig élt. Magyarországi kultusza, patrocíniuma a reformáció és hódoltság miatt csak a barokk időkben bontakozott ki, de akkor (már a búcsújáró helyektől is támogatva) nagy gazdagságban.

„Minden nemzet ünnepelje ezt a napot, minden fajta, minden nyelv, minden életkor, minden méltóság; örvendezéssel üljük meg a világ örömének születése napját" - mondja egy ősi Himnusz.

Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújáró nap. A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdemé van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát. A népi megfigyelések szerint a fecskék Kisasszonykor indulnak útnak.

Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek főleg a Legenda Aurea és a Stellarium révén kódexirodalmunkba is belekerültek (Teleki-, Horváth-, Tihanyi-, Debreczeni-, Érdy-kódex).

A Teleki-kódex Anna-legendája elmondja, hogy: Szent Annának elkövetkezvén az órája, a hétnek néminemű keddin szüle. Egészségben szülé az igaz Dávidnak királyi plántáját, ez világnak előtte választott leányt, az édes Szűz Máriát. Miképpen az angyaltul megtanítottak valának, mert ő vala ez világnak jövendő megvilágosojtója és asszonya és tengörnek csillaga.

A Kisasszony-titulusok nagy része a Tridentinumot követő, de a jozefinizmust megelőző időszakra, a barokk Mária-kultusz virágkorára, leginkább a régi Felvidékre, a mai Szlovákiára esik. Mária születésének táblaképével találkozunk Berethalom (Biertan, 1515), és Eperjes (1497) szárnyasoltárain. A hódoltság után újjászületett nagy egyházmegyékben már szórványos.

Mária a hajnali, szép csillag, a Stella puerpera Solis. A nap miséjének egyik szövegrészlete: felix es Sacra Virgo Maria et omni laude dignissima: quia ex te ortus est sol iustitiae, Christus, Deus noster. Alleluia, azaz: boldog vagy szentséges Szűz Mária és legméltóbb minden dicséretre. Belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.

Mária Isten áldott földje, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse sarjadt. Ebből a szimbolikából nőtt az a századfordulón még élő Balaton vidéki és göcseji szokás, hogy a vetőmagot Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetőleg korahajnalban kiteszik a harmatra, hogy az Úristen szentelése fogja meg. Napkeltekor már be is viszik. Az a hiedelem, hogy az ilyen búza nem üszkösödik meg, és bőven terem. Ebbe a képzetkörbe tartozik, hogy Zagyvarékason a búzát kétasszonynap között is ki kell szellőztetni, hogy ne legyen dohos, ne essen bele a zsizsik.

 

„Ma, szeptember 8-án tartjuk a Boldogságos Szűz Mária születésének liturgikus ünnepét, aki az egész világ megváltásának hajnala és reménye. Ez a Mária-ünnep mélyen gyökerezik a hívők szívében és áhítatában (...), mert tudatában vannak annak, hogy az ő születésével vették kezdetüket Isten tervében azok az üdvözítő események, amelyek aztán oly szoros kapcsolatot teremtettek Mária és az ő Fia között.

Örvendezzünk tehát, ahogy megemlékezünk Megváltónk Anyjáról. Ahogy Damjáni Szent Péter mondotta: »Valóban, ha Salamon és vele együtt egész Izrael népe a templom felszentelését oly bőséges és fényűző áldozattal ünnepelte meg, milyen és mennyi örömöt hoz majd Szűz Mária születése a keresztényeknek? Mert az ő méhébe, mint a legszentebb templomba, szállt le Isten a saját személyében, hogy emberi alakot nyerjen, és látható formában lakozzék kegyesen az emberek között.«

A gyermek Máriának ajánljuk hát ma alázatos imádságunkat a világért és az Egyházért.” (Szent II. János Pál pápa)

 

Az olvasmányos imaóra himnusza az imaórák liturgiájában

Ó, Istenszülő Szűzanya,

a földiek fénysugara!

A szolga-ember ím szabad

s a Fény fia lett általad.

 

Királyi szűzlány, Mária,

Dávid házának magzata:

de méltóbb nemességet ad

minden ősödnél szent Fiad.

 

Ős gyökerünktől szabadíts,

új szőlőtővé nemesíts:

a benned újult földi nem

királyi papsággá legyen.

 

Oldozzák imádságaid

a vétkek súlyos láncait;

juttasson minden érdemed

nekünk az égben lakhelyet.

 

Szent Szűz, a Háromság nevét

dicsérjük mind, mert te az Ég

jóságának leggazdagabb

kegyelmi kincsesháza vagy. Ámen.

 

A reggeli dicséret himnusza az az imaórák liturgiájában

Világ Úrnője, Mária,

mennynek Királyné Asszonya,

tenger tündöklő csillaga,

csodálatos Szűz és Anya!

 

Jelenj meg, kedves kisleány,

rügyezz ki, gyenge rózsaág,

nemes virágot hajts nekünk,

 

Krisztust, ki ember s Istenünk.

Ma ünnepeljük, hogy közénk

születtél, és emlékezünk,

hogy mily dicső törzsről fakadsz,

 

s úgy jössz világra, mint a fény.

Teáltalad mi, földiek,

így lettünk egyben égiek;

nemes békédre békülünk,

bár nem fogjuk fel titkodat.

 

Magasztalják a századok

a háromságos Ég-Urát,

mily nagy névre méltatott:

Egyházunk boldog Anyja vagy! Ámen.

 

Olvasmány Szent András krétai püspök szónoklataiból

A törvény végső célja Krisztus (Róm 10, 4). Ő nem annyira megszüntetni akarja a törvényt, mint inkább a szellemét akarja tökéletesebben megadni. Benne van ugyanis a teljesség, és ezért mint törvényhozó, mindent tökéletesített és teljessé tett. A holt betűt lélekké változtatta át; mindent önmagában foglalt össze. A törvényt éltető kegyelemre váltotta, a törvényt ugyan alárendelte, de a kegyelmet vele alkalmasan összekapcsolta és összekötötte. Sem a kegyelem, sem a törvény sajátos természete nem keveredett és nem zavarodott össze, hanem teljesen isteni módon cserélte át Isten gyermekeinek könnyedségére és szabadságára mindazt, ami a törvényben nehézkes, szolgai, és rabságban tartó volt; amint az Apostol is mondja, hogy többé már ne álljunk a világ elemeinek a szolgálatában (vö. Gal 4, 3), és ne hordozzuk a törvény betűjének rabigáját.

Mindez Krisztus irántunk való jótéteménye; ez az ő szentségének megnyilvánulása. Ezért üresítette ki önmagát, ezért lett Istenember, ezért istenült meg magára öltött emberi természete. Ezért jött el oly fönségesen, dicső módon hozzánk az Isten, és ezért kellett, hogy ilyen örvendetes legyen már a kezdete is eljövetelének, amely az üdvösség nagy ajándékát hozta meg nekünk. Továbbá a mai ünnep is ezt jelzi, s ennek mintegy nyitánya az Istenszülő mai születésnapja, az eredménye és végső beteljesülése pedig az Ige elhatározott megtestesülése. Most még csak a Szent Szűz születik meg, őt táplálja az édesanyja, ő növekedik, hogy a századok halhatatlan Királyának, Istenének méltó Anyja legyen.

Ebből azután számunkra kétfajta haszon is származik: egyik, hogy fölemel minket az igazság fényéhez, másik, hogy a törvény betűinek szolgaságától és a hozzá való alkalmazkodástól felszabadít. Kérded, hogy miképp, milyen alapon állítom ezt. Nemde teljesen eltűnik a sötétség, ha felragyog a világosság? Így a kegyelem is meghozza a boldog szabadságot a holt betűk helyett. A sötétség és a fény találkozásának határnapja ez a mai ünnep. Oly alakokat állít elénk, akik jelképezik az eljövendő valóságot: a régi helyébe új rend következik.

Zengjen és örömtől ujjongjon ezért ma az egész teremtett világ, és járuljon hozzá valamivel az örvendezés napjának méltó megüléséhez! Forrjon ma egybe az ég és föld közös ünneplése, és együtt dicsőítse Istent minden, ami e világon és e világ fölött együvé tartozik! Ma alkotta meg ugyanis a mindenség Alkotója az ő teremtett Szentélyét, és ez az új teremtmény szolgál majd új és dicső módon szálláshelyül Alkotója számára.

 

Könyörögés

Kérünk, Istenünk, add meg nekünk, házad népének mennyei kegyelmed ajándékát, hogy akik számára a Boldogságos Szűz istenanyaságában felvirradt az üdvösség hajnala, azokat békével áldja meg az ő születésének ünnepe. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.