Főoldal / Hitünk és életünk / Ünnepek / Egyházi ünnepek / November 09. A LATERÁNI-BAZILIKA FELSZENTELÉSE

A LATERÁNI-BAZILIKA FELSZENTELÉSE

A Megváltó bazilikájának (Basilica SS. Salvatoris) szentelési ünnepe

 

 

A lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház, az Üdvözítő temploma, a pápa székesegyháza, Róma főtemploma, az ókori Róma és a kereszténység első nyilvános temploma, ezért a Város és a világ minden templomának anyja és feje. I. Nagy Konstantin császár építtette, I. Szilveszter pápa szentelte föl 324-ben az Üdvözítő tiszteletére. II. Sergius pápa Keresztelő Szent Jánost, II. Lucius pápa Szent János apostolt is védőszentjévé nyilvánította, így lett a nép nyelvén Szent János-bazilika. A Lateráni név egy ősi római család emlékét őrzi, mert a bazilika helyén állt a Lateranus család palotája. Amikor Kr. u. 307-ben Nagy Konstantin feleségül vette Hercules Maximianus császár  leányát, Faustát, nászajándékba kapta Fausta házát (domus Faustae), a már császári tulajdonban lévő egyik lateráni palotát is. 313-ban e palotában ült össze az első római zsinat a donatisták ellen, tehát valószínűleg már keresztény kápolna is volt benne. Mielőtt Konstantin császár az új székváros, Konstantinápoly építésébe kezdett, megépíttette a Lateránban az első keresztény bazilikát, melynek alapját a palota hosszú előcsarnoka, félkörben végződő törvényterme és a császári testőrség kaszárnyája képezte. Az ö hajós, 56 márványoszlopos, félkörű apszisában mozaikképpel ékesített templomot a nép (márvány- és mozaikpompája, arany, ezüst, drágaköves kincstára miatt) basilica aurea-nak, 'aranybazilikának' hívta. A népvándorláskor a gótok, majd a vandálok, 1413-ban László nápolyi király 1527-ben V. Károly császár zsoldosai rabolták ki. 896-ban és 1349-ben földrengés, 1308-ban és 1361-ben tűzvész pusztította. A Konstantin-féle bazilikából csak az alapforma, néhány faltöredék, márványoszlop, egy márványtrón és mozaikdíszek darabjai maradtak ránk. Az 1735-ben készült barokk főhomlokzaton Krisztus, Keresztelő Szent János, Szent János apostol, Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos, Nagy Szent Gergely, Aquinói Szent Tamás, Szent Bonaventura, Clairvaux-i Szent Bernát, Nagy Szent Vazul, Szent Atanáz, Aranyszájú Szent János, Nazianzi Szent Gergely és Szent Özséb hét méteres márványszobrai vannak. Az előcsarnokban Nagy Konstantin császár 315-ben készült márványszobra áll. A bronz főkapu egykor a Forum Romanumon a szenátus, a Curia Hostilia épületét díszítette. A szent kapu fölött négy márvány dombormű Keresztelő Szent János életének jeleneteivel. A főhajóban a 12 apostol márványszobra, fölöttük a 12 próféta olajfestménye. A falon domborműves Biblia pauperum, balra az ószövetségi előképek, velük szemben az újszövetségi beteljesülés képei. A főhajó mozaikpadlózatát 12. századi római márványfaragók készítették, 1425-ben teljesen megújították. A faragott, aranyozott famennyezet 1562-ben készült. A főhajó végében álló márvány főoltárt, melynél a II. vatikáni zsinatig csak a pápa misézhetett, IX. Pius pápa építtette. Magában rejti azt a faoltárt, amelyen a hagyomány szerint még I. Szent Szilveszter pápa misézett. Előtte V. Márton pápa márvány koporsója. A négy gránitoszlopon álló, négyszögletes, csúcsíves tornyokkal ékesített 14. századi márvány ház egyben Szent Péter és Pál koponya-ereklyetartója is. Az V. Orbán pápa által 1368-ban a lateráni Sancta Sanctorum-kápolnából áthozatott ereklyék 1804-ben aranyozott ezüst tartókba kerültek. A ház négy sarkán kis házikókban Szűz Mária, Keresztelő János, Péter és Pál és a négy evangélista szobra látható. A baldachint körülfutó olajfestményeken a Golgota-jelenet a négy evangélistával, a Jó Pásztor a négy nagy nyugati egyházatyával, a Szűzanya a két Szent Jánossal és a két vértanú diákonussal, a Mennyország Királynéja Alexandriai Szent Katalinnal és Remete Szent Antallal. A bazilika kereszthajója a 16/17. század fordulóján épült. Faragott famennyezete aranyozott, a falakat a manierista freskók díszítik. Itt van III. Ince és XIII. Leó pápák sírja. A kereszthajó szentségi kápolnájának négy oszlopát Kleopátra királynő legyőzött hajóinak bronzából öntötték Jupiter Capitolinus temploma számára, innen kerültek a lateráni palotába, s Nagy Konstantin ajándékozta őket a templomnak. A félköralakú apszis 13. század végi mozaikképe az ősi, 4. századi mozaikot utánozva, sőt annak egyes darabjait és 9. századi részleteket is felhasználva készült. Alatta áll IV. Miklós pápa márvány katedrája. A kép középpontjában a drágaköves kereszt (crux gemmata) áll. Fölötte, felhők és angyalok között az Atyaisten keze, a Fiúisten mellképe és lebegő galamb alakjában a Szentlélek. A kereszt tövében a négy paradicsomi folyó, melyből a hitigazságokra szomjazó embereket jelképező szarvasok, juhok és bárányok isznak. A kép alatt a Jordán folyóban vízi szörnyetegek, delfinek, hattyúk, játszadozó gyermekek, halászbárkák és halászok. A bazilika kerengője 1215-32-ben készült.

 

Olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájából

Olvasmány Szent Caesarius arles-i püspök beszédeiből

Krisztus kegyelméből ujjongó örömmel megünnepeljük, kedves testvéreim, e templom felszentelésének évfordulóját; de ne felejtsük, hogy nekünk magunknak kell Isten igazi és élő templomává lennünk. A keresztény nép méltán szentel ünnepet a templomnak, mint édesanyának is, mert jól tudja, hogy ebben nyerte el a lelki újjászületés nagy kegyelmét. Első születésünkkor ugyanis csak Isten haragjára voltunk méltók, és csupán lelki újjászületésünkkor lettünk méltók Isten gondoskodó szeretetére. Első születésünk ugyanis még halálra szánt bennünket, viszont az újjászületés már az életre hívott meg minket. 

A keresztség előtt, kedveseim, mindnyájan a sátán lakóhelye voltunk, de keresztségünk után Krisztus templomává lettünk az ő érdeméből, így, ha lelkünk üdvösségének ügyéről egy kicsit is figyelmesebben elgondolkodunk, akkor megértjük, hogy Isten igazi és élő temploma vagyunk. Isten nemcsak emberi kéz emelte templomokban lakik (ApCsel 17, 24) vagy kőből, fából épített házakban, hanem sokkal inkább az ember lelkében, amelyet saját képére formált és alkotott meg teremtő keze. Ezért mondta Szent Pál apostol: Isten temploma ugyanis szent, és ti vagytok az (1 Kor 3, 17). 

Amikor eljött közénk Krisztus, szívünkből kiűzte a sátánt, hogy templomot készítsen bennünk magának. Ezért az ő segítségével tegyünk meg mindent, hogy gonosz tetteink miatt e templomban őt megbántás ne érje. Mindaz ugyanis, aki gonoszat cselekszik, Krisztust bántja meg. Mert amint már az előbb is mondtuk: mielőtt Krisztus megváltott volna minket, a sátán lakóhelye voltunk; a megváltás pedig arra tett méltóvá, hogy Isten hajlékává legyünk, mert úgy tetszett Istennek, hogy lakást készítsen magának bennünk. 

Ha tehát örömmel akarjuk megünnepelni, testvérek, e templom felszentelésének évfordulóját, akkor gonosz tettekkel nem szabad lerombolnunk magunkban az Isten élő templomát. Most úgy akarok szólni, hogy mindenki könnyen megérthesse: ahányszor csak e templomba jövünk, mindig törekedjünk arra, hogy olyan legyen a lelkünk, amilyennek Isten templomát látni szeretnénk. 

Szeretnéd, hogy e bazilika tündöklő szép legyen? Akkor ne engedd, hogy bűnök szennyezzék be lelkedet. Ha azt szeretnéd, hogy e bazilika fényben ragyogjon, akkor ne feledd: Isten is azt akarja, hogy a te lelkedet se borítsa a bűn sötétje. Inkább arra törekedj – mint az Úr is mondja –, hogy jó cselekedeteid fénye tündököljön benned, és hogy megdicsőüljön általad Isten, aki a mennyben lakik. Amint te belépsz e templomba, úgy akar Isten is betérni lelked templomába. Ezt ő maga így ígérte meg: Közöttük lakom majd és közöttük járok (2 Kor 6, 16).

 

Könyörgés

Istenünk, te élő kövekből, választottaidból emelsz örök hajlékot fölséges nevednek. Add, hogy Egyházadat bőkezűen töltse el az ajándékozó Szentlélek, és hívő népedből egyre inkább felépüljön a mennyei Jeruzsálem. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva