ALEXANDRIAI SZENT KATALIN
szűz, vértanú
6. századi passiója szerint Katalin királyi családból származott. Amikor Maxentius (vagy Maximianus) császár Alexandriába érkezett, mindenkinek megparancsolta, hogy áldozzon a bálványoknak. A 18 éves Katalin ekkor a templomba sietett, hogy az áldozattól visszatartsa a keresztényeket. Elfogták, a császár elé vitték, akit a kereszt üdvözítő erejére figyelmeztetett. A császár erre összegyűjtötte filozófusait, hogy győzzék meg Katalint, de Szent Mihály főangyal olyan erőt adott neki, hogy Katalin térítette meg a bölcseket, akiket aztán a császár tűzhalálra ítélt. Ezután gazdagsággal és házassággal csábította Katalin t a börtönben Porphyrius hivatalnoka kíséretében, aki Katalin hatására 200 katonával együtt megtért. Erre a császár késes kerekekkel akarta szétszaggattatni, de a kerekek oly erővel törtek szét, hogy sok ott álló katonát megöltek. Amikor a császárnő lépett közbe Katalin megmentéséért és kereszténynek vallotta magát, őt is lefejezték, sőt Porphyriust is kivégezték a 200 katonával együtt. Végül Katalint fejvesztésre ítélték. Halála előtt imádkozott azokért, akik majd közbenjárását kérik és Isten válaszolt neki a felhőből, hogy kérése teljesül. Amikor lefejezték, testéből vér helyett tej folyt. Holttestét angyalok vitték a Sínai-hegyre, ahol a sírjából szivárgó tej és olaj minden betegséget meggyógyított. E passiónál későbbi forrás, a Conversio elbeszéli gyermekkorát, megtérését és Krisztussal való misztikus eljegyzését is. Ereklyéit az arab hódítók miatt a 7. század vitték át Alexandriából a Sínai-hegyre.
A tizennégy segítőszent egyike. 4074 sor terjedelmű, magyar nyelvű, verses legendája az Érsekújvári kódexben Sövényházi Márta másolatában, 1531-ből maradt ránk. Fordítás, közvetlen latin forrása és a fordító személye ismeretlen. A legenda 3 részletben keletkezett: legkorábbi (10. sz vége) a vértanúság elbeszélése, 13. sz-i Katalin megtérése, 14. sz-i csodálatos születése. Számos változatban élt Európa-szerte, sok köztük a nemzeti nyelvű, verses feldolgozás. A teljes ciklus olvasható Temesvári Pelbárt Pomeriumában.
Fejedelmi ruhában, koronával ábrázolják. Attribútumai: kezdetben a könyv és a pálmaág, a 14. századtól a kard és a kerék vagy kerékdarab, lába alatt egy koronás férfialak, Maxentius császár. Megtérésének kedves ábrázolásai a báti táblákon (Esztergom, Keresztény Múzeum 1420-as évek). Mivel a hit igazságát olyan hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne pecsétjébe is Katalint vésették. Később a kk. főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. Szoptatáskor, fejfájás és nyelvbajok ellen is oltalmul hívták. Sok helyen ezen a napon meggyfagallyat tesznek egy vízzel telt üvegbe. Meleg helyre rakják, a vizet többször felfrissítik. Karácsonyra szépen kizöldül. A népi köztudat szerint Katalin az újborral kezdődő kisfarsang utolsó napja. Régebben ezentúl már sem lakodalom, sem bál nem esett egészen nagyfarsangig. A Katalin-bál országszerte ismert. Jeles napi időjárási regula: ha Kata kopog, karácsony lotyog.
Könyörgés
Mindenható, örök Isten, te Alexandriai Szent Katalin szüzet, a győzhetetlen vértanút példaképül állítottad néped elé. Engedd, hogy az ő közbenjárására hitben és állhatatosságban megerősödjünk, és az Egyház egységéért fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.
