született: Montepulciano, Itália, 1542. október 4.
elhunyt: Róma, 1621. szeptember 17.
II. Marcell pápa unokaöccse, Róbert Ferenc Romulusz névre keresztelték. Szülővárosában a jezsuita kollégiumban tanult, 1560-ban belépett a rendbe, 1570-ben C. Jansenius szentelte pappá. 1576-ig Leuvenben hitszónok és teológiai tanár. Ő volt az első, aki a leuveni egyetem engedélyével a jezsuita kollégiumban nyilvánosan magyarázta Szent Tamás Summáját, ugyanakkor megcáfolta Bajus téziseit. XIII. Gergely pápa kívánságára 1576-88-ban Rómában a vitatkozó (kontroverz-) teológia tanára. A protestánsok (köztük Beza) megtiltották könyvei olvasását, és külön katedrákat szerveztek tanítása ellensúlyozására. A római kollégiumban mint lelkivezető ismerte Gonzaga Alajost, akinek boldoggá avatását ő is szorgalmazta. 1592-ben a római kollégium rektora, 1594-97-ben nápolyi tartományfőnök. VIII. Kelemen pápa újra Rómába hívta, ahol pápai teológus, és a Szent Officium konzultora lett. Ebben az időszakban írta két katekizmusát, közülük a kisebb 400 kiadást ért meg, 56 nyelvre és nyelvjárásra, köztük keletiekre is fordították, a missziókban elterjesztették. VIII. Kelemen 1599. március 3-án bíborossá kreálta. A kegyelemtani viták miatt (molinizmus) 1602-ben kinevezték Capua érsekévé. Gondos főpap volt, földet osztott, munkaalkalmakat teremtett a szegényeknek. VIII. Kelemen halála után 1605-ben ismét Rómában, a Szet Officium és más kongregációk tagja, a coelestinusok és a Collegium Germanicum protektora. 1607-ben hosszabb időn át a montepulcianói püspökség adminisztrátora. V. Pál pápa Velence elleni harcában, 1607-09-ben az I. Jakab angol kirallyal támadt vitában a Róma-ellenes hűségesküről, 1610-12-ben a gallikán egyház vitájában a pápa evilági dolgok fölötti hatalmáról írásaival vett részt. 1626. március 26-án azzal bízták meg, hogy az Index Kongregáció nevében tudassa Galileivel Kopernikusz tanának elítélését. 1592-ben a Vulgata új kiadására VIII. Kelemen alatt ő adta a biztatást, emlékeztetve arra, hogy már V. Sixtus pápa gondolt egy javított kiadásra. Ezt igyekeznek jóakaratú megtévesztésként beállítani. Alig ismert, hogy ő volt 1615-21-ben az Újszövetség görög szövegének revíziójára létesített bizottság elnöke. A munkát elvégezték, de V. Pál ismeretlen okokból nem járult hozzá a kiadáshoz. 1611-ben adta ki zsoltárkommentárját. Élete végén, 1615-21-ben írta aszketikus műveit. Bíborosként is nagy szegénységben és önmegtagadásban élt. Barátja volt Baronius és Szalézi Szent Ferenc. Boldoggá avatását 1627-ben megkezdték, ügyét gyakran újrakezdték. XI. Pius pápa 1923-ban boldoggá, 1930-ban szentté avatta, 1931-ben egyháztanítóvá nyilvánította. Sírja eredetileg Rómában, az al Gesù-, 1923-tól a S. Ignazio-templomban, Szent Alajos oltára mellett van.
Olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájából
Olvasmány Bellarmin Szent Róbertnek „A lélek felemelkedése Istenhez” című értekezéséből
Urunk, te jóságos vagy, szelíd és nagy irgalmú (Zsolt 85, 5), ki ne szolgálna neked egész szívvel, aki már egy kicsit is megízlelte a te atyai gondoskodásod édességét? Mit parancsolsz, Urunk, a te szolgáidnak? Magad mondod: Vegyétek magatokra igámat (Mt 11, 29). És milyen a te igád? Te mondod: Az én igám édes, és az én terhem könnyű (Mt 11, 30). Ki ne venné szívesen magára az olyan igát, amely nem nyom le, hanem inkább felemel, és olyan terhet, amely nem nehéz, hanem inkább felüdít? Méltán tetted tehát hozzá, hogy akkor majd megtaláljátok lelketek nyugalmát (Mt 11, 29). Mi ez a te igád, amely nem fáraszt ki, sőt megnyugvást hoz? Nemde az első és legnagyobb parancs: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből? (Mt 22, 37) Hiszen mi könnyebb, jobb és édesebb, mint szeretni a jóságot, szépséget és szeretetet? Te ugyanis egészen az vagy, én Uram, Istenem.
És azoknak, akik e megkívánt parancsokat megtartják, nemde aranynál értékesebb és lépesméznél édesebb jutalmat is ígérsz? Ilyen igazi jutalmat, bőséges jutalmat ígérsz Jakab apostolod szavaival: Az élet koronáját készítette el Isten azoknak, akik szeretik őt (vö. Jak 1, 12). Mi ez az élet koronája? Nemde valami nagyobb jó annál, mint amit mi kigondolhatunk vagy óhajthatunk; így mondja ugyanis Szent Pál Izajás alapján: Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik (1 Kor 2, 9).
Tehát valóban nagy ez a jutalom parancsaid megtartásáért. Természetesen nem a parancsot adó Isten számára, hanem a parancsot megtartó ember számára lesz hasznos ez az első és legfőbb parancs; de ugyanígy Isten többi parancsa is, ha megtartjuk, tökéletesíti az embert, felmagasztalja, okossá teszi, megvilágosítja, egyszóval becsületessé és boldoggá teszi. Ha tehát okos vagy, értsd meg, hogy Isten dicsőségére és a te örök üdvösségedre vagy teremtve! Ez a te végső célod, ez az életed értelme, ez a szíved kincse. Ha e célodat eléred, boldog leszel, ha elveszted, elbukott leszel.
Ezért tehát számodra csak azt tartsd igazán jónak, ami elvezet e végső célodhoz, és igazán rossznak tartsd, ami eltérít téged e célodtól. A jó- vagy balsors, gazdagság vagy szegénység, egészség vagy betegség, tisztelet vagy gyalázat, élet vagy halál a bölcs ember szemében nem olyan dolgok, amelyeket önmagukért kívánni vagy kerülni kellene. De ha ezek elvezetnek téged az Isten dicsőségére és a te örök boldogságodra, akkor mind jók és kívánatosak; ha azonban megakadályoznak téged benne, akkor ezek mind rosszak és elkerülendők.
Könyörgés
Istenünk, te Egyházad hitének védelmére csodálatos tudománnyal és erénnyel ékesítetted Bellarmin Szent Róbert püspököt. Közbenjárására add, hogy néped mindenkor sértetlenül megőrizze hitét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.