A BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA ISTENANYASÁGA

 

Január elseje az istenanyaság misztériumának ünnepe. Sokáig nem látszott szükségesnek, hogy külön ünnepet kapjon Mária istenanyasága, hiszen burkoltan minden Mária-ünnep magában foglalja, s a karácsonyi ünnepkörnek is tárgya.

Először 1751-ben május harmadik vasárnapján Portugáliában kezdték ünnepelni, ahonnan az ünnep átkerült Brazíliába is. A 19. században itáliai egyházmegyék különböző napokon emlékeztek meg Mária istenanyaságáról. A II. Vatikáni Zsinat után (1969) Mária istenanyaságának ünnepe január első napja lett; a bizánci és szír rítusban december 26., a kopt rítusban december16.

Az istenanyaság a Boldogságos Szűz Mária méltósága, amely azt jelzi, hogy a tőle született Jézus énje szerint az örök Fiú, vagyis isteni személy. Ezért Máriát Isten anyjának lehet nevezni akkor is, ha a Fiú tőle csak az emberi természetet vette magára.

A Theotokosz név már Órigenésznél megtalálható. Igazi jelentőségét a 3-4. század krisztológiai viták során nyerte. Tartalmilag utalt rá 325-ben a niceai zsinat és 381-ben az I. konstantinápolyi zsinat, amikor megvédte a Fiú istenségét és valódi emberré levését Máriától. Kifejezetten 430-ban az efezusi zsinat és 451-ben a kalkedoni zsinat szentesítette használatát.

Az istenanyaság hittétele a gnosztikusok fölfogásával szemben állítja, hogy Jézus valóságos, nem pedig csak látszólagos testet vett magára Máriától; Nesztoriosszal szemben állítja, hogy Jézusban az isteni és az emberi természet egy személyben, a Fiú személyében egyesült, azért ő egy valóság. Nesztoriosz csak a Khrisztotokosz, 'Krisztusszülő' nevet akarta elismerni, vagyis azt, hogy Jézus, aki Máriától született, csak emberi személy volt, legföljebb később, keresztelkedésekor töltötte el az Ige, s így lett belőle Krisztus, azaz Fölkent.

Az Istenanya címet maga a Szentírás ugyan nem alkalmazza Máriára, de benne van annak két teológiai előzménye: hogy Jézus Máriától született, s hogy ő valóban az Isten Fia volt, vagyis isteni személy. Azt is meg kell látni, hogy Máriában az anyaság nem egyszerűen biológiai folyamat volt, hanem valóságos személyes, anya-gyermek viszony. A cím és a szóhasználat így hozzájárul Krisztus titkának és Mária titkának mélyebb megértéséhez. Benne van annak elismerése, hogy Krisztusban az isteni és az emberi természet valóban egységet alkot, vagyis embersége földi életének első pillanatától kezdve egységben volt a Fiú személyével (hüposztatikus egység). Továbbá Mária azt adta gyermekének, amit az anya adhat, de aki tőle született, az személyisége, énje szerint Isten volt, s Mária ennek a személynek az anyja.

A teológia mindig úgy tekintette Mária istenanyaságát, mint a legnagyobb kegyelmi kiváltságot és egész megszentelésének a forrását, hiszen senki sem léphetett szorosabb kapcsolatba Krisztus emberségével, a kegyelem forrásával, mint ő, az anya. Anyasága azonban Isten teremtő tevékenységén nyugszik, és Jézus szűzi fogantatását is így kell értelmezni. Ezért az ő kiváltságának semmi köze a mitológiai hasonlatokhoz, ahol istenek kerülnek nemi kapcsolatba földi nőkkel.

 

Az olvasmányos imaóra himnusza, olvasmánya és könyörgése az imaórák liturgiájában 

Himnusz

Virágzik Jessze törzsöke,

gyümölcsöt érlel vesszeje:

mint édesanya szült fiat

és mindörökre szűz maradt.

 

Szegény jászolban jött közénk,

kitől támadt a földre fény,

Atyjával egeket teremt

s pólyázza anyja idelenn.

 

Kitől a tízparancsolat

törvényét vette a világ,

törvény alattvalójaként

mint ember lépett most közénk.

 

Fény és üdvösség születik,

halál hatalma megtörik.

Mind Máriához jöjjetek,

higgyétek: Istent szülte meg.

 

Jézus, magasztal énekünk,

ki Szűztől születtél nekünk:

Atyádat és Szentlelkedet

örökre dicsérjük veled. Ámen.

 

 

Olvasmány Szent Atanáz püspök leveleiből

Az Ige Ábrahám leszármazottait karolta fel, és amint az Apostol mondja: Minden tekintetben hasonlóvá kellett válnia testvéreihez (Zsid 2, 16), és a miénkhez hasonló testet felvennie. Azért választotta ki Máriát, hogy belőle vegye fel emberi testét, és azt mint sajátját ajánlja fel értünk. A szülést megemlíti a Szentírás, és azt mondja: Pólyába takarta (Lk 2, 7); és boldognak hirdeti a kebleket is, amelyek táplálták; s az anyaméhet megnyitó szüléssel mintegy megvalósult az áldozat. Gábor angyal pontosan és okosan adta hírül Máriának Isten üzenetét, amikor nem egyszerűen a benned születik kifejezést használta, hanem azt mondta belőled születik, és ezzel jelezte, hogy akit Mária a méhében hordott, az valóban belőle származik; nehogy úgy tűnjék, mintha az Ige csak látszólag vette volna fel az emberi testet.

Valóban úgy áll a dolog, hogy az Ige a mi természetünket vette fel, felajánlotta áldozatként, teljesen fel is emésztette, és végül a sajátjába öltöztetett minket. Az Apostol pedig ennek az okát is megadja: Ennek a romlandó testnek fel kell öltenie a romolhatatlanságot, ennek a halandónak a halhatatlanságot (1 Kor 15, 53).

Ezek pedig nem képzelet szüleményei, mint ahogy némelyek vélik, – ez távol legyen tőlünk! Az Üdvözítő valóban emberré lett, és így valósította meg a teljes ember üdvösségét. Valóban a mi üdvösségünk semmiképpen sem valami kitalált dolog, s nem egyedül a test üdvössége, hanem az egész emberé, a léleké és a testé; magában az Igében valósult meg az üdvösség.

A Szentírás szerint valóságos emberi természet volt, amely Máriától származott, és az Úr teste valóságos volt: valóságos – amint mondtam –, ugyanolyan testtel létezett, mint a miénk. Mária ugyanis nővérünk, tudniillik mindannyian Ádámtól származunk.

Az, amit János mond: Az Ige testté lett (Jn 1, 14), ugyanazt jelenti, amit Pál, hasonló kifejezésmóddal így ír: Krisztus magára vállalta helyettünk a törvényszegés átkát (vö. Gal 3, 13). Az Igével való közössége és kapcsolata azt a mérhetetlenül nagy ajándékot adta az emberi testnek, hogy a halandóból halhatatlanná, érzékiből szellemivé lett, és bár a földből származott, eljutott az égbe.

Viszont a Szentháromság, bár az Ige Máriából testet öltött, örökké Szentháromság, és nem lehetséges benne gyarapodás, sem csökkenés, hanem mindig teljes, és a Szentháromságban az egy Istenséget valljuk, és az Egyházban az Igét Atyjával egy Istennek hirdetjük.

 

Könyörgés

Istenünk, te Mária szűzi anyasága által örök üdvösséggel ajándékoztad meg a világot. Engedd, kérünk, hogy Isten Anyjának közbenjárását érezzük, mert tőle kaptuk Fiadat, az élet szerzőjét. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

 

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva