ÁRPÁDHÁZI BOLDOG JOLÁN

szerzetesnő

született: 1239

elhunyt: Gnieznó, 1298. június 11.  

 

 

IV. Béla király  és a bizánci származású Laszkarisz Mária leánya. Öt éves  korában szülei nővére, (Szent) Kinga lengyel királyné gondjaira bízták Krakkóban. 1256-ban férjhez ment Jámbor Boleszláv kaliszi és gnieznói herceghez. Példás engedelmességben élt férje oldalán, három leányt (Hedvig, Anna, Erzsébet) nevelt. Napjait kitöltötte az állandó imádság, vezeklés, segített a templomokban, kórházakban; nagynénje, Árpádházi Szent Erzsébet példája szerint gondozta a betegeket, árvákat, szegényeket. 1279-ben férje, Boleszláv halálos sebbel tért vissza egy csatából. A temetés után Jolán elosztotta vagyonát az egyház és rokonai között, s visszatért a krakkói udvarba, Kingához. Még abban az évben Kinga is megözvegyült, s a két nővér bevonult az ószandeci klarissza kolostorba. Kinga halála (1292) után Jolán átment a férje által alapított gnieznói klarissza kolostorba, melynek apátnője lett. Alázattal viselte szenvedéseit, Krisztus gyakran megjelent neki és kinyilatkoztatásokban részesítette, halála napját is előre megmondta. A gnieznói kolostor kápolnájában temették el. Tisztelete azonnal megindult, sírjánál sokan nyertek rendkívüli kegyelmeket. Boldoggá avatását 1631-ben indították el. XII. Leó pápa 1827-ben engedélyezte ünnepét a konventuális minoriták és a klarisszák számára, XIII. Leó pápa pedig Lengyelországra egész kiterjesztette.

 

Olvasmány Pázmány Péter bíboros szentbeszédeiből

Mivel az emberek igen szeretik a gazdagságot, azért a Szentlélek – hogy kívánságukat a lelki javak szeretetére, keresésére és őrzésére irányítsa és édesgesse – arra tanít, hogy nincs egyéb igaz gazdagság, amely az embert valóban gazdaggá teszi, csak a jóság és a jámborság. Világos szavakkal mondja Isten, hogy a világ gazdagsága hamis (vö. Mt 13, 22), bizonytalan, csalárd gazdagság (vö. 1 Tim 6, 17). A lelki javakról pedig azt mondja, hogy üdvösséges gazdagság és nagy kincs az Isten félelme. Minden aranynál, minden gazdagságnál hasonlíthatatlanul jobb és értékesebb a mennyei bölcsesség és jóság (vö. Péld 3, 14; 8, 11). Azért a Szentírás sokszor kincsnek, sőt végtelen kincsnek nevezi az igazak jóságát. És Szent Pál az igazakról bátran írja, hogy mindennel gazdagok (vö. Kol 2, 2), mert ami gazdagságot kigondolhat az értelem, mindazzal bővelkednek; mert akármilyen nagy külső szegénységben legyen az igaz ember, bővelkedik olyan kincsekkel, amelyek nem emberi vélekedésből, hanem Isten ítélete szerint igazán gazdaggá tesznek.

Ezt az igazi gazdagságot nevezi Krisztus elrejtett kincsnek és drága gyöngynek, amelyért az okos árus minden külső javait örömmel eladja (vö. Mt 13, 45). Ennek keresésére buzdít, amikor azt parancsolja, hogy gondolatunkat, kívánságunkat és szorgoskodásunkat ne fordítsuk az olyan gazdagság keresésére, melyet a gonosz emberek ellophatnak, a férgek és külső szerencsétlenségek elpusztíthatnak, hanem gyűjtsünk mennyei kincset és gazdagságot, amelyet kedvünk és akaratunk nélkül senki el nem vehet tőlünk, és amelyen megvásárolhatjuk a mennyországot (vö. Mt 6, 19). Szent Pál Krisztus szavát magyarázza és azt mondja, hogy akkor leszünk igazán gazdagok, ha az istenes élet cselekedeteivel bővelkedünk (vö. 1 Tim 6, 18), mert azzal oly kincset szerzünk, amellyel a jövendő jóra alapot rakunk, hogy a halandó élet után az igaz életre jussunk.

Ó, mily nagy kincsek az erkölcsi javak, amelyeken mennyországot vehetünk! Ó, mily drága gazdagság az, melyet úgy őriz Isten bennünk, hogy senki attól meg nem foszthat, ha magunk nem akarjuk. Ó, ti világszerető gazdagok, ha gazdagságot szerettek és kerestek: nincs nagyobb gazdagság, mint a jóság. Ezt keressétek! A fáradságot ne sajnáljátok, értékeiteket ne kíméljétek, hogy arra a gazdagságra jussatok, amelyen a mennyországot megvehetitek. Nem olyan gazdagság ez, amely kevélységre és egyéb feslettségre bátorítana; sem olyan, hogy sok más fogyatkozást vonjon maga után, mint az evilági gazdagság, mellyel rútság, betegség és bolondság lehet együtt, hanem ennek a lelki gazdagságnak, a tökéletes jóságnak olyan ereje van, hogy lelki szépséget, lelki egészséget, lelki bölcsességet, egyszóval minden lelki jót szerez az embernek.

 

Könyörgés

Mindenható, örök Isten, te Boldog Jolánt irgalmasan kiemelted a földi jólét pompájából, és elvezetted szent Fiad keresztjének alázatos hordozására: a kemény önmegtagadó életre. Érdemeiért és közbenjárására add, hogy lemondva a földiekről, őszinte szívvel keressük a mennyei javakat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva