SZENT IMRE 

herceg

A katonai tanintézeti hallgatók védőszentje

 

 

Szent Imre herceg 1007 körül született I. Szent István és Boldog Gizella gyermekeként. fia. Neve, a német Henrik névből alakult át, eredetileg valószínűleg születése idején a német császári trónon uralkodó nagybátyja (anyjának fivére), II. Henrik emlékére.Valószínűleg több testvére is volt, akik korán meghaltak, de csak egynek a neve ismert Ottóé, aki valószínűleg 1000 előtt született. Életéről kevés és szűkszavú adat maradt fönn. Nevelésére nagy gondot fordítottak, 1015-ben oktatását Szent Gellért püspök vette át, aki Velencéből Szentföld felé tartva került a királyi udvarba és a király mellett maradt.Gellért püspök hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait. Tizenöt éves korától apja mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott, a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, de írásos emlék nem maradt fönn. Egy biztos: feleségével szűzi életet éltek, ami azt is jelenti, hogy Imre herceg apja kifejezett kívánságára házasodott csak meg. Veszprémi hagyomány szerint titokban a város székesegyházának északi oldalán lévő Szent György-kápolna falai között tett tisztasági fogadalmat. István király őt jelölte ki utódjául, és úgy látszott, hogy elhatározása elé sem a főpapság, sem I. István közvetlen hívei nem gördítenek akadályt. A 12. század elején keletkezett legendája (Érdy-kódex) arra utal, hogy életszentségét sok, általánosan ismert csodajel bizonyította. Mint a szüzesség erényének hősét tisztelik, házassága egy bizánci(?) herceggnővel József-házasság volt. Az újabb magyar történetírás megpróbálta vitatni a szüzességéről szóló motívumot, s úgy beállítani, mintha erőszakkal a szerzetesi eszmény céljaira próbálták volna fölhasználni személyét. Ez a kísérlet adatok hiányában sikertelen maradt.

István felkészítette fiát az uralkodásra. Az "Institutio morum - Intelmek Imre herceghez" írásában adott személyes útmutatást az uralkodásra Imre hercegnek. Imre a húszas évek végén elkerülve szülei udvarából bizonyára elfoglalta a trónörökös hercegeket megillető dukátust (valószínűleg a bihari dukátust), és apja reá bízta a "királyi sereg" parancsnokságát is. Ismeretes, hogy Imre viselte az "oroszok hercege/vezére" címet is, ám ennek értelmezése vitatott. Jellemzően mégis a királyi testőrség parancsnokságát értik alatta. II. Henrik német-római császár halála után utóda, II. Konrád német-római császár hadjáratot indított Magyarország ellen 1030-ban. A győri csatában győztes magyar sereget valószínűleg Imre vezette. Bár a magyar sereg előtt megnyílt a lehetőség Bajorország felé terjeszkedni, István király nem folytatta a csatát, békét ajánlott a császárnak, 1031-ben a császár fia (később III. Henrik néven lett császár) Esztergomban aláírta a békeszerződést. Valószínűsíthető , hogy a békekötésben Imre is részt vett. A békekötéssel Magyarország része lett a Lajta és a Fisha folyó közötti terület a Morvamezővel együtt. Szent István a koronát át akarta adni Imrének, valószínűsíthető, hogy a később átalakított, koronázási palástként ismert miseruhát is erre az alkalomra készítette Gizella királyné. Imrét várva érkezett meg a hír, hogy Imre herceget vadászat közben egy vadkan halálra sebezte, 1031. szeptember 2-án belehalt sérüléseibe. Halálának pontos helye sem ismert, valószínűleg egy vadkan öklelte fel a bihari Igfon-erdőben (az országnagyok kedvelt vadászterületén). Itt épült fel a XI.-XII. század fordulóján a Szent Imre apátság épülete (szentté avatása után). Mivel a középkori szokás szerint a szentek halálának helyszínén monostort építettek, így ez is ezt erősíti meg. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halála után harminc nappal rendkívüli események történtek székesfehérvári sírjánál. Az Árpád-házból ő az első, akinek emléke körül szent-kultusz kezdett alakulni. Szent István halála után azonban, részben a pogány restaurációs törekvések miatt is, némileg elfeledték. VII. Gergely pápa  I. Istvánnal és Gellért püspökkel együtt szentté avatta. A középkori hazai megnevezés szerint Imre, István és László a Magyar Háromkirályok. Lengyországban a Lysa Gora-hegység tetején álló bencés Szent Kereszt apátság alapítási mondája középkori Szent Imre-legenda, mely a 15. században Dlugos János műveiben jelent meg. Eszerint Imre  nagybátyjánál, Vitéz Boleszláv lengyen királynál időzött. Vadászni mentek, és egy szarvast követve följutottak a Lysa Gorára. A szarvas itt eltűnt, Imre azonban fölismerte, hogy álmában már járt ezen a helyen. Megkérte Boleszlávot, hogy építsen itt kolostort, s odaadta neki a mellén hordozott kétágú keresztet, melyben Krisztus keresztfájának egy darabkája volt ezüstbe foglalva, melyet atyja a görög császártól kapott ajándékba. Így a király Imre kérésére alapította a hegyen a monostort.

Legkorábbi ábrázolása a hímzett arcmás a koronázási palást alján látható kör alakú keretben. Ez az egyetlen hiteles ábrázolás, mely még életében készülhetett róla: rövidre vágott haj, csupasz, kifejezéstelen arc, vállpántos udvari öltözék. Szárnyasoltáraink táblaképein látható Bélakorompán, Csíksomlyón, Csütörtökhelyen, Mateócon, Nagytótlakán, Szepeshelyen. Legtöbbször Szent István és Szent László társaságában. Faliképét őrzi Csécs temploma. Gótikus faszobrai vannak Kassán, Káposztafalván, Szepeshelyen. Barokk szobrát láthatjuk a zirci apátság egyik megmaradt gótikus oszlopán, valamint az aacheni magyar kápolnában.  A katolikus restauráció valósággal új életre keltette nemzeti szentjeink hajdani tiszteletét. A szerzetes gimnáziumok a barokk időkben s a 20. század elején hazafias érzésből szent Imrét állították az ifjúság elé példaképül. Barokk templomi képeinken úri magyar viseletben, csizmásan jelent meg. Ezért választották veszprémi, érsekújvári, aradi és szegedi csizmadiák céhpatrónusuknak. Attribútumai: liliom (a szüzesség, tisztaság, ártatlanság jelképe), melyet néha liliomos pálca helyettesít; korona, süveg, kard, lándzsa, jogar és országalma (a hercegi rangot jelzi); kard (a harcos szellem megjelenítője), mely helyett néha pallos vagy hegyes tőr szerepel; lándzsa (az igazság védelmezőjének fegyvere, mely lehet zászlós is); páncél, sarkantyú és pajzs (a lovagi szellem jelképe). Általában a liliom mellé egy hatalmi jelvény kerül, legritkábban országalma. Amikor lovagként ábrázolják a liliom lemarad, mikor más Árpád-házi szentekkel együtt szerepel, mindig ott van a kezében. A pajzsán általában van országcímer, kettős kereszt vagy Árpád-sáv. A veleméri Szentháromság-templom déli falán a „Királyok utazása és imádása” freskón Imre a napkeleti uralkodók egyikeként hódolata jeléül kelyhet ajánl fel. A bécsi Szent István-dómban István bárddal, László zászlóval, Imre a vértanúk pálmaágával áll.

 

Himnusz, könyörgés és olvasmány az imaórák liturgiájából

Az olvasmányos imaóra himnusza

Örülj, anyánk, Pannónia,

áldott fiad dicséretén,

ujjong az angyalok kara

örömmel dús erényein.

 

Benned királyi sarjadék,

Szent Imre herceg születik,

s a földet, melyet szánt a nép,

üdvös magokkal bevetik.

 

Már mint növekvő kisgyerek

tanulta félni az Urat:

minden mulandót megvetett,

ösvényt neki az ég mutat.

 

Megóvta szűzen életét,

kerülte mind a vétkeket,

s legyőzte fiatal szívét

sosem élt házaséletet.

 

Dicsőség, áldás, hódolat

néked, Hármas-egy Istenünk,

Imre imája által add

a menny örömeit nekünk. Ámen.

 

A reggeli dicséret himnusza

Óh, mily csodálatos,

ha szent biztosságban

megy át, aki fiatal

a fiatalságon!

 

Bazilika szent kövén

a szent fiú térden

Isten előtt könyörög

könnyekkel szemében.

 

Mit áldozzon föl neki?

tűnődik szívében:

hol a kincs? … És hirtelen

hang zendül az égben:

„Legdrágább a tisztaság:

ezt ajánljad nékem!”

 

És az ifjú megveti

unokák reményét:

vágya buzgón őrzeni

szüzessége fényét.

 

Fölgyújtja a mennyei

szerelem fáklyája.

Világi fényt nem keres:

nagyobb néz reája.

 

Mit neki a diadém

ingó glóriája?

Mit a földi feleség

ölelés-igája?

Herceg ő, de szívében

Isten katonája.

 

Nem kell néki hiúság:

csügg az igazságon.

Példa, hogy a hiúság

hogy csal e világon.

 

S az égi Király Fia

a mienknek sarját,

így mutatva iránta

különös vonzalmát,

hogy a föld ármányai

szűz lelkét ne csalják,

elvitte, még mielőtt

szennyeink zavarnák,

örök honnal cserélve

múló birodalmát.

 

S nehogy egy csöpp folttal is

jegyezze a vétek,

hamar szegett fiatal

életének véget. Ámen.

 

Könyörgés

Istenünk, Te Szent Imrében népünknek és Egyházadnak hathatós segítőt és példaképet adtál. Add, hogy mindenkor hűségesen figyeljünk intéseidre és azokra, akiket fölénk rendeltél mint tanítókat. Közbenjárására szüntelenül növekedjünk előtted az erényekben és a bölcsességben, a mi Urunk, Jézus Krisztus, a Te Fiad által, aki Veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen!

 

Szent Imre herceg legendájából

Szent Imre, megelégedve kevés alvással, éjszakánként, amikor már mindenki aludni tért, s előtte, mint a király fiához illik, két gyertyatartó világított, Istennek zsoltárokat énekelve virrasztott, és minden egyes zsoltár végén szívének töredelmével bűnbocsánatért könyörgött. Atyja óvatosan, a fal nyílásán keresztül gyakran megfigyelte ezt, de övéi közül senkinek sem akarta elárulni.

Mindezekben meg kell gondolnunk, mily kegyesen, mily irgalommal gondoskodott Isten a mi gyarlóságunkról, mert nemcsak szóban kapjuk meg az igazság mintáját, hanem szentjeinek élete is feltárul előttünk, mint követendő, egyenes út. Tehát senkinek ne essék nehezére a szegénység, mert az Úr kiválasztja a szegényeket, amint mondja is: Boldogok a szegények, mert övék a mennyek országa (vö. Mt 5, 3). De senki ne bizonygassa, hogy a gazdagok kirekesztendők az Isten országából, tudniillik azok, akik megkívánás nélkül birtokolják a gazdagságot. Az Egyház az írásokban úgy jelenik meg ragyogva előttünk dicsőségben és ékességben, mint a haditábor félelmetes erejű rendje; a jó cselekedeteknek sokaságától tündöklik, és sokféle hívő nép veszi körül, hiszen a barbár népektől sem maradt távol az isteni látogatás: az igét, amelyet ezer és ezer nemzedéknek adott az Úr (vö. Zsolt 104, 8), immár az egész világ befogadta. A hithez pedig csaknem a mi időnkben tért meg Pannónia, amely mostanáig a pogányság oktalan szokásaival volt megfertőzve, de a keresztény királynak, azaz Istvánnak buzdítására és érdemei által a hit erejében és az istentisztelet gyarapodásában nagyon is sokat fejlődött.

Történt pedig egy éjszakán, hogy Imre egyetlen egy szolgája kíséretében titkon elment imádkozni az ősi templomba, amely Veszprém városában, Györgynek, Krisztus dicső vértanújának tiszteletére épült. Itt az oltár előtt imádságba merülve azon elmélkedett szívében, mi lenne az a mindennél kedvesebb áldozat, amelyet ő Istennek felajánlhatna. Hirtelen nagy fényességű ragyogás áradt szét a templom egész belsején, és isteni szózat hangzott fel a magasban: „Kiváló dolog a szüzesség, kívánom tehát tőled szívednek és testednek szüzességét! Ezt ajánld fel nekem, és ebben tarts ki mindvégig!” Ő azonban nem hagyatkozott saját erejére, hanem mint orvossághoz, a kegyelemhez menekült, és így szólt: „Uram, Istenem, te a világ gondviselője és az emberi gyengeség erősítője vagy, te megtöröd a fejedelmek büszkeségét, és rettenetes vagy a föld királyai előtt (vö. Zsolt 75, 13): teljesítsd bennem szándékodat, és az ártalmas indulatokat irgalmad hatalmával oltsd ki bennem!”

Így Szent Imre abban az órában megerősítve Isten vigasztaló igéjével, ezt a titkot megtartotta szívében, és a szolgának, aki egyedül volt tanúja ennek az Istennel való társalgásnak, és a többinek is, megtiltotta, hogy haláláig e titkot valakinek is elárulják.

Ez, és még több jele az erényeknek mintegy szíve kamrájába zárva volt Szent Imrénél mindaddig, amíg csak el nem törött a korsó, és a kenetnek illata szét nem áradt.

 

Népének Szent Imre hercegről

Szent Imre herceg Magyarország éke,

Szűz tiszta élet legszebb példaképe;

Harcoló ifjak pajzsa, menedéke,

Könyörögj értünk.

 

Gyöngy volt a lelked tiszta mind a sírig,

Mint liliomszál, amely csak most nyílik;

Oly csillag voltál, ami égre illik.

Könyörögj értünk.

 

Jó magyar népünk alighogy megtértél,

Már oly szép gyöngyöt termett Árpád vére.

Hogy még az ég is óhajtozott érte.

Könyörögj értünk.

 

Emberi testben angyalmódra éltél,

Térdelve talált a hajnal és éjfél,

Az igaz útról soha le nem tértél.

Könyörögj értünk.

 

Mint rózsa szálát, mit koszorúba kötnek,

A halál téged oly hamar tört meg,

Hogy ne légy éke sokáig e földnek!

Könyörögj értünk.

 

Szent Imre herceg magyar ifjak pajzsa,

A veszélyt tőlünk kardod távol tartsa;

Ne engedj jutnunk kísértésbe, bajba.

Könyörögj értünk.