SZENT MÁRTON

püspök

A felderítő katonák védőszentje

született: Savaria, Pannónia, 316/317-ben.

elhunyt: Candes, Gallia, 397. november 8.

 

 

Ő lett az első szentként tisztelt hitvalló. Születésekor pogány atyja katonatiszt Pannoniában. Néhány év múlva a család Ticiniumba (2002: Pavia) költözött. 328 vagy 329-ben szülei akarata ellenére katekumen lett. 331-32-ben besorozták katonának, s mint lovas testőrtisztet Galliába vezényelték. 334-ben Amiens kapujánál egy koldus személyében megjelent előtte Krisztus, s Márton neki ajándékozta a köpenye felét. Hamarosan megkeresztelkedett, leszerelt és Poitiers püspökéhez, Szent Hilariushoz csatlakozott, aki exorcistává (ördögűzés) szentelte Hazatérve megtérítette anyját. Milánó, majd Genova mellett a Gallinaria szigeten remeteéletet kezdett. 359-ben áttelepedett Poitiers mellé, hogy Hilarius támasza lehessen. Cellája körül alakult a ligugéi, később Tours melletti cellája körül a marmoutier-i kolostor. 371-ben Tours püspökévé választották. Legendája szerint Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy a püspökké választás elől kitérjen, a ludak azonban zajongásukkal elárulták, így kénytelen volt azt elvállalni (Szent Márton lúdja). Emiatt az erőltetett párhuzam miatt lett a keresztény hadseregekben a felderítők védőszentje. (Az ünnep eredete az ókori Rómába nyúlik vissza. A legenda szerint Róma védői elaludtak, és az ellenség, a gallok támadásától csak az mentette meg a várost, hogy a ludak hangos gágogására felébredtek. Innen az Avis Martis, azaz Mars lúdjai elnevezés. (Mars a római mitológiában hadisten.) Ez az Avis Martis formula változott át aztán a keresztény hitvilágban Avis Martinus, azaz Márton lúdja alakká.) Mint püspök szerzetesi egyszerűségben élt. Harcolt Priscillianus eretneksége ellen, 384-ben tanítását elítélte, de a kivégzése ellen 385-ben tiltakozott. Sok csodát tett. Candes-ban hunyt el Galliában, 397. november 8-án. Sírja Tours-ban zarándokhely lett. Ünnepe a 6. század óta novemebr 11. temetésének napja. Márton Franciaország egyik védőszentje, egyúttal a Nyugat egyik legtiszteltebb patrónusa. Védőszentjüknek tekintik a katonák, lovasok, csendőrök, koldusok, libanevelők, borkereskedők, bőröndösök, bőrgyártók, kádárok, kefekötők, kesztyűsök, molnárok, papi szabók, szállodások, tímárok, ügynökök; oltalmát kérik gyermekbajok, orbánc, gennyes betegségek idején.

 

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva