Főoldal / Hitünk és életünk / Ünnepek / Egyházi ünnepek / Május 11. BOLDOG SALKAHÁZI SÁRA

BOLDOG SALKAHÁZI SÁRA

szociális testvér, szűz és vértanú

 

 

1899. május 11-én született Kassán. Iskoláit a tanítónői diploma megszerzéséig Kassán végezte. A már tizenéves korában színdarabokat író Sárát esténként szobájába be-benyitogató családtagjai gyakran találták pamlaga előtt térdepelve, fejét kezébe temetve, gondolataiba és imáiba merülve.Egy esztendeig működik tanítónőként, majd a csehek által követelt hűségeskü megtagadása miatt elhagyja a pályát. Megtanulja a könyvkötészetet, dolgozik húga kalapüzletében, 1919-től kezdve írogat különböző felvidéki magyar lapokba. Még ez évben újságírói igazolványt is szerez. Szülővárosa közéletében élénken részt vesz, tárcáiban, novelláiban frissen reagál az eseményekre. 1926-ban jelenik meg első novelláskötete Fekete furulya címmel. Közben éli a művészek, újságírók könnyed, mozgékony életét. 1922-23-ban néhány hónapig eljegyzett menyasszony. 1927-ben ismerkedik meg a Kassán letelepedő szociális testvérekkel, majd 1928-ban elvégzi az általuk szervezett szociális és népjóléti tanfolyamot, és lélekben egyre közelebb kerül a Társaság szelleméhez. Még ez évben meglátogatja a budapesti anyaházát, ahol kissé furcsállják ugyan túl modern stílusát. 1929-ben fogadják el jelentkezését a Szociális Testvérek Társaságába, ahol a noviciátust a szegvári házban tölti. A fogadalomtétel előtti hónapokban már Kassán volt, ahol a karitász szervezésének munkája várta. Első fogadalmát 1930 pünkösdjén teszi le Szegváron.1932 őszén áthelyezik Komáromba, ahol irányítja a karitász munkát, emellett gyermekkonyhát felügyeli, heti huszonhat órában hitoktat, szerkeszti a Katholikus Nő című folyóiratot, kegytárgyüzletet vezet, felügyel a szegények menházában és családokat látogat. 1934-től megbízzák a szlovenszkói magyar nők szervezésével. Eszterházy Lujzával létrehozzák a Katholikus Nőszövetséget, 1937-ig ő a mozgalom országos vezetője. Állandó levelezésben áll nyolcvan egyesületi vezetővel, kurzusokat szervez, beutazza a Felvidék és Kárpátalja városait, előadásokat tart a katolikus lányoknak és asszonyoknak. 1934-ben igen kimerült állapotban visszahelyezik Kassára, túlfáradása miatt ez évben nem tehet fogadalmat. Ekkor támad benne először komoly vágy a missziós tevékenység iránt. Teljes hűségben és alázatban végzi tovább munkáját, rendületlenül helytáll a leányifjúság szervezésében, előadó körútjainak témája a keresztény házasságra való felkészítés. 1937 augusztusában végleg elhagyja Kassát, és Budapestre költözik. Az anyaházban mindig olyan beosztást kap, amilyen munkára épp nincs ember. 1938-ban a Katholikus Háziasszonyok Országos Szövetségében dolgozik, majd a háztartási alkalmazottakkal foglalkozik az ún. Zita-körökben. 1938-39-ig Sára a szepesi, kassai, 1939-41-ig a técsői majd a rahói járás szociális előadója. 1939-ben a Katholikus Női Szociális Képzőben is tanít. 1940 pünkösdjén leteheti örökfogadalmát. Nevét 1942-ben - amikor a németbarátság következtében sokan visszaveszik eredeti német nevüket -, Salkaházira magyarosíttatja. 1941 februárjától a Katholikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének országos vezetője és a mozgalom lapjának szerkesztője. Három évig dolgozik itt, ez idő alatt öt új otthont alapít közel háromszáz férőhellyel. Elkezdi az első magyar Munkásnő Főiskola építését. Állandóan tanulmányi és lelkinapokat tart, gyűléseket szervez.  Amikor 1943-ban Árpád-házi Boldog Margitot a szentek sorába iktatják, az 1944-es ünnepségsorozat keretében március 19-én Budapesten a Magyar Művelődés Házában előadták Salkaházi Sára Fény és illat című, Szent Margitról szóló misztérium játékát.

1944. december 27-én a nyilasok körülzártak a Bokréta utcai munkásnőotthont, amely az ő vezetése alatt állt, és zsidók után kutattak, s négy gyanús személyt, valamint Bernovits Vilma hitoktatónőt őrizetbe vették. Salkaházi Sára éppen akkor érkezett meg, s bár kikerülhette volna a letartóztatást, de nem ezt tette, így mint az otthon felelős vezetőjét, őt is elhurcolták, s egy szemtanú szerint még aznap este mind a hatukat mezítelenre vetkőztetve a jeges Dunába lőtték. A kivégzés előtti percben gyilkosai felé fordulva letérdepelt, és égre emelt tekintettel nagy keresztet vetett magára.

Boldoggáavatási eljárásának megkezdését a Szentszék 1997. januárjában engedélyezte, a bíborosi testület 2005. június 21-én zárta le az ügyet és engedélyezte a boldoggá avatást. Ezt követően került sor arra, hogy a Szentatya 2006. április 28-án aláírta és kihirdette a decretumot. A boldoggáavatás ünnepélyes kihirdetése 2006. szeptember 17-én a budapesti Szent István téren a Bazilika előtt volt.

 

Olvasmány Salkaházi Sára szűz és vértanú naplójából (1943. szeptember)

„Tele van a szívem-lelkem lobogó lelkesedéssel! Az indítást, hogy életemet, illetve halálomat ajánljam fel a testvérekért, követhetem. Előterjesztettem az elöljárómnak, lelkiatyámnak, s engedélyt kaptam! A boldogságom első mámorában eltűnt az a természetes borzongás, ami szorongott bennem. De arra rákényszerülök, hogy újra előjön. Nem baj. A fölajánlási imát már összeállítottam. Most még meg kell várnom Margit testvért. S akkor felajánlhatom magam. Hála Neked teljes Szentháromság!”

„Ó fölséges Szentháromság! Legkegyelmesebb Atyám, ki engem végtelen szeretetedből megteremtettél s jóságos irgalmadból gyermekeddé fogadtál, ó, édes Jézus Krisztusom! Aki szent véreddel engem megváltottál s végtelen jóságodból jegyesednek választottál, ó, drága Szentlélek! Aki kegyelmek bőségét zuhogtatod rám, s aki nekem, méltatlannak a hivatás kegyelmét és a Társaságot ajándékoztad, ó, legteljesebb Szentháromság, én ma a Társaság és a testvérek iránti hálából és szeretetből felajánlom magam, mint a Társaság áldozatát! Azon esetre, ha egyházüldözés, a Társaság és a testvérek üldöztetése következne be és legbölcsebb végzésed szerint gondviselésed tervében nem lenne benne halálom:

Fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek – különösen az öregek, betegek és gyengék – életéért, és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg az ő életüket és kíméld meg őket a megkínoztatástól, fenyegetésektől, főként pedig a hűtlenségtől Irántad, az Egyház, a hivatás és a Társaság iránt.

Amennyiben isteni végzésed terveiben az én halálom benne foglaltatik, ebben az esetben is fogadd el életemet-halálomat, mint értük való áldozatot.

Ezt a felajánlást teszem Lelkiatyám és Elöljáróim engedélyével, édes Szűzanyám keze által, Szent József, Szent Benedek Atyánk, Avilai Nagy Szent Teréz, Szent Sára és Szent Őrzőangyalom segítségét kérve, nem a magam erejében, hanem a teljes Szentháromság kegyelmében bízva. Ámen.

Ó, édes Jézusom, teljes megnyugvással és készséggel fogadom már most a halál azon nemét, amely Neked tetszik, az összes vele járó gyötrelmekkel, fájdalmakkal és szenvedéssel együtt. Ámen.”

 

Könyörgés

Mindenható, örök Isten, te Boldog Sára szűz és vértanú neked szentelt életét mártíromsággal koronáztad meg. Kérünk, engedd, hogy hirdethessük a szegényeknek az üdvösséget, a raboknak a szabadulást, a szomorkodóknak az örömet. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva