Főoldal / Hitünk és életünk / Ünnepek / Egyházi ünnepek / Augusztus 22. BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA KIRÁLYNŐ

BOLDOGSÁGOS SZŰZ MÁRIA

KIRÁLYNŐ

Az ünnepet 1954-ben rendelte el XII. Piusz pápa.

"Illő volt, hogy Fia érdemei folytán előbb itt a földön dicsőség övezze a Szűzanyát, utána pedig megkapja dicsőséges helyét a mennyben is. Illő volt, hogy itt a földön dicső legyen, hogy azután bejusson a mennyei teljes boldogságba. Illő volt, hogy miként itt a földön az erények legmagasabb fokára felemelte Őt a Szentlélek, ugyanúgy a legnagyobb mennyei dicsőségbe is bevigye." (Szent Amadeus püspök szentbeszédéből)

Szűz Máriát ősidők óta királynőként tiszteli az Egyház. A Loretoi Litániában található fohászok közül több is királynénak nevezi Máriát. Amikor 431-ben az Efezusi Egyetemes Zsinat kimondta, hogy Szűz Mária valóságos istenszülő, vagyis nem csupán Krisztus anyja, hanem Isten anyja, akkor az imádkozó Egyház is kibontotta ennek a titoknak a gazdagságát. Máig imádkozzuk az ősi fohászt: „Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője…”. A pápák is gyakran királynőnek nevezték Máriát. Mondjuk őt Apostolok Királynéjának, Vértanúk Királynéjának, Hitvallók Királynéjának, Angyalok Királynéjának, Pátriárkák, Próféták Királynéjának, Béke Királynéjának, sőt a Világmindenség Királynéjának is, és mondjuk Mennyek Királyné Asszonyának is az Egyház ősi imádságában, a zsolozsmában, ahol ma is énekeljük a Regina Coeli kezdetű antifónát. A liturgikus naptárban a Mennyek Királynéja ünnepet szinte magába olvasztotta Mária Királynő ünnepe, melyet XII. Piusz pápa május 31-ére helyezett. Királynői méltóságának teológiáját már Szíriai Szent Efrém és Szent Ambrus gondosan kidolgozták. XII. Piusz pápa 1954. október 11-én adta ki Ad Coeli Reginam kezdetű enciklikáját, mely a legfontosabb tanítóhivatali megnyilatkozás Szűz Máriáról, a Mennyek Királynéjáról. Méltó volt külön is hangsúlyozni ezt a tanítást, hiszen a Mária mennybevételének ősi igazságát kihirdető apostoli rendelkezés kifejezetten kimondja, hogy a Szűzanya „testével és lelkével a mennyei legfőbb dicsőségbe fölvétetett, ahol Fiának, az idők halhatatlan Királyának jobbján Királynőként tündököl”. A II. Vatikáni Zsinat szintén egyértelműen a Mindenség Királynéjának nevezi Szűz Máriát, éppen mennybevétele összefüggésében: „Felmagasztalta, a Mindenség Királynéjává tette őt az Úr, hogy tökéletesebben hasonuljon Fiához, az uralkodók Urához (vö. Jel 19,16), a bűn és a halál legyőzőjéhez”. Méltán mondhatjuk tehát, talán világosabban és határozottabban is, mint bármikor, hogy a Boldogságos Szűz Mária a világ győzelmes Királynéja. Az Egek Királynéja kifejezés egészen univerzális magasságokba emel minket. Bizalmat ad Mária anyai közbenjárásában. Bizalmat ad emberi történelmünk nehézségei, hitünk megpróbáltatásai között is.

 

Olvasmány Szent Amadeus lausanne-i püspök szentbeszédeiből

Nézd csak, milyen fölségesen ragyogott Mária csodálatos neve már mennybevétele előtt itt a földön, és mindenütt ismeretes volt már dicsőségének híre, mielőtt e kiváló teremtményét a mennybe vette volna Isten. Illő volt, hogy Fia érdemei folytán előbb itt a földön dicsőség övezze Szűz Máriát, utána pedig megkapja dicsőséges helyét a mennyben is. Illő volt, hogy itt a földön dicső legyen, hogy azután bejusson a mennyei teljes boldogságba. Illő volt, hogy miként itt a földön az erények legmagasabb fokára felemelte őt a Szentlélek, ugyanúgy a legnagyobb mennyei dicsőségbe is bevigye.

Tehát már halandó földi életében elkezdte élvezni a jövendő mennyei boldogságot, azaz már itt a földön elérte az Istennel való legfölségesebb kapcsolatot, és egyben kimondhatatlan szeretetével segítette embertársait. Ezért volt része az angyal hódoló köszöntésében és az emberek tiszteletteljes szolgálatában. Mellette állott Gábor főangyal angyalok kíséretében. A többi apostollal együtt gondoskodott róla János apostol, aki maga is szűzi életet élt. Szeretettel fogadta magához a kereszten rábízott Szűzanyát. Az angyalok mint Királynőjüket, az apostolok pedig mint Úrnőjüket szerették, és mindnyájan gyöngéd tisztelettel hódoltak előtte.

Mária az erények legmagasabb fokán tündöklik, tenger sok isteni karizmával, megmérhetetlen kegyelemmel teljes, és így minden embernél kiválóbb lett, de bőkezű ajándékozással árasztja is mindezt a rá szomjazó hívő népre. Testi gyógyulást és lelki orvoslást nyújtott, hiszen életre tudta kelteni az embert a testi és lelki halálból. Ugyan van-e valaki, aki bánatosan és szomorúan, vagy az isteni misztériumokat meg nem ismerve távozott volna valaha tőle? Ugyan van-e valaki, aki, ha bármit is kért Urunk Anyjától, Máriától, ne boldogan és örvendezve ért volna haza?

Ilyen nagy isteni ajándékkal teljes ez a jegyes, ez az Egyszülött Jegyesnek édes és minden szeretetre méltó Anyja. Olyan, mint a bölcsesség kertjének forrása, mint az élő és éltető vizek kútja. E vizek áradata a Libanonról, az Istentől indulva Sion hegyétől kiárad a körülvevő idegen népekre is. Mennyei bőséggel árasztotta ki rájuk a béke folyamát és a kegyelem áradatát. Amikor tehát a szüzek Szüzét az Isten és Fia, a Királyok Királya, az angyalok örvendezése és a főangyalok ujjongása meg a mennyeiek dicsőítő éneke közepette felvette a mennybe, akkor teljesedett be a Zsoltárosnak az a jövendölése, amelyet az Úrról így énekelt: A királynő ott áll jobbodon, arannyal átszőtt ruhában (vö. Zsolt 44, 10).

 

Könyörgés

Istenünk, te anyánkká és királynőnkké tetted Fiad édesanyját. Tekints hathatós közbenjárására, és engedd, hogy mennyei országodban elnyerjük a gyermekeidnek megígért dicsőséget. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva