BRINDISI SZENT LŐRINC

áldozópap, egyháztanító

született: Brindisi, Itália, 1559. július 22

elhunyt: Lisszabon, 1619. július 22.

 

 

Szülei Julius Caesarnak keresztelték. A minoritáknál tanult. Szülei halála után nagybátyjához került, Velencébe, ahol 1575-ben belépett a kapucinusok rendjébe, s kapta a Brindisi Lőrinc nevet. Rendi tanulmányait a Padovában és Velencében végezte. Egészen kivételes nyelvkészségével fejből megtanulta a Szentírást héberül és görögül, s megtanult németül, csehül, spanyolul és franciául. 1582. december 18-án szentelték pappá, utána a rend teológiai tanára és hitszónok lett. 1586-ban házfőnök és noviciusmester 1589-től a toszkán rendtartomány főnöke. Kelemen pápa hívására 1592-94 a római zsidók hitszónoka. 1594-ben a velencei, 1598-ban a svájci rendtartomány főnökee, közben 1596-99-ben definitor generalis. 1599-benPrágában misszionál. A protestánsok és a hatóságok ellenségeskedése és a fenyegető járvány ellenére nagy hatással dolgozott. A csókakői (Fejér Megye) csatában 1601. október 24-én Kapisztrán Szent Jánoshoz hasonlóan, döntő szerepet játszott. Az elfogott török tisztek azt vallották, hogy 5-6 m magasnak látták, amint kereszttel a kezében bátorította a katonákat. A többszörös túlerővel fölvonuló törökök legyőzésével szabad volt az út Székesfehérvár felszabadításához. Visszatért Itáliába, 1602-ben általános rendfőnök. Európát három év alatt gyalog bejárta, kápt-okat helyreállította a kolostori fegyelmet. Csehországbanban, Asztriában és Németországban heves összecsapásai voltak a militáns protestánsokkal, akik közül sokat visszatérített. A kapucinusok a 16/17. sz. fordulóján az ő vezetésével telepedtek le a Habsburg-birodalomban. V. Pál pápa 1606-ban visszarendelte Rómába. Hitvitázó iratokat szerkesztett, legfontosabb a Lutheranismi Hypotyposis, melyet Polycarp Leyser drezdai udvari prédikátor tanai ellen írt, de annak halála miatt nem adta ki. 1609-ben Madridba ment, és a Katolikus Liga számára megnyerte III. Fülöp királyt. 1610-13-ban Münchenben I. Miksa bajor herceg udvarában szentszéki követ, majd visszatért Itáliába. 1619-ben a rendi káptalan Brindisibe küldte. Útközben a nápolyiak fölkérték, hogy legyen követük a spanyol III. Fülöpnél, segítse őket az alkirály visszaéléseivel szemben. Az alkirály fenyegetései miatt hónapokig vesztegelnie kellett Genovában, s csak 1619. május végén érkezett Lisszabonba III. Fülöphöz. A már jó irányba tartó tárgyalások befejezését betegsége és halála akadályozta meg. Életműve 15 kötet (Opera omnia. Padova, 1928-56), ebből 11 latin nyelvű szentbeszédeket és homíliákat tartalmaz. Explanatio in Genesim című műve a biblikus kozmogónia egyik legkiválóbb kifejtése. 1783-ban boldoggá, 1881-ben szentté, 1959-ben egyháztanítóvá avatták.

 

Olvasmány Brindisi Szent Lőrinc áldozópap beszédeiből

Lelki életünk fenntartásához – amely közös a mennyei angyalok és égi szellemek életével, mivel Isten képére és hasonlatosságára vagyunk teremtve –, elengedhetetlenül szükséges a Szentlélek kegyelmének és az Isten szeretetének éltető kenyere. Márpedig kegyelem és szeretet nincsen hit nélkül, mert hit nélkül lehetetlen az Istennek tetszeni (vö. Zsid 11, 6). A hit viszont elképzelhetetlen Isten igéjének hirdetése nélkül: A hit hallásból fakad, a hallás pedig Krisztus tanításából (Róm 10, 17). Így tehát Isten igéjének hirdetése olyan szükséges a lelki élethez, mint a gabona elvetése a testi élet fenntartásához.

Ezért mondja Krisztus Urunk: Kiment a magvető vetni (Mt 13, 3). Kiment a magvető, mint az igazság hirdetője; ebben a szerepben – mint olvassuk – hajdan maga az Úr hallatta hangját, amikor az égből élő szóval hirdette meg a pusztában levő egész nép füle hallatára igazságos törvényét; máskor pedig az Úr angyala, aki a panaszkodás helyén Isten törvényének megszegéséről vádolta a választott népet úgyannyira, hogy az angyal lángoló szavától Izrael népének egész sokasága a leghevesebb szívbeli bánat könnyeit hullatta hangos zokogással; majd Mózes is hirdette az Úr törvényét egész népe előtt Moáb pusztaságában, amint azt a Második Törvénykönyv is elmondja. Végül eljött Krisztus Urunk, aki Isten és ember, hogy hirdesse Isten igéjét; majd pedig ugyanarra a feladatra ő küldi az apostolokat, mint hajdan küldte a prófétákat.

Az igehirdetés tehát apostoli feladat, de egyben angyali, krisztusi és isteni feladat is. Sokfajta áldás származik Isten igéjéből, mert hiszen az minden javak kincstára. Ebből származik ugyanis a hit, ebből a remény és a szeretet, ebből az összes erény és a Szentlélek minden ajándéka, minden evangéliumi boldogság, minden jó cselekedet, az élet minden érdeme, a mennynek minden dicsősége: Fogadjátok tanulékony lélekkel a belétek oltott tanítást, ez képes megmenteni lelketeket (Jak 1, 21).

Isten igéje ugyanis fény az értelemnek, tűz az akaratnak, hogy az ember képességet nyerjen Isten megismerésére és szeretetére; a benső ember számára pedig – akit Isten Lelke éltet a kegyelemmel – Isten igéje kenyér és víz, éspedig méznél, sőt lépesméznél is édesebb kenyér, meg bornál és tejnél is kiválóbb víz; ez a lélek számára az érdemek lelki kincstára, ezért mondják aranynak és sokat érő drágakőnek is; de ez egyben kalapács is a bűnben megátalkodott konok szív szétzúzására, és éles kard is a test, a világ, a sátán ellen, minden bűn kiirtására.

 

Könyörgés

Istenünk, te Brindisi Szent Lőrinc áldozópapnak neved dicsőségére és a lelkek üdvösségére megadtad a jótanács és az erősség Lelkét. Közbenjárására add meg nekünk is Szentlelked ajándékait, hogy meglássuk, mit kell tennünk, és azt meg is valósítsuk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva