Loreto egy Szűz Mária-búcsújáró hely, Alma Domo Lauretana Marche tartományban, Anconától délre. Különlegessége, hogy a kegyhely jelleget nem kegykép vagy kegyszobor adja, hanem Mária egykori názáreti háza, mely hatalmas bazilika közepén, márványfalakba foglaltan áll.
Legendáját a teramói Pietro Tolomei (†1473) írta le elsőként. Eszerint a Szűzanya kőből épített názáreti házát a muszlimok elől az angyalok 1291 májusában a levegőbe emelték és átmenekítették az akkor Magyarországhoz tartozó, dalmáciai Tersatto városába. A helybeli keresztények elbizakodottsága miatt 1294. december 10-én az angyalok ismét magasba emelték, és átvitték az Adriai-tenger túlsó oldalára, a loreto-i dombra.
A Szent Háznak, Mária názáreti házának és a legendának a hitelességét 20. századi történeti régészeti, filológiai és ikonográfiai kutatások megerősítették. Egy 1294. szeptemberében kelt beszámoló elmondja, hogy Nikéforosz Angeli, Epirusz uralkodója feleségül adta leányát, Ithamárt Tarantói Fülöphöz, II. Anjou Károly nápolyi király fiához, s a hozományban „Isten Szűz Anyjának, Nagyasszonyunknak házából való kövek is voltak” (az Angeli névből lett a legendában 'angyalok').
A régészeti kutatások szerint a Szent Ház kövei és építésmódja idegen a környéken föllelhető anyagoktól és építési szokásoktól. A kövek faragása a Jézus korában Galileában működő nabateusokra vall, s olyan zsidó-keresztény feliratok vannak beléjük karcolva, amilyeneket Mária Názáretben lévő otthonánál találtak.
A Názáreti Szent Háznak eredetileg csak 3 oldala volt 3 méter magas falakkal, mert Jézus korában Názáretben a házakat barlangok elé építették a hegyoldalba. A falazat felső részét a tetőzettel együtt 1536-ban építették helyben bányászott anyagból.
A Szent Ház belső mérete 9,52 x 4,1 méter, magassága 4,3 méter. Ajtaja eredetileg az északii, hosszanti oldalról nyílt, vele szemben állt az oltár. A nyugati oldalon az ablak fölött 13. század végi, gótikus festett feszület. A falakon a 14-15. sz. umbriai isk. festőinek freskói voltak: a Szűzanya, Alexandriai Szent Katalin, Szent György, Szt Antal apát, Szt Bertalan és Limoges-i Szent Lénárd (akit sokáig a názáreti Szent Házhoz elzarándokló IX. Szent Lajos francia királynak gondoltak).
A loretoi bazilika
1194 január 4-én Jordan umanai püspök a Fonte Avellana kolostorának tett adományában említi az „in fundo Laureti”-n álló Szűz Mária templomot. 1315-ben bírói ítélet született rablólovagok ellen, akik 1313-14-ben erőszakkal behatoltak a Szűz Mária templomba, s kirabolták a felsorolt tárgyak tanúsága szerint fogadalmi ajándékokkal elhalmozott kegytemplomot.
A Szent Házat a 14. század elején fallal kerítették be, s hamarosan oszlopcsarnokot is építettek a zarándokok védelmére. 1370-1420 között kolostor is épült, mely 4 saroktornyával a török támadások ellen is erősségül szolgált. VI. Orbán pápa 1387-ben Mária születése (szeptember 8. Kisboldogasszony) napjára a templomnak búcsút engedélyezett, amit IX. Bonifác pápa 1389. november 9-én hirdetett ki. 1451-en már úgy beszéltek Loretoról, mint egész Itália nagyon híres kegyhelyéről. X. Leó pápa 1514 december 8-án a kegytemplomhoz 12 stallumos társaskáptalant alapított. 1554-ben gyóntatóul 14 jezsuita pátert rendeltek, 1556-ban kollégiumot alapítottak számukra.
1468-1587 között a Szent Házat magában foglaló hatalmas, 95 m hosszú, 60 m széles, 3 hajós késő gótikus bazilikát építettek. Alapozását 1470-71-ben Giovanni Alberti, a főfalakat és a 3 apszis oszlopait 1471-80-ban Marino di Marco készítette. Giuliano da Maiano kezdte el 1483-ban az apszis tetőszerkezetét és tervezte később a bazilika erődítését, amit Baccio Pontelli 1487-ben átdolgozott és Pietro Amorosi megvalósított. A nyolcszögletű kupolát 1498-1500 között Giuliano da Sangallo építette; Pomarancio 1610-16 között készített freskói elpusztultak, az újakat (Szeplőtelen Fogantatás és kihirdetése; lorettói litánia) 1890-1907 között Cesare Maccari festette. A további munkákban Francesco di Giorgio Martini, Bramante, Sansovino, Antonio da Sangallo és Raniero Nerucci vett részt. A homlokzat 1570-ben készült el. A Szent Ház a kupola alatt áll, eredetileg a templom minden részéből látható volt.
LORETOI LITÁNIA
A lorettói litánia a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádság. Eredete a Párizsban fönnmaradt, 1200 körül rímes litánia, mely valószínűleg a bizánci szertartás akathiszt himnusza hatására készült. 1500 körül nyilvánosan imádkozták Loretóban. Nyomtatásban 1558-ban Dillingenben (Németország) jelent meg, valószínűleg Kaniziusz Szent Péter kiadásában. Alapformája 48 (12x4) invokáció, a Szűzanya 48 megszólítása. Ebből 13 Isten szűz Anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 12 a királynőt kéri: „könyörögj érettünk!” Magyar énekelt változatában 4 invokáció után ismétlődik a „könyörögj érettünk!”. Magyarországon májusban lehetőleg minden este templomokban is imádkozzuk. Mivel a ~ az Egyh-ban eleven valóság, újabb és újabb invokációi születnek: a II. Vatikáni Zsinat (1962-65) után pl. az Egyházunk Anyja! Könyörögj érettünk!
Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk! – Krisztus kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, hallgass minket! - Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket! - Krisztus hallgass meg minket!
Mennybéli Atyaisten! – Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten! – Irgalmazz nekünk!
Szentlélek Úristen! - Irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten! – Irgalmazz nekünk!
Szentséges Szűz Mária – Könyörögj érettünk!
Istennek szent anyja –
Szüzek szent Szüze –
Krisztusnak szent anyja –
Isteni kegyelem anyja –
Tisztaságos anya –
Szeplőtelen Szűzanya –
Sérelem nélkül való anya –
Szűz virág szent anyja –
Szeretetreméltó anya –
Csodálatos anya –
Jótanács anyja –
Teremtőnk anyja –
Üdvözítőnk anyja –
Nagyokosságú Szűz –
Tisztelendő Szűz -
Dicsérendő Szűz –
Nagyhatalmú Szűz –
Irgalmas Szűz –
Hűséges Szűz –
Igazság tükre –
Bölcsesség széke –
Örömünk oka -
Lelki edény –
Tiszteletes edény –
Ájtatosság jeles edénye –
Titkos értelmű rózsa –
Dávid király tornya –
Elefántcsont torony –
Mária aranyház –
Frigynek szekrénye –
Mennyország ajtaja –
Hajnali csillag –
Betegek gyógyítója –
Bűnösök menedéke –
Szomorúak vigasztalója –
Keresztények segítsége –
Magyarország oltalmazója –
Angyalok királynéja –
Pátriárkák királynéja –
Próféták királynéja –
Apostolok királynéja –
Vértanúk királynéja –
Hitvallók királynéja –
Szüzek királynéja –
Minden szentek királynéja –
Áteredő bűn nélkül fogantatott királyné -
Mennybe felvett királyné –
Szentolvasó királynéja –
Béke királynéja –
Magyarok nagyasszonya –
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit - Kegyelmezz nekünk!
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit - Hallgass meg minket!
Isten Báránya, Te elveszed a világ bűneit - Irgalmazz nekünk!
Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja! - Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!
Könyörögjünk!
Add Uram, hogy mi, a te szolgáid folytonos testi és lelki jólétnek örvendhessünk és a Boldogságos, mindenkor szeplőtelen Szűz Mária dicsőséges közbenjárása által a jelen szomorúságtól megszabaduljunk, és örökké tartó örömet élvezzünk.
Krisztus a mi Urunk által.Ámen
Oltalmad alá futunk, Istennek szent Anyja! Ne vesd meg könyörgésünket szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől mindenkor dicsőséges és áldott Szűz, Asszonyunk, Közbenjárónk és szószólónk! Engeszteld értünk Fiadat, ajánlj minket Fiadnak, mutass be minket Fiadnak. Ámen.
Imádkozzál érettünk Szent József!
Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire.
Könyörögjünk!
Szentséges Szűz anyád jegyesének érdemeire kérünk Úristen, add, hogy mindazt, amire könyörgéseink elégtelenek, az ő közbenjárására megnyerjük: aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.