NAGY SZENT GERGELY

pápa, egyháztanító

született: Róma, 540 körül

elhunyt: Róma, 604. március 12.

Az Aniciusok patricius családjából való, apja, Jordanus előkelő ember, aki egyházi hivatalt (regionarius) is viselt. Házuk a Clivus Scaurin, a mai Monte Celión volt. Vsz. jogot tanult, mert fiatalon, 572/73-ban prefektus lett. Apja halála után 574/75ben  lemondott állásáról és szerzetes lett. Atyai házát kolostorrá alakította, ugyanakkor Szicíliában hat kolostort alapított. A szerzetesi közösségben elmélyülten tanulmányozta a Szentírást, a szentatyákat, elmélkedett és szigorú aszkézisban élt. Később élete legboldogabb szakaszának látta ezeket az időket. 579 végén II. Pelagius pápa diákonussá szentelte és követként Konstantinápolyba küldte. Bár gör-ül nem beszélt, barátságot kötött az udvar jelentős személyiségeivel. Pelagius eredeti célját, hogy katonai segítséget kapjon a longobárdok ellen, nem tudta elérni, csak némi pénzt kapott, de volt alkalma közelről megismerni a cs. diplomáciát. 585/86-ban a pápa visszarendelte és titkárként maga mellé vette. 590-ben ő lett Pelagius utóda a római püspöki székben. Mint pápa a klérust jámbor életre sürgette. Itáliában a Patrimonium Petri területénén gazdaságilag is rendet teremtett. Sevillai Szent Leander segítségével meg tudta erősíteni a hispániai egyház és Róma kapcsolatát. 592-93-ban a Rómát ostromló longobárdokkal békét tudott kötni. Mivel a bizánci császár egyre kevésbé tudta megvédeni Itáliát, Gergely atyja lett a magára maradott népnek és előkészítette az Egyházi Államot. Igazi nagysága törékeny testéből sugárzó aszkéta szellemének köszönhető, mely a régi rómaiak fölényes intellektualizmusával szemben az erkölcsi jóságot állította egy jövendő világ középpontjába. 596 tavaszán a Szent András kolostor negyven szerzetesét küldte Angliába az angolszászok megtérítésére. A küldötteket emberséges magatartásra, a pogány hagyományok bölcs értékelésére intette. Ez a körültekintő missziós munka jellemezte később Szent Bonifác német, majd Szent Gellért és társai magyar térítését is.  Rendkívüli hatásúak lettek liturgikus intézkedései, melyek célja a pápai liturgia elevenné és széppé tétele volt, később ez liturgia lett a minta az egész Egyházban. Gyűjtője és formálója volt a később róla elnevezett gregorián éneknek. Himnuszokat is írt a zsolozsmába, melyeket ma is imádkozunk. 800 óta Szent Ambrussal, Szent Ágostonnal és Szent Jeromossal együtt emlegették, VIII. Bonifác négyüket a négy nagy nyugati egyházatya címmel tüntette ki.

Olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájából

Olvasmány Nagy Szent Gergely pápának Ezekiel könyvéről mondott szentbeszédeiből

Emberfia, Izrael házának őrévé rendeltelek (Ez 3, 17). Érdemes felfigyelni arra, hogy akit az Úr igehirdetésre küld, azt őrnek mondja. Az őr pedig mindig kiemelkedő ponton áll, hogy már messziről meglássa, bármi közeledik. És akit a nép őrének tesznek meg, annak élete egész folyamán a magasban kell állnia, hogy gondoskodása valóban hasznos legyen.

Mennyire kínoz engem az, amit most önmagamról mondok, hiszen szavaimmal magamat ostorozom. Az én nyelvem sem tudja úgy hirdetni az igét, amint az méltó lenne, és az én életem sem követi nyelvemet, már amennyire az eleget tesz feladatának.

Bűnösségemet nem tagadom, lanyhaságomat és hanyagságomat magam is látom. Bűnöm beismerése talán kiesdi majd az irgalmas Bírónál a bocsánatot. Amikor még a monostorban éltem, meg tudtam tenni, hogy felesleges dolgot ne beszéljek, és lelkemet szinte állandóan imádságos összeszedettségben tartsam. Azóta azonban, hogy vállamra vettem, és szívügyemmé tettem a lelkipásztorság terhét, nem tudok tartósan összeszedett lenni, mert sok mindennel kell foglalkoznom.

Kénytelen vagyok hol az egyes egyházak vagy monostorok ügyeiről tanácskozni, nem ritkán egyesek életmódjával, cselekedeteivel foglalkozni; hol pedig a polgárok bizonyos ügyeivel törődni, majd a ránk rontó barbárok támadásai miatt szorongani, vagy a rám bízott nyájat a leselkedő farkasoktól félteni. Egyszer kénytelen vagyok vállalni a gondoskodást arról, hogy ne hiányozzanak a létszükségletek a regula szent fegyelme alatt álló szerzeteseknek, másszor meg éppen egyes rablókat kell türelmesen elviselnem, vagy pedig szembeszállnom velük, lehetőleg a szeretet sérelme nélkül.

Hát ennyiféle és ily komoly gond osztja meg és tépi darabokra lelkemet. Ugyan mikor van módom elmélyülni, hogy egész lényemet beleadhassam a szentbeszédbe, és ne lanyhuljak el az igehirdetés szolgálatában? Betöltött állásom kényszerít, hogy kapcsolatban legyek világi emberekkel, ezért néhanapján bizony engedek beszédem fegyelmezettségéből. Hiszen ha e téren szüntelen szigorral őrizném magam, tudom, akkor a gyengébbek elkerülnének, és így nem tudnám őket a jóra buzdítani, pedig szeretném. Ennek következtében gyakran nagy türelemmel meghallgatom felesleges beszédjüket is. Csakhogy magam is gyarló ember vagyok. Egyszer csak belekeveredem a könnyed csevegésbe, azután én is szívesen kezdek olyasmiről beszélni, amire eleinte csak kelletlenül figyeltem; így amibe beleesni irtóztam, abban utána már szívesen elpihenek.

Ki is vagyok hát én, milyen őr, aki nem állok a hegy fokán, hanem időmet fecsérlem a gyöngeség völgyében? Az emberiség teremtő és megváltó Istene azonban elég hatalmas ahhoz, hogy megadja nekem, méltatlannak a példás életmódot és az igehirdetés hatékonyságát. Hiszen én Krisztus szeretetéből magamat sem kímélem, csakhogy őt dicsérhessem.

Könyörgés

Istenünk, te népedet irgalmaddal gyámolítod és szeretettel kormányozod. Nagy Szent Gergely pápa közbenjárására add meg a bölcsesség Lelkét azoknak, akikre Egyházadban a vezetés gondját bíztad, hogy a szent nyáj gyarapodjék, és ez pásztorainak örök dicsőségére szolgáljon. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.