Főoldal / Hitünk és életünk / Ünnepek / Egyházi ünnepek / Október 07. RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJE

RÓZSAFÜZÉR KIRÁLYNŐJE

Olvasós Boldogasszony

 

 

Spanyolországban a tortosai egyházmegyében már 1547-ben ünnepelték április 3. vasárnapján saját misével és szekvenciával. Rómában V. Pius pápa rendelte el Győzelmes Boldogasszony néven a lepantói csata (1571. október 7.) emlékezetéül, mert a győzelmet az egész keresztény világ a rózsafüzér imádságnak és a Szűzanyának (Napbaöltözött Asszony) tulajdonította. Az ünnepet október 7-én először 1572-ben ülték meg. XIII. Gergely pápa 1573-ban a Legszentebb Rózsafüzér Ünnepe néven áthelyezte október első vasárnapjára, azon templomok és kápolnák számára, ahol rózsafüzér-oltár volt. A lepantói csata 100. évfordulójára X. Kelemen pápa 1671-ben egész Spanyolország számára engedélyezte. Savoyai Jenő 1716. augusztus 5-én kivívott péterváradi győzelme emlékére XI. Kelemen pápa az egész latin Egyház számára elrendelte. XIII. Leó pápa 1887-ben megemelte az ünnep rangját, és a domonkos miseszövegeket tette általánossá. Szent X. Pius pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet október 7-re. A Rózsafüzér Királynője nevet 1960-ban adta XXIII. János pápa az ünnepnek.

 

Olvasmány Szent Bernát apát beszédeiből

A születendő Szentet Isten Fiának fogják hívni (Lk 1, 35). A bölcsesség forrásáról van szó, a magasságbeli Atya Igéjéről. A te közreműködésed által, Szent Szűz, Istennek ez az Igéje – aki azt mondta magáról: Én az Atyában vagyok, és az Atya bennem (Jn 14, 10) – emberré lett, hogy elmondhassa azt is: Én Istentől való vagyok, és tőle jöttem (vö. Jn 16, 28).

Azt olvassuk: Kezdetben volt az Ige (Jn 1, 1). Már buzog a forrás, de még csak önmagában, hiszen az Ige Istennél volt, megközelíthetetlen fényben rejtezett. Azt is mondta az Úr kezdettől fogva: Az én gondolataim a békesség gondolatai, és nem a pusztulásé (vö. Jer 29, 11). De a te Gondolatod nálad van, és mi nem tudjuk, hogy te mit gondolsz. Vajon ki látta az Úr gondolatait, vagy tanácsot ki adott neki? (Vö. Róm 11, 34)

Tehát leszáll hozzánk a békesség gondolata, hogy megvalósítsa a békét. Az Ige testté lett, és már közöttünk élt (Jn 1, 14). Valóban a szívünkben él a hit által, ott van emlékezetünkben, ott él a gondolatunkban, és leszáll egészen a képzeletünkig. Régen mit is gondolhatott Istenről az ember, ha ugyan bálványt nem tákolt szívében? Hiszen ő felfoghatatlan volt, megközelíthetetlen és láthatatlan, elgondolni sem lehetett. Most pedig azt akarja, hogy felfogható, látható és elgondolható legyen.

Azt kérdezed, miként lehetséges mindez? Gondolj arra, aki a jászolban feküdt, és a Szűz ölében pihent. Kövesd őt a hegyre, ahol prédikált; az éjszakába, amelyet imádkozva átvirrasztott. Szemléld őt a kereszten függve, a haláltól elsápadtan, de amint szabad a halottak között, és parancsoló az alvilágban. Vagy amint harmadnapra feltámad, és győzelme jeleként mutatja apostolainak a szegek helyét, és végül szemük láttára fölemelkedik az ég rejtekébe.

Mindezekről nemde igaz, jámbor és szent módon kell elmélkednünk? Bármelyikről is elmélkedem, magáról Istenről elmélkedem, és mindegyikben veled találkozom, én Istenem. Ezért mondtam, hogy róluk elmélkedni maga a bölcsesség, és okosságnak ítéltem az édes emlékezet felidézését, amely ilyen magokból bő termésként sarjadt a papi vesszőn, és amelyet a mennyből merítve Mária még gazdagabban árasztott ránk.

 

Könyörgés

Kérünk, téged, Úristen, a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az ő kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsőségébe vitessünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva