Főoldal / Hitünk és életünk / Ünnepek / Egyházi ünnepek / Április 29. SIENAI SZENT KATALIN

SIENAI SZENT KATALIN

szűz, egyháztanító,

Európa társvédőszentje

született: Siena, Itália, 1347. március 25.

elhunyt: Róma, 1380. április 29.

 

 

Három éves korától figyeltek föl komoly imádságos gyakorlataira, korán fölébredt benne a vágy a csöndes, szemlélődő élet után. Hat éves volt, amikor az első látomásban részesült. 1354-ben szüzességi magánfogadalmat tett; megtartásáért hosszú harcot folytatott a szüleivel, akik férjhez akarták adni. 1363-ban súlyos betegségből felgyógyulva végre megkapta az engedélyt, hogy belépjen a Bűnbánó Nővérek domonkos harmadrendjébe. Égi édesanyjának választotta Szent Mária Magdolnát, kinek példáját követve remetei magányra rendezkedett be a szülői házban: visszavonultan, teljes hallgatásban élt (csak gyóntatójával beszélt), imádkozott és vezekelt. Ettől kezdve a rendkívüli kegyelmek folyamatosan végigkísérték és meghatározták életét. 1366-67 között a misztikus eljegyzés, 1370. július 17-én a szívcsere, augusztus 18-án a misztikus halál kegyelmében részesült. Ezt követően súlyos, fertőző, mások által nem vállalt betegeket (leprások, rákosok) kezdett ápolni, majd belső késztetésre az Egyház sürgető problémái felé fordult figyelme. Mind többen kérték tanácsát, bátorítását, lelki család alakult körülötte. A kor szokása szerint mivel írni nem tanult, diktált tanítványainak, akik között nem egy nemesi család sarja volt. Élete vége felé rendkívüli kegyelemként kapta meg az írás képességét, de többnyire ezután is diktálta írásait, mert ez gyorsabb volt (egyszerre 2-4 személynek volt képes diktálni különböző témákban). Levelet küldött az Egyház megújulása, Itália békéje és a keresztes háború érdekében uralkodóknak, pápáknak, katonáknak és közembereknek. Levelezett I. (Nagy) Lajos királlyal és anyjával Erzsébettel is. Közben növekedett a megnemértés körülötte, sokféle rágalom érte, misztikus kegyelmeit különcködésnek, csalásnak, lelki betegségnek ítélték; az eksztázisban élettelennek tűnő testét az avignoni pápai udvarban tűvel szurkálták. Elítélték túlságosan aktív életvitelét is, mellyel a „férfiak dolgába” ártotta magát. A sokféle vélemény tisztázására a rend nagykáptalanja 1374-ben Firenzébe rendelte, s kivizsgálta életét és tanítását. Kifogástalannak találták, s a nagytudású Capuai Rajmundot rendelték gyóntatójául. 1375-től a pápa és a Firenze-Genova-Pisa-Lucca közti békén munkálkodott. amikor Pisában megkapta a stigmákat, melyek saját kérésére láthatatlanok maradtak. 1376-ban a firenzeiek követségbe küldték Avignonba XI. Gergely pápához, akinek 14 levelet írt, hogy visszahívja Rómába. A pápa szeptember 13-án visszaindult Rómába, s ezzel véget ért a pápák avignoni fogságaVII. Kelemen ellenpápa megválasztásával megkezdődött a nyugati egyházszakadás, s Katalin minden erejével VI. Orbán pápa mellé állt. Élete két  utolsó évében misztikus elragadtatásban diktálta a Dialógust, Istennel folytatott beszélgetéseinek könyvét. II. Pius pápa 1461-ben avatta szentté. avatta. VI. Pál pápa 1970-ben egyháztanítóvá, II. János Pál pápa 1999-ben Európa védőszentjévé nyilvánította. Sírja Rómában a S. Maria sopra Minerva templom főoltárán van. Védőszentje a tanítóknak, teológusoknak. A ház, ahol Sziénában élt, az 1930-as évek óta olasz nemzeti emlékhely. Írásai az olasz irodalom Dantéval és Petrarcával azonos szintű értékei.

 

Himnusz

Mint okos szüzek szűzi útitársa

indul elébe égi Jegyesének;

éji sötét rém tovafut előle,

mécse ha lángol.

 

Drágakövekkel ékes csodagyűrűt

hoz Vőlegénye – ez a jegyajándék –,

s szól Katalinhoz: „Szeretetem égi

záloga ez lesz!”

 

Szíve gyakorta hevesen felizzik,

s míg ez a szent hév tüzesíti lelkét,

tagjain Krisztus sebeit is hordja

 

Szent Katalin szűz.

Százszor is boldog, sok ezerszer áldott ő,

aki nyugtot jegyese ölén lelt,

s úgy ragyog ékes mennyei karokban,

mint a kelő nap.

 

Áldott az Isten örök égi trónján,

áldott a Három, kiben egy a lényeg,

ő irányítja a világot rendben

szent hatalommal. Ámen.

 

 

Olvasmány  Sienai Szent Katalin szűznek „Az isteni gondviselés” című párbeszédes művéből

Ó, örök Istenség, ó, örök Háromság, aki az isteni természet egysége által oly sokat érővé tetted egyszülött Fiad vérének váltságdíját! Te, örök Háromság, olyan vagy, mint valami mély tenger, amelyben minél többet keresek, annál többet találok; és minél inkább megtalállak, annál jobban kereslek téged. Te valamiképpen kielégítetlenül elégíted ki a lelket, mivel mélységedben úgy elégíted ki, hogy mindig szomjas és éhes maradjon rád, ó, örök Háromság, s nagyon kívánjon, és vágyódjék látni téged, a világosságot világosságodban. 

Megízleltem, és láttam az értelem fényével világosságodban a te mélységedet, örök Háromság, és teremtésed szépségét: aztán beléd öltözködve láttam, hogy a képmásod leszek: hiszen nekem ajándékozod magadat, örök Atya, hatalmadból és bölcsességedből, amely bölcsesség Egyszülötted sajátja. A Szentlélek pedig, aki tőled, az Atyától és a Fiútól származik, olyan akaratot adott nekem, amellyel alkalmassá tett arra, hogy szeressek. 

Hiszen te, örök Háromság, te vagy az Alkotó, én az alkotás: innen tudtam meg, a te megvilágosításod hatására az újjáteremtésben, mit tettél velem egyszülött Fiad vére által, hogy a szeretet rabja lettél teremtményed szépsége miatt. 

Ó, mélység, ó, örök Háromság, ó, Istenség, ó, mélységes tenger: mi nagyobbat adhatnál nekem magadnál? Te vagy az örökké égő tűz, amely nem hamvad el; te vagy, aki izzásoddal elemészted a lélek minden önző szeretetét. Ismét csak te vagy a tűz, aki minden fagyot felolvasztasz, és fényt gyújtasz a lélekben világosságoddal, amellyel megismertetted velem igazságodat. 

Ennek a fénynek tükrében ismerlek téged legnagyobb kincsemnek, minden jó felett álló értéknek, boldog jóságnak, kimeríthetetlen jónak, felbecsülhetetlen értéknek: mindennél nagyobb szépségnek, minden bölcsességet meghaladó bölcsességnek: mivel te magad vagy a bölcsesség, te az angyalok kenyere, aki a szeretettől hevítve magadat adtad az embereknek. 

Te vagy a ruha, amely befedi ruhátlanságomat, jól lakatsz bennünket, éhezőket édességeddel, mivel minden keserűség nélküli édesség vagy. Ó, örök Háromság!

 

Könyörgés

Istenünk, te Sienai Szent Katalin szívében fellobbantottad az istenszeretet tüzét, hogy szemlélje Krisztus Urunk szenvedését, és Egyházad szolgálatára szentelje életét. Közbenjárására add, hogy akik részesedünk Krisztus szenvedésében, mindörökre ujjongjunk dicsősége kinyilvánulásakor. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva