SZENT ANDRÁS

apostol

született: Betszaida, Palesztina

elhunyt: Patrasz, Achája, 70 körül

 

 

 

Atyja Jónás, testvére Simon Péter. Simonnal együtt halászatból élt Kafarnaumban. Keresztelő Szent János tanítványa volt, amikor Jánossal, Zebedeus fiával együtt elindult megnézni, hol van Jézus lakása. Simont már azzal lepte meg: „Megtaláltuk a Messiást!”, és elvitte őt Jézushoz (Jn1,35-41). Később háttérben maradt a tanítványok között, de tiszteletben állt, mert az apostolnévsorok mindegyike az első csoportban közli nevét. Amikor a pogányok Fülöphöz mentek, mert látni akarták Jézust, Fülöp hozzá fordult tanácsért (Jn12,20-23); a kenyérszaporítás előtt ő jelentette Krisztusnak, hogy „van itt egy fiú, akinek van két árpakenyere és öt hala” (Jn6,8-9); az Olajfák hegyén ő kérdezte meg, hogy mikor lesz a város pusztulása és a világ vége (Mk13,3). Életének pünkösd utáni szakaszáról csak a hagyomány beszél. Eszerint Szkithiában (a Duna és Don közti terület), Bithiniában, Kappadókiában, majd Achájában hirdette az evangéliumot. Patrasz városában élt hosszabb ideig, és késő öregségében itt lett vértanú. Aegeas helytartó elfogatta, s mivel nem tudta bálványimádásra kényszeríteni X alakú keresztre feszíttette. Az orosz Őskrónika arról számol be, hogy András a Fekete-tenger északi partvidékén végzett hittérítő útja során eljutott a Dnyeper mentén a poljanok (szláv törzs) földjére is. Ereklyéit Constantius császár Szent Lukács evangélistáéval együtt 357-ben Bizáncba vitette, majd 1208-ban Capuai Péter bíboros Amalfiba szállította, fejereklyéjét II. Pius 1462-ben Rómába vitette, ahol a Szent Péter-bazilikában őrizték, míg (főleg Bea bíboros szorgalmazására) a Szentszék vissza nem szolgáltatta a Keleti Egyháznak. A keleti kereszténység fő pártfogója.

Az apostolok sorában hosszú szakállal, könyvvel, hálóval, hallal, oltárral és kereszttel ábrázolják. Keresztje a 14-15. századtól X alakú andráskereszt. Magyarországon kezdettől fogva ünnepelték, a 18. század végéig vigíliás parancsolt ünnep. A halászok, takácsok védőszentje. A népi kalendáriumban napja, téli évnegyedkezdőnap, az ádvent kezdete. Nem annyira vallásos tisztele, mint inkább házasságszerző jellege révén játszott komolyabb szerepet. A gazdasági életben "disznóölő Andrásnak” nevezik, mert e nap szokás kezdeni a disznóölést.

 

Olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájában

Olvasmány Aranyszájú Szent János püspöknek a János-evangéliumról mondott szentbeszédeiből

András, amikor Jézusnál időzött, mindent megjegyzett, de amit megtudott, azt, mint talált kincset, nem rejtette el magába, hanem sietve indult, gyorsan elfutott testvéréhez, hogy részesítse őt is a kapott jóban. Figyeld csak, mit is mond neki: Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Fölkentet! (Jn 1, 41). Látod-e, hogyan mondja el neki, amit röviddel azelőtt tudott meg? Még a Mester hatalmát is megmutatja, aki meggyőzte őket, igyekezetüket és törekvésüket, amelyeket már kezdettől fogva tápláltak. Mert ez a szó az ő megjelenése után sóvárgó, eljövetelét óhajtó lélek szava, olyan emberé, akit eláraszt az öröm, ha a várva várt megjelenik, és siet, hogy továbbadja másoknak is az oly nagy esemény hírét. A testvéri jóakarat szava ez, a rokonszereteté meg az őszinte szívé, amely a lelki dolgokban kölcsönösen akar segítő kezet nyújtani. 

Figyeld továbbá Péternek már kezdettől készséges és heves lelkületét. Késedelem nélkül, tüstént odasiet, amint olvassuk: Elvitte Jézushoz (Jn 1, 42). De senki se vádolja őt könnyelműséggel, mivel hosszas vizsgálódás nélkül szót fogadott. Mert testvére valószínűleg alaposabban és részletesebben is elmondta neki a tényeket, csak az evangélisták a rövidségre törekedve, sok helyen kivonatosan mondják el a dolgokat. Egyébként nem is mondja, hogy Péter azonnal hitt, hanem, hogy elvitte Jézushoz, és rábízta őt: tőle tanuljon meg mindent; jelen volt ugyanis egy másik tanítvány is, és együtt ment velük. 

Még maga Keresztelő János is, aki hirdette Jézusról, hogy ő a Bárány és hogy Lélekkel keresztel (vö. Jn 1, 29. 33), Jézusra hagyta, hogy erről a világosabb tanítást tőle kapják meg; még inkább így tett András is, aki mindezek kifejtésére nem tartotta alkalmasnak magát, hanem magához a világosság forrásához vezette el testvérét, olyan igyekezettel és örömmel, hogy egy kicsit se késlekedjék.

 

Könyörgés

Kérünk, Istenünk, legyen közbenjárónk az örökkévalóságban Szent András apostol, aki itt a földön igehirdetője és vezetője volt Egyházadnak. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva