született: Betszaida, Palesztina
elhunyt: Hierapolisz, Frígia, 1. század vége
Keresztelő Szent János tanítványa volt. Krisztus az elsők között hívta meg. A Jn 1,43-ban ő vezette az Úrhoz Natanaelt. Az apostolnévsorokban az 5. helyen szerepel. A pünkösd előtti időből Szent János jegyzett föl néhány részletet. Jn 6,5: Jézus neki szól a csodálatos kenyérszaporítás előtt; 12,21: a pogányok őhozzá fordulnak, amikor látni akarják Jézust; 14,7: az utolsó vacsorán ő kérte: „mutasd meg nekünk az Atyát”. A pünkösd utáni működéséről a hagyomány azt mondja, hogy Hierapoliszban fejezte be életét: Domitianus császár idejében fejjel lefelé feszítették keresztre. Neki tulajdonítanak egy apokrif gnosztikus evangéliumot és egy apokrif Apostolok Cselekedeteit a 4. századból. Tisztelete a 6. századtól bizonyítható a liturgikus könyvekből. Az apostolok között a 13. század elején még szakálltalan ifjúnak, később hosszú szakállal is ábrázolták. Élete jelenetei közül az etióp udvarnok megkeresztelését (Rembrandt, 1636), a Mars templomában történt esetet (Filippino Lippi, Firenze, S. Maria Novella, 1500 k.) és a megfeszítését ábrázolták. Attribútumai: a kereszt (Köln, Dóm, Háromkirályok-oltár, 1181-1230), mely a késő gótikában T formájú vagy kettős kereszt is lehet, ritkábban kő vagy tál, melyen kígyó tekereg.
elhunyt: Kr. u. 62
Alfeus fia (Mt 10,4; Mk 3,18; ApCsel 1,13), az ifjabb névvel János bátyjától különböztették meg. Az apostolnévsorokban a 9. helyen szerepel (Lk 6,14). Mt 13,55; Mk 6,3; Gal 1,19-ben az Úr testvére (unokaöccse), valószínűleg Júdás Tádé testvére (Júd 1; vö. Lk 6,16; ApCsel 1,13). Jeruzsálemben Jánossal és Péterrel az Egyház oszlopa (Gal 2,9; vö. ApCsel 15,13; 21,18). Miután Péter apostol elhagyta Jeruzsálemet (ApCsel 12,17), Jakab állt a jeruzsálemi egyház élén (vö. Gal 1,19; 2,9.12), és az apostoli zsinaton vezető szerepet töltött be, ő fogalmazta meg az apostoli határozatokban foglalt fenntartásokat. Tőle származik Szent Jakab levele. Utoljára az Apostolok Cselekedetei 21,18 említi. Jóllehet a zsidókeresztényektől elvárta a mózesi törvények megtartását, elvileg elismerte a keresztények szabadságát a törvényt illetően (Gal 2,1-10). A pogányok iránt türelmes magatartást tanúsított, amit kiaknázhattak ellene (2,12; 5,10), de a hagyományban mint igaz élt tovább, és a zsidók körében, akik közül sokakat megtérített, nagy tekintélye volt. II. Ananosz főpap fölbujtására Kr. u. 62-ben megkövezték és letaszították a jeruzsálemi templom párkányáról.A közelben temették el a Kidron völgyében.
Himnusz, olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájából
Himnusz
Örvendezzél, ó, Szent Fülöp,
hogy Jézus téged meghívott,
s mint Pétert, legfőbb társadat,
őhozzá buzgó szív csatolt.
Mert Jézus bensőségesen
osztotta Lelke zálogát,
közölte Atyja titkait,
s önmagáét bízta rád.
És szívedben is, Szent Jakab,
Krisztus szerelme lángra kap,
rokon, mintegy testvére vagy,
és Egyházának oszlopa.
Első lettél Sion hegyén,
ki nyáját híven őrized,
s az üdvösségnek útjait
számunkra meghirdeted.
Ó, boldogok, ti Jézusért
ontjátok tiszta véretek;
ha minket ily nagy példa vonz,
bizton nyerünk el mennyeket.
Ha megtaláljuk otthonunk,
nyugszunk Atyánknak szent ölén,
és együtt zengjük boldogan
a Hármas-Egy dicséretét. Ámen.
Olvasmány Tertullianus áldozópapnak „Az eretnekek jogának elévülése” című értekezéséből
Hogy kicsoda a mi Urunk, Jézus Krisztus, hogy ki volt, Atyjának milyen örök végzését teljesítette, és hogyan határozta meg a módot, amiként az embernek cselekednie kell, azt a földön jártában maga Krisztus jelentette ki. Olykor nyilvánosan nagy néptömeg előtt, máskor meg külön, csak a tanítványainak, akik közül a kiválasztott tizenkettőt maga mellé vette, mint a nemzetek leendő tanítóit.
Feltámadását követően, mielőtt Atyjához fölment volna, egyikük elbukása után a többi tizenegyet elküldötte, hogy tanítsanak minden népet, és kereszteljék meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében.
Az apostolok tehát – ez a név küldöttet jelent – Júdás helyébe sorshúzás révén tizenkettediknek Mátyást maguk közé fogadták haladék nélkül, a Dávid zsoltárában levő jövendölés értelmében, majd elnyerték a Szentlélek megígért erejét a csodatevésre és a nyelveken való beszédre, először Júdeában tettek tanúbizonyságot Jézus Krisztusba vetett hitükről, és alapítottak egyházakat, majd innen a földkerekség más országaiba indulva, a többi nép között is ugyanazt a hitet, ugyanazt a tanítást hirdették.
Ugyanúgy minden egyes városban egyházat alapítottak, amelyektől átvette a hit palántáját és a keresztény tanítás magját a többi egyház, amint ma is átveszik, hogy újabb egyházak alakuljanak. Ezáltal mint az apostoli eredetű egyházak hajtásai, maguk is apostoli egyháznak számítanak.
Minden utódot eredete szerint kell számon tartani. Az oly nagy számú és annyira népes egyházaknak közös az eredete, tudniillik az apostolok által alapított első Egyház; az összes többi pedig ebből ered. Így mind első, és mind apostoli, mivel valamennyi egyetlen Egyház. Egységét bizonyítja, hogy egymással kölcsönös békességben vannak, hogy testvérnek nevezik, és igaz barátsággal fogadják vendégül egymást. Ennek a magatartásnak nincs más magyarázata, mint ugyanazon szent misztériumban való részesedés.
Amit az apostolok hirdettek, az ugyanaz, mint amit nekik Krisztus kinyilatkoztatott. Erről másképpen nem lehet bizonyságot szerezni csak azon egyházak által, amelyeket maguk az apostolok alapítottak. Ők ugyanis velük közölték a tanítást előbb élőszóval, később pedig levelek útján.
Világosan megmondta egykor az Úr: Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek; de hozzáfűzte: Amikor eljön az igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra (Jn 16, 12-13). Ezzel jelezte, hogy semmi tudásnak sem voltak híjával, hiszen megígérte nekik, hogy az igazság Lelke majd elvezeti őket a teljes igazságra. Be is váltotta ígéretét, amikor elküldte a Szentlelket, amint erről az Apostolok Cselekedeteinek könyve tanúskodik.
Könyörgés
Istenünk, te évről évre megörvendeztetsz minket Szent Fülöp és Jakab apostol ünnepével. Tekints imádságaikra, és add, hogy részesedve Fiad szenvedésében és feltámadásában, eljussunk örök látásodra. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.