Főoldal / Hitünk és életünk / Ünnepek / Egyházi ünnepek / Szeptember 16. SZENT I. MÁRTON pápa

SZENT I. MÁRTON

pápa

született: Todi, Umbria

elhunyt: Kerszon, Krím-félsziget, 655. szeptember 16.

 

 

ITheodorosz utódaként volt római pápa 649-655 között. Rómában diákonus, majd apokrisziár Konstantinápolyban, ahol volt alkalma megismerni a monotheletizmusés képviselőit. Hazatérése után 648-ban adta ki IIKonstans császár a Tüposzt. Ezért ő megválasztása után nem kérte a császári megerősítést, hanem püspökké szenteltette magát. 649. októberében a lateráni bazilikában zsinatot tartott, melyen 150, zömében itáliai, néhány afrikai és később még 30 keletről menekült püspök vett rajta részt. 5 ünnepélyes ülésén ő maga elnökölt. A zsinat Tüposzt és az Ektheziszt a konstantinápolyi pátriárkának tulajdonították. Megerősítették a kalkedoni zsinat hitvallását, hozzáfűzve a Krisztus két akaratáról és istenemberi tevékenységéről szóló tételt. 20 anatémában ítélték el a monothelétákat, majd külön a Tüposzt és az Ektheziszt, szerzőikkel együtt. A zsinat határozatait keleten és nyugaton egyformán megkapták a püspökök, s egy levélben a császárt is értesítették a történtekről. A zsinat még be sem fejeződött, amikor a császár utasította Olümpiosz exarchát, hogy menjen Rómába és fogja el Mártont. Olümpiosz azonban lázadt a császár ellen, s Rómába érve kerülte a nyílt támadást, s a lovászát bízta meg , hogy a S. Maria Maggiore-bazilikában ölje meg a pápát, de a merénylő közvetlenül tette előtt megvakult. Olümpiosz ekkor Márton oldalára állt, és elvonult Szicíliába. A következő exarcha, Theodorosz Kalliopasz végrehajtotta a császári parancsot, Mártont a lateráni bazilikában, letartóztatta, majd 653. június 19-én Porto kikötőjében hajóra szállt vele, hogy Konstantinápolyba vigye. Az út közel másfél évig tartott, és közben gonosztevőként kezelték. A híveket nem engedték hozzá, a legelemibb szükségleteket is megtagadták tőle. 654. szeptember közepén érkeztek meg. Egy napig pellengérre állították, majd három hónapos súlyos fogság után került bíróság elé, mely halálra ítélte azért, mert nem akadályozta meg Olümpiosz lázadását. A siralomházból Paulosz pátriárka kérésére hozták ki és változtatták az ítéletet számkivetésre. 654 tavaszán kegyetlen körülmények között vitték a Krím-félszigetre, ahol nem sokkal később meghalt.

 

Olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájából

Olvasmány Szent I. Márton pápa levelezéséből

Minden vágyunk az, hogy levelünkkel mindenkor megvigasztaljunk titeket, akik szeretettel vagytok irántunk, és enyhítsük gondotokat, amely miattunk nyomaszt benneteket: veletek együtt meg akarjuk vigasztalni az összes szentet és testvéreinket is, akik az Úrra való tekintettel törődnek velünk. Íme, most én is megírom nektek, mi aggaszt minket. Igazat mondok a mi Urunk, Jézus Krisztus nevében. 

Távol vannak már a világ nyugtalanságai, messze maradtak bűneink is, sőt az életünk is alig nevezhető már életnek. Mert ezen a vidéken csupa pogány lakik, és aki ideköltözik, az is mind pogány szokásokat vesz fel. A szeretet teljesen hiányzik belőlük. Pedig a szeretet az emberi természet állandó igénye, és még a barbárok között is sokszor megnyilvánul emberi együttérzésben. 

Csodálkoztam, és most is csodálkozom mindazoknak nemtörődömségén és részvétlenségén, akik hajdan közel álltak hozzám, és barátaim s rokonaim voltak. Most szerencsétlenségemben úgy viselkednek, mintha sohasem ismertek volna. Még azt sem akarják tudni, hogy hol vagyok, vajon élek-e még, vagy már meghaltam. 

Mit gondolsz, milyen lelkiismerettel fogunk megjelenni Krisztus ítélőszéke előtt, amikor majd minden ember vádló és vádlott lesz, aki ugyanabból a porból és a föld anyagából lett. Talán félelem szállott az emberekre, hogy Isten parancsait megvessék, de mi igazolja ezt a félelmet? Talán egészen az elpártolásig a gonosz lélek hálójába estünk? Vagy talán annyira az egész Egyház ellenségének látszom, illetve az ő ellenfelüknek? 

Mindazonáltal Isten, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön, és az igazság ismeretére eljusson (1 Tim 2, 4), Szent Péter közbenjárására erősítse meg szívüket az igaz hitben minden eretnekkel és Egyházunk minden ellenségével szemben. Őrizze meg őket állhatatosságban, főként azt a pásztorukat, aki most elöljárójuk. Semmiben se legyenek hűtlenek vagy állhatatlanok, illetve semmit meg ne tagadjanak abból, amit az Úr és szent angyalainak színe előtt írásban fogadtak, hanem a legapróbb részletekig hűségesen tartsák meg. A mi Urunknak és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak kezéből nyerjék el csekélységemmel együtt az igaz hitben való hűséges kitartás koronáját. 

Reám, alázatos szolgájára gondja lesz magának az Úrnak, szent tetszésének megfelelően fog irányítani, akár szüntelen szenvedést bocsát rám, akár egy kis enyhülést ad. Az Úr közel van, miért aggódjam? Irgalmasságában bizakodom, hogy nem fogja sokáig késleltetni pályafutásom befejezését azon a módon, ahogyan neki tetszik. 

Köszöntsétek mindazokat, akik az Úrban hozzátok tartoznak, és mindazokat, akik Isten szeretetéért részvéttel vannak bilincseim iránt. A fölséges Isten védjen meg benneteket hatalmas kezével minden kísértéstől, és vezessen el dicsőséges országába.

 

Könyörgés

Mindenható Istenünk, te nem engedted, hogy Szent Márton pápát és vértanút megrémítse a fenyegetés, vagy megtörje a szenvedés. Add, kérünk, hogy a lélek legyőzhetetlen állhatatosságával viseljük el a világ zaklatásait. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva