Főoldal / Hitünk és életünk / Ünnepek / Egyházi ünnepek / Október 22. SZENT II. JÁNOS PÁL

SZENT II. JÁNOS PÁL

pápa

született: Wadowice, Lengyelország 1920. május. 18.

elhunyt: Róma, 2005. április 2.

1978. október 16-tól 2005. április. 2-g volt pápa.

 

 

Édesapja, Karol katonatiszt volt a Monarchiában, majd a lengyel. hadseregben, anyja Emilia Kaczorowska. 9 évesen elveszítette édesanyját és újszülött húgát, majd a bátyját. Az elemi és középiskolát szülővárosában végezte, 1934-38-ban diákszínpadi előadások résztvevője. 1935-ben belépett a Mária Kongregációba, később elnöke lett. Középiskolásként zarándokolt először Czèstochowába. 1938 nyarán apjával Krakkóba költözött. Filozófia szakos hallgató a Jagelló Egyetemen, közben belépett a Studio 38 kísérleti színtársulatba, 1939-ben a Hallgatói Társulat eucharisztikus és karitatív csoportjába. 1939-ben irodalmi tanulmányokba kezdett. 1940. november 1-én kényszermunkára vitték egy Krakkó melletti kőbányába. 1941. februárban meghalt az édesapja. 1942 tavaszán átkerült a Solvay vegyiüzembe. A munka mellett titokban teológiai tanulmányokat kezdett a krakkói földalatti szemináriumban, majd beiratkozott a Jagelló Egyetem teológiai karára. 1943 márciusában utolsó színpadi szerepléseként főszerepet játszott egy lengyel szerző darabjában. 1944 augusztusában Sapieha érsek több kispaptársával együtt átvitte az érseki palotába, ott maradt a háború végéig, tanulmányait folytatta, de a vegyi üzemben nem dolgozott tovább. 1946. október 20-án diákonussá, november 1-én pappá szentelték. Újmiséjét a Wawelban, a Szent Lénárd-templom kriptájában mondta. Tanulmányait ezután Rómában, az Angelicumon folytatta, ahol teológiai licenciátust szerzett, majd Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában tett utazásokat. 1948-ban filozófiából doktorált Rómában, majd hazatért Lengyelországba, ahol Niegowicban lett káplán, majd a Jagelló Egyetemen teológiai doktor. 1949 nyár végétől a krakkói Szent Flórián-templomban káplán. Első írása 1950-ben jelent meg. 1951-53-ban folytatta tanulmányait. 1953 végén Max Scheler etikai rendszeréről írt dolgozatával habilitált. 1954-től a krakkói papi szemináriumban tanított 1956 végétől a lublini katolikus egyetem etika tanszékének kinevezett tanára.

1958 nyarán címzetes püspökké nevezték ki, fölszentelése után krakkói segédpüspök lett. 1962-65-ben részt vett a II. Vatikáni Zsinaton. 1964. január 13-től krakkói érsek. 1965-ben közreműködött a Gaudium et spes előkészítésében. A laikus apostolkodás segítésére 1966-ban létrehozott pápai bizottság elnöke. 1967. június 28-án a Sixtusi kápolnában VI. Pál pápa bíborossá kreálta. 1969. március 15-től a lengyel püspöki konferencia alelnöke. 1972-ben összehívta a krakkói főegyházmegye zsinatát. 1976 tavaszán lelkigyakorlatot tartott a Vatikánban, melyen VI. Pál pápa is jelen. 1978-ban részt vett a konklávén, mely I. János Pál pápát választotta meg, kinek halála után 1978. október 16-án őt választották Szent Péter 263. utódává, október 22-én ünnepélyesen beiktatták. Jelmondata: Totus tuus, 'Egészen a tiéd' a Boldogságos Szűz Mária iránti tiszteletére utal. 1980-ban Európa védőszentjévé nyilvánította Szent Cirillt és Metódot. 1981. május 13-án a Szent Péter téren a szerdai általános kihallgatáson a török Mehmet Ali Agca 7 m távolságból rálőtt. A hat órás műtét után 77 napig ápolták a római Gemelli kórházban, majd újabb műtéten esett át. Megbocsátotva merénylőjének 1983 végén börtönében is meglátogatta.

Pápai szolgálatának meghatározó motívuma a keresztények egységének előmozdítása. Ennek érdekében sorra kereste a dialógus lehetőségét a különféle különvált egyházak vezetőivel: 1982-ben a Megváltás 1950. évfordulójára rendkívüli jubileumi évet hirdetett. 1983-ban hatályba léptette az új Kánonjogi Kódexet. 1987-ben megnyitotta a Mária-évet. 1991-ben ökumenikus együtt-imádkozást kezdeményezett Svéd Szent Brigitta szentté avatásának 600. évfordulójára, ahol a reformáció óta először imádkozott két evangélikus főlelkész is a Szent Péter-bazilikában). 1992-ben kiadta az új katekizmust (Katolikus Egyház Katekizmusa).1996 november végén megnyitotta a három éves előkészületet a 2000. év nagy jubileumára (jubileumi év). 1997-ben Iegyháztanítóvá avatta Lisieux-i Szent Terézt. 1999-ben Európa védőszentjévé nyilvánította Svéd Szent Brigittát, Sziénai Szent Katalint, a Szent Keresztről nevezett Szent Terézia Benedictát (Edit Stein). 1999-ben az éjféli szentmise előtt megnyitotta a nagy jubileumi évet.

Lelkipásztori látogatásai során az alábbi országokban és városokban járt: 1979. Santo Domingo, Mexikó, Lengyelország, Írország, USA; Törökország. 1980. Zaire, Kongó, Kenya, Ghana, Felső-Volta, Elefántcsontpart, Franciaország, Brazília; Német Szövetségi Köztársaság. 1981. Pakisztán, Fülöp-szigetek., Japán. 1982. Nigéria, Benin, Gabon, Egyenlítői Guinea; Portugália; Nagy-Britannia; Argentína, Svájc, San Marino, Spanyolország, 1983. Costa Rica, Nicaragua, Panama, El Salvador, Guatemala, Honduras, Belize, Haiti, Lengyelország, Franciaország, Ausztria. 1984. Dél-Korea, Pápua Új-Guinea, Thaiföld; Svájc; Kanada. 1985. Venezuela, Ecuador, Peru, Trinidad-Tobago; Hollandia, Luxemburg, Belgium; Togo, Elefántcsontpart, Kamerun, Közép-afrikai Köztársaság., Zaire, Kenya, Marokkó; Svájc, Liechtenstein.  1986.India; Kolumbia, Santa Lucia; Franciaország, Banglades, Szingapúr, Fidzsi-szigetek, Új-Zéland, Ausztrália, Seychelle-szigetek. 1987. Uruguay, Chile, Argentína; NSZK; Lengyelország, USA, Kanada. 1988. Uruguay, Bolívia, Paraguay, Peru; Ausztria; Zimbabwe, Botswana, Lesotho, Mozambik, Szváziföld; X. 8-11: strasbourg-i eu. szervezetek, strasbourg-i, metzi, nancyi egyhm. (Fro.) 1989. Madagaszkár, La Réunion, Zambia, Malawi; Norvégia, Izland, Finnország., Dánia, Svédország.; Santiago de Compostela, Dél-Korea, Indonézia, Mauritius. -1990. Cape Verde, Bissau-Guinea, Mali, Burkina Faso, Csád; Csehszlovákia, Mexikó, Curaçao; Málta; Tanzánia, Burundi, Ruanda, Elefántcsontpart. 1991. Lengyelország, Magyarország, Brazília. 1992. Szenegál, Gambia, Guinea, Angola, Sao Tomé and Principe, Santo Domingo. 1993. IBenin, Uganda, Szudán, Albánia, Spanyolország, Jamaica, Mexikó, USA, Litvánia, Lettország, Észtország. 1994. Horvátország.1995. Fülöp-szigete, Pápua Új-Guinea, Ausztrália, Sri Lanka; Csehország, Belgium, Szlovákia, Kamerun, Dél-Afrikai Köztársaság, USA. 1996. Guatemala, Nicaragua, El Salvador, Venezuela, Tunézia, Szlovénia; VI. 21-23: Németország, Magyarország, Franciaország 1997. IV. 12-13: Szarajevó, Csehország, Bejrút, Lengyelország, Párizs, Rio de Janeiro. 1998. I. 21-26: Kuba; III. 13-21: Nigéria; VI. 19-21: Ausztria; X. 2-4: Horváto. 1999. Mexikó, USA, Románia, Lengyelország, Szlovénia, India, Grúzia. 2000 Jordánia, Tel Aviv, Betlehem, Názáret, Jeruzsálem. 2000. Fatima. 2001. VGörögország., Szíria, Málta; Ukrajna, Kazahsztán, Örményország. 2002. Azerbaidzsán, Bulgária, Toronto, Ciudad de Guatemala, Ciudad de Mexico, Lengyelország. 2003. Spanyolország, Horvátország, Bosznia és Hercegovina, Szlovákia. 2004. Bern, Lourdes.

Magyarországon  1991-ben Esztergomban, Pécsett, Budapesten, Máriapócson, Debrecenben, Szombathelyen; 1996-ban a millecentenáriumi évben meglátogatta Pannonhalmát és járt Győrött járt.

Bevezette az évenkénti Ifjúság Világnapokat.

Számos enciklikát, buzdítást és apostoli levelet adott ki, többek között: 1979. Redemptor hominis, 1981.Laborem exercens; Familiaris consortio, 1984. Salvifici doloris, 1985. Slavorum apostoli; 1986. Dominum et vivificantem, 1987. Redemptoris Mater; Sollicitudo rei socialis, 1991. Centesimus annus, 1992. Pastores dabo vobis 1993. Veritatis splendor, 1994. Tertio millennio, 1995. Evangelium vitae; Ut unum sint, 1998. Fides et ratio; Incarnationis mysterium, 2001. Novo millennio ineunte, 2002. Misericordia Dei, 2003. IV. 17: Ecclesia de Eucharistia; Pastores gregis, 2004. Mane nobiscum Domine.

Többek között ő avatta szentté: Kolbe Maximiliánt, Kim Tae-gui András és társait, a koreai vértanúkat, Manilai Ruiz Lőrinc és társait, a nagaszaki vértanúkat; Prágai (Árpádházi) Ágnest, a kassai vértanúkat, Edith Stein (Szent Keresztről nevezett Terézia Benedicta) Árpádházi Kingat;  Kowalska Mária Fausztinát; a kínai vértanúkat, Pietrelcinai Pio-t József Mária Escrivá de Balaguer-t az Opus Dei alapítóját.

 

Olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájából

Olvasmány Szent II. János Pál pápának a pápasága kezdetén elmondott homíliájából

Péter eljött Rómába! Mi vezérelte őt, és mi hozta el ebbe a városba, a Római Birodalom szívébe, ha nem az Úrtól kapott indítás iránti engedelmesség? Ez a galileai halász talán nem akart volna eljönni ide. Talán szívesebben maradt volna otthon, a Genezáret-tó partján, hajójával és hálói között. De az Úrtól vezetve, indításának engedelmeskedve, elérkezett idáig.

Egy ősi hagyomány szerint a Néró-üldözés idején Péter el akarta hagyni Rómát. De az Úr közbelépett: szembe jött vele. Péter ezzel a kérdéssel fordult hozzá: „Quo vadis, Domine? Hová mégy, Uram?” Az Úr rögtön válaszolt neki: „Megyek Rómába, hogy másodszor is megfeszítsenek.” Péter visszatért Rómába, és itt maradt egészen a saját keresztre feszítéséig.

A mi korunk arra szólít, arra ösztökél, arra kötelez, hogy az Úrra tekintsünk, és maga Krisztus legfőbb hatalmának misztériumában merüljünk el alázatos és áhítatos meditációban.

Ő, aki Szűz Máriától született – az ács Fia, ahogy vélekedtek róla, az élő Isten Fia, amint Péter megvallotta –, azért jött, hogy valamennyiünket „papi királysággá” alakítsa.

A II. vatikáni zsinat emlékezetünkbe idézte ennek a hatalomnak a misztériumát és azt a tényt, hogy Krisztus – a Pap, a Próféta-Tanító, a Király – küldetése folytatódik az Egyházban. Mindenki, Isten egész népe részese ennek a hármas küldetésnek. A múltban talán azért is tették a pápa fejére a „triregnumot”, a hármas koronát, hogy ezzel a szimbólummal fejezzék ki, hogy Krisztus Egyházának egész hierarchikus rendje, egész „szent hatalma”, amelyet benne gyakorolnak, nem egyéb, mint szolgálat. Olyan szolgálat, amelynek egyetlen célja van: hogy Isten egész népe részesedjék Krisztusnak e hármas küldetésében, és mindig az Úr hatalma alatt maradjon. Ez a hatalom nem ennek a világnak hatalmasságaiból veszi eredetét, hanem a mennyei Atyától s a kereszt és a feltámadás misztériumából.

Az Úr feltétlen és mégis édes és szelíd hatalma megfelel az ember egész mélységének, legemelkedettebb értelmi, akarati, szívbeli törekvéseinek. Nem az erő nyelvén beszél, hanem a szeretetben és az igazságban fejezi ki magát.

Péter új utóda a római székben ma izzó, alázatos, bizakodó imát mond: „Ó, Krisztus! Add, hogy a te egyetlen hatalmad szolgája lehessek! Édes hatalmad szolgája! Szolgája hatalmadnak, amely alkonyt nem ismer! Tedd, hogy szolga legyek, sőt szolgáidnak a szolgája!”

Fivéreim és nővéreim! Ne féljetek befogadni Krisztust és elfogadni az ő hatalmát!

Segítsétek a pápát és mindazokat, akik Krisztust akarják szolgálni, és Krisztus hatalmával szolgálni az embert és az egész emberiséget!

Ne féljetek! Nyissátok meg, sőt tárjátok ki a kapukat Krisztusnak! Az ő üdvözítő hatalmának nyissátok meg az államhatárokat, a gazdasági meg a politikai rendszereket, a kultúra, a művelődés, a fejlődés hatalmas mezőit! Ne féljetek! Krisztus tudja, „mi lakik az emberben”. Egyedül ő tudja!

Manapság olyan gyakran nem tudja az ember, mit hordoz magában, lelkének, szívének a mélyén. Így gyakran bizonytalankodik e földön leélt életének értelméről. Kétely árasztja el, amely átvált kétségbeesésbe. Hagyjátok tehát – alázattal és bizalommal kérlek, könyörögve kérlek –, hagyjátok, hogy Krisztus beszéljen az emberhez. Egyedül ő birtokolja az élet igéit, igen, az örök élet igéit.

 

Könyörögés

Istenünk, gazdag az irgalmasságban, te arra hívtad Szent II. János Pál pápát, hogy egész Egyházadnak elöljárója legyen. Add, kérünk, hogy az ő tanításán nevelkedve bizalommal megnyissuk szívünket Krisztusnak, az ember egyetlen Megváltójának üdvözítő kegyelmére. Aki veled él és uralkodik. Ámen.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva