Főoldal / Hitünk és életünk / Ünnepek / Egyházi ünnepek / Március 19. SZENT JÓZSEF

SZENT JÓZSEF

 

 

Jézus Krisztus nevelőatyja, a Boldogságos Szűz Mária jegyese és hitvese (lásd gyermekségtörténet). Dávid király családjából származott, Éli fia. Amikor Gábor főangyal megvitte Máriának az istenanyaság örömhírét, József már Mária jegyese volt (Evangélium Máté szerint 1,18Evangélium Lukács szerint 1,27; Mária eljegyzése). Mint igaz ember és a törvény megtartója, titokban akarta elbocsátani jegyesét, amikor nyilvánvalóvá lett, hogy egybekelésük előtt Mária gyermeket vár. Az angyal szavára mégis magához vette őt (József álma), de „nem ismerte meg” (József-házasság), míg világra nem hozta elsőszülött fiát (Jézus testvérei), akinek a Jézus nevet adta. A Háromkirályok látogatása után a Gyermekkel és anyjával Egyiptomba menekült, majd Heródes halála után visszatért Izrael földjére és Názáretben telepedett le. Lukács elmondja, hogy József áldott állapotban lévő jegyesével a galileai Názáretből a júdeai Betlehembe ment a népszámlálásra (Evangélium Lukács szerint 2,4-5), jelen volt Jézus születésekor (Evangélium Lukács szerint 2,16). A Kisded Jézus Templomban való bemutatásakor fölajánlott áldozatból (két gerlice) következtethetően szegény ember volt (Evangélium Lukács szerint 2,22-38). Évenként fölzarándokolt Jeruzsálembe, s amikor Jézus elérte a megfelelő kort, Máriával együtt magával vitte a tizenkét éves Jézusis.

Apokrif iratok részletezik eljegyzésük történetét: A „József, az ács történetei” c. apokrif irat (4-5. sz.) részletesen elmondja halálát.

Üdvtörténeti szerepe az volt, hogy jogi biztonságot és oltalmat nyújtott a Megváltó szűz Anyjának és Isten megtestesült Fiának. Halála előtt József adta át Dávid családjában az Ábrahám óta apáról fiúra szálló elsőszülöttségi áldást Jézusnak. Ebből következik a tiszteletnek az a foka, mellyel az Egyház Józsefeet tiszteli: a Szűzanyát illető hüperdulia után következő protoduliával. IXPius pápa az Egyház védőszentjévé tette.

Az egyházatyák beszéltek Józsefről, de az ősegyházban külön ünnepe valószínűleg nem volt, mert a hagyomány nem ismerte sem halála napját, sem sírjának emlékét. Nyugaton a 10. századi Fulda martirológiuma március 19-én említi. A 12. században a keresztes vitézek Názáretben templomot építettek tiszteletére. A kor szakramentáriumaiban március 19-e, „József, Jézus nevelőatyjá”-nak az ünnepe. Officiumát a 13. században írták, tisztelezét ekkor főként a ferencesek terjesztették. Hivatalosan március 19-ét IV. Sixtus pápa (ur. 1471-84) rendelte el  ünnepnapjává. XV. Gergely pápa (ur. 1621-23) 1621-ben parancsolt ünneppé tette. 1956-tól az ünnep neve: „Szent József, Jézus nevelőatyja, a Boldogságos Szűz Mária jegyese és az Egyház patrónusa”.

Munkás Szent József, a Boldogságos Szűz Mária jegyese, hitvalló, a munkások patrónusa” címen XII. Pius pápa (ur. 1939-58) alapított 1955. május 1-én új ünnepet. Mária és József eljegyzésének ünnepét (január 23.) I. Lipót kérésére engedélyezte XI. Ince pápa a török fölötti győzelem emlékére.

A Mindenszentek litániájába szintén I. Lipót, majd III. Károly kérésére 1726-ban került be Szent József. 

Védőszentjüknek tekintik az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsósok, kádárok, tímárok; jegyesek, ifjú házasok, családok, árvák, haldoklók. Segítségét kérik házépítéskor, kísértésben, hirtelen halál, reménytelen ügyek, szembetegségek esetén. A 20. századtól a munkásság védőszentje.

Magyarországi tiszteletének első, még középkori jelentkezése egy esztergomi nyomtatott misekönyvbe bejegyzett Szent József-mise, melynek szövege eltér a Missale Romanum szövegétől.

A József keresztnév hazai népszerűsége I. Lipóthoz kötődik. Lipót  Szent Józsefhez könyörgött fiúgyermekért, akit azután így is nevezett. Ezzel virágzó névdivatot, és kultuszt teremtett, mely először az arisztokrácia, majd a nép körében is elterjedt, és az 1970-es évekig a legkedveltebbek közé tartozott. I. Lipót Szent József oltalmába ajánlotta egész birodalmát, s 1675-ben a Habsburg-ház patrónusává választotta. 1683-ban Bécs, 1686-ban Buda és hazánk felszabadulását Szent József közbenjárásának is tulajdonította. Buda ostromakor a kapucinus Avianói Márk dárda hegyén magasra emelte Szent József képét, ezzel lelkesítve a döntő támadásra induló katonákat.

Ábrázolásainak forrásai többnyire az apokrif iratok. A 16. sz-ig önállóan ritkán ábrázolták (Köln, dóm, főoltár, 14. sz. közepe). A Mária élete- (Dürer) és a gyermek Jézus-ciklusok állandó alakja. Legelterjedtebb képtípus: jobb karján a gyermek Jézus, bal kezében liliom vagy a kivirágzott vessző. Attribútumai: liliom, kivirágzott vessző, vándorbot, fűrész, fejsze, fúró.

Magyarországon a barokk Szent József-oltárokat részben a faműves céhek, részben a jó halál kegyelméért könyörgő társulatok állították.

 

Az olvasmányos imaóra himnusza, olvasmánya és könyörgése az imaórák liturgiájában 

Himnusz

Szent József, téged e napon dicsérünk,

boldogan zengvén életed erényét:

e napon lettél méltó bevonulni

ég örömébe.

 

Ó, nagyon boldog, nagyon is szerencsés,

végső órádon teveled virrasztott

édes arcával – kezed a kezükben –

Mária s Jézus.

 

Mert igaz voltál, szabadulva testtől

édes álomban lebeg immár lelked

a boldog hajlék örömébe; áldva

fénykoszorúval.

 

Kérjük hát együtt a Király kegyelmét:

álljon mellettünk, bűneink lemossa,

s adja meg nekünk örök égi béke

drága jutalmát.

 

Áldás, dicséret neked és imádás,

Hármas-egy Isten, ki uralkodó vagy,

s hűséges szolgád égi koronával,

áldod örökké. Ámen.

 

 Olvasmány Sienai Szent Bernardin áldozópap beszédeiből

Az értelmes teremtményeknek adott összes sajátos kegyelem általános szabálya az, hogy amikor valakit az isteni jóság kiválaszt valami személyes kegyelemre vagy különleges életfeladatra, akkor megad neki minden karizmát, amely szükséges az így kiválasztott személy feladatához, és amely magát az embert is bőven ékesíti.

Ez utolérhetetlen módon érvényesült Szent Józsefben, Urunk, Jézus Krisztus nevelőatyjában, a világ Királynőjének és az angyalok Úrnőjének igaz jegyesében, akit az örök Atya arra választott ki, hogy az ő két legértékesebb kincsének, tudniillik saját Fiának, valamint Máriának, jegyesének hűséges gondozója és őre legyen. Szent József ezt a feladatot a lehető leghűségesebben teljesítette. Ezért szól hozzá így az Úr: Te hűséges, derék szolga, menj be Urad örömébe! (Mt 25, 21)

Ha Józsefet Krisztus egész Egyházával hasonlítod össze, nemde ő az a kiválasztott és különleges ember, aki által és akinek oltalma alatt Krisztus rendezett módon és tisztességgel lépett be a világba? Ha tehát az egész szent Egyház adósa Szűz Máriának azért, mert általa kapta Krisztust, akkor Szűz Mária után bizonnyal Józsefnek is különös hálával és tisztelettel kell adóznia.

Ő ugyanis az Ószövetség záradéka, benne nyeri el a pátriárkai és prófétai méltóság a megígért gyümölcsöt. Hiszen egyedül ő az, aki testi valóságában is gondozta azt, akit Isten a pátriárkáknak és a prófétáknak megígért.

Semmi kétségünk ne legyen afelől, hogy Krisztus azt a családiasságot, tiszteletet és őszinte megbecsülést, amelyet földi életében, mint gyermek nyújtott atyjának, nem tagadta meg a mennyben sem, hanem inkább beteljesítette és tökéletesítette.

Ezért nem hiába mondja az Úr: Menj be Urad örömébe! Ezzel, bár az ember szívébe költözik az örök boldogság öröme, az Úr még többet akart mondani Józsefnek: Menj be az örömbe! Ezzel mintegy titokzatosan azt is kifejezte, hogy ez az öröm Józsefnek nemcsak belső világában lesz meg, hanem mindenünnen körülveszi, magával ragadja őt, és elmerül ebben a végtelen, kimeríthetetlen örömben.

Emlékezzél meg hát rólunk, Szent József, és járj közben értünk nevelt Fiadnál kérő imádságoddal! Eszközöld ki számunkra, hogy legyen kegyes irántunk boldogságos szűz Jegyesed is, aki annak az Édesanyja, aki az Atyával és a Szentlélekkel él és uralkodik vég nélküli századokon át. Ámen.

 

Könyörgés

Mindenható Istenünk, te Szent József hűséges gondviselésére bíztad megváltásunk kezdetének titkait. Add, kérünk, hogy Egyházad az ő közbenjáró segítségével szüntelenül folytassa és teljesítse az üdvösség szent művét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva