SZENT MÁRK

evangélista

A Márk evangéliuma szerzője, alakja az Apostolok Cselelekedetei 12,11-17-ben tűnik föl először, amikor Szent Péter, kiszabadulva a börtönből, „elment Máriának, a Márknak nevezett János anyjának házába”. Márk anyja valószínűleg özvegy volt, s házát Krisztus tanítványainak rendelkezésére bocsátotta. Pétert jól ismerték e házban, mert Rodé, a szolgálóleány a hangjáról ráismert. Valószínű, hogy az utolsó vacsora terme is ebben a házban volt, s Márk családjának birtoka volt a Getszemáni kert, ahol Márk nagycsütörtök éjszakáján kinn aludt, s amikor Jézus elfogták, takaróját elhagyva elmenekült (Mk 14,51-52). Márkék házában várták az apostolok a Szűzanyával együtt a Szentlelket, s itt történt a pünkösdi csoda. Márk az elsők között keresztelkedett meg, ezért nevezi Péter apostol „fiamnak” (1Pt 5,13). Kr. u. 44-ben amikor Barnabás és Pál apostol Antiochiából Jeruzsálembe érkezik, Márk házában szállt meg, mert Barnabás a nagybátyja volt Márknak (Kol 4,10). A két apostol Antiochiába visszaindulva magával vitte Márkot (ApCsel 12,25), de Kr. u. 45-ben Barnabás és Pál első apostoli útjukra is magukkal vitték Cipruson át Pergéig, innen azonban Márk megriadva a nehézségektől, visszatért Jeruzsálembe (13,13). Amikor Pál és Barnabás Kr. u. 49-ben Jeruzsálembe ment az apostoli zsinatra, utána Márk  újra csatlakozott az Antiochiába visszatérő apostolokhoz. Amikor 2. missziós útjára indult, Pál nem akarta, hogy ismét velük menjen; emiatt nézeteltérés támadt Pál és Barnabás között. Különváltak, és Barnabás Márkkal Ciprusra ment (ApCsel 15,36-39). Kr. u. 50-60-ban Szent Péter munkatársa, Papiasz szerint a tolmácsa. 61 körül ismét a fogságban lévő Pál segítségére volt (Kol 4,10, Filem 24). Euszébiosz szerint ő volt az alexandriai egyház alapítója és első püspöke; Szent Jeromos szerint itt is halt meg. Alexandriai Kelemen és Órigenész is beszélnek róla. A hagyomány szerint Alexandria közelében, Bucoliban április 25-én lett vértanú.

Védőszetjükként tisztelik az építészek, írnokok, jegyzők, lámpagyárosok, üvegesek, üvegfestők. Attribútuma az oroszlán (evangélista szimbólumok). A halála utáni események ábrázolásai közül a legjelentősebbek (holttestének megtalálása, elszállítása, az őt tisztelő rabszolga megmentése) Tintoretto alkotásai (Velence, Accademia; Milánó, Brera, 1548-66.).

Olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájából

Olvasmány Szent Iréneusz püspök és vértanú „Az eretnekségek ellen” című értekezéséből

Az egész világon, a föld szélső határáig elterjedt Egyház az apostoloktól és az ő tanítványaiktól vette át azt a hitet, hogy hiszünk az egy Istenben, a mindenható Atyában, aki az eget, a földet és a tengert alkotta, s mindent, ami csak van benne (ApCsel 14, 15); és hiszünk az egy Jézus Krisztusban, Isten Fiában, aki a mi üdvösségünkért megtestesült; és hiszünk a Szentlélekben, aki a próféták által előrehirdette Isten rendeléseit: szeretett Urunknak, Jézus Krisztusnak eljövetelét, Szűztől való születését, szenvedését, a halálból való feltámadását és test szerinti mennybemenetelét, s hogy az Atya dicsőségében majd vissza fog térni a mennyből, hogy mindent hatalma alá rendeljen (vö. Ef 1, 10), és feltámasszon minden embert azért, hogy Jézus Krisztus, a mi Urunk előtt – aki a láthatatlan Atya tetszése szerint Istenünk, Üdvözítőnk és Királyunk – hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse (Fil 2, 10) őt, aki azért jön, hogy igaz ítéletet mondjon minden felett. 

Miután az Egyház átvette ezt az igehirdetést és ezt az említett hitet, az egész világon elterjedve, mintha egyetlen házban laknék, hűségesen őrzi is ezt. Úgy hisz az előbb említettekben, mintha egyetlen lelke és egyetlen szíve volna; s egybehangzóan tanítja, hirdeti és adja ezt tovább, mintha egyetlen ajka volna. Mert, bár sokfélék a nyelvek a földön, de a hagyomány érvénye egy és ugyanaz. 

Sem Germániában, sem az ibériaiaknál vagy a kelták között, sem Keleten vagy Egyiptomban, sem Líbiában vagy a világ közepén alapított egyházak nem hisznek másként, és nem másképp hagyományozzák tovább ezt a hitet, hanem amint az Isten teremtménye: a nap, az egész világon egy és ugyanaz, úgy az igazság hirdetése is mindenütt ugyanúgy ragyog és világít minden embernek, aki el akar jutni az igazság megismerésére.

Az egyházak elöljárói közül, aki hatásosan tud beszélni, az sem mond mást, csak ezeket (hiszen senki sem lehet nagyobb a Mesternél), de a beszédben gyenge sem csökkenti ezt az áthagyományozott hitet. Mivel ugyanis a hit egy és ugyanaz, sem az nem ad hozzá, aki sokat tud róla beszélni, sem pedig nem csorbítja meg az, aki csak kevesebbet tud róla mondani.

Könyörgés

Istenünk, te Szent Márk evangélistát kiválasztottad az evangélium hirdetésének fönséges hivatására. Kérünk, nevelj minket tanításával, hogy hűségesen kövessük Krisztus példáját.Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.