SZENT MÁRK,
SZENT ISTVÁN,
SZENT MENYHÉRT
kassai vértanúk
Körösi Márk esztergomi kanonok, Grodecz Menyhért és Pongrácz István jezsuiták, tábori lelkészek, akiket 1619. szeptember 6-án Kassán halálra kínoztak.
A harmincéves háború második évében Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a csehek megsegítésére megtámadta a II. Ferdinánd király uralma alatt lévő Felvidéket, ahol a protestánsok föllázadtak Bethlen támogatására. Széchy György és Bakos János egy lovas dandárral földúlta Jászót, elűzte onnan az egri káptalant. 1619. szeptember 5-én Kassa kaput nyitott Rákóczi György hajdúi előtt, akik elfogták Kőrösi Márkot, Grodecz Menyhértet és Pongrácz Istvánt és a kálvinista hitre akarták téríteni őket, amit ők visszautasítottak. Ezért szeptember 6-án éjjel a katonák halálra kínozták őket. Menyhértet és Márkot lefejezve, Istvánt félholtan dobták egy pöcegödörbe, ahol ő még húsz órát élt. Földi maradványaikat 1620 tavaszán Forgách Zsigmond nádor neje, Pálffy Katalin - Bethlen Gábor engedélyével - a sebesi templomba, majd a hertneki várba, 1635 körül a nagyszombati klarisszák zárdájába vitte. Több csodálatos gyógyulás után 1628-ban Pázmány Péter esztergomi érsek, majd 1661-ben Lippay György vizsgáltatta az ügyet. 1855. szeptember 6-án Scitovszky János érsekvizsgálatának eredményét fölterjesztette a Szentszékhez, kérve boldoggá avatásuk megindítását, mely. 1904-ben történt meg. II. János Pál pápa 1995. július 2-ai kassai látogatásakor szentté avatta őket.
Himnusz
A három vértanú nevét
magasztald hívő nép, dicsérd,
azért ontottak drága vért,
hogy béke váltsa fel a vészt.
Ők három nemzet vér szerint,
de lelkük Krisztusra tekint,
ki szent nevében arra int:
a sok szív legyen egy megint.
Körösi Márk horvát szülött,
ki ifjan Esztergomba jött,
itt várta fény, rangos körök,
de híre Kassán lett örök.
Grodecz Menyhért lengyel honos,
a bűnből sok lelket kimos;
Jézus Szívében otthonos,
ajkán a szó mézharmatos.
Pongrácz István kemény magyar,
ki Jézus társaként akar
élni; így jár be falvakat,
s első, ha kell az áldozat.
Lejárt a kín órája már,
a fő lehullt, belepte sár;
míg egy is élt, dúlt pártviszály,
de lelkük sárból mennybe szállt.
Háromság, áldjuk szent neved,
Atyánk, Teremtőnk, üdv neked,
Fiú, Megváltónk, tisztelet
neked s a Léleknek veled. Ámen.
Olvasmány Szent X. Piusz pápa iratából, amellyel Isten tiszteletreméltó szolgáit: Körösi Márk kanonokot, Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita áldozópapokat ünnepélyesen a boldogok közé iktatja
Körösi Márk István a horvátországi Kőrösön született. Említésre méltó, hogy nagy szeretettel vette körül égi Édesanyját, a Boldogságos Szűz Máriát, akit később is, nehéz helyzeteiben, különösen pedig gyötrelmes halálküzdelmében állandóan bizalommal segítségül hívott. Amikor úgy érezte, hogy Isten a papságra hívja, Rómába ment tanulni, ahol mindenféle jó törekvésnek nem csupán követője, hanem buzgó megvalósítója is lett. Hazájába visszatérve apostoli tevékenységét oly nagy hatással végezte, hogy híre messzire elterjedt; ezért Pázmány Péter esztergomi érsek és Magyarország prímása saját egyházmegyéjébe hívta őt. Nem sokkal később esztergomi kanonokká és komáromi főesperessé nevezte ki. Mindjárt kinevezése után a Kassa közelében fekvő széplaki uradalom élére került kormányzónak.
Pongrácz István törzsökös magyar felvidéki családból származott. Az erdélyi Alvincen született, s kiképzését a kolozsvári jezsuita kollégiumban nyerte. Itt annyira megkedvelte mesterei életét, hogy szülei és rokonai tanácsa ellenére maga is közéjük lépett. Luther és Kálvin tanaitól, valamint a polgárháborúktól zaklatott népének kívánt segítségére lenni. 1615-ben elöljárói a felvidéki Homonnára küldték, hogy a katolikusokat hitükben és vallásukban megerősítse. Kassára Dóczy András főkapitány hívta meg, Grodecz Menyhérttel együtt házába fogadta, akivel együtt a katolikus ügyet hathatósan elősegítették.
Grodecz Menyhért volt tehát a harmadik, aki ehhez a két áldozópaphoz csatlakozott. A sziléziai Teschenben született, grodeki eredetű lengyel családból. A jezsuita rendben különböző beosztásokban munkálkodott, amikor Dóczy András főkapitány Kassára hívta, hogy a helyőrség papja legyen.
Midőn Krisztus bajnokai nagy buzgalommal végezték szent szolgálatukat, történt, hogy Bethlen Gábor vezére, Rákóczi György protestáns hajdúival Kassa alá érkezett, és követelte a város átadását a császáriaktól. Rákóczi letartóztatta, és házi őrizetben tartotta a három katolikus papot, és a városi tanácstól kikényszerítette halálos ítéletüket.
Így tehát 1619. szeptember 6-ról 7-re virradó éjjel a kiküldött fegyveres csoport először az ajtót nyitó Pongrácz István atyát ütötte le vasbuzogánnyal, majd mindhármukat ökölcsapásokkal, rúgásokkal, arculcsapásokkal és gyötrelmes sebekkel illették, míg azok csupán Jézus és Mária nevét sóhajtozták. Körösi Márknak Rákóczi nevében szabadulást ígértek, ha elhagyja a katolikus hitet, de ő az ajánlatot állhatatosan visszautasította. Amikor megfosztották ruháitól, kezénél fogva a szoba gerendájára akasztották, és égő fáklyákkal sütögették, bárdokkal vagdosták, úgyhogy megpörkölt bordái között szabadon lehetett látni belső részeit. Mivel már megvirradt, Körösi Márkot és Grodecz Menyhértet a gerendáról levéve lefejezték, Pongrácz Istvánt két kardütéssel a nyakán megsebesítették, majd halottnak vélvén két társával együtt a szennygödörbe dobták. Azonban még élt, és több mint 20 óra múlva sebekkel és szennyel elborítva, Jézus és Mária nevét sóhajtozva, szeptember 8-án hajnalban nyerte el az égi koronát.
Testüket Pálffy Katalin 1620-ban Bethlen Gábor engedélyével elszállíttatta először a sebesi templomba, majd 15 évvel később a nagyszombati klarissza nővéreknél helyezte el. A klarisszáktól 1784-ben az orsolyitákhoz kerültek át. Az Úr több csodás jellel dicsőítette meg őket.
Könyörgés
Urunk, Istenünk, segíts meg minket Szent Márk, István és Menyhért kassai vértanúk közbenjáró imájára, hogy akiknek győzelmét örvendezve ünnepeljük, azoknak állhatatos hitét is kövessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.
