SZENT MÁRTA

Szent Lázár és Mária testvére Betániában. Az evangélium alapján úgy tűnik, a három testvér egy háztartásban élt, amikor Jézust megismerték. Lázár valószínűleg gyermektelen házasság után megözvegyült, és a szintén özvegy Mártát befogadta. Mária talán nem is volt férjnél (Mária Magdolna, Bűnbánó). A két nővérben az Egyház a lelki élet két alaptípusát látja: Márta a jótékonyságban tevékeny, aktív, Mária a szemlélődésben elmerülő, kontemplatív életforma képviselője. Az evangélium háromszor említi: 1. Vendégül látta Jézust és tanítványait, értük szorgoskodott, míg nővére, Mária Jézust hallgatta (Lk 10,38-42). 2. Lázár föltámasztásakor Jézus neki nyilatkoztatta ki: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre.” S ő elsőként tett hitvallást Jézus, a Messiás mellett. Amikor meghallotta, hogy Jézus közeledik, elébe sietett: „Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem. De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked. (...) Igen, Uram, én hiszem, hogy te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön.” (vö. Jn 11,1-44) 3. A leprás Simon házában tartott vacsorán (melyen Mária megkente Jézus lábát) is felszolgált (Jn 12,1-8; Mt 26,6-13). A hagyomány szerint az ősegyház elleni üldözésben az egész keresztény közösséget, mely Márta házában alakult, elfogták, s egy evező, vitorla és kormánylapát nélküli hajóra rakták, és a tengerre bocsátották. A viharok ellenére a hajó nem süllyedt el, hanem Gallia partjainál szárazföldet ért. Kikötöttek, és első hirdetői lettek az evangéliumnak. A legenda szerint Lázár püspök lett Aix városában, Márta a város betegeit és szegényeit gondozta, Mária remeteként élt.  Ünnepét 1262-ben a ferencesek kezdték ünnepelni. A 13. század végén került a római naptárba. Háziasszonyként ábrázolják (Bartholomäus Zeitblom, 15. század vége, München, Alte Pinakothek). Attribútumai: főzőkanál, késtartó, kulcscsomó (az övén), tál és korsó, kenetes edény, a 15-16. században övvel megkötözött sárkány. Életének jelenetei a nürnbergi Szent Márta-templomp üvegfestményein (1407) és egykori főoltárán láthatók. Leggyakrabban Provence-ba tett csodás útjukat és missziójukat örökítették meg (Lucas Moser tiefenbronni oltára, 1437). A barokk a Jézussal való találkozást kedvelte, konyhai jelenettel ábrázolták (Velázquez, London, National Gallery, 1618-19). Védősztenje a háziasszonyoknak, családoknak, özvegyeknek, hitoktatóknak, vendéglősöknek, pincérnőknek, szállodásoknak, szobrászoknak, oltalmát kérik hirtelen halál, vérfolyás, pestis ellen.

Himnusz

Téged köszönt ma énekünk,

Szent Márta, áldott asszonyunk,

te méltó voltál többször is,

hogy Krisztust házadban fogadd.

A nagy Vendéget boldogan

szolgálta szíved s két kezed,

szorgoskodó gondokba vitt

az Úrért égő szeretet.

Jézust örömmel láttad el,

míg két testvéred éhesen

kaphatta tőle égi jók

s az élet szent falatjait.

A kínhalálba indulót

húgod nárdusszal kente meg,

s te legvégső szolgálatod

éber jelét adtad neki.

Urunk jó háziasszonya,

gyújtsd lángra most szívünket is,

barátságos, hű otthona

legyünk az Úrnak szüntelen.

A Háromság dicséretét,

ha majd végső hazát nyerünk,

veled daloljuk boldogan

időtlen századok során! Ámen.

Olvasmány Szent Ágoston püspök beszédeiből

Boldogok, akik méltók voltak arra, hogy Krisztust saját otthonukban fogadják

Urunk, Jézus Krisztus szavai arra figyelmeztetnek, hogy csak egyvalamire törekedjünk, amíg e világban sok mindenfélével foglalkozunk. Most még mint zarándokok törekszünk, mint akiknek nincs otthonunk, mint akik még úton vagyunk, mint akik még nem érkeztünk el hazánkba. Még vágyakozásban élünk, még nem vettük birtokba, még nem élvezzük. De azért minden tunyaság nélkül törekedjünk, szüntelenül törekedjünk, hogy egykor eljussunk oda.

Márta és Mária, nemcsak test szerint, hanem a vallásban is testvérek voltak. Mindketten híven ragaszkodtak az Úrhoz, mindketten szívesen szolgálták a test szerint náluk levő Urat. Befogadta őt Márta, mint ahogyan vándorokat szokás befogadni. Igen, vendégül látta, de mint a szolgálóleány az Urát, mint esendő ember az Üdvözítőjét, mint teremtmény a Teremtőjét. Vendégül látta, hogy testét táplálja, aki viszont őt Lélekkel táplálta. Urunk ugyanis azért vette magára a szolga alakját, hogy ebben a szolgai alakban szívességből, ne pedig kötelességből táplálják őt a szolgák. Hiszen részéről már az is szíves szeretet volt, hogy testi táplálékot fogadott el tőlük. Emberi testben élt, így meg is éhezett, és meg is szomjazott.

Úgy fogadták tehát az Urat, mint vendéget, aki a tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Ám, akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek (Jn 1, 11-12). Fogadott gyermekeivé tette a szolgákat, hogy testvérei legyenek, kiváltotta őket a bűn rabságából, hogy társörököseivé tegye. Mindazonáltal közületek senki se sóhajtozzék így: „Boldogok, akik méltók voltak arra, hogy Krisztust saját otthonukban fogadják!” Ne siránkozzál és ne keseregj azon, hogy te olyan korban születtél, amikor az Urat test szerint már nem láthatod. Ezt a megtiszteltetést tőled sem vette el, hiszen megmondta: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek (Mt 25, 40).

Egyébként megnyugtatásodra mondhatom neked, Márta, áldott vagy jó szolgálatodért! Munkádért jutalmul megkapod a boldog nyugalmat. Most ugyan sokféle teendőd lefoglal téged: táplálni igyekszel halandó embereket, akik szentek. De ha majd bejutsz az örök hazába, vajon találsz-e ott vándort, akit vendégül láthatnál? Találsz-e ott éhezőt, akivel kenyeredet megoszthatnád, szomjazót, akinek italt nyújthatnál, beteget, akit meglátogathatnál, veszekedőt, akit megbékíthetnél, halottat, akit eltemethetnél?

Mindezekből ott egy sem lesz. Hát akkor mi lesz? Csak az lesz, amit Mária választott. Ott majd minket táplálnak, nem mi adunk táplálékot. Hiszen ott majd az lesz teljes és tökéletes, amit Mária már itt választott magának, amikor az Úr igéjének arról a dús asztaláról morzsákat gyűjtögetett. Akarjátok hát tudni, mi lesz majd odaát? Maga az Úr mondja szolgáiról: Bizony, mondom nektek, asztalhoz ülteti őket, és megy, hogy kiszolgálja őket (Lk 12, 37).

Könyörgés

Mindenható, örök Isten, te Szent Mártát kitüntetted azzal, hogy Fiad szállást vett nála. Közbenjárására add, hogy hűségesen szolgáljuk Krisztust testvéreinkben, és így minket is befogadj mennyei hajlékodba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.