Főoldal / Hitünk és életünk / Ünnepek / Egyházi ünnepek / Január 15. THÉBAI REMETE SZENT PÁL

THÉBAI REMETE SZENT PÁL

született: Théba, Egyiptom, 228.

elhunyt: Théba, 341.

 

 

I. (Nagy) Lajos király országfelajánlása (1381) óta Magyarország védőszentje. Szülei gazdag családban, nagy gonddal nevelték. 244-ben árván maradt, férjes nővérével és nagy vagyonnal. 249-ben a Decius-féle keresztényüldözés elől vidéki házába húzódott vissza, majd amikor hírét vette, hogy egy rokona meg akarja szerezni a vagyonát, s ezért följelenteni készül, a pusztába menekült. Egyre távolabb jutva a lakott vidéktől egykori pénzhamisítók elhagyott rejtekhelyére bukkant: egy fölül nyitott barlangra, melyben forrást, datolyapálmafát és falba vájt üregeket talált. Elhatározta, hogy ebben a kívülről észrevehetetlen barlangban fogja leélni életét. Isteni jelként egy holló naponta hozott neki egy darab kenyeret. 341-ben Remete Szent Antal látogatta meg, akit arra kért, hogy Szent Atanáz köpenyébe burkolva temesse el. Antal el is ment a köpenyért, s mire visszatért, Pál már halott volt. Sírját két oroszlán ásta meg. I. Jusztinianosz (ur. 527-565) császár templomot és nagy kolostort építtetett a barlangjánál, melyet a 7. században az arabok elpusztítottak. Testét a 12. században találták meg és a konstantinápolyi Szűz Mária-templomba vitték. Később a fejét Rómába (majd Prágába), a testét 1240-ban Velencébe, a Szent Julianus-templomba vitték. 1381-ben innen hozta I. Nagy Lajos király Magyarországra a Velencével folytatott győztes háborút lezáró torinói béke egyik feltételeként. Alsáni Bálint pécsi püspök és más neves személyek 1381. október elején utaztak el a drága tetem átvétele végett: „Velencéből pécsi Bálint pispek és zágrábi Pál pispek egy éjjel nagy csendességgel, hogy a köznép reájok ne rohanna érötte, miért nagy böcsölettel tartják vala, hozák Szent Pálnak testét két aprószentöknek testivel Magyarországban, Budának fényes királyi városában. Oly nagy tisztösséggel és készölettel, oly nagy processióval és ajtatossággal, kihöz hasonlatos soha Magyarországban nem volt. És helyhezteték Buda várában Szent János kápolnájában, éjjel-nappal vigyázván őmellette két remete fráterek.” (Érdy-kódex) Budáról november 14-én ünnepi körmenet kísérte az ereklyét végső helyére, a budaszentlőrinci pálos monostorba. A magyar pálos rend, melynek ő a névadója, szellemi őseként és példaképeként tiszteli (pálosok). A körmenetet maga Lajos király vezette. Idővel külön kápolnát építettek az ereklyéket tartalmazó díszes márványkoporsó részére. Nagy Lajos az ereklye magyar földre hozatalával Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, s ettől kezdve lett Magyarország társvédőszentje. Fejereklyéje a pálos hagyomány szerint 1523-ban került Budaszentlőrincre a prágai székesegyházból. Az erős őrizet alatt Budára hozott fejereklyét Orbán napján Simon zágrábi püspök adta át a szentlőrinci kolostorból odavonult pálosoknak, akik egyesítették a többi taggal. Mohács után az ereklyéket Trencsénbe menekítették, ahol egy tűzvész alkalmával elégtek. Legendáját a Peer-kódex közli. Az ereklyék átvitelének alkalmára és az ünnepre írt officium a magyar liturgikus költészet egyik legkiemelkedőbb alkotása. Ismeretlen szerző Historia de translatione Sancti Pauli Thebaei cognomento primi eremitae címmelmel megírta az ereklye legendás történetét és beszámolt új elhelyezéséről. Sírja és ereklyéi körül történt csodákat Hadnagy Bálint foglalta írásba. 1480-ban nagy szárazság pusztított és végínséggel fenyegette Magyarországot. Ekkor a pálosok szentéletű generálisa, Gergely 300 pálossal körmenetben vonult Szentlőrincről a királyi vár kápolnájába. Ereklyéiket magukkal vitték, az úton odafelé imádkoztak és énekeltek, a kápolnában misét mutattak be. Utána Mátyás király vendégelte meg őket, majd visszatértek kolostorukba. Alig értek haza, hatalmas eső támadt. Ezért a nép esőhozó (imbriferi) névvel illette őket.

A késő középkorban kezdték ábrázolni, sötét köpenyben, kapucnival és mankóval vagy pálmarostokból készített ruhában, általában Szent Antal remetével együtt, leginkább a pálosok templomaiban. Attribútuma a temetésénél segítő két oroszlán, a pálmafa és a kenyeret hozó holló. Idős, szakadozott, sőt alkalmanként háncsból való ruhákba öltözött férfi gyakran botra támaszkodva (Budapest, Egyetemi templom homlokzata). Legendájának tízjelenetes ciklusa a tüskevári pálos templomból Somlyóvásárhelyre került sekrestyeszekrényen (1754). Gótikus fából készült szobra látható a lőcsei Jakab-templomban és Zólyomszászfalu oltárán is. A tőketerebesi templom hajójának Kracker Lukács által festett mennyezetfreskói mutatják be életét (1777). A kortársak műremekként magasztalták budaszentlőrinci síremlékét, Dénes pálos kőfaragó munkáját (1484), amelyet az életét ábrázoló domborművek díszítettek.

 

Könyörgés

Istenünk, te Remete Szent Pálnak a magányban erőt adtál arra, hogy a szegény és alázatos Krisztust kövesse mindhalálig. Közbenjárására add meg nekünk is, hogy hivatásunkban hűségesek legyünk, és eljussunk arra a tökéletességre, amelyet egyszülött Fiadban állítottál elénk a mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva