Főoldal / Hitünk és életünk / Ünnepek / Egyházi ünnepek / December 3. XAVÉRI SZENT FERENC

XAVÉRI SZENT FERENC

áldozópap

született: Javier vára, Navarra 1506. április 7.

elhunyt: 1552. december 3.

 

 

Családi neve Francisco de Jasu y Javier. Papnak készülve 1525-ben Párizsba ment, ahol a S. Barbara Kollégium növendéke, 1526-ban Favre Péter, 1529-ben Loyolai Szent Ignác szobatársa. 1530-ban magister artium és a Beauvais-Dormans Kollégium régense. 1534-ben Szent Ignác kezdeményezésére fogadalmat tett szentföldi zarándoklatra és szerzetbelépésre. 1535-ben Szent Ignác vezetésével lelkigyakorlatot végzett, majd Velencébe ment, ahol a Szentföldre induló hajóra várva betegeket ápolt egy kórházban a társaival együtt. 1537-ben szentelték pappá. Mivel a törökök a szentföldi utat lehetetlenné tették, Bologna környékén prédikált. 1538-ban társaival Rómába ment, ahol lelkipásztori és karitatív munkát végzett, s 1539-ben  az első jezsuiták egyike volt. 1540-ben a portugál király kérésére Szent Ignác Délkelet-Indiába küldte misszióba. 1542 nyarán érkezett Goába, ahol gyóntatott, prédikált, tanított és gyógyított, majd a Comorin-fok felé indult. 1535-37-ben pasztorált közel 20.000 halász között. 1544 végén Travancorban egymaga több mint 10.000 halászt keresztelt meg. 1545-ben Malaccába, 1546-ban Amboina és Molukka szigetekre hajózott, s megerősítette a híveket. 1547-ben ismét Malaccába érkezett, majd miután az indiai missziótt új rendházak alapításával megerősítette, 1549-ben elindult Japán felé és Kagosimában kötött ki. 1551-ig két társával több ezer japánt keresztelt meg. Később elhatározta, hogy Kínába megy. Közben Szent Ignác kinevezte indiai tartományfőnökévé. 1552-ben útrakelt Kína felé, de tervét meghiúsították, majd beteg lett Ősszel a San Csao-szigetg-ről Kantonon át akart bejutni a birodalomba, de beteg lett és 1552. december 3-án meghalt. 1619-ben boldoggá, 1622-ben Izidorral, Loyolai Ignáccal, Néri Fülöppel és Avilai Terézzel együtt szentté avatták.

 

Olvasmány és könyörgés az imaórák liturgiájából 

Olvasmány Xavéri Szent Ferenc áldozópapnak Szent Ignáchoz írt leveleiből

Bejártuk az új keresztények falvait, azokét, akik néhány éve részesültek a keresztény vallás szentségeiben. Ott portugálok egyáltalán nem laknak, mert az a föld igen terméketlen is, szegény is. A bennszülött keresztényeknek nincsenek papjaik, és nem is tudnak egyebet, mint azt, hogy ők keresztények. Nincs, aki misét mondjon nekik; nincs, aki a Hiszekegyet, a Miatyánkot, az Üdvözlégyet vagy a Tízparancsolatot tanítsa nekik. 

Amióta idejöttem, egyáltalán nem pihentem: szorgalmasan körüljártam a falvakat, és megkereszteltem minden gyermeket, aki még nem volt megkeresztelve. Köztük rengeteg olyan csecsemőt is, akik – mint ahogy mondani szokás – még azt sem tudják, miben különbözik jobb kezük a baltól. A nagyobbacska gyermekek pedig a zsolozsmát elmondani vagy enni és pihenni sem hagytak, csakhogy valamilyen imádságra tanítsam meg őket. Ekkor kezdtem megsejteni, hogy ilyeneké a mennyek országa.

Minthogy ilyen szent követelést kegyetlenség lett volna visszautasítanom, a keresztvetésen kezdtem, aztán az Apostoli Hitvallást, a Miatyánkot és az Üdvözlégyet véstem emlékezetükbe. Megfigyeltem, hogy nagy tehetség van bennük; és ha lenne valaki, aki keresztény tanításra oktatná őket, kétség nélkül, igen jó keresztényekké válnának. 

Ezen a vidéken sokan csak azért nem lesznek keresztényekké, mert nincs, aki keresztényekké tegye őket. Nagyon sokszor eszembe jutnak az európai egyetemek, különösen a párizsi; szeretném végigrohanni, és válogatás nélkül szerte kiabálni, hogy azokat, akikben több a tudomány, mint a szeretet, így döbbentsem meg: „Jaj, a lelkek milyen nagy száma van kizárva a mennyországból a ti bűnötök miatt, és jut kárhozatra!”

Bárcsak ennek a feladatnak is annyira nekifeküdnének, mint a tanulmányaiknak, hogy számot tudjanak adni Istennek a tudományukról és a rájuk bízott talentumokról. 

Ez a gondolat ugyanis arra indítaná legtöbbjüket, hogy – miután elmélkedtek Isten ügyéről – törekedjenek meghallani lelkük mélyén az Isten szavát, és feledve az egyéni kedvteléseiket meg pusztán az emberi dolgokat, mindenestül Isten útmutatására és döntésére bízzák magukat. Szívből így kiáltanának: „Itt vagyok, Uram! Mit akarsz, hogy cselekedjem?” (ApCsel 9, 6 Vulg.) Küldj oda, ahová csak kívánod, akár még Indiába is!

 

Könyörgés

Istenünk, te Xavéri Szent Ferenc áldozópap igehirdetésével számos népet térítettél a hitre. Add, hogy az ő buzgó hite lángoljon híveid lelkében, és az Anyaszentegyház örömmel lássa maga körül sok hűséges gyermekét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

 

Katonai Ordinariátus © Minden jog fenntartva