IMA- ÉS OLVASÓKÖNYV

A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁMÁRA

Szerkesztette: dr. Hankovszky Béla őrnagy, kiemelt tábori lelkész

Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat

Katolikus Tábori Püspökség, Budapest, 2009

Nihil obstat. Berta Tibor ezredes, általános helynök 

Imprimatur. Nr. E-5/1/2010. Bíró László püspök, katonai ordinárius

 

4. rész A NAP MEGSZENTELÉSE

Tartalomjegyzék

Reggeli imák

II. Rákóczi Ferenc reggeli imája

Babits Mihály: Reggeli ének

Nagy Szent Makáriosz imáiból

Nagy Szent Vazul imáiból

Mindenható Úristen, Te juttattál bennünket…

John Henry Newman: Reggel

Halljad meg, Uram, szavaimat… (az 5. zsoltár alapján)

Mindenható Istenem, mennyei Atyám…

Széchenyi István: Mindennapi ima

Szent Ambrus: Himnusz kakasszóra

Szent Ambrus: Hajnali himnusz

Imádság hajnalra

Ambróziánus himnusz hajnalra

Ambróziánus hajnali himnusz

Loyolai Szent Ignác: Önfölajánlás

Svájci imádság

Esaias Tegnér reggeli éneke

Lengyel reggeli ima

Walter von der Vogelweide: Reggeli ima

Ima a magyar Thewrewk-kódexből

Kürenei Szünesziosz püspök reggeli énekéből

Az optyinai sztarecek reggeli imája

Görög katolikus imádság

Reggeli himnusz

Mahatma Gandhi: Mindennapi imádság

Reggeli ima az Istenszülőhöz

Szent Patrik reggeli imája

Köszönöm Uram az éjszakai nyugalmat…

Reggeli ima

XXIII. János pápa imádsága

Esti imák

Esti ima minden napra

Szent-Györgyi Albert esti imája

Ősi keresztény esti ima

Esti könyörgés

Esti ima

Nagy Szent Gergely: Esti himnusz

Benedek Laura: Esti ima

Esti imádság

Falu Tamás: Esti ima

Ima a magyar Lobkovitz-kódexből

Esti Mária-imádság Dubrovnikból

Német esti ima

Johann Wolfgang Goethe: Vándor éji dala

Óír-kelta esti ima

Ady Endre: Szelíd, esti imádság

Imádság a nap végén

Erdélyi esti ének

Gót szerzetesek éjjeli imája

Szent Efrém: Esti ima

Anna Frank: Napló  (részlet)

Szent Ambrus: Esti himnusz

Étkezési imák

Étkezés előtti imák

II. Rákóczi Ferenc: Étkezés előtti ima

Étkezés utáni imák

Munka előtti ima

Munka utáni ima

Önmagammal ha küszködöm…

A fejezetben található szerzők életrajza

 

A NAP MEGSZENTELÉSE

„Fölkelő Nap, nem borulok elődbe,

Rég-pogányosan dalolok Neked most

Égfelé tartott tenyerekkel, arccal

Állok előtted.”

(József Attila: Rövid óda a kelő Naphoz)

 

„Támaszkodjanak bátran a levegőre.” (Pilinszky János)

 

Reggeli imák

II. Rákóczi Ferenc reggeli imája

Uram, Istenem,

te engem nem érdemeim,

hanem egyedül irgalmasságod

kegye alapján alkottál képedre a földön;

alakíts engem törvényeid szerint szentségben,

igazságosságban és irgalmasságban,

hogy elvégezzem művedet ezen a napon

a tökéletességnek azon a fokán,

amit kívánsz tőlem.

 

Add meg nekem, Uram, a bölcsességet,

trónusod trónállóját,

hogy kormányozhassam azokat,

akiket alám vetettél

Urunk Jézus Krisztus szeretetében.

 

Ó, fejedelmek igaz példaképe,

Jézus Krisztus!

Segíts engem kegyelmeddel,

hogy szívemet el ne fordítsam Tőled,

Hozzád kell és Hozzád

akarok hasonlóvá válni!

 

Ó, élők és holtak bírája és királya!

Add, hogy életed példáin tanuljam meg

kormányozni és ítélni azokat,

akiket kormányzásra és ítéletre nekem adtál.

 

Uram, Istenem! Tiéd az éjszaka…

 

Uram, Istenem! Tiéd az éjszaka, és tiéd a nappal;

kezed műve a hajnali harmatcsepp és a Nap.

Add, hogy ma egész nap jókedvű és tiszta legyek,

a Világosság fia!

Köszönöm, hogy vagy, és hogy megteremtettél engem is.

Légy mindig jó hozzám,

és a Te irgalmas szereteted ragyogjon mindig fölöttem!

Óvj meg a bűntől a mai napon, tölts el a Te Lelkeddel!

Jó akarok lenni, hogy örömöd teljék bennem,

és szeretni akarlak Téged, Uram. Ámen.

 

Babits Mihály: Reggeli ének

A reggelt éneklem, az enyhe szépet

Ó reggeleim!

jó reggeleim!

Testem mint egy eleven béke ébred

Tejjel és mézzel folynak ereim.

 

Lelkem kilép az álom fürdejéből

Megint üde már

oszlik köde már.

Kilép az álmok sötét erdejéből

s egy dombra száll, egy kedves dombra száll.

 

És így néz széllyel hajnala hegyérül

mély multja fölé,

mult mélye fölé

s a tegnap és a tavaly köde gyérül

lába alatt, amint néz lefelé.

 

Nézi, mint uj ruhán foszolni fércet

a táj köd-egét

homályüvegét

s a kukoricaszál, a lenge, délceg

hogy hajlogatja tollas süvegét!

 

S a völgy fölött lassan mélyülve kékell

a szerte határ,

mit a meny kitár

s egy messze vers ébredő ütemével

kóvályg benne, mint hajnali madár.

 

Nagy Szent Makáriosz imáiból

I. Istenem, tisztíts meg engem, bűnöst, mert soha jót nem cselekedtem Teelőtted, és szabadíts meg a gonosztól, és legyen meg énbennem a Te akaratod, hogy elítéltetés nélkül nyithassam meg méltatlan számat és dicsőíthessem a Te szent Nevedet, az Atyáét és Fiúét és Szent Lélekét, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

II. Álmomból felkelvén korahajnali éneket ajánlok fel Néked, Üdvözítő, és leborulva kiáltok Hozzád: Ne hagyj bűnben meghalnom, hanem Te, Aki önként vállaltad a keresztre feszítést, áraszd reám a Te irgalmadat, és sietve kelts fel engem, aki restségben fekszem és üdvözíts engem az Előtted való szolgálatban és imádságban. Krisztus Istenem, az éjszakai alvás után virrassz reám bűntelen napot és üdvözíts engem. Ámen.

III. Álmomból felkelvén, Hozzád folyamodom, embereket szerető Uralkodó, és a Te könyörületeddel hozzálátok a Te műveidhez. Esedezem Hozzád: segíts meg engem minden munkámban, és szabadíts meg minden világi gonoszságtól, és az ördögi befolyástól ments meg engem, és vezess be a Te örökkévaló Országodba. Mert Te vagy az én Teremtőm és minden javaknak Gondviselője és Adományozója. Tebenned van minden bizodalmam, és Néked zengek dicsőséget, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

IV. Uram, Aki jóságod bőségében és könyörületességed sokaságában megadtad nékem, a Te szolgádnak, hogy az elmúlt éjszakát minden gonosz ellenség támadásától mentesen tölthessem el, Te Magad Uralkodó, mindenek Teremtője, méltass engem arra, hogy a Te igazi világosságoddal és megvilágosodott szívvel teljesítsem a Te akaratodat, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

 

Nagy Szent Vazul imáiból

I. Mindenható Urunk, Seregek és minden testnek Istene, Aki a magasságban lakozol és az alázatosakra letekintesz, Aki megvizsgálod a szíveket és a veséket, és előre látod az emberek rejtett titkait; kezdet nélküli és örökkévaló Világosság, Akiben nincs átalakulás és árnyéka sincs a változásnak! Te Magad, halhatatlan Király, fogadd el mostani könyörgésünket, amelyet a Te irgalmad sokaságában bízva beszennyezett ajkainkkal mondunk. Engedd el vétkezéseinket, amelyeket cselekedettel, szóval és gondolattal, tudattal vagy öntudatlanul követtünk el, és tisztíts meg minket a test és a lélek minden fertőzetétől és add meg nekünk, hogy földi létünk egész éjszakáját éber szívvel és józan értelemmel töltsük el, várva a Te Egyszülött Fiad, a mi Urunk és Istenünk és Üdvözítőnk Jézus Krisztus fényes és minden ember számára látható napjának eljövetelét, amelyen a Mindenek Bírája eljő dicsőséggel, hogy mindenkinek megfizessen cselekedetei szerint. Add, hogy ne elesetten és restségben találjon bennünket, hanem éberen, a munkálkodásban tevékenyen, és készen arra, hogy vele együtt belépjünk az Ő dicsőségének és isteni csarnokának örömébe, ahol szüntelen az ünneplők hangja és végtelen a gyönyörűsége azoknak, akik a Te orcád kimondhatatlan szépségét látják. Mert Te vagy az igazi világosság, amely mindeneket megvilágosít és megszentel, és Téged dicsőít az egész teremtés mindörökké. Ámen.

II. Téged áldunk Magasságos Isten és irgalom Ura, Aki mindig hatalmas és felfoghatatlan, dicső és félelmetes dolgokat cselekszel velünk, amelyeknek nincsen száma; Aki békés álmot ajándékoztál testünk erőtlenségének és munkáinkból eredő gyöngeségének kipihenésére. Hálát adunk Néked, hogy nem pusztítottál el minket törvényszegéseinkkel együtt, hanem meghitt emberszeretetet mutattál irántunk, és minket, akik a kétségbeeséshez álltunk közel, felkeltettél, hogy dicsőítsük a Te hatalmadat. Ezért Hozzád könyörgünk, a Te mérhetetlen jóságodért világosítsd meg gondolatainkat és szemeinket, emeld fel újra az alvás kábultságától restté vált elménket és nyisd meg ajkainkat, hogy teljenek meg dicséreteddel, hogy állhatatosan dicsőítsünk és megvalljunk Téged a mindenekben és mindenki által dicsőített Istent, a kezdetnélküli Atyát, Egyszülött Fiaddal és Szentséges, jóságos és éltető Lelkeddel együtt most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

 

Mindenható Úristen, Te juttattál bennünket…

Mindenható Úristen, Te juttattál bennünket ez új nap kezdetéhez. Szentelj meg ma minket, hogy semmi bűnre ne vetemedjünk e napon, hanem a Te igazságod munkálására induljon minden szavunk, arra irányuljon minden tettünk és gondolatunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen.

 

John Henry Newman: Reggel

Lelkem és kezem Hozzád emelem.

Az éjből semmi nincs már bennem jelen,

így áldozok Neked.

Vállalom, mi vár rám, s szabadon teszem.

 

Szenvedélyem ellen tart e küzdelem;

már el nem tévedek!

Asztalod fölé hajtom a fejem,

s nem szégyennel! Győzök a tévelyen;

Atyám, vezess hát! – Útra így kelek.

(Megyeri Ábel fordítása)

 

Halljad meg, Uram, szavaimat… (az 5. zsoltár alapján)

Halljad meg, Uram, szavaimat, figyelmezz az én hívó szavamra, én Királyom, és én Istenem! Mert Neked könyörgök, Uram, már kora reggel, halld meg hangomat! Eléd állok reggel, és Feléd tekintek. Irgalmaddal eltöltve belépek a Te házadba, istenfélelemben imádkozom szent templomodban. Uram, Te vezérelj igazságodban engem, egyengesd előttem utadat! Mert Te Uram, oltalmad alá veszed a Benned bízót, megáldod az igazat, és körülveszi őt mint a pajzs, a Te jóakaratod!

 

Mindenható Istenem, mennyei Atyám…

Mindenható Istenem, mennyei Atyám Hálát adok Neked azért, hogy a mai napra felébresztettél! Neked ajánlom mai napomat és egész életemet! És esedezve kérlek, segíts meg engemet, hogy a mai napot is és egészéletemet is a Te dicsőségedre, a magam és Édeseim testi és lelki javára, Egyházam és Hazám dicsőségére tölthessem. Ámen!

 

Széchenyi István: Mindennapi ima

Mindenható bírája az embereknek s a megfoghatatlan nagy mindenségnek! Ámulattal és imádattal borulok le Előtted, s csak gyengeségemet s szorongó szívem dobbanásait érzem. Engedd megérlelnem magamban azt az erényt és tökéletességet, amelyet az ember minden fogyatkozása és tomboló szenvedélyei ellenére már itt a földön elérhet! Add nekem azt a benső vigaszt, a lélek ama nyugalmát, amely nélkül a röghöz kötött halandó a Te szemléletedben nem gyönyörködhetik, s lelke azt a föld feletti szárnyalást el nem érheti, melyre az ájtatos ima a tétovázó kedélyt, hacsak rövid percekre is képesíti! Engedd, hogy ily magaslaton állandóan megmaradhassak! Acélozd meg bennem a gondolkodó erőt, hogy habár még e földi léthez vagyok is kötve, lelkileg halott ne lehessek, s tiszta képzelettel emelkedve föl hozzád, a te jóságodat és nagyságodat megismerhessem és földi pályám célját is fölfoghassam! Eszközöld Te magad, hogy elmém megértsen Téged! Szabadítsd meg lelkemet az előítéletektől, s töltsd meg szívemet véghetetlen béketűréssel és szeretettel az egész emberi nem iránt! Vess fátyolt elmúlt életemre s engedd meg, hogy tapasztalataimból, élményeimből, hibáimból s vétkeimből az, ami legüdvösebb lesz, háromolhassék reám. Ámen.

 

Szent Ambrus: Himnusz kakasszóra

Világ teremtő mestere,

Ki úr vagy éjen és napon,

Időt idővel váltogatsz,

S nincs műveidben unalom:

 

Szól már a napnak hírnöke,

Ki éber őr mély éjen át,

S az utazónak éji fény,

Mert minden órát megkiált.

 

A Hajnalcsillag kél szaván,

Égről borút elűz tova,

Elhagyja ártó utait

Az éji kóborlók hada.

 

Hangján hajós erőre kap,

A tengerárra csend borul,

S az Egyház sziklaszál feje

Bűnét siratni elvonul.

 

Hát talpra keljünk könnyedén,

Kakas henyélőt kelteget,

Ásítozóra rákiált,

Húzódozókat feddeget.

 

Kakas szaván remény fakad,

S a szenvedőnek enyhület.

Elrejti tőrét a lator,

S az elbukott nyer új hitet.

 

Ó Jézus, a bukóra nézz,

Térítsen meg tekinteted.

Ha ránk tekintesz, hull a bűn,

S elmossa könny a vétkeket.

 

Ó fényesség, ragyogj belénk,

A lélek álmát megszakaszd!

Első szavunk tiéd legyen,

S amit fogadtunk, álljuk azt.

(Sík Sándor fordítása)

 

Szent Ambrus: Hajnali himnusz

Atyaisten dicsfénye Te,

Fényből lett fény tündöklete,

Fény fénye, nappal napja vagy,

Forrás, melyből világ fakad.

 

Igaz nap, kelj egünkre már,

Ragyogj reánk, örök sugár,

És tündököld szívünkbe szét

A Szentlélek sugártüzét.

 

Szóval szólítjuk az Atyát,

A múlhatatlan menny urát,

A hathatós malaszt Urát,

Törje meg a Kaján-fogát.

 

Rontsa meg elszánt, tiszta tett

A besikamló bűnöket.

Hadd váltson áldás sorscsapást,

Igaz út adjon újulást.

 

Uralkodjék a lelkeken.

A test szeplőtlen s hű legyen.

Melegen égjen tiszta hit.

Ne tudjuk álság mérgeit.

 

Krisztus legyen ma ételünk,

Legyen ital a hit nekünk,

Szürcsöljük szent öröm borát,

A lélek józan mámorát.

 

Így boldogan a nap megyen.

Hajnal a szemérem legyen,

A hit legyen a déli nap,

S ne érje lelkünk alkonyat.

 

Hajnal legyen egész napunk,

És teljes legyen hajnalunk:

Az Atyában egész Fia

S Igében az egész Atya.

(Sík Sándor fordítása)

 

Imádság hajnalra

Hajnalban fürdik már az ég,

A földre nappal fénye hull,

A napsugár, mint nyíl lövell:

Minden rossz álom tűnjön el.

 

Az éji rémek fussanak,

Távozzék kínzó bűntudat,

A bűn éjében szunnyadó

Sötét félelmek múljanak.

 

Hogy az a végső virradat,

Mit szívünk vágya esdekel,

Legyen tüzes fényáradat,

Míg zengő dalunk énekel.

 

Dicséret áldja az Atyát,

És vele egyszülött Fiát,

S a Lelket, a Vigasztalót

Most és örök időkön át. Ámen.

 

Ambróziánus himnusz hajnalra

Frissült tagokkal ébredünk,

Már ágyat, álmot megvetünk.

Atyánk, eléd száll énekünk

Könyörgünk, légy e nap velünk!

 

A nyelv első dala te légy,

Lobogjon a lelkünk feléd,

Hogy tetteink e mái nap,

Ó Szent, veled induljanak.

 

Fénytől fusson az éjszaka,

Győzzön a nappal csillaga,

S a bűnt, amit az éj hozott,

A fény kegyelme rontsa el.

 

Esdünk azért is tégedet,

Verj el minden veszélyeket,

Hogy így hűséges ajkakon

Dicsértessél mindenkoron.

 

Engedd meg azt, kegyes Atya,

S Atyának mása, egy Fia,

S te Szentlélek, Vigasztaló:

Mindörökön uralkodó.

 

Ambróziánus hajnali himnusz

Világosság, Atyáddal egy,

Te fénynek fénye, napvilág:

Az éjt megtöri énekünk,

Jelenj meg köztünk, sürgetünk.

 

Lélekről űzd el a ködöt,

Fussanak minden ördögök.

Az álmosságot verjed el,

Meg ne üljön a lomhaság. ,

 

Igy irgalmazz Krisztus nekünk,

Hisz mindnyájan benned hiszünk.

Hogy üdvösségünkké legyen,

Mit zeng hajnali énekünk.

 

Engedd meg ezt, kegyes Atya,

S Atyának mása, egy Fia,

S te Szentlélek, Vigasztaló:

Mindörökön uralkodó.

 

Loyolai Szent Ignác: Önfölajánlás

Fogadd el, Uram, szabadságomat, fogadd egészen,

vedd értelmemet, akaratomat s emlékezésem.

Mindazt amim van, és ami vagyok, Te adtad ingyen:

visszaadok, Uram, visszaadok egyszerre mindent.

Legyen fölöttünk korlátlanul rendelkezésed;

csak egyet hagyj meg ajándékodul: szeretnem Téged.

Csak a szeretet maradjon enyém a kegyelemmel,

s minden, de minden gazdagság enyém,

más semmi nem kell.

 

Svájci imádság

Ó Istenem, Te ezen az éjszakán atyai szeretettel vigyáztál rám; dicsérlek és áldalak ezért, és hálát adok Neked minden jóért. Őrizz meg a mai napon a bűntől, s haláltól és minden bajtól. Mindent, amit gondolok, amit mondok, amit teszek, áldj meg mindent, jóságos Atyám! Isten szent Angyala, kérlek, őrizz Te is engem. Mária, Isten trónusánál könyörögj értem Fiad, Jézus előtt, aki legyen dicsérve most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

(Keresztury Dezső fordítása)

 

Esaias Tegnér reggeli éneke

Nap, elbújtál előlem, de a hegyek fölött boldogan látom újra sugaraidat. A hajnali fény árjában fürdő miriádokkal akarok imádkozni. Végy fel, Istenem, mennyei sátradba. Nyisd meg előttem a dal világának kapuját. Engedd, hogy tisztán lebegjenek földi szemem előtt az országodat benépesítő képek. Adj nekem erőt és bátorságot, hogy igazán meg tudjam vetni a balgák büszkeségét. És adj nekem okosságot, amely mosolyog azon, amit a költők festenek, még ha megmerítik is sugaraidba. Te tudod és ismered, hogyan szeret Téged szívem; vond értelmemet az Ég felé, Magadhoz! Hatalom és tisztesség, az arany csillogása soha nem választhatnak el Országodtól. Igen, Te meghallgatod kérésemet, fogadd el dicsérő szavamat is! Oly szép a világ, az égbolt kékje, szellők susognak a fák ágai közt; a légben hárfadalok zengenek! Csak rövid az idő, a művészet pedig oly hosszú! S az életpálya oly messze visz. Föl hát, dalra, miriádok, halljátok az égi hangzatot! Isten jelenik meg a fényben és a dalban. Ámen.

 

Lengyel reggeli ima

A Föld, amelyet Te tartasz egyensúlyban,

tengereid, csillagaid

s a Napod egyetlen dalban zengik:

Dicsértessél, ó nagy Isten!

 

S az ember, akit ajándékaid

bőségével halmoztál el mérték nélkül,

akit megalkottál és értelemmel láttál el,

ő miért ne dicsérne Téged?

 

Íme, amikor szemeimet törlöm,

szívemből kiáltok Hozzád,

Hozzád, Uram, világ Teremtője,

téged kereslek mindig s mindenütt!

 

S bár sötét álmok gyötörtek,

mert tegnap nehéz nap után pihentem el,

új erővel ébredtem újra,

s ezért, jó Istenem, magasztallak Téged!

Dicsértessél most és mindörökké! Ámen.

 

Walter von der Vogelweide: Reggeli ima

Kelts áldásoddal, ó Uram,

s Te igazgasd minden utam,

sorsom ösvénye akármerre térjen.

Krisztusom, rajtam tanúsítsd

irgalmasságod javait,

s oltalmazz engem szent Anyád nevében.

Ahogy az angyal Rá vigyázott,

s jászladnál Melletted is állott,

szamár s ökör közt, ahogy

ott pihegtél, ős Isten, gyenge kisded

(s a derék József is, szívében

ártatlan hűséggel, serényen

őrizni sosem tankadott):

úgy óvj engem is, hogy törvényeidnek

híveként töltsem a napot.

(Rónay György fordítása)

 

Ima a magyar Thewrewk-kódexből

Hálát adok neked mennybéli szent Atyám és örökkévaló Istenem, hogy az elmúlt éjszakán megőriztél, megoltalmaztál minden veszedelemtől, szerencsétlenségtől, az ördög incselkedésétől és a hirtelen haláltól. Íme, újból kérlek Istenem: tarts meg a mai napon is szent neved dicséretére és lelkem üdvösségére. Ámen.

 

Kürenei Szünesziosz püspök reggeli énekéből

Döntésedtől függ a mindenség; Te vagy a gyökere jelennek, jövőnek s annak, ami elmúlt. Te Atya vagy és Anya, férfi vagy és nő, Te vagy a beszéd és a hallgatás, a természet létrehozója. Király, az idők ideje, ahogy joggal nevezünk téged. Légy köszöntve világ gyökere, légy köszöntve létezők központja, boldog számok egysége,

lényegelőtti Uralkodót köszöntelek, légy üdvözölve! Istenben köszöntés van és öröm. Ő, hajolj le jóságos füllel himnuszaim kórusához! Nyisd meg a bölcsesség fényét, ajándékozd áldásod gyönyörét, ajándékozd kegyelmed ragyogását, a nyugodt és vidám életet, amely megőriz engem nyomorúságtól, betegségtől és pusztulástól! Hárítsd el tagjaimtól a betegségeket, a vágyak támadását, tartsd távol életemtől a lélek nehéz gondját, hogy a por átka ne nehezedjen lelkem röptére, hogy szabadon szárnyalva ujjonghassak Fiad mély titkaiban!

 

Az optyinai sztarecek reggeli imája

Uram, add nekem, hogy lelki nyugalommal fogadjam mindazt, amit a most kezdődő nap hoz a számomra. Add, hogy teljesen rá tudjam bízni magam szent Akaratodra. A nap minden órájában, és mindenben Te irányíts és gyámolíts engem. Bármilyen hírt kapnék is a nap folyamán, taníts meg nyugodt lélekkel és azzal a szilárd meggyőződéssel fogadni azt, hogy mindenben ott van a Te szent Akaratod. Minden szavamban és cselekedetemben vezesd gondolataimat és érzéseimet. Bármilyen előre nem látható eseményben ne hagyd elfelejtenem, hogy minden Tőled száll alá.

Taníts meg őszintén és bölcsen bánni családom minden egyes tagjával, hogy senkit fel ne zaklassak, senkit meg ne szomorítsak. Uram, adj erőt ahhoz, hogy a nap minden fáradalmát és rám váró minden eseményét el tudjam viselni. Irányítsd akaratomat, és taníts meg imádkozni, hinni, reménykedni, tűrni, megbocsátani és szeretni. Ámen.

 

Görög katolikus imádság

Mennyei Király, Vigasztaló, igazságnak Lelke, Aki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, minden javak kincsestára és az élet adományozója, jöjj és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennyfolttól, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket. Álmunkból felkelvén, leborulunk Előtted, Jóságos, és az angyalok dicsérőénekét zengjük Néked, óh Hatalmas: Szent, Szent, Szent vagy Isten, irgalmazz nekünk Isten Szülője által. Felkeltvén engem ágyamról és álmomból, Uram, világosítsd meg elmémet és nyisd meg szívemet és ajkaimat a Te dicséretedre, Szent Háromság: Szent, Szent, Szent vagy Isten, irgalmazz nekünk Isten Szülője által. Most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

Álmomból felkelvén, hálát adok Néked, Szent Háromság, mert nagy jóságosságodért és béketűrésedért nem haragudtál meg reám, a restre és bűnösre, és nem pusztítottál el törvényszegéseimmel együtt, hanem meghitt emberszeretetet mutattál irántam, és engem, aki a kétségbeeséshez álltam közel, fölkeltettél, hogy hajnalhasadáskor dicsőítsem a Te hatalmadat. Most pedig világosítsd meg értelmem szemét, nyisd meg ajkaimat, hogy a Te igédet tanuljam, a Te parancsolataidat megértsem, és a Te akaratodat teljesítsem, és szívem vallomásával énekeljem és dicsőítsem a Te szentséges Nevedet, az Atyáét és Fiúét és Szent Lélekét, most és

mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

Uram, Istenem, Tiéd az éjszaka és Tiéd a nappal, kezed műve a hajnali harmatcsepp és a Nap. Add, hogy egész nap jókedvű és tiszta legyek: a Világosság fia. Köszönöm, hogy vagy és hogy megteremtettél engem is. Légy mindig jó hozzám, és a Te irgalmas szereteted ragyogjon mindig fölöttem. Óvj meg a bűntől a mai napon. Tölts el a Te Lelkeddel. Jó akarok lenni, hogy örömed teljék bennem, és szeretni akarlak Téged, Uram. Ámen.

 

Reggeli himnusz

Ragyogva fénylik már a nap,

az Úrhoz szálljon énekünk,

hogy minden ártót űzzön el,

járjon ma mindenütt velünk.

 

Nyelvünket fogja fékre ma:

ne szóljon rút perek szava.

Szemünket védőn óvja meg,

a hívságot ne lássa meg.

 

Lakjék szívünkben tisztaság,

távozzék minden dőreség.

A testnek dölyfét törje meg

étel s italban hősi fék.

 

Hogy majd a nap ha távozott,

s az óra újra éjt hozott,

Lemondásunk szent éneke

legyen az Úr dicsérete.

 

Dicsérjük az örök Atyát,

dicsérjük egyszülött Fiát,

s a Szentlelket, vigasztalót,

most és örök időkön át. Ámen.

 

Mahatma Gandhi: Mindennapi imádság

Az igazságban akarok maradni.

Semmiféle igazságtalanság előtt nem akarok meghajolni.

A félelemtől ment akarok maradni.

Nem akarok erőszakot alkalmazni.

Mindenkivel szemben jóakaratú akarok maradni.

 

Reggeli ima az Istenszülőhöz

Szentséges Úrnőm, Istennek Szülője! Szent és mindenható imáiddal űzz el tőlem, a Te alázatos és nyomorult szolgádtól mindenféle csüggedést, feledékenységet, értetlenséget, nemtörődömséget; gyarló szívemből és elsötétült elmémből pedig minden szennyes, gonosz és káromló gondolatot. Oltsd el szenvedélyeim tüzét, mert szegény vagyok és nyomorult. Szabadíts meg engem minden kínzó emléktől és rossz szándéktól, és ments meg a gonosz minden mesterkedésétől. Mert áldott vagy nemzedékről nemzedékre, és dicsőített a Te legtiszteltebb neved mindörökkön örökké. Ámen.

 

Szent Patrik reggeli imája

Erőben kelek fel, a legszentebb Háromság hívásában

a Háromság vallásában,

a mindenséget teremtő Egység megvallásában.

Erőben kelek fel,

Krisztus születésének és keresztelésének,

megfeszíttetésének és sírbatételének,

feltámadásának és mennybemenetelének,

másodszori eljövetelének erejében kelek föl.

Erőben kelek fel,

körülvesznek az ég és föld erői,

a Nap és Hold fényei,

a tűz és villám ragyogása,

átjár a vihar zúgása és a tenger morajlása.

Erőben kelek fel,

lábam alatt a Föld szilárdsága,

megerősít a sziklák keménysége.

Erőben kelek fel ma reggel,

és magamat egészen Isten erős vezetésének engedem át,

Isten őrködő szemére,

Isten figyelmes fülére,

Isten oltalmazó kezére,

Isten közbenjáró igéjére,

Isten kinyújtott fegyverére,

Isten őrködő pajzsára,

Isten szabadító seregére bízom.

Ő oltalmazzon engem, hogy el ne nyeljen a Sátán.

Ő oltalmazzon engem a bűn kísértésétől, a test kívánságától,

mindentől ami árt, közel vagy távol,

Ha egyedül vagyok és ha másokkal.

Ő oltalmazzon engem ma, az irgalmatlan és kegyetlen

testemet-lelkemet fenyegető erőszaktól,

Ő oltalmazzon ma a hamis prófétáktól,

az istentelenektől és a közönségesektől.

Krisztus velem – Krisztus előttem – Krisztus bennem.

Krisztus alattam – Krisztus jobbomon – Krisztus balomon.

Ő az erő, Ő a békesség.

Krisztus legyen, ahol fekszem,

Krisztus legyen ahol állok,

Krisztus legyen ahol ülök,

Krisztus a magasságban – Krisztus a mélységekben

          – Krisztus a tágasságban.

Ő szóljon hozzám mások ajkával,

Ő tekintsen rám mások szemével,

Ő hallgasson engem mások fülével.

Krisztus, én Uram! – Krisztus, én Megváltóm!

Erőben kelek fel, a legszentebb Háromság hívásában,

a Háromság vallásában,

a mindenséget teremtő Egység megvallásában.

 

Köszönöm Uram az éjszakai nyugalmat…

Köszönöm Uram az éjszakai nyugalmat

Az új naphoz, amit adtál, add újra kegyelmedet.

Ne engedd, hogy haszontalanul kihulljanak kezemből az órák,

hanem úgy gazdálkodjam velük, ahogy értékes kincsekkel szokás.

Nem kicsinyes szorongással, hanem termékeny okossággal.

Járj ma egész nap velem!

Te gondolkozzál és cselekedjél bennem Istenem!

Segíts, hogy ez a nap a hűség napja legyen.

Hűséges akarok lenni Krisztushoz, hogy ne váljak

méltatlanná szeretetére.

Hűséges az Egyházhoz, hogy termékeny munkájából ki ne maradjak.

Hűséges hivatásomhoz és családomhoz, hogy kötelességeimről meg ne feledkezzem.

És legyen ez az öröm napja!

Hogy betöltse szívemet a Hozzád tartozás öröme.

Hogy tiszta szívvel örülni tudjak az élet minden szépségének.

Engedd, hogy a bajokban is derűvel töltsön el a Belőled élő bizalom, és Tudjak másoknak is örömet adni!

Kérlek, viseld gondját azoknak is, akik közel állnak hozzám!

Ámen.

 

Reggeli ima

Uram! Engedd meg, hogy ma és mindig, mindenkinek csak Örömet szerezhessek!

A nap minden órájában helyesen szólhassak!

Add meg nekem a szerető szív bölcsességét!

Segíts, hogy megtaláljam az utat mindenki szívéhez!

Segíts meglátnom az élet apró kedvességeit.

Hálás szívvel adjam és fogadjam őket.

Szeretni, szolgálni, taníts Uram!

Örömhírt szétvinni, küldj el Uram!

Sebeket kötözni, könnyeket törölni,

Igédet megélni segíts Uram!

Békét, bocsánatot adni, segíts,

Roskadót, szenvedőt bízni taníts!

Nevedet dicsérve, Igédet követve, Áldásos életre vezess Uram!

Terheket hordozni segíts Uram,

Engedelmességgel áldj meg Uram!

hogy hálás életem, áldozatos szívem,

hogy dicsérő énekem, Tiéd legyen!

Jöjjetek testvérek, vár ránk Urunk!

Győzelmes életre eljuthatunk,

Ha néki szolgálunk,

Szeretetben járunk

Haragot bocsátunk teljes szívből,

Bocsánatban élni segíts,

Gyötrelmes önvádtól

Te szabadíts

Áldozatod vére mosson hófehérre

Lelkünk üdvére, ments meg Urunk!

 

XXIII. János pápa imádsága

Mennyei Atyám! Hálát adok neked az egészséges pihenésért, amellyel megajándékoztál. Újra ébredt lelkem legyen egészen a Tiéd! Ezen a napon úgy akarok járni-kelni, mint Te: mindenütt jót akarok cselekedni. Minden embert, aki csak találkozik velem, úgy fogadok, mint akit Te küldtél hozzám. Ő a testvért lássa bennem, az én szavaimból és tetteimből pedig a krisztusi szeretet sugározzék reá. Senki se távozzék tőlem anélkül, hogy legalább egy jó szót ne kapott volna. Add, hogy magamat elfelejtsem, és bele tudjam élni magam mások helyzetébe. Add, hogy sohase veszítsem el önuralmamat, és ne legyek barátságtalan vagy sértő. Add meg, hogy mindig megnyerő modorú legyek, és éljen bennem szikrányi humor, hiszen erre olyan nagy szükség van a szomorú világban. Végül add meg, hogy mindenkit legalább parányit vezessek közelebb Szent Fiadhoz a Szűzanya által. Ámen.

 

Esti imák

Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.

Csúf, de te gyönyörűnek találtál.

Végig hallgattad mindig, amit mondtam.

Halandóból így lettem halhatatlan.

(Pilinszky János: Átváltozás)

 

Esti ima minden napra

Nyugodalmas jó éjszakát és a jó halál kegyelmét adja meg nekünk a Mindenható és gondviselő Isten! Ámen!

 

Szent-Györgyi Albert esti imája

Uram, áldd meg földünket, amelyre leszáll az éj sötétje, áldd meg a városokat és falvakat! Küldd a hazatérő édesapa elé gyermekeit a mosoly angyalával arcukon! Simítsd el a házastársak nézeteltéréseit! Szerezz békét a testvérek között! Tedd derűssé azt a néhány órát mindegyikük számára, hogy legalább amikor együtt vannak, ne szidalmazzon Téged senki, hanem szeressen! Imádkozom mindazokért, akik ma este nem imádkoznak Hozzád. Szeretlek Téged mindazokért, akik már nem szeretnek Téged. Neked ajánlom életemet, hogy az ő életük szebb és boldogabb legyen. Fogadd el tőlem, ha tetszik Neked, én Uram, Istenem! Ámen.

 

Ősi keresztény esti ima

Szelíd világossága a szent és boldog és halhatatlan mennyei Atya isteni dicsőségének: Jézus Krisztus! Eljövén a napnak lenyugovásához és látván az esteli fényt, áldjuk az Atya és Fiú és Szentlélek Istent. Mert Te valóban méltó vagy, hogy minden időben szent hangon énekeljünk Tenéked, Isten Fia, ki életet adsz a világnak; miért is ez a világ dicsőít Téged. Ámen.

 

Esti könyörgés

Látogasd meg, Uram, kérlek, ezt a hajlékot, és az Ellenség minden csalárdságát távoztasd el tőle. A Te szent angyalaid lakozzanak benne, akik minket békességben őrizzenek, és a Te áldásod legyen mindenkor mirajtunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen. Áldjon meg és őrizzen minket a mindenható és irgalmas Úr: az Atya, Fiú és Szentlélek. Ámen. Maradj velünk Urunk, mert lemenőben már a Nap és nincs aki segítsen! Amen!

 

Esti ima

Urunk, fölséges Isten, egyedül Te vagy halhatatlan és fényességed alkonyt nem ismer. A mi napunkra éjszaka borul. Maradj velünk irgalmas szeretettel! Eléd emelem az elmúlt napot,

amit csak tettem: a jót is, a rosszat is. A jót Neked köszönöm, a rosszat bánni akarom Előtted. Fogadj el és ismerj magadénak!

(Lelkiismeretvizsgálatot tartunk)

Atyám, a szívem vádol engem, de Te nagyobb vagy a szívemnél. Nem mentegetőzöm: Te mindent tudsz és megbocsátasz nekem, mert Jézus meghalt értem.

Áldd meg az egész emberiséget és vezesd Országodba! Viseld gondját minden szükségében népünknek, Hazánknak! Légy távollévő testvéreink oltalmazója, a megholtaknak pedig adj örök nyugodalmat Krisztus, a mi Urunk által. Amen

 

Nagy Szent Gergely: Esti himnusz

Immár a nap leáldozott

Teremtőnk, kérünk tégedet:

légy kegyes, és maradj velünk,

őrizzed, óvjad népedet.

 

Álmodjék rólad a szívünk,

álmunkban is te légy velünk;

téged dicsérjen énekünk,

midőn új napra ébredünk!

 

Adj nékünk üdvös életet,

szítsd fel a szív fáradt tüzét;

a ránk törő rút éjhomályt

világosság rontsa szét!

 

Kérünk, mindenható Atyánk,

Úr Jézus Krisztus érdemén,

ki Szentlélekkel és veled

uralkodik, s örökre él. Ámen

 

Benedek Laura: Esti ima

Itt vagyok Istenem,

mondom csendesen,

és nem merek

a szemedbe nézni.

Te jól tudod miért,

az egész életért.

Mint pára tűnt el

minden tettem,

mert üres szívvel

cselekedtem.

Pedig tudtam mindent,

amit éppen tudnom kellett,

mégsem ragadtam meg

az erődet.

Keserű lett a szívem,

ahogy visszanéztem,

add meg nekem,

hogy legalább ezentúl

másképp legyen.

 

Esti imádság

Uram, Istenem! Hálát adok Neked, hogy véget vetettél ennek a napnak. Hálát adok, hogy nyugalmat adsz testemnek, lelkemnek, fölém nyújtottad kezedet, az oltalmazott és az őrizett meg. Bocsásd meg kishitűségemet és e nap minden vétkét. Segíts, hogy megbocsássak mindazoknak, akik vétkeztek ellenem. Hadd aludjak békében, a Te védelmed alatt. Őrizz meg a sötétség kísértéseitől. Rád bízom enyéimet és lelkemet. Isten, dicsértessék a Te szent neved!

 

Falu Tamás: Esti ima

Ne fájjon a lelkem,

Ne fájjon a testem,

Legyen, ki felemel,

Amikor elestem.

Amit méznek érzek,

Epévé ne váljék,

Kövessen a béke

Mint jóságos árnyék.

S ha majd jő a halál,

Szóljon hozzám szépen,

S ne a hátán vigyen,

Hanem az ölében.

 

Ima a magyar Lobkovitz-kódexből

Édes Uram, Jézus Krisztus, szeretett Atyám! Kérlek, énvelem lakozzál, ez éjjel velem nyugodjál, hogy testem álomba merüljön, de a szívem soha el ne aludjék, hanem koronként Hozzád forduljon. Édes Üdvözítőm, mindazokat öleld magadhoz, akiket szeretek, és soha el ne hagyd őket, hanem áldd meg és oltalmazd meg mindörökkön örökké. Ámen.

 

Esti Mária-imádság Dubrovnikból

Üdvözlégy, édes Úrnő!

Csodálatos virágot szültél,

aki beragyogja az eget és a földet.

Világosítsd meg értelmemet,

hogy fölismerjem jóságodat.

Most aludni térek.

Csak Isten tudja, fölkelek-e holnap.

Lelkemet neked ajánlom

és szeretett Fiadnak,

Jézusnak, Istenemnek!

Jézusom, előtted van egész életem!

Őrangyalom vigyázzon rám ez éjjel

és őrizzen egész nap,

reggeltől estig.

Igen, édes Fiadnak ajánlom lelkemet,

hogy ne essen áldozatul a kísértésnek,

hanem kegyelmed mennyországában legyen! Ámen.

 

Német esti ima

Ha lefekszem, ágyamnál

tizennégy jó angyal áll

kettő jobb oldalra,

kettő bal oldalra,

kettő fejem mellett,

kettő lábam mellett,

kettő, hogy befedjen,

kettő, hogy ébresszen,

kettő, hogy vezesse

lelkemet a paradicsomkertbe. Ámen.

(Keresztury Dezső fordítása)

 

Johann Wolfgang Goethe: Vándor éji dala

Égi vendég, ki a bút

és a kínt elcsöndesíted

s aki kétszer nyomorult,

kétszeresen felüdíted:

nincs a harcnak most se vége!

Ennyi kín és kéj minek?

Drága béke,

jöjj és töltsd be szívemet!

(Szabó Lőrinc fordítása)

 

Óír-kelta esti ima

Ó Krisztus, élő Isten Fia, szent angyalaid vigyázzák álmunkat, pihenésünket, fehérlő ágyunkat. Mutassanak nekünk szendergésünkben igaz álomképeket, világmindenség fenséges fejedelme, nagy, titokzatos Király! Sem démonok; sem baj vagy pusztulás, sem gonosz álmok ne zavarhassák pihenésünket, mély, zavartalan álmunkat. Szent legyen ébredésünk, munkánk és egész napunk, amint az álmunk és pihenésünk zavartalan és szüntelen. Ámen!

 

Ady Endre: Szelíd, esti imádság

Uram, adj csöndes éjt,

Nyugodalmas, nagy éjt

A te vén gyermekednek,

Beteg, rossz gyermekednek.

 

Fölséges dáridók,

Keserves dáridók

Muzsikája kerüljön,

Hangja messze kerüljön.

 

Ne ülje szívemet,

Nyomorék szívemet

Az ébrenlét lidérce,

Rettenetes lidérce.

 

Aludjak kacagón,

Álmodjak kacagón

S boldoguljak álmomban,

Ifjuljak meg álmomban.

 

Valami nagyon nagyot,

Valami dicső nagyot

Álmodva hadd képzeljek,

Éjemben hadd képzeljek.

 

Imádkozzak, mint gyerek,

Régi, iskolás gyerek

Istenes áhítattal,

Altató áhítattal.

Mikor az alkony leszáll,

A barna alkony leszáll,

Régi imám az ajkam

Szaporázza az ajkam:

Mily nemes és boldog lehetne minden ember, ha esténként, alvás előtt önmagába tekintene, s megállapítaná, mi szépet és mi kivetnivalót talál magában. Önkéntelenül is jobb elhatározással kezdené az újabb napot – és nem feledné, hogy a tiszta lelkiismeret teszi erőssé az embert. ( a szerk.)

 

Imádság a nap végén

Istenem, itt vagy. Jézus Krisztus, én Megváltóm, közel vagy hozzám szent szeretetedben. Hazaviszem hát szívemet Tehozzád a nap kuszaságából, hiszen Hozzád tartozom, Atyámhoz, Istenemhez. Köszönöm, hogy a mai napon megtartottál, megoltalmaztál, és megadtad a jó elhatározást, hogy Neked szolgáljak. De tudod, gyakran milyen gyönge az akarat, amikor valóban követni kell szavadat.

Maradj velünk, Urunk, mert alkonyodik, és közeleg az este! Maradj velünk és egész Egyházaddal! Maradj velünk a nap alkonyán, az élet alkonyán, a világ alkonyán is! Maradj velünk kegyelmeddel és jóságoddal, szentségeddel, vigasztalásoddal és áldásoddal! Maradj velünk, amikor ránk ereszkedik a bánat és a szorongás éje, amikor ránk zuhan a kétség és kísértés sötétje és a keserű halál komor éjszakája! Maradj velünk, mindannyiunkkal, akik tebenned hisznek, az idők végezetéig! A Te kezedbe teszem le, Atyám, ennek a napnak alkonyát. Nem olyan már, mint amilyen reggel volt, amikor nekünk ajándékoztad. Nagyon megszürkítette jószándékaimnak meghiúsulása és annak a tehernek a súlya, amelyet Te szabtál ki rá. Mégis tudom, Uram, hogy amikor lámpám fénye kihunyt, befogadsz engem gyarló emberi mivoltomban megértő szeretetedbe és véghetetlen nagy nyugalmadba. Én akkor csak állok csöndesen Előtted, hiszen mást nem tehetek, és beismerem kicsinységemet végtelen nagyságod előtt. S ha megengeded, hogy ismét megláthassam napodat, nézd, Uram, itt vagyok, mindenre készen – Teérted!

 

Erdélyi esti ének

A fényes nap immár elnyugodott,

a föld színe sötétben maradott,

nappali fény éjjelre változott,

fáradtaknak nyugodalmat hozott.

 

Minden élő megy nyugodalomra,

az Istentől elrendelt álomra.

De én, Uram, úgy megyek ágyamba,

mintha mennék gyászos koporsómba.

 

Vessünk számot hát, édes Istenem,

hogy lelkemet ne kelljen féltenem,

hogy lehessen bátrabban szólanom,

midőn meg kell előtted állanom.

 

Színed előtt mindennap elesem,

de Te lettél Atyádnál kezesem,

ha megtartasz holnapi napodra,

nem fordítom azt megbántásodra.

 

Jézus Krisztus drága piros vére,

hulljon le a szenvedő lelkekre,

kik tisztulás helyére ítélve,

fájdalmak közt várnak segítségre.

 

Kérünk, Jézus, öt mély sebeidért,

a keresztfán kiontott véredért:

szabadítsd a szenvedő lelkeket,

nyisd meg nekik a magas egeket!

 

Gót szerzetesek éjjeli imája

Éjjel keljünk föl s közösen virrasszunk

szüntelen zsoltárba merülve, és az

Úrnak édes himnuszokat daloljunk

teljes erőnkből,

hogy legyünk méltók a kegyes Királynak

éneklőiként bevonulva égi

udvarába majd, az öröklét boldog

éveit élni!

 

Adja ezt nekünk az Atya- s Fiúnak

boldog istensége, a Szentlélekkel

együtt hármas-egy, kinek áldott hírét

zengi a Minden!

 

Szent Efrém: Esti ima

Az est közeledik, a csillagokat

Te vezeted föl, Isten az égre,

a fáradtak most,

a nehéz nap után nyugalmat lelnek.

Jő az est árnyaival:

dicsérjen Téged minden nyelv!

Örömmel mondanak Neked

köszönetet az elbágyadtak,

midőn fáradtságukat kipihenik.

Ki annyi szelídséggel

gondoskodol róluk,

dicséret legyen a Te Fölségednek!

Ki szeretettel telve, minden

alkotásodnak este

enyhítő nyugalmat engedsz,

Uram, kérünk,

adj ennek az egész világnak idelenn

kereszted szent hatalma által

minden gonosztól védelmet

és békességet,

és őrizd meg hűségünket

ezen az éjszakán! Ámen.

 

Anna Frank: Napló  (részlet)

Uram! Engedd, hogy társaid legyünk az alkotásban. Értsük meg és szépítsük meg a Te kezed munkáját, Hogy ez a mi földünk biztos otthona lehessen Gazdagságnak, Szépségnek, Boldogságnak és Békességnek.

 

Szent Ambrus: Esti himnusz

Isten, világot alkotó,

Világ sarkait forgató,

Ki napnak ékes fényruhát,

Éjnek kegyelmes álmot adsz:

 

Pihenéstől a lanka test

Munkára nyerjen új erőt,

A frissült lélek vessen el

Búbánatot s aggályokat.

 

Hálát mondunk a tűnt napért,

Imát, mikor leszáll az éj.

Bűnösöket hogy megsegíts,

Vedd fogadalmas himnuszunk.

 

Áldjon lelkünk legbelseje,

Zengjen a szó, a dallamos,

Téged szeressen tiszta szív,

Téged a józan értelem.

 

Hogy amikor az éjsötét

Elfátyolozza a napot,

Hitünk ne érjen éjszakát

S minden ködön ragyogjon át.

 

Aludni lelkünket ne tűrd,

Aludni csak a bűnt bocsásd,

Frissítse a tisztát a hit,

S az álom gőzét verje el.

 

Az érzékek síkos ködét

Lerázva rólad álmodunk:

Nem árt az álnok ellen így,

S nem költi álmunk rettegés.

 

Krisztust imádjuk s az Atyát

És kettejük Lelkét velük:

Egy Háromság, egy hatalom,

Fogadd imánk kegyelmesen!

(Sík Sándor fordítása)

 

Étkezési imák

Az vagy nekem, mi testnek a kenyér

(Shakespeare)

 

Étkezés előtti imák

Mindnyájan Tebenned bízunk Úristen, Te adsz nekünk ételt alkalmas időben, kitárod szent kezedet, és betöltesz mindent áldásoddal. Dicsőség az Atyának a Fiúnak és a Szentléleknek, Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

 

Édes Jézus, légy vendégünk,

Áldd meg, amit adtál nékünk.

Adjad, Uram, hogy jól essék,

Jézus neve dicsértessék.

 

Te hívsz minket a lakomára,

Az együttlétért tiéd a hála.

Mert úgy szerettél, emberré lettél,

Kenyeret adtál, velünk is ettél.

Ki asztalt terítesz az égi madárnak,

Teríts asztalt, teríts szegénynek, árvának.

Nyisd meg, Uram, nyisd meg, jóságos kezedet,

Adj a koldusnak is tápláló kenyeret!

Ételben, italban legyen meg a részünk,

Gondviselő Atyánk, könyörögve kérünk!

 

Áldj meg minket, Urunk, és ezeket az adományokat, melyeket a Te bőkezűségedből akarunk magunkhoz venni, a mi Urunk Jézus Krisztus által. A mennyei asztal részesévé tegyen minket az örök dicsőség királya. Ámen.

 

II. Rákóczi Ferenc: Étkezés előtti ima

Milyen nagy a jóságod, ó, Mennyei Atya!

Csak a mindennapi kenyeret kértem Tőled

és Te nekem ennyi fogást méltóztattál adni.

Tekints törékenységemre és add,

hogy ne legyen a torkosság szennyévé az,

aminek a test táplálékának kell lennie!

 

Ó, élő Kenyér, ki az égből szálltál alá,

légy lelkem tápláléka,

miként ezek az elém tett ételek

testem táplálékai lesznek!

Add, hogy ezeket mértékletesen ízlelve

szüntelenül Téged éhezzelek!

 

Testem ezeket a földi táplálékokat kívánja.

Ó, bárcsak Téged,

az éltető Lelket kívánná lelkem!

Fékezd meg testem gonosz vágyát, ó, Lélek,

és növeld meg lelkem éhségét,

hogy amíg testem fölüdül,

az szüntelenül Téged kívánjon!

 

Étkezés utáni imák

Aki ételt, italt adott,

Annak neve legyen áldott.

Mi jól laktunk, hála Isten,

Adjunk annak, kinek nincsen. Ámen.

 

Szánd, Uram, a szenvedőket,

Szánd, Uram, az éhezőket,

Hiszen ez a Te világod!

 

Gondviselő Atyánk! Asztalodtól kelve

Szívből hálát adunk, kezünk összetéve.

Áldd meg ezt a házat s annak gazdáját,

Fordítsd neki vissza a vendéglátását!

Áldd meg a szegényt, a szenvedőt, az árvát,

A Benned bízóknak viseld mindig gondját. Ámen.

 

Hálát adunk Neked Mindenható Úristen, minden jótéteményedért, aki élsz és uralkodol mindörökké. Ámen.

 

Munka előtti ima

Jöjj el Szentlélek Úristen, igazság és szeretet Lelke,

adj nekünk jó lelket, kedvet, szorgalmat és kitartást

ahhoz a munkához, amelyre meghívtál!

Világosítsd meg értelmünket,

hogy a természetben és az emberi életben

fölfedezzük a Teremtő Atya nagy szándékait!

Nevelj és alakíts bennünket,

hogy egész életünkben alkalmasak legyünk

az igazság szolgálatára,

és így kiérdemeljük az örök élet jutalmát

Krisztus, a mi Urunk által! Ámen.

 

Munka utáni ima

Urunk, Jézus Krisztus,

Te vagy az Út, amelyen járnunk kell,

az Igazság, amelyet keresve keresünk,

az Élet, amely egyetlen boldogságunk.

Hálát adunk mindenért, amit ma kaptunk Tőled.

Áldd meg Egyházunkat, Hazánkat,

fölötteseinket és a ránk bízottakat.

Segíts továbbra is,

hogy úgy szeressük egymást és minden embert,

ahogy a Te tanítványaidhoz illik!

Add, hogy eredményeink és kudarcaink

egyformán Hozzád vezessenek,

Te pedig vezess minket Atyádhoz,

akit Veled és Általad dicsérünk

most és mindörökké! Ámen.

 

Önmagammal ha küszködöm…

Nagyon félek, Uram, attól, hogy elveszítelek,

bár tudom, hogy megtalálsz,

kezedben tartasz akkor is,

ha én ezt nem akarom és tiltakozom ellene.

Uram, mit tegyek ezekkel az ellentétekkel?

Könyörgöm, ajándékozz meg csekélyke magammal engem.

Istenem, hálát adok azért, hogy Te velem vagy,

pedig rengeteget kértelek, hogy ne gyere utánam.

Uram, tégy velem valamit,

mert én nem tudom, mit kezdjek magammal.

 

A fejezetben található SZERZŐK ÉLETRAJZA a Magyar Elektronikus Könyvtárban, a Katolikus Lexikonban, a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában, a Magyar Életrajzi Lexikonban, a Magyar Tudományos Akadémia internetes adatbázisaiban, a Kulturális Enciklopédiában és a Wikipédiában található biográfiák alapján szerkesztve és kivonatolva készült.

Rákóczi és felsővadászi II. RÁKÓCZI Ferenc erdélyi fejedelem Borsiban Zemplén Vármegyében született 1676. március 27-én. I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem és gróf Zrínyi Ilona fia. Egy fiú és két leánytestvére volt. Negyedfél hónapos korában apja meghalt, anyja Báthori Zsófiához költözött, aki megözvegyülvén visszatért a katolikus hitre, fiát katolikusnak nevelte. Kamarása Kőrösi György, nevelője Badinyi János oktatta Munkácson, Sárospatakon. 1682-ben édesanyja férjhez ment Thököly Imréhez, a Habsburg elnyomás ellen fölkelt magyarság vezéréhez. 1688 elején a munkácsi vár átadása után elszakították családjától; Zrínyi Ilonát Bécsbe internálták, Rákóczit a bécsi udvar Csehországba vitette. Kollonich Lipót esztergomi érseket tették meg gyámjává, aki a neuhausi jezsuitáknál neveltette Habsburg-hű szellemben. Krumlovban, Prágában, Neissében tanult. 1692-ben Bécsben, 1693-94-ben Itáliában élt, Rómában meglátogatta XII. Ince pápát. 1694-ben Kölnben feleségül vette Hessen-Rheinfelsi Sarolta Amália hercegnőt, akitől három fia - József (1700-38), György (1701-56) és egy leánya született (leánya gyermekkorban meghalt). 1694-1711 között Sáros Vármegye örökös főispánja. 1697-ben a hegyaljai fölkelés vezérletét visszautasította, önmaga tisztázására Bécsbe ment. Álláspontja Bercsényi Miklós gróf és a császári megtorlás hatására megváltozott. 1700 végén szervezkedésbe fogott, XIV. Lajos francia király segítségét kérve, azonban a megbízott futár, Longueval árulása 1701-ben a bécsújhelyi börtönbe juttatta, ahonnan felesége és az őrzésével megbízott Lehmann Gottfried kapitány segítségével megszökött, és Lengyelországban talált menedéket. A lengyel, francia és svéd segítséggel megindítandó fölkelés szervezésére készülődve keresték meg 1703 elején a tiszaháti fölkelők követei, akiknek kérésére hazatért. Magyarországon Esze Tamás fogadta pár száz, rosszul fölfegyverzett jobbágy élén. 1703-ban kiadta a brezani kiáltványt, melyben harcba hívott mindenkit a Habsburg elnyomás ellen. 1703 végére a fölkelők elfoglalták a Tiszántúlt és a nemesség is nagy számban állt a kurucok oldalára. 1704-ben az ország legnagyobb része a fölkelők kezére került. Személyesen vezette a tiszántúli és a Duna-Tisza közi hadjáratot, Tokaj, Szatmár, Szeged, Esztergom várának ostromát, a nagyszombati, a pudmerici, a zsibói, a trencséni, a romhányi ütközetet. 1704-ben a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta, 1705-ben a szécsényi országgyűlés a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választotta; királlyá választását a főnemesség nem pártolta, s ő maga is elutasította. Nemsokára L. Herbeville császári generális tekintélyes sereggel bevonult Erdélybe és kikényszerítette a rendektől Rákóczi fejedelemségének eltörlését. 1707-ben a marosvásárhelyi országgyűlés ismét biztosította a négy bevett vallás szabad gyakorlását, kimondta Erdély elszakadását a Habsburgoktól. Ehhez hasonlóan határozott az ónodi országgyűlés is, amikor kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és a szabadságharc idejére fölfüggesztette a nemesi adómentességet. Diplomáciai akciókkal is igyekezett a szabadságharc sikerét biztosítani, de a szabadságharc - a bécsi udvari ellenpropaganda hatására kialakult - külpolitikai elszigeteltségét nem tudta áttörni; választott szövetségesei a pillanatnyi érdekük szerint cselekedtek. A bécsi udvarral 1704-ben és 1706-ban sikertelenül tárgyalt a békéről. A császári hadsereg fölénye az 1708-as a trencséni csatavesztés után sorozatos vereségeket okozott. 1711 elején katonai segítség reményében Lengyelországba ment, így távollétében és hozzájárulása nélkül a rendek támogatásával fővezére, gróf Károlyi Sándor 1711. április 30-án megkötötte a Habsburgok nevében tárgyaló gróf Pálffy Jánossal a szatmári békét. Rákóczi 1712-ben Franciaországba ment, és a nyilvánosságtól elvonulva élt XIV. Lajos udvarában. Megpróbálta elérni, hogy az utrechti béketárgyalásokon XIV. Lajos halála után visszavonult a kamalduli szerzetesek groboisi kolostorába. III. Habsburg Károly távollétében 1715-ben fej- és jószágvesztésre ítélte. III. Ahmed szultán hívására 1717-ben Törökországba ment. 1718-ban a pozsareváci béke megkötése után a szultán kiadatását megtagadta, de 1718-tól Rodostóban kellett élnie. Emigrációjában diplomáciai tervezgetésekkel s a bujdosó kurucok ügyes-bajos dolgaival és írással foglalkozott, de szívesen dolgozott asztalosműhelyében is. Rodostóban hunyt el 1735. április 8-án. Halála után Mikes Kelemen az isztambul-galatai Szent Benedek kápolnába, anyja mellé temettette el, de végrendelete szerint szívét és kéziratait a groboisi kolostorba küldte. Hamvait 1906. november 5-én országos ünnepség keretében hazahozták haza és a kassai székesegyházban temették el (kriptája látogatását 1945-92-ig a csehszlovák hatóságok, 1993-tól szlovák egyháziak igyekeznek korlátozni). Budapesti Kossuth téri bronz lovasszobrát (Pásztor János műve, talapzata Györgyi Dénes alkotása) 1937-ben állították föl. Egészalakos álló szobra Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása 1945 óta az Ezredéves emlékmű része.

Szentistváni BABITS Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító Szekszárdon született 1883. november 26-án. Budapesten 1906-ban szerzett magyar-latin szakos tanári oklevelet. Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten, majd Budapesten tanított középiskolákban. 1916-tól egyik szerkesztője a Nyugatnak. 1919-től egyetemi tanárrá nevezték ki, de az ellenforradalom idején állásától megfosztották. 1918-as megalakulásakor a Vörösmarty Akadémia alelnöke, 1925-től elnöke lett. 1919 közepe után kizárólag az irodalomból élt. 1927-től a Baumgarten-alapítvány kuratóriumának irányítója, 1920-tól kizárásáig tagja a Petőfi Társaságnak, 1930-tól a Kisfaludy Társaság tagja. Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt.  Fortissimo című verséért melyben az I. világháború tombolásának meg nem akadályozása miatt Istennel is pörbe szállt - vallás elleni vétség címen indítottak ellene eljárást; ugyanakkor művei sokaságában vall közvetetten vagy közvetlenül is alapjában katolikus világszemléletéről. Életművének jeles darabja Jónás könyvének költői átdolgozása. Legértékesebb prózai műve a Halálfiai című családregény, fordításai közül kiemelkedik Dante: Isteni színjátékának tolmácsolása és az Amor Sanctus. Budapesten halt meg 1941. augusztus 4-én.

Nagy Szent Egyiptomi MAKARIOSZ szerzetes, pap Felső-Egyiptomban született 300 körül. Ifjú korában visszavonult egy cellába, majd mintegy 30 évesen a pusztába vonult Szketisz környékére. Létfenntartását kosár- és kötélfonással biztosította, néha segített másoknak aratásban. Testvérek gyűltek köréje, s amikor mintegy negyven eves volt pappá szentelték. Sokan kértek tőle tanácsot, számos pogányt megtérített. Szelídsége és nyájassága közmondásos volt; szófukar és elutasító csak akkor lett, ha valaki dicsérni kezdte. Szketiszben halt meg 390 körül.

Nagy Szent VAZUL vagy Nagy Szent Baszileosz - Basilius Magnus püspök, a négy nagy keleti egyházatya egyike, a keleti típusú szerzetesség egyik kialakítója a kappadókiai Kaiszareiaban született 329/330 körül. az egyházatyák egyik legjelentősebb képviselője. Előkelő, ősi családból származott, melynek minden tagja ker. A keleti egyház szentként édesanyját, Emmeliát, nénjét, az idősebb Makrinát, húgát, a fiatalabb Makrinát, öccsét Gergelyt és Pétert. A családi körben kapott alapműveltséget tovább gyarapította Konstantinápolyban, Athénben. Nazianzi Szent Gergellyel Athénben ismerkedett meg, és barátságot kötött vele. 356 körül tért vissza szülővárosába, ahol rövid ideig retorikát tanított. 365 körül elhatározta, hogy szerzetes lesz. Megkeresztelkedett, és hogy közelebbről megismerkedjen a szerzetességgel, felkereste Szíria, Palesztina, Egyiptom, sőt Mezopotámia híres aszkétáit. Visszatérve Neocaesarea vidékén telepedett le, ahová meghívta régi barátját, Nazianzi Gergelyt, akivel a válogatást állítottak össze Órigenész műveiből, a Philokalia-t. Caesarea püspöke, Euszebiosz, már idős volt, s őt kérte, hogy legyen segítségére, és 364-ben pappá szentelte, halála után pedig 370-ben lett Caesarea püspöke, Kappadokia metropolitája. Rezidenciája a város falain kívül volt, egy vértanú-emléktemplom mellett, ahová összegyűjtötték a leprásokat, szegényeket, itt adtak szállást az utazóknak is. Ezt az épületegyüttest nevezték basziliadénak. Érseki tartományát mintegy 50 püspökségre osztotta fel, és igyekezett megbízható személyeket püspöknek jelölni, barátait, ismerőseit, rokonait, akikre számíthatott az arianizmus ellen folytatott küzdelemben. Rábeszélésére vállalta el Nazianzi Gergely a szaszimai széket, öccsét, Gergelyt Nüssza püspökévé szentelte. Állandó kapcsolatot teremtett Szent Atanázzal, levelezett Szent Ambrussal, Damazusz pápával. A teológiai irodalom klasszikus alkotása Peri Pneumatosz hagiú, ‘A Szentlélekről című műve, melyet 375 körül írhatott. A könyv érvelése maradandó hatású lett, és a II. konstantinápolyi zsinat útját egyengette. A keresztény tökéletességgel, az élet kérdéseivel foglalkozó írásait Aszketika címen hozzák műveinek gyűjteményes kiadásai. Az írások között legfontosabb a Moralia, mely erkölcsi szabályt tartalmaz. Már a 4. században híresek voltak homíliái. A Hexaémeron-homíliákon kívül még huszonhárom beszédet ismerünk tőle, melyek dogmatikus, erkölcsi kérdéseket tárgyalnak. A fiatalokhoz című írásban a mértéktartást ajánlotta a görög klasszikusok tanulmányozása kapcsán, melyek olvasása hozzájárulhat a keresztény ember lelki, szellemi tökéletesedéséhez, mert a hellén klasszikusok sok olyan dolgot is tanítottak, amit keresztény ember is magáévá tehet, főként az erényekre vonatkozóan. korának szinte minden neves személyiségével levelezett. Összesen 365 levele maradt ránk. Átalakította a liturgikus doxológiát, mely korábban így hangzott: „Dicsőség az Atyának a Fiú által a Szentlélekben”. A ő által bevezetett új formula pedig: „Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak és a Szentléleknek”. Az „újítással” széles körben akarta elfogadtatni a nikaiai hitvallást, „hagyományossá” akarta tenni a liturgia szövegében. A koinobita, ‘közösségi’ életforma híve volt, szabályaiból tudatosan kiirtotta a remeteség szakkifejezéseit. A Pakhomiosz féle ktorok hanyatlásából levonta a következtetést, hogy a ktorokban nem szabad értéktermelő munkát végezni, a kétkezi munka célja csak a tétlenség kiküszöbölése. Az ő ktorai karitatív központok voltak, ahová éhínség idején befogadták az elhagyott és utakon lézengő gyermekeket, felnevelték őket, szakmára tanították, és ha később akarták, szerzetesként a ktorban maradhattak. Remete Szent Antal és Pakhomiosz után ő volt a legnagyobb hatással a szerzetesség fejlődésére. Kaiszareiaban halt meg 379. január 1-én.

John Henry NEWMAN teológus, bíboros anglikán családban született Londonban 1801. február 21-én. Oxfordban 1816-20-ban a Trinity College növendéke, 1822-től az Oriel College tagja és tanára. 1825-ben anglikán pappá szentelték. 1943-ig Oxfordban egyetemi lelkész. Patrisztikai tanulmányai egyre közelebb vitték a katolikus tanításhoz. A rómahűség és az anglikanizmus között közvetítő irányzat képviselőjeként 1833-ban az Oxford-mozgalom egyik alapítója volt, majd 1845-ben katolizált. 1847-ben Rómában pappá szentelték és belépett az oratoriánusokhoz. 1851-58-ban a dublini katolikus egyetem alapító rektora. Utóbb a birminghami oratóriumban előkelő családok gyermekeit nevelte és a tudománynak élt. Meghívták az I. vatikáni zsinatra, de nem vett részt rajta. A pápai tévedhetetlenség dogmájának időszerűségét vitatta, de tárgyi jogosultságát megvédte. XIII. Leó pápa 1879-ben bíborossá nevezte ki. Birminghamben halt meg 1890. augusztus 11-én. II. János Pál pápa 1991-ben „Isten tiszteletreméltó szolgájának” nyilvánította. 2010. szeptember 19-én a birminghami Cofton Parkban XVI. Benedek pápa boldoggá avatta.

Sárvári és felsővidéki gróf SZÉCHENYI István politikus, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia alapítója és elnöke Bécsben született 1791. szeptember 21-én. Apja Széchenyi Ferenc, a Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetich Juliánna, neje 1836. Seilern Crescence grófnő. Magyar szellemben nevelték, Lunkányi János magántanító mellett egyes tárgyakat szaktanítóktól, építészetet Révai Miklóstól, tanult, évenként nyilvános iskolában vizsgázott. 1808-ban részt vett a nemesi fölkelésben, 1809-ben a würtembergi huszárezred főhadnagya. A fegyvernyugvás után a Lichtenstein-huszároknál, majd egy dsidás ezrednél szolgált, 1813 nyarán kapitány. A lipcsei csata után Párizsba ment, majd Itáliában volt, 1815-ben a tolentói lovassági ütközetben tüntette ki magát. 1826-os leszereléséig a Hessen-Homburg huszárezredben szolgált. Katonáskodása idején nagyobb utazásokat tett Franciaországba, Angliába, Itáliába, Görögországba az olasz költészetet, a görög irodalmat és művészetet tanulmányozva, majd Magyarország és Erdély nevezetesebb városait kereste föl. A külfüldi intézmények közül elsőként a lóverseny honosításához kezdett. Párizsi útján a XIV. Lajos által építtetett Canal du Midi keltette benne a Tisza-szabályozás gondolatát. Az országgyűlésen fölajánlotta egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Megalapította a Nemzeti Kaszinót, melynek 1827-es alakuló gyűlésén a 150 tag egyetértett vele a lótenyésztés, Buda-Pest egyesítése, a színügy támogatásában. 1830 áprilisában kíséretével Pesttől Isztambulig hajózott, hogy tapasztalja, hogyan lehet a Dunát végig hajózhatóvá tenni. 1846 szeptemberében elindította a balatoni gőzhajózást. 1836-39 között a Duna-szabályozáson, a Lánchíd és lóverseny ügyén munkálkodott. Kossuth Lajos politikai szereplésétől, aki a »legnagyobb magyar«-nak nevezte, saját alkotásai megmaradását féltette; írásban, az országgyűlésen tiltakozott radikális javaslatai ellen. Az állattenyésztés fejlesztésére alakította 1830-ban az Állattenyésztő Társaságot. 1840-ben mozgalmat indított a szederfa-ültetés és a selyemhernyó-tenyésztés érdekében. 1842-ben letették a Lánchíd alapkövét. 1845-ben a Helytartótanács hozzákezdett a Tisza szabályozásához. Gróf Battyhány Lajos miniszterelnök fölszólítására 1848. márciustól közlekedés és közmunka miniszter. Orvosa, Balogh Pál 1848. szeptember elején a döblingi Goergen gyógyintézetbe vitte. Állapota javultával gazdasági ügyeit vezethette és írt. A Bach miniszter rendszerét dicsőítő Rückblick című műre válaszolva 1859-ben Ein Blick című írásában nevetségessé tette a miniszter politikáját és személyét. A rendőrség 1860. március elején egy házkutatásakor elkobozta iratait, és megfenyegették. Barátja, báró Jósika Sámuel váratlan halála után állapota romlott. Döblingben 1860. április 7. éjjelén halt meg, a hivatalos közlés szerint agyonlőtte magát. Halálhírét a nemzet megdöbbenéssel fogadta, temetése tüntetés volt az elnyomás ellen. Április 30-án Scitovszky János bíboros érsek mondta érte a gyászmisét a pesti belvárosi templomban, amelyen 80.000 ember vett részt.

Szent AMBRUS püspök, egyházi író, költő, egyházatya, latin nevén Aurelius Ambrosius Trierben született 339 körül, előkelő, görög eredetű, a gens Aureliához tartozó családban; atyja prefektus volt Galliában, akinek halála után édesanyja, Marcellinával, Satyrusszal és vele visszatért Rómába. Tanulmányai végeztével hivatalnoki pályát kezdett, Sirmiumban ügyvéd, 368 után a tartományi prefektus tanácsosa, 370 körül Milánóban Liguria és Aemilia provincia kormányzója. Milánóban ismerte az arianizmus hatását. 374-ben meghalt Auxentius Milánó püspöke, az utód megválasztása során összecsapásokra került sor a katolikusok és ariánusok között. Ambrus a rend biztosítása kedvéért jelent meg a választók között, s amikor a hagyomány szerint egy gyermek felkiáltott: Ambrust a püspök, mindkét csoport megválasztotta. Mivel ekkor még csak katechumen volt, hamarosan megkeresztelkedett, majd diákonussá és pappá, végül püspökké szentelték. Egy Simplicius nevű paptól tanulta a teológiát és szigorú, aszketikus életet kezdett, majd egész vagyonát a milánói egyháznak adta, és háza népével szerzetesi aszkézisre rendezkedett be. Példaképe Alexandriai Szent Atanáz és Nagy Szent Vazul volt. De fide című művével kezdődött az arianizmus elleni harca. Az egyháztanító beszédeiben, írásaiban sikerrel harcolt az arianizmus ellen. A niceai zsinat teljes győzelme az ő műve. Megtérítette a császárt, aki visszahívta a Valens császár által elűzött püspököket, a szélsőséges ariánusokat, az eunomiánusokat pedig elűzte. 379. elején Theodosius társcsászár a katolikus vallást a birodalom egyetlen hivatalos vallásává nyilvánította. 387 húsvétján Ambrus megkeresztelte Szent Ágostont. Élete utolsó időszakában általános megbecsüléstől övezetten vezette a milánói egyházat és írta utolsó műveit. Akaratának megfelelően székesegyház főoltára alá temették.

Loyolai Szent IGNÁC családi nevén Ińigo López de Loyola a Jézus Társaság (jezsuita rend) alapítója 1491-ben született Baszkföldön, Loyola várában. Családja a tartomány 24 nagy családjának egyike. 12 testvére közül ő volt a legkisebb. Anyja halála után egy parasztasszony dajkálta. Valószínűleg 1506-ban árva lett, ezért neveltetéséről Juan Velazquez de Cuelar, Katolikus Ferdinánd jószágkormányzója gondoskodott Arevalóban. Ekkori életére nagy hatással voltak a lovagregények és a trubadúrénekek, szívesen vadászott s vett részt lovagi tornákon és mulatságokon. 1515-ben egy farsangi csíny miatt eljárást indítottak ellene és egyik bátyja ellen, aki pap volt. Amikor 1517-ben Juan Velazquez meghalt, egy másik rokon, Antonio Manrico navarrai alkirály udvarába került. Mint lovag az alkirály oldalán részt vett egy lázadás megfékezésében és Pamplona védelmében. 1521 májusában egy francia ágyúgolyó súlyosan megsebesítette a lábát, ezért Loyolába szállították. Életben maradásának csodáját Szent Péter apostolnak tulajdonította. A kiálló csontdarabot lefűrészeltette, hogy csizmát húzhasson, majd újra eltörette lábszárát, nehogy a rosszul összeforrt csont miatt lába rövidebb legyen. Gyógyulása alatt Landulf O'Cart Krisztus élete című könyvét és a Jacobus de Voragine Aranylegenda című művét olvasta. 1522. februárban vezeklésül jeruzsálemi zarándokútra indult, Barcelona felé menet Montserrat kegyhelyén meggyónt, letette lovagi ruháját és zarándokruhát öltött, fegyverét fogadalmi ajándékul a Szűzanyánál hagyta. Egy évet Manrézában töltött imádság, böjt és vezeklés, betegápolás és apostolkodás közepette. Barlangban lakott, ahol egyetlen olvasmánya Kempis Tamás Krisztus követése című műve volt. Itt írta meg a Lelkigyakorlatok című könyve zömét. Lelkiélete misztikus szemlélődéssé alakult át, melynek központja a Szentháromság és az Eucharisztia. A Cordoner folyó mellett kapta egész életét átformáló látomását a két zászlóról és egy rend alapításáról. 1523-ban Barcelonából Rómába hajózott, majd VI. Adorján pápa áldásával szárazföldön ment Velencébe, ahonnan hajóval érkezett augusztusban a Szentföldre, ahol Jeruzsálemben és környékén járta a szent helyeket, s ha a ferencesek elöljárója meg nem tiltja, ott is marad. Közben fölismerte, hogy tanulás nélkül nem lehet igazi apostol, ezért visszatérve Barcelonába, megkezdte a gimnáziumot, majd 1526-ban az alcalái egyetemen folytatott tanulmányokat, de buzgóságában prédikálni kezdett, ezért a város vikáriusa háromszor is maga elé idézte, és megtiltotta, hogy teológia elvégzése előtt nyilvánosan beszéljen. E megkötést nem tudta elviselni, ezért Salamancába, majd Párizsba ment, ahol 1528 februárjában a Szent Borbála Kollégiumban vett szállást. 1534. augusztus 15-én hat társával (Favre, Xavéri Szent Ferenc, Lainez, Salmerón, Rodriguez, Bobadilla) fogadalmat tett a szegénységre, a tisztaságra és az apostolkodásra Palesztinában, vagy ahová a pápa küldi őket. 1535-ben teológiai magiszter lett, majd egy betegség miatt hazatért Spanyolországba, majd gyógyulása után Velencében tanult tovább. Miután társai is odaérkeztek, 1537 júniusában valamennyiüket pappá szentelték. Mivel a Velence és a török közti háború lehetetlenné tette a szentföldi utat, ezért társaival Rómába ment, ahol pápai jóváhagyással a szegény zarándokpapoknak illetve a reformált papoknak nevezték őket. III. Pál pápa 1540. szeptember 27-én hagyta jóvá Jézus Társaság néven a rendet. 1541 áprilisában ő lett az általános rendfőnök. Egész Róma apostola lett, lelkigyakorlatokat tartott, kidolgozta a jezsuita rend szabályzatát, 1551-ben megalapította a Collegium Romanumot, 1552-ben a Collegium Germanicumot. Utolsó éveiben ő volt a katolikus restauráció vezéralakja, társai, mint „Jézus katonái” szerte a világban terjesztették tanítását. Jeligéje egész életének és tanításának foglalata: Omnia ad maiorem Dei gloriam (mindent Isten nagyobb dicsőségére). Rómában hunyt el 1556. július 31-én. V. Pál pápa 1609-ben boldoggá, XV. Gergely pápa 1622-ben szentté avatta.

Esaias TÉGNER evangélikus püspök 1782. november 12-én születt a svédországi  Värmlandban. Falusi szegénységből indult. Anyai ágon nemzedékek óta falusi lelkészek voltak az elődök. Apja földműves paraszti sorból küzdötte fel magát lelkésszé. A szülőknek nem tudták taníttatni és hamarosan meghaltak, amikor még gyermek volt, így egy rokon vette magához, aki adószedő volt. Hamarosan iskoláztatta és felhívta rá a figyelmet a vagyonos ismerősök körében, akik lehetővé tették, hogy eljuthasson Lund egyetemére, ahol a legkiválóbb tanítványok közé került. 21 éves korában úgy fejezte be első egyetemi tanulmányait, hogy azonnal docensi rangban már taníthatta is az egyetemen az esztétikát. Részben tanított, részben tovább tanult. 28 évesen az esztétika professzora lett, két év múlva  a görög nyelv és irodalom egyetemi tanára. 36 évesen a teológia doktorává avatták, és ugyanakkor a Tudományos Akadémia rendes tagja lett. Ekkor már költői híre is nőttön nőtt, majd hamarosan püspök lett. Legismertebb műve egy hőseposz, a Frithiofs saga a svéd romantika remeke. Ekkor 43 éves, nagy tekintélyű püspök, a Tudományos Akadémia dísze, a klasszicizmusból romantikába forduló költészet fő alakja. Eposzának igen rövid idő múltán már van német fordítása. Ennek alapján Goethe az egész olvasó világ számára fölfedezi mint világirodalmi remekművet. 1846. November 2-án hunyt el.

Walther von der VOGELWEIDE középkori német költő 1170 körül született. Születési helye nem ismert, származási helyként számos helység neve jött szóba, ma úgy tartják, hogy valószínűleg Alsó-Ausztriában született. Osztrák származása mellett szól, hogy Walther saját szavai szerint Ausztriában tanulta a költőmesterséget. Költői pályafutását a Babenbergek bécsi udvarában kezdte. 1198-tól pártfogója, I. Frigyes herceg halála után, vándorköltőként járta az udvarokat. Számos világi és egyházi főúr környezetében megfordult, pártfogója volt például a staufi Fülöp király, IV. Welf Ottó, II. Frigyes császár, Hermann türingiai gróf, Wolfger passaui püspök. Élete vége felé kis hűbérbirtokot kapott II. Frigyestől. A középkori német világi líra vele éri el a tetőpontját. Sok verse a klasszikus hölgyszolgálat-eszmével való azonosulásról tanúskodik, számos versében viszont egy új férfi-nő kapcsolat koncepciója kezd testet ölteni: egy kölcsönösségen alapuló természetes kapcsolat. Ezekkel a dalokkal párhuzamosan keletkeztek azok a versek, amelyeket Mädchenliednek nevez a szakirodalom. Életművének fontos részét képezi az ún. Spruch-költészet. 1230 körül halt meg.

SZÜNESZIOSZ kürenei püspök Alexandriában született 370/75-ben. Előkelő pogány családból származott, nagy klasszikus műveltséget szerzett. Alexandriában Hüpatia újplatonikus filozófusnő tanítványa, akit keresztény hitre térése után is mélyen tisztelt. Az elszegényedett Kürené város követeként Konstantinápolyban adókedvezményt járt ki a császárnál, 405-ben sikerrel vezetett hadat a barbárok ellen. Népszerűsége miatt 410 körül annak ellenére, hogy nem volt megkeresztelve és házasember volt, Ptolemaisz püspökévé választották. Fél év habozás után fogadta csak el székét, közben bensőleg teljesen átalakult, de feleségétől nem vált meg. Theophilosz alexandriai püspök szentelte püspökké, akivel szemben tudatosan ragaszkodott a klasszikus görög irodalomhoz és filozófiához. Írásaiban tudatosan archaizált és szép kifejezésekre törekedett, fontosnak tartotta a retorikai alakzatokat, a ritmust. 414-ben halt meg.

Mohandász Karamcsand GANDHI jogász, politikus, India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja Porbandurban született 1869. október 2-án. A fejedelem miniszterének fiaként a vaisja (kereskedő) kaszt (varna) egyik alkasztjában (banijá) született. A hagyományoknak megfelelően 13 évesen nősült, felesége a gyermeklány Kaszturbai Makandzsi, 62 éven át hűséges társa. 1888-ban Angliába ment jogot tanulni, mely kizárták kasztjából. Elmélyült a világvallások szent iratainak olvasásában. 1891-ben ügyvédi képesítést szerzett. Dél-Afrikába ment, ahová 1833 után indiai vendégmunkások és kereskedők érkeztek, akik ellen megkülönböztető törvényeket hoztak, s ezekkel szemben vállalta föl az indiai kisebbség megszervezését. 1903-ban mintatelepülést hozott létre Főnix, majd Tolsztoj-farm néven. 1904-ben az Indiai Nemzeti Kongresszus megfelelőjét szervezte meg Natalban, s közölte programját és világnézetét (gandhizmus), melynek kulcsfogalma a szatjágraha elve. 1915 elején családjával Bombaybe érkezett, afrikai sikerei nyomán hősként fogadták. Egy évig Indiát járva ismerkedett népével, meglátogatta Tagorét, tőle kapta a később elterjedt Mahátma ('Nagy Lélek') nevet. Ahmadábád mellett, később Sevagramban is létrehozta saját ásramáit (telepeit). Ősi, önellátó faluközösség eszményével kívánta a parasztság számára a munkát és a jövedelmet biztosítani és India gazdasági önállóságát megalapozni. 1916-ban meghátrálásra kényszerítette a csampárani parasztokat indigótermesztésre szorító angol földesurakat, majd ahmadábádi textilmunkások bérsztrájkját vitte sikerre böjtjével, a khedai parasztoknak biztosította szatjágrahával a kimaradt termés miatt a bérletmentességet. Lojális maradt a brit koronához, melynek külháborúit, akárcsak Afrikában, hazájában is toborzókörutakkal támogatta. 1922-ben a britek letartóztatták, hat évre ítélték, de két év után vakbélgyulladása miatt szabadult. 1928-ig a politikai élettől visszavonulva Navadzsi és Young India című folyóirataiban jelentkezett cikkeivel. Az 1929 végén teljes függetlenséget követelő Kongresszus programját mérséklendő a Young India 11 pontos feltétellistát közölt (szesztilalom, a rúpia leértékelése, a földadó és a katonai költségvetés csökkentés, a sóadó egészének eltörlése, a politikai foglyok szabadon bocsátása). Amikor Irwin alkirály ezeket visszautasította, szatjágrahát rendelt, és ennek részeként, egyik pontjának védelmében megtartotta a híres só-menetelést. 1930-ban Irwin alkirállyal aláírta az ún. delhi szerződést. 1933-ban jelent meg Haridzsan című lapja, mely címében is jelezte, hogy ettől kezdve a kaszton kívüli, „érinthetetlen” néprétegek fölemelését tartja első feladatának. Amikor a brit miniszterelnök bejelentette a haridzsanok választási elkülönítését válaszul a börtönben haláláig tartó éhségsztrájkot hirdetett. E hírre a hinduk szerte Indiában lerombolták az érinthetetleneket mindaddig elkülönítő vallási tilalmakat, így a brit miniszterelnök elfogadta a kaszt-hinduk és az érinthetetlenek képviselője közötti úgynevezett Jeravda-paktumot. 1934-ben a kézműipar támogatására megalapította az Összindiai Ipari Szövetséget, s formálisan kilépett a Kongresszusból. A Kongresszus 1937-es választási győzelme után teljhatalmat kapott a pártban. 1942-ben a Haridzsan hasábjain kiadta a híres Quite India! jelszót, ami miatt 1942-44 között bebörtönözték. 1946-ban fél évig járta Bengálban a mohamedán falvakat, majd Pakisztán megalakulása, 1947-ben Kalkuttában és Delhiben csitította az ellentéteket. 1948 elején böjtjével kikényszerítette a Nehru-kormánytól 500 millió rúpia átadását Pakisztánnak a nemzeti vagyon ráeső részeként, majd a különböző vallások vezetői kívánságára Delhiben békét kötöttek. Alig két hétre rá egy fanatikus hindu három pisztolylövéssel ölte meg Újdelhiben 1948. január 30-án.

Szent PATRIK Magonus Sucatus Patritius püspök, Írország apostola Britanniában született 385 körül keresztény családban. 401 körül ír kalózok elrabolták és sok száz társával együtt az ír szigetekre eladták rabszolgának, ahol gazdája állatokat őriztetett vele. A pásztorkodás magányában különösen mély istenismeretre tett szert. 407 körül égi intést követve megszökött, fölvették egy hajóra és három nap múlva valószínűleg Galliában kötöttek ki, majd később hazatért atyja birtokára. Álmában írek hívták, s ő a pogányok hívását hallotta ebben, majd fölismerte, hogy életét az írek térítésére kell szentelnie. Galliába ment, Auxerre-ben Szent Germanus püspök tanítványa volt, aki diákonussá szentelte. Valószínűleg 432-től térített Írországban, melyet rabszolgasága idejéből jól ismert. Vagyonát arra áldozta, hogy ajándékokkal megnyerje a kiskirályok és vezetők kegyét. Mivel Írországban akkor még nem voltak városok, sem központi hatalom, területi püspökségeket alapított. Az írek hagyományát, mely szerint 60 évig térített az országban, a történészek egy része kétségbe vonja, s működési idejét részben Palladius püspöknek tulajdonítja. Szerintük 431-60-ban Palladius, 460-92-ben Patrik volt Írország apostola. Mások szerint Palladius már 432-ben Skóciába ment, ő pedig 461-ig dolgozott. 461-ben vagy 492-ben halt meg.

XXIII. JÁNOS PÁPA családi nevén Angelo Giuseppe Roncalli Sotto il Monteban született Olaszországban 1881. november 25- én. 1899-től Bergamóban, 1901-tól Rómában tanult teológiát, 1904-ben doktorált, majd pappá szentelték. Bergamóban püspöki titkár és teológiai tanár. Az I. világháborúban egészségügyi katona, majd tábori lelkész. 1921-ben a Propaganda Fide kongregációba, 1922-ben a Hitterjesztés Műve főtanácsába hívták meg, közben a római szemináriumban patrisztikát tanított. 1925. márciustól aeropoliszi címzetes érsekként Bulgária apostoli vizitátora, III. 19: Fáradozásai eredményeként 1926-ban fölállították Szófiában az apostoli exarchátust. 1931-től Bulgária, 1934-től Törökország és Görögország apostoli delegátusa, székhelye Isztambulban, 1937-től Athénban volt. 1944 decemberétől párizsi nuncius, 1952-től a Szentszék állandó megfigyelője az UNESCO-nál. 1953-tól bíboros, majd velencei pátriárka. 1958. október 28-án négy napos konklávén választották pápává. 1959. január 25-én a falakon kívüli Szent Pál bazilikában jelentette be a II. Vatikáni Zsinat összehívását. 1959-ben adta ki az Ad Petri cathedram és a Princeps pastorum, 1961-ben a Mater et Magistra, 1963-ban a Pacem in terries enciklikáit. Rómában hunyt el 1963. június 3-án. II. János Pál pápa 2000-ben boldoggá, Ferenc pápa 2014. április 27-én szentté avatta.

SZENT-GYÖRGYI Albert Nobel-díjas biokémikus Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Anyai ágon a neves tudósdinasztia, a Lenhossék-család negyedik nemzedéke. Egyetemi tanulmányait 1911-17-ben Budapesten végezte. Már orvostanhallgatóként a morfológia érdekelte, később szövettani vizsgálatokat végzett nagybátyja, Lenhossék Mihály intézetében. Az első világháborúban medikusként vett részt, de sebesülése miatt leszerelték. Orvosi oklevele megszerzése után Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben, majd Cambridgeben (ahol kémiai doktorátust szerzett) folytatott tanulmányokat és tartott előadásokat. 1931-1945 között a szegedi Ferencz József Tudományegyetem Orvosi Vegyészeti Intézetének professzora, 1945-1947-ben a budapesti orvosi karon a biokémia professzora, 1946-48-ban az Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke. 1947-től az USA-ban működött, ahol 1947-1962 között az USA Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója. 1962-1971-ben Darthmouthban egyetemi tanár. Megállapította a hexuronsav összetételét, amit azonosított az aszkorbinsavval, ami a C-vitamin. Felfedezéséért 1937-ben Nobel-díjat kapott. Már Szegeden elkezdett foglalkozni az izomösszehúzódás biofizikai és biokémiai mechanizmusával. A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklődése a rosszindulatú daganatok felé fordult. Két évtizeden keresztül foglalkozott a sejtszintű szabályozás jelenségeivel. A II. világháború évei alatt szembeszállt a náci Németország politikájával. Szerepet játszott a Kállay-kormány kiugrási kísérletének diplomáciai akcióiban. Az 1960-as évektől kezdve rendszeresen hazalátogatott. Woods Hallban hunyt el 1986. október 22-én.

Nagy Szent GERGELY pápa és egyháztanító Rómában született 540 körül. Az Aniciusok patricius családjából való, apja, Jordanus előkelő ember, aki egyházi hivatalt (regionarius) is viselt. Házuk a Clivus Scaurin, a mai Monte Celión volt. Vsz. jogot tanult, mert fiatalon, 572-73-ban prefektus lett. Apja halála után 574-75-ben lemondott állásáról és szerzetes lett. Atyai házát kolostorrá alakította, ugyanakkor Szicíliában hat kolostort alapított. A szerzetesi közösségben elmélyülten tanulmányozta a Szentírást, a szentatyákat, elmélkedett és szigorú aszkézisban élt. Később élete legboldogabb szakaszának látta ezeket az időket. 579 végén II. Pelagius pápa diákonussá szentelte és követként Konstantinápolyba küldte. Bár görögül nem beszélt, barátságot kötött az udvar jelentős személyiségeivel. Pelagius eredeti célját, hogy katonai segítséget kapjon a longobárdok ellen, nem tudta elérni, csak némi pénzt kapott, de volt alkalma közelről megismerni a császári diplomáciát. 585-86-ban a pápa visszarendelte és titkárként maga mellé vette. 590-ben ő lett Pelagius utóda a római püspöki székben. Mint pápa a klérust jámbor életre sürgette. Itáliában a Patrimonium Petri területénén gazdaságilag is rendet teremtett. Sevillai Szent Leander segítségével meg tudta erősíteni a hispániai egyház és Róma kapcsolatát. 592-93-ban a Rómát ostromló longobárdokkal békét tudott kötni. Mivel a bizánci császár egyre kevésbé tudta megvédeni Itáliát, Gergely atyja lett a magára maradott népnek és előkészítette az Egyházi Államot. Igazi nagysága törékeny testéből sugárzó aszkéta szellemének köszönhető, mely a régi rómaiak fölényes intellektualizmusával szemben az erkölcsi jóságot állította egy jövendő világ középpontjába. 596 tavaszán a Szent András kolostor negyven szerzetesét küldte Angliába az angolszászok megtérítésére. A küldötteket emberséges magatartásra, a pogány hagyományok bölcs értékelésére intette. Ez a körültekintő missziós munka jellemezte később Szent Bonifác német, majd Szent Gellért és társai magyar térítését is. Rendkívüli hatásúak lettek liturgikus intézkedései, melyek célja a pápai liturgia elevenné és széppé tétele volt, később ez liturgia lett a minta az egész Egyházban. Gyűjtője és formálója volt a később róla elnevezett gregorián éneknek. Himnuszokat is írt a zsolozsmába, melyeket ma is imádkozunk. 800 óta Szent Ambrussal, Szent Ágostonnal és Szent Jeromossal együtt emlegették, VIII. Bonifác négyüket a négy nagy nyugati egyházatya címmel tüntette ki. Rómában hunyt el 604. március 12-én.

FALU Tamás költő, regényíró Kiskunfélegyházán született 1881. november 10-én. A tudományegyetem jogi karát Budapesten végezte, 1907-ben ügyvédi vizsgát tett. Monoron lett közjegyző helyettes, majd 1918-tól Nagyrőcén közjegyző. Innen a csehszlovák hatóságok 1922-ben kiutasították. 1924-től nyugdíjba vonulásáig az ócsai járás közjegyzője. Humoristának indult, harmadéves jogász kora óta munkatársa volt az Üstökös és a Borsszem Jankó című lapnak. Első verseskötete, a Költemények 1900-ban, első regénye, a Hajnali mise 1905-ben jelent meg, mindkettő Balassa Lajos néven. A szépirodalomnak Kis József fedezte fel, 1911-től sűrűn közölte verseit a Hétben. Ettől kezdve használta a Falu Tamás nevet. 1914-től 1940-ig az Új Idők, 1920–1935 között a Nyugat állandó munkatársa. Utóbbi 1920-ban közölte a Nyolcvanas évek című regényét. Sokat írt napilapokba is, a Pesti Hírlap vasárnapi tárcaírója volt. 1926-ban beválasztották a Petőfi, 1933-ban pedig a Kisfaludy Társaságba. Könyv alakban kilenc kis terjedelmű verseskötete és hét regénye jelent meg. Költészetének világa a falu és a kisváros. Ócsán halt meg 1977. július 13-án.

Johann Wolfgang von GOETHE német író, költő Frankfurt am Mainban született 1749. augusztus 28-án. Édesapja sokoldalú műveltségű, köztiszteletben álló jogász volt. Egészen a merevségig komoly, rendszerető, szilárd férfiként ismerték. Vele ellentétben édesanyja, a melegszívű asszony, akit természetes vidámságú és derült életfelfogásúként jellemez. Neki és húgának édesapjuktól és házitanítóktól magánleckéket kaptak, ezen felül tanultak latinul, franciául, ógörögül és angolul is. Költői tehetségét édesanyjától örökölte, hiszen gyermekkorában az ő hatása alatt állott. Taníttatta rajzolni, úszni, lovagolni, vívni; mindenre, ami egy előkelő ifjú képzettségéhez akkoriban tartozott. Kezdetektől fogva nem kedvelte az egyházat, annak történetét a „tévedések és az erőszak keverékeként” jellemezte. Igen szeretett rajzolni, nagyon korán kezdett érdeklődni az irodalom iránt. Kedvelte a színházat is, és rajongott a bábszínházért. 15 éves korában az életet közelebbről is kezdte megismerni, olyan fiatalemberek társaságába keveredett, akik nem egyszer éjszakai kimaradásra is rávették. Ez időre esik a költő első szerelme Margit (Gretchen) iránt, kinek nevét a költő a Faustban örökítette meg. 1765-ben apja kívánságára, Lipcsébe került jogot hallgatni, ám sem ezt, sem az egyetemi tanulmányokat nem kedvelte, sokkal inkább sem vonzották Christian Fürchtegott Gellert költészetórái. Az 1768-as tanév végén súlyos betegségbe esett, s augusztusban félig betegen hagyta el Lipcsét. A lipcsei tartózkodásának eredményei azok a dalok, amelyeket Leipziger Liederbuch név alatt szoktak említeni és amelyek Breitkopf által megzenésítve 1770-ben jelentek meg az ő neve nélkül Lipcsében, ezek első kinyomtatott költeményei. 1770 tavaszától a straßburgi egyetemre járt, hogy befejezze jogi tanulmányait, ugyanakkor belépett a Sturm und Drang nevű körbe. Nagy hatással volt rá Johann Gottfried Herder, ő hívta fel Goethe figyelmét Homéroszra, Shakespearere. Strassbourgban letette a vizsgáit, és megszerezte a jogászdoktori diplomát. 1772 májusában a wetzlari birodalmi törvényszéknél joggyakornok lett. Írt a Frankfurter gelehrte Anzeigen című lapba és Frankfurtba visszatérve ügyvédi gyakorlatot folytatott, de hű maradt az irodalomhoz, ekkortájt írta Az ifjú Werther szenvedései című regényét, melynek nagy hatása volt az egész korra, hírneve a legszélesebb körben elterjedt, s a kor leghíresebb emberei keresték fel. 1774 decemberében ismerte meg Károly Ágost weimari herceget, aki miután 1775-ben átvette a nagyhercegség kormányzását, meghívta Weimarba, ahol csakhamar a herceg benső bizalmas barátja, 1776-ban követségi tanácsosa, majd titkos tanácsosa lett. Ő kezelte az építési ügyeket, a bánya és az erdőigazgatást, a hadügyeket, majd a herceg 1782-ben miniszterelnökévé nevezte ki, II. József császár pedig nemességgel tüntette ki. Ezidőtájt kezdett foglalkozni földtani, majd növénytani, anatómiai, csonttani és különösen színtani tudományokkal. 1786-ban Karlsbadba ment, ahol kiadója ajánlatot tett összes munkáinak sajtó alá rendezésére. Innen indult olaszországi útjára, ahonnan csak 1788 áprilisában tért haza. Az olaszországi út eredménye három drámája: az Iphigenia, a Tasso és az Egmont. A weimari élet szűkkörű és kicsinyesnek tűnt a római tartózkodás után. Még jobban érezte ezt azon új viszony következtében, amelyet Christina Vulpiusszal, egy ottani hivatalnok leányával kezdett, akitől 1789. december 25-én született fia, Ágost, az egyetlen, aki gyermekei közül életben maradt. Krisztinát 1806-ban vette el feleségül. Hozzájárultak lelki egyensúlyának megzavarásához a francia forradalom eseményei, s ilyen hangulatban szívesen vett részt a herceg sziléziai táborozásában, 1792-ben a francia hadjáratban, 1793-ban Mainz ostromában. Ilyen körülmények között meghatározó befolyással volt lelki életére az a meleg barátság, amely közte és Friedrich Schiller között 1794-ben létrejött. A szorosabb érintkezésre Schillernek egy levele adott alkalmat, amiben Goethét az általa szerkesztendő Horen című folyóirat munkatársául kéri fel, aki szorgalmasan dolgozott mind ebbe a folyóiratba, mind a később kiadott Musen-Almanachenba. 1796-ban írta Herman und Dorothea című elbeszélő költeményét, amely osztatlan tetszést aratott. Eközben művészeti folyóiratot is szerkesztett (Propyläen). 1805-ben Schiller halála mélyen megrendítette. Munkáinak új összes kiadása számára befejezte a Faust első részét. Egyre inkább magába fordult, zárkózott lett, s tanulmányainak élt. 1828-ban meghalt Károly Ágost herceg, akit nemsokára neje követett. Legmélyebben fiának 1830-ban Rómában bekövetkezett halála viselte meg. Ez évben végezte be a Faust II. részét. Weimarban halt meg 1832. március 22-én. Lírája és balladái hatással voltak Bajza Józsefre, Kölcsey Ferencre, Arany Jánosra. A Faust hatása alatt írta Madách Imre Az ember tragédiáját.

ADY András Endre író, újságíró Érmindszenten született, 1877. november 22-én. Édesapja diósadi Ady Lőrinc kisparaszti gazdálkodó, édesanyja Pásztor Mária református lelkipásztorok leszármazottja volt. Tanulmányait az érmindszenti református elemi iskolában kezdte, de mivel szülei idővel gimnáziumba szánták tanulmányait 1886-tól katolikus népiskolában folytatta, majd 1888-ban a nagykárolyi piarista gimnáziumba került. Ebben az iskolában írta első költeményeit is, amelyek többnyire verses csúfolódások voltak. 1892-től a zilahi református kollégium diákja volt, ahol 1896 júniusában érettségizett. Szülei beíratták a debreceni jogakadémiára, de a második évre a pesti jogi karra iratkozott be, majd Temesvárra ment, ahol délelőtt a királyi táblánál írnokoskodott, délután magánórákat adott. Temesváron súlyosan megbetegszik, így hazatér a szülői házba. Budapestre beiratkozik az egyetem IV. félévére, azonban a szülei által küldött tandíj többször is korhelyeskedésre elúszik, ezért Zilahra utazik, ahol ügyvédbojtárnak áll. Ezután Debrecenbe ment, ahol előbb a Debreczeni Hírlap, majd a Debreczen című folyóirat munkatársa lett. 1900 elején a nagyváradi Szabadság, majd a Nagyváradi Napló munkatársa lett. 1903 augusztusában ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, aki Léda néven lett a múzsája. Kapcsolatuk 1912-re teljesen megromlott: Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával. Hétszer járt Párizsban 1904 és 1911 között. Első, egy évig tartó párizsi útja után a Budapesti Naplónál helyezkedett el, ahol 500 cikk és számos költeménye jelent meg a. A második párizsi tartózkodása és a kapcsolódó földközi-tengeri utazás időszaka termékeny korszaka a költészetének. 1906-ban jelent meg harmadik verskötete Új versek címmel, mely sokak szerint mérföldkő a magyar irodalomban, de a negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg az igazi sikert és a kritikusok elismerését.1908-ban a Nyugat című új irodalmi lap első számában jelentek meg versei és esszéi, ennek a lapnak lett élete végéig munkatársa, 1912-től pedig az egyik szerkesztője is. Jelentkezett a szabadkőműves Martinovics páholyba, amelybe 1912-ben vették fel. 1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával, akivel 1915. március 27-én összeházasodtak, s akit verseiben Csinszkának nevezett. Az első világháború alatt nem közölt írásokat, csak1918-ban jelent meg újabb verseskötete. Az őszirózsás forradalom után megalakult népköztársaság a forradalmi versei miatt megpróbálta kisajátítani, saját költőjének tekinteni, melytől ettől igyekezett elhatárolni magát. A Tisza-gyilkosság után szélütést kapott. Élete utolsó heteiben súlyos beteg volt, tüdőgyulladással küzdött: a Liget Szanatóriumban halt meg 1919. január 27-én, 41 évesen. Temetése január 29-én volt: koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára a Kerepesi temetőig.

Szíriai Szent EFRÉM egyházatya, egyházi író, költő a mezopotámiai Nisibisben született 306-ban. 18 éves korában keresztelték meg. A szírek apostolának Jakab niszibiszi püspöknek volt a tanítványa, diákonusa és a helybéli iskola szentírástanára. A perzsák háromszor ostromolták Niszibiszt, amelyről Niszibiszi énekek című művében számolt be. Amikor 363 a perzsák elfoglalták szülővárosát, iskolájával együtt Edesszában telepedett le. Eleinte egy sziklabarlangban remetéskedett, majd ismét tanítani kezdett, s átszervezte az iskolát. Itt írta aszketikus művei zömét. A 372 telén pusztító éhínség idején elvállalta az élelem szétosztását a szegények között. 373. június 9-én halt meg. A szír irodalom megalapozója és legjelentősebb képviselője volt. Főként bibliamagyarázattal, hitvédelemmel és himnuszköltészettel foglalkozott. Küzdött a babona, a csillagkultusz, a manicheizmus ellen. Énekei, melyekért a Szentlélek hárfája melléknevet kapta, a szír liturgiában ma is megtalálhatók. Az ortodox és katolikus egyház egyaránt tiszteli, az egyetlen szír nyelvű szent, akit 1920-ban egyháztanítóvá nyilvánítottak.

Anneliese Marie FRANK „Anne” zsidó származású német leány Frankfurtban született 1929. június 12-én Otto Heinrich Frank és Edith Holländer gyermekeként. Amikor 1933-ban a frankfurti választásokon Adolf Hitler náci pártja győzött és antiszemita megmozdulásokra került sor, Otto Frank elhatározta, hogy elhagyja Németországot. Edith Frank és a gyerekek Aachenbe mentek Edith anyjához, Otto Frank Frankfurtban maradt, majd Amszterdamba költözött és családját is magához hívta, ahová 1934 februárjában érkeztek meg. Hontalanok lettek, mert a német törvények szerint megfosztották őket állampolgárságuktól. A két lány a Montessori-iskolába járt. 1940 májusában a németek megszállták Hollandiát, így ott is elkezdődött a zsidók üldözése. Margotnak és Annének el kellett hagyniuk az iskolát a törvények miatt, kizárólag zsidó iskolába járhattak, így kerültek a Jewish Lyceumba és nekik is sárga csillagot kellett viselniük. Anne 1942. június 12-én tizenharmadik születésnapjára egy naplót kapott ajándékba. A naplóba egy fiktív barátnőjének írta bejegyzéseit, amelyek így mind megszólítással kezdődnek („Kedves Kitty!”) 1942 júliusában Anne nővére, Margot behívót kapott „munkára Németországba”, ezért a család elrejtőzött. A bujkálásban Otto Frank négy régebbi dolgozója segítette őket, a külvilággal való kapcsolatuk kizárólag rajtuk keresztül valósult meg, tőlük tudták meg, hogy mi történik a világban, a háborúban, tőlük kaptak mindent, ami a létfenntartásukhoz szükséges volt. Anne a naplójában meleg szavakkal emlékezett meg róluk. Később többször újabb bujkálók csatlakoztak hozzájuk. Anne olvasással és tanulással töltötte az idejét és folyamatosan írta bejegyzéseit a naplóba, érzéseit, gondolatait a családról, a világról, a háborúról. Az utolsó bejegyzés időpontja 1944. augusztus 1. 1944. augusztus 4-én a rendőrök egy ismeretlen feljelentése alapján körbefogták a házat, kérdezősködtek, majd elmentek, de később visszatértek és módszeresen átkutatták a házat, felfedezték a titkos épületszárnyat, a rejtőzködőket megtalálták és Westerborgba vitték őket, a Hollandia északi részén álló ideiglenes táborba. Anne és családja Westerborgból szeptember 2-án, az utolsó vonatszerelvénnyel indult el Auschwitzba, ahová három nappal később érkeztek meg. A táborban elkülönítették őket egymástól, édesapját ekkor látta utoljára. Az átszállított személyek közül a 15 éven aluli gyerekeket azonnal a gázkamrába küldték. Október 28-án a nők közül 8000-et, köztük Annét, Margot és Auguste van Pelset a Hannovertől északra elhelyezkedő bergen-belseni táborba szállítottak át, édesanyjuk Edith Frank Auschwitzban maradt. 1945 márciusában tífuszjárvány tört ki a táborban, kb. 17000 fogvatartott meghalt. Röviddel később Margot, majd Anne is, pár héttel azelőtt, mielőtt a tábort 1945. április 15-én az angol csapatok felszabadították. Halálának pontos dátuma nem ismert, kutatások szerint március közepe felé lehetett. Anne naplóját édesapja, aki túlélte a háborút az egyik bújtatótól Miep Giestól kapta meg, s miután elolvasta lánya gondolatait, többek rábeszélésére 1947-ben adta ki, így lett Anne Frank naplója ismert és világhírű. 65 nyelvre fordították le, színdarabot, filmet, operát írtak belőle. 1980-ban a teljes kritikai kiadás is napvilágot látott.