IMA- ÉS OLVASÓKÖNYV
A MAGYAR HONVÉDSÉG SZÁMÁRA
Szerkesztette: dr. Hankovszky Béla őrnagy, kiemelt tábori lelkész
Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat
Katolikus Tábori Püspökség, Budapest, 2009
Nihil obstat. Berta Tibor ezredes, általános helynök Imprimatur.
Nr. E-5/1/2010. Bíró László püspök, katonai ordinárius
9. rész AZ EUKARISZTIA ÜNNEPLÉSE
Tartalomjegyzék
Babits Mihály: Eucharistia
II. Rákóczi Ferenc: Imádság szentmise előtt
Aquinói Szent Tamás imája áldozás előtt
Áldozás előtti ima a római katolikus szentmiséből
Pázmány Péter: Kérlek téged, Uram…
Görög katolikus ima
Aquinói Szent Tamás: Mindenható örök Isten…
Ima templomba való belépéskor
Dán templomi ima
Minden vasárnap…
Nagy Szent Vazul imája
Aranyszájú Szent János imája
Metafrasztesz Simeon imája
Metafrasztesz Simeon könyörgése
Aranyszájú Szent János imája
Nagy Szent Vazul könyörgése
Damaszkuszi Szent János imája
Aranyszájú Szent János imája
Damaszkuszi Szent János imája
Aranyszájú Szent János imája
Metafrasztesz Simeon imája
Üdvözlégy, örökké áldott légy…
Görög katolikus ima
Aquinói Szent Tamás: Úrnapi himnusz
Aquinói Szent Tamás: Az Oltáriszentség himnusza
Aquinói Szent Tamás: Himnusz Krisztus Testéről
Nagy Szent Gertrúd hálaadása
Pio atya imája szentáldozás után
Köszönöm, Uram, hogy betértél…
Nagy Szent Vazul imája
Metafrasztesz Simeon imája
Loyolai Szent Ignác fohásza
Íme, jóságos Jézusom térdre borulok…
Simeon imája (Lk 2,29-32)
A fejezetben találáható szerzők elétrajza
AZ EUKARISZTIA ÜNNEPLÉSE
„Mindenki táplálékaként,
ahogy már írva van,
adom, mint élő eledelt
a világnak magam.”
(Pilinszky János: Parafrázis)
Babits Mihály: Eucharistia
Az Úr nem ment el, itt maradt.
Őbelőle táplálkozunk.
Óh különös, szent, nagy titok!
Az Istent esszük, mint az ős
törzsek borzongó lagzikon
ették-itták királyaik
húsát-vérét, hogy óriás
halott királyok ereje
szállna mellükbe – de a mi
királyunk, Krisztus, nem halott!
A mi királyunk eleven!
A gyenge bárány nem totem.
A Megváltó nem törzsvezér.
Ereje több, ereje más:
ő óriásabb óriás!
ki két karjával általér
minden családot s törzseket.
Egyik karja az igazság,
másik karja a Szeretet…
Mit ér nekünk a Test, a Vér,
ha szellemében szellemünk
nem részes és úgy vesszük Őt
magunkhoz, mint ama vadak
a tetemet vagy totemet?
Áradj belénk hát, óh örök
igazság és szent szeretet!
Oldozd meg a bilincseket
amikkel törzs és vér leköt,
hogy szellem és ne hús tegyen
magyarrá, s nőjünk ég felé,
testvér-népek közt, mint a fák,
kiket mennyből táplál a Nap.
II. Rákóczi Ferenc: Imádság szentmise előtt
Ó, Uram, íme, az ajtó előtt
irgalmas rendelésedből
Téged jelenítettelek
meg az emberek előtt,
de itt por és hamu vagyok Előtted;
hogyan merjek szólni Hozzád?
Add tehát, kérlek, hogy
Lelked szóljon Hozzád általam,
mivel méltatlan és elégtelen vagyok
Téged dicsérni.
Ó, örök Atya, azért jövök,
hogy áldozatot mutassak be,
de sem fát, sem tüzet, sem méltó áldozatot
nem találok magamban,
mert fa vagyok ugyan,
de önmagában alkalmatlan a meggyújtásra,
ha Te elő nem készítesz engem,
hogy a szeretet tüzétől lángra lobbanva
egyesülhessek azzal az imádandó áldozattal,
amit Egyházad készül felajánlani
Neked ezen az oltáron.
Fogadj el engem, kérlek, olyannak,
amilyen vagyok, és tégy alkalmassá,
ahogy akarod,
hogy tetszhessek Neked,
egyesülve Fiaddal és feláldozva benne,
Vele és Általa.
Tekints, kérlek, Uram, erre a családodra,
amelyért Urunk Jézus Krisztus
nem vonakodott magát a bűnösök kezébe adni
és a kereszt gyötrelmét vállalni.
Ámen.
Aquinói Szent Tamás imája áldozás előtt
Mindenható, örök Isten, íme, egyszülött Fiadnak, a mi Urunk Jézus Krisztusnak szentségéhez járulok. Úgy közeledem, mint beteg az élet orvosához, mint tisztátalan az irgalom forrásához, mint vak az örök dicsőség fényéhez, mint szegény ügyefogyott az ég és föld Urához. Kérlek azért végtelen irgalmadra, légy kegyes betegségemet meggyógyítani, szegénységemet meggazdagítani és ruhátlanságomat befödni: hogy az angyalok kenyerét, a királyok Királyát, uralkodók Urát oly tisztelettel és alázattal, annyi töredelemmel, áhítattal és tisztasággal, olyan hittel és jó szándékkal vegyem magamhoz, amint az lelkem üdvösségére a leghasznosabb.
Engedd, Uram, hogy testednek és vérednek ne csak szentségét, hanem erejét és kegyelmeit is érezhessem. Mindenható Atyám, add, hogy szent Fiad testét úgy vehessem magamhoz, hogy ezáltal Jézus titokzatos testének részese lehessek, annak tagjai közé számítsak. Engedd, hogy a kenyér színe alatt rejtőző kedves Fiadat, kivel most földi vándorlásomban akarok egyesülni, egykor az örökkévalóságban színről színre is megláthassam. Aki veled és a Szentlélekkel él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen.
Áldozás előtti ima a római katolikus szentmiséből
Uram, Jézus Krisztus, az élő Isten Fia, Te az Atya akaratából, a Szentlélek közreműködésével, halálod által életre keltetted a világot. Szabadíts meg engem szent Tested és Véred által minden vétkemtől és minden bajtól. Add, hogy mindig ragaszkodjam törvényeidhez, és soha el ne szakadjak Tőled!
Pázmány Péter: Kérlek téged, Uram…
Kérlek téged, Uram, Jézus Krisztus, e világnak Megváltója, a Te szent Testednek és Vérednek áldozatáért, melyet vigasztalásunkra rendeltél: adj nekem oly tiszta szívet, mellyel méltán járulhatok asztalodhoz. Te mondottad, Uram, hogy aki e kenyérből eszik, Benned lakozik és Te őbenne, és meg nem hal soha. Azért, ó, igaz Kenyér, gyógyítsd meg az én szívem sebeit, hogy érezze szerelmednek édességét, és kívüled ne tudjon semmi gyönyörűséget, ne kedveljen semmi szépséget, ne kívánjon más szeretetet. Ó, tisztaságos kenyér, amely magában foglal minden gyönyörűséget, add, hogy ezzel tökéletesen megelégedjék az én lelkem. Te légy zarándokságomnak úti kenyere, amely erőt adjon gyarlóságomnak, hogy az Isten szent hegyére felérhessek. Ó, szent, eleven, szép tiszta kenyér, amely az égből szállott alá és ételt adsz e világnak, jöjj be az én szívembe, és alakítsd azt tiszta hajlékoddá. Uram, én valóban nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. De mégis bátorsággal járulok szent Testedhez, mivel Te hívsz engem, méltatlan szolgádat, és azzal mutatod meg végtelen irgalmadat, hogy nemcsak az igazakat és egészségeseket, de a bűnösöket is jóvoltodban részesíted. Jöjj be, Uram, az én hajlékomba, mint régen Zakeus házába, és adj az én szívemnek oly tökéletes jóságot, hogy Tekívüled ne keressen világi vigasságot, hanem Teveled megelégedjék, most és mindörökké. Ámen.
Görög katolikus ima
Hiszem, Uram, és vallom, hogy Te vagy valóban Krisztus, az élő Istennek Fia, ki világra jöttél üdvözíteni a bűnösöket, akik között első én vagyok. A Te titkos vacsorádnak részesévé fogadj el engem, Isten Fia, mert nem mondom ki ellenségeidnek a titkot, sem csókot nem adok Neked, mint Júdás, hanem mint ama gonosztevő megvallak Téged.
Emlékezzél meg rólam, Uram, midőn eljössz a Te országodba.
Emlékezzél meg rólam, Uralkodó, midőn eljössz a Te országodba.
Emlékezzél meg rólam, Szent, midőn eljössz a Te országodba.
Ne váljék, Uram, ítéletemre és kárhozatomra a Te szent titkaidban való részesülés, hanem lelkem és testem meggyógyulására.
Hiszem, Uram, és vallom, hogy ez, amiben most részesülök, valóban a Te valóságos és legtisztább Tested és a Te valóságos és elevenítő Véred. Kérlek, add, hogy ezeket méltóan vegyem magamhoz bűneim bocsánatára, s az örök életre. Ámen.
Aquinói Szent Tamás: Mindenható örök Isten…
Mindenható örök Isten, íme a te egyszülött Fiad, a mi Urunk, Jézus Krisztus áldott szentségéhez járulok; odajárulok, mint beteg az élet orvosához, mint tisztátalan a tisztaság kútfejéhez, mint vak az örök fényesség világosságához, mint szegény koldus a menny és föld Urához. Kérem tehát végtelen bőséges irgalmasságodat, gyógyítsd meg kegyelmesen az én betegségemet, mosogasd meg undokságomat, világosítsd meg vakságomat, gazdagítsd meg szegénységemet, takard be mezítelenségemet, hogy Téged, az angyalok kenyerét, a királyok Királyát, urak Urát oly tisztelettel és alázatossággal, oly töredelmes és alázatos szívvel, oly tisztasággal és hittel, oly akarattal és szándékkal vegyelek, amint leghasznosabb a lelkem üdvösségére! Engedd, én Istenem, hogy ne csak a szentséget vegyem, hanem annak gyümölcsét és erejét is érezzem! Ó, kegyelmes Istenem, add, hogy egyszülött Fiad testét, amelyet Szűz Máriától vett, úgy fogadjam magamhoz, hogy méltó legyek vele titokszerűen egyesülni, és az ő tagjai sorába kerülni! Ó, szerelmes Atyám, engedd, hogy édes Fiadat, akit most utamban lepel alatt akarok magamhoz venni, egykor színről színre, örökkön örökké láthassam, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egyetemben, Isten mindörökkön örökké! Ámen.
Ima templomba való belépéskor
Öröm töltött el, amikor ezt mondták nekem: az Úr házába megyünk. Uram, a Te kegyelmed bőségéből lépek házadba, és szent templomodban a Te félelmedben leborulok. Uram, vezess engem igazságodban, ellenségeim miatt irányítsd Tefeléd utamat; hogy minden kísértést elkerülve dicsőíthesselek Téged, az egy Istenséget, az Atyát és Fiút és Szent Lelket, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Dán templomi ima
Uram, eljöttem házadba; hogy meghalljam, mit mondasz nekem Te, Atyaisten, Teremtőm, s Te, Úr Jézus, Megváltóm, Te, jóságos Szentlélek, Vigasztalóm életben és halálban. Nyisd meg szívemet Szentlelked által Jézus Krisztusért, hogy szavaidból megtanulhassam megbánni bűneimet, életben és halálban hinni Jézus Krisztusban, s minden nap jobbá lenni szent életben és életmódban. Halld meg és hallgasd meg, Istenem, Jézus Krisztus által. Ámen.
Minden vasárnap…
Minden vasárnap elmegyek, Uram, a templomba, s a szentmisén meghallgatom tanításodat, aztán hazamegyek, mint aki megtette előírt kötelességét. Mintha arra készülnék, hogy egyszer majd valahol igazolnom kell magamat, s akkor mondhassam: Lám, én mindent megtettem Te a hétköznapok nyelvén beszéltél: egyszerűen, világosan, mindig az adott körülményekhez illesztve a gondolatot, az emberekhez szólva… Ne engedd, hogy a vasárnapi szentmise nálam csak ürügy legyen vallásos hangulat, épületes elmélyedés felébresztésére – eredménytelenül. A te tanításod megtérést, mély átgondolást kíván: életem átalakítását, újjárendezését. Uram, add, hogy megtanuljam, miként kell szavaidat a hétköznapi élet szürkeségében életre keltenem! Rázd fel, Uram, Egyházadat, és rajtam kezdd el azt! Töltsd meg élettel közösségünket, és velem kezdd el azt! Küldj békét és istenhitet mindenütt a világra, s nálam kezdd el azt! Gyullaszd föl minden emberben a te igazságod és szereteted tüzét, és bennem kezdd el azt!
Nagy Szent Vazul imája
Jézus Krisztus Uralkodó, Urunk Istenünk, életnek és halhatatlanságnak Forrása, minden látható és láthatatlan alkotásnak Teremtője, kezdet nélkül való Atyának szintén öröktől fogva és kezdet nélkül való Fia, aki jóságod bőségében a végső napokban testet öltöttél és keresztre feszíttettél és Áldozattá lettél miérettünk háládatlanokért és érdemtelenekért, és tulajdon Véreddel ujjá alkottad a bűntől megrontott természetünket; – Tenmagad halhatatlan Király, fogadd el nékem bűnösnek megtérését, hajtsd füledet énfelém és hallgasd meg szavamat: mert vétkeztem, Uram, vétkeztem az ég és Teelőtted, és nem vagyok méltó feltekinteni a Te dicsőséged magasságára; mert felingereltem a Te jóságodat, megszegvén parancsolataidat és nem engedelmeskedvén törvényeidnek. Te azonban, Uram, aki türelmes, béketűrő és nagyirgalmú vagy, nem engedted, hogy törvényszegéseimmel elpusztuljak, mindig várva megtérésemet. Mert Te mondottad, Emberszerető, a Te prófétád által, hogy: „Akarva nem akarom a bűnösnek halálát, hanem hogy megtérjen és éljen”; mert nem akarod, Uralkodóm, hogy kezeidnek alkotása elvesszen, sem pedig nem gyönyörködös az emberek elvesztésében, hanem azt akarod, hogy mindannyian üdvözüljenek és az igazság ismeretére eljussanak. Ezért én is, bár méltatlan vagyok a mennyre és a földre, de még erre a múlandó életre is, mert egész valómat a bűnnek vetettem alá és a gyönyörök rabjává lettem, bemocskolván így a Te képedet, mégis a Te teremtésed és alkotásod lévén, nem veszítem el az üdvözülésembe vetett reményemet én nyomorult, hanem a Te mérhetetlen könyörületedben bizakodva járulok Hozzád. Fogadj hát engem, embereket szerető Krisztus, mint ama paráznát, ama latort, ama vámost és ama tékozló fiút, és vedd el bűneimnek súlyos terhét, aki elveszed a világ bűneit és meggyógyítod az emberek betegségeit, aki magadhoz szólítod és megnyugosztalod a megfáradtakat és megterhelteket, aki nem azért jöttél, hogy az igazakat elhívd, hanem a bűnösöket a megtérésre, és tisztíts meg engem a test és a lélek minden fertőzetétől; taníts meg szentül élni a Te félelmedben, hogy tiszta lelkiismeretem tanúbizonyságában fogadva be a Te Szentségeidnek részét, egyesüljek a Te szent Testeddel és Véreddel, és énbennem lakozzál és maradjál az Atyával és a Szent Lélekkel együtt. Igen, Jézus Krisztus Uram Istenem, ne legyen kárhozatomra a Te szeplőtelen és életadó Szentségeidben való részesülés, sem pedig beteg ne legyek lélekben és testben, amiért méltatlanul részesülök Azokban; hanem add nékem, hogy utolsó leheletemig elítéltetés nélkül fogadjam a Te Szentségeidnek részét a Szent Lélekkel való közösségre, az örök élet biztosítására, elfogadható védelemre a Te félelmetes ítélőszéked előtt; hogy én is, minden kiválasztottjaiddal együtt, részesévé legyek a Te megfogyhatatlan javaidnak, amelyeket azok számára készítettél, akik szeretnek Téged, Uram, és akikben megdicsőülsz mindörökké. Ámen.
Aranyszájú Szent János imája
Én Uram Istenem, tudom, hogy nem vagyok méltó sem érdemes arra, hogy lelkem hajlékának födele alá jöjj, mert egészen puszta és omladozó az, és nincsen nálam hely, amely méltó volna arra, hogy oda lehajtsd fejedet. De mert a magasságból megaláztad magadat miérettünk, ereszkedj le most is az én gyarlóságomhoz. És amint elfogadtad az értelem nélküli állatok barlangjában és jászolában való fekvést, úgy kegyeskedj betérni az én értelem nélkül való lelkem jászolába és bemocskolt testembe is; és amiképpen nem idegenkedtél bemenni a bűnösökhöz és együtt étkezni velük a bélpoklos Simon házában, úgy kegyeskedj bejönni az én bűnös és gyarló lelkem hajlékába is. És amint nem taszítottad el magadtól ama hozzám hasonló paráznát és bűnöst, aki Hozzád járult és megérintett Téged, úgy könyörülj meg énrajtam bűnösön is, aki Hozzád közelítek és illetlek Téged. És ahogyan nem útáltad meg az ő mosdatlan és undok száját, amely megcsókolt Téged, úgy ne útáld meg az én még mosdatlanabb és undokabb számat, sem gyűlölködő, undorító és bemocskolt ajkaimat, sem tisztátalan nyelvemet. Hanem legyen nékem a Te szentséges Tested és drága Véred parázsa gyarló lelkem és testem megszentelésére, megvilágosodására és megerősödésére, a sok vétkeim terhének megkönnyítésére, minden ördögi kísértéstől való megőrzésemre, minden álnok és gonosz szokásom elhárítására és akadályozására, szenvedélyeim elpusztítására, a Te parancsolataid betartására, kegyelmed befogadására és a Te Országod elnyerésére. Mert nem álnokul járulok Hozzád, Krisztus Isten, hanem bízva a Te kimondhatatlan jóságodban; és nehogy sokáig nélkülözve a Veled való közösséget, martaléka legyek az értelmi farkasnak. Ezért tehát könyörgök Hozzád Uram, aki egyedül vagy szent, szenteld meg lelkemet és testemet, elmémet és szívemet, veséimet és bensőmet, és egész valómat újítsd meg, és plántáld tagjaimba a Te félelmedet, és tedd eltörölhetetlenné énbennem a Te megszentelésedet. És légy segítőm és oltalmazóm, békeségben vezérelve életemet, és a jobbod felől való jelenlétre méltatva engem a Te szentjeiddel együtt; a Te tisztaságos Anyádnak, a Néked szolgáló anyagtalan és tisztaságos Hatalmaknak és minden szentjeidnek közbenjárásai által, akik időtlen időktől kedvedben jártak. Ámen.
Metafrasztesz Simeon imája
Egyedülvaló tisztaságos és bűn nélkül való Uram, aki emberszeretetednek könyörületében elmondhatatlanul fölvetted a mi porhüvelyünket a Te csodálatos Szülődnek tiszta és szűzi véréből, az Isteni Lélek által és az örökkévaló Atya tetszéséből, Jézus Krisztus, Istennek Bölcsessége, Békesége és Ereje! Aki fölvett Testeddel magadra vállaltad az életet adó és megváltó kínszenvedéseket, a Keresztet, a szegeket, a kopját és a halált, öld meg testemnek lélekölő szenvedélyeit. Aki eltemettetéseddel legyőzted a pokol uralmát, temesd el jámbor gondolatok által gonosz szándékaimat és szórd szét a gonoszság szellemeit. Aki harmadnapi életadó Feltámadásoddal feltámasztottad az elesett Ősatyát, támassz fel engem is, aki a bűn által elbuktam, megmutatva nékem a megtérés útjait. Aki Testednek dicsőséges Mennybemenetelével megistenítetted a fölvett Testet, és azt Atyádnak jobbján való üléssel tisztelted meg, méltass engem is a Te Szent Titkaidban való részesülés által, hogy az üdvözülőknek jobbod felől álló csoportjában lehessek. Aki a Szent Lélek alászállása által szent Apostolaidat tisztes eszközökké tetted, engem is tégy az Ő leszállásának hajlékává. Aki újból eljössz igazsággal ítélkezni a világmindenség fölött, engedd, hogy én is fogadhassalak Téged, a fellegekben közeledő Teremtőmet és Alkotómat, minden szentjeiddel együtt; hogy mindörökké dicsőítselek és magasztaljalak Téged a Te kezdet nélkül való Atyáddal és szentséges, jóságos és éltető Lelkeddel együtt, most és mindenkor és mindörökön örökké. Ámen.
Metafrasztesz Simeon könyörgése
Amiképpen állani fogok majd a Te félelmetes és részrehajlatlan ítélőszéked előtt, Krisztus Isten, hogy alávessem magamat a Te ítéletednek és számot adjak elkövetett gonoszságaimért, úgy állok ma is, ítéletem napjának bekövetkezése előtt, a Te Szent Oltárodnál Teelőtted és a Te félelmetes és szent angyalaid előtt, lesújtva tulajdon lelkiismeretemtől, és Eléd tárom gonosz és törvénytelen cselekedeteimet, elsorolva és elítélve azokat. Lásd meg, Uram, megalázkodásomat és bocsásd meg minden bűneimet; lásd, hogy ment fejemnek hajszálai, úgy megsokasodtak törvényszegéseim. Mert mely rosszat nem cselekedtem? Mely bűnt nem követtem el? Mely gonoszságot nem forgattam elmémben? De cselekedve is elkövettem paráznaságot, hűtlenséget, kevélységet, hivalkodást, szitkozódást, káromkodást, üres fecsegést, helyén nem való nevetést, részegeskedést, tobzódást, telhetetlenséget; gyűlölködést, irigységet, pénzimádást, fösvénységet, zsugoriságot, önzést, dicsvágyat, ragadozást, igaztalanságot, nyerészkedést, féltékenységet, rágalmazást, törvénytelenséget, minden érzékemet és minden tagomat megfertőztem, megrontottam, bemocskoltam és haszontalanná tettem, és mindenképpen az ördög eszközévé lettem. És tudom, Uram, hogy törvényszegéseim ellepték fejemet; de a Te könyörületednek sokasága mérhetetlen, és kimondhatatlan a Te hosszantűrő jóságod kegyelme, és nincsen olyan bűn, amely megingatná a Te emberszeretetedet. Ezért tehát, csodálatos Királyom, jóságos Uram, áraszd reám bűnösre is a Te irgalmadat, mutasd meg a Te jóságod erejét és nyilatkoztasd ki a Te irgalmas könyörületed hatalmát, és fogadj be engem, a megtérő bűnöst. Fogadj be engem, amiképpen befogadtad a tékozló fiút, a latort, a parázna asszonyt: Fogadj be engem, bár szóval és cselekedettel és helytelen szándékkal és szótalan gondolattal mérhetetlenül vétkeztem Előtted. És amiképpen a tizenegyedik órában Hozzád érkezőket befogadtad, akik semmi Hozzád méltót nem cselekedtek, úgy fogadj be engem bűnöst is, mert sokat vétkeztem és nagyon bemocskolódtam, és megszomorítottam a Te Szent Lelkedet, és elkeserítettem a Te emberszerető szívedet cselekedettel, szóval és gondolattal, éjjel és nappal, nyilván és titkon, szándékosan és szándéktalanul. És tudom, hogy úgy állítod elém az én bűneimet, ahogyan azokat elkövettem, és számon kéred azokat is, amelyeket pusztán elmémmel meggondolatlanul cselekedtem. De Uram, én Uram, igazságos ítéleteddel és felindulásoddal ne feddj meg engem, és haragoddal ne büntess meg engem; irgalmazz nékem, Uram, mert erőtlen lévén bár, mégis a Te műved vagyok. Megerősítetted énbennem a Te félelmedet, Uram, mégis gonoszságot cselekedtem Előtted. Egyedül Teelőtted vétkeztem, ezért esedezem Hozzád: ne ülj törvényt a Te szolgád fölött. Mert ha számbaveszed a törvényszegéseket Uram, Uram, ki állhat meg Teelőtted? Hiszen a bűnöknek tengere vagyok én, és nem vagyok méltó, sem alkalmas nem vagyok arra, hogy feltekintsek és meglássam a mennyei magasságot bűneimnek sokasága miatt, amelyeknek nincsen száma; mert semmiféle gonosztett, álnokság, sátáni mesterkedés, gyalázat, becstelenség, önfertőzés, szodómia, kéjinger, bosszúvágy, bűnre való csábítás és számtalan más szenvedély nem hiányzik belőlem. És vajon mely bűnökkel nem szennyeztem be magamat? Mely gonoszságokkal nem teltem el? Minden bűnt elkövettem, minden tisztátalanságot befogadtam lelkembe, haszontalan vagyok, Istenem, Teelőtted és az emberek előtt. Kicsoda éleszt fel engem, aki ilyen gonoszságokba és annyi vétekbe merültem? Én Uram Istenem, Tebenned reménykedem; ha van reménységem az üdvözülésre, ha legyőzheti emberszereteted törvényszegéseimnek sokaságát, légy az én Üdvözítőm, és könyörületed és kegyelmed szerint nézd el, engedd el és bocsásd meg mindazt, amit Ellened vétettem, mert sok gonoszsággal telt meg az én lelkem, és nincs énbennem remény a szabadulásra. Irgalmazz nékem, Isten, a Te irgalmasságod sokasága szerint; ne cselekedj énvelem az én tetteim szerint, és ne ítélj meg engem cselekedeteim szerint, hanem térítsd meg, oltalmazd, ment meg az én lelkemet a hozzátapadt gonoszságoktól és helytelen szokásoktól. Üdvözíts engem a Te kegyelmedért; én pedig magasztallak és dicsőítlek Téged mindenkor, életemnek minden napjain. Mert Te vagy a bűnbánók Istene és a vetkezők Üdvözítője, és Néked zengünk dicsőséget a Te kezdet nélkül való Atyáddal és szentséges, jóságos és éltető Lelkeddel együtt, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Aranyszájú Szent János imája
Nem vagyok méltó, Uralkodó Istenem, hogy lelkem hajlékába betérj; de mert Tenmagad, mint embereket szerető, bennem akarsz lakozni, bizakodva járulok Eléd. Parancsolod, hogy nyissam fel a kapukat, amelyeket Te alkottál, és bejössz hozzám emberszereteteddel, amint mondottad volt; bejössz és megvilágosítod elsötétült értelmemet. Hiszem, hogy megteszed ezt; mert hiszen nem kerülted el ama paráznát sem, aki Hozzád közelített, sem a bűnbánó vámost nem taszítottad el, sem a latort nem űzted el, aki felismerte a Te Országodat, sem a megtért üldöződet nem hagytad meg olyannak, amilyen volt; hanem mindazokat, akiket a bűnbánat Hozzád vezetett, kedveltjeid közé soroltad Te, aki áldott vagy mindig, most és időtlen időkig. Ámen.
Nagy Szent Vazul könyörgése
Tudom Uram, hogy méltatlanul részesülök a Te szeplőtelen Testedben és drága Véredben, és bűnös vagyok, és a magam kárhozatát eszem és iszom, amikor nem különböztetem meg Néked, Krisztus Istenemnek Testét és Vérét. De könyörületedben bízva járulok Hozzád, aki mondottad: „Aki eszi az Én Testemet és issza az Én Véremet, Énbennem marad és Én őbenne”. Szánj meg, Uram, és ne büntess meg engem bűnöst, hanem cselekedj velem a Te irgalmasságod szerint; és legyenek nékem ezek a Szentségek meggyógyulásomra és megtisztulásomra, megvilágosodásomra, oltalmamra és üdvözülésemre, lelkem és testem megszentelésére; minden képzelet és gonosz cselekedet és ördögi cselvetés elhárítására, amely tagjaimban gondolatban végbemegy; a Hozzád való bizodalmamra és szeretetemre, erényem és tökéletességem gyarapítására, parancsolataid teljesítésére; a Szent Lélekkel való közösségre, az örök életre való felkészülésemre és elfogadható védelmemre a Te félelmetes ítélőszéked előtt, ne pedig kárhozatomra, vagy elítéltetésemre. Ámen.
Damaszkuszi Szent János imája
Uralkodó Jézus Krisztus, Urunk Istenünk, akinek egyedül van hatalma megbocsátani az emberek bűneit; mint jóságos és embereket szerető, nézd el minden tudatosan vagy tudattalanul elkövetett vétkezéseimet, és méltass arra, hogy elítéltetés nélkül részesülhessek a Te isteni, dicsőséges, tisztaságos és életet adó Titkaidban, ne kárhozatomra, sem pedig bűneimnek szaporítására, hanem megtisztulásomra és megszentelésemre és az eljövendő életnek és Országnak zálogául; védőfalam legyen az és segítségem és az ellenség elhárítója és vétkeim sokaságának eltörlője. Mert az irgalom és könyörület és emberszeretet Istene vagy, és Néked dicsőséget zengünk az Atyával és a Szent Lélekkel együtt, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Aranyszájú Szent János imája
Uram Jézus Krisztus, én Istenem, nézd el, engedd el, könyörülj és bocsásd meg nékem, bűnös, nyomorult és méltatlan szolgádnak minden bűneimet, vétkeimet és hibáimat, amelyeket ifjúságom óta eddig a napig és óráig elkövettem, akár tudattal, akár tudattalanul, akár szóban, akár cselekedetben, akár emlékezetben, akár gondolatban, akár szándékban, vagy akármelyik érzékemmel. És a Téged mag nélkül szülő Anyádnak, tisztaságos és Örökké szűz Máriának közbenjárására, aki egyedüli csalhatatlan reménységem, oltalmazóm és üdvösségem, méltass engem arra, hogy elítéltetés nélkül részesüljek a Te szeplőtelen, halhatatlan, életet adó és félelmetes Titkaidban, bűneimnek bocsánatára és az örök életre, megszentelésemre, megvilágosodásomra, megerősödésemre és meggyógyulásomra, lelkem és testem egészségére; gonosz gondolataim, emlékezéseim, balhiedelmeim és a sötét és gonosz szellemek éjjeli rémképeinek eltörlésére és teljes megsemmisítésére. Mert Tied az Ország és a hatalom és a dicsőség, a tisztelet és a hódolat, az Atyával és a Szent Lélekkel együtt, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Damaszkuszi Szent János imája
Templomodnak kapui előtt megálltam, de a rossz gondolataimtól még nem szabadultam; Te mégis Krisztus Istenem, aki a vámosnak megigazulást adtál, a kánaánita asszonynak megirgalmaztál, és a latornak a Paradicsom kapuit megnyitottad, nékem is nyisd meg a Te emberszerető kebledet, és fogadj be magadhoz engem, aki Hozzád járulok és megérintelek Téged, ahogyan befogadtad a paráznát és a vérfolyásos asszonyt; mert emez ruhádnak szélét illetvén, azonnal gyógyulást nyert, amaz pedig tisztaságos lábaidat ölelvén, bűneinek bocsánatát vette. Én nyomorult tehát, aki egész Testedet merészelem magamhoz venni, meg ne égjek; hanem fogadj engem is mint azokat, és világosítsd meg lelkemnek érzékeit, megégetve énbennem a bűn gonosztetteit, a mag nélkül Szülődnek és a Mennyei Hatalmaknak közbenjárásai által. Mert áldott vagy mindőrökön örökké. Ámen.
Aranyszájú Szent János imája
Hiszem Uram és vallom, hogy valóban Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia, aki eljöttél a világra, hogy a bűnösöket üdvözítsd, akik között első én vagyok. Hiszem még, hogy ez maga a Te szeplőtelen Tested, és ez maga a Te drága Véred. Könyörgök tehát Hozzád, irgalmazz nékem, és bocsásd meg szándékos és szándéktalan vétkezéseimet, amelyeket szóval, cselekedettel, tudattal, vagy öntudatfanul követtem el, és méltass engem arra, hogy elítéltetés nélkül részesüljek a Te legtisztább Titkaidban, a bűnök bocsánatára és az örök életre. Ámen.
Metafrasztesz Simeon imája
Íme járulok az isteni Áldozáshoz;
Teremtőm, ne égess meg a részesüléssel,
Hiszen Tűz vagy, mely a méltatlanokat megégeti,
Hanem tisztíts meg engem minden szennyfolttól.
Üdvözlégy, örökké áldott légy…
Üdvöz légy, örökké áldott légy, az Oltáriszentségben jelenlévő isteni Fölség! Isten és ember, Krisztus Jézus, minden áldás és élet kútfeje, menny és föld Ura, Istene, akit az angyalok és szentek imádnak az égben, mi is imádunk Téged az Oltáriszentségben. Hálát adunk Neked, Istennek Fia, aki emberré lettél, aki üdvösségünkért áldozatul adtad Önmagadat a kereszt oltárán, és minden szentmisében részesítesz minket e megváltó áldozatban. Hittel valljuk, hogy aki e kenyérből eszik, örökké él, hiszen ezért adtad Magadat lelkünk eledeléül a szentáldozásban. Engedd, Urunk, hogy sohase vegyünk Téged ítéletünkre, hanem a szeretet e szentsége váljék lelkünk üdvösségére. Ámen.
Görög katolikus ima
Teljenek be ajkaink dicséreteddel, hogy énekeljük, Uram, a Te dicsőségedet; mert méltattál minket, hogy részesüljünk halhatatlan, éltető, szent égi titkaidban. Erősíts meg minket szentséged által, hogy egész nap elmélkedjünk igazságaid felett. Alleluja.
Aquinói Szent Tamás: Úrnapi himnusz
Dicsérd, Sion, a Megváltót,
dicsérd a vezért, a pásztort,
zengj himnuszt, zengj éneket!
Ahogy bírod, akként merjed:
nagyobb Ő mint a dicséret,
méltón nem dicsérheted.
S a dicséret külön tárgya
ma hogy a Kenyeret áldja,
mely éltet és eleven,
s hogy végvacsoráján kapta
a Tizenkettők csapatja,
nem kétséges semmiben.
Legyen teljes, legyen zengő,
legyen vidám és illendő
szívünk ujjongása ma:
mert azt a napot jelzi ünnepünk,
melyen először adatott nekünk
ez a lelki lakoma.
Új királynak asztalára
új törvénynek szállt páskája:
elavult a régi már.
Fut az újtól, ami agg,
igazságtól, ami vak;
fut a fénytől a homály.
Amit Krisztus tett ez estén,
hagyta hogy rá emlékezvén
cselekedjük mi is azt.
Okultunk szent törvényéből:
így lesz borból és kenyérből
üdvösséges áldozat.
Más és más – de nem
lényegben,
csak jel szerint – más
színekben
égi jók lappanganak.
A vér ital, a hús étel:
mégis Krisztus, lényegével,
teljes mindkét szín alatt.
Oly kenyér, melyet meg nem tör,
aki vesz miként étekből,
s el se vág, és meg se szel.
Veszi egy és veszik ezren:
annyit egy, amennyit ezren;
fogyasztják és nem fogy el.
Veszik jók és veszik rosszak;
csakhogy különböző sorsnak
részesei ők vele.
Rossznak halál, jónak élet:
ilyen az egyforma étek
különböző ereje.
Ím az angyalok kenyere,
úton járók eledele,
édes fiaknak étele,
nem ebek számára szánt,
melynek előképe már a
húsvéti bárány halála,
valamint Izsák oltára,
s hogy az égből manna szállt.
Óh igaz Kenyér, jó Pásztor,
Jézus, óvj az elbukástól,
te táplálj és te palástolj
s add hogy a feltámadáskor
üdvnek látói legyünk.
Te, ki mindent bírsz és értesz,
s e földön táplálsz és éltetsz,
tedd, hogy szent népeddel,
ékes asztalodnál majd az édes
örökségben résztvegyünk!
(Babits Mihály fordítása)
Aquinói Szent Tamás: Az Oltáriszentség himnusza
Zengjed, nyelv, a dicsőséges
test titkát s a drága vért
melyet hullatván értékes
váltságul az emberért
a föld ura, a felséges
méh gyümölcse nem kímélt.
Egünk küldte, s nekünk szülte
tiszta szűz, szeplőtelen.
Köztünk élt és hinté földre
az Igét, mely jót terem;
s csodás szertartással ülte
búcsúestjét idelenn.
Mert a végső estebédet
tartván ő és társai,
együtt a törvényes étket
jámborul fogyasztani:
étkül a tucatnyi népnek
önmagát osztotta ki.
És a kenyeret testévé
igézte az Ige-test
s a bor lett Krisztus vérévé:
magyarázni ne keresd!
Hit dolga és igaz szívé,
hogy erősen tartsa ezt.
Azért kell e nagy szentséget
leborulva áldani
és a régi Szövetséget
új rítussal váltani:
pótolják a rest érzéket
a merész hit szárnyai!
Az Atyának és Fiának
légyen áldás, dicsőség,
üdv, hozsanna és imádat,
ujjongások hirdessék!
S aki kettejükből árad,
a Lélek is áldassék!
(Babits Mihály fordítása)
Aquinói Szent Tamás: Himnusz Krisztus Testéről
Imádlak áhítattal, Isten: rejtelem,
aki e jelekben titkon vagy jelen.
Néked egész szívem átadja magát,
mert Téged szemlélve elveszti magát.
Szem, ízlés, tapintás megcsalódhatik:
de a hallás Rólad hittel biztosít.
Hiszem, amit hinni Isten Fia szab:
igédnél, Igazság, mi van igazabb?
Isten-volta rejtve volt a keresztfán;
itt ember-arcát is rejti e talány.
De én mind a kettőt hiszem, s vallhatom,
kérve amit kért a bűnbánó lator.
Sebeid Tamásként látnom nem lehet,
mégis Istenemnek vallak Tégedet.
Hadd hogy egyre jobban hinni tudjalak,
Tebenned reméljek, Téged vágyjalak.
Isten halálára emlékeztető
eleven kenyér és embert éltető,
add hogy éljen lelkem Belőled csupán
s jóízét Tebenned ne veszítse szám.
Kegyes pelikánom, uram Jézusom,
szennyes vagyok, szennyem véreddel mosom,
melyből elég volna egy csepp hullni rá,
világ minden bűnét meggyógyítaná.
Jézus, kit titokban fedve látlak itt,
mikor lesz, hogy szomjas vágyam jóllakik,
hogy majd fátyol nélkül nézve arcodat
leljem szent fényedben boldogságomat?
(Babits Mihály fordítása)
Nagy Szent Gertrúd hálaadása
Üdvözlégy, áldott légy, ó legszentebb Oltáriszentség! Annyiszor, ahány csillag van az égen, szikra a tűzben, por a levegőben, vízcsepp a tengerben és homokszem a földön! Légy áldott annyiszor, ahány virág van tavasszal, gyümölcs nyáron, hulló falevél ősszel, hópehely télen s ahány teremtmény van az égen és a földön! Méltó vagy erre én Istenem, aki a kenyér és bor színe alá rejtőzöl. Üdvözlégy, áldott légy, ó legszentebb Oltáriszentség, annyi dicsérettel, amennyit csak minden angyal és minden ember műveivel és cselekedeteivel, szívének vágyával, agyának gondolatával, kimondott szavaival zengeni tud. Méltó vagy erre én Istenem, aki szent testeddel és véreddel táplálsz bennünket. Üdvözlégy, áldott légy, ó legszentebb Oltáriszentség! Annyi dicsérettel, amennyit a Szentháromság mindenhatóságával létre tud hozni, bölcsességével magába tud fogadni, tudásával el tud ismerni s szeretetével kíván és akar, mindenütt, mindig, örökkön örökké! Méltó vagy erre én Istenem, aki ebben a szentségben nemcsak emberségeddel, hanem Istenségeddel is egyesülni akarsz velünk! Ámen.
(Szemerjay Kovács Dénesné fordítása)
Pio atya imája szentáldozás után
Maradj velem, Uram, hogy el ne feledjelek. Tudod, hogy milyen könnyen elfordulok Tőled. Maradj velem, Uram, mert gyenge vagyok, szükségem van erődre, hogy annyiszor el ne essek. Maradj velem, Uram, mert Te vagy az én életem: Nélküled lankad buzgóságom. Maradj velem, Uram, mert Te vagy az én világosságom – Nélküled sötétségben járok. Maradj velem, Uram, hogy megmutasd nekem akaratodat. Maradj velem, Uram, hogy halljam hangodat és kövesselek. Maradj velem, Uram, mert nagyon akarlak szeretni és mindig Veled akarok lenni. Maradj velem, Uram, ha azt akarod, hogy hűséges legyek Hozzád. Maradj velem, Jézus, mert bármilyen szegény is lelkem, azt kívánom Számodra a vigasz helye és a szeretet fészke legyen. Maradj velem, Jézus, mert már késő van és a nap lenyugvóban: múlik az élet, közeledik a halál és szükséges megkettőzni az erőmet, hogy útközben el ne hagyjon. Nyugtalanítanak a kísértések, a sötétség, a szomorúság, a keresztek, a szenvedések: mennyire szükségem van Rád a számkivetésnek ezen az éjszakáján. Maradj velem, Jézus, mert az élet és veszedelmek éjszakájában szükségem van Rád. Add, hogy úgy felismerjelek, mint a tanítványok a kenyértöréskor: az eucharisztikus egyesülés legyen világosság, mely megtart engem; legyen egyetlen boldogsága szívemnek. Maradj velem, Uram, mert amikor jön a halál, akkor is veled egyesülve akarok lenni, ha nem is a szentáldozás által, legalább a kegyelem, a szeretet által. Maradj velem Jézus, nem kérem isteni vigasztalásodat, mert nem vagyok rá méltó, de igenis kérem a Te szentséges jelenlétedet. Maradj velem, Uram, Téged kereslek, a Te lelkedet, a Te szereteted, a Te irgalmadat, a Te szívedet, mert szeretlek Téged és nem kérek más jutalmat, mint a szeretet gyarapodását. Szeresselek Téged egész szívemmel itt a földön, hogy tökéletesebben tovább szerethesselek az örökkévalóságban. Ámen. Hálát adok Néked, Uram Istenem, hogy nem taszítottál el engem, bűnöst, hanem arra méltattál, hogy Szentségeid részesévé legyek. Hálát adok Néked, hogy méltattál engem, méltatlant arra, hogy szeplőtelen és mennyei Adományaidban részesüljek. Embereket szerető Uralkodóm, aki miérettünk meghaltál és feltámadtál, aki lelkünk és testünk javára és megszentelésére nekünk ajándékoztad e félelmetes és életadó Titkaidat, add, hogy legyenek ezek nékem is lelkem és testem gyógyulására, minden ellenség elhárítására, lelki szemeim megvilágítására, lelki erőm békeségére, megszégyeníthetetlen hitre, őszinte szeretetre, a bölcsesség teljességére, parancsolataid megtartására, isteni kegyelmed segedelmére és a Te Országodban való részesülésre; hogy megszentelésedben azok által megőrizve, mindenkor megemlékezzem a Te kegyelmedről, és többé ne magamnak éljek, hanem Tenéked, Uralkodónknak és Jótevőnknek. És így fejezvén be jelenvaló életemet az Örök Élet reményében, az örök nyugalomra jussak, ahol szüntelen az ünneplők hangja, és végtelen a gyönyörűsége azoknak, akik a Te Orcádnak kimondhatatlan szépségét látják. Mert Te vagy, Krisztus Istenünk, a Téged szeretőknek igazi kívánsága és kifejezhetetlen örvendezése, és Téged dicsőít az egész teremtés mindörökké. Ámen.
Köszönöm, Uram, hogy betértél…
Köszönöm, Uram, hogy betértél lelkem hajlékába.
Kérlek, mindig légy velem, és maradj nálam.
Te légy erőm az élet küzdelmeiben, türelmem a szenvedésben, menedékem a kísértések idején, és bizodalmam a halál óráján.
Jézusom, Neked élek, Jézusom, Neked halok, Jézusom a Tiéd vagyok és a Tiéd is akarok maradni mindig: életemben és halálomban. Ámen.
Nagy Szent Vazul imája
Uralkodó Krisztus Isten, örökkévalóság Királya és mindenek Teremtője, hálát adok Néked mindazokért a javakért, amelyeket nékem adtál, és a szeplőtelen és életet adó Titkaidban való részesülésért. Könyörgök pedig Hozzád, Jóságos és Emberszerető: őrizz meg engem a Te födeled alatt és szárnyaid árnyékában; és add nékem, hogy tiszta lelkiismerettel, utolsó leheletemig részesüljek a Te megszenteléseidben, bűneimnek bocsánatára és az örök életre. Mert Te vagy az élet Kenyere, a megszentelés Forrása, a javak Adományozója, és Néked zengünk dicsőséget az Atyával és a Szent Lélekkel együtt, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.
Metafrasztesz Simeon imája
Aki nékem a Testedet önként adtad eledelül, aki tűz vagy, mely égeti a méltatlanokat, ne égess meg engem is, óh én Teremtőm, de hatolj be tagjaimnak összetételébe, minden ízületeimbe, veséimbe s a szívembe. Égesd meg a töviseit minden vétkezéseimnek, lelkemet tisztítsd meg, szenteld meg a gondolataimat, erősítsd meg inaimat csontjaimmal együtt, világosítsd meg az öt alapérzékemet, és egész lényemet hassa át a Te félelmed. Mindenkor oltalmazz, őrizz és védelmezz minden lélekrontó cselekedettől és szótól. Tisztíts meg és moss meg, ékesíts fel engem, szépíts meg, tégy értelmessé és világosíts meg; tégy engem egyedül csak a Lélek hajlékává, és sohase legyek hajléka a bűnnek; hogy miként a Te házadat, a Szentség vétele által, mint a tüzet, úgy kerüljön engem minden gonosztevő és minden szenvedély. Szószólóim legyenek a Színed előtt minden szentek, a Testnélküliek minden seregei, a Te Előhírnököd és bölcs apostolaid, és még a Te tisztaságos szent Anyád is, akiknek imáit fogadd, könyörületes Krisztusom, és tedd a fény gyermekévé a Te imádódat. Mert Te vagy a mi lelkünknek, óh Jóságos, egyedüli fényessége és megszentelése, és Tenéked zengünk mindannyian méltóképen dicsőséget minden napon, mint Istennek és Uralkodónak. Ámen. Jézus Krisztus Urunk Istenünk, szent Tested legyen nékem az örök életre, drága Véred pedig bűneim bocsánatára. Legyen nékem ez az Eucharisztia örömömre, egészségemre és örvendezésemre; és a félelmetes második eljöveteledkor méltass engem, bűnöst arra, hogy dicsőséged jobbján állhassak, a Te tisztaságos Anyádnak és minden szentjeidnek közbenjárásai által. Ámen.
Szentséges Nagyasszony, Istennek Szülője, elsötétült lelkem világossága, reménységem, oltalmam, menedékem, vigaszom, vigasságom! Hálát adok Néked, amiért méltattál engem, méltatlant arra, hogy Fiad szeplőtelen Testének és drága Vérének részese legyek. Te, aki az igazi Világosságot szülted, világosítsd meg lelki szemeimet; aki a halhatatlanság Forrását magadban hordoztad, kelts életre engem, aki a bűnben halódom; irgalmas Istennek könyörületes Anyja, irgalmazz nékem, és kelts áhítatot és töredelmet a szívemben, és alázatosságot gondolataimban, és adj szabadulást képzeteim rabságából. És méltass engem arra, hogy utolsó leheletemig elítéltetés nélkül fogadhassam a legtisztább Titkok megszentelését, lelkem és testem gyógyulására; és add nékem a megbánás és a bűnvallás könnyeit, hogy dicsérjelek és dicsőítselek Téged életemnek minden napjain. Mert áldott és dicsőített vagy mindörökké. Ámen.
Loyolai Szent Ignác fohásza
Krisztus lelke, szentelj meg engem!
Krisztus teste, üdvözíts engem!
Krisztus vére, ihless meg engem!
Krisztus oldalából kifolyó víz, moss tisztára engem!
Krisztus kínszenvedése, erősíts meg engem!
Ó, jóságos Jézus, hallgass meg engem!
Szent sebeidbe rejts el engem!
Ne engedd, hogy elszakadjak Tőled!
A gonosz ellenségtől oltalmazz engem!
Halálom óráján hívj Magadhoz engem!
És add, hogy Hozzád eljutva,
szentjeiddel dicsérjelek Téged,
mindörökkön-örökké. Ámen.
Íme, jóságos Jézusom térdre borulok…
Íme, jóságos Jézusom térdre borulok szent színed előtt, és lelkem egész buzgóságával kérlek: öntsd szívembe a hit, a remény és a szeretet élő érzelmeit, a bűneim felett érzett igaz bánatot, és bűneim jóvátételére az elszánt, erős akaratot. Megilletődött lélekkel és együttérző szívvel elmélkedem öt szent sebedről, szemem előtt tartva, amit Dávid próféta már előre megmondott Rólad, jóságos Jézusom: „Átlyuggatták kezemet és lábamat, megszámlálták minden csontomat”. Ámen.
Szent Testeddel és Véreddel tápláltál minket, Urunk, amely nyilvánvalóvá teszi előttünk, hogy Te olyan Isten vagy, aki értünk adtad magadat. Kérünk, győzd le bennünk a bűn rossz hajlamait és sebeit, hogy ösztönös félelmeinket legyőzhessük, s így bízzunk Benned, akiben láthatóvá lett előttünk Mennyei Atyánk üdvözítő szeretete. Bízom Benned és megvallom, hogy Te értem adtad magadat, s ebből akarok erőt meríteni mindahhoz, amit tennem és elviselnem kell. Kérlek, maradj velem és bennem. Ámen.
Simeon imája (Lk 2,29-32)
Bocsásd el most Uram szolgádat
szavaid szerint békességgel,
hiszen már meglátták szemeim,
akit küldtél az Üdvözítőt!
Őt adtad számunkra
csodájára minden népnek,
hogy fényeskedjék az egész világnak,
mint választott néped dicsősége.
A fejezetben található SZERZŐK ÉLETRAJZA a Magyar Elektronikus Könyvtárban, a Katolikus Lexikonban, a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában, a Magyar Életrajzi Lexikonban, a Magyar Tudományos Akadémia internetes adatbázisaiban, a Kulturális Enciklopédiában és a Wikipédiában található biográfiák alapján szerkesztve és kivonatolva készült.
Szentistváni BABITS Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító, Szekszárdon született 1883. november 26-án. Budapesten 1906-ban szerzett magyar-latin szakos tanári oklevelet. Baján, Szegeden, Fogarason, Újpesten, majd Budapesten tanított középiskolákban. 1916-tól egyik szerkesztője a Nyugatnak. 1919-től egyetemi tanárrá nevezték ki, de az ellenforradalom idején állásától megfosztották. 1918-as megalakulásakor a Vörösmarty Akadémia alelnöke, 1925-től elnöke lett. 1919 közepe után kizárólag az irodalomból élt. 1927-től a Baumgarten-alapítvány kuratóriumának irányítója, 1920-tól kizárásáig tagja a Petőfi Társaságnak, 1930-tól a Kisfaludy Társaság tagja. Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Fortissimo című verséért melyben az I. világháború tombolásának meg nem akadályozása miatt Istennel is pörbe szállt - vallás elleni vétség címen indítottak ellene eljárást; ugyanakkor művei sokaságában vall közvetetten vagy közvetlenül is alapjában katolikus világszemléletéről. Életművének jeles darabja Jónás könyvének költői átdolgozása. Legértékesebb prózai műve a Halálfiai című családregény, fordításai közül kiemelkedik Dante: Isteni színjátékának tolmácsolása és az Amor Sanctus. Budapesten halt meg 1941. augusztus 4-én.
Rákóczi és felsővadászi II. RÁKÓCZI Ferenc erdélyi fejedelem Borsiban Zemplén Vármegyében született 1676. március 27-én. I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem és gróf Zrínyi Ilona fia. Egy fiú és két leánytestvére volt. Negyedfél hónapos korában apja meghalt, anyja Báthori Zsófiához költözött, aki megözvegyülvén visszatért a katolikus hitre, fiát katolikusnak nevelte. Kamarása Kőrösi György, nevelője Badinyi János oktatta Munkácson, Sárospatakon. 1682-ben édesanyja férjhez ment Thököly Imréhez, a Habsburg elnyomás ellen fölkelt magyarság vezéréhez. 1688 elején a munkácsi vár átadása után elszakították családjától; Zrínyi Ilonát Bécsbe internálták, Rákóczit a bécsi udvar Csehországba vitette. Kollonich Lipót esztergomi érseket tették meg gyámjává, aki a neuhausi jezsuitáknál neveltette Habsburg-hű szellemben. Krumlovban, Prágában, Neissében tanult. 1692-ben Bécsben, 1693-94-ben Itáliában élt, Rómában meglátogatta XII. Ince pápát. 1694-ben Kölnben feleségül vette Hessen-Rheinfelsi Sarolta Amália hercegnőt, akitől három fia - József (1700-38), György (1701-56) és egy leánya született (leánya gyermekkorban meghalt). 1694-1711 között Sáros Vármegye örökös főispánja. 1697-ben a hegyaljai fölkelés vezérletét visszautasította, önmaga tisztázására Bécsbe ment. Álláspontja Bercsényi Miklós gróf és a császári megtorlás hatására megváltozott. 1700 végén szervezkedésbe fogott, XIV. Lajos francia király segítségét kérve, azonban a megbízott futár, Longueval árulása 1701-ben a bécsújhelyi börtönbe juttatta, ahonnan felesége és az őrzésével megbízott Lehmann Gottfried kapitány segítségével megszökött, és Lengyelországban talált menedéket. A lengyel, francia és svéd segítséggel megindítandó fölkelés szervezésére készülődve keresték meg 1703 elején a tiszaháti fölkelők követei, akiknek kérésére hazatért. Magyarországon Esze Tamás fogadta pár száz, rosszul fölfegyverzett jobbágy élén. 1703-ban kiadta a brezani kiáltványt, melyben harcba hívott mindenkit a Habsburg elnyomás ellen. 1703 végére a fölkelők elfoglalták a Tiszántúlt és a nemesség is nagy számban állt a kurucok oldalára. 1704-ben az ország legnagyobb része a fölkelők kezére került. Rákóczi személyesen vezette a tiszántúli és a Duna-Tisza közi hadjáratot, Tokaj, Szatmár, Szeged, Esztergom várának ostromát, a nagyszombati, a pudmerici, a zsibói, a trencséni, a romhányi ütközetet. 1704-ben a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta, 1705-ben a szécsényi országgyűlés a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő fejedelmévé választotta; királlyá választását a főnemesség nem pártolta, s ő maga is elutasította. Nemsokára L. Herbeville császári generális tekintélyes sereggel bevonult Erdélybe és kikényszerítette a rendektől Rákóczi fejedelemségének eltörlését. 1707-ben a marosvásárhelyi országgyűlés ismét biztosította a négy bevett vallás szabad gyakorlását, kimondta Erdély elszakadását a Habsburgoktól. Ehhez hasonlóan határozott az ónodi országgyűlés is, amikor kimondta a Habsburg-ház trónfosztását és a szabadságharc idejére fölfüggesztette a nemesi adómentességet. Diplomáciai akciókkal is igyekezett a szabadságharc sikerét biztosítani, de a szabadságharc - a bécsi udvari ellenpropaganda hatására kialakult - külpolitikai elszigeteltségét nem tudta áttörni; választott szövetségesei a pillanatnyi érdekük szerint cselekedtek. A bécsi udvarral 1704-ben és 1706-ban sikertelenül tárgyalt a békéről. A császári hadsereg fölénye az 1708-as trencséni csatavesztés után sorozatos vereségeket okozott. 1711 elején katonai segítség reményében Lengyelországba ment, így távollétében és hozzájárulása nélkül a rendek támogatásával fővezére, gróf Károlyi Sándor 1711. április 30-án megkötötte a Habsburgok nevében tárgyaló gróf Pálffy Jánossal a szatmári békét. Rákóczi 1712-ben Franciaországba ment, és a nyilvánosságtól elvonulva élt XIV. Lajos udvarában. Megpróbálta elérni, hogy az utrechti béketárgyalásokon XIV. Lajos halála után visszavonult a kamalduli szerzetesek groboisi kolostorába. III. Habsburg Károly távollétében 1715-ben fej és jószágvesztésre ítélte. III. Ahmed szultán hívására 1717-ben Törökországba ment. 1718-ban a pozsareváci béke megkötése után a szultán kiadatását megtagadta, de 1718-tól Rodostóban kellett élnie. Emigrációjában diplomáciai tervezgetésekkel s a bujdosó kurucok ügyes-bajos dolgaival és írással foglalkozott, de szívesen dolgozott asztalosműhelyében is. Rodostóban hunyt el 1735. április 8-án. Halála után Mikes Kelemen az isztambul-galatai Szent Benedek kápolnába, anyja mellé temettette el, de végrendelete szerint szívét és kéziratait Groboisi kolostorba küldte. Hamvait 1906. november 5-én országos ünnepség keretében hozták haza és a kassai székesegyházban temették el (kriptája látogatását 1945-92-ig a csehszlovák hatóságok, 1993-tól szlovák egyháziak igyekeznek korlátozni). Budapest Kossuth téri bronz lovasszobrát (Pásztor János műve, talapzata Györgyi Dénes alkotása) 1937-ben állították föl. Egészalakos álló szobra Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása 1945 óta az Ezredéves emlékmű része.
Aquinói Szent TAMÁS családi nevén Tommaso d’Aquino olasz teológus, skolasztikus filozófus, domonkos rendi szerzetespap, egyháztanító Roccasecca várában született 1224-1225-ben. Az Aquinói grófi családból származott, mint legkisebb fiút klerikusnak szánták, ezért öt éves korában a montecassinói bencésekre bízták nevelését. 1239-ben a nápolyi egyetemre küldték. 1244-ben belépett a domonkos rendbe, amit anyja annyira ellenzett, hogy amikor elöljárói északra küldték, útközben bátyjaival elfogatta, és 1245 őszéig várukban fogva tartották. Amikor a család elbocsátotta, rendfőnöke, Teutonicus János Párizsba küldte, ahol Nagy Szent Albertet hallgatta, kihez élete végéig benső barátság szálai fűzték. 1248-ban követte Albertet Kölnbe, ahol hamarosan asszisztense lett, s mint baccalaureus biblicus tanítani kezdett. Albert ajánlására rendje 1252-ben Párizsba küldte, ahol megkezdte szentencia-magyarázatait. 1256-ban teológia magiszter, de a koldulórendi tanárokkal szemben tanúsított ellenállás miatt csak 1257-ben VIII. fogadták be a magiszteri karba. 1259-ben visszatért Itáliába. 1261-ben Orvietóban a konventben tanított, majd 1265-ben kapta a megbízást, hogy Rómában főiskolát szervezzen. 1268-ban ismét Párizsba küldték, hogy tanítson. 1272-ben Nápolyban megszervezte a rendi főiskolát. 1273 decemberében befejezte a tanítást, visszavonult minden megbízatásból. 1274-ben a pápa hívására elindult a lyoni zsinatra, de útközben megbetegedett és a fossanuovai ciszter apátságban március 7-én elhunyt. A párizsi egyetem, mint „a század napját és világosságát” gyászolta.1323-ban avatták szentté, 1567-től egyháztanító, 1880-tól „minden katolikus iskola védőszentje”. Lelki harcoktól megkímélt, nyugodt, harmonikus egyéniségét tükrözik művei is. A szinkrézis veszedelmét szerencsésen elkerülve, Arisztotelész, Szent Ágoston, az újplatonizmus és az arab bölcselet gondolatvilágának az értékeit sikerült szintézisbe foglalnia. A maga elé tűzött cél mellett rendíthetetlen határozottsággal tartott ki, noha kívülről az averroistákkal, a skolasztikán belül pedig a platonikusokkal ugyancsak kemény küzdelmet kellett vívnia. A metafizika tételeit a létfogalom elemzéséből vezeti le. Szerinte lelki fejlődésünk során eszmélődésünk kezdete a legelső és legegyetemesebb fogalom kialakítása, a minden közelebbi meghatározás nélküli lét. E legelső fogalmunk minden további ismeretünk burkolt foglalata. A létfogalom szabja meg tudásunk határát, mert ami a lét fogalma alá nem vonható, nem ismerhető meg. A lét közelebbi ismeretét részben a lét transzcendentális tulajdonságainak, részben a lét különböző módjainak vizsgálatával nyerjük. Isten létét a tapasztalatból kiinduló öt úton bizonyítja, (istenbizonyítás öt útja).
PÁZMÁNY Péter esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, író, Váradon született 1570. október 4-én. Atyja bihari alispán, kálvinista volt. Megözvegyülve a katolikus Tholdy Borbálát vette feleségül, aki 13 éves fiát a katolikus hitre térítette, ki később Váradon és Kolozsváron a jezsuitáknál tanult. 1587-ben belépett a jezsuita rendbe, Krakkóban lesz novícius, a filozófiát Bécsben, a teológiát 1593-ban Rómában végezte. 1596-ban szentelték pappá, 1597-ben teológiából doktorált. Először Grazban kollégiumi prefektus, majd az egyetemen logikát, erkölcstant tanított. 1601-ben Vágsellyére rendelték missziósnak. 1603-tól ismét Grazban tanár. 1607-ben a közben Forgách Ferenc esztergomi érsek maga mellé vette. Később az érsek kezdeményezésére és II. Mátyás kérésére V. Pál pápa fölmentette szerzetesi fogadalma alól, s 1616 áprilisában turóci préposttá, majd szeptemberben esztergomi érsekké nevezte ki. A magyar katolikus megújulás vezéralakja lett, mintegy 30 főúri családot térített vissza az Egyházba (Erdődyeket, Draskovichokat, Pálffyakat, Hallereket, Kornisokat, Bosnyákokat, Koháryakat, Zrínyi Györgyöt, Bethlen Gábor özvegyét, Brandenburgi Katalint, Rákóczi Pált). Különös gondja volt a papnevelésre. 1619-ben Nagyszombatban, 1623-ban Bécsben papnevelő intézetet (Pázmáneum), 1635-ben Nagyszombatban magyar tudományegyetemet, Pozsonyban jezsuita kollégiumot és gimnáziumot, Érsekújvárt és Körmöcbányán ferences kolostort alapított. Térítéseivel, vitairataival (ezek összegzése a Kalauz), iskolák, s főként a nagyszombati egyetem megalapításával az egyházi élet és a művelődés területén meghatározó szerepe volt a mohácsi vész utáni kibontakozásban. Írói jelentőségét mindenki elismeri, Kosztolányi Dezső szerint „a magyar próza atyja”. Jelentős a grazi egyetemen 1603-07-ben tartott teológiai kurzusa, a Theologia scholastica, mely Aquinói Szent Tamás Summája bizonyos részeinek magyarázata. Főként a hitről szóló tractátust mélyítette el, s ezzel bekapcsolódott az akkor zajló kegyelemvitába. Helyesen látta meg, hogy a kegyelem nem helyettünk cselekszik, hanem fölfokozza szabadságunkat: mindent Isten (a kegyelem) tesz, és mindent az ember (szabadság), de más-más szinten. Pozsonyban hunyt el 1637. március 19-én.
Nagy Szent VAZUL vagy Nagy Szent Baszileosz - Basilius Magnus püspök, a négy nagy keleti egyházatya egyike, a keleti típusú szerzetesség egyik kialakítója a kappadókiai Kaiszareiaban született 329-330 körül. az egyházatyák egyik legjelentősebb képviselője. Előkelő, ősi családból származott, melynek minden tagja keresztény volt. A keleti egyház édesanyját, Emmeliát, nénjét, az idősebb Makrinát, húgát, a fiatalabb Makrinát, öccsét Gergelyt és Pétert szentként tiszteli. A családi körben kapott alapműveltséget tovább gyarapította Konstantinápolyban, Athénban. Nazianzi Szent Gergellyel Athénban ismerkedett meg, és barátságot kötött vele. 356 körül tért vissza szülővárosába, ahol rövid ideig retorikát tanított. 365 körül elhatározta, hogy szerzetes lesz. Megkeresztelkedett, és hogy közelebbről megismerkedjen a szerzetességgel, felkereste Szíria, Palesztina, Egyiptom, sőt Mezopotámia híres aszkétáit. Visszatérve Neocaesarea vidékén telepedett le, ahová meghívta régi barátját, Nazianzi Gergelyt, akivel a válogatást állítottak össze Órigenész műveiből, a Philokaliat. Caesarea püspöke, Euszebiosz, már idős volt, s őt kérte, hogy legyen segítségére, és 364-ben pappá szentelte, halála után pedig 370-ben lett Caesarea püspöke, Kappadokia metropolitája. Rezidenciája a város falain kívül volt, egy vértanú-emléktemplom mellett, ahová összegyűjtötték a leprásokat, szegényeket, itt adtak szállást az utazóknak is. Ezt az épületegyüttest nevezték basziliadénak. Érseki tartományát mintegy 50 püspökségre osztotta fel, és igyekezett megbízható személyeket püspöknek jelölni, barátait, ismerőseit, rokonait, akikre számíthatott az arianizmus ellen folytatott küzdelemben. Rábeszélésére vállalta el Nazianzi Gergely a szaszimai széket, öccsét, Gergelyt Nüssza püspökévé szentelte. Állandó kapcsolatot teremtett Szent Atanázzal, levelezett Szent Ambrussal, Damazusz pápával. A teológiai irodalom klasszikus alkotása Peri Pneumatosz hagiú, ‘A Szentlélekről’ című műve, melyet 375 körül írhatott. A könyv érvelése maradandó hatású lett, és a II. konstantinápolyi zsinat útját egyengette. A keresztény tökéletességgel, az élet kérdéseivel foglalkozó írásait Aszketika címen hozzák műveinek gyűjteményes kiadásai. Az írások között legfontosabb a Moralia, mely erkölcsi szabályt tartalmaz. Már a 4. században híresek voltak homíliái. A Hexaémeron-homíliákon kívül még huszonhárom beszédet ismerünk tőle, melyek dogmatikus, erkölcsi kérdéseket tárgyalnak. A fiatalokhoz című írásban a mértéktartást ajánlotta a görög klasszikusok tanulmányozása kapcsán, melyek olvasása hozzájárulhat a keresztény ember lelki, szellemi tökéletesedéséhez, mert a hellén klasszikusok sok olyan dolgot is tanítottak, amit keresztény ember is magáévá tehet, főként az erényekre vonatkozóan. korának szinte minden neves személyiségével levelezett. Összesen 365 levele maradt ránk. Átalakította a liturgikus doxológiát, mely korábban így hangzott: „Dicsőség az Atyának a Fiú által a Szentlélekben”. A ő által bevezetett új formula pedig: „Dicsőség az Atyának, és a Fiúnak és a Szentléleknek”. Az „újítással” széles körben akarta elfogadtatni a nikaiai hitvallást, „hagyományossá” akarta tenni a liturgia szövegében. A koinobita, ‘közösségi’ életforma híve volt, szabályaiból tudatosan kiirtotta a remeteség szakkifejezéseit. A Pakhomiosz féle ktorok hanyatlásából levonta a következtetést, hogy a ktorokban nem szabad értéktermelő munkát végezni, a kétkezi munka célja csak a tétlenség kiküszöbölése. Az ő ktorai karitatív központok voltak, ahová éhínség idején befogadták az elhagyott és utakon lézengő gyermekeket, felnevelték őket, szakmára tanították, és ha később akarták, szerzetesként a ktorban maradhattak. Remete Szent Antal és Pakhomiosz után ő volt a legnagyobb hatással a szerzetesség fejlődésére. Kaiszareiaban halt meg 379. január 1-én.
Aranyszájú Szent JÁNOS Johannesz Krüszosztomosz püspök és egyháztanító Antiochiában született 344-347 körül. 18 éves korában keresztelkedett meg, Libaniosz mestertől retorikát és filozófiát, Meletiosztól és Tarszoszi Diodorosztól teológiát tanult. 386-ban pappá szentelték. Antiochiában lett hitszónok, 398-ban konstantinápolyi pátriárka. Szónoklataival és jó példájával megszilárdította az erkölcsöket, kórházakat emelt a népnek, Gainas gót vezér ellen megvédte az Egyház jogait, hittérítőket küldött Palesztinába, Perzsiába és Szkitiába, elűzte a simóniával álláshoz jutott püspököket. A 403-ban összehívott úgynevezett tölgyfa-zsinaton, megfosztották hivatalától, s a császár száműzte, de a nép fölháborodására intézkedését visszavonta. Egy a császárnét támadó beszéd után 404-ben perbe fogták és az örmény határ menti Kukuszkuszba, innen a Fekete-tenger melletti Komanába száműzték. Komanaban halt meg, 407. szeptember 14-én. Legtöbbször Nagy Szent Vazullal és Nazianzi Szent Gergellyel együtt, görög püspöki öltözékben, palliumban, magas homlokkal és rövid szakállal ábrázolják, kezében könyv vagy irattekercs. Védőszentjüknek tekintik a bírák, ügyvédek, újságírók, tanítók.
Metafrasztesz Szent SIMON
Bíborbanszületett Konstantin császár minisztere volt a X. században. A szentek életrajzát összegyűjtve összeállította a Szünaxáriont. Kánont és sztihirát is írt, valamint több imádsága is fennmaradt, melyek ma is használatosak.
Damaszkuszi Szent JÁNOS áldozópap és egyháztanító, Damaszkuszban született 645 körül keresztény családban, apja, Sargun ibn Manszur a bizánci, 636 után az arab uralkodó pénzügyminisztere Damaszkuszban. Nevelését a kalifa fogságából kiváltott Kozmász nevű szicíliai szerzetesre bízták. Alaposan megismerte mind a görög, mind az arab kultúrát, s az iszlám vallást is. Munkatársa, majd utóda lett atyjának a pénzügyminiszteri hivatalban, de a keresztényekkel bizalmatlan Abdul Melek kalifátusa (685-705) idején lemondott, és 700 körül Kozmásszal a Jeruzsálem melletti Mar Szabbasz kolostorba vonult. A képvita kitörése előtt szentelte pappá V. János jeruzsálemi pátriárka (705-35), akinek tanácsadója lett. Tanított a kolostorban, Jeruzsálemben prédikált, 726-tól energikusan foglalt állást III. Leó császárral (ur. 717-41) szemben a képtisztelet mellett, melynek klasszikus teológusa lett (fő műve A megismerés forrása). Dogmatikai és apologetikai munkáin kívül egzegetikai, filozófiai, hagiográfiai műveket és himnuszokat írt. Életrajzírói kiemelik alázatosságát. Legendája szerint levágott kezét az Istenanya gyógyította meg csodálatos módon. A Mar Szabbasz kolostorban hunyt el Jeruzsálem mellett, 749. december 4-én. Földi maradványait a 12. században Konstantinápolyba vitték. Tisztelete a Keleti Egyházban a II. niceai zsinat (787) után bontakozott ki. XIII. Leó pápa (ur. 1878-1903) terjesztette ki a Nyugati Egyházra, s egyháztanítóvá avatta.
Nagy Szent GERTRÚD misztikus apáca, Türingiában Eisleben mellett született 1256. január 6-án.1261-ben adták be szülei a kolostorba, ahol Mechtild novíciamesternő jóvoltából komoly szerzetesi élet folyt, s a gondjaikra bízott leányoknak magas szintű műveltséget adtak. Húsz éven át tanult irodalmi, filozófiai és művészeti ismereteket, mert nem akart elmaradni műveltségben a férfiak mögött. Fogadalma után, 1280 végén egész tudásának hiábavalóságát átélve válságba került. 1281 januárjában egy látomása jelentette a megtérését. Minden profán forrást félretett, s csak a liturgia, a Szentírás és a szentatyák lettek lelki tápláléka. Június 23-án újabb látomása volt, s ettől kezdve szüntelenül misztikus szemlélődésben, látomások és elragadtatások között élt. 1288-tól haláláig beteg volt. A helftai kolostorban halt meg 1301/02. november 17-én. Írásaiban egész életét nyomon lehet követni. Tisztelete a 16. század elején, művei kiadása után kezdődött; nyilvánossá 1677-ben a bencéseknél vált, majd 1738-ban az egész Egyház átvette.
Pietrelcinai Szent PIO stigmatizált kapucinus szerzetes (családi nevén Francesco Forgione), Pietrelcinaban született az itáliai Benevento provinciában1887. május 25-én. szerzetes pap, stigmatizált. Kisbirtokos szülők negyedik gyermeke. Már kisgyermekként részt vett a gazdaság körüli munkában, a bárányokat legeltette. Szívesen időzött az Angyalok Királynéja templomban, ahol a hittant tanulta. Amikor egyedül volt, a rózsafüzért imádkozta. A bárányok őrzése közben gyakran látott egy szakállas szerzetest, aki adományokat gyűjtött és elhatározta, hogy ő is olyan szerzetes lesz, akinek szakálla van. Öt éves korától voltak látomásai, őrangyalát is látta. Nagyon korán fölébredt benne a vágy, hogy szenvedhessen Jézus szeretetéért, olykor az ágya mellett a földön aludt, párnája egy kő volt. Egy parasztember tanította írni és olvasni. Amikor a család megértette, hogy szerzetes akar lenni, magántanítókra bízták. Mielőtt otthonát elhagyta, három látomása volt: 1902-ben az Úr megmutatta neki, hogy egész élete folyamatos és kemény harc lesz a sátánnal. 1903. január 1-én a szentáldozás után jobban megvilágosodott az előző látomás; január 5-én éjszaka pedig egy fenséges, nagyon szép férfi megragadta a kezét, arra buzdítva, hogy vegye föl a harcot egy félelmetes és igen nagy termetű emberrel. Morconéban jelentkezett a kapucinus konventben, februárban beöltöztették és a kapucinus szokás szerint szülőhelyéről a Pio nevet kapta. Már ekkor elhatározta, hogy a szenvedésben fölajánlja magát az emberiségért. 1905. decemberében áthelyezték a San Marco La Catolában lévő Szent Illés konventbe Foggiaba. 1906. áprilisban továbbküldték a Campobasso melletti Szent Illés konventbe, ahol 1907-ben ünnepélyes fogadalmat tett. Itt végezte a gimnáziumot is. A szigorú élet és az önkéntes vezeklések megrendítették egészségét, ezért elöljárói hazaküldték Pietrelcinába gyógyulni és megerősödni, majd a Nápolytól 30 km-re levő montefuscói konventbe küldték, itt kezdte a teológiát. 1910-ben szentelték pappá a beneventói székesegyházban. Ebben az időben az ördög gyakran és olyan gorombán támadta, hogy ahhoz hasonlót csak Vianney Szent János életéből ismerünk. Egészségi állapota miatt elöljárói ismét hazaküldték, és 1916-ig Pietrelcinában is maradt. Elöljárója ugyan többször türelmetlenül hívta vissza a konventbe, de valahányszor visszament, rövid idő alatt visszaesett a betegségbe. Végül XV. Benedek pápától 1915-ben engedélyt kapott a tartós kolostoron kívüli életre, így otthon kápláni teendőket, hitoktatást végzett, gyóntatott, ájtatosságokat vezetett. A szentmisét egyre inkább engesztelő áldozatként élte át. Elöljárói 1916. februárjában Foggiába, júliusban a Nápolytól északkeletre, az Adriai-tenger partjához közeli Garganó San Giovanni Rotondo konventbe küldték. Egy levele szerint 1910-től viselte a láthatatlan stigmákat. 1912-ben átélte a szívcsere kegyelmét és megkapta könnyek adományát is, sokat siratta a maga és a mások bűneit. 1918-ban átélte a szív megnyitásának (transverberatio) kegyelmét, majd megjelentek testén Krisztus látható, vérző sebei, a stigmák. Az emberek keresni kezdték, egyre többen mentek el S. Giovanni Rotondo konventjébe, hogy találkozzanak vele. Ezzel együtt megkezdődtek a vizsgálatok stigmáinak hitelessége felől. A kiküldött orvosok többsége kételkedett a hitelességükben, de egyikük, Festa doktor nyilvánvalóan természetfölötti jelenségnek minősítette a sebeket. Egy hivatalos vizsgálatot végző egyházi személy ezt a jelentést küldte Rómába: „Pio atya ördögtől megszállott, s a konvent tagjai csalók gyülekezete”. Ezért a Szet Officium 1923-ban úgy nyilatkozott, hogy a Pio atyával kapcsolatos dolgokat nem tekinti természetfölöttinek. Ellenségei még a konventből is el akarták távolíttatni, hogy a zarándoklatoknak véget vessenek. A környék lakói azonban fölkészültek arra, hogy mindenáron megvédik őt, s ennek láttán az egyik miniszter személyesen járt közben Merry Del Val vatikáni államtitkárnál, aki kieszközölte maradását. A Szentszék 1924. júniusában megtiltotta neki, hogy hívőket fogadjon, gyóntasson, s bármi módon kapcsolatot tartson velük. Ezért évekig remetei elszigeteltségben élt és teljesen egyedül misézett. Végül e rendelkezéseket XI. Pius pápa egy újabb vizsgálat után, 1933-ban visszavonta. Nemsokára újra nyilvánosan hívők részvételével misézhetett, egy év múlva kezdett el újra gyóntatni. Ettől kezdve élete a reggeli szentmise után végnélküli gyóntatásokból állt. 1954 nyarán a sokaság miatt a templom előtti téren kezdett misézni. 1925-ben megnyitott egy 20 ágyas kis kórházat, 1932-ben fölvetette egy nagyobb kórház építésének a gondolatát a szegény betegek szenvedésének enyhítésére. A gyűjtés 1940 elején azzal kezdődött, hogy ő maga egy öreg nénitől alamizsnaként kapott arany tízfrankossal megkezdte az adakozást. Az adományokat a magyar származású Kisvárday Károly patikus kezelte. Amint híre ment a kezdeményezésnek, Itáliából és az egész világból áradni kezdtek az adományok, olykor több milliós tételekben. Bajocchi grófnő, miután Pio atya csodával meggyógyította, egész jövedelmét rendelkezésére bocsátotta. Az építkezést 1947 májusában kezdték, s a Casa sollievo della Sofferenzát (Szenvedés Enyhítésének Házát) 1956-ban áldották meg. Ebben az időszakban Pogány György volt a titkára. 1959-ben a Fatimai Szűzanya vándorszobra két napig S. Giovanni Rotondóban volt, s ezalatt Pio csodálatosan meggyógyult. 1964-ben a Szentszéket tette meg általános örökösévé. 1968. szeptember 20-án ünnepelték stigmatizációjának 50. évfordulóját. Vasárnap, 22-én Pio atya tolószékben mondta el utolsó szentmiséjét. A végén az áldásra föl akart állni, de összeesett. Éjszaka még egyszer meggyónt, kérte a szent kenetet, s testvérei és a hívők imádsága közben 23-án éjjel fél háromkor meghalt. A konvent templomának kriptájában temették el, temetésén több mint százezer ember vett részt. Egy bizonyítottan csodás gyógyulás után II. János Pál pápa akinek Pio atya még fiatal korában megmondta, hogy pápa lesz, 1999-ben boldoggá 2002-ben szentté avatta.
Loyolai Szent IGNÁC családi nevén Ińigo López de Loyola a Jézus Társaság (jezsuita rend) alapítója Baszkföldön, 1491-ben született Loyola várában. Családja a tartomány 24 nagy családjának egyike. 12 testvére közül ő volt a legkisebb. Anyja halála után egy parasztasszony dajkálta. Valószínűleg 1506-ban árva lett, ezért neveltetéséről Juan Velazquez de Cuelar, Katolikus Ferdinánd jószágkormányzója gondoskodott Arevalóban. Ekkori életére nagy hatással voltak a lovagregények és a trubadúrénekek, szívesen vadászott s vett részt lovagi tornákon és mulatságokon. 1515-ben egy farsangi csíny miatt eljárást indítottak ellene és egyik bátyja ellen, aki pap volt. Amikor 1517-ben Juan Velazquez meghalt, egy másik rokon, Antonio Manrico navarrai alkirály udvarába került. Mint lovag az alkirály oldalán részt vett egy lázadás megfékezésében és Pamplona védelmében. 1521. májusában egy francia ágyúgolyó súlyosan megsebesítette a lábát, ezért Loyolába szállították. Életben maradásának csodáját Szent Péter apostolnak tulajdonította. A kiálló csontdarabot lefűrészeltette, hogy csizmát húzhasson, majd újra eltörette lábszárát, nehogy a rosszul összeforrt csont miatt lába rövidebb legyen. Gyógyulása alatt Landulf O'Cart Krisztus élete című könyvét és a Jacobus de Voragine Aranylegenda című művét olvasta. 1522. februárban vezeklésül jeruzsálemi zarándokútra indult, Barcelona felé menet Montserrat kegyhelyén meggyónt, letette lovagi ruháját és zarándokruhát öltött, fegyverét fogadalmi ajándékul a Szűzanyánál hagyta. Egy évet Manrézában töltött imádság, böjt és vezeklés, betegápolás és apostolkodás közepette. Barlangban lakott, ahol egyetlen olvasmánya Kempis Tamás Krisztus követése című műve volt. Itt írta meg a Lelkigyakorlatok című könyve zömét. Lelkiélete misztikus szemlélődéssé alakult át, melynek központja a Szentháromság és az Eucharisztia. A Cordoner folyó mellett kapta egész életét átformáló látomását a két zászlóról és egy rend alapításáról. 1523-ban Barcelonából Rómába hajózott, majd VI. Adorján pápa áldásával szárazföldön ment Velencébe, ahonnan hajóval érkezett augusztusban a Szentföldre, ahol Jeruzsálemben és környékén járta a szent helyeket, s ha a ferencesek elöljárója meg nem tiltja, ott is marad. Közben fölismerte, hogy tanulás nélkül nem lehet igazi apostol, ezért visszatérve Barcelonába, megkezdte a gimnáziumot, majd 1526-ban az alcalái egyetemen folytatott tanulmányokat, de buzgóságában prédikálni kezdett, ezért a város vikáriusa háromszor is maga elé idézte, és megtiltotta, hogy teológia elvégzése előtt nyilvánosan beszéljen. E megkötést nem tudta elviselni, ezért Salamancába, majd Párizsba ment, ahol 1528 februárjában a Szent Borbála Kollégiumban vett szállást. 1534. augusztus 15-én hat társával (Favre, Xavéri Szent Ferenc, Lainez, Salmerón, Rodriguez, Bobadilla) fogadalmat tett a szegénységre, a tisztaságra és az apostolkodásra Palesztinában, vagy ahová a pápa küldi őket. 1535-ben teológiai magiszter lett, majd egy betegség miatt hazatért Spanyolországba, gyógyulása után Velencében tanult tovább. Miután társai is odaérkeztek, 1537 júniusban valamennyiüket pappá szentelték. Mivel a Velence és a török közti háború lehetetlenné tette a szentföldi utat, ezért társaival Rómába ment, ahol pápai jóváhagyással a szegény zarándokpapoknak illetve a reformált papoknak nevezték őket. III. Pál pápa 1540. szeptember 27-én hagyta jóvá Jézus Társaság néven a rendet. 1541. áprilisában ő lett az általános rendfőnök lett. Egész Róma apostola lett, lelkigyakorlatokat tartott, kidolgozta a jezsuita rend szabályzatát, 1551-ben megalapította a Collegium Romanumot, 1552-ben a Collegium Germanicumot. Utolsó éveiben ő volt a katolikus restauráció vezéralakja, társai, mint „Jézus katonái” szerte a világban terjesztették tanítását. Jeligéje egész életének és tanításának foglalata: Omnia ad maiorem Dei gloriam (mindent Isten nagyobb dicsőségére). Rómában hunyt el 1556. július 31-én. V. Pál pápa 1609-ben boldoggá, XV. Gergely pápa 1622-ben szentté avatta.
